Bu qanday shakl ? Javob


Download 86.26 Kb.

Sana17.03.2017
Hajmi86.26 Kb.

O’tilgan

mavzularni bir

takrorlab olamiz

Xorazm viloyati, 

Bog’ot

tumanidagi 38-son maktab.



Sharipova Madina Ismailovna

s a v o l .



Bu aylana.

Bu qanday shakl ?

Javob

s a v o l .



Bu doira.

Qanday o’zgarish bo’ldi ?

Javob

Qanday shakl hosil 

bo’ldi ?

3-savol.



Ulush deb nimaga aytiladi ?



Javob. 



Butunning teng



bo’laklari

ulush deyiladi

4-savol.



Nimchorak deb nimaga aytiladi ?



Javob.

Sakkizdanbir ulush-nim chorak



deyiladi

5-savol.



Chorak deb nimaga aytiladi ?

Javob.





To’rtdan bir ulush chorak deb

ataladi.

1-savol.



Aylana deb nimaga aytiladi ?



Javob. 



Berilgan nuqtanan bir xil uzoqlikda



yotuvchi barcha nuqtalardan iborat

figura

AYLANA

deyiladi

2-savol.



VATAR DEB NIMAGA AYTILADI ?

Javob.





AYLANANING IXTIYORIY IKKI 

NUQTASINI TUTASHTIRUVCHI 

KESMA 

VATAR 

deyiladi.

3-savol.



Diametr deb nimaga aytiladi ?

Javob.





Markazdan o’tuvchi vatar

diametr

deyiladi.

4-savol.



Radius deb  nimaga aytiladi ?



Javob.

Aylana markazidan aylanagacha



bo’lgan masofa Radius deyiladi

5-savol.



Doira deb nimaga aytiladi ?



Javob.

Tekislikning aylana bilan



chegaralangan ichki sohasi

DOIRA  deyiladi



1-savol.



Yarim deb nimaga aytiladi?

Javob.




Ikkidan bir ulush yarim deyiladi.

2-savol.



TO’G’RI KASR DEB NIMAGA 



AYTILADI?



Javob. 



KASRNING SURATI MAHRAJIDAN 

KICHIK BO’LGAN KASR TO’G’RI KASR 

DEYILADI?


3-savol.



NOTO’G’RI KASR DEB NIMAGA 



AYTILADI?

Javob.





KASRNING SURATI MAHRAJIDAN 

KICHIK BO’LGAN KASR TO’G’RI KASR 

DEYILADI?



.



4-savol.



Aralash sonlarni qo’shish deb 



nimaga aytiladi?



Javob. 



Aralash sonning butun qismi bilan

butun qismi, kasr qismi bilan kasr

qismi

qo’shiladi

?


5-savol.



ARALASH SONNI AYIRISH DEB 



NIMAGA AYTILADI?



Javob. 



KASRNING BUTUN QISMIDAN 

BUTUN QISMI KASR QISMIDAN KASR 

QISMI AYRILADI?


10.03.2016yil

Mavzu:O’nli

kasrlarning

yozilishi va

o’qilishi

DARS NOMI:

VERGUL VA KASR 

CHIZIG’INING DO’STLIGI

1 m = 100 sm

bo’lsa

, 1 sm = ?

1 sm =        m

100


1

52 sm =        m

100


52

8 m 52 sm =  8m + 52 sm 

= 8m+        m = 8,52 m

100


52

8        m = 8,52 m

100


52

8 butun yuzdan 52 deb

o’qiladi

Maxraji

10,100,1000… 

bo'lgan

kabi kasrlarni kasr chizig'isiz, 



ixcham qilib yozish mumkin. 

Buning uchun, kasrning butun

qismini kasr qismidan vergul

yordamida ajratish kifoya:



7

,

1



10

7

1



10

17



71

,



0

100


71

- bir butun o'ndan 



yetti

- nol butun yuzdan 

yetmish bir


173

,

0



1000

173


;

12

,



0

100


12

;

7



,

0

10



7



.


003

,

0



1000

0003


1000

3

;



7

,

0



10

07

10



7





007

,

1



1000

007


1

1000


7

1

;



05

,

3



100

05

3



100

5

3



;

8

,



7

10

8



7





.

.

004


,

2

1000



004

2

1000



4

2

1000



2004

;

19



,

1

100



19

1

100



119

;

8



,

1

10



8

1

10



18





.



O'nli kasrlar va ular ustida amallar buyuk

astronom va matematik olim, davlat arbobi

Muhammad Tarag'ay Ulug'bek (1394-1449) ilmiy

maktabida kashf qilingan. Bu ilmiy maktabning

yetakchi olimlaridan biri G'iyosiddin Jamshid Al-

Koshiy (1385-1430) 1427-yilda

Miftah ul-hisob



Hisob ilm kaliti



»)

deb atalgan mashhur asarini

yozadi. Bu kitob

o’rta


asr matematikasining

qomusi bo'lib, Sharq mamlakatlari universitetlari

(madrasalari)da bir necha o'n yillar davomida

matematikadan asosiy darslik bo'lgan. Bu asar

fanga yangi bir tushunchani -

«

o'nli kasr



»

tushunchasini olib kirdi, uning xossalarini bayon

qilib berdi.

..


O'nli kasriarning ta'rifi, ular ustidagi to'rt amal

(

qo’shish


, ayirish,

ko’paytirish

va

bo’lish


) va bu

amallarning xossalari,

o’nli

kasrlardan oddiy



kasrga o'tish va, aksincha, oddiy kasrlarni o'nli

kasrlarga

aylantirish,

o’nli


kasrlarning

masalalar

yechishda

tadbiqlari

G’iyosiddin

Jamshid Al-Koshiyning

Hisob ilm kaliti



»

-



Arifmetika kaliti

-



Miffah ul-hisob

asarida


keltirilgan

va

batafsil



bayon

qilingan.

G'lyosiddin Jamshid Al-Koshiy o'nli kasrlarning

butun va kasr qismlarini turli rangdagi siyohda

yozgan va ularni ajratib turuvchi vergul (,)

o'rniga vertical chiziqcha (I)

qo’ygan

.

..



Uzunlik

o’lchov


birliklari

..


Og’irlik o’lchov

birliklari

..


O’NLI KASRNI O’QING

..



3,6



UCH BUTUN O’NDAN OLTI



O’NLI KASRNI O’QING

..



4,7



TO’RT BUTUN O’NDAN ETTI



O’NLI KASRNI O’QING

..



6,34



OLTI BUTUN YUZDAN 



O’TTIZ TO’RT

O’NLI KASRNI O’QING

..



0,45



NOL BUTUN YUZDAN QIRQ 



BESH

O’NLI KASRNI O’QING

..



8,04



SAKKIZ BUTUN YUZDAN 



TO’RT

O'nli kasr ko'rinishida yozing va natijani o'qing:

..

1)



1)

100


34

8

,



10

7

3



,

10

6



,

10

4



)

1

100



67

9

,



10

3

6



,

10

4



,

10

7



)

2

100



24

6

,



10

7

4



,

10

8



,

10

5



)

3

100



83

7

,



10

5

2



,

10

6



,

10

2



)

4

100



56

4

,



10

3

7



,

10

9



,

10

4



)

5


To’g’ri javob –

qo’llar yuqoriga

Noto’g’ri javob –

qo’llar pastga

6

,

0



3

2

,



0



2

,

1



1

2

,



1



5

,

3



1

:

5



,

15



1

11

11



1

5



,

0

5



,

0



567


,

3

0



567

,

3



5



,

0

2



1

5



2

2





10

1

13



,

0

10



3

T

A

S

ONLI KASRNI 

BELGILANG

1

M

l

А

100


1

2

18



,

8

100



9

5

O’nli kasrni belgilang



2

O’nli kasrni belgilang

3

В

X

G

19,4


18,

18


O’nli kasrni belgilang

4

M

E

В

12

14,2



10

O’nli kasrni belgilang

5

B

Е

О

56

289



2,171

O’nli kasrni belgilang

6

R

М

K

101


-99

9,1


В

H

A

O’nli kasrni belgilang

7

0,5


-123

126


7

Harf topsangiz – bahongiz-”5”

5-6  Harf topsangiz – bahongiz-”4”

3-4  Harf topsangiz – bahongiz- “3”

Oq ayiq bir ovqatlanganda nechta

kg ovqat yeydi?



4 X-14.5=65.5

20 кг

Uyga vazifani yozib oling:

158-bet 

№,791

№ 792

№ 793

UYGA VAZIFA

..

O'nli kasrlarni o'qing va ularni oddiy kasr 



yoki aralash son ko'rinishida yozing:

0,5      0,06     0,81     0,123     2,34

1,32       12,05    1,09     3,003    10,1

+ + + + +

- - + + +

Mana matematika darsimiz tugay

deb qoldi?

Darsimizning nimasi sizga yoqdi?



Qanday qiziq narsani bilib oldingiz? 

• Yo’lda

qanday qiyinchiliklarga duch

keldingiz? 

Yana nimalarni



o’rganish

kerak?


E’TIBORINGIZ

UCHUN RAHMAT MENING 

MEHNATSEVAR VA A’LOCHI 

O’QUVCHILARIM




Do'stlaringiz bilan baham:


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling