Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar d oktori


Download 4.95 Kb.

bet1/24
Sana23.02.2018
Hajmi4.95 Kb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24

Eötvös Loránd Tudományegyetem 
 
Bölcsészettudományi Kar 
 
D
OKTORI
 
D
ISSZERTÁCIÓ
 
 
J
UHÁSZ 
L
AJOS
 
 
A
 RÓMAI PROVINCIAPERSZONIFIKÁCIÓK IKONOGRÁFIÁJA 
 
ÉS SZEREPE A CSÁSZÁRKORI PROPAGANDÁBAN
 
 
 
 
Történelemtudományok Doktori Iskola 
 
Doktori Iskola vezetője: DrέΝErdődyΝGábor,ΝDSc 
 
Régészeti Doktori Program 
 
Doktori Program vezetője: Dr. Borhy László, MHAS 
 
A bizottság tagjai: 
 
Dr. Szabó Dániel, PhD 
 
Dr. Zsidi Paula, PhD 
 
DrέΝTimárΝδőrinc, PhD 
 
Dr. Kalla Gábor, PhD 
 
Hivatalosan felkért bírálók: 
 
Dr. Torbágyi Melinda, PhD 
 
Dr. Bartus Dávid, PhD 
 
Témavezető: Dr. Szabó Miklós, MHAS, Prof. em. 
 
 
B
UDAPEST
,
 
2014 
 
 


 
ADATLAP 
a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához 
I. A doktori értekezés adatai 
AΝszerzőΝneve:ΝJuhászΝδajos 
MTMT-azonosító:
 
10030317 
A  doktori  értekezés  címe  és  alcíme:  A  római  provinciaperszonifikációk  ikonográfiája  és 
szerepe a császárkori propagandájában 
DOI-azonosító:
 
10.15476/ELTE.2014.036 
A doktori iskola neve: Történelemtudományi 
A doktori iskolán belüli doktori program neve: Régészet 

témavezetőΝneveΝésΝtudományos fokozata: Szabó Miklós, MHAS 
AΝtémavezetőΝmunkahelye:ΝEδTE-BTK Régészettudományi Intézet 
II. Nyilatkozatok  
1. 
AΝdoktoriΝértekezésΝszerzőjeként 
 
a)Νhozzájárulok,ΝhogyΝaΝdoktoriΝfokozatΝmegszerzésétΝkövetőenΝaΝdoktoriΝértekezésem és 
a  tézisek  nyilvánosságra  kerüljenek  az  ELTE  Digitális  Intézményi  Tudástárban. 
Felhatalmazom 
az 
ELTE 
BTK 
Doktori 
és 
Tudományszervezési 
Hivatal 
ügyintézőjét,εanherczΝ εónikát,Ν hogyΝ azΝ értekezéstΝ ésΝ aΝ téziseketΝ feltöltseΝ azΝ EδTEΝ
Digitális  Intézményi  Tudástárba,  és  ennek  során  kitöltse  a  feltöltéshez  szükséges 
nyilatkozatokat.  
 
b)Ν kérem,Ν hogyΝ aΝ mellékeltΝ kérelembenΝ részletezettΝ szabadalmi,Ν illetőlegΝ oltalmiΝ
bejelentés  közzétételéig  a  doktori  értekezést  ne  bocsássák  nyilvánosságra  az  Egyetemi 
Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; 
 
c)Νkérem,ΝhogyΝaΝnemzetbiztonságiΝokbólΝminősítettΝadatotΝtartalmazóΝdoktoriΝértekezéstΝ
aΝ minősítésΝ (dátum)-igΝ tartóΝ időtartamaΝ alattΝ neΝ bocsássákΝ nyilvánosságraΝ azΝ EgyetemiΝ
Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; 
 
d)Ν kérem,Ν hogyΝ aΝ műΝ kiadásáraΝ vonatkozóΝ mellékeltΝ kiadóΝ szerződésreΝ tekintettelΝ aΝ
doktori  értekezést  a  könyv  megjelenéséig  ne  bocsássák  nyilvánosságra  az  Egyetemi 
Könyvtárban,  és  az  ELTE  Digitális  Intézményi  Tudástárban  csak  a  könyv  bibliográfiai 
adataitΝ tegyékΝ közzéέΝ HaΝ aΝ könyvΝ aΝ fokozatszerzéstΝ követőnΝ egyΝ évigΝ nemΝ jelenikΝ meg,Ν
hozzájárulok,  hogy  a  doktori  értekezésem  és  a  tézisek  nyilvánosságra  kerüljenek  az 
Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 
2. A dok
toriΝértekezésΝszerzőjekéntΝkijelentem,ΝhogyΝ 
 
a)Ν azΝ EδTEΝ DigitálisΝ IntézményiΝ TudástárbaΝ feltöltendőΝ doktoriΝ értekezésΝ ésΝ aΝ tézisekΝ
sajáteredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki 
szerzőiΝjogait;Ν 
  b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón 
benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 
3. 
AΝdoktoriΝértekezésΝszerzőjekéntΝhozzájárulokΝaΝdoktoriΝértekezésΝésΝaΝtézisekΝszövegénekΝ 
PlágiumkeresőΝadatbázisbaΝhelyezéséhezΝésΝplágiumellenőrzőΝvizsgálatokΝlefuttatásáhozέ 
Kelt: Budapest, 2014.11.07. 
 
aΝdoktoriΝértekezésΝszerzőjénekΝaláírása 


 
 
Tartalomjegyzék 
I.
 
Előszó .................................................................................................................... 5 
II.
 
Bevezetés ............................................................................................................... 6 
II.1. Kutatástörténet .............................................................................................................. 7 
II.2. A katalógus használata ................................................................................................. 9 
II.3. Fogalmak .................................................................................................................... 10 
III.
 

provinciaperszonifikációk előzményei ......................................................... 15 
IIIέ1έΝGörögΝelőzmények ........................................................................................................ 15 
IIIέ2έΝRómaiΝelőzméynek ........................................................................................................ 19 
IV.
 
Képtípusok .......................................................................................................... 25 
V.
 
Achaia .................................................................................................................. 39 
VI.
 
Aegyptos .............................................................................................................. 42 
VII.
  Africa ................................................................................................................... 49 
VIII.
  Arabia ................................................................................................................ 148 
IX.
 
Asia .................................................................................................................... 156 
X.
 
Bithynia ............................................................................................................. 160 
XI.
 
Britannia ........................................................................................................... 163 
XII.
  Cappadocia ....................................................................................................... 180 
XIII.
  Cilicia ................................................................................................................ 182 
XIV.
  Dacia .................................................................................................................. 185 
XV.
  Gallia ................................................................................................................. 200 
XVI.
  Germania .......................................................................................................... 220 
XVII.
  Hispania ............................................................................................................ 236 
XVIII.
 Iudaea ................................................................................................................ 262 
XIX.
  Mauretania ....................................................................................................... 280 
XX.
  Moesia ............................................................................................................... 286 
XXI.
  Noricum ............................................................................................................ 289 
XXII.
  Pannonia ........................................................................................................... 291 
XXIII.
 Raetia ................................................................................................................ 305 
XXIV.
 Sicilia ................................................................................................................. 307 
XXV.
  Syria .................................................................................................................. 319 
XXVI.
 Thracia .............................................................................................................. 321 


 
XXVII.
  A provinciaperszonifikációk csoportos ábrázolásai ................................ 323 
XVII.1. Hadrianus provinciasorozata .................................................................................. 323 
XXVII.2. Antoninus Pius aurum coronarium sorozata ....................................................... 331 
XXVII.3. Hadrianeum ......................................................................................................... 333 
XXVIIέŐέΝEphesosiΝParthusΝemlékmű .................................................................................. 338 
XXVII.5. Mozaikok ............................................................................................................. 341 
XVII.6. Összegzés ............................................................................................................... 348 
XXVIII.
  A provinciaperszonifikációk története és szerepe a császárkori 
propagandában ................................................................................................ 350 
XVIII.1. Kr.e. 81-71. ........................................................................................................... 350 
XXVIII.2. Kr.e. 40-es évek .................................................................................................. 352 
XXVIIIέ3έΝAΝnégyΝcsászárΝévétőlΝaΝIIIέΝszázadig ................................................................. 353 
XXVIII.4. A III. század második fele .................................................................................. 363 
XVIII.5. Összegzés .............................................................................................................. 367 
XXIX.
 Összefoglalás ..................................................................................................... 369 
XXX.
  Bibliográfia ....................................................................................................... 371 
XXXI.
 
Képjezgyék ........................................................................................................ 395
 
      
 
 
 


 
 
 
I.
 
E
lőszó 
 
 
 
 
 
A  disszertációm  megírásához  szükséges  kereteket  az  Eötvös  Loránd 
Tudományegyetem  Történelemtudományok  Doktori  Iskola  2009  és  2012  közötti  PhD-
ösztöndíja biztosította. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Régészeti Doktori Program 
oktatóinak,Ν mindenekelőtt  témavezetőmnek,Ν SzabóΝ εiklósnak,Ν akiΝ munkámatΝ értékesΝ
tanácsaival és fontos kritikáival mindvégig támogatta.  
 
Dolgozatom  nem  jöhetett  volna  létre  a  külföldi  ösztöndíjak  nélkül,  amiért  Borhy 
Lászlónak nagy hálával tartozom. Itt meg kell említenem Marion Meyert (Universität Wien) 
és  Silvia  Orlandit  (La  Sapienza,  Róma),  akik  biztosították  számomra  a  bécsi  és  a  római 
kutatásiΝ lehetőségetέΝ KöszönettelΝ tartozomΝ mégΝ BartusΝ DávidnakΝ azΝ évekΝ soránΝ nyújtottΝ
sokrétűΝésΝönzetlenΝsegítségéértέ 
 
Külön  köszönet  illeti  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum  teljes  Éremtárát,  különösen 
Torbágyi Melindát, Vida Istvánt és Tóth Csabát, akiknél mindig nyitott ajtókra találtam: a 
velükΝfolytatottΝgondolatébresztőΝbeszélgetésekΝnélkülΝdolgozatomΝnemΝkészülhetettΝvolnaΝ
el. 
 
 
 
 


 
II.
 
Bevezetés 
 
Jelen  doktori  disszertáció  célja  a  római  provinciaperszonifikációk  ikonográfiai 
vizsgálataΝ ésΝ aΝ császáriΝ propagandánΝ belüliΝ jelentőségénekΝ meghatározása.  A  dolgozat 
témájáulΝszolgáló,ΝaΝRómaiΝBirodalomΝtartományainakΝnőalakbanΝvalóΝmegszemélyesítéseiΝ
az eg
yesΝkutatókΝszámáraΝmásΝésΝmásΝábrázolásokatΝjelentettekέΝElsődlegesΝcélomΝtehátΝaz 
eddigΝ provinciaperszonifikációkéntΝ megnevezettΝ képekΝ összegyűjtéseΝ volt,Ν majdΝ alaposΝ
ikonográfiaiΝ elemzésüketΝ követőenΝ annakΝ eldöntése,Ν hogyΝ ezekΝ valóbanΝ tartományokΝ
megsze
mélyesítéseinekΝtekinthetők-e.
1
 
εunkámΝegyikΝfőΝmotivációjaΝvoltΝkísérletetΝtenniΝaΝ
szakirodalombanΝuralkodóΝáltalánosΝbizonytalanságΝeloszlatására,ΝamelyΝazΝerrőlΝaΝspeciálisΝ
anyagcsoportról  szóló  kutatásokat  jellemzi.  Eddig  ez  sokszor  nem  objektív  szempontok 
szerintΝtörtént,ΝamiΝzavartΝeredményezettΝaΝfogalmakatΝésΝaΝvizsgáltΝanyagokatΝilletőenέΝAΝ
témátΝ ezértΝ azΝ ikonográfiaΝ felőlΝ közelítemΝ meg,Ν hogyΝ így  a  sokszor  megalapozatlan 
interpretációΝhelyettΝazΝábrázolásokΝalapjánΝosztályozhassamΝőketέΝMivel értekezésem tárgya 
a  provinciaperszonifikációkra  korlátozódik,  így  disszertációm  nem  terjed  ki  Italia  vagy 
például Phrygia megszemélyesítéseire.
2
 A munka ezen fázisának elvégeztével igyekszem a 
feldolgozott  provinciaperszonifikációk  csoportos  megjelenítéseinek  elemzése  révén,  azok  
gondolati  és  alkalmazási  hátterébe  bepillantást  nyerni.    Végül,  mivel  a 
provinciaperszonifikációkΝ szorosanΝ aΝ központiΝ hatalomhozΝ kötődnek,Ν igyekeztemΝ
megjelenésüktőlΝ kezdveΝ aΝ rómaiΝ császárokΝ propagandájábanΝ betöltöttΝ szerepüketΝ isΝ
megvizsgálni. 
GyűjtésemΝ nemΝ korlátozódikΝ anyag-  vagy  tárgytípusra,  csupán  az  ikonográfiai 
szempontokΝ vezéreltekέΝ AzΝ összegyűjtöttΝ tárgyakΝ közöttΝ aΝ leghangsúlyosabbanΝ azΝ érmekΝ
találhatókΝmeg,ΝamelyekΝRaetiaΝkivételévelΝmindenΝprovinciánálΝelőfordulnakέΝDolgozatom 
ennekΝ megfelelőenΝ leginkábbΝ azΝ elő-  és  hátlapok  elemzésével  foglalkozik.  Az  érmek 
legnagyobbΝ jelentőségeΝ abbanΝ rejlik,Ν hogyΝ aΝ képekΝ mellettΝ aΝ köriratΝ egyszerreΝ általábanΝ
azonosítjaΝ isΝ aΝ megjelenítettΝ nőalakotέΝ EzekbőlΝ kiindulvaΝ akárΝ új,Ν feliratΝ nélküli 
ábrázolásokat  is  azonosítani  lehet.  Kivételt  képeznek  a  provinciális  verdékben  készült 
pénzek,  amelyek  tisztázatlan  viszonya  a  központi  veretekkel  átfoghatatlanná  tette  volna  a 
témátέΝAΝkihagyottΝérmekΝemlítésΝszintjénΝazonbanΝaΝmegfelelőΝrészeknélΝmegtalálhatók. A 
                                                           
1
 A kritériumrendszer részletezéséhez lásd a fogalmak fejezetet. 
2
 Italia egészen a III. század végéig nem volt provincia, Phrygia pedig egy vidék, de nem római közigazgatási 
tartomány neve volt. Hasonlóan nem foglalkozom részletesebben Kréta perszonifikációival sem, mivel azok 
csak a szigetet és nem a tartományt ábrázolták. Kréta legtöbbször mitologikus történetek színhelyének 
megszemélyesítésekéntΝtűnikΝfelέΝAΝRómaiΝBirodalombanΝCretaΝetΝCyrenaica néven szervezték provinciává. 
δibyanakΝkülönΝléteznekΝmegszemélyesítései,ΝámΝegyüttΝsosemΝábrázoltákΝőketέΝτstrowskiΝ1λλί,ΝCretaΝ1-4, 
Libia 1-3. 


 
disszertáció kronológiai keretét a provinciaperszonifikációk Kr.e. I. századi megjelenése és 
aΝ KrέuέΝ IVέΝ századΝ elejéreΝ keltezhetőΝ eltűnéseΝ jelentiέ
3
 
AΝ későΝ rómaiΝ időkbenΝ inkábbΝ aΝ
városokΝ megszemélyesítéseiΝ kerülnekΝ előtérbeέΝ AΝ σotitiaΝ DignitatumbanΝ megjelenőΝ
tartományok  megszemélyesítései  teljesen  más  ikonográfiai  tradíciókkal  magyarázhatók, 
amelyek túlfeszítették volna a disszertáció kereteit. 
A  disszertációm  elején  a  fogalmak  tisztázására  és  a  kritériumok  meghatározására 
térek ki,  amelyet  a provinciaperszonifikációk  görög 
ésΝrómaiΝelőzményeiΝkövetnekέΝAΝIVέΝ
fejezetbenΝ összegyűjtöttemΝ és  rendszereztem  a  provinciaperszonifikációk  ábrázolásainál 
alkalmazott 
képtípusokat,ΝésΝazokΝelőzményeit is igyekeztem megkeresni.  
A dolgozat törzsét az egyes 
tartományokΝábécéΝsorrendbenΝtörténőΝtaglalásaΝképeziΝ
(V-XXVI. fejezet). Fontosnak tartom megvizsgálni, hogy melyik provincia, mikor, hogyan 
és,  amennyiben  lehet,  akkor  azt  is,  hogy  miért  jelent  meg.  Igyekeztem  továbbá  a 
provinciaperszonifikációk  egymással  való  ikonográfiai  kapcsolatán  túl  az  egyéb 
ábrázolásokkal  való  interakcióra  is  kitérni.  A  könnyebb  használhatóság  kedvéért  a 
katalógusomat minden fejezet végére helyeztem, amely minden, általam az adott provincia 
perszonifikációjaként  értelmezett  tárgy  leírását  tartalmazza.  A  fejezetek  és  a  katalógus 
felépítése egymással meg vannak feleltetve.  
Külön  fejezetben  foglalkozom  (XXVII.  fejezet)  a  provinciaperszonifikációk 
csoportos  megjelenésével,  ami  másfajta 
megközelítéstΝ teszΝ lehetővéέ  Ezt  követi  a 
tartományok megszemélyesítésének 
időrendbenΝtörténőΝáttekintése és elhelyezése a császári 
propaganda többi eleme között (XXVIII. fejezet). 
 
II.1. Kutatástörténet 
AΝ provinciaperszonifikációkkalΝ foglalkozóΝ szakirodalomΝ megjelenésénekΝ időpontjaΝ
alapján két nagy részre 
oszthatóέΝAzΝelsőΝperiódusΝaΝXIXέΝszázadΝvégétőlΝaΝXXέΝszázadΝelsőΝ
harmadáig tart. A második az 1980-as 
évekΝközepétőlΝnapjainkig,ΝamelybeΝjelenΝdisszertációΝ
is  -  reményeim  szerint  -  szervesen  illeszkedik.  Földrajzi  területek  megszemélyesítésével 
előszörΝ P.  Gardner  foglalkozott,Ν akiΝ elsősorbanΝ aΝ görögΝ anyagbólΝ indultΝ ki,  1888-ban 
megjelent  Countries  and  Cities  in  Ancient  Art 
címűΝ cikkében.
4
  A  római  provinciák 
megtestesítésénekΝ elsőΝ nagyΝ összefoglalásaΝ PέΝ BieńkowskiΝ nevéhezΝ fűződikέΝ AzΝ 1λίί-ban 
kiadott De simulacris barbarum gentium apud Romanos 
címűΝművébenΝazonban kevertek a 
legyőzöttΝ népekΝ ésΝ aΝ tartományokΝ megszemélyesítéseiέ
5
  1908-ban  M.  Jatta  Le 
                                                           
3
 
AfricaΝesetébenΝelőfordul,ΝhogyΝaΝIV-VέΝszázadraΝkeltezhetőΝleletΝikonográfiailagΝazΝáltalamΝvizsgált 
anyaghoz kapcsolódik, amelyet ezért belevettem a katalógusomba. 
4
 Gardner 1888. 
5
 
BieńkowskiΝ1λίίέ 


 
rappresentanze  figurate  delle  provincie  romane
 
címűΝ tanulmányábanΝ már  elkülönítette  a 
szerinte  biztosan  azono
síthatóΝ provinciaperszonifikációkatΝ aΝ kétségesektőlέ
6
  P.  Strack 
Hadrianus  pénzverésével  foglalkozó  1933-as  monográfiájában  (Untersuchungen  zur 
römischen  Reichsprägung  des  zweiten  Jahrhunderts.  Teil.  II.  Die  Reichsprägung  zur  Zeit 
des  Hadrian
)  a  császár  provinciasorozatának  szentelt  nagyobb  figyelmet.
7
  Egy  év  múlva 
jelent  meg  J.  M.  C.  Toynbee  The  Hadrianic  school 
címűΝ munkájaέ
8
 
  Hadrianus 
provinciasorozatával  kapcsolatban  tárgyalja  az  egyes  tartományok  megszemélyesítéseinek 
történetét. A kötet kiváló ikonográfiai elemzése és alapos képanyaga miatt a téma mai napig 
megkerülhetetlen 
műveέ EzΝutánΝηίΝévigΝebbenΝaΝtémábanΝnemΝszületettΝjelentősebbΝmunkaέΝ
A  csendet  J. 
AέΝ τstrowskiΝ törteΝ meg,Ν akiΝ művétΝ 1λκη-ben  lengyelül 
(Personifikacje prowincji  w  sztuce  rzymskiej),  majd  1990-ben  franciául  (Les 
personnifications  des  provinces  dans  l’art  romain)  is  kiadta.
9
  Ez  mindmáig  a  téma 
legalaposabbΝésΝlegteljesebbΝösszefoglalása,ΝamelybenΝaΝszerzőΝaΝprovinciaperszonifikációkΝ
történetét  is  részletesen  tárgyalja.    Nagy  hibája  azonban,  hogy  nem  tesz  különbséget  a 
legyőzöttΝnépekΝésΝa tartományok megszemélyesítései között. N. Méthy fontos cikkében, La 
représentationdes  provinces  dans  le  monnayage  romain  de  l’époque  imperiale  (ιί-235 
après  J.C.)
,  a  provinciaperszonifikációkat  numizmatikai  szempontból  vizsgálta, 
Vespasianustól  a  Severus-korig.
10
  A  tartományok  megszemélyesítéseivel  foglalkozó  máig 
utolsóΝ összefoglalásΝ δέΝ HoughtalinΝ nevéhezΝ kötődikέΝ 1λλθ-ban  jelentette  meg  The 
personifications of the Roman provinces 
címűΝmonográfiáját, amelyben elkülöníti egymástól 

népek 
és 

tartományok 
megszemélyesítéseit, 
ezzel 
megteremtve 

provinciaperszonifikációk  modern  kutatásának  alapjait.
11
 
FέΝ SalcedoΝ azΝ előzőekhezΝ képestΝ
teljesenΝmásΝjellegűΝmunkávalΝálltΝelőέΝ Ν az 1996-ban kiadott  Africa. Iconografia de una 
provincia  romana
 
címűΝ művébenΝ ugyanisΝ csakΝ egyetlenΝ provincia,Ν AfricaΝ
perszonifikációjának  ikonográfiáját  dolgozta  fel.
12
  Ezen  alapszik  a  2007-ben  megjelent 
Darstellung 
der 
Africa. 
Typologie 
und 
Ikonographie 
einer 
römischen 
Provinzpersonifikation
, I. Domes tollából is.
13
 
ΝművébenΝugyancsakΝAfricátΝdolgoztaΝfel,Ν
ami  egyben  a  provinciaperszonifikációkkal  foglalkozó  szakirodalom  legutolsó  nagyobb 
publikációja is.  
                                                           
6
 Jatta 1908. 
7
 
StrackΝ1λ33έΝPέΝStrackΝaΝTraianusΝésΝAntoninusΝPiusΝéremverésévelΝfoglalkozóΝművébenΝaΝ
provinciaperszonifikációk sokkal kisebb szerepet töltenek be. Strack 1931. és 1937. 
8
 Toynbee 1934. 
9
 Ostrowski, J. A. Personifikacje prowincji w sztuce rzymskiej, Kraków 1985. és  Ostrowski 1990. 
10
 Méthy 1992. 
11
 Houghtalin 1996. 
12
 Salcedo 1996. 
13
 Domes 2007. 


 


Do'stlaringiz bilan baham:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling