Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar d oktori


Download 4.95 Kb.
Pdf просмотр
bet4/24
Sana23.02.2018
Hajmi4.95 Kb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24

V.
 
Achaia
 
 
 
 
A rómaiak a görög szárazföldet Kr.e. 146-ban foglalták el, és szervezték provinciává 
Macedonia néven.
199
 Augustus a Peloponnésost, a szigeteket és a mai Közép-Görögországot 
leválasztotta,Ν ésΝ belőlükΝ alapítottaΝ megΝ AchaiaΝ senatori  tartományt.  Kr.u.  15-44  között 
Moesia legatusa 
irányításaΝaláΝtartozott,ΝmajdΝσeroΝrövidΝidőreΝmegszabadítottaΝaΝprovinciaΝ
státus, voltaképp azonban pusztán a provincia megnevezés alól. 
 
HellasΝelsőΝ megszemélyesítéseiΝmárΝjóvalΝaΝrómaiΝkorΝelőtt,ΝaΝKrέeέΝVέΝszázadΝelsőΝ
felében  megjelennek.
200
 Aiskhylos  Persaejében Atossa  meséli  el  álmát,  amelyben  egy  dór 
ruhábaΝöltözöttΝnőalakbanΝHellastΝlátta,ΝegyΝperzsaΝöltözéketΝviselőbenΝpedigΝAsiátέ
201
 
ketΝ
XerxésΝaΝkocsijaΝeléΝfogja,ΝdeΝHellasΝlerúgjaΝigáját,ΝmígΝAsiaΝszolgalelkűenΝtűriΝrabságátέΝAzΝ
olympiaiΝZeusΝszoborΝtrónjátΝtartóΝfalszerűΝkorlátokatΝtöbbekΝközöttΝaΝPanaiosΝáltalΝfestettΝ
Hellas  és  Salamis  díszíti.
202
  Euphranór  bronz  szobra  Hellast Areté  mellett  ábrázolta.
203
 A 
Dareios-kratéron  viszont  újból Asia  jelenik  meg  Hellas  oldalán,  és  együtt  a  Nagy  Sándor 
korabeli  görög-perzsa  ellentéteket  jelképezik  (2.  kép).
204
  Ezen  kívül  felmerült,  hogy  az 
Ak
hájΝ ligaΝ érmeinΝ azΝ ülő,Ν sceptrumotΝ ésΝ koszorútΝ tartóΝ nőalakΝ AchaiaΝ lenneέ
205
  Asia  és 
HellasΝfalkoronásΝalakjaΝegymássalΝszembenΝmégΝaΝKrέΝeέΝIέΝszázadΝvégéreΝkeltezhetőΝChigiΝ
reliefenΝ isΝ feltűnik,Ν amelyenΝ aΝ gaugamelaiΝ csatátΝ ábrázolóΝ pajzsotΝ tartanakέ
206
  Másik 
kezükkelΝ aΝ köztükΝ lévőΝ oltárΝ felettΝ paterával  áldoznak.  Pausanias  Olympiában  látta 
Antigonost, illetve Démétriost koronázó Hellas és Élis szobrát.
207
   
 
V.1. ACH-1 
 
Achaia  provincia  egyetlen  biztosan  azonosítható  perszonifikációja  Hadrianus 
                                                           
199
 Ostrowski 1990, 75; Houghtalin 1996, 12-13. 
200
 
ToynbeeΝ1λ3Ő,Ν2θέΝEzΝegyáltalánΝnemΝmeglepő,ΝhiszenΝaΝterületekΝperszonifikálástΝaΝrómaiak is a görög 
művészetbőlΝvettékΝátέ 
201
 Persae II. 181-196. 
202
 Paus. 5, 11, 5. 
203 Toynbee 1934, 26; Plin. Nat. Hist. 34, 19. 
204
 Ioannitis 2007, 42-43; Toynbee 1934, 50-51; Houghtalin 1996, 121-122; LIMC Asia I.1; Ostrowski 1990, 
111. 
205
 A kibocsátó ligán kívül s
emmiΝsemΝindokoljaΝaΝnőalakΝAchaiakéntΝvalóΝazonosításátέΝToynbeeΝ1λ3Ő,Ν2θ;Ν
Houghtalin 1996, 13. vesd össze 
τstrowskiΝ1λλί,ΝιιέΝEmellettΝfelmerültΝmégΝaΝnőalakΝDémétérΝPanakhaiávalΝ
való azonosítása is. 
206
 Houghtalin 1996, 121-122; LIMC Asia I.2; Ostrowski 1990, 111. 
207
 Paus. 6, 16, 3; Ostrowski 1990, 28. 

40 
 
restitutor
  sorozatában  jelenik  meg.
208
 
AΝ császárΝ előttΝ térdelőΝ nőalakΝ khitónt  és  himation
visel,ΝelőtteΝaΝföldönΝamphora áll benne pálmaággal. J. M. C. Toynbee a vázát Panathénaia 
amphora
kéntΝ azonosította,Ν amelyΝ azΝ azonosΝ nevűΝ versenyΝ győzteseinekΝ jutalmaΝvoltέ
209
 A 
pálmaág ezt alátámasztandó szintén a bajnokoknak járó jutalmat jelképezné.
210
 A restitutor 
hátlap  Hadrianus  kiterjedt  tevékenységének  a  lenyomata,  amely  igyekezett  Achaia,  de 
elsősorbanΝ AthénΝ kulturális,Ν építészeti,Ν atlétikaiΝ ésΝ szellemiΝ hagyományaitΝ helyreállítani. 
Cassius Dio említi, hogy a császár megengedte Athénban a Panhellenion építését, amelyhez 
versenyek  is  kapcsolódtak.
211
 
HadrianusΝ továbbáΝ aΝ DionysiaΝ fesztiválΝ fővédnökeΝ isΝ volt,Ν
amelynekΝ legfőbbΝ elemétΝ aΝ színháziΝ versenyekΝ alkottákέΝ AzΝ uralkodóΝ tehátΝ jól  tudta, 
mennyireΝfontosakΝaΝkülönbözőΝmegmérettetésekΝaΝhellénΝvilágban,ΝésΝennekΝmegfelelőenΝ
támogatta  is  azokat.
212
 
AchaiaΝ kedveltségétΝ aΝ különbözőΝ címletekΝ isΝ jelzikΝ azΝ aureustól, 
denarius
on,  sestertiuson  át  a  dupondiusig  vagy  as
igέΝ εeglepőΝ módonΝ HadrianusΝ számosΝ
Achaia  provinciában  való  tartózkodása  ellenére  a  tartomány  nem  jelenik  meg  az  adventus 
sorozatban.
213
 
 
                                                           
208
 
ÁllítólagΝFulvioΝτrsiniΝgyűjteményébenΝlétezettΝegyΝkarneolΝgemma,ΝamelyenΝnőalakΝvoltΝláthatóΝelőtteΝ
vázávalΝésΝpálmaággalέΝεivelΝaΝdarabΝelveszett,ΝígyΝnemΝlehetΝleellenőrizniΝsemΝeredetiségét,ΝsemΝkorátέ 
Ostrowski 1990 Achaia 2; Houghtalin 1996, 14-15. o. és Achaia 2; Jatta 1908, Achaia 1; Nolhac 1884, 158/93. 
209
 Toynbee 1934, 27-28. 
210
 Ostrowski 1990, 75. 
211
 Cass. Dio 69, 16, 1-2. 
212
 SHA Hadrianus 13, 1. Hadrianus további görögök iránti rajongásáért lásd még SHA Hadrianus 1, 5; 22, 4; 
25, 10. 
213
 Hadrianus Kr.u. 124-125-ben, 128-129-ben és 131-132-ben is Achaiában járt. Halfmann 1986, 191-194. 

41 
 
 
 
ACH-1 
Tárgytípus: Érme 
Uralkodó (datálás): Hadrianus (134-138) 
Névérték: Au, D, S, Dp/As 
Verde: Roma 
Hátlapi körirat: RESTITVTORI ACHAIAE 
Hátlap:  Restitutor 
jelenetέΝAΝ nőΝ ruházataΝ félΝ mellettΝ szabadonΝ
hagyó  khitón  és  himation,  középen  a  földön  amphora 
pálmaággal. 
Irodalom:  RIC  II  321,  938-939;  Toynbee  1934,  26-27; 
Ostrowski  1990, Achaia  1;  Houghtalin  1996, Achaia  1;  Strack 
1933,  Nr.  317,  767;  Jatta  1908,  Achaia  1;  EAA  I,  15;  LIMC 
Achaia 2; Schmidt-Dick 2011, I.6.1.17. 
 
Fotó: 
http://www.acsearch.info/record.html?id=8576
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

42 
 
VI.
 
Aegyptos
 
 
 
 
 
A  mai  Egyiptom  területét  az  ókor  folyamán  mindvégig  nyersanyagban  és  kulturálisan  is 
rendkívül gazdag vidékként tartották számon. A térség a görögökkel már korán kapcsolatba került, 
de közvetlen hatást Nagy Sándor 
hódításaiΝután,ΝelsősorbanΝaΝPtolemaidákΝalattΝfejtettΝkiέΝΝAegyptostΝ
Augustus az actiumi csata után Kr.e. 30-ban csatolta a Római Birodalomhoz, és lovagrendi helytartó 
irányítása  alá  helyezte.
214
  Rendhagyó  módon  senatorok  és  a  leghatalmasabb  lovagok  is  csak 
császári  engedéllyel  léphettek  területére.  Tacitus  magyarázata  szerint  azért,  mert  a  császár  ezzel 
próbálta elejét  venni,  hogy egy befolyásos  római Aegyptost elfoglalva  Italiát  kiéheztesse.
215
 Ez is 
jól  mutatja,  mennyire  fontos  terület  volt  ez  már  a  kezdete
ktőlΝ fogvaΝ azΝ egészΝ Birodalom,Ν deΝ
legfőképpenΝRomaΝésΝItaliaΝszámáraέ 
 
 
AegyptosΝperszonifikációiΝösszesenΝθΝesetbenΝfordulnakΝelőΝaΝClaudius-kortól a III. század 
elsőΝfeléigέ
216
 Ezek Hadrianus pénzein, három mozaikon, egy freskón és egy applikáción jelennek 
meg.
217
  Aegyptos  specifikus  attribútuma  a  krokodil,  amely  3  esetben  jelenik  meg  mellette 
mozaikon,  freskón  és  applikáción  (AEG-2,  5-
θ)έΝ εásikΝ jellemzőΝ tárgyaΝ aΝ sistrum,  amelyet  Isis 
ikonográfiájából  kölcsönzött.  Ez  az  afrikai  mozaikon  (AEG-3)  és  az  érmeken  látható  Aegyptos 
kezében (AEG-1). Aegyptos azonosításában három esetben feliratok is segítenek, amelyek kivétel 
nélkül  a  görög  Aegyptos  alakot  használták.  Ez  különösen  a  latin  területeken  érdekes,  mint  a 
Romában  vert  érmeken  (AEG-1)  vagy  a  valentiai  freskón  (AEG-5),  ahol  a  tartományt  ráadásul 
görögΝbetűkkelΝnevezikΝmegέ 
 
VI.1. AEG-1 
                                                           
214
 Res Gestae 27, 1; Ostrowski 1990, 79; Houghtalin 1996, 21. A korábbi elképzelésekkel ellentétben Aegyptos 
hagyományosΝprovinciaΝstátusztΝkapott,ΝdeΝkülönlegesΝjelentőségeΝmiattΝnémelyΝtérenΝegyediΝszabályokΝvonatkoztakΝráέΝ
Boissel 2007, 441-442. 
215
 Tac. Ann. 2, 59. 
216
 
AέΝδandskronΝfelvetette,ΝhogyΝaΝBécsbenΝőrzöttΝúgynevezettΝParthusΝemlékművönΝazΝIsis-csomósΝruhátΝviselő,Ν
madaratΝtartóΝnőalakΝAegyptosΝperszonifikációjaΝlenne. Landskron 2006, 103-104, 122. Ennek azonban ellentmond, 
hogyΝaΝterületΝbiztosanΝazonosíthatóΝábrázolásaiΝközöttΝsosemΝviseliΝazΝistennőreΝjellemzőΝruhátέΝIsisszelΝjóvalΝszorosabbΝ
kapcsolataΝviszontΝAlexandriánakΝvolt,ΝamelyetΝaΝszerzőΝszinténΝfelvetέΝIsisΝésΝAlexandriaΝkapcsolatáhozΝlásdΝToynbeeΝ
1934, 39-44; Houghtalin 1996, 23-25; Boissel 2007, 439-440.  A madarat tartó alak ráadásul jól ös
szevethetőΝHadrianusΝ
ADVENTVI AVG ALEXANDRIAE, illetve Antoninus Pius ALEXANDRIA COS II hátlapjával. RIC II 317; RIC III 
577, 593. 
217
 Létezik egy sepphorisi mozaik is, amelyen Aegyptos perszonifikációja látható. A padló a Nílus áradásának 
ünneplését ábrázolja, amelyen Aegyptos csupán a földrajzi keretet adja, és nem provinciát jelképez. A lelet ráadásul 400 
körülreΝvagyΝazΝVέΝszázadΝelejéreΝkeltezhető,ΝígyΝmárΝaΝkoránálΝfogvaΝsemΝképeziΝdisszertációmΝtárgyátέΝ
LIMC Suppl. 
Aigyptos add. 4; Weiss-Talgam 2002, 61-73; Dvorjetski-Segal 2004, 65-84; Hachlili 2009, 97-99; Boissel 2007, 436; 
Houghtalin 1996, 22. 

43 
 
 
Aegyptos megjelenik Hadrianus provincia sorozatában is, amely 4 variánssal rendelkezik.
218
 
KözösΝ bennük,Ν hogyΝ aΝ földönΝ fekvő,Ν terménykosárnakΝ támaszkodóΝ nőalakΝ sistrumot  tart,  lábánál 
íbisz  található.  A  gabonával  és  gyümölcsökkel  teli  kosár  a  terület  híres  gazdagságára  és 
termékenységére utal, amelyet  a Nílusnak köszönhetett.
219
 A sistrum 
eredetilegΝHathorΝistennőhözΝ
kapcsolható hangszer volt, amely a görög-
rómaiΝidőkbenΝIsishezΝkerült át.
220
 Az Aegyptos kezében 
tartottΝrituálisΝtárgyΝaΝIIέΝszázadraΝegybemosódottΝazΝistennővelΝésΝkultuszánakΝkiindulópontjávalέΝAzΝ
íbisz  a  provincia  rendkívül  fontos  és  szent  állata  volt,  amely  megszabadította  a  lakosságot  a 
veszélyes kígyóktól.
221
 
 
Az  AEG-1/1-nél  a  provincia  lábánál  található  íbisz  talapzaton  áll.  Az  AEG-1/2-esnél 
AegyptosΝfejénΝlótuszΝtalálható,ΝamelyΝaΝσílusΝáradásánakΝésΝaΝvegetációΝújjászületésénekΝelsőΝjeleΝ
volt.
222
 
EnnekΝmegfelelőenΝaΝvirágΝaΝfolyóhozΝkapcsolódóΝistenségekΝ(Hapi,Νσilus, Isis és Osiris) 
attribútuma lett. Az AEG-1/3-
asΝváltozatnálΝeltűnikΝazΝíbiszΝalólΝaΝtalapzat,ΝilletveΝAegyptosΝfejérőlΝaΝ
lótusz.
223
  Az  AEG-1/4-esnél  a  terménykosár  mellett  kígyó  ágaskodik,  amely  szintén  a  Aegyptos 
jellemzőΝélőlényeΝvoltέΝEzenΝtúlmenőenΝIsis szent állata is volt, tehát egy újabb olyan attribútum, 
amelyΝ azΝ istennőhözΝ köthetőέ
224
  Érdekes  módon  a  Hadrianus  érmének  két  szélén  található  állat 
ellentétet képez egymással.  
 
Az  Aegyptos  érmek  kedveltségét  jól  mutatja  a  címletek  nagy  diverzitása  az  aureustól, 
denarius
on, sestertiuson át a dupondiusig vagy asig. Aranyban csak az AEG-1/1-2 és 4-es variánst 
verték, míg ezüstben az AEG-1/1, 2 és 4-est. Sestertiusban az AEG-1/1-3 létezett, dupondius vagy 
as
 értékben viszont csak az AEG-1/1-es. Jól látszik, hogy legáltalánosabb variáns mindenképpen az 
AEG-1/1-
esΝvolt,ΝamelyΝnemcsakΝmindenΝcímletben,ΝdeΝszámszerűenΝisΝaΝleggyakrabbanΝfordulΝelőέΝ 
 
Hadrianus  szakított  a  korábbi  elképzeléssel,  és  nem  a  krokodilt
225
  választotta  Aegyptos 
attribútumának,  hanem  az  éremsorozatában  megtartotta  azt  Nilus  megszemélyesítésének  (31. 
kép).
226
  A  sistrum  és  a  kosárból  ágaskodó  kígyó  a  kor  éremverésében  Alexandria  kezében  is 
megfigyelhetőΝ (32έΝ kép)έ
227
 
EgyΝ másikΝ típusnálΝ aΝ fekvő,Ν terménykosárra  támaszkodó  város 
                                                           
218
 Hadrianus Aegyptost 130-131-ben látogatta meg. Halfmann 1986, 193-194. 
219
 Toynbee 1934, 30. 
220
 Boissel 2007, 434-435; Slim 1999, 184; Toynbee 1934, 29, 40-41. 
221
 Az íbisz a kígyók mellett még a sáskák és a hernyók ellen is védelmet nyújtott. Diod. 1, 83, 1; 87, 6; Boissel 2007, 
171-176; Toynbee 1934, 29-30; Ostrowski 1990, 79; Houghtalin 1996, 22. 
222
 Weiss-Talgam 2002, 67. 
223
 
AΝBεCΝszerintΝbarbárΝjellegűΝvariánsátΝAsiábanΝisΝvertékέΝBεCΝIIIΝ3ιλή11έ 
224
 Slim 1999, 185. Hadrianus másik érmén Alexandria is sistrummal és kígyóval jelenik meg. Lásd alább. 
225
 Hadrianus szintén 134-138 között veretett olyan érmet, amelyen virtus pózban krokodilra lép. RIC II 782 
AΝkrokodilΝjelentőségéhezΝlásdΝalábbέΝ 
226
 Az aureus címlet is a folyó kiemelt fontosságát jelöli. RIC II 308-314, 861-870. Részletesebben lásd Toynbee 1934, 
28, 30-33. Felmerült, hogy a folyónak tulajdonított különleges figyelem a gazdagság és egzotikusság mellett Hadrianus 
kedvencének, Antinoosnak halálával is magyarázható. Ostowski 1990, 80. 
227
 RIC II 300. 

44 
 
szőlőindátΝ ésΝ kalásztΝ tart,Ν mígΝ lábainálΝ gabonaΝ nőέ
228
  Az  ADVENTVI  AVG  ALEXANDRIAE 
hátlapon Alexandria paterával áldoz és madarat tart, fején lótusz található.
229
 
AΝvárosΝjelentőségétΝ
jól példázza, hogy valójában nem is tartozott Aegyptoshoz, hanem mint Alexandrea ad Aegyptumot 
emlegették.
230
 
  
 
 
 
31. kép: Nilus (Hadrianus Kr.u. 134-138)   
32. kép: Alexandria (Hadrianus Kr.u. 134-138) 
VI.2. AEG-2 
 
Aegyptos legkorábban egy Claudius-
koriΝostiaiΝfürdőΝmozaikjánΝjelenikΝmegέΝAΝfekete-fehér 
padlónΝ négyszögletesΝ keretbeΝ foglalt,Ν profilbólΝ ábrázoltΝ nőiΝ büsztΝ látható,Ν mögötteΝ krokodillalέΝAΝ
mozaik a további 3 provinciával (Africa, Sicilia és Hispania) együtt Roma gabonaellátását biztosító 
tartományokatΝ jelképezi,Ν amelyekΝ τstiaΝ kikötőjénekΝ kibővítéseΝ utánΝ elΝ tudtákΝ élelemmelΝ látniΝ azΝ
Urbs
t.  
 
Aegyptos  és  a  krokodil  összekötésének  már  korábban  is  léteztek  példái  a  római 
művészetbenέΝAugustusΝazΝactiumiΝgyőzelem után kibocsátott AEGVPTO CAPTA köriratú hátlapját 
ez  az  állat  díszítette  (33.  kép),  ami  jól  mutatja,  hogy  a  krokodil  mennyire  összetartozott 
Aegyptosszal,ΝésΝannakΝelsődlegesΝszimbólumáváΝváltέ
231
 Nem  csoda, hogy pont  ezt  a különleges 
ragadozót választották, amely a birodalom más részein ismeretlen volt.
232
 Roma népe a Nílus menti 
állatokkalΝ elsősorbanΝ aΝ játékokΝ ésΝ ünnepségekΝ soránΝ bemutatottΝ venationes  során  ismerkedhetett 
meg.  Aegyptos  római  megítélésében  mindvégig  fontos  szerepet  kapott  egzotikussága  és  a  Nílus 
idillje, amely számos zsánerjelenetnek volt a témája.
233
 
TermészetesenΝezekΝisΝgörögΝelőzményekreΝ
nyúlnakΝ vissza,Ν amelyekΝ aΝ hellénΝ művészetbenΝ a  Ptolemaida-kortól  kezdve  jelentek  meg.
234
 
                                                           
228
 RIC II 843-844. 
229
 RIC II 317, 876. vesd össze Toynbee 1934, 42, aki a madarat situlának vélte. Egy másik változaton Isis és Serapis 
köszönti a császárt. RIC II 318, 877. 
230
 Boissel 2007, 439. 
231
 RIC I
2
 275, 544-545. A RIC I
2
 546-os, vízilovat ábrázoló AEGYPTO CAPTA érme eredetisége nem tisztázott. Lásd 
még RIC I

28-29. o. 
232
 Boissel 2007, 433. 
233
 
AzΝerreΝvalóΝutalásbanΝelsősorbanΝaΝkrokodilΝmellettΝaΝvízilónak,ΝaΝpigmeusoknakΝésΝaΝlótusznakΝvoltΝnagyΝszerepeέΝ
BővebbenΝerrőlΝésΝkorábbiΝkorokbanΝvalóΝmegjelenésükrőlΝlásdΝBoisselΝ2ίίι,Ν13λ-159; Toynbee 1934, 31; Ostrowski 
1990, 80. 
234
 Segal 2004, 66. 

45 
 
 
33. kép: AEGVPTO CAPTA (Augustus Kr.e. 28) 
 
 
KésőbbΝaΝkrokodilΝátkerültΝσemaususΝvároshozΝis,ΝamelynekΝaΝmaiΝnapigΝisΝaΝjelképeΝ(3ŐέΝ
kép).
235
 
AΝ helybenΝ vertΝ bronzΝ érmekΝ azonbanΝ eredetilegΝAegyptosΝ legyőzésétΝ jelképezték.
236
  Az 
előlaponΝAugustusΝésΝAgrippaΝportréjaΝtalálható,ΝmígΝaΝhátlaponΝegyΝpálmafáhozΝláncoltΝkrokodilέΝAΝ
provincia  szimbóluma  újfent  az  egzotikus  ragadozó,  amelynek  alávetését  a 
béklyó jelképezi.  
34.  kép:  Nemausus  jellegzetes 
hátlapja (Agustus Kr.u. 10-14) 
 
VI.3. AEG-3 
 
Aegyptos büsztje az El Djemben talált mozaikon sistrum
otΝtartvaΝjelenikΝmeg,Ν„dugóhúzó”Ν
tincsekkel és fülbevalóval, sárga khitónban és barna himationban. Ez az ábrázolásmód közelebb áll 
Hadrianus  érméihez  (AEG-1),  mint  a  valentiai  freskó,  holott  az  az Antoninus-
korraΝkeltezhetőέ
237
 
IsisΝ hangszereΝ elvilegΝ akárΝ AlexandriáhozΝ isΝ köthetőΝ lenne,Ν ámΝ aΝ mozaikpadlóΝ középénΝ
elhelyezkedőΝ RomátΝ mindenΝ oldalrólΝ provinciaperszonifikációkΝ veszikΝ körbeέ
238
  Részletesebben 
errőlΝésΝaΝtöbbiΝelΝdjemiΝmegszemélyesítésrőlΝkülönΝfejezetbenΝfoglalkozomέ 
 
VI.4. AEG-4 
 
AegyptosΝ legközelebbΝ aΝ zeugmaiΝ mozaikonΝ tűnikΝ felΝ ugyanolyanΝ sematikusΝ módonΝ
ábrázolva, mint a többi provincia. Ezért ezt részletesebben külön fejezetben tárgyalom. 
 
VI.5. AEG-5 
 
Az Antoninus-
korbólΝ származikΝ egyΝ valentiaiΝ freskótöredék,Ν amelyenΝ egyΝ nőΝ lábszáraiΝ ésΝ
hosszú  tunicá
jaΝ látszik,Ν amelyΝ mögülΝ egyΝ krokodilΝ protoméjaΝ bukkanΝ előέΝ AzΝ azonosítástΝ azΝ
AIΓ
[C]ΝfeliratΝtesziΝkétségtelennéέΝAΝlelet egy domusbólΝkerültΝelő,ΝtehátΝaΝperszonifikációΝaΝ
                                                           
235
 Boissel 2007, 432. RIC I
2
 154-161; Veyrac 1998, 16-18. 
236
 Nemausus Augustus alatt kapott colonia rangot, ahogy erre a COL NEM körirat is utal. Az Aegyptos elfoglalására 
valóΝutalásΝfeltehetőenΝaΝrésztvevőΝkatonáknakΝaΝvárosbanΝvalóΝletelepítéséreΝvezethetőΝvisszaέΝRICΝI

27. 
Részletesebben lásd Veyrac 1998, 47-66. 
237
 
Elképzelhető,ΝhogyΝaΝfreskóΝelpusztultΝfelsőbbΝrészénΝegykoronΝsistrumot tarthatott, ám erre nincs semmilyen 
bizonyíték. 
238
 Más érvelés alapján, de ugyanerre a következtetésre jut I. Boissel is. Boissel 2007, 440. 

46 
 
magánszférábanΝtűnikΝfelέ
239
 
 
VI. 6. AEG-6 
 
SzinténΝ krokodilΝ jelenikΝ megΝ aΝ BécsbenΝ őrzöttΝ bronzΝ applikációnέΝ AΝ profilbanΝ ábrázolt,Ν
hosszú peplost és vállon megcsomózott himation
tΝviselőΝnőalakΝazΝállatΝfején áll. Sajnálatos módon 
aΝ 1ίΝ cmΝ magasΝ tárgyΝ felerősítésiΝ helyeΝ nemΝ ismert,Ν deΝ feltehetőenΝ aΝ magánszféráhozΝ kötődikέΝ
δeletkontextusΝhíjánΝdatálásaΝisΝmeglehetősenΝkétséges,ΝámΝlegközelebbiΝpárhuzamaΝmindenképpenΝ
a hispaniai freskó (AEG-5). A privát és közszférában is alkalmazott azonos ikonográfia mögött nem 
feltétlenülΝ egyΝ konkrétΝ közösΝ előképetΝ kellΝ feltételezniέ
240
  Pusztán  annak  a  bizonyítéka,  hogy  az 
Aegyptosról alkotott felfogás, vagyis a krokodillal való összekötés volt közös. 
 
VI.7. Összegzés 
 
Aegyptos  az  ókori  világ  egyik  leggazdagabb  területének  számított,  így  a  Római 
BirodalombanΝ isΝ jelentősΝ helyetΝ foglaltΝ elέΝ EnnekΝ ellenéreΝ összesenΝ csakΝ θΝ perszonifikációjaΝ
azonosítható a Kr.u. I-
IIIέΝszázadig,ΝamelyΝháromΝfőΝokraΝvezethetőΝvisszaέ
241
 
EgyrészrőlΝaΝterületet 
éltetőΝσílusnakΝmindigΝisΝnagyobbΝtiszteleteΝésΝhagyományaΝvolt,ΝamelyΝaΝművészetbenΝisΝfontosabbΝ
szerepetΝtöltöttΝbeέΝAΝfolyótΝésΝkülönlegesΝélővilágátΝzsánerjelenetekΝsoraΝörökítetteΝmegΝaΝgörög-
római  világban. A  másik  az  Isis-kultusz  nagy  kedveltsége,  amely  sok  szempontból  lefedte  egész 
AegyptosΝ távoliΝ misztikumátέΝ HarmadikkéntΝ AlexandriaΝ jelentőségeΝ isΝ befolyásolóΝ tényezőΝ volt,Ν
amelyΝIsisΝtiszteleténekΝisΝfőΝközpontjaΝvolt,ΝésΝmindenΝmásΝtekintetbenΝisΝRomaΝmellettΝaΝmásodikΝ
legjelentősebbΝ városként  tartották  számon.  Mindhárom  elem  megjelenik  Aegyptos 
perszonifikációkbanΝ is,Ν mivelΝ azΝ összesΝ közülΝ ezΝ voltΝ aΝ legkésőbbiΝ ikonográfiaiΝ újításέΝ EzekΝ azΝ
elemekΝ mindΝ visszatükröződnekΝ AegyptosΝ perszonifikációiban,Ν amelyekΝ alapvetőenΝ részbenΝ
krokodillal (AEG-2, 5-6), részben sistrummal jelennek meg (AEG-1, 3), illetve a zeugmai mozaik 
(AEG-
Ő)Ν aΝ sajátΝ sematikusΝ módjánέΝ ÉrdekesΝ módonΝ aΝ tartományΝ fontosΝ gabonatermőΝ szerepéreΝ
egyetlen megszemélyesítése sem utal. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
                                                           
239
 Boissel 2007, 432. 
240
 
AΝlábhozΝhelyezettΝállatiΝattribútumΝmásΝesetekbenΝisΝgyakranΝmegfigyelhető,ΝésΝáltalánosΝmegoldásnakΝtekinthetőέ 
241
 LIMC Aigyptos 380. o; Houghtalin 1996, 23-24. 

47 
 
AEG-1 
Uralkodó (datálás): Hadrianus (134-138) 
Névérték: Au, D, S, Dp/As 
Verde: Roma 
Hátlapi körirat: AEGYPTOS 
Hátlap
:Ν 1έΝ FöldönΝ fekvő,Ν terménykosárraΝ támaszkodóΝ
nőalak,ΝruházataΝkhitón és himation, jobb kezében sistrum
lábánál íbisz talapzaton. 
Variációk:  2. Mint az 1
έ,ΝdeΝnőalakΝfejénΝlótuszέ 
 
3. Mint az 1., de íbisz a földön.  
 
4. Mint a 3., de kosárnál kígyó. 
Irodalom:  RIC  II  296-297,  375,  386,  838-839,  1009; 
Ostrowski  1990  Aegyptos  1;  Toynbee  1934,  29-30; 
Houghtalin  1996, Aegyptus  1-2,  4-5;  LIMC Aigyptos  1-6; 
EAA  I  p.  92;  Boissel  2007,  434-435;  Slim  1999,  185; 
Strack 1933, 294-295, 707. 
 
Fotó: 
1. http://www.acsearch.info/ext_image.html?id=123000 
2. http://www.acsearch.info/ext_image.html?id=237967 
3. http://www.acsearch.info/ext_image.html?id=56490 
4. http://www.acsearch.info/ext_image.html?id=23746 
 
 
 
AEG-2 
Tárgytípus: Mozaik 
δelőhely: Via dei Vigili alatti thermae, Ostia 
rzésiΝhely: In situ 
Méret: 13×9 m  
Datálás: Claudius-kor 
Leírás
:ΝσőiΝbüszt,ΝmögötteΝkrokodilέ 
Irodalom:  Ostrowski  1990, Aegyptus  3;  Calza  1912,  107; 
Becatti  1961,  46-47.  no.  68;  Clarke  1994,  96-98;  Parisi 
Presicce  1999,  92;  LIMC  Suppl. Aigyptos  add.  1;  Boissel 
2007, 33. no14, 422-424; Slim 1999, 185. 
 
Fotó: http://www.ostia-antica.org/regio2/5/5-1-a.htm 
 
AEG-3 
Tárgytípus: Mozaik 
δelőhely:ΝεaisonΝd’Africa,ΝThysdrus  
rzésiΝhely: Museum El Jem 
Méret: 72 cm (átlósan), egész 3,49x3,44 m 
Datálás: II. sz. 2. fele 
Leírás
:Ν σőiΝ büsztΝ „dugóhúzó”Ν alakúΝ tincsekkel,Ν fülébenΝ
fülbevaló, ruházata khitón és himation, amely a jobb vállát 
szabadon hagyja, jobb kezében sistrum
Irodalom:  LIMC  Suppl. Aigyptos  add.  2;  Slim  1999,  184-
185;  Slim  1995,  17-35;  Slim  1995/2,  264-266;  Boissel 
2007, 68. no 60, 424-427. 
 
Fotó: Slim 1995, Fig. 9.  
 
1. 
 
2. 
 
3. 
 
4. 
 
 
 
 
 

48 
 
AEG-4 
Tárgytípus: Mozaik 
δelőhely: Zeugma (Belkis), Törökország 
rzésiΝhely:ΝDrέΝAdolpheΝPocheΝgyűjteménye,ΝAleppoΝ 
 
(Belga Királyság konzulátusa) 
Méret
:Νλ2×ηŐΝcm,ΝátmérőjeΝ3Ő cm 
Datálás: t.a.q. 256. 
Felirat
:ΝAIΓ

Leírás
:ΝεedalionbanΝnőiΝbüszt,ΝbalraΝfordítottΝfejénΝcorona 
muralis
, ruházata peplos és fejére húzott himation
Irodalom:  Parlasca  1983,  295/10;  Ostrowski  1990, 
Aegyptus 4; IGLS I 80/120; LIMC Suppl. Aigyptos add. 3. 
 
Fotó: Parlasca 1983, Pl. CXCII.4. 
 
 
 
AFR-5 
Tárgytípus: Freskó 
δelőhely: Valentia, Spanyolország 
rzésiΝhely: ? 
Méret: ? 
Datálás: Antoninus-kor 
Felirat: AI
Γ
[C] 
Leírás
:ΝσőalakΝhosszúΝtunicájának alsó része, mögüle krokodil 
protoméjaΝbújikΝelőέ 
Irodalom: Boissel 2007, 432-433. 
 
Fotó: Boissel 2007, Fig. 31.
 
 
 
 
 
AEG-6 
Tárgytípus: Applikáció 
Anyag: Bronz 
δelőhely: ? 
rzésiΝhely: Kunsthistorisches Museum, Bécs 
Méret: 10 cm 
Datálás: ? 
Leírás
:Ν JobbraΝ állóΝ nőalak,Ν behajlítottΝ balΝ lábaΝ krokodilfejen,Ν
jobbΝ lábaΝ annakΝ nyakán,Ν kézfejeiΝ magaΝ előttΝ egymásban,Ν
ruházata hosszú khitón és jobb vállon megcsomózott himation
fején szalag.  
Irodalom: Sacken 1871, 88; Jatta 1908, 32/14; Ostrowski 1990 
Aegyptus 5; Boissel 2007, 433; Gschwantler 1986, 310. 
 
Fotó: Sacken 1871, Taf. 27/2.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling