Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar d oktori


Download 4.95 Kb.
Pdf просмотр
bet6/24
Sana23.02.2018
Hajmi4.95 Kb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24
exuviae elephantisosΝnőiΝfejΝis,ΝesetenkéntΝkétΝgerellyelΝmögötteέ
300
 A 
megszemélyesítés arcát Octavianuséhoz hasonlították, ami az új uralkodó hatalmi pozícióját 
tükrözte.
301
 
RáadásulΝ ebbenΝ aΝ szériábanΝ szereplőΝ 3Ν típus
302
  közül  egyedül  az  Africa  pénz 
előlapjánΝ jelenikΝ megΝ τctavianus  arcképe.  A  princepshezΝ valóΝ szorosΝ kötődéstΝ aΝ DIVIΝ FΝ
hátlapiΝköriratΝisΝmegerősítiέ 
Augustus  Kr.e.  25-
benΝ IIέΝ JubánakΝ ajándékoztaΝ εauretaniát,Ν akiΝ követveΝ jótevőjeΝ
példáját, szintén veretett pénzeket Africa perszonifikációval, és annak gerelyes verziójával.
303
 
UralkodásaΝ alattΝ újΝ variánsokΝ isΝ feltűnnek,Ν amelyekenΝ aΝ megszemélyesítésΝ mögöttΝ aΝ
fegyverek mellett pálmaág
304
 és kalász
305
 jelenik meg (37. kép). Az utóbbi hátlap II. Juba fia, 
Ptolemaios  (Kr.u.  20-
Őί)Ν isΝ megfigyelhető
306
  csakúgy,  mint  a  sima  exuviae  elephantisos 
                                                           
297
 CNNM 103; RPC I 853; LIMC Africa 1c; Domes 2007, Mz. 28; Salcedo 1996, nr. 4. 
II. Bogud pénzei 
teljesen integráltak voltak a római monetáris rendszerbe a pénzláb és az éremképek tekintetében is, ami a 
RomáhozΝvalóΝszorosΝkötődéstΝtükröziέΝRPCΝIΝ21ίέoέ 
298
 Caesar maga vezette a háborút Africában, akinek segítségére volt II. Bocchus, Kelet-Mauretania királya is, 
aki P. Sittius zsoldosvezérrel együtt nyugatról támadta meg Numidiát. I. Juba így kénytelen volt megosztani 
erőit,ΝamiΝvégülΝazΝőΝésΝaΝpompeianusokΝvereségévelΝvégződöttέΝDomesΝ2ίίι,Ν3,Νλ3;ΝRέ-Alföldi 1979, 66-68. 
299
 
CNNM 89; Salcedo 1996, nr. 3a; LIMC Africa 1a; Domes 2007, Mz. 27; Salzmann 1974, 176-177. 
300
 
Sajnos,ΝnemΝlehetΝeldönteni,ΝhogyΝazΝactiumiΝcsataΝelőttiΝvagyΝutániΝkibocsátásrólΝvan-e szó. 
RPC I 878; 
Domes 2007, Mz. 5; LIMC 1d; Baldus 1979, 198; CNNM 122; Salcedo 1996, nr. 9.
 Iolt II. Juba nevezte át 
Caesareának Augustus tiszteletére. RPC I 214. o.
 
301
 Domes 2007, 94. 
302
 RPC I 877-879. 
303
 
CNNM 125-127, 130; Domes 2007, Mz. 31 (helytelenül bronz címletként említi); Salcedo 1996, nr. 11a-b; 
Toynbee 1934, 35. 
A CNNM 130-
asΝérméjénΝAfricaΝbüsztjeΝelőttΝpontΝésΝnyílΝjelenikΝmeg,ΝamelyΝazonbanΝnemΝ
hasonlít semmilyen szokásos attribútumra, és inkább verdejegynek vagy valamilyen egyéb jelzésnek kell 
tekinteni. 
 
304
 
CNNM 296; Domes 2007, Mz. 33; Salcedo 1996, nr. 12. 
305
 
CNNM 128-129, 131, 497; Domes 2007, Mz. 31d, 35 (tévesen bronz címletnek írja); Salcedo 1996, nr. 11c-
d, 14. 
Kétségtelen, hogy a gabona a terület egyik legfontosabb terménye volt, és élelem nélkül háborút sem lehet 
vezetni. A terményben és katonában gazda
g,ΝerősΝországΝbenyomásátΝhangsúlyozóΝéremképΝaΝbelsőΝegységetΝésΝ
szervezettséget sulykolja.
 
306
 
IIέΝJubaΝésΝPtolemaiosΝidejébenΝtöbbΝvalósΝkatonaiΝkonfliktusΝisΝlejátszódott,ΝelsősorbanΝaΝgaetuli és 
garamantes
 
törzsekkelέΝδegnagyobbΝhorderejűΝaΝTacfarinasΝvezette felkelés volt, amely Kr.u. 17-24 között 
zajlott. A gaetuli felett Kr.e. 21-ben, a garamantes felett Kr.e. 19-ben triumphus
tΝisΝtartottakέΝElőbbiekΝellenΝ
újfent Kr.u. 3-6 között Cornelius Cossus vezetett hadjáratot. Ezekben az években bármikor elképz
elhetőΝAfricaΝ
militáns ábrázolása, akár konkrét hadi eseményhez kapcsolódóan, akár pusztán propagandisztikus céllal. A 

57 
 
verzió.
307
 
ÉrdekesΝ módonΝ mindΝ IIέΝ Jubánál,Ν mindΝ PtolemaiosnálΝ megfigyelhetőΝ AfricaΝ
portréjának  az  uralkodókéhoz  való  hasonlítása  csakúgy,  mint  Octavianusnál.
308
  Ez  a  finom 
ikonográfiai megoldás hangsúlyozza a király és az ország összetartozását és egységét.
309
  
 
   
 
 
 
 
 
37. kép: Africa két gerellyel és kalászzal (II. Juba)   
 
38. kép: Alexandria (Nero Kr.u. 65-66) 
 
VII.4. Africa-Alexandria 
Az  exuviae  elephantis
tΝ viselőΝ nőalakotΝ aΝ kutatókΝ többszörΝ AegyptosszalΝ vagyΝ
Libyával  azonosították,  ami  érmekkel  vagy  más  feliratos  képanyaggal  nem  támasztható 
alá.
310
  Ez  alól  csak  Mauretania  perszonifikációi  képeznek  kivételt  (MAV-1-3),  ahol  a 
tartomány meg van nevezve.  
Az  Alexandriában  Kr.u.  65/66-tól  kezdve  vert  érmeken  megjelent  az  exuviae 
elephantis
t  vis
előΝ nőalakΝ (3κ.  kép),  ám  fontos  megjegyezni,  hogy  Alexandria  és  Africa 
fejdíszei  között  különbségek  mutathatók  ki.
311
  Általánosságban  elmondható,  hogy 
Alexandriánál az exuviae elephantis kidolgozása nem részletgazdag, hiányzik a nyakra lógó 
rész,  és  az  elefá
ntbőrΝ pusztánΝ aΝ fejΝ tetejénΝ találhatóΝ megέΝ RáadásulΝ AlexandriaΝ exuviae 
elephantis
os  büszt  ábrázolásai  pénzeken  65/66-ban  jelennek  meg,  míg  Africánál  Clodius 
Macer  68-
asΝ vereteΝ azΝ utolsóΝ példaΝ ráέΝ AzΝ időkΝ folyamánΝ aztánΝ AlexandriaΝ fejdíszeΝ egyreΝ
jobban  hasonult  az  Africánál  alkalmazott  típushoz,  míg  végül  a  folyamat  Antoninus  Pius 
idejéreΝfejeződöttΝbeέ
312
 
 
 
                                                                                                                                                                                     
győzedelmességet,ΝilletveΝazΝabbólΝfakadóΝbékétΝszimbolizáljaΝIIέΝJubaΝvereténΝaΝpálmaágέΝRέ-Alföldi 1979, 70-
74; Plin. Nat. Hist. 5, 5, 35; Domes 2007, 79, 96. 
307
 
CNNM 400-402; Domes 2007, Mz. 34; Salcedo 1996, nr. 13. 
Kr.u. 28, 31-32-ben bocsátott ki Africa 
büsztöket exuviae elephantisszal. 
 
308
 Domes 2007, 48, 96. 
309
 Erre azért is szükség volt, mivel II. Juba régi numidiai uralkodóház sarjaként került Mauretania trónjára.  
310
 Domes 2007, 32. vesd össze Houghtalin 1996, 40. 
311
 Domes 2007, 34; Gutekunst 1992, 540, Salcedo 1996, 194. 
312
 Ezek alapján zárható ki a Carnuntumból származó tripos 
végétΝdíszítőΝvirágkehelybőlΝkinövőΝnőiΝbüsztέΝAΝ
csakΝaΝfejtetőnΝülőΝexuviae elephantis sapkaszerű,ΝígyΝeltérΝazΝAfricánΝtalálhatóaktólέΝEzΝjólΝösszeegyeztethetőΝaΝ
büszt I-II. századi datálásával. Carnuntum 2009, 1014. vesd össze Domes 2007, 34; Salcedo 1996, 194. 

58 
 
VII.5. 
ÁbrázolásokΝcsoportosítása,ΝidőrendjeΝésΝelterjedése 
Africa  146  darab
313
  perszonifikációját  összesen  13  csoportba  soroltam,  amely  még 
kiegészül 9 variánssal.
314
 Az egyes csoportok taglalását, illetve a hozzájuk tartozó tárgyakat 
amennyire  csak  lehetett,  igyekeztem  kronologikus  sorrendbe  rendezni.  A  rendszerezés  a 
következőΝelvekΝszerintΝtörtént: 
 
AFR-I 
– Pompeius Africa érme 
AFR-II 
– Africa csak exuviae elephantisszal 
AFR-III 
– Africa gerellyel 
AFR-IV 
– Africa gabonára utaló attribútumokkal 
AFR-V 
– Africa a császárral való interakcióban 
AFR-VI 
– Kettősfejek 
AFR-VII 
– AfricaΝmellénΝbőségreΝutalóΝattribútumokΝvagyΝoroszlán 
AFR-VIII 
– Africa elefántagyarral 
AFR-IX 
– FekvőΝAfrica 
AFR-X 
– Africa cornucopiával 
AFR-XI 
– Africa vexillummal 
AFR-XII 
– Africa exuviae elephantis nélkül  
AFR-XIII 
– A fentiekbe be nem sorolható megszemélyesítések 
 
AzΝ összegyűjtöttΝ anyagΝ márΝ elégΝ számottevőΝ mennyiségetΝ képezΝ ahhoz,Ν hogyΝ
statisztikai módszerekkel is vizsgálat tárgyává tegyük.
315
 A csoportok eloszlásában jól látszik 
az  alap  II.  csoport  dominanciája  a  85  darabjával,  amely  54,8%-t  tesz  ki.  Ezt  követi  az  V. 
csoport 7,7%-ával (12 darab), a IV. csoport 7,1%-ával (11 darab), majd a VII. és IX. 5,1% (8 
darab), X. 3,8%-ával (6 darab), a VI, VIII, XI és XIII. csoport 3,2-3,2%-ával (5-5 darab).  
                                                           
313
 Itt meg kell jegyezni, hogy az érmeket és mécseseket nagy számuk miatt nem darabonként, hanem 
ábrázolástípusonként vettem figyelembe, mivel pontos számuk felbecsülésére még egyik kutató sem 
vállalkozott, és ez túlfeszítené a disszertáció kereteit. 
314
 A katalógusból kimaradt három pompeii freskó (Casa di Meleagro, Casa degli Amanti, Accademia di 
εusica),ΝamelyekΝazΝülő,ΝAeneasΝáltalΝelhagyottΝDidótΝábrázolják,ΝszolgálólányokΝésΝAfricaΝkörébenέΝAΝsokatΝ
vitatott mitologikus falfestményeken Africa nem mint provincia, hanem mint a cselekvés helyszínének 
allegóriája jelenik meg, ezért nem kerülhetett bele a disszertációmba. A három freskó nagyfokú hasonlósága, ám 
aΝVergiliusΝáltalΝleírtΝtörténettőlΝvalóΝeltéréseiΝmiattΝfeltételezhetőΝegy közös Kr.e. III. századi irodalmi vagy 
ikonográfiaiΝelőképέΝ
Helbig 1868, 1113, 1381; Reinach RP 95/6, 176/3; Schefold 1957, 96, 111; Albentiis 
1982/83, 257-264; PPM IV 285/16, 287/18, 677/42; Domes 2007, 77, 113, Wa. 5-7; Houghtalin 1996, Africa 36; 
Salcedo 1996, 110. o, nr. 124; LIMC Suppl Dido add. 5; Strocka 2005/2006, 100-106; Elai 1934, 330-332; 
Brendel 1935, 569-570; Overbeck-Mau 1884, 309; Roscher I 1015; Rizzo 1929, 47; Hinks 1939, 69; Catani 
1987, 396; EAA I 217; LIMC Africa 51 
– Alexandria 80 - Asia 3; Ostrowski 1990, Africa 36. 
315
 
AΝstatisztikaΝszámolásánálΝaΝvariánsokatΝisΝaΝtöbbivelΝegyenértékűnekΝveszem,ΝtehátΝnemΝaΝ1Őθ-ból, hanem az 
összesített 155 darabból indulok ki. 

59 
 
AfricaΝ egyszerűΝ exuviae  elephantisos  ábrázolása  mellett  legnagyobb  számban  a 
császárralΝ együttΝ tűnikΝ felΝ (VέΝ csoport),Ν amelyetΝ aΝ terménybeliΝ gazdagságátΝ hirdetőΝ
megszemélyesítések (IV, VII. és X. csoport) követnek. Emellett másik lényeges aspektusa a 
katonai erejének ad hangot (III. és XI. csoport).  
AΝ leggyakrabbanΝ előfordulóΝ ábrázolásokΝ kétségkívülΝ aΝ fejek,Ν illetveΝ büsztökέΝ
Lényegesen kevesebb az egészalakos megjelenítés, összesen 38 darab, ami csak 24,5%-a az 
egész anyagnak. Ide tartozik az AFR-IV/5-öt kivéve az összes freskó is, aminek hátterében a 
falfelület nyújtotta nagyobb kivitelezési tér áll. 
 
Érdekes  megvizsgálni  a  perszonifikációk  anyagtípusok  szerinti  elosztását. 
Legnagyobb  számban,  28,3%-ban  (44  darab)  a  gemmán  vannak  jelen,  amelyet  a  bronzok 
követnek 27,7%-
ukkalΝ(Ő3Νdarab)έΝSzinténΝjelentősΝazΝérmekΝ1θ,ιΣ-a (26 darab). A további 
tárgyakΝközöttΝmárΝkisebbΝaΝkülönbség:ΝaΝkőszobrokΝλΣ-ot (14 darab), terrakotta 4,5%-ot (7 
darab), reliefek 5,1%-ot (8 darab), mozaik 3,8%-ot (6 darab), freskók 2,5%-ot (4 darab), ezüst 
1,2%-ot (2 darab) és csont 0,6%-ot (1 darab) tesznek ki. 
 
HaΝidőrendbenΝnézzükΝmegΝAfricaΝperszonifikációit,ΝakkorΝfeltűnőΝaΝKr.e. I. századtól 
aΝKrέuέΝIIέΝszázadigΝnövekvőΝtendencia,ΝamelyΝmellettΝgyakorlatilagΝelenyészőkΝaΝKrέuέΝIII-IV. 
századΝábrázolásaiέΝAΝtartományΝaΝKrέeέΝIέΝszázadbanΝ(1θΝdarab)ΝésΝaΝkésőΝköztársaságήkoraΝ
császárkorban  (34  darab)  tapasztalható  nagy  kedvelt
ségeΝelsősorbanΝaΝkésőΝköztársaságkoriΝ
csatározásokkalΝ magyarázható,Ν amikorΝ mégΝ aΝ helyiΝ elemΝ isΝ erősέΝ AzΝ anyagΝ nagyΝ részétΝ azΝ
érmek  és  gemmák  teszik  ki.  Az  I.  század  folyamán  (28  darab)  már  gyakorlatilag  minden 
egyéb  anyagtípusban  is  megjelenik.  Ezt  valósz
ínűlegΝ márΝ aΝ területΝ RomaΝ általiΝ teljesΝ
bekebelezése  és  a  birodalom  gazdasági  életében  betöltött  szerepe  indokolja.  A  II.  századi 
csúcspontotΝ (3κΝ darab)Ν aΝ folyamatokΝ felerősödése,Ν ésΝ aΝ Hadrianus,Ν AntoninusΝ PiusΝ ésΝ
CommodusΝ éremverésébenΝ ismétΝ helyetΝ nyerőΝ ábrázolások  magyarázzák.  A  II-III.  századi 
átmenetiΝidőszakbanΝ(λΝdarab),ΝIIIέΝ(ηΝdarab)ΝésΝIVέΝszázadbanΝ(θΝdarab)ΝviszontΝhirtelenΝtöbbΝ
mintΝ aΝ felévelΝ visszaesikΝ aΝ megszemélyesítésekΝ száma,Ν amelyΝ jólΝ összevethetőΝ aΝ többiΝ
provinciaperszonifikáció általános megfogyatkozásával ebben a periódusban. A változással a 
II. csoport visszaszorulása is összefügg, amely inkább más ábrázolásoknak adja át a helyét.
316
 
ÉrdekesΝ módonΝ SeptimiusΝ SeverusΝ alattΝ nemΝ tükröződikΝ különösebbenΝ nagyΝ érdeklődésΝ
Africa  perszonifikációj
aΝ iránt,Ν nohaΝ aΝ császárΝ aΝ kontinensrőlΝ származottέΝ AΝ fentiekΝ mellettΝ
                                                           
316
 
AzΝIέΝtípusbanΝcsakΝ3ΝábrázolásΝkeltezhetőΝaΝIIIέΝszázadra,ΝmígΝ1ΝaΝtetrarchia korára. 

60 
 
azonbanΝ nemΝ szabadΝ megfeledkezniΝ róla,Ν hogyΝ AfricaΝ fontosΝ jellemzőjeΝ azΝ egzotikusΝ
megjelenése, ami szintén mindvégig hozzájárult kedveltségéhez. 
 
AfricaΝmegszemélyesítéseinekΝlelőhelyeitΝfigyelembeΝvéveΝkétΝfőΝterületΝrajzolódikΝki:Ν
Italia  (37  darab 
–  23,8%)  és  Észak-Afrika  (23  darab  –  14,8%).
317
 
ElőbbitΝ ráadásulΝ továbbΝ
bonthatjuk Romára (25 darab 
– 16,1%) és Pompeiire (7 darab – 4,5%), ahol szintén gyakran 
jelennekΝ megέΝ ElőbbiΝ esetébenΝ elsősorban  az  érmek,  illetve  szobrászati  alkotások,  míg 
utóbbinál a freskók és bronzok adják a tárgyak javát.
318
 Italia egyéb részei (5 darab 
– 3,2%) 
közül Ostia magaslik ki 3 perszonifikációval. A leletek Romára való koncentrációja az érmek 
kivételével is jól m
agyarázhatóέΝAΝbirodalmiΝfővárosΝegyrésztΝsokΝszállalΝkötődöttΝAfricához,Ν
másrészt pedig ez volt az egész világ kicsinyített mása. Más szavakkal élve ez volt az a hely, 
ahol  a  birodalom  nagyságát  leginkább  lehetett  és  kellett  hirdetni,  amire  a  provinciák 
m
egszemélyesítéseΝideálisΝmódszerΝvoltέΝεindΝAfrica,ΝmindΝRomaΝaΝkésőΝköztársaságΝkortólΝ
aΝkésőΝrómaiΝidőkigΝmutatnakΝfelΝleleteket,ΝtehátΝaΝkétΝterületΝszámbanΝésΝidőbenΝisΝegyezéstΝ
mutat. 
FontosΝ területΝ mégΝ Aegyptos,Ν ahonnanΝ 12Ν leletΝ (ι,ιΣ)Ν kerültΝ elő,Ν elsősorbanΝ
bronzfejekΝformájábanέΝAzΝIllyricumbanΝtaláltΝŐΝbronzΝapplikációΝésΝ1ΝgemmaΝaΝlelőhellyelΝ
rendelkezőΝ tárgyakΝ 3,2Σ-át  teszik  ki.  Pannonia  és  Kis-Ázsia  3-3  lelete  (1,9-1,9%)  között 
ráadásul  1-
1Ν IVέΝ századiΝ darabΝ isΝ feltűnikΝ távolΝ ItaliátólΝ vagyΝ Africától.  2-2  tárgy  ismert 
Siciliáról
319
 és Germaniából (1,2%-1,2%). 1-1 lelettel reprezentálja magát Hispania, Gallia és 
Thracia (0,6%-0,6%). 
AΝleletekΝeloszlásaΝalapjánΝjólΝkirajzolódikΝegyΝnagyonΝerősΝhelyi,ΝafrikaiΝjelleg,ΝamiΝ
egészenΝaΝkésőΝrómaiΝidőkigΝmegmarad. Másrészt Italia, különösen Roma területén talált sok 
megszemélyesítés  a  szoros  történelmi  és  gazdasági  kapcsolatokkal  magyarázható.  Ezek 
mellettΝ azΝ AegyptosbólΝ származóΝ ábrázolásokΝ jelentősek,Ν különösenΝ annakΝ fényében,Ν hogyΝ
ezt  a  területet  nem  ábrázolták  exuviae  elephantisszal.  Sokkal  kisebb  mértékben,  de  Africa 
perszonifikációja  eljutott  a  birodalom  távoli  szegleteibe  Hispaniától,  Gallián,  Germanián, 
Pannonián és Illyricumon át egészen Syriáig. 
Germania  és  Pannonia  esetében  érdekes  megfigyelni,  hogy  a  leletek  minden 
valószínűségΝszerintΝaΝkatonasághozΝköthetők:ΝaΝxanteniΝlegiótábor területén talált két gemma, 
valamintΝ aΝ CarnuntumbólΝ ésΝ BrigetióbólΝ előkerültΝ bronzokέΝ AΝ csapatok,Ν illetveΝ aΝ hozzájukΝ
                                                           
317
 Észak-Afrika alatt az Egyiptomon kívüli területeket kell érteni.  
318
 
RomaΝesetébenΝazΝittΝkibocsátottΝérmeketΝisΝideΝvettemΝtípusonkéntΝszámolva,ΝazΝaltípusokatΝmellőzveέΝΝ 
319
 A szicíliai leletek magyarázataként szolgálhat, hogy a sziget Africa és Italia között fekszik félúton. Salcedo 
1996, 177. 

61 
 
kapcsolódó kíséret mozgásával jól megmagyarázható, hogy hogyan került a fekete kontinens 
megszemélyesítése a birodalom északi peremére.  
 
VII.6. AFR-I 
AfricaΝelsőΝprovinciaperszonifikációjaΝPompeiusΝεagnusΝáltalΝKrέeέΝι1-ben Romában 
kibocsátott  aureuson  (AFR-I)  található.  Egyedi  módon  az  exuviae  elephantis
viselőΝ fejΝ
mellett  egy  sitella  és  egy  lituus  jelenik  meg,  amit  egy  koszorú  fog  körbe.
320
  Utóbbiak  az 
imperator
i  és  auguri  tisztségre  utalnak,  amellyel  Pompeius  már  vezethetett  sereget  Román 
kívül  is.
321
  Pompeiusnak  nem  állt  jogában  saját  képével  pénzt  veretni,  ezért  a  Magnus 
körirattalΝindirektΝmódonΝbelefoglaltaΝmagátΝazΝelőlapbaέ
322
 Ez ugyanis a 81-es Hiarbas és a 
marianistákΝ felettiΝ győzelemreΝ utal,Ν amelyΝ utánΝ aΝ katonákΝ magnusszáΝ kiáltottákΝ kiΝ őtέΝ AzΝ
africaiΝgyőzelemΝrendkívülΝfontosΝvoltΝPompeiusΝkarrierjében,ΝennekΝköszönhetőenΝugyanisΝ
triumphus
t tarthatott anélkül, hogy tisztséget töltött volna be, vagy akár senator lett volna.
323
 
AΝgyőzelmiΝkibocsátástΝtámasztjaΝaláΝazΝaranycímletΝisέΝAΝkoszorúΝszinténΝaΝkatonaiΝsikerekreΝ
utal. Nem véletlen tehát, hogy ez az 
elsőΝnumizmatikaiΝbizonyítékaΝPompeiusΝσagyΝSándorralΝ
való párhuzamba állításának.
324
 Az imitatio Alexandrit támasztja alá az exuvia formája is.
325
 
Maga  az  exuviae  elephantis
tΝ viselőΝ AfricaΝ pontΝ HiarbasΝ érménΝ jelentΝ csakΝ megΝ
korábban,Νazén,ΝakinekΝlegyőzéseΝokot adott Pompeius kibocsátására.
326
 Ugyanakkor azt sem 
szabad  elfelejteni,  hogy  ekkoriban  a  provinciaperszonifikációknak  (HIS-1,  illetve  SIC-1 
szintén  Kr.e.  71-
ből)Ν márΝ voltakΝ előzményei,Ν amiΝ mindenképpΝ megkönnyítetteΝ azΝ átvételtέΝ
Ezek  ráadásul  mind  a  polgár
háborúsΝ időszakΝ eseményeireΝ reflektáltak,Ν ahogyΝ PompeiusΝ
előlapjaΝisέΝ 
Különös azonban, hogy az érmét Pompeius mégis 10 évvel afrikai, de közvetlenül a 
hispaniaiΝ győzelmeiΝ utánΝ veretteέΝ εέΝ HέΝ CrawfordΝ eztΝ azzalΝ magyarázza,Ν hogyΝ pontΝ azΝ
Africában  folytatott 
hadjáratΝ gyorsΝ ésΝ fényesΝ győzelmeireΝ szeretneΝ emlékezni,Ν ésΝ nemΝ azΝ
                                                           
320
 II. Juba Kr.u. 7-9 között vert bronz pénzein Africa feje szintén koszorú közepén jelenik meg. A veretek 
feltehetőenΝaΝgaetuli és musulami felett Kr.u. 6-banΝaratottΝgyőzelméreΝutal,ΝamiΝutánΝmegkapta az ornamenta 
triumphaliá
t, amelynek része volt a babérkoszorú is. Domes 2007, 95-96, Mz. 32; 
CNNM 133-134; Salcedo 
1996, nr. 11f. 
321
 Ennek feltétele a városban elvégzett auspicia volt. Hollstein 1993, 121-122. 
322
 Domes 2007, 88-90. 
323
 Hollstein 1993, 122-123; Christ 2002, 112-113. 
324
 Michel 1967, 39-40. 
325
 Domes 2007, 89-90; Michel 1967, 44. 
326
 Salcedo 1996, 133. 

62 
 
Ibériai-félszigeten  Sertoriusszal  folytatott  elhúzódó  csatározásokra.
327
  Utóbbi  események 
emlékeiΝmégΝvalószínűlegΝsokkalΝélénkebbenΝésΝfájóbbanΝéltekΝazΝemberekΝemlékezetébenέ 
 
 
VII.7. II. csoport 
A legtöbb ábrázolás a II. csoportba sorolható, ahol Africa pusztán exuviae elephantis
visel.  A  85  esetben  (AFR-II/1-
κη)Ν ígyΝ megjelenőΝ provinciaperszonifikáció,Ν amelyΝ aΝ későΝ
köztársaságΝ kortólΝ aΝ tetrarchiáigΝ követhetőΝ nyomon,Ν aΝ freskóΝ kivételévelΝ az  összes 
tárgytípuson megjelenik.  
A  II.  csoport  ábrázolásai  között  az  egymáshoz  való  nagy  hasonlóság  alapján  két 
alcsoportΝkülöníthetőΝelέΝAzΝegyikhezΝ1θΝkisméretűΝbronzfejΝ(AFR-II/46-60, 67) tartozik. A 
második  egy  6  applikációból  (AFR-II/61-66)  álló  csoport,  amelyek  színházi  maszkok 
kombinációja az exuviae elephantisszal. 
 
Africa  II.  csoportba  tartozó  ábrázolásának  legkorábbi  megjelenése  L.  Cestius  és  C. 
Norbanus praetores  Kr.e. 42-ben vert aureusán látható  (AFR-II/1).  Itt a  perszonifikációnak 
már  nem  pu
sztánΝ aΝ feje,Ν hanemΝ büsztjeΝ jelenikΝ meg,Ν amiΝ ettőlΝ kezdveΝ általánossáΝ válikΝ azΝ
érmeken.  A sella curilis
tΝábrázolóΝhátoldalΝaΝhalottΝCaesarhozΝköthetőέ
328
  A kibocsátás oka 
feltehetőenΝτctavianusΝŐŐ-esΝRomábaΝérkezéseΝvolt,ΝamitőlΝaΝ senatus veszélyeztetve érezte 
saját hatalmát.
329
 Védelme érdekében ezért két legiót visszarendelt Africából, ám ezek Caesar 
veteránjaiból  álltak,  akik  43-
banΝ inkábbΝ τctavianusΝ oldaláraΝ álltakΝ átέΝ UtóbbiΝ feltehetőenΝ
azértΝ nemΝ sajátΝ nevévelΝ veretteΝ aΝ vérΝ nélküliΝ győzelmétΝ hirdetőΝ pénzeket,Ν mivelΝ aΝ legió
hivatalosan  L.  Cestius  és  C.  Norbanus  preatores  irányítása  alatt  álltak.  Octavianus  ezért 
inkább  óvatosságból  magát  csak  közvetve  jelenítette  meg.  Az  aureus  címlet  is  a  veretek 
különleges voltát támasztja alá, míg a f
egyverekΝhiányaΝaΝbékésΝgyőzelmetέ
330
 
Africa utolsó büsztábrázolása pénzen (AFR-
IIή2)ΝClodiusΝεacerΝnevéhezΝkötődikέΝAΝ
Kr.u.  68-ban  Africában  veretett  denariuson  a  provincia  perszonifikációja  látható.  A 
kibocsátás  legitimációs  célokat  szolgált,  hiszen  Clodius  legatus  Augusti  pro  praetoreként 
σeroΝellenébenΝkiáltottaΝkiΝmagátΝcsászárráέΝKésőbbΝnemΝismerteΝelΝGalbát,ΝakinekΝparancsáraΝ
                                                           
327
 RRC 413. o. Pompeius csupán 40 nap alatt rendezte az afrikai helyzetet. Christ 2002, 111-113. 
328
 Schäfer 1989, 117-122; Salcedo 1996, 170. 
329
 Domes 2007, 94.  
330
 Vesd össze 
SalcedoΝ1λλθ,Ν1ιί,ΝakiΝszerintΝCestiusΝegyikΝősénekΝállítΝemléket,ΝakiΝAfrikábanΝtüntetteΝkiΝmagátΝ
érdemeivel. 

63 
 
gyorsan kivégezték.
331
 A büsztös ábrázolással az usurpator követi a helyi tradíciókat, II. Juba 
és Ptolemaios vereteit.
332
 Africa perszonifikációjával nemcsak Nerótól határolódik el, hanem 
Galba veretivel is ellentétet képez, akinek Hispania (HIS-3-6) és Gallia (GAL-3-5) jelent meg 
érmein. 
 
Africa II. csoportba tartozó perszonifikációja gyakran jelenik meg gemmákon (AFR-
II/3-
3Ő),Ν elsősorbanΝ aΝ KrέeέΝ IέΝ ésΝ KrέuέΝ IέΝ századbanέ
333
  A  32  darab  pusztán  fejeket  és 
büsztöketΝ ábrázolóΝ ékkőΝ jólΝ párhuzambaΝ állíthatóΝ azΝ érmekkelέ
334
  Fontos  különbség  az 
érm
ekhezΝképest,ΝhogyΝaΝperszonifikációΝmárΝaΝprivátΝszférábanΝörvendΝnagyΝnépszerűségnekέΝ
Nyitva  marad  a  kérdés,  hogy  ezek  pusztán  divattárgyak  voltak-e,  vagy  esetleg  vallásos, 
illetve bajelhárító tulajdonságokkal is bírtak-e.  
Külön  érdekesség  az  AFR-II/9-es  gemma,  amely  nagy  hasonlóságot  mutat  egy 
BécsbenΝőrzöttΝIsistΝábrázolóΝdarabbalέ
335
 
AΝlegnagyobbΝkülönbségΝaΝkétΝékkőΝközöttΝaΝnőalakΝ
fejdíszébenΝ mutatkozik,Ν deΝ különbenΝ nagyfokúΝ azΝ egyezésέΝ εegfigyelhetőΝ tehát,Ν hogyΝ azΝ
egyre  elterjedtebbé  váló  Africa  perszonifikációjához  a  korábban  jól  ismert  helyi  istenség 
ikonográfiai elemeit ültetik át. 
AΝ 32Ν gemmaΝ közülΝ mindösszeΝ egynekΝ ismertΝ aΝ lelőhelyeΝ (AFR-II/29),  amelyik  a 
xanteni  


Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling