Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar d oktori


Download 4.95 Kb.
Pdf просмотр
bet7/24
Sana23.02.2018
Hajmi4.95 Kb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   24
legió
táborΝterületérőlΝkerültΝelőέΝEzΝegybőlΝfelvetiΝaΝkérdéstΝazΝékkőΝfunkciójáraΝés 
birtokosára nézve.
336
 
δegvalószínűbbnekΝtermészetesenΝegyΝkatonaΝtűnik,ΝakiΝesetlegΝaΝtávoliΝ
kontinensen  járva,  a  gemmát  emléktárgyként  hozta  magával.
337
  A  legio,  amely  a  Kr.e.  I. 
században Xantenban állomásozott és Afrikát is megjárta, csak a legio V Alaudae és a legio 
XVIII Libyca
 volt.
338
 
 
IdőközbenΝAfricaΝIIέΝcsoportbaΝtartozóΝperszonifikációjaΝmegjelenikΝaΝszobrászatbanΝ
is. Caesareából ismert egy szobor vagy hermafej (AFR-II/36).
339
 
IsmeretlenΝlelőhelyrőlΝkerültΝ
előΝ egyΝ másikΝ hermafejΝ (AFR-II/35),  amely  szinténΝ ebbőlΝ aΝ koraiΝ időszakbólΝ valóέΝ AΝ
caesareaiΝ színházΝ közelébőlΝ kerültΝ előΝ egyΝ későΝ Claudius-kor/kora  Nero-korból  származó 
                                                           
331
 RIC I 193. o; Salcedo 1996, 144. 
332
 
BővebbenΝlásdΝAFR-III/6-8. 
333
 Domes 2007, 20. 
334
 Domes 2007, 20, 164. o. 1009. lábj. 
335
 Kunsthistorisches Museum Inv. IX. B 1282. Zwierlein-Diehl 1973, 204; Zwierlein-Diehl 2007, Abb. 295. 
336
 Domes 2007, 20. 
337
 I. Domes a gemmák nagy részét a katonákkal hozza összefüggésbe, habár ez az állítása leletkontextus híján 
nehezen bizonyítható. Domes 2007, 98. 
338
 Farnum 2005, 19, 24. 
339
 Salcedo 1996, nr. 102; Domes 2007, 21. 

64 
 
szobor-  vagy  hermafej  (AFR-
IIή3ι)έΝ AΝ jóΝ minőségűΝ darabΝ idealizáltΝ arcaΝ klasszikusΝ
előképeketΝkövetέ
340
 A funkcióját tekintve, a felállí
tásΝhelyébőlΝfakadóanΝtöbbféleΝelképzelésΝ
isΝnapvilágotΝlátottέΝAΝkultikusΝmellettΝugyanisΝfelmerültΝaΝpusztánΝdíszítőfunkcióΝisέ
341
 
ElőbbiΝ
mellettΝszól,ΝhogyΝaΝszínházbanΝelőkerültekΝaΝεúzsákΝésΝaΝcsászáriΝcsaládΝtiszteletétΝbizonyítóΝ
tárgyak.  Africa  perszonifikációjának  kivitelezése  és  amennyiben  a  színházban  állt,  úgy 
elhelyezéseΝ mindenképpΝ nagyΝ jelentőséggelΝ bírtέΝ EgyΝ ennyireΝ nyilvánosΝ ésΝ szemΝ előttΝ lévőΝ
szoborΝvalószínűlegΝazΝidegenΝlátogatókraΝisΝnagyΝbenyomástΝtett,ΝmígΝaΝhelyiekbenΝerősítetteΝ
a lokális öntudatot. Hasonlóan szépen kivitelezett szoborfej ismert Romából is a Kr.u. I. sz. 3. 
negyedébőlΝ (AFR-II/38).  A  darabot  B.  Cavaceppi  a  XVIII.  században  több  helyen  is 
kiegészítette, illetve hozzátoldotta a kalászkoszorút és a ruházatot.
342
 A szoborfej jelzi, hogy 
ebbenΝ azΝ időszakbanΝ márΝ RomábanΝ isΝ igényΝ voltΝ AfricaΝ jóΝ minőségűΝ megjelenítésére,Ν
bármilyen célból merült is fel az. 
Africa  márványportréi  nagyobb  számban  az  Kr.u.  I.  század  végén  és  a  Kr.u.  II. 
századbanΝtűnnekΝfelΝ(AFR-II/39-ŐŐ),ΝelsősorbanΝRoma, illetve Italia más részein. Sajnálatos 
módon
,Ν leletkörülményekΝ híjánΝ kevésΝ információΝ nyerhetőΝ kiΝ belőlükέΝ εásΝ aΝ helyzetΝ aΝ
Lambaesisben  talált  fejnél  (AFR-
IIήŐί),Ν amelyΝ egyΝ 3Ν cellásΝ templombólΝ kerültΝ elő,Ν aΝ
legió
tábor  és  a  Capitolium  között  húzódó  út  mentén.  Mellette  volt  egy  másik  szentély  is, 
amelyetΝvalószínűlegΝIsisnekΝemeltekέ
343
 
εέΝδeΝGlayΝebbőlΝaztΝaΝkövetkeztetéstΝvontaΝle,ΝhogyΝ
az, ahol a fejet megtalálták, Africának emelt templom volt.
344
 A közösségi térben felállított 
szobor  még  nem  bizonyítja  a  provincia  kultikus  imádatát.
345
  A  caesareaei  színháznál  talált 
fejnél  (AFR-II/37)  is  csak  annyi  bizonyos,  hogy  egy  központi  helyen  volt  felállítva,  de 
tiszteletére más nem utal. 
 
Africa büsztje az  I. században kerámiában is  megjelenik Campaniában  (AFR-II/45), 
amiΝ tükröziΝ azΝ ábrázolásΝ könnyebbenΝ hozzáférhető,Ν olcsóbbΝ anyagbólΝ újΝ területekenΝ isΝ
felbukkanásátέΝ AΝ IIIέΝ századbanΝ ThamugadibólΝ kerültΝ előΝ aΝ provinciaΝ terrakottaΝ mellképeΝ
(AFR-II/46).  A  II.  századtól  bronz  Africa  mellképek  is  ismertek  (AFR-II/47-49)  a  mai 
Algériából és Egyiptomból. A thibilisi lelet (AFR-II/48) érdekessége, hogy 
virágkehelybőlΝnőΝ
ki és a talapzata is fennmaradt. A virágkelyhet H. Jucker a cornucopia vagy a gyümölcskosár 
                                                           
340
 Fittschen 1979, 238; Domes 2007, 54; Landwehr 1993, 17. 
341
 Landwehr 1993, 18; Le Glay 1966, 1234; Salcedo 1996, 95; Picard 1975, 395. 
342
 Az exuviae elephantis azonban már az eredeti állapotban is megvolt, de megtalálásakor töredékes állapotban. 
Grassinger 1994, 66. 
343
 Le Glay 1966, 1236; Salcedo 1996, 175; Domes 2007, 111. 
344
 Le Glay 1964, 374-375. 
345
 Az elmélet részletesebb cáfolatát lásd AFR-XIII/2. 

65 
 
analógi
ájaΝalapjánΝaΝbőségΝszimbólumánakΝtartjaέ
346
 F. Salcedo a tárgyban vallási utalást lát 
Astarté,  Tanit-
CaelestisΝ istennőkreέ
347
 
AΝ számosΝ virágkehelybőlΝ kinövőΝ büsztábrázolásΝ
alapján  azonban  egyik  elmélet  sem  támasztható  alá,  mivel  általában  ez  pusztán  egy 
hozzáadott dekorációs elem. 
 
 
Africa megszemélyesítései applikációként is szolgáltak (AFR-II/50-72). A legkorábbi, 
PompeiibőlΝ származóΝ leletnélΝ (AFR-IIήηί)Ν aΝ provinciaΝ büsztjeΝ mögöttΝ egyΝ 32Ν cmΝ átmérőjűΝ
tárcsaΝ található,Ν amellyelΝ feltehetőenΝ egyΝ ládáraΝ erősítették.
348
  Africa  II.  csoportba  tartozó 
applikációiΝközöttΝkirajzolódikΝegyΝ1ηΝbronzfejbőlΝállóΝcsoportΝ(AFR-51-65), amelyek nagy 
hasonlóságot mutatnak egymással. A 15 applikáció és 1 attache nem csak kialakításukat, de 
méretüket  tekintve  is  egységesnek  mutatkoznak  átlagosan  5-6  cm  nagyságukkal.  Az  AFR-
II/65-öt kivéve a csoport különlegessége, hogy az exuviae elephantis az áll alatt is folytatódik 
egy  visszahajló  nyúlvány  formájában,  az  elefánt  alsó  ajkát  utánozva.
349
  Az  applikációk 
elhelyezésétΝegyértelműenΝnemΝlehetΝmeghatározni,ΝfeltehetőenΝhasználatiΝtárgyatΝvagyΝbútortΝ
díszítettek.
350
 A csoport jellegzetességeit mutatja még az AFR-II/73-as attache is, amely egy 
oinokhoé
t díszít.  
ÁsatásbólΝpusztánΝegyΝfejΝkerültΝelő,ΝEphesosbólΝ(AFR-IIήηθ),ΝmígΝλΝdarabΝfeltehetően 
EgyiptombólΝszármazikέΝAΝnagyΝarányΝmiattΝfelmerülΝaΝhelyi,ΝegyiptomiΝgyártásΝlehetőségeέΝ
Ezt támasztja alá az is, hogy a terület ikonográfiájában az exuviae elephantis 
nemΝújkeletűέΝAΝ
PtolemaidaΝ pénzverésbenΝ többszörΝ isΝ előfordult,Ν mintΝ aztΝ fentebbΝ láttuk,  ám  akkor  nem  a 
terület  megszemélyesítéseként.  Felmerül  tehát  a  kérdés,  hogy  a  fejek  vajon  Egyiptomot, 
Alexandriát vagy esetleg Africát ábrázolják.
351
 
AzΝelsőΝellenΝszól,ΝhogyΝazΝsosemΝjelenikΝmegΝ
ilyenΝfejfedővel,ΝmígΝaΝvárosΝvereteiΝσerótólΝkezdődőenΝmás exuvia formával rendelkeznek, 
amely  csak  az  Antoninus-korban  változik  meg.
352
  A  leletkontextusok  hiánya  megnehezíti  a 
darabok datálását. 
 
 
A  fenti  csoporthoz  kapcsolódik  6  bronz  (AFR-II/66-71)  applikáció,  amelyeken  az 
exuviae  elephantis 
nőiΝ színháziΝ maszkokat  díszít.  Közülük  5  (AFR-II/66-70)  tartozik 
                                                           
346
 Jucker 1961, 160; Domes 2007, 64. 
347
 Salcedo 1996, nr. 97. 
348
 Barr-Sharrar 1987, 108-109. 
349
 Domes 2007, 34-35; Sauer 1964, 152. 
350
 Sauer 1964, 153-155, 160. A londoni darab (AFR-
IIήηη)ΝhátoldalánΝfüggőlegesΝpecekkelΝésΝfelerősítésreΝ
szolgálóΝlyukkal,ΝamellyelΝfeltehetőenΝvalamilyenΝfáhozΝerősítettékέΝDomesΝ2ίίι,Ν3ηέ 
351
 Edgar 1904, nr. 27843-27844, 32372; LIMC Alexandria 66-72; Gutekunst 1992, 540. 
352
 Domes 2007, 35. 

66 
 
szorosanΝössze,ΝamelyeknélΝaΝszélesΝhajkoronaΝpatkószerűenΝfogjaΝkörbeΝaΝduzzadtΝarcotέΝAΝ
tincsekΝvízszintesΝrovátkávalΝvannakΝjelölve,ΝaΝhomlokΝfelettiΝrészΝpedigΝ3ΝfüggőlegesΝtagbólΝ
áll. A hajra oldalról ille
szkednekΝaΝnagyméretűΝlaposΝfülek,ΝfelülΝpedigΝaΝkisméretűΝagyarakΝésΝ
azΝormányέΝAΝméretbenΝisΝmegegyezőΝdarabokΝ(Ő-5 cm) közül 4 származik a horvátországi 
σinΝtemetőjéből
353
,ΝmígΝazΝötödikΝBaeloΝClaudiaΝtemetőkörzetébőlέ 
Az utolsó, Brigetióból származó szórványlelet (AFR-II/71) több szempontból is kilóg 
a  sorból.
354
  Ez  az  applikáció  ugyanis  egy  mécses  visszahajló  fogójának  végét  díszítette, 
ahogy arra a sok párhuzam alapján következtetni lehet.
355
 
AΝhomorúΝhátoldallalΝrendelkező,Ν
csukott szájú fejet két oldalról 3-
3ΝhosszúΝ„dugóhúzó”ΝalakúΝtincsΝkeretezi,ΝamelyΝaΝhomlokΝ
fölött  is  folytatódik,  igaz  rövidebb  formában.  Az  Africa  perszonifikációk  közt  egyedi  az 
állbólΝ kinövőΝ ι-ágú  stilizált  palmetta,  ahogy  a  fordított  exuviae  elephantis  is.  A  fordított 
elefántfejΝormányaΝaΝmécsesΝfogójábaΝtorkollik,ΝamiΝvalószínűlegΝmegmagyarázzaΝazΝegyediΝ
elrendezéstέΝAzΝállatΝkialakításaΝegyébkéntΝjólΝösszevethetőΝaΝmécsesekenΝritkánΝelőfordulóΝ
elefántfejekkel,  valamint  a  színházi  maszkok  felkunkorodó  mitrájával 
(39.  kép).
356
  A  brigetiói  darab  tehát  két,  egyenként  a  mécseseknél 
létező,ΝámΝkülönállóΝelemΝrendhagyóΝösszeolvasztásábólΝjöttΝlétreέ 
 
39. kép: Maszkos mécses 
 
Az  exuviát  leszámítva  az  applikáció  jól  beleillik  az  I-II. 
században gyakori Loeschke X
XbΝtípusúΝbronzΝmécsesekenΝmegjelenőΝ
színházi  maszkok sorába.
357
 Közös tulajdonságuk a fiatal arc, amelyet 
„dugóhúzó”Ν tincsekΝ kereteznek,Ν felettükΝ úgynevezettΝ mitra  és  az  állon  palmetta.  Az  ilyen 
típusú  mécsesek,  a  mai  Görögország,  Ki-Ázsia,  Dél-Itália  és  Szicília  kivételével,  az  egész 
birodalombólΝkerültekΝelő,ΝamiΝaΝmaszkokΝvalamilyenΝtöbbletjelentéséreΝutalέ
358
 A Loeschcke 
XXΝ típusúΝ lámpákΝ PannoniábanΝ isΝ jellemzőek,Ν különösenΝ Superiorban,Ν aholΝ gyakoriakΝ aΝ
színházi maszkok agyagutánzatai. 
                                                           
353
 
AnnakΝellenére,ΝhogyΝszórványleletekrőlΝvanΝszó,ΝJέΝεediniΝ2ΝapplikációnΝmegfigyelhetőΝégésnyomokΝ
alapján, hamvasztásos sír mellékleteinek gondolja. Továbbá ezt támasztja alá, hogy a nini bronz- és 
kerámialeletekΝtúlnyomóΝtöbbségeΝaΝtemetőbőlΝszármazik. Medini 1968 168. 
354
 A darab létezésére Dr. Bartus D. hívta fel a figyelmem, amiért hálás vagyok neki. 
355
 Sedlmayer 2001, 304-307; Green 2012, 23-25. 
356
 Például Louvre Inv. 4776. A mitra szinte kizárólag a maszkos mécseseken jelenik meg. Green 2012, 34. 
357
 Green 2012, 23-
2ηέΝUgyanezΝaΝmécsestípusΝmásΝesetekbenΝgyakranΝállatfejbenΝvégződikέΝSedlmayerΝ2ίί1,Ν
301-303. 
358
 Green 2012, 28, 37-38; Sedlmayer 2001, 308. 

67 
 
A  maszkos  mécsesek  datálása  a  leletkörülmények  ismeretének  híján  problematikus, 
ráadásul egyes esetekben kimutatható, hogy a darabok hosszú ideig voltak használatban.
359

brigetiói  lelet  stilisztikai  alapon  (haj,  oldalt  kihajló  mitra,  sematizált,  rosszul  kivitelezett 
palmetta) 
feltehetőlegΝ aΝ IIέΝ századraΝ tehetőέΝ ElőállításánakΝ helyeΝ kérdéses,Ν jóllehetΝ nemΝ
elképzelhetetlenΝ aΝ helyiΝ gyártásΝ semέΝ EztΝ támaszthatnáΝ aláΝ aΝ DunavidékrőlΝ nagyΝ
mennyiségbenΝ előkerültΝ hasonlóΝ mécsesek,Ν illetveΝ aΝ brigetióiΝ bronzművességΝ létezéseΝ isέΝ
Tovább  er
ősítenéΝ aΝ feltételezéstΝ aΝ félreértettΝ exuviae  elephantis  is,Ν hiszenΝ nemΝ valószínű,Ν
hogyΝaΝmécseskészítőΝvalahaΝisΝlátottΝélőΝelefántotέ 
JέΝ RέΝ GreenΝ aΝ mécsesekenΝ javarésztΝ férfiΝ (Dionysos),Ν ésΝ csakΝ kisebbΝ mértékbenΝ nőiΝ
maszkokat  határozott  meg.
360
  Az  exuviae  elephantis  esetében,  a  nagyszámú  párhuzamok 
alapjánΝ kizárólagΝ nőiΝ arcrólΝ lehetΝ szóέΝ AΝ maszkokΝ pontosΝ azonosításaΝ egyébkéntΝ isΝ
problematikus,Ν mivelΝ sokszorΝ nemΝ egyΝ szereplőΝ megjelenítéseΝ aΝ cél,Ν hanemΝ pusztánΝ aΝ
színházra való utalás.
361
 A részletek kidolgozása így gyakran elmarad, és sokszor jellegtelen 
arccáΝ egyszerűsödikέΝ εindezΝ arraΝ utal,Ν hogyΝ aΝ megjelenítésekΝ nemΝ egyΝ konkrétΝ színháziΝ
darabhoz, hanem általában a dionysikus körhöz kapcsolódnak. A magyarázatot továbbá az is 
alátámasztja, hogy egy sírban akár komédia, tragédia és mimus maszkok is keveredhetnek.
362
 
 
Felmerül a kérdés, hogy hogyan és miért kapcsolódik az exuviae elephantis a színházi 
maszkhoz. Ennek megválaszolásában az 5 szepulkrális kontextusból származó darab segíthet. 
Színházi  maszkok  sírba  tételére  már  a  Kr.e.  V.  századtól  kezdve  van  példa.
363
 
FeltehetőenΝ
már  a  kezdetek  óta  a  Dionysos  által  jelképezett  túlvilági  boldogság  szimbólumai,  mintsem 
színházi  rajongók  kegytárgyai  voltak.  Ekkortól  ugyanis  már  megfogható  a  dionysikus 
misztériumokΝgyakorlása,ΝamiΝegészenΝaΝkésőΝantikΝidőkigΝnyomonΝkövethetőέ
364
 Dionysost, 
mivelΝ magaΝ isΝ meghaltΝ ésΝ feltámadt,Ν aΝ halálΝ legyőzőjekéntΝ isΝ tisztelték,  ami  a 
misztériumvallásaiban fontos szerepet játszott.
365
 Az álarc által szimbolizált dionysikus-idilli 
jelenetekbenΝaΝszabadΝésΝgondtalanΝtúlvilágiΝlétΝirántiΝvágyΝtükröződikέΝAzΝelmaszkírozássalΝaΝ
személyΝátváltozik,ΝkivetkőzikΝsajátΝmagábólέΝEzΝa szepulkrális környezetben is különösen jól 
helytáll, hiszen ott a halott átkerül az evilágból a túlvilágba.
366
 
                                                           
359
 Green 2012, 30-32; Sedlmayer 2001, 307-308. 
360
 Például nr. 77, 80, 86, 88. Green 2012, 25, 32. 
361
 Green 2012, 28, 38. 
362
 Mrogenda 1996, 139-140. 
363
 Eleinte természetesen görög, majd hellenizált területeken. Mrogenda 1996, 139-140. 
364
 Ezek sok szempontból szorosan kapcsolódtak Démétér és Persephoné köréhez. DNP Dionysos 656; 
Schwarzmaier 2011, 206-210. 
365
 DNP Dionysos 656, 660; Scullard 1974, 254-255; Cain 1988, 188-189. 
366
 Mrogenda 1996 139-141. 

68 
 
 
 
AΝ temetőkbőlΝ előkerültΝ színháziΝ maszkokΝ legjobbΝ párhuzamaΝ aΝ δipari-szigeteken 
található  (40
έΝ kép)έΝ IttΝ sírokbólΝ ésΝ szemétgödrökbőlΝ isΝ kerültekΝ előΝ terrakottaΝ álarcokΝ ésΝ
színészszobrocskák.
367
 Ezek a Contrada Diana-i Kr.e. IV. századi és III. század eleji sírok 10-
12%-
ánálΝ figyelhetőΝ meg,Ν eleinteΝ csakΝ férfiakΝ ésΝ gyermekekΝ mellettέΝ σagyobbΝ számbanΝ
helyeztek el edénykészletet, étel-italmellékletet és 
mécsestέΝElőbbiekΝaΝsírnálΝvégzettΝlibációsΝ
ésΝ ételáldozatokΝ bemutatásánakΝ kellékeiΝ voltakέΝ AzΝ élőknekΝ ugyanisΝ kötelességükΝ voltΝ azΝ
elhunytΝ igényeinekΝ kielégítésérőlΝ gondoskodniέΝ EhhezΝ tartoztakΝ aΝ színháziΝ maszkokΝ ésΝ
darabokΝszereplőinekΝmásaiΝis,Νamelyekkel egy symposiont vagy egy arra szolgáló helyiséget 
lehetett a sírnál megidézni. Álarcok elhelyezésére a házakban folytatott rituális italozáson is 
számos  példa  van,  falra  függesztve  vagy  egyéb  módon.  Ráadásul  minden  tárgy,  amelyet 
isteni  tiszteletben  részesítettek,  vagy  kultikus  rítus  elvégzésére  használtak,  az  isten 
székhelyekéntΝ szolgálhatottέΝ HatékonyságaΝ pusztánΝ aΝ nekiΝ tulajdonítottΝ erőtőlΝ függöttέΝ AΝ
maszkok és színészek, valamint a bemutatott áldozatok révén a sírhely ideiglenes szentéllyé, 
kultuszhellyé változott. A szokásban az örök  symposionon való 
részvételΝ ígéreteΝ tükröződik,Ν amelyΝ mindΝ azΝ élőkre,Ν mindΝ azΝ
elhunytra  vonatkozott.  Hasonló  szerepet  tölthettek  be  a 
dionysikus jelenetekkel díszített dél-italiai sírvázák és sztélék is.  
 
40. kép: Színházi maszk 
a Lipari-
szigetekről 
 
δiparibanΝ nemΝ mutathatóΝ ki,Ν hogyΝ aΝ maszkokΝ általΝ jelképezettΝ szereplőknekΝ
különösebbΝjelentőségeΝlettΝvolnaέΝεegfigyelhetőΝvoltΝazonban,ΝhogyΝtöbbnyireΝfiatalΝalakokΝ
mását helyezték a sírba, ami ellentétet képez az öregséggel és a halállal szemben.  
 
AΝfentiekhezΝkapcsolódóanΝAfricaΝmintΝaΝbőségΝésΝgazdagságΝjelképeΝjelenikΝmegΝaΝ
halál  utáni  paradicsomi  ígéretével.  Ez  a  felvetés  magyarázatul  szolgál  a  szepulkrális 
leletkontextus, a színházi maszkok, valamint Africa perszonifikációnak egyaránt. Az álarcok 
misztériumokkalΝvalóΝkapcsolatátΝtámasztjaΝaláΝazΝAttistΝábrázolóΝmécsesapplikáció,ΝhiszenΝőΝ
fontos szerepet töltött be Démétér kultuszában.
368
 Dionysos mellett a vele sok átfedést mutató 
                                                           
367
 A síroknál gondosan a szarkofágokon és urnákon kívül helyezték el ezeket. Schwarzmaier 2011, 201-217. 
368
 Green 2012, nr. 85. 

69 
 
δiberΝ PaterΝ isΝ elképzelhető,Ν akiΝ Africában  és  Pannoniában,  Dalmatiában  és  Daciában 
örvendett nagy tiszteletnek.
369
 
Bár  tény,  hogy  a  brigetiói  töredék  leletkörülményei  ismeretlenek,  nem  kizárt  a 
temetőbőlΝ valóΝ előkerülésΝ semέΝ AΝ mécsesΝ ugyanisΝ szolgálhatottΝ aΝ sírnálΝ napfelkelteΝ előttΝ
végzett rituálék kellékeként, de akár segíthetett az elhunytnak utat találni a túlvilágon.
370
 
 
Dionysos és az elefánt még egyéb módon is kapcsolódik egymáshoz. A monda szerint 
ugyanisΝ őΝ voltΝ azΝ első,Ν akiΝ híresΝ indiaiΝ kalandozásainakΝ végénΝ elefántonΝ ülveΝ vonultΝ
triumphus
on.
371
  Ezt  jelenítette  meg  egy  II.  Ptolemaios  pompájában  vonuló  kocsi,  amelyet 
további  elefántok  által  vontatott  fogatok  is  követtek,  az  egyikben  Nagy  Sándor 
képmásával.
372
 
KésőbbΝaΝrómaiakΝisΝátvettékΝeztΝaΝszokást,ΝamiΝhamarΝaΝcsászárokΝkiváltságaΝ
lett.  Ez  a  magy
arázatΝ azonbanΝ kevésbéΝ valószínű,Ν mivelΝ nemΝ ismertΝ DionysosΝ ábrázolásaΝ
exuviae elephantis
szal.  
AΝfentiekΝmellettΝazonbanΝelképzelhetőΝegyΝáltalánosabbΝszerencsehozó,ΝapotropaikusΝ
vagy  dekoratív  funkció  is.
373
 
AΝ színháziΝ maszkokΝ ugyanisΝ aΝ hellénisztikusΝ időktőlΝ fogvaΝ
kedveltΝ díszítőmotívumokΝ voltakΝ mozaikokon,Ν freskókonΝ vagyΝ hétköznapiΝ használatiΝ
tárgyakon.
374
 Szerepük az élet vidám oldalára való emlékeztetés, és a színházra mint fontos 
társadalmi érintkezési pontra való utalás lehetett. 
 
Africa és a színház, illetve a dionysikus kör kapcsolatára más bizonyítékok is vannak. 
FentebbΝmárΝszóΝesettΝaΝcaesareaiΝszínházbanΝtaláltΝAfricaΝfejrőlΝ(AFR-II/37), ahol a Múzsák 
tisztelete is helyet kapott.
375
 Itt kell megemlíteni a 3 gemmát is (AFR-VI/1-3), ahol egy szilén 
és  egy  exuviae  elephantis
tΝ viselőΝ nőiΝ fejΝ kettősmaszkjaΝ láthatóέΝ εígΝ azΝ AFR-II/37-nél 
elképzelhetőΝ pusztánΝ aΝ helyiΝ identitásΝ erősítésénekΝ azΝ igénye,Ν addigΝ aΝ többiΝ személyesΝ
használati  tárgy  esetében  sokkal  plauzibilisebb  a  Dionysosszal/Liber  Paterrel  való 
kapcsolat.
376
 
EgyΝIIέΝszázadΝközepéreΝkeltezhetőΝlüleburgaziΝtumulusban talált Africa büsztje 
egy  láda  zárszerkezetet  díszített,  alatta  két  négerfejjel  (AFR-II/77).  A  tárgyat  további,  a 
                                                           
369
 Wissowa 1971, 303; Domes 2007, 99. 
370
 A mécses Démétér és Persephoné kultuszában is fontos szerepet töltött be. Schwarzmaier 2011, 214. 
371
 
DiodέΝŐ,Ν3,Ν1;Ν3,Νθη,ΝιέΝAzΝelefántokatΝazΝókorbanΝistenfélőΝállatoknakΝgondolták,ΝakikΝaΝσapotΝésΝHoldatΝ
imádták. Kerényi I. véleménye szerint Dionysos in
diaiΝhódításaΝcsakΝ„σagyΝSándorΝhadjáratánakΝkésői,ΝköltöttΝ
előképe”έΝKerényiΝ1λλι,Ν1Őκέ 
372
 Athen. 5, 200-202. Lásd még Scullard 1974, 124-125, 254-259. 
373
 H-U. Cain a maszkos reliefeknél kimutatta, hogy az álarcok egy dionysikus szakrális-idilli jelenetek 
lerövidített változatai. Cain 1988, 182-190; Domes 2007, 99.  
374
 Green 2012, 28-29. 
375
 Green 2012, 35. 
376
 Cain 1988, 188-189. Liber Pater afrikai tiszteletéhez lásd Bruhl 1953, 223-238. 

70 
 
dionysikusΝkörreΝutaló,Ν borostyánnalΝésΝszőlővelΝellátottΝmaszkokΝésΝbüsztök ékesítették.
377
 
Kérdéses  azonban,  hogy  a  ládát  speciális  tartalmi  többlettel  helyezték  a  sírba,  vagy 
egyszerűenΝ aΝ halottΝ egzotikusanΝ díszítettΝ használatiΝ tárgyárólΝvanΝ szóέΝ ÉrdekesΝ ugyanakkorΝ
Africa  és  a  négerek  kombinációja,  holott  általában  jól  elkülönültek  egymástól  a  római 
művészetbenέΝ JólΝ látszikΝ tehát,Ν hogyΝ aΝ színházΝ ésΝ aΝ perszonifikációΝ viszonyaΝ nemΝ
korlátozódott  egy  anyagcsoportra  vagy  elterjedési  területre,  hanem  jóval  általánosabb  és 
elterjedtebb volt.  
 
Africa megszemélyesítései bronz attache-okk
éntΝisΝelőfordulnakΝ(AFR-II/73-75) a II. 
századtólΝkezdődőenέΝEgyediΝaΝThanaramusaΝCastrábólΝelőkerültΝbüsztΝ(AFR-II/75) is, ahol a 
szegycsonton  egy  kerek  mélyedés  található,  amely  talán  egy  medaliont  tartott.
378
  A  hátulja 
lapos,Ν ígyΝ biztosanΝ valamilyenΝ tárgyraΝ erősítették,Ν deΝ pontosabbatΝ sajnosΝ nemΝ tudniέ
379
 
Hasonló  problémákba  ütközünk  az  AFR-II/74  attache  esetében  is,  ahol  a  2  elefántfülön 
összesenΝ 3Ν felerősítésreΝ szolgálóΝ lyukΝ találhatóέΝ ÉrdekesΝ továbbáΝ aΝ vállon  lévőΝ 2Ν kisebbΝ
bemélyedésΝis,ΝamelyΝfeltehetőlegΝfibulákΝszámáraΝszolgáltέΝPompeiibőlΝismertΝtovábbáΝegyΝ
súlyként  szolgáló  Africa  büszt  (AFR-II/76),  amelyhez  a  teljes  mérleg  is  fennmaradt. 
Hasonlóan érdekes Africa II. csoportba tartozó perszonifikációjának 
legkésőbbiΝmegjelenéseΝ
egyΝ tetrarchiaΝ korabeliΝ bronzΝ edényfedőΝ díszekéntΝ (AFR-II/78).  Az  említett  tárgyak  is  jól 
mutatjákΝmennyireΝközkedveltΝvoltΝtartományΝperszonifikációjánakΝkülönbözőΝcélokraΝtörténőΝ
alkalmazásaέΝ SikerétΝ elsősorbanΝ dekoratívΝ ábrázolásmódjának  és  egzotikusságának 
köszönhette,ΝnemΝfeltétlenülΝaΝtulajdonosokΝafrikaiΝkötődésénekέ 
 
Nagyon  érdekes  képet  festenek  az  Africa  perszonifikációjával  díszített  mozaikok. 
Ostiában  egy  fekete-fehér  padlómozaikon  (AFR-II/79)  látható,  amely  a  Claudius-korban 
épült  thermaé
tΝ díszítetteέΝ AfricaΝ fejeΝ mellettΝ feltűnikΝ HispaniaΝ (HIS-3),  Aegyptos  (AEG-1) 
perszonifikációja,  valamint  a  Siciliát  szimbolizáló  triskeles  is.  A  kompozíció  kiegészül  a 
négyΝfőΝszélΝmegszemélyesítésévelΝis,ΝamiΝígyΝτstiaΝkikötőjeΝkibővítésének állít emléket.
380
 A 
mozaikΝösszességébenΝaΝRomaΝgabonaellátásátΝbiztosítóΝnégyΝprovinciátΝjelenítiΝmegΝaΝŐΝfőΝ
széliránnyalέΝJelenΝesetbenΝtehátΝAfricaΝtermékenységeΝjátszikΝfőszerepetΝanélkül,ΝhogyΝkülönΝ
attribútumot rendeltek volna hozzá. 
 
                                                           
377
 Mansel 1941, 144-147. 
378
 Waille 1891, 380; LIMC Africa 22; Salcedo 1996, nr. 84 (oroszlán medaillon); Domes 2007, To. 28. 
379
 V. Waille kardhüvelyre, páncélra vagy kis oltárra gondolt. Waille 1891, 380. 
380
 Ostrowski 1990, 53. Africa esetében ez a délnyugati szél. Spranger 1955, 77. 

71 
 
A  II.  század  2.  felében  Africa  további  mozaikokon  is  megjelent  két  esetben 
Thysdrusban  (AFR-II/81-82),  Tunéziában,  és  egyszer  Castello  Ursinóban  (AFR-II/80), 
Szicíliában.  Utóbbi  lelet  felveti  a  kérdést,  hogy  hogyan  és  miért  kerül  Africa 
megszemélyesítése egy italiai kisvárosba.
381
 Sajnálatos módon az ostiai darabbal ellentétben 
itt nem ismertek a leletkörülmények, így konkrét válaszok nélkül maradunk. Szerencsésebb a 
két  thysdrusi  mozaik  esete,  amelyek  épsége  nagyban  hozzájárul  értelmezésükhöz. 
εindkettőreΝ ugyanabbólΝ aΝ jelentősΝ méretekkelΝ rendelkezőΝ ésΝ fényűzőenΝ kialakítottΝ házbanΝ
bukkantak rá, amely rendelkezett egy nyilvános résszel, ahol a fogadásokra egy óriási 


Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   24


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling