Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet206/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   202   203   204   205   206   207   208   209   ...   238

rhabillaient cho‘miluvchilar qayta kiyinishardi. 

rhapsode


 nm qadimgi Gretsiyada sayyor ashulachi. 

rhapsodie

 nm rapsodiya;  les rhapsodies hongroises de Liszt Litsning 

venger rapsodiyasi. 

rhéostat

  nm  reostat  (tok  kuchlanishini  rostlab,  tartibga  solib  turadigan 

apparat). 

rhésus


 nm inv 1. rezus (maymunning bir turi); 2. rezus (qondagi modda). 

rhéteur


 nm notiq; péj gapdon, mahmadona. 

rhétoricien, ienne

 n. ritorika mutaxasisi. 

rhétorique

 nf 1. ritorika; qadimgi ritorika risolalari; 2. péj dabdabali nutq. 

rhinocéros

 nm inv karkidon. 

rhubarbe


 nf ravoch; confiture de rhubarbe rovoch murobbosi. 

rhum


 nm rom. 

rhumatisant,  ante

  adj  bod,  revmatizm  bilan  kasallangan;  viellard 

rhumatisant revmatizm bilan kasallangan qariya. 

rhumatismal, ale, aux

 adj bodga, revmatizmga oid, revmatik; douleurs 

rhumatismales revmatik og‘riq. 

rhumatisme

 nm bod, revmatizm. 

rhumatologie

 nf revmatologiya. 

rhumatologue

 n. revmatolog. 

rhume


 nm tumov; rhume de  cerveau  tumov;  avoir, attraper un rhume, 

un gros rhume tumov bo‘lib qolmoq, qattiq tumov bo‘lib qolmoq; son rhume 

le fait éternuer tumovi uni aksirtiryapti. 

riant,  riante

  adj.  1.  kulayotgan,  xursand,  xushchaqchaq;  visage  riant 

kulib  turgan  yuz,  chehra;  2.  ko‘zni  quvontiradigan;  une  campagne  riante 

ko‘zni quvontiradigan qishloq. 

ribambelle

  nf  silsila,  turnaqator;  une  ribambelle  d’enfants  turnaqator 

bolalar. 

ricaner

  vi  1.  istehzoli,  m iyig‘ida  kulib  qo‘ymoq;  iljaymoq;  l’individu  me 



regarda  d’un  air  féroce  et  se  mit  à  ricaner  bu  nusxa  menga  vahshiyona 

qaradi  va  miyig‘ida  kulishga  tushdi;  2.  irjaymoq,  tirjaymoq,  ishshaymoq, 

hiringlamoq; pour toute réponse, il se contenta de ricaner javob o‘rniga, u 

tirjayish bilan chegaralanar edi. 

richard,  arde

 n fam péj  puldor, serpul, hamyoni katta; un gros richard 

katta puldor. 

riche


 I. adj 1. boy, badavlat, davlatmand, farovon; ce sont des gens très 

riches  bular  juda  davlatmand  odamlar;  faire  un  riche  mariage  boy  odam 

bilan  turmush  qurmoq;  les  pays  riches,  industrialisés  et  les  pays 

pauvres, en voie de développement boy, industirlashtirilgan va kambag‘al, 

rivojlanayotgan  mamlakatlar;  2.  boy,  hashamdor,  hashamatli;  to‘kis;  de 

riches tapis hashamdor gilam; 3.  riche en -ga boy, ko‘p; un aliment riche 

en  vitamines  darmondoriga  boy  oziq-ovqat;  riche  de  ko‘p,  to‘ la;  un  livre 

riche  d’enseignements  o‘gitlarga  boy  kitob;  4.  mo‘l,  mo‘l-ko‘l,  serob;  boy; 

un  sol,  une  terre  riche  serhosil  yer;  langue  riche  boy  til;  une  riche  idée 

ma’noga  to‘la  fikr; II. nm boy, badavlat, davlatmand; péj gosse de riche(s) 

boyvachcha, boyning bolasi. 

richement

  adv  1.  boyona,  boy,  to‘q,  to‘kis,  farovon,  bekamu  ko‘st;  il  a 

marié  richement  ses  filles  u  qizlarini  boyona  turmushga  chiqardi;  2. 

hasham bilan, boyona, boy; richement vêtu po‘rim kiyingan. 

richesse


 nf 1.  boylik, mol-mulk, dunyo, davlat;  farovonlik; vivre dans  la 

richesse  farovonlikda  yashamoq;  richesse  en  -ga  boylik,  ko‘plik;  la 

richesse  de  ce  pays  en  pétrole  bu  mamlakatning  neftga  boyligi;  2. 

hashamat; hashamdorlik, hashamatlilik, boylik; la richesse des tentures, du 

décor  jildning,  bezakning  boyligi;  3.  boylik,  pul,  bisot;  accumuler  les 

richesses bisot  to‘plamoq;  les  richesses d’un  musée muzeyning bisoti; la 

répartition  des  richesses  boylikni  taqsimlash;  4.  boylik,  rang-baranglik, 

seroblik,  mo‘llik,  ko‘plik;  les  richesses  d’un  style  architectural  arxitektura 

uslubining rang-barangligi. 

richissime

 adj. o‘ta boy. 

ricocher


 vi sapchimoq, urilib qaytmoq; la balle a dû ricocher sur le mur 

to‘p devorga urilib qaytdi. 

ricochet

  nm  sapchish,  sakrash;  ramasser  des  cailloux  pour  faire  des 

ricochets  suvda  sakratish  uchun  tosh  yig‘ ish;  par  ricochet  sakrab-sakrab, 

sapchib-sapchib; bilvosita. 

ride

 nf 1. ajin,  tirish; visage sillonné de rides chuqur ajinlar  tushgan yuz; 



2. jimirlash, mavj urish, mavj. 

rideau


  nm  1.  parda;  rideau  de  fenêtre  deraza  pardasi;  fermer,  ouvrir, 

écarter,  tirer  les  rideaux  pardalarni  yopmoq,  ochmoq,  tortib  qo‘ymoq; 

rideau  de  fer  temir  parda;  loc  tirer  le  rideau  sur  qqch  biror  narsa  bilan 

shug‘ullanmay,  u  haqda  gapirmay  qo‘ymoq;  bosdi-bosdi  qilib  yubormoq;  2. 

teatr pardasi; lever, baisser le rideau pardani ko‘ tarmoq, tushirmoq. 

rider


 vt 1.  ajin  bostirmoq, so‘litmoq;  2. mavjlantirmoq,  to‘lqinlantirmoq;  la 

brise  ridait  l’eau,  la  surface  du  lac  shamol  suvni,  ko‘lning  yuzini 

mavjlantirar edi. 

ridicule


 I. adj 1. kulgili, bema’ni, beo‘xshov; une personne ridicule kulgili 

odam;  cette  mode  est  ridicule  bu  moda  beo‘xshov;  un  accoutrement 

ridicule  beo‘xshov  ust-bosh;  il  serait  ridicule  de  laisser  passer  une 


RIDICULEMENT

 

RING



 

 

 



507 

pareille  occasion,  qu’il  ne  saisisse  pas  l’occasion  shunday  imkoniyatni 

o‘tkazib yuborib, undan  foydalanib qolmaslik  bema’nilik bo‘lar  edi;  2. kulgili, 

arzimas; une somme, une quantité ridicule arzimas summa, miqdor; II. nm 

1.  kimnidir  kulgi  qilmoq;  kalaka,  masxara  qilmoq;  2.  kulgi;  montrer  les 

ridicules de qqn kimningdir kulgili  tomonlarini ochib  tashlamoq;  se donner 

le ridicule de discuter sans rien savoir  hech narsani bilmay  turib,  tortishib 

kulgi bo‘lmoq; c’est le  comble du  ridicule  bu  uni kulgiga qo‘yadi; avoir la 

peur  du  ridicule  kulgidan,  kulgi  bo‘lishdan  qo‘rqmoq;  prov  le  ridicule  tue 

oriyat o‘limdan qattiq. 

ridiculement

  adv  kulgili,  bema’ni,  beo‘xshov,  kulgili  darajada;  être 

ridiculement accoutré beo‘xshov yasangan bo‘ lmoq;  salaire ridiculement 

bas kulgili darajada past maosh. 

ridiculiser

 vt kulgi qilmoq, ustidan kulmoq; kalaka, masxara qilmoq. 

rien

 I. pron idéf 1. hech narsa, hech nima; il fut incapable de rien dire u 



hech  narsa deyishga qodir bo‘lmadi;  a-t-on jamais rien  vu de pareil  hech 

qachon bunday narsa ko‘rilganm i? 2. hech nima, hech narsa; je n’ai rien vu 

men  hech  narsa  ko‘rmadim;  je  n’y  comprends  rien  bu  yerda  men  hech 

narsa  tushunmayman; il n’y a rien à craindre  qo‘rqadigan narsa yo‘q; il ne 

comprend  rien  de  rien  u  hech  baloni  tushunmaydi  cela  ne  fait  rien 

hechqisi yo‘q, hech narsa qilmaydi; ça ne  sert à  rien  buning hojati,  foydasi 

yo‘q;  ils  ne  s’entendent  sur  rien  ular  hech  narsaga  kelishisha  olmayapti; 

rien  que  faqatgina,  -dan  boshqa;  je  n’ai  rien  que  mon  salaire  mening 

maoshdan boshqa  hech narsam yo‘q; il n’y a de plus facile bundan ko‘ra 

osonroq  narsa  yo‘q;  je  n’ai  rien  trouvé  qui  vaille  la  peine  men  biror 

arziguday narsa  topmadim; il n’y a  rien que tu puisses faire sen  qilguday 

narsa  yo‘q;  n’avoir  rien  de  biror  xususiyatga  ega  bo‘lmaslik;  cela  n’a  rien 

d’impossible  bu  ilojsiz  narsa  emas,  buning  iloji  bor;  rien  ne  motive  son 

absence uning yo‘qligini  hech narsa oqlay  olmaydi; n’être  rien  hech  narsa, 

kim bo‘lmaslik; n’être rien en comparaison de qqn u uning oldida hech kim 

emas; elle n’est rien pour  moi u mening uchun hech kim  emas;  ce n’est 

rien bu hech narsa emas; ce n’est pas rien bu arzimas narsa emas; il n’en 

est rien bu umuman  to‘g‘ri emas;  litt rien  moins (que)  hech, sira, mutlaqo, 

aslo, butunlay …emas; ce n’est rien moins que sûr bu mutlaqo aniq emas; 

loc  adv  en  rien  hech  narsadan;  sans  gêner  en  rien  son  action  o‘zining 

xatti-harakatida  hech  narsadan  uyalmay;  ne  …  en  rien  hech  qanday, 

umuman;  cela  ne  nous  touche  en  rien  buning  bizga  hech  qanday  daxli 

yo‘q; 4. hech narsa; à quoi penses-tu? – à rien nima haqida o‘ylayapsan? – 

hech narsa haqida; rien d’étonnant si l’affaire a raté, que l’affaire ait raté 

agar ish yurishmagan bo‘lsa, buning hech qanday hayratlanarli joyi yo‘q; rien 

à  faire  iloji  yo‘q;  rien  à  faire  pour  faire  démarrer  ce  moteur  bu  matorni 

yurgizib  yuborishning  iloji  yo‘q;  je  vous  remercie  –  de  rien  men  sizdan 

minnatdorman  –  arzimaydi;  ce  que  nous  faisons  ou  rien,  c’est  la  même 

chose biz qilsak  ham, qilmasak ham  bari bir;  rien de plus,  rien de  moins 

ko‘p  ham  emas,  oz  ham  emas  (aynan);  c’est  mieux  que  rien  bu  yo‘qdan 

ko‘ra harna; c’est  moins que rien bu umuman hech narsa emas; en  moins 

de  rien  hash-pash  deguncha;  rien  que  faqat,  faqatgina;  c’est  à  moi,  rien 

qu’à  moi  bu  faqat  menga,  faqatgina  menga  qarashli;  5.  narsa  yoki 

miqdorning  umuman  yo‘qligi;  se  réduire  à  rien  yo‘qqacha  yetib  bormoq; 

pour rien arzimagan, yo‘q narsa uchun;  se déranger  pour  rien yo‘q  narsa 

uchun bezovta bo‘lmoq; ce n’est pas pour rien que besabab emaski; je l’ai 

eu pour  rien men buni  tekinga oldim;  c’est pour  rien  bu  arzimagan pulga; 

de rien, de rien du tout arzimas; c’est deux, trois fois rien arzimas narsa; 

loc  comme  si  de  rien  n’était  go‘yoki  hech  narsa  bo‘lmaganday;  II.  nm  1. 

arzimas narsa; un  rien l’amuse arzimas  narsa  uni xursand  qiladi; au plur. 

perdre son temps à des riens arzimagan narsalarga o‘z vaqtini yo‘qotm oq; 

il se fait de la bile pour un rien u arzimagan narsaga achchiqlanyapti; fam 

comme un  rien hech gap emasday, osongina; il saute  1,50  m comme un 

rien  u  bir  yarim  metrdan  osongina  sakraydi;  2.  un  rien  de  ozgina;  en 

reprenez-vous?  –  un  rien  bundan  ichasizmi?  –  ozgina;  en  un  rien  de 

temps ko‘z ochib yumguncha; un rien loc adv ozgina, salgina; c’est un rien 

trop  grand  bu  salgina  kattaroq;  3.  n  inv  un,  une  rien  du  tout  bir  pulga 

qimmat odam; ce sont des rien du tout bular bir pulga qimmat odamlar; III. 

adv fam juda, o‘ta; c’est rien chouette ici! bu yer juda zo‘r ekan! 

rieur, rieuse

 I. n kuluvchi, kulayotgan odam; loc avoir,  mettre les rieurs 

de  son  côté,  avec  soi  raqibini  kulgili  holatga  solib  qo‘ymoq;  II.  adj 

kuladigan, kulgini yaxshi ko‘radigan, kulib  turadigan; un enfant  rieur kulgini 

yaxshi ko‘radigan bola; yeux rieurs kulib turadigan ko‘zlar. 

rigide

  adj  1.  tarang,  qattiq,  bukilmas;  armature  rigide  tarang  armatura; 



livre à couvert  rigide qattiq muqavali kitob;  2. sabotli, matonatli, bukilmas, 

ashaddiy,  qat’iyatli,  qaytmas,  chekinmas;  un  moraliste  rigide  ashaddiy 

nasihatgo‘y. 

rigidité


 nf  taranglik,  qattiqlik, buklanmaslik, qotib qolganlik; rigidité d’un 

papier  qog‘ozning  tarangligi;  rigidité  des  principes  qonunning  qotib 

qolganligi. 

rigole


  nf  ariq,  ariqcha;  la  pluie  forme  une  rigole  yomg‘ir  ariqcha  hosil 

qilyapti. 

rigolade

 nf fam hazil-mutoyiba, o‘yin-kulgi, xursandchilik; prendre qqch à 

la rigolade biror narsani hazilga burmoq; c’est une vaste rigolade bu qattiq 

hazil. 


rigoler

 vi fam xursandchilik, o‘yin-kulgi,  hazil-mutoyiba qilmoq; on a bien 

rigolé juda yaxshi xursandchilik qilishdi; il ne faut pas rigoler  avec  ça  bu 

bilan o‘ynashib bo‘lmaydi. 

rigolo,  ote

  I.  adj  qiziq,  ajib,  g‘alati,  kulgili,  alomat;  elle  est  rigolote  u 

alomat qiz; II. n fam qiziqchi, hazilkash. 

rigorisme

  nm  rigorizm  (axloqiy  prinsiplarga,  qoidalarga  juda  ham  qattiq 

amal qi lish, yopishib olish). 

rigoriste

  n,  adj  rigorist,  rigorizm  muhlisi;  attitude  rigoriste  rigoristik 

qarash. 

rigouresement

  adv  qat’iyan,  qat’iy,  qattiq;  il  est  rigoureusement 

interdit  de  fumer  chekish  qat’ iyan  taqiqlanadi;  2.  katta  aniqlik  bilan,  juda 

aniq,  to‘ppa-to‘g‘ri, qat’iy; c’est rigouresement exact bu juda ham aniq; il a 

respecté  rigouresement  les  consignes  u  qonun-qoidalarga  qat’iy  amal 

qildi. 

rigoureux,  euse



  adj  1.  qattiq,  jiddiy;  une  morale  rigoureuse  qattiq 

axloq;  2.  qattiq,  chidash  qiyin;  un  hiver  rigoureux  qattiq  qish;  3.  qattiq, 

mustahkam,  qat’iy,  aniq;  observation  rigoureuse  des  consignes  qonun-

qoidalarga  qat’iy  amal;  une  rigoureuse  neutralité  qat’iy  neytralitet;  un 

raisonnement  rigoureux  aniq  xulosa;  être  rigoureux  dans  une 

démonstration bir asosda qat’iy turmoq. 

rigueur

 nf 1. qattiqlik, shafqatsizlik,  og‘irlik; la  rigueur de la  répression 



jazo chorasining og‘irligi; punir avec trop de rigueur o‘ta shafqatsizlik bilan 

jazolamoq; loc tenir  rigueur à qqn  birovga  qattiq gina saqlamoq; pl  litt les 

rigueurs  de  l’hiver  qishning  qattiqligi;  2.  aniqlik,  to‘pa-to‘g‘rilik,  qat’iylik;  la 

rigueur  d’un  raisonnement  xulosaning  aniqligi;  son  exposé  manque  de 

rigueur  uning  ma’ruzasida  aniqlik  yetishmaydi;  3.  de  rigueur  majburiy, 

zaruriy; tenue de  soirée de  rigueur bayram libosi majburiy; 4. à la rigueur 

loc  adv  boshqa  iloji  topilmay  qolganda;  juda  bo‘lmaydigan  bo‘lsa,  juda 

bo‘lmasa; on peut à la rigueur  se passer de lui  juda  bo‘lmaydigan bo‘lsa, 

usiz bir ilojini qilamiz. 

rillettes

 nf mayda chopilib, yog‘da qovurilgan go‘sht. 

rime


 nm 1. qofiya; rime féminine,  masculine  oxirida  tallafuz qilinadigan 

yoki  qilinmaydigan  e  harfi  bilan  tugaydigan  qofiya;  2.  sans  rime  ni  raison 

hech  qanday  ma’nosiz;  ça  n’a  ni  rime  ni  raison  buning  hech  qanday 

ma’nosi yo‘q. 

rimé, ée

 adj qofiyalangan. 

rimer

  I.  vi  1.  she’r  yozmoq;  2.  qafiyalamoq,  qofiya  tuzmoq;  loc  cela  ne 



rime à rien buning hech  qanday ma’nosi yo‘q; II. vt she’rga solmoq;  rimer 

une chanson ashulani she’rga solmoq. 

rimeur, euse

 n. qobiliyatsiz shoir. 

rimmel

 nm kipriklarga surtiladigan bo‘yoq, tush. 



rinçage

 nm yuvish, chayqash, chayish; le rinçage des verres stakanlarni 

yuvish, chayish. 

rincer


  vt  1.  idishni  yuvmoq;  rincer  des  verres,  des  bouteilles 

stakanlarni,  shisha  idishlarni  yuvmoq;  2.  chayqamoq,  chaymoq  (yuvilgan 

narsalarni);  rincer  du  linge  kirni  chayqamoq;  elle  s’est  rincé  la  bouche 

après s’être lavé les dents u tishlarini yuvgandan so‘ng, og‘zini chaydi. 

rinçure

 nf mag‘zava, yuvundi. 



ring

 nm ring; monter sur le ring ringga chiqmoq. 



RIPAILLE

 

RIVERAIN



 

 

 



508 

ripaille


  nf  fam  maishat,  bazm,  aysh-ishrat,  ichkilikbozlik;  faire  ripaille 

maishat qilmoq. 

riper

  I.  vt  surmoq,  sirg‘altirmoq;  riper  la  caisse  qutini  surmoq;  II.  vi 



sirg‘almoq,  surilmoq;  l’outil  a  ripé  asbob  sirg‘alib  ketdi;  faire  riper  une 

pierre toshni surmoq. 

ripolin

 nm emal bo‘yoq. 



ripoliner

 vt emal bo‘yoq bilan qoplamoq. 

riposte

  nf  1.  shu  zahotiyoq  berilgan  javob;  être  prompt  à  la  riposte 



hozirjavob  bo‘lmoq;  2.  qarshi  zarba,  qat’iy  qarshilik;  une  riposte 

foudroyante qaqshatqich qarshi zarba. 

riposter

 vi 1. shu zahotiyoq  javob qaytarmoq,  o‘rnida  javobini  bermoq; il 

riposta  qu’il  n’en  savait  rien  u  shu  zahotiyoq  bu  haqda  hech  narsa 

bilmasligini  aytib,  javob  qaytardi;  2.  qarshi  zarba  bermoq,  javob  bermoq; 

riposter à coup de grenade granata bilan javob bermoq. 

rire


1

 I. vi 1. kulmoq;  se  mettre  à rire kula boshlamoq;  rire aux éclats, à 

gorge  déployée,  aux  larmes  qah-qah  otib,  xoxolab,  ko‘zidan  yosh 

chiquncha  kulmoq;  rire  comme  une  baleine,  comme  un  bossu  dumalab, 

qah-qah  otib  kulmoq;  avoir  toujours  le  mot  pour  rire  qiziqchi  odam 

bo‘lmoq; il  m’a bien fait rire u meni juda kuldirdi; avoir envie de rire kulgisi 

qistamoq;  éclater,  pouffer,  se  tordre  de  rire  xoxolab  yubormoq,  kulgidan 

ichagi  uzilmoq,  dumalab  kulmoq;  c’est  à  mourie  de  rire  kulaverib  o‘lasan; 

pleurer  de  rire  kulgidan  yig‘ lamoq;  rire  de  biror  sababdan  kulmoq;  nous 

avons bien ri de ces plaisanteries biz bu hazillardan rossa kuldik; il n’y a 

pas de quoi rire buning kuladigan joyi yo‘q; 2. xursand bo‘lmoq, kulmoq; loc 

prov rira bien qui  rira le dernier oldin kulgan keyin qizarar;  elle  ne pense 

qu’à rire unga kulgi bo‘lsa bas; 3. kulmoq, hazillashmoq, o‘ynashmoq; vous 

voulez  rire?  siz  hazillashyapsizmi?  sans  rire,  est-ce  que…?  behazil,  … 

shundaymi? 4. rire de kulgi, masxara, mazax qilmoq, mayna qilmoq, ustidan 

kulmoq;  faire  rire  de  soi  o‘zini  kulgiga  qo‘ymoq;  vous  me  faites  rire  siz 

mening  kulgimni  qistatyapsiz;  5.  litt  kulib  turmoq;  avoir  les  yeux  qui  rient 

kulib  turadigan  ko‘zlari  bo‘lmoq;  II.  se  rire  vpr  litt  (de)  e’ tibor,  ahamiyat 

bermaslik,  e’ tiborsizlik  bilan  qaramoq;  elle  s’est  ri  des  difficultés  u 

qiyinchiliklarga e’ tibor bermadi. 

rire

2

 nm kulgi, kulish; un rire bruyant qattiq kulgi; un gros rire qahqaha; 



un rire bête  ahmaqona kulgi; un rire  moqueur masxaraomiz kulgi; avoir le 

fou  rire  o‘zini  kulgidan  to‘xtata  olmaslik;  xoxolab,  qahqaha  otib  kulib 

yubormoq;  un  éclat  de  rire  gulduros  kulgi,  qahqaha;  rire  nerveux,  forcé, 

méchant asabiy, zo‘raki,  istehzoli kulgi; déclancher, attirer les  rires kulgini 

keltirmoq, qistatmoq. 

risée


 nf kulgi, masxara;  être  un objet de  risée kulgi bo‘lmoq;  s’exposer 

à  la  risée  du  public  hammaning  kulgisiga  qolmoq;  être  la  risée  de  tous 

hammaga kulgi bo‘lmoq. 

risette


  nf  jilmayish,  iljayish,  tabassum  (ko‘pincha  bolalar  haqida);  pl  fam  

faire  des  risettes  et  des  courbettes  aux  gens  odamlarga  iljayish  va  ikki 

bukilib ta’zim qilish. 

risible


  adj  kulgili;  kulgini  keltiradigan,  qistatadigan;  il  est  risible  kulgili; 

attitude risible kulgini qistatadigan qiliq. 

risque

  nm  1.  xavf,  xavf-xatar,  tahlika;  une  entreprise  pleine  de  risque 



xavf-xatarga  to‘la  ish;  c’est  un  risque  à  courir  bu  o‘zini  xavf-xatarga 

qo‘yish;  loc  à  vos  risques  et  périls  tavakkaliga,  tavakkal  qilib;  rique  de 

xavfi;  un  risque  d’agravation  yomonlashish  xavfi;  au  risque  de  xavf-

xatarga  qo‘yib;  au  risque  de  se  tuer,  il  sauta  dans  le  vide  o‘zining  jonini 

xatarga  qo‘yib,  u  o‘zini  tubsizlikka  tashladi;  loc  adj  à  risque  xavfli;  une 

grossesse  à  risques  xavfli  semizlik;  à  hauts  risques  juda  xavfli;  les 

risques  d’incendie  yong‘in  xavfi;  assurance  tous  risques  turli 

ko‘ngilsizliklardan  sug‘irta;  2.  tavakkal;  avoir  le  goût  du  risque  tavakkal 

qilishni yaxshi ko‘rmoq; prendre un, des risques tavakkal qilmoq. 

risqué,  ée

 adj xavfli, xatarli, xavf-xatarga  to‘la; démarche risquée xavfli 

xatti-harakat;  cest  trop  risqué  bu  juda  ham  xavfli;  plaisanteries  risquées 

o‘rinsiz hazillar. 

risquer


 I. vt xavf-xatarga qo‘ymoq,  tahlikaga solmoq;  risquer sa vie  o‘z 

hayotini  xavf-xatarga  qo‘ymoq;  loc  risquer  le  paquet,  le  tout  pour  le  tout 

bor-yo‘g‘ini  tikmoq;  risquer  une  somme  considérable  dans  une  affaire 

biror  ishga katta pul  tikmoq;  risquer de l’argent  à la  roulette ruletkaga pul 

tikmoq; prov qui ne risque rien n’a rien o‘ychi o‘yiga yetguncha, tavakkalchi 

uyiga  yetibdi;  risquer  gros  katta  tikmoq;  2.  tavakkal  qilmoq,  qo‘l  urib 

ko‘rmoq; je veux bien risquer une démarche en ce sens  bu sohada men 

bir  ishga  qo‘l  urib  ko‘rmoqchiman;  3.  xavfi  bo‘lmoq,  mumkin;  tu  risque  de 

tomber sen yiqilib ketishing mumkin; il risque de perdre son emploi uning 

o‘z ishini yo‘qotib  qo‘yish xavfi  bor;  le  rôti  risque de brûler  qovurma kuyib 

ketishi  mumkin;  tu  risque  qu’il  te  voie  u  seni  ko‘rib  qolishi  mumkin;  II.  se 

risquer vpr  1. o‘zini xavfga, xavf-xatarga qo‘ymoq; je ne  me risquerai pas 

dans cette  affaire men bu ishda o‘zimni xavfga  qo‘yolmayman;  2. (à qqch) 

jur’at  qilmoq,  botinmoq; je ne  me  risquerai pas  à le contredire men unga 

qarshi gapirishga botinolmayman; je ne m’y risquerai pas men bunga jur’at 

etolmayman. 

risque-tout

  n  inv  qaytmas,  taptortmas,  o‘t-olov,  dovyurak,  baloyi  azim; 

c’est une risque-tout bu bir baloyi azim. 

rissole


 nf pirojka. 

rissoler


 vt qizartirib qovurmoq. 

ristourne

 nf narxni  tushiribroq, kamaytiribroq,  arzonroq qilib  berish; faire 

une ristourne à qqn biror kishiga tushiribroq berish. 

ristourner

 vt tushiribroq, kamaytiribroq, arzonroq qilib bermoq; bir qismini 

qaytarib bermoq. 

rite


  nm  1.  marosim,  rasm-rusum,  udum;  rites  secrets  pratiqués  chez 

certains  peuples  ba’zi  bir  xalqlar  tomonidan  o‘ tkaziladigan  maxfiy 

marosimlar;  rites  funèbres  dafn  marosimlari;  rites  destinés  à  assurer  le 

succès  de  la  récolte  hosilning  mo‘l  bo‘ lishi  uchun  mo‘ljallangan  rasm-

rusum; 2. odat,  taomil; les  rites de la politesse odab  taomili; c’est devenu 

un rite bu odatga aylanib qoldi. 

rituel,  elle

  I.  adj  diniy  marosimga,  marosimga,  rasm-rusumga,  udumga 

oid;  chants  rituels  rasm-rusumda  aytiladigan  ashulalar;  il  faisait  sa 

promenade  rituelle  u  odatiy  sayrini  qilar  edi;  II.  nm  1.  trebnik 

(pravaslavlarda treba ibodatiga oid oyatlar va qoidalar yozilgan kitob); 2. urf-

odatlar, udumlar, rasm-rusumlar; selon rituel urf-odatga ko‘ra. 

rituellement

  adv  1.  urf-odatga,  rasm-rusumga  binoan;  animal  abattu 

rituellement urf-odatga binoan so‘yilgan hayvon; 2. o‘zgarmas, doimiy. 

rivage


  nm  qirg‘oq,  sohil,  suv  bo‘yi;  s’éloigner  du  rivage  qirg‘oqdan 

uzoqlashmoq;  épaves  rejetées  sur  le  rivage  sohilga  chiqarib  tashlangan 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   202   203   204   205   206   207   208   209   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling