Kimyoviy element!


Download 1.2 Mb.

bet7/14
Sana15.05.2019
Hajmi1.2 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   14

J L “■  -
T i
1
n
n
Har qaysi  yacheykalar malum  orbitalga  mos  keladi,  ya’ni  har  qaysi  orbitalda  bir- 
biriga  qarama-qarshi  spinga  ega  boigan  ikki  electron  joylanishi  mumkin.  Birinchi 
sxemada  pelektronlar  turli  ms  qiymatga,  ikkinchi  sxemada  esa  ikkita  elektronda  m 
qiymati  bir  xil.  Shunga  o'xshash  ko’pgina  elementlarda  elektronlaming joylanishlar 
soni  5  ga teng boigani  uchun qavatchadalO ta, /'qavatchalar soni  7 ga teng boigani 
uchun/qavatchada  14  ta  elektron  joylashishi  mumkin.
Kvant-mexanika  va  spektr  analiz  natijalari  shuni  ko’rsatadiki,  kam  energetik 
holatga  ega  boigan  atomlarda  kvant  yacheykalarining  elektronlar bilan  to iib   borishi 
quyidagicha  sodir  boiadi:  kvant  yacheykalarga  elektronlar  taqsimlanishida.  birinchi 
navbatda,  ular  magnit  kvant 
soni  turli  qiymatlarga  ega  boigan  elektronlar  bilan 
toiadi,  keyinchalik  elektronlar  ko'payib  borishi  natijasida  yacheykalarda  spini  qara­
ma-qarshi  boigan  elektronlar joylashadi.  Energetik yacheykalaming elektronlar bilan 
toiishida  ulaming  spin  kvant  sonlari  yigindisi  eng  yuqori  qiymatga  ega  boiishiga 
intiladi.  Bu  Gund  qoidasi deb ataladi. Yacheykalaming elektronlar bilan  to iib  borishi 
elementlaming  fizik  va  kimyoviy  xossalari  davriy  o’zgarishini  vujudga  keltiradi.
Atom spektrlurining  hosil bo'lishi
Agar  atomlarga  tashqaridan  hech  qanday  ta'sir  boim asa.  u  holda  elektronlar 
eng  kam  energiyaga  ega  holatda  boiadi.  Bunday  holat  atomning  normal  holati 
deb  ataladi.  Agar  atomga  tashqaridan  biror-bir  turdagi  energiya  ta’sir  ettirilsa  (ya’ni, 
atomlar  o’zaro  to’qnashsa,  kvant  yorugiik  nuri  yuttirilsa,  issiqlik  energiyasi  berilsa, 
elektron  yoki  neytronlar  bilan  bombardimon  qilinsa  va  hokazo),  bir  yoki  bir  necha 
elektronlar energiyasi  yuqori  boigan  qavatchalarga  o ’tadi.  Atomning  bunday  holatini 
qo*zg‘algan  holat deb  ataladi.
55

Atomlar  qo'zg'algan  holatda  juda  qisqa  vaqt  (105— 10s sek)  davomida  ma\ 
bo'la oladi.  So'ngra elektronlar energiyasi  kam bo'lgan  qavatchalami  egallaydi.  N 
jada  elektronlaming  bir yacheykadan  ikkinchi  yacheykaga o'tishi  bosqich  bilan  s< 
bo'ladi.  Energiyasi  katla  bo'lgan qavatdan energiyasi  kichik  bo‘lgan qavatga  elekt 
o'tishi  natijasida  atom  o‘zidan  kvant  nur  chiqaradi.  Bu  nur  Plank  tenglamasiga  r 
vofiq  quyidagicha  aniqlanadi:
E1~ E [  =  hv 
(2.:
Ushbu  tenglama  numing  spektr  chiziqlari  chastotasini  ifodalaydi.  Shunday  qil 
har  qaysi  spektr  chiziqlarining  hosil  bo'lishi  elektronning  bir  energetik  qavatchad 
ikkinchi  energetik  qavatchaga  o'tishiga  mos  keladi.  Binobarin,  elektronlaming  ka 
qavatchadan  kichik  qavatchaga  o'tishi  natijasida  atomlarning  normal  holatga  aylai 
shi  elementning  spektrlari  bilan  tavsiflanadi.
Elektronning  ichki  qavatdan tashqi  qavatga o'tishi  natijasida ko'rinadigan  numii 
to'lqin  uzunligidan  kichik to'Iqin  uzunlikka  ega  bo'lgan  rentgen  nurlari  hosil  bo'lac 
Bu  ichki qavatlardagi elektronlaming yadro bilan mustahkam bog'langanligidan dara 
beradi.  (2.53) tenglamaga muvofiq elektronlaming ko'chib o'tishi  yuqori  chastotali v 
kichik  to'lqin  uzunligiga  ega  bo'lgan  nurlanish  hosil  qiladi.  Rentgen  spektrlari  kar 
chiziqlardan  iborat.  Ulaming  chastotalari  elektronlar bir elementdan  boshqa elemenl 
ga o'tishi  natijasida yadro zaryadlarining ortishi  ma'lum qonuniyat asosida o'zgaradi
Atomlarda tashqi elektronlaming ko'chishida energiya kam o'zgaradi  va bu ko'zgi 
ko'rinadigan  ultrabinafsha  spektrlar~"’ng  hosil  bo'lishiga  olib  keladi.
Spektr  chiziqlarini  o'rganish  elementlar  atomlarining  elektron  tuzilishi,  ya'm 
kvant  sonlar qiymatini  va  atomdagi  elektronlar energiyasini  aniqlashga  imkon  beradi 
(odatda,  atomlarning  elektron  tuzilishi  deganda  ularning  oddiy  holati  tushuniladi).
2.11.  ION LAN ISH  ENERGIYASI  VA  ELEKTRONGA  MOY1LLIK
Kimyoviy jarayonlarda  atomdagi  elektronlaming  orbitallarda  qay  darajada  mus­
tahkam  joylashganligi  katta  ahamiyatga  ega.  Buning  uchun,  atomlarning  ionlanish 
energiyasi  tushunchasidan  foydalaniladi.
Normal  holatda  turgan  atomlarda  bitta  elektronning  ajralib  chiqishi  uchun  sarf 
qilingan  energiya  miqdori  ionlanish  energiyasi  deb  ataladi.  Bu  tushuncha  moleku- 
lalarga  ham  taalluqlidir.  Ionlanish  energiyasi  miqdorini  aniqlashda  ham  atomdagi 
elektronlaming  energetik  qavatlarini  aniqlashdagi  kabi  spektral  ma’Iumotlardan  foy­
dalaniladi.
Qisqa  to'Iqinli  spektral  seriyasi  asosiy  holatdagi  atomlardan  elektronlar  chiqib 
ketganda  ajralib  chiqqan  energiyaga  mos  keladi,  ya’ni  atomdan  elektronni  chiqarib 
yuborish  uchun  shuncha  energiya  sarflash  kerak  bo'ladi.  Shunday  qilib,  ionlanish 
energiyasini qisqa to'Iqinli  spektrlar chastotasidan  Plank tengiamasi yordamida  hisob- 
lab  topish  mumkin.  Bu  energiya  eng  kichik  energetik  qavatni  ifodalaydi.  Ionlanish 
energiyasini  boshqa  usullar  bilan  ham,  chunonchi,  fotoionlanish  va  elektronlar orqali
56

rurtish  usullari  bilan  aniqlash  mumkin.  lonlatish  energiyasi  elektron  voltlarda  (eV) 
belgilanadi.  bu  energiya  ko'pincha  ionlanish potensiali  deb  ham  yuritiladi.
Vodorod  atomining  ionlanish  energiyasi  quyidagi  ko'rinishga  ega  bo'ladi:
(2.54)
(2.54)  formuladagi  qiymatlami  o'miga  qo'yib  hisoblash  natijasida / = 13,60 e V ga ega 
boiamiz.
Ko'p  elektronli  atomlarda  ionlanish  energiyasi  ham  bir  necha  J,  7, 
...  qiy-
matga  ega  bo'ladi.  Bu  energiyalar  birinchi,  ikkinchi,  uchinchi  va  hokazo  elektronlar- 
ning  uzilish  energiyasiga  mos  keladi.  Barcha  holatlarda  va  har  doim   <  J ,<   J2<... 
bo'ladi.  Chunki  uzilib  chiqayotgan  elektronlar  soni  qancha  ko'p  bo'lsa,  ionning 
musbat zaryadi  ham  shuncha  ortadi.  Bu  esa.  o'z  navbatida  shuncha  elektronni  o'ziga 
tortishiga  olib  keladi.
Ba'zi  elementlarning ionlanish  energiyasi
2.1-jaclval
Atom
Elektronlar
H
13,595
He
24,581
54,403
Li
5,390
75,619
122.419
Be
9,320
18.206
153,850
217,657
В
8,296
25,149
37,920
259,298
340,127
C
11,256
24,376
47,871
64,48
392,00
N
14,53
25,593
47,426
77,450
97,863
0
13,614
35,146
54,934
77,394
113,873
F
17,418
34,98
62,646
87,23
114,214
Ne
21,559
41,07
63,5
97,16
126,4
Na
5,138
47,29
71,65
98,88
138.60
Mg
7,644
15,031
80,12
109,29
141,23
A1
5.984
18,823
28.44
119,96
153,77
Si
8,149
16,34
33,46
45.13
166,73
P
10,484
19,72
30,156
51,354
65,007
s
10.357
23,4
35,0
47,29
72.5
Cl
13,01
23.80
39.90
53,5
67.80
Al
15,755
27.62
40.90
59,79
75,0
К
4.339
31,81
46.0
60.90
82,6
Ca
6,111
11,868
51,21
67
84,39
57

2 .1 -jadvaldan  ishqoriy  metallar  eng  kam  ionlanish  energiyasiga  egaligi  ko'rin 
turibdi.  Bir ionlanish  potensialining qiymati. elementdaJ,  va ,  ga o‘tganda  ionlani: 
tez o‘zgaradi.  Masalan.  Bor atomidagi  1,  2,  3,  elektronlarga  nisbatan  4  va  5  elektro 
lami  uzish  uchun  o'n  barobar  ko‘p  energya  sarf qilinadi.  Bu  hoi  elektronlami  qava 
larga  bo'lishga  imkon  yaratdi.  Bu  o‘zgarishni jadvaldan  ko'rish  mumkin.
2.18-  rasmda  Bor  atomi  va  ionlari  uchun  pog'onalar  energiyasi  va  ularning  . 
(/=1,  2,  3,  4,  5)  bo‘lgandagi  qiymatlari  ko‘rsatilgan
E
2.18-rasm.  Bor atomi  va  ionlarining energetik  pog'onasi 
hamda  ionlanish  energiyasini  tasvirlaydigan  sxema.
Is  va  2s  elektronlarning  yadro  bilan  bogManish  energiyasi  ortgan  sari  ko‘payishi. 
ion  radiusining  kamayishi  va zaryadining ortishi  bilan  tushuntiriladi.  Umuman  olgan- 
da  liar  qanday  atomning  ionlanish  darajasini  hosil  qilish  mumkin.  Lekin  kimyogar- 
lami  faqat  birinchi  ionlanish  energiyasi  qiziqtiradi,  chunki  1  eV 9 ,6 6 4 -104 J/mol  ga 
ekvivalentdir.  Shuning  uchun  kimyoviy  jarayonlaming  energetik  etYektlari  birinchi 
ionlanish  energiyalari  bilan  o ’lchanadi.  Haqiqatan  ham,  energiya  yutilishi  va  ajralishi 
bilan  boradigan  kimyoviy jarayonlarda  1  mol  moddaga  o'nlab,  yuzlab  Joul  energiya 
sarf bo‘lgan  yoki  ajralib  chiqqan  ЬоЧаг edi.  Masalan,  ftor atomidan  yettita elektronni 
chiqarib yuborish uchun  6,276 •  104  i/m energiya kerak  boigan  bo'lar edi.  Ravshanki. 
ionlanish  energiyasi  atomlarni  tavsiflashda  katta  ahamiyatga  ega.  Uning  qanchalik 
ahamiyatga  ega  ekanligini  quyidagi  misolda  yaqqol  tasdiqlash  mumkin.
1962-yilda  Bartlett  0,P tF 6  tarkibli  yangi  birikma  sintez  qildi.  Nazariy  tafsilot- 
lar  shuni  ko‘rsatadiki,  bu  birikma  0 2+  va  [PtFJ"  ionlardan  tashkil  topgan.  Shundan 
so‘ng,  Bartlett  CF+  va  Xe  molekulalarining  ionlanish  energiyalari  miqdori  jihatidan 
bir-biriga yaqinligiga  (12,  2eV,  12,  leV)  e’tibor berdi  va  ksenon  bilan  xuddi  shunday 
birikma  olish  mumkinligiga  ishonch  hosil  qildi.  Haqiqatan  ham  u  Xe  bilan  [PtFJ  ni 
bir-biriga  ta’sir ettirib,  XePtF(i  birikinasini  sintez  qildi.
58

Bu  izlanish  kimyo  fanida  inert  gazlar  birikmalarini  olishda  katta  ahamiyatga  ega. 
Atomda  elektronlami  yadro  o‘z  maydonida  ushlab  turadi.  Bu  maydon  atomga  yaqin- 
lashgan  boshqa  erkin  elektronlami  ham  tortishi  mumkin.  Lekin  bu  erkin  elektron 
atomdagi  elektronlarning  itarilish  kuchiga  duch  keladi.  Nazariy  va  tajriba  natijalari 
ko'pgina  atomlarda  qo'shimcha  elektronlarning  yadroga  tortilish  energiyasi  atomdagi 
elektronlarning  itarilish  energiyasidan  katta  bo'lishini  ko’rsatadi.  Bunday  atomlar 
o'zlariga  tashqaridan  bir  elektron  biriktirib  olib,  barqaror  manfiy  zaryadli  ion  hosil 
qiladi. Ajralib ehiqqan  energiya atomning elektronga  moyilligi  bilan aniqlanadi.  Elek- 
tronga  moyillik  ham  ionlanish  energiyasi  kabi  elektron  voltlarda  0‘lchanadi.
Kvant-mexanik  hisoblashlar  ikki  va  undan  ortiq  elektronlarning  atomga  biriki- 
shi  natijasida  hosil  bo'lgan  itarilish  energiyasi  har  doim  tortilish  energiyasidan  katta 
ekanligini  ko'rsatdi.  Shuning  uchun  atomning  elektronga  moyilligi  ikki  va  undan  or­
tiq  elektronlar  uchun  manfiy  qiymatga  ega.  Shuning  uchun  bir  atomli  ko'p  zaryadli 
manfiy  ionlar  ( 0 - ,  S~,  N3~  va  hokazo)  erkin  holatda  mavjud  b o ia   olmaydi.  ya'ni 
bunday  ionlar molekulada  ham.  kristallarda  ham  mavjud  emas.  Ba'zi  moddalar mole- 
kulalaridagi  Ca2+,  S2~,  Cu2+,  O2  va  hokazo  ionlarni  faqatgina  shartli  ravishda  mavjud 
deb  qarash  mumkin.  Elektronlarga  moyillik  hamma  atomlar  uchun  ham  ma’lum  deb 
bo‘lmaydi,  2.2-jadvalda ba'zi  atomlarning elektronga  moyilligi  qiymatlari  keltirilgan.
2.2-jadval
Ba'zi element  atomlarining elektronga  moyilligi
Atom
E, eV
Atom
E,  eV
Atom
E, eV
Atom
E,  eV
H
0.754
0
1.27
Na
0,34-
S
2,08
He
-0,22
n
C
0,21
Mg
0,22
Cl
3,61
Li
0,59
F
1.47
A1
0,5
Br
3,37
Be
0,38
Ne
3,45
Si
1,84
J
3.08
В
0,30
0,22
P
0,8
Se
2.02
2.2-jadvaldan  elektronga  moyillik  energiyasiga  logenlarda  eng  yuqori  qiymatga 
egaligi,  ftordan  yodga  qarab  elektronga  moyillik  oldin  bir  necha  marta  ortishi.  keyin 
esa  kamaya  borishi  ko'rinib  turibdi.  Bu  ftoming  elektronga  moyilligining  yuqoriligi 
bilan  tushuntiriladi.
Таkrorlash  uchun  ko'rsatmalar
Mavzularning  qisqacha  mazniuni. Atomlar moddalaming  asosiy  struktura  birli- 
gi  bo'lib.  ko'zga  ko'rinmas  mayda  zarrachalar  sifatida  mavjud  bo'ladilar  va  sharoit 
\aratilganda  o'zga  elementlar  bilan  birika  oladilar.  Atomlar vadrodan  va  elektronlar- 
dan  tashkil  topadilar,  yadrolar  esa,  o'z  navbatida,  proton  va  neytronlardan  hamda 
ular  atrofida  harakatlanuvchi  elektronlami  o’z  ichiga  oladilar.  Elementlami  ulaming
59

atom  raq a mi  (yadrodagi  protonlar  soni)  bilan  ta’rifiash  mumkin.  Atomning  niassa 
soni  uning  yadrosidagi  protonlar va  neytronlar  soni  yig'indisidan  tashkil  topadi.
Atomlar  bir-birlari  bilan  birikib  molekula  hosil  qiladilar.  Bundan  tashqari,  atom- 
lar  o'zlaridan  elektron  uzatib  yoki  ulami  biriktirib  olib  ionlar  deb  ataluvchi  zaryad- 
langan  zarralarga  aylana oladilar.
О ‘tilgan mavzulurni o'rganishdan  maqsad
1.  Moddaning  fazoviy  holatlarini  farqlay  olish.
2.  Elementlar,  birikmalar  va  aralashmalami  bir-biridan  ajrata  olish.
3.  Elementlaming  mayda  zarrachalarini  bilib  olish.
4.  Moddalaming  fizik  va  kimyoviy xossalarini  farqlay  olish.
Mashqlar
1.  Mis,  aluminiy  va  temir  simlarini  cho'zish  fizikaviy  yoki  kimyoviy  jarayonga 
kirishini  aytib  bering.
2.  1807-yili  G.  Devi  kaliy  gidroksidini  elektroliz  qilib  oq  rangli,  reaksiyaga  uchta 
modda  olib.  uni  kaliy  elementi  deb  atashiga  qanday  ma'lumot  asos  boigan  edi?
Mustaqil  ishlash  uchun  testlar
1.  Quyidagi  birikmalardan  oddiy  moddalar qatorini  ko’rsating.
1.  H,S;  2.  SO,;  3.  Sg;  4.  SO,;  5.N,;  6.Tuz;  7.  Suv;  8.  Shakar;  9.Gafniy;  10.  Bo'r; 
11.  Ohak;  12.  Olmos.
A)  1,3,  5,  7;
B)  3.  7,  11,  12;
C)  3,  5,  9,  12;
D)  4,  5.  7,  8. 2
 3
2.  Quyida  keltirilgan  ta’riflaming  qaysi  biri  valentlik  tushunchasining  mohiyatini 
to'la  va  to’g’ri  ifodalaydi?
A)  Ayni  element  atomining  hosil  qilgan  kovalent  bogianishlar  soni;
B) Ayni  element  atomidagi  toq  elektronlar  soni;
C) Ayni  element  atomidagi juft  elektronlar soni;
D) Ayni  element  atomidagi  orbitallar  soni.
3.  Quyida  keltirilgan ta’riflaming qaysi  biri  atom  tushunchasini  to'g'ri  ifodalaydi?
A)  Moddaning  rangini  va  hidini  o’zida  saqlab  qoluvchi  zarracha  qaysi  biri  hisob- 
lanadi?
B)  Elementning  kimyoviy  xossalarini  saqlab  qoluvchi  eng  kichik  zarracha;
C)  Modda  tarkibiga  kiruvchi  eng  kichik  zarrachani  ayting;
D)  Moddaning  xossalarini  o'zida  saqlab  qoluvchi  eng  kichik  zarracha.
60

4.  Elektronlar  harakat  traektoriyasi  noaniqlik  prinsipining  matematik  ifodasini 
ko‘rsating.
A)  X -h/m v, 
В) ДE=hy; 
C)  AgAV > h—; 
D)  E —mc2.
5.  4,20  g A,B5  modda  tarkibida  36,12 •  1021  dona  A  atomi  bo‘lsa,  ushbu  modda- 
ning  molekular  massasini  hisoblang.
A)  185; 
B)  128; 
C)  142; 
D)  64.
6.  Tarkibida  metallmas  element  boMgan  qatomi  koTsating:
A)  Sc,  Cd,  Та,  Mn, As, Ag;
B)  Ti,  Nb,  Co,  Ni,  Pb;
C)  W,  Rn,  B,  Mo,  In;
D)  Pt,  Os,  Re,  U,  Ce.
0
61

Ill  B O B
KIM YO VIY  ELEM ENTLAR  DAVRIY  SISTEM ASI
XIX  asr  boshlarida  elementlami  alohida  sinflarga  ajratish  mumkin  emas  edi. 
Chunki  ularning  soni  juda  kam  bolganligi  bilan  bir  qatorda,  atom  massasi,  fizik  va 
kimyoviy xossalarining ma'Ium qonuniyat asosida o’zgarishi hali to‘liq o‘rganilmagan 
edi.  Ilmiy  izlanishlar natijasida  yangidan  yangi  elementlar  kashf etilishi  bilan  bir qa­
torda,  ularning  xossalari,  atomlarining  tuzilishi  o'rganib  borildi,  ba’zi  elementlaming 
avvaldan ma’Ium boigan tabiiy gruppalariga o'xshash elementlar gruppalari  aniqlana 
bordi.  Elementlar va  ularning birikmalari  haqida  to'plangan  ma'lumotlar kimyogarlar 
oldiga  barcha  elementlami  sinflarga  ajratish  vazifasini  qo‘ydi.  A)  Lavuazye  (1789-y.), 
Bersellius  (1812-y.),  Debereyner  (1817-y.),  Gmelin  (1843-y.),  Pettenkofer  (1850-y.), 
Dyuma  (1850-y.),  De-Shankurtua  (1862-y.),  Nyulends  (1863-y.),  Meyer  (1869-y.)  va 
boshqa  olimlar  elementlami  sinflarga  ajratishga  urinib  koldilar.  Ammo  hech  kim 
kimvoviy  elementlar  orasida  mavjud  bo'lgan  o'zaro  uzviy  boglanish  borligini  aniq 
ko'rsata  olmadi.
Olimlaming  ko’p  yillik  chuqur  ilmiy  izlanishlarida  elementlaming  birikmalar 
hosil  qilish  xususiyatini,  valentliklarini,  birikmalarining  shakli  hamda  xossalarini 
o'rgandi  va  ular  orasidagi  davriylikni  kashf  etdilar.  Nazariy  tajribalardan  olingan 
natijalarga  asoslanib,  D.I.  Mendeleyev  elementlar  davriy  sistemasining  mazmun- 
mohiyatini  quyidagicha  ta’rifladi:  «Elementlaming  xossalari,  birikmalarining  shakli 
va  xossalari  atom  massalariga  davriy  ravishda  bog'liqdir».  Bu  qonun  o‘sha  davrda 
ma’Ium  boigan  barcha  elementlaming  atom  massalari  ortib  borishi  bilan  ularning 
xossalari  2,2,  8,8,  18,  18,  32,  32  ta  elementdan  keyin  qaytarilishini  izohlab  berdi. 
Demak, elementlar va ular birikmalarining xossalari  ma’Ium  qonuniyat asosida davriy 
o’zgaradi.  Shunga  asoslanib,  elementlami  ma’Ium  tartibda  joylashtirib,  elementlar 
davriy  sistemasi  yaratildi.
Atom  tuzilishining  mukammal  o'rganilishi  natijasida  davriy  qonunning  mohi- 
yati  yaqqol  namoyon  boldi,  elementlaming  xossalari  davriy  ravishda  o‘zgarishini 
talqin  qilishga,  ularning  davriy  sistemada  joylanishi  bilan  kimyoviy  xossalari  ora­
sida  ma’Ium  boglanish  borligini  aniqlashga  imkoniyat  yaratildi.  Elementlar  davriy 
sistemasida  bir  elementdan  ikkinchi  elementga  olilgan  sari  atom  yadrosining  mus-
62

bat  zaryadi  va  elektron  soni  ortib  boradi.  Bu.  o‘z  navbatida,  kimyoviy  elementlar 
xossalarining  o'zgarishiga  olib  keladi.  Demak.  elementning  tartib  raqami  shunchaki 
bir  raqarn  bo'lmasdan,  balki  uning  atom  yadrosining  musbat  zaryadini  va  elektronlar 
sonini  bildiradi.  Shunga  ko'ra,  hozirgi  vaqtda  davri\  qonun  quyidagicha  ta’riflanadi: 
«Elernentlarning xossalari, birikmalaming shakli  va xossalari  ulaming atom yadrolari 
zaryadiga  davriy  ravishda  bog'liqdir».
3.1.  DAVRIY  SISTEMANING  TUZILISHI
Elernentlarning  xossalarini  davriy  ravishda  o'zgarishiga  asoslanib,  elementlar 
sistemasi  bir  necha  davrga  bo'lindi.  1,  2  va  3-davrlar  faqat  bir  qatordan  tuzilgan- 
ligi  uchun  kichik,  4,  5,  6-davrlami  katta,  8-davmi  esa  tugallanmagan  davr deb  atadi. 
Birinchi  davrda  2  ta,  ikkinchi  va  uchinchi  davrlarda  8  tadan  elementlar joylashgan. 
To'rtinchi  va  beshinchi  davrlarga  18  tadan,  oltinchi,  yettinchi  davrga  32  ta  element 
joylashgan.  Har  qaysi  davr  (birinchi  davrdan  boshqa)  tipik  metallardan  (Li,  Na.  K. 
Rb,  Cs,  Fr) boshlanib,  tipik  metallmaslar (F,  Cl,  Br,  J, At),  asl  gazlar (Ne, Ar,  Kr.  Xe. 
Rn)  bilan  lugallanadi.
Litiydan  ftorga  va  natriydan  xlorga  qarab  elernentlarning  metallik  xossalari  ka- 
mayib,  metallmaslik xossalari  esa ortib boradi. Asl  gazlar esa davrlardagi  tipik metall­
maslar  bilan  tipik  metallami  ajratuvchi  chegaradir.  Birinchi  davrda  faqat  bitta  vodo- 
rodni  geliy  keyingi  davrdagi  tipik  metalldan  (Li)  ajratib  tnradi.
Elementlar jadvalda  1YUPAK  tasdiqlagan  atom  tartib  raqamlari  o'zgarishi  aso- 
sida  joylashtirilgan.  Chunki  atomdagi  elektronlarning  taqsimlanishi  va  joylashishi 
elementlar hossalarini  namoyon  bo'lishini  fundamental tushuntirib beradi.  Elementlar 
gorizontal  qatorini  davrlar,  vertikal  qatori  guruhlar  deb  ataladi.  Har  qaysi  guruhda 
joylashgan  elementlar tipik elementlar deb  ataladi.
Elernentlarning  xossalari  -   nisbiy  atom  massasi,  kislorodli  birikmalari  va  gid- 
roksidlarining asos,  amfoter yoki  kislotali  xossaga ega bo'lishi va  hokazolar element­
lar  davriy  sistemada  davr  ichida  ham,  gruppa  ichida  ham  ma’lum  qonuniyat  asosida 
o'zgaradi.  Bundan  tashqari,  davriy  sistemada  elementlar  xossalarining  o'xshashligini 
uch  yo'nalishda  kuzatish  mumkin:
Gorizontal  yo'nalishda:  elementlar  xossalarining  davr  bo'yicha  o'zgarishida 
o'xshashlik  kuzatiladi.  Masalan,  aluminiy  metalli  chap  tarafda  joylashgan  magniy 
metalliga  asosli  xossalari  bilan  o'xshash  bo'lsa,  o'ng  tarafda  turgan  kremniyga  esa 
kislotali  xossa  namoyon  qilishi  bilan  o'xshab  ketadi.
Vertikal yo'nalishda:  davriy  sistemaning  vertikal  ravishda joylashgan  elementlari 
gruppa  bo'yicha  bir-biriga  o'xshaydi.
Diagonal yo'nalishda:  davriy  sistemada  diagonal  bo'yicha joylashgan  elementlar 
o'zaro  o'xshashlik  namoyon  qiladi.
Masalan:  aluminiy  davriy  sistemada  diagonal  bo'yicha  berilliy  va  germaniyga, 
kremniy  esa  bor va  mishyakka xossalari  bilan  o'xshashdir va  hokazo.
63

KIMYOVIY  ELEMENTLAR  DAVRIY  SISTEM ASI
18
bloklar oloktron
Inntanordlar
aktinoidlar
т к ы 5 7
53Ы 
1 IP
La
umttanium
140 
m   5 8
tl?
Ce
Conum 
OW*!*»* 
**
• 
5 9
ы и о
  t o
Pr
p »**WJVr>u4'
ГММ»ЧГ
144 WJ  6 0
Nd
Nvodynwi.-n
\l* ‘r
 
6 1
ь«е
Pm
PromMitum
l v  w   6 2
ь«» 
l i t
Sm
8
amfnum
r-t« w   6 3
Eu
Europium
Ш »   6 4
G d
OnOobnium
w ' l f l t '
l « # « i  6 5
005#
Tb
Тцгвшт
W
w
Ы50С 
6 6
13Я 
1
 
к
SJL'
1
М ММ 6 7
■л-
 II  I л
Н о
Holmlum
« • I'W
w . '  
6 8
5WJ  ’OM
Er
trtllum
■'
im
 
6 9
ЯМ.»  1 »
Tm
ThuMi
1?J054  7 0
Yb
VMerttum
iMItl'V
8 9
9 0
;H  :nV'  91
: je ,*:#» 9 2
I2i?i 
9 3
mi
 
9 4
>iv 
9 5
u’*’i 
9 6
.'4 i 
9 7
•Ml 
9 8
с.Ы )
 
9 9
1
» П  
1 0 0
1 0 1
Ш
*1
 
1 0 2
A c
Actflum 
I*!* 
V
Th
Thorium
Pa
Итожат-urn
M l
*1* » 1

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   14


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling