Személyiségelméletek Ajánlott irodalom Allport, G. W. (1998): a személyiség alakulása


Download 445 b.
Sana12.01.2018
Hajmi445 b.


Személyiségelméletek


Ajánlott irodalom

  • Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása

  • Kairosz, Budapest

  • Halász L. – Márton M. (1978): Típustanok és szemé-

  • lyiségvonások

  • Gondolat, Budapest

  • Jung, C. G. (1994): A lélektani típusok

  • Európa Kiadó, Budapest

  • Pálhegyi Ferenc (1985): Személyiséglélektani kalauz

  • Tankönyvkiadó, Budapest

  • Peck, D. – Whitlow, D. (1988): Személyiségelméletek

  • Gondolat, Budapest



Személyiségelméletek csoportosítása

  • Tipológiai megközelítések

  • (Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos

  • kategória.)

  • Strukturális megközelítések

  • (A személyiség mint működő szerkezet.)

  • Személyiségvonások és dimenziók

  • (Vonás: folytonos tagsági kategória; egy dimenzió=

  • egy skála; nem meghatározott, merev kategória .)



Tipológiai megközelítések (1)

  • Általános jellemzőik:

  • olyan alkati és viselkedésbeli jellegzetességeket (mi-

  • nőségi különbségeket) próbálnak megragadni, ame-

  • lyek alapot adnak további sajátosságok kikövetkez-

  • tetéséhez és a várható viselkedés előrejelzéséhez,

  • az ember veleszületett adottságai határozzák meg a

  • lelki működését és viselkedését;

  • a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen álta-

  • lános jegyét veszik figyelembe;

  • a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfo- gás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak).



Tipológiai megközelítések (2)

  • A különböző tipológiai megközelítések:

  •  Hippokratész-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok

  •  Kretschmer-féle alkati típusok

  •  Sheldon alkati tipológiája

  •  Pavlov idegrendszeri típusai

  •  Jung típustana



Hippokratész-Galénosz féle vérmérsékleti típusok



Kretschmer-féle alkati típusok



Sheldon alkati tipológiája



A pavlov-i idegrendszeri típusok1



A pavlov-i idegrendszeri típusok2



Jung típustana



Strukturális megközelítések (1)

  • Általános jellemzőik:

  •  a személyiséget mint működő szerkezetet fogják fel;

  •  a hangsúlyt annak tanulmányozásra helyezik, hogy a struktúra hogyan biztosítja az egyén pszichikus e-gyensúlyát, a környezethez való alkalmazkodást, a társadalomba való beilleszkedését.



Strukturális megközelítések (2)

  • A különböző strukturális megközelítések:

  •  A pszichoanalitikus személyiségmodell

  •  A személyiség szerkezete Freud szerint

  •  A személyiség szerkezete Jung szerint

  •  Az interperszonális személyiségmodell

  •  A személyiség szerkezete Rogers szerint



A személyiség szerkezete Freud szerint 1



A személyiség szerkezete Freud szerint 2



A személyiség szerkezete Freud szerint 3

  • A személyiség, mint bio-pszicho-szociális jelenség.

  • A személyiség működése:

    • a személyiség zárt rendszer – energia-megmaradás törvénye;
    • az energia eredeti forrása: ösztön-én (ösztön → vágy);
    • ismétlési kényszer;
    • libido (énlibidó és tárgyi libidó);
    • elhárító mechanizmusok.
  • A személyiség fejlődése – pszichoszexuális fejlődés:

    • erogén zónák;
    • integrálatlan szakasz (autoerotikus) → (nárcisztikus szakasz) → integrált szakasz (valódi tárgyszeretet);
    • szakaszai: orális → anális → fallikus → latencia → genitális.


A személyiség szerkezete Jung szerint

  • A személyiség tartományai:

    • tudatos,
    • tudattalan (személyes tudattalan és kollektív tudattalan:
    • archetípus).
  • Az elhárító mechanizmusok nemcsak egyéni, hanem kö-

  • zösségi szinten is működnek (→ árnyék).

  •  Valamennyiünknek van ellenkező nemű lelki része (anima

  • vagy animus).

  •  A személyiség szempontjából lényeges, hogy annak tu-

  • datos részét és a tudatos tartalmak tudattalan ellenpárját

  • tudjuk integrálni és feldolgozni.



A személyiség szerkezete Rogers szerint

  • A személyiség szerkezete:

    • énkép (self),
    • énideál,
    • organizmus.
  • A három elem egymáshoz való viszonyának lehetőségei:

    • az elemek egymáshoz való viszonya rendezett – kongruens
    • → harmonikusan fejlődő személyiség;
    • az elemek egymáshoz való viszonya rendezetlen – inkongruens
    • → énkép és énideál túlságos eltávolodása (személyiségzavarok
    • forrása;
    • → organizmus és az énkép ellentmondásossága (a személyközi
    • kapcsolatokban jelenik meg).


Személyiségvonások és dimenziók (1)

  • Általános jellemzőik:

  •  az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek

  • egymástól;

  •  a személyek folytonos változók vagy dimenziók mentén külön-böznek egymástól; mégpedig ugyanazon személyiségjellemzők

  • mértékében (mennyiségében) térnek el egymástól;

  •  az egységet, a személyiségvonások integrációját hangsúlyozzák;

  •  a személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyedi-ség);

  •  cél a vonások és a viselkedés közötti kapcsolat megfeleltetése;

  •  az egység felosztási alapja: állandó (invariáns) és változó (variáns) vonások.



Személyiségvonások és dimenziók (2)

  • A különböző személyiségvonásokon és dimen- ziókon alapuló megközelítések:

  •  Allport és Odbert elképzelései

  •  Jung extroverzió-introverzió személyiségdimenziói

  •  Cattel megközelítése

  •  Eysenck vonásmodellje

  •  Big Five („Nagy Ötök”)



Allport és Odbert-féle lista

  • Nyelvi kiindulás: a fontosság lexikális krité-riuma

  • 18 ezer szót gyűjtöttek ki az angol szótárból az emberi tulajdonságok feltérképezésére





Cattel vonáselmélete1



A Cattel-féle 16 személyiségfaktor



Eysenck vonásmodellje

  • Extroverzió – Introverzió

  • (társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség és dominancia)

  •  Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szüksé-

  • szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív embe-

  • erek.

  •  Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de kö-

  • közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat.

  • Neuroticizmus (érzelmi labilitás – stabilitás)

  • (a személy milyen könnyen és gyakran borul ki, keseredik el, lesz rosszkedvű, szorongó és

  • levert)

  •  Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran

  • szorongással küszködnek.

  •  A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek,

  • fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

  •  Pszichoticizmus

  • (a magas értéket adó személyek ellenséges, manipulatív, impulzív és szokatlan élményeket

  • kereső viselkedésre hajlamosak, érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük hiányzik;

  • impulzívak és egocentrikusak. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan

  • embereket és dolgokat )



A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései



Big Five („Nagy Ötök”)

  • 1. Általános extraverzió

  • (magabiztosság, impulzusok szabad kifejezése, egyfajta domi-

  • nancia, önbizalom, társaságkedvelés)

  • 2. Kellemesség vagy barátságosság

  • (melegség, szeretetreméltóság, engedelmes szolgálatkészség,

  • gondoskodás, érzelmi támogatás)

  • 3. Lelkiismeretesség

  • (teljesítményre való törekvés vagy egyszerűen akarat, beszabá-

  • lyozottság vagy felelősség)

  • 4. Emocionalitás vagy neuroticizmus

  • (szorongásélmény: aggódó, ideges, feszült stb.))

  • 5. Intellektus vagy kultúra

  • (értelmesség, gyorsfelfogás, képzeletgazdagság, verbalitás, e-

  • redetiség)




Do'stlaringiz bilan baham:


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling