Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet104/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   100   101   102   103   104   105   106   107   ...   238

gap,  afsona; une petite histoire  latifa, afandi;  conter des histoires afandi, 

latifa  aytib  bermoq;  ce  sont  des  histoires,  histoire  que  tout  cela!  bu 

bema’ni,  bo‘lmag‘ur,  behuda,  safsata,  bekor  gap;  uydirma,  yo‘lg‘on-yashiq, 

to‘qima  gaplar;  4.  pl  faire  des  histoires  ko‘ngilsizlikka  sabab  bo‘lmoq, 

mushkullik,  qiyinchilik  tug‘dirmoq;  s’attirer des histoires  o‘ziga ko‘ngilsizlik 

uyg‘otmoq,  o‘ziga  noxushlik  tug‘dirmoq;  loc  prép  fam  histoire  de  faqat  … 

uchun; histoire de rire kulgi uchun, ermak, vaqtichog‘lik uchun; histoire de 

s’assurer ishonmoq, ishonch hosil qilmoq uchun. 

histologie

 nf gistologiya (tana to‘qimalari to‘g‘risidagi fan). 

histologique

 adj gistologiyaga oid. 

histolyse

 nf jonli to‘qimalarning nobud bo‘ lishi. 

historicité

 nf tarixiylik, voqelik, to‘g‘rilik, tarixga moslik, tarixan aniqlik. 

historié, ée

 adj bezalgan, bezatilgan, yasalgan. 

historien,  ienne

  n  tarixchi;  historien  de  formation  ma’lumotga  ko‘ra 

tarixchi. 

historiette

 nf kichik hikoya, voqea, latifa. 

historiographe

 nm yilnomachi, solnomachi, tarix yozuvchi. 

historiographie

 nf yilnoma, solnoma, tarix fani. 

historique

  I.  adj  tarixiy;  II.  nm  tarixiy  hikoya;  faire  l’historique  d’une 

question muammo tarixini aytib bermoq; voilà l’historique de cette affaire 

mana bu ish, voqea. 

historiquement

 adv tarixan. 

historisme

 nm tarixiylik. 

histrion

 nm masxaraboz. 

hiver

 nm qish; d’hiver qishki; poét l’hiver de la vie keksalik, qarilik; poét 



il compte soixante hivers u oltmish yoshda. 

hivernage

 nm 1. qishlov, qishlash, qishlaydigan  joy, kemalarning qishda 

turadigan  joyi;  2.  yomg‘ir  fasli  (tropik  mamlakatlarda);  3.

 

qishki  donli  yem-



xashak. 

hivernal, ale

 adj qishki. 

hivernant,  ante

  n  1.  qishlovchi,  qishni  o‘tkazuvchi;  2.  qishda  janubga, 

issiq yerlarga ketuvchi. 

hiverner

 vi qishlamoq, qishni o‘tkazmoq, qishlab qolmoq. 

ho!

 intj 1. hoy! (chaqirish); 2. o‘hu, aha, eh-ha, oho! (hayron qolishlik). 



hobby

 nm anglic, pl des hobbys  ou des hobbies xobbi,  ermak, sevimli 

mashg‘ulot. 

hobereau


  nm  1.  kichik  zamindor,  yer  egasi,  yer-mulki  uncha  katta 

bo‘lmagan dvoryan; zamindor. 

hocher

  vt  vx  silkimoq,  qoqmoq,  silkitmoq,  qimirlatmoq;  siltamoq, 



tebratmoq,  tebrantirmoq,  chayqatmoq;  surmoq,  siljitm oq,  jildirmoq, 

qo‘zg‘atmoq;  hocher  la  tête  bosh  chayqatmoq;  il  hoche  silencieusement 

la  tête  de  droite  à  gauche,  comme  s’il  refusait  quelque  chose  biron 

narsadan bosh tovlaganday boshini o‘ngdan chapga chayqadi, silkitdi. 

hochet

 nm shaqildoq (bolalar o‘yinchog‘i). 



hockey

 nm anglic xokkey; hockey sur glace muz ustida xokkey. 

hockeyeur

 nm xokkeychi, xokkey o‘yinchisi. 

holà

  I.  intj  hoy,  hey,  ey  (chaqiruv  undovi),  qani-qani,  yetar,  bas,  qo‘y, 



yetarli, kifoya, bo‘lar, jim; II. nm inv mettre le holà à fam biron narsaga chek 

qo‘ymoq, tartibga keltirmoq, osoyishtalik o‘rnatmoq. 

hold-up

  nm  inv  anglic  qurol  yordamida  tunash,  qurolli  bosqinchilik;  le 



hold-up d’une banque bankni qurol yordamida o‘marish. 

hollandais,  aise

  I.  adj  gollandiyaga  oid;  II.  n  1.  gollandiyalik;  2.  nm  

golland tili. 

hollande

 I. nf 1. golland gazlamasi, matosi; 2. golland chinnisi; 3. golland 

kartoshkasi; II. nm 1. golland pishlog‘i; 2. golland qog‘ozi. 

holocauste

  nm  hist  qurbonlik;  fig  qatli  om,  qirish,  qaqshatish; 

l’holocauste des Juifs par les nazis nemis natsistlari tomonidan juhudlarni 

ommaviy qirib yuborilishi, m illatni qirib tashlash. 

homard


 nm omar, katta dengiz qisqichbaqasi; rouge comme un homard 

qisqichbaqadek qip-qizil. 

homélie

 nf 1. relig va’z, xutba; 2. uzundan-uzun pand nasihat, o‘git. 



homéopathe

  méd  I.  n  gomeopat;  II.  adj  médecin  homéopathe 

gomeopat tabib. 

homéopathie

 nf méd gomeopatiya. 

homéopathique

  adj  méd  gomeopatik;  une  dose  homéopathique 

gomeopatik doza. 

homérique

 adj gomerchasiga, Gomerga xos. 

homicide

1

  I.  n  odamni  o‘ ldiruvchi,  qotil;  II.  adj  qotil,  qattol,  o‘ldiradigan, 



halok qiladigan, halokatli, qirg‘in qiladigan, qonli. 

homicide


2

 nm qotillik, o‘ldirish, qatl etish. 

hominisation

 nf odamga aylanish, o‘ tish jarayoni. 

hommage

 nm 1. hist qasamyod qilib, ont  ichib va’da  berilgan sodiqlik;  2. 



hurmat,  izzat,  ehtirom,  hurmat  qilish,  qadrlash,  hurmatlash;  his-tuyg‘usini 

bildirish,  minnatdorchilik,  maqtov,  sovg‘a,  in’om,  tortiq;  présenter  ses 

hommages  hurmatini  bildirmoq;  faire,  rendre  hommage  hurmat,  ehtirom 

ko‘rsatmoq, munosib baholamoq,  taqdirlamoq;  aller rendre hommage  bosh 

egmoq, yalinmoq; recevoir un hommage hurmatini qozonmoq. 

hommasse


  adj  erkaknamo,  erkaksimon,  erkakshoda;  femme 

hommasse erkaklarga o‘xshagan ayol, erkakshoda xotin. 

homme

  nm  1.  odam,  inson,  kishi,  er  kishi,  erkak;  un  jeune  homme 



yaxshi  yigit,  yigitcha;  un  brave  homme  vijdonli  kishi;  hurmatli  kishi;  un 

homme bon xushfe’l, ko‘ngli  ochiq odam; un homme de résolution dadil, 

tap  tortmas odam; un homme d’Etat davlat arbobi; un homme du  monde 

aslzoda  odam;  un  homme  d’affaires  ishbilarmon,  ishchan  odam;  un 

homme  de  loi  huquqshunos;  un  homme  de  lettres  yozuvchi;  un  homme 

de science olim; un homme à tout faire hamma ishga omil; le dernier des 

hommes odamlarning  eng razili;  c’est un pauvre homme bu bechora; un 

homme  à femmes xotinboz; fam voilà  mon homme! mana menga kerakli 

odam!  2.  fam  er;  3.  mil  askar,  jangchi,  oddiy  askar;  4.  sport  o‘yinchi; 

d’homme  à  homme  to‘g‘ridan-to‘g‘ri,  ochiqchasiga,  yakkama-yakka;  un 

homme de tête poyga boshlig‘i. 

homme-grenouille

 nm 1. g‘ovvos, akvalangchi; 2. mil jangovor suzuvchi. 

homme-sandwich

 nm odam-reklama (orqa va oldidan reklama qog‘ozini 

osib olib, ko‘chalarda yuradigan odam). 

homocentre

 nm math aylanalar yig‘indisining umumiy markazi. 



HOMOCHROMIE

 

HORRIPILANT



 

 

 



263 

homochromie

 nf biol rangini o‘zgartirish qobiliyati. 

homogène


 adj bir jinsli, tarkibi bir xil, o‘xshash, yaqin. 

homogénéifier

 vt vieilli voir homogénéiser. 

homogénéisé, ée

 adj: du lait homogénéisé bir xil konsistensiyali sut. 

homogénéiser

 ou homogénéifier vt bir xil, o‘xshash, bir jinsli qilmoq. 

homogénéité

  nf  1.  bir  jinslilik,  o‘xshashlik,  bir-xillik;  2.  birlik,  umumiylik, 

birga qo‘shilganlik. 

homologation

  nf  1.  dr  bitimni,  ishni  amalga  oshirishda  sud  hukmi;  2. 

rasmiy tan olish, tasdiqlash. 

homologie

 nf biol elementlar bir xillilik holati. 

homologue

  I.  adj  biol  bir  xil,  o‘xshash,  mos,  munosib;  II.  nm  bir  xil 

mansabli, hamkasb. 

homologuer

 vt rasmiy tan olmoq, tasdiqlamoq. 

homonyme

 I. adj bir xil nomli; II. nm ling omonim. 

homonymie

 nf ling omonimiya. 

homophone

 I. adj ohangdosh; II. nm ling omofon. 

homosexualité

  nf  gomoseksualizm  (o‘z  jinsidagi  odam  bilan  jinsiy 

aloqada bo‘lish). 

homosexuel, elle

 n, adj gomoseksual. 

hongre


 nm axta ot. 

hongrois,  oise

  I.  adj  madyar,  venger;  II.  n  1.  madyar,  venger;  2.  nm  

madyar, venger tili. 

honnête

 adj 1. halol, pok, vijdonli,  to‘g‘ri, sofdil, insofli, andishali, nomusli, 



hurmatli, izzatli, muhtaram; un honnête homme vijdonli, insofli odam, odobli 

odam;  2.  oz  emas,  talaygina,  ancha,  yaxshigina  (mukofot,  kiyim  haqida), 

munosib; 3. xushmuomala, muloyim, silliq, boadab, nazokatli,  izzat-hurmatni 

joyiga qo‘yadigan; 4. qat’iy talabda (baho haqida). 

honnêtement

 adv 1. vijdonan, halollik bilan, ro‘yi-rost,  to‘g‘ri,  insof  bilan; 

2.  odob  bilan,  odamshavandalik  bilan,  durust,  binoyidek;  3.  adab, 

xushmuomalalik bilan, muloyim, boadabona, hurmat bilan, nazokat bilan. 

honnêteté

  nf  1.  vijdonlilik,  to‘g‘rilik,  halollik,  poklik,  insoflilik,  nomuslilik, 

andishalilik; 

2. 


odob, 

tartib, 


xushxulqlik, 

odamshavandalik; 

3. 

xushmuomalalik, muloyimlik, boadablik, nazokat, odoblilik, nazokatlilik. 



honneur

  nm  1.  shon,  sharaf,  or-nomus,  iftixor,  izzat,  obro‘,  izzat-nafs; 

une question d’honneur shon-sharaf, or-nomus masalasi, yakkama-yakka 

olishuv,  duel;  une  parole  d’honneur  chin  so‘z;  sur  l’honneur,  en  (tout) 

honneur vijdonan ont ichaman; 2. obro‘-e’tibor, nomus, yaxshi nom, hurmat, 

izzat,  ehtirom,  izzat-ikrom;  pl  obro‘,  izzat,  hurmat;  les  honneurs  funèbres 

so‘nggi  izzat  ikrom,  ta’ziya;  la  garde  d’honneur  faxriy  qorovul;  une  place 

d’honneur  faxrli  o‘rin;  la  Légion  d’honneur  Faxriy  legion  ordeni;  faire 

honneur  à  hurmat  bildirmoq;  faire  honneur  à  ses  engagements  bo‘yniga 

olgan  majburiyatini  bajarmoq;  se  piquer  d’honneur  bor  kuchi,  imkoniyati 

bilan tirishmoq, urinmoq; remettre en honneur yana muomalaga chiqarmoq; 

en  l’honneur  de  qqn  birovning  sha’niga  yarasha;  un  garçon  d’honneur 

kuyov  jo‘ra;  prov  à  tout  seigneur  tout  honneur  ko‘rpangga  qarab  oyoq 

uzat; 3. pl suratlar, belgilar (qarta o‘yinida). 

honorabilité

 nf hurmat, izzatga sazovorlik, izzat-ikromda bo‘lish. 

honorable

  adj  1.  hurmatli,  izzatli,  muhtaram,  aziz;  2.  yetarli,  yetadigan, 

kifoya  qiladigan,  ancha,  talaygina,  oz  emas,  tuzukkina;  une  fortune 

honorable yaxshigina boylik. 

honorablement

  adv  izzat-ikrom  bilan,  hurmat,  ehtirom  bilan,  sharaf 

tarzida, hurmat yuzasidan. 

honoraire

  I.  adj  aziz,  hurmatli,  muhtaram,  faxriy;  honoris  causa  faxriy 

a’zo; II. nm pl qalam haqi, uchi, mukofot, muzd; les honoraires d’un avocat 

oqlovchi haqi. 

honorer


  I.  vt  1.  hurmatlamoq,  izzatlamoq,  hurmat,  izzat  qilmoq, 

qadrlamoq,  ulug‘lamoq,  yod  etmoq,  e’zozlamoq;  2.  tabriklamoq,  qutlamoq, 

muborakbod  etmoq;  3.  loyiq  topmoq,  munosib,  ravo  ko‘rmoq,  iltifot  qilmoq; 

honorer  de  sa  présence  borlig‘i  bilan  ulug‘lamoq;  je  suis  honoré  boshim 

osmonga  yetdi;  4.  haq  to‘lamoq;  honorer  sa  signature  tilxatga  asosan 

to‘lamoq;  vijdon  burchiga  sodiq  bo‘lmoq;  honorer  une  lettre  de  change 

veksel  bo‘yicha  to‘lamoq;  II.  s’honorer  (de  qqch)  vpr  faxrlanmoq,  iftixor 

qilmoq, gerdaymoq, mag‘rurlanmoq. 

honorifique

 adj faxriy; un titre honorifique faxriy unvon. 

honte

  nf  1.  uyat,  or,  nomus,  sharm-hayo,  izza,  uyalish,  uyatchanglik, 



nomuslilik, ibolilik, hayo; une fausse honte soxta ibo; avoir honte uyalmoq, 

or  qilmoq;  faire  honte  uyaltirmoq;  tu  me  fais  honte  sen  meni  uyaltirding; 

c’est à mourir de honte chunonam uyat! par honte uyat, or-nomusdan; à la 

honte  de  uyalib,  sharmandalarcha;  2.  badnom  bo‘lish,  haqoratlanish, 

sharmandalik,  badnomlik,  isnod;  être  couvert  de  honte  sharmandayu-

sharmisor, rasvo, badnom bo‘lmoq; quelle honte! uyat, sharmandalik, isnod. 

honteusement

 adv sharmandalarcha, uyatsizlarcha, uyatsizlik bilan. 

honteux,  euse

  adj  1.  uyatli,  uyalgan,  sharmanda  bo‘lgan,  uyatchang, 

iboli,  or-nomusli,  hayoli;  2.  uyatga  qoldiradigan,  isnod  keltiradigan,  uyatli, 

uyatsizlarcha, sharmandalarcha,  nomunosib, nojo‘ya, beadabona; une fuite 

honteuse sharmandalarcha qochish. 

hop


 intj allez hop, hop là xo‘p, qani xo‘p! 

hôpital


 nm shifoxona, kasalxona; un hôpital  militaire  harbiy kasalxona; 

un hôpital  de  campagne, un hôpital  ambulant dala harbiy shifoxona; un 

hôpital pour enfants bolalar kasalxonasi. 

hoquet


 nm hiqichoq, hiqichoq tutish, hiq-hiq qilish. 

hoqueter


 vi hiqichoq tutmoq. 

horaire


  I.  adj  soatga  oid,  soatbay;  un  salaire  horaire  soatbay  ish  haqi; 

un fuseau horaire soat mintaqasi;  II.  nm jadval,  dars  jadvali;  les horaires 

de train temir yo‘ l poyezdlari jadvali. 

horde


  nf  o‘rda,  to‘da,  gala,  yov  qo‘shini,  dushman  lashkari,  guruh,  to‘p, 

banda (o‘g‘rilar to‘dasi). 

horion

 nm kuchli zarba. 



horizon

  nm  1.  ufq,  gorizont;  la  ligne  d’horizon  ufq  chizig‘i;  à  l’horizon 

ufqda;  bleu  horizon  moviy;  2.  fig  saviya,  ong-bilim  darajasi,  ko‘z  ko‘rib 

turgan  tevarak-atrof;  les  hommes  de  tous  les  horizons  har  xil  e’tiqodli 

odamlar. 

horizontal,  ale

  I.  adj  ufqiy,  yotiq;  prendre  la  position  horizontale  fam  

yotiq  holatda  bo‘lmoq, dam  olish uchun yotm oq; II. nf 1. yotiq chiziq;  2. fam 

vieilli fohisha, buzuq ayol, g‘ar. 

horizontalement

 adv yotiq holda, yotig‘iga, yotiq chiziq bo‘ylab. 

horloge


  nf  devor  soati,  minora  soati;  remonter  une  horloge  soatni 

buramoq. 

horloger,  ère

  I.  adj  soatga  oid;  l’industrie  horlogère  soat  ishlab 

chiqarish sanoati; II. nm soatsoz, soat ustasi. 

horlogerie

  nf  1.  soat  tuzatish  joyi;  2.  soat  do‘koni;  3.  soat  ishlab 

chiqarish. 

hormis

 prép -dan tashqari, bo‘lak; hormis que loc conj bundan boshqa. 



hormonal, ale

 adj physiol gormonli. 

hormone

 nm gormon. 



horographie

 nf quyosh soati asosida vaqtni aniqlash. 

horoscope

  nm  munajjim,  munajjimlarning  bashorat  jadvali;  dresser, 

faire, tirer un horoscope taqdirni bashorat qilmoq, fol ochmoq. 

horreur


 nf dahshat, vahima, qo‘rquv, qo‘rqinch, qo‘rqish; les horreurs de 

la  guerre  urush  dahshatlari;  faire  horreur  à  qqn  qo‘rqitmoq,  vahima, 

dahshatga  solmoq;  être  saisi  d’horreur  vahimaga  tushmoq;  frémir 

d’horreur  dahshatdan  qaltiramoq,  titramoq;  quelle  horreur!  qanday 

dahshat!  2.  nafrat,  jirkanish,  nafratlanish;  être  en  horreur  de  birovdan 

nafratlanmoq,  jirkanmoq;  avoir  en  horreur  nafrat  bilan  qaramoq,  juda 

yomon  ko‘rmoq;  3.  nimadir  vahimali,  qo‘rqinchli,  iflos,  jirkanch  narsa, 

yaramas, xunuk ish, razillik,  qabihlik; dire des horreurs dahshatli, vahimali 

narsalarni gapirmoq. 

horrible


 adj qo‘rqinchli, dahshatli, vahimali, mudhish; juda xunuk, nojo‘ya, 

yaramas, qabih; nafratni qo‘zg‘aydigan, jirkantiradigan, juda yomon. 

horriblement

 adv juda  ham, g‘oyat darajada, o‘lguday, haddan  tashqari, 

chunonam, benihoyat; telbalarcha, o‘ ta. 

horrifier

  vt  qattiq  qo‘rqitmoq,  vahimaga  solib  qo‘ymoq,  qo‘rqitib 

yubormoq. 

horrifique

  adj  qo‘rqinchli,  dahshatli,  vahimali,  mudhish,  bahaybat; 

qo‘rqitadigan, dahshatga soladigan. 

horripilant,  ante

  adj  1.  jirkanch,  qabih,  yoqimsiz,  juda  yomon,  xunuk, 

g‘oyat yaramas, past; 2. fam g‘azablantiradigan, g‘ashiga tegadigan. 



HORRIPILATION

 

HUILER



 

 

 



264 

horripilation

 nf 1. physiol  hurpayish,  tikrayish (sovuq ta’sirida); 2. qattiq 

g‘azablanish, achchiqlanish, qoni, zardasi qaynash. 

horripiler

  vt  1.  physiol  hurpaytirmoq,  tikraytirmoq,  dikkaytirmoq;  2.  fam  

qattiq g‘azablantirmoq,  achchiqlantirmoq, qonini, zardasini  qaynatmoq,  tepa 

sochini tikka qilmoq. 

hors

  prép  hors  jeu  sport  o‘yindan  tashqari;  demeurer  hors  de  la  ville 



shahardan  tashqarida  yashamoq;  être  hors  concours  mislsiz  bo‘lmoq; 

mettre  hors-la-loi  qonundan  chetda  qoldirmoq;  hors  série  kutilmagan; 

hors-cadre  safdan  tashqari;  loc  prép  hors  de  tashqari;  loger  hors  de  la 

ville shahardan  tashqarida yashamoq; hors d’ici jo‘na bu yerdan! hors pair 

mislsiz,  misli  yo‘q,  misli  ko‘rilmagan,  mashhur,  tengsiz;  hors  service 

yaroqsiz  bo‘lib  qolgan;  hors  de  tout  soupçon  shubhadan  xoli;  hors  de 

propos  noo‘rin,  o‘rinsiz,  chakki,  bemavrid,  bevaqt,  bemahal;  être  hors 

d’usage  ishdan  chiqmoq,  yaroqsiz  bo‘lib  qolmoq;  être  hors  de  combat 

safdan  chiqmoq;  être  hors  d’haleine  harsillamoq,  nafasi  tiqilmoq,  entikib 

qolmoq;  être  hors  de  danger  xavf-xatardan  chetda  bo‘ lmoq;  être  hors  de 

soi o‘zini yo‘qotmoq, o‘zini bilmay qolmoq (g‘azabdan). 

hors-bord

 nm inv 1. qayiqning  osma motori; 2.  osma, ilma motorli  qayiq 

(poygada). 

hors-concours

 nm tengsiz, tengi yo‘q odam, yagona. 

hors-de-cause

 nm inv dr ishga aloqador emas deb topilgan shaxs. 

hors-d’œuvre

 nm inv 1. yaxna ovqat, gazak; 2. archit yonma-yon,  taqab 

qurilgan uy, bino, imorat. 

hors-jeu


 nm inv sport o‘yindan tashqari holat. 

hors-la-loi

 nm inv qonundan chetdagi odam. 

hors-texte

 nm inv yopishtirilgan surat, rasm. 

hortensia

 nm bot gortenziya (yirik gulli o‘simlik). 

horticole

 adj bog‘dorchilikka oid, bog‘dorchilik; une exposition horticole 

bog‘dorchilik ko‘rgazmasi. 

horticulteur

 nm bog‘bon. 

horticulture

 nf bog‘dorchilik, mevachilik. 

hortillonnage

 nm botqoq yer, sabzavot ekiladigan yer. 

hosanna

  nm  1.  maqtov  nidosi,  maqtash  madhiyasi  (ibodatda);  2. 



quvonchli hayqiriq, qichqiriq, quvnoq sado, xitob. 

hospice


  nm  1.  miskinlar  uyi,  g‘aribxona;  boshpana,  pana  joy,  manzil, 

makon,  turar  joy;  un  hospice  de  vieillards  qariyalar  uyi,  makoni;  finir  à 

l’hospice  yoshi  bir  joyga  borib  qolganda  qashshoq  bo‘lib  qolmoq;  2. 

surunkali bemorlar shifoxonasi. 

hospitalier, ière

 I. adj 1. mehmondo‘st, mehmonnavoz, dasturxoni ochiq; 

2.  kasalxonaga  oid,  shifoxona;  yetimxonaga  oid,  yetimxona;  II.  n  mehr-

shafqat hamshirasi. 

hospitalisation

  nf  1.  bemorni  kasalxonaga  joylash,  davolash;  2. 

kasalxonada yotib davolanish. 

hospitaliser

 vt kasalxonaga joylashtirmoq, yotqizmoq. 

hospitalisme

  nm  kasalxonada  uzoq  yotishdan  keyin  asab  buzilishi, 

kasalxona sindromi. 

hospitalité

  nf  mehmondo‘stlik,  mehmonnavozlik;  donner  l’hospitalité 

mehmondo‘stlik  ko‘rsatmoq;  turarjoy  bermoq,  joylashtirmoq,  boshpana 

bermoq. 


hostie

 nf relig cherkovda yeyiladigan tuzsiz kichik kulcha (katoliklarda). 

hostile

 adj 1. dushmanlik ruhidagi, zid, adovatli, ola, yov, dushmanlarcha, 



xush  ko‘rmaydigan,  yoqtirmaydigan,  yomon  ko‘radigan;  2.  noqulay, 

o‘ng‘aysiz, salbiy, avzoyi buzuq,  og‘ir, mashaqqatli; 3. yov,  dushmanga oid, 

dushman, yov. 

hostilement

 adv dushmanlarcha, dushmanlik bilan, yoqtirmay, zid holda. 

hostilité

  nf  1.  dushmanlik,  raqiblik,  yovgarchilik,  zidlik,  adovat,  xusumat, 

olalik,  yoqtirmaslik,  yomon  ko‘rishlik;  2.  pl  harbiy  harakatlar,  qurolli  hujum; 

commencer, ouvrir les hostilités harbiy  harakatlarni boshlamoq,  ochmoq; 

suspendre  les  hostilités  harbiy  harakatlarni  to‘xtatmoq;  reprendre  les 

hostilités harbiy harakatlarni qayta tiklamoq. 

hôte,  hôtesse

  I.  n  1.  mezbon,  uy  egasi,  xo‘jayin;  une  hôtesse  de  l’air 

stuardessa;  2. nm biol xo‘jayin (parazit o‘rnashgan organizm); II. n un hôte, 

une  hôte  1.  mehmon;  hôte  de  marque  ulug‘  mehmon,  faxrli  mehmon;  2. 

mijoz;  loger  ses  hôtes  yashovchilarni  joylashtirmoq;  une  table  d’hôte 

umumiy stol. 

hôtel


  nm  1.  mehmonxona;  descendre  à  l’hôtel  mehmonxonaga 

tushmoq, joylashmoq; un maître d’hôtel mehmonxona ish yurituvchisi; 2. un 

hôtel  particulier  muhtasham  bino;  3.  hist  qirol  qarorgohi;  l’hôtel  de  ville 

shahar  ma’muriyati;  l’hôtel  des  Postes  bosh  pochtam t;  l’hôtel  des 

Monnaies zarbxona. 

hôtel-Dieu

  nm,  pl  des  hôtels-Dieu  markaziy  shifoxona;  l’Hôtel-Dieu 

Parij markaziy shifoxonasi. 

hôtelier,  ière

  I.  n  mehmonxona  xo‘jayini,  sohibi,  egasi;  traktir,  restoran 

egasi; II. adj industrie hôtelière mehmonxona xo‘jaligi. 

hôtellerie

  nf  1.  mehmonxona,  traktir;  2.  hashamatli  restoran;  3. 

mehmonxona xo‘jaligi. 

hotte

 nf 1. belda ko‘ tariladigan uchli savat; 2. mo‘ri ostidagi havo tortgich. 



hou!

 intj u, o‘, e, ho‘ (nafratni ifodalaydi). 

houblon

 nm bot chirmoviq turi. 



houe

 nf ketmon turi, ketmoncha. 

houille

 nf toshko‘mir. 



houillère

 nf toshko‘mir havzasi. 

houle

  nf  mavj,  jimirlash,  mavjlanish,  to‘lqinlanish,  iztirob,  hayajon, 



g‘ulg‘ula,  besaranjom lik,  tashvish,  isyon,  alg‘ov-dalg‘ov,  g‘alayon,  tug‘yon 

(olomon, dengiz haqida). 

houlette

 nf cho‘pon tayog‘i,  asosi, hassasi; fig sous la houlette de amri, 

buyrug‘i  ostida;  marcher  sous  la  houlette  de  qqn  birovning  nog‘orasiga 

o‘ynamoq. 

houleux,  euse

  adj  hayajonga  soluvchi,  to‘ lqinlantiruvchi,  to‘lqinli, 

ayqirgan,  jo‘shqin,  toshqin,  qizg‘in,  notinch,  besaranjom,  bo‘ronli,  bezovta 

(olomon, dengiz haqida); séance houleuse qizg‘in yig‘ilish, majlis, kengash. 

houp!

 intj hoy, qani! xo‘p! 



houppe

  nf  1.  kokilcha,  po‘pakcha,  toj,  soch  o‘rimi;  2.  popuk,  upa 

qo‘yadigan, surtadigan momiq. 

houppelande

 nf chakmon. 

houppette

 nf upa momig‘i. 

hourdis


 nm tomoshabin uchun taxtali o‘rindiq. 

houri


 nf 1. hur, jannat  parisi; 2.  go‘zal xotin, barno, go‘zal, chiroyli, zebo, 

xushro‘y, sohibjamol, nozanin ayol. 

hourra

 I. nm pousser des hourras ura deb qichqirmoq; II. intj ura. 



hourvari

 nm shovqin-suron, g‘ala-g‘ovur. 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   100   101   102   103   104   105   106   107   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling