Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet113/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   109   110   111   112   113   114   115   116   ...   238

instruisez-moi de ce qui se passe menga nima bo‘lganligini aytib bering; 3. 

dr  tekshirish,  tergov  qilmoq,  tekshirmoq;  II.  s’instruire  vpr  1.  o‘qimoq, 

ma’lumot, bilim olmoq, tahsil ko‘rmoq; 2. bir-birlarini xabardor qilmoq. 

instruit,  ite 

adj  1.  ma’lumotli,  bilimli,  ilmli,  o‘qimishli,  bilimdon;  2.  olim, 

ta’lim olgan, o‘qigan, bilimdon; 3. yaxshi biladigan, bilimdon, xabardor, yetarli 

ma’lumotga ega bo‘lgan, puxta bilimli. 

instrument 

nm  1.  asbob,  vosita,  qurol,  aslaha-anjom,  aslaha,  buyum-

asbob;  un  instrument  de  précision  aniq  o‘lchagich  asbob;  des 

instruments de travail  ishlab-chiqarish qurollari; 2. musiqa asboblari;  3. fig 

aslaha, vosita, qurol; servir d’instrument vosita bo‘lib xizmat qilmoq; fin les 

instruments monétaires to‘lov vositasi. 

instrumental,  ale 

adj  1.  qurol  bo‘lib  xizmat  qiladigan;  2.  cholg‘u 

asboblariga oid; la musique instrumentale cholg‘u asboblari musiqasi. 

instrumentalisme 

nm philos instrumentalizm. 

instrumenter 

vi dr rasmiy hujjatlarni tuzmoq. 

instrumentiste 

n muzikachi, cholg‘uchi, mashshoq, sozanda. 

insu 

(à  l’insu  de)  loc  prép  bildirmasdan,  ogohlantirmasdan,  aytib 



o‘tirmasdan. 

insubmersible 

adj cho‘kmaydigan, g‘arq bo‘lmaydigan. 

insubordination

  nf  bo‘ysunmaslik,  tobe  bo‘lmaslik,  itoat  etmaslik, 

itoatsizlik, buyruqni bajarishdan bosh tortish, bo‘yin tovlash. 

insubordonné,  ée 

adj  bo‘ysunmaydigan,  itoat  qilmaydigan,  bosh 

tortadigan, itoatsiz. 

insuccès 

nm muvaffaqiyatsizlik, omadsizlik. 

insuffisamment 

adv yetarli emas, kam, oz. 

insuffisance

  nf  1.  yetmaslik,  yetishmaslik,  yetarli,  kifoya  emaslik,  kam, 

ozlik;  méd  yetishmovchilik;  tanqislik,  tanglik,  yo‘qchilik;  to‘la  emaslik;  une 

insuffisance  cardiaque  yurak  faoliyatidagi  yetishmovchilik;  2.  pl  nuqson, 

illat, ayb, kamchilik. 

insuffisant,  ante 

adj  1.  yetarli  bo‘lmagan,  yetmaydigan,  kifoya 

qilmaydigan, ozlik qiladigan, oz, kam; 2. qobiliyatsiz, uquvsiz, no‘noq. 

insufflation

 nf puflash, dam berish, havo kirgizish. 

insuffler 

vt  1.  puflamoq,  puflab  havo  kirgizmoq,  havo  bilan  to‘ldirmoq, 

dam  bermoq,  shishirmoq;  2.  qo‘zg‘atmoq,  uyg‘otmoq,  yuzaga  keltirmoq, 

ko‘ngliga  solmoq,  ruhlantirmoq,  ma’qul  qilmoq,  uqtirmoq,  ishontirmoq,  ixlos 

tug‘dirmoq; undamoq, xohish, istak, mayl uyg‘otmoq. 

insulaire 

I. adj orollik; II. n orolda yashovchi. 

insularité

 nf orolning xususiyati. 

insuline

 nf méd insulin (dori). 

insultant,  ante 

adj  haqoratomuz,  tahqiromuz,  haqoratli,  tahqirli,  xo‘rlik 

keltiradigan, nafsoniyati, izzat-nafsi, shaxsiga tegadigan, qattiq tegadigan. 

insulte


 nf haqorat, tahqir, so‘kish, haqoratlash, tahqirlash. 

insulter 

I.  vt  so‘kmoq,  haqoratlamoq,  tahqirlamoq,  qattiq  ranjitmoq, 

kamsitmoq,  izzat-nafsiga  tegmoq,  og‘ir  botmoq;  II.  s’insulter  vpr  bir-birini 

haqoratlamoq, so‘kishmoq, urishmoq. 

insupportable 

adj  chidab,  toqat  qilib  bo‘lmaydigan,  juda,  yomon  og‘ir, 

kuchli, qattiq. 

insurgé,  ée 

I.  adj  qo‘zg‘olon,  g‘alayon,  isyon  qilgan;  II.  n  qo‘zg‘olonchi, 

isyonchi. 

insurger  (s’) 

vpr  qo‘zg‘olon  qilmoq,  g‘alayon,  isyon  ko‘tarmoq, 

qo‘zg‘almoq, bosh ko‘ tarmoq, ko‘tarilmoq, qurolli qo‘zg‘olonda qatnashmoq. 

insurmontable 

adj yengib, bartaraf qilib, o‘ tib bo‘ lmaydigan. 

insurrection

 nf qurolli qo‘zg‘olon, isyon, g‘alayon. 

insurrectionnel,  elle 

adj  isyonchilarga,  qo‘zg‘olonchilarga  oid,  isyon, 

g‘alayon ko‘ targan, ko‘taruvchi, isyonchi, isyonkor. 

intact,  te 

adj  1.  butun,  but,  to‘la,  to‘liq,  yaxlit,  ancha,  rosa,  qo‘l 

tegizilmagan,  qo‘l  urilmagan;  pok,  pokiza,  ma’suma,  shikast,  zarar 

yetmagan, ziyonlanmagan; 2. benuqson, bekami-ko‘st, qusursiz. 

intangibilité

  nf  muqaddaslik,  daxlsizlik,  mustahkamlik,  buzilmaslik, 

qattiqlik, pishiqlik. 

intangible 

adj muqaddas, daxlsiz,  tegilmaydigan, ishlatilmaydigan,  tegib, 

daxl qilib bo‘lmaydigan; une base intangible mustahkam negiz. 

intarissable 

adj  tinmas,  to‘xtamas,  bitm as-tuganmas,  sira  tamom  

bo‘lmaydigan,  cheksiz,  qurimaydigan,  behad  ko‘p,  juda  mo‘l;  mo‘l-ko‘l;  fig  il 

est intarissable sur ce sujet u bu mavzuda tinmasdan gapirishi mumkin. 

intégral,  ale 

I. adj butun, but,  to‘la,  to‘liq;  la publication intégrale  to‘liq 

nashr; II. nf math integral. 

intégralement 

adv butunlay, butunisiga, to‘laligicha, to‘liqligicha; adopter 

intégralement to‘laligicha qabul qilmoq. 

intégralité

  nf  butunlik,  yaxlitlik,  bo‘linmaganlik,  to‘ lalik,  to‘liqlik, 

mukammallik, to‘la-to‘kislik. 

intégrant,  ante 

adj  to‘ldiradigan,  qo‘shimcha,  qo‘shadigan;  la  partie 

intégrante daxlsiz (ajralmas) qism. 

intégration

 nf 1. math aniqlash (funksiyani); 2. kirgizish, qo‘shish, kiritish, 

ishga  solish,  yurgizish,  ulash,  jalb  qilish,  qatnashtirish;  3.  qo‘shilish, 

uyg‘unlashish, birlashish. 

intègre 


adj  halol,  pok,  vijdonli,  to‘g‘ri,  sofdil,  vijdonini  sotmaydigan, 

sotilmaydigan, uchmaydigan; un juge intègre halol sud. 

intégrer 

I.  vt  1.  math  funksiyani  aniqlamoq;  2.  kirgizmoq,  kiritmoq, 

qo‘shmoq,  jalb  qilmoq,  qatnashtirmoq;  être  intégré  à  bir  butunlikni  tashkil 

etmoq,  tarkibiy  qismi  bo‘lmoq,  qo‘shilgan  bo‘lmoq;  II.  s’intégrer  vpr  (à) 

kirmoq, qo‘shilmoq, o‘sib kirmoq. 

intégrisme 

nm integrizm. 

intégriste 

I. adj relig integrizmga oid; II. n integrizm tarafdori. 

intégrité

 nf 1. butunlik, yaxlitlik, bo‘linmaganlik, to‘la, to‘ liqlik, to‘la-to‘kislik; 

daxlsizlik;  l’intégrité  territoriale  hudud  daxlsizligi;  2.  halollik,  poklik, 

vijdonlilik, to‘g‘rilik, sofdillik, vijdonini sotmaslik, sotilmaslik. 

intellect 

nm  aql,  idrok,  zakovat,  aqliy  yetuklik,  fahm,  zehn,  es,  farosat, 

hush, es-hush. 

intellectualisme 

nm philos intellektualizm. 



INTELLECTUALITÉ

 

INTERFÉRENCE



 

 

 



286 

intellectualité

 nf aql-idroklilik, es-hushlilik, fahm-farosatlilik, zakovat. 

intellectuel,  elle 

I.  adj  aqliy,  ma’naviy,  zakovatli,  ruhiy,  diniy;  II.  n 

o‘qimishli,  ziyoli,  aql-idrok  egasi,  aql-zakovatli  odam,  zukko,  aqliy  mehnat 

odami; les intellectuels ziyolilar. 

intellectuellement 

adv oqilona, idrok bilan. 

intelligemment 

adv oqilona, aql bilan, m iyani ishlatib. 

intelligence

 nf 1. aqllilik, oqillik, donolik, fahm, idrok qilish, zakovat; vivre 

en  bonne  intelligence  ahil  yashamoq;  2.  tushunish,  anglash,  fahmlash, 

izohlash,  nuqtai-nazar;  avoir  l’intelligence  vive  zehnli,  aqlli,  tez 

tushunadigan bo‘ lmoq; 3. aqliy kamolot, ong, idrok; un degré d’intelligence 

aqliy kamolot darajasi. 

intelligent, ente 

adj 1. aqlli,  oqil, miyali,  fahm-farosatli, esli, hushli, zehni 

o‘tkir, farosatli, ziyrak, bilag‘on, fahm li; 2. usta, mohir, omilkor, uquvli. 

intelligentsia

 nf ziyolilar. 

intelligibilité

 nf aniq, ravshanlik, tushunarlilik. 

intelligible 

adj  1.  aniq,  ravshan,  dona-dona,  tushunarli,  tushunib 

bo‘ladigan; 2. philos o‘ ta his qiladigan, moddiy, ashyoviy emas. 

intelligiblement 

adv  aniq,  ravshan,  tushunarli,  dona-dona  holda, 

tushunib, anglagan holda. 

intempérance

  nf  o‘zini  tiya  olmaslik,  badnafslik,  nafsi  buzuqlik,  o‘chlik, 

o‘zini  tuta  olmaslik,  me’yorini  bilmaslik,  tiyiqsizlik,  axloqsizlik,  hirsini  jilovlay 

olmaslik, shahvatparastlik. 

intempérant, ante 

adj o‘zi, nafsini tiya olmaydigan, badnafs, nafsi buzuq, 

me’yorini bilmaydigan, tiyiqsiz, axloqsiz, buzuq, ishratparast. 

intempéries

  nf  ob-havoning  o‘zgarishi,  o‘zgaruvchan  ob-havo, 

yog‘ingarchilik,  namgarchilik,  buzuq  havo,  bo‘ralagan  qor,  yomg‘ir,  yog‘in, 

havoning buzuqligi. 

intempestif,  ive 

adj  o‘z  vaqtida  bo‘lmagan,  o‘rinsiz,  noo‘rin,  chakki, 

bemavrid. 

intenable 

adj  1.  mil  himoyaga  yaroqsiz,  yaramaydigan;  yoqlab,  himoya 

qilib bo‘ lmaydigan; 2. chidab,  toqat qilib  bo‘lmaydigan, juda, yomon  og‘ir; 3. 

fam jim, tek turmaydigan, tinib-tinchimagan, jonsarak. 

intendance

  nf  1.  l’intendance  militaire  xo‘jalik  ta’minot  ishlari  harbiy 

muassasasi,  harbiy  bo‘lim  ta’minot  xizmati;  2.  boshqarma,  idora,  rahbarlik 

boshqarish,  mudirlik;  l’intendance  universitaire  oliy  o‘quv  yurtida  moliyani 

boshqarish. 

intendant 

nm 1. harbiy ta’minotchi; 2. ish boshqaruvchi. 

intense 


adj  jadal,  tez,  qizg‘in,  shiddatli,  tarang,  dolzarb,  g‘ayritabiiy, 

kuchli, kuchaygan. 

intensément 

adv jadal, tez, shiddatli, tarang, kuchli, g‘ayritabiiy holda. 

intensif, ive 

adj  jadal,  tez,  qizg‘ in,  shiddatli,  tarang,  dolzarb,  g‘ayritabiiy 

kuchli,  kuchaygan;  une  culture  intensive  qishloq  xo‘jaligida  jadallashtirish, 

tez-tez almashtirish. 

intensification

  nf  jadallashtirish,  tez-tez  almashtirish,  kuchaytirish, 

zo‘raytirish, samarali qilish, unumdorligini oshirish. 

intensifier 

vt  kuchaytirmoq, 

jadallashtirmoq,  samarali  qilmoq, 

unumdorligini oshirmoq. 

intensité

  nf  1.  jadallik,  tezlik,  qizg‘inlik,  shiddat,  g‘ayrat,  kuch;  2.  phys 

kuchlanish, taranglik, taranglashish. 

intenter 

vt  dr  sud  ishi  qo‘zg‘atmoq,  davo  qilmoq;  intenter  un  procès  à 

qqn ish qo‘zg‘atmoq, sudga bermoq; fig qarshi uyushmoq, oyoqqa turmoq. 

intention

  nf  niyat,  maqsad,  o‘y,  qasd,  ahd,  o‘ylab  qilingan  ish,  mo‘ljal, 

reja,  g‘araz;  avoir  l’intention  de  niyat,  qasd  qilmoq;  loc  prép  dans 

l’intention  de  maqsadida;  sans  intention  o‘ylamay-netmay,  maqsadsiz, 

hech  qanday  maqsadni  ko‘zlamay;  loc  prép  à  l’intention  de  uchun,  biror 

maqsadda, niyatda, o‘y bilan, fikrda. 

intentionné,  ée 

adj  bien  intentionné  niyati  xolis,  yaxshi  niyatli;  mal 

intentionné niyati xolis emas, yomon, yovuz niyatli, yomonlik  tilaydigan,  ichi 

qoralik, dushmanlik qiladigan. 

intentionnel,  elle 

adj  oldindan  o‘ylab,  mo‘ljallab  qo‘yilgan,  beg‘araz, 

ataylab,  jo‘rttaga,  qasddan  qilingan;  un  délit  intentionnel  ataylab  qilingan 

shikoyat. 

intentionnellement 

adv  ataylab,  jo‘rttaga,  qasddan  qilib,  beg‘arazlik 

bilan. 


inter 

I. prép orasida, o‘rtasida; II. nm 1. fam xalqaro telefon aloqasi; 2. foot 

yarim hujumchi. 

interaction

 nf o‘zaro ta’sir (qilish), o‘zaro, birgalikdagi harakat. 

intercalaire 

adj  1.  qo‘shilgan,  olib  qo‘yiladigan,  yasama,  kiritilgan;  2. 

qo‘shib qo‘yilgan, qo‘yiladigan (kabisa yili). 

intercaler 

vt qo‘shib, kirgizib qo‘ymoq, kirgizmoq, qo‘shmoq. 

intercéder 

vi  (auprès  de  qqn,  pour  qqn)  yoqlamoq,  himoya  qilmoq, 

tarafi, yonini olmoq, aralashmoq. 

intercepter 

vt  1.  to‘smoq  (yo‘lni),  to‘sib  qo‘ymoq,  g‘ov  solmoq,  to‘xtatib, 

kesib,  uzib  qo‘ymoq;  techn  intercepter  la  vapeur  bug‘ni  uzib  qo‘ymoq;  2. 

tutib, ushlab qolmoq; intercepter une lettre xatni  tutib qolmoq; intercepter 

une émission radio uzatishni ushlab qolmoq. 

interception

 nf 1. to‘sish, to‘sib qo‘yish; 2. tutib, ushlab qolish (xatni). 

intercesseur 

nm yoni,  tarafini oluvchi, yoqlovchi, himoya qiluvchi, homiy, 

tarafdor. 

intercession

  nf  yoqlash,  himoya  qilish,  yoni,  tarafini  olish,  homiylik, 

tarafdorlik. 

interchangeable 

adj  o‘zaro  almashadigan,  o‘zgaradigan,  o‘zgaruvchan, 

navbatli. 

interclasse 

nm tanaffus. 

intercontinental,  ale 

adj  qit’alar  aro;  une  fusée  intercontinentale 

balistique qit’alararo ballistik raketa. 

intercostal, ale 

adj qovurg‘alar aro. 

interdépendant, ante 

adj uzviy bog‘ langan, uzviy qaram, o‘zaro bog‘liq. 

interdiction

 nf 1.  taqiqlash, man  etish, yo‘l  qo‘ymaslik, ruxsat bermaslik, 

taqiq,  man;  2.  vazifasidan  bo‘shatish  (vaqtincha);  dr  huquqidan  mahrum 

qilish. 


interdire 

vt  1.  (qqch)  man  qilmoq,  taqiqlamoq,  ruxsat  bermaslik; 

interdire  l’accès  kirish  yo‘lini  to‘smoq;  2.  (qqn)  vazifasidan  bo‘shatmoq 

(vaqtincha); dr mulkka egalikdan mahrum qilmoq; 3. xalaqit bermoq. 

interdit,  ite 

I.  adj  1.  taqiqlangan,  man  etilgan,  taqiqlab  qo‘yilgan; 

stationnement interdit  to‘xtash  taqiqlangan (avtomobil); interdit au public 

odamlarga kirish man etilgan;  2.  hayratda  qolgan, garang, boshi qotgan; II. 

nm taqiq, man, taqiqlash, man etish, yo‘l qo‘ymaslik; relig man qilinganlik; un 

interdit  de  séjour  surgun  qilingan,  surgundagi  odam;  jeter  l’interdit  sur 

qqch qat’ iyan man etilmoq. 

intéressant, ante 

adj qiziq, qiziqarli, qiziqtiradigan, ajib, maroqli; acheter 

à  un  prix  intéressant  fam  arzon  bahoga  sotib  olmoq;  vieilli  elle  est  dans 

une position intéressante u ikkiqat, homilador. 

intéressé, ée 

I. adj manfaatdor bo‘lgan, ishqi  tushib, havasi kelib qolgan; 

II. n manfaatdor shaxs. 

intéressement 

nm foydada, manfaatdor bo‘lish qatnashish. 

intéresser 

I. vt 1. qiziqtirmoq, qiziqish, havas uyg‘otmoq, diqqat-e’tiborini 

tortmoq,  fikri-xayolini  olmoq,  chulg‘ab  olmoq;  2.  xayrixohlik  bildirmoq, 

achinmoq; 3.  tegmoq,  tegib ketmoq, shikast, zarar yetkazmoq, munosabatda 

bo‘lmoq,  cela  intéresse  tout  le  monde  bu  hammaga  tegishli;  4.  (qqn  à 

qqch)  qatnashtirmoq,  manfaatdor  qilmoq;  intéresser  qqn  aux  bénéfices 

foyda  olishga  jalb  qilmoq;  5.  shikast,  zarar  yetkazmoq,  shikastlamoq;  II. 

s’intéresser vpr (à qqn, à qqch) qiziqmoq, havas qilmoq, ishqivoz bo‘lmoq; 

manfaatdor munosabatida bo‘lmoq. 

intérêt 


nm  1.  qiziqish,  diqqat,  e’ tibor,  havas,  manfaatdorlik,  manfaat, 

foyda, naf; l’intérêt public xalq manfaati; d’intérêt local mahalliy ahamiyati; 

il est de votre intérêt sizning foydangizga; par intérêt manfaatidan; n’avoir 

aucun  intérêt  à  hech  bir  qiziqqan  bo‘lmaslik;  2.  qatnashish,  ishtirok  etish, 

ishtirok,  aralashish;  hamdardlik,  achinish,  diqqat  e’ tibor;  prendre  intérêt  à 

qqn qatnashmoq, aralashmoq; avec intérêt hamdard, achinish; avec un vif 

intérêt  zo‘r  qiziqish  bilan;  3.  pl  foyda,  daromad;  sans  intérêt  foyda, 

daromadsiz. 

interférence

 nf 1. o‘zaro harakat, birga harakat qilish,  ta’sir qilish, o‘zaro 

qarama-qarshilik;  2.  phys  interferensiya  (to‘lqinlarning  fazoda  ustma-ust 

tushib qo‘shilgan holda bir-birini kuchaytirishi yo susaytirishi). 



INTERFÉRER

 

INTERROMPRE



 

 

 



287 

interférer 

vi 1. bir-biriga zarar yetkazmoq,  teskari, qarshi harakat qilmoq; 

2. phys interferensiya keltirib chiqarmoq. 

intérieur,  ieure 

I.  adj  ichki,  ichkarigi;  II.  nm  1.  ichki  tomon,  ich,  ichkari, 

ichki qismi; à l’intérieur ichida,  ichkarida, o‘rtasida, orasida; le Ministère de 

l’Intérieur  ichki  ishlar  Vazirligi;  2.  uy  hayoti;  une  robe  d’intérieur  uyda 

kiyiladigan ko‘ylak; une femme d’intérieur uyda  o‘tiradigan ayol, yaxshi uy 

bekasi;  3.  ichki  dunyo;  4.  uy  jihozlari,  uyning  ichki  ko‘rinishi;  5.  mil  front 

orqasi; 6. sport o‘rta yarim hujumchi. 

intérieurement 

adv 1. ichida, ichkarida, o‘rtasida, orasida. 

intérim 


nm  vazifasini,  ish  vaqtincha  bajarish,  bo‘sh  joyni  egallash,  bo‘sh 

lavozimga  tayinlash,  o‘rniga  ishlab  turish;  assurer  l’intérim  vaqtincha 

o‘rniga  ishlab  turmoq;  par  intérim  loc  adv  vaqtincha,  vaqtinchalik;  un 

ministre par intérim vaqtincha vazirlik lavozimini bajaruvchi. 

intérimaire 

I.  adj  vaqtinchalik,  vaqtli,  muvaqqat,  vazifa,  ishini  vaqtincha 

bajaradigan; II. nm vazifa, ishini vaqtincha bajaruvchi shaxs, odam. 

interjection

 nf 1. gram undov so‘z; 2. dr shikoyat arizasi berish. 

interligne 

I. nm 1. qator, satr orasi; bo‘sh, ochiq qolgan joy; orasini ochib 

terish; 2. qator, satr orasiga yozish; II. nm shpon, yupqa plastinka. 

interligner 

vt 1. qator, satr orasiga yozmoq; 2.  teriladigan satrlar  orasiga 

yupqa plastinka qo‘ymoq, shponlar ustiga termoq, terib yozmoq. 

interlocuteur, trice 

n suhbatdosh, hamsuhbat. 

interlocution

 nf suhbatlashish, hamsuhbat bo‘lish, suhbat. 

interlope 

adj  1.  noqonuniy  ishlaydigan,  maxfiy,  bekitiqcha,  o‘g‘rincha, 

yashirin  qilingan;  un  commerce  interlope  yashiriqcha,  kontraband  savdo 

qilish,  chegaradan  yashirincha  mol  o‘tkazish;  2.  shubhali,  shubha 

tug‘diradigan,  ishonib  bo‘lmaydigan;  une  maison  interlope  shubhali, 

ishonchsiz uy. 

interloquer 

vt  xijolatga  solmoq,  uyatga,  uyaltirib  qo‘ymoq,  g‘ul-g‘ula 

solmoq,  qo‘zg‘atmoq,  tashvishga  solib  qo‘ymoq,  boshini  qotirmoq,  o‘yga 

solmoq. 

interlude 

nm  mus  musiqani  bog‘laydigan  qismi,  parchasi,  bo‘lagi, 

interludiya. 

intermède 

nm  1.  th  oraliqda  o‘ynaladigan  kichik  sahna  asari;  2.  to‘xtab 

olish, tanaffus, dam olish. 

intermédiaire 

I.  adj  orasidagi,  o‘rtasidagi,  oraliqdagi,  o‘rta,  oraliq;  une 

fusée  intermédiaire  o‘rta  radiusda  harakat  qiladigan  raketa;  II.  n  1. 

vositachi,  o‘rtada  turuvchi,  kelishtiruvchi,  dallol,  qo‘shmachi;  sud,  hakam; 

servir  d’intermédiaire  vositachi  bo‘lib  xizmat  qilmoq,  vositachi  bo‘lmoq; 

sans  intermédiaire  vositachisiz;  2.  nm  vositachilik,  dallollik;  hakamlik;  par 

l’intermédiaire de vositachilik orqali (yordamida). 

interminable 

adj  cheksiz,  tugamaydigan,  tamom  bo‘ lmaydigan,  cheki, 

oxiri yo‘q, abadiy, mangu. 

interminablement 

adv  cheksiz  ravishda,  benihoya,  behad,  ortiq 

darajada, uzoq. 

interministériel, elle 

adj vazirliklararo. 

intermittence

 nf 1. uzilish,  to‘xtash, bo‘linish, uzuq-yuluqlik,  tanaffus; par 

intermittence  to‘xtab-to‘xtab, uzuq-yuluq; 2. méd biror kasallik, isitma xuruji 

oralig‘i. 

intermittent,  ente 

adj  vaqti-vaqti  bilan,  tanaffus  bilan  sodir  bo‘ladigan, 

qur-qur  paydo  bo‘ladigan,  to‘xtab-to‘xtab,  uzilib-uzilib  sodir  bo‘ ladigan, 

nomuntazam, doimiy emas, betartib,  tartibsiz; une fièvre intermittente ora-

sira takrorlanib turadigan bezgak, isitma. 

internat 

nm  1.  yotoqxona  (o‘quvchilarga);  2.  tibbiyot  talabalari  uchun 

sinov (kasalxonada tadqiqotchi bo‘lib ishlovchilarga); 3. tibbiyot talabalarining 

amaliyoti, amaliyot muddati (kasalxonada). 

international,  ale 

I.  adj  xalqaro,  davlatlararo,  baynalmilal,  xalqlar, 

millatlar o‘rtasidagi, umumbashariy; le droit international xalqaro huquq; la 

situation  internationale  xalqaro  vaziyat;  II.  n  sport  xalqaro  uchrashuv, 

musobaqa qatnashchisi. 

internationale 

nf  hist  Internatsional,  Xalqaro  ishchilar  shirkati; 

Internatsional gimni. 

internationalisation

 nf xalqaro miqyosga olib chiqish. 

internationaliser 

vt xalqaro miqyosga olib chiqmoq. 

internationalisme 

nm internatsionalizm, baynalmilalchilik, ishchi. 

internationaliste 

I.  adj  xalqaro,  internatsional,  baynalmilal;  II.  n 

internatsionalizm, baynalmilalchilik tarafdori. 

interne 

I.  adj  ichki,  ichkaridagi,  ichidagi;  géom  un  angle  interne  ichki 

burchak;  II.  n  yotoqxonada  yashovchi  (o‘quvchi);  un  interne  des  hôpitaux 

kasalxonadagi amaliyotchi-talaba. 

interné,  ée 

adj,  nm  1.  jamiyatdan  chetlashtirilgan,  qamalgan,  ushlab, 

qamab turilgan; 2. qamab qo‘yilgan (ruhiy kasalxonaga, jinnixonaga). 

internement 

nm  1.  qamash,  ushlab,  qamab  turish;  internement 

cellulaire  yakka  qamoq,  qamash;  2.  (ruhiy  kasalxonaga)  joylashtirish, 

qamash. 

interner 

vt  1.  qamab,  joylashtirib  qo‘ymoq,  chetlashtirmoq;  2.  ruhiy 

kasalxonaga qamamoq, qamab qo‘ymoq. 

interparlementaire 

adj parlamentlararo (o‘rtasida). 

interpellateur, trice 

n so‘rovnoma bilan chiqqan parlament a’zosi; savol 

bilan murojaat qiluvchi, talab qiluvchi, so‘rovchi. 

interpellation

  nf  1.  parlamentda  savol  berish,  talabnoma;  2.  birovga 

savol bilan murojaat qilish; 3. dr qonun bajarilishini talab qilish. 

interpeller 

vt  1.  savol  bermoq,  talab  qilmoq  (parlamentda),  rasmiy 

ravishda  so‘ramoq;  2.  savol,  so‘roq  bilan  murojaat  qilmoq,  chaqirib 

to‘xtatm oq, gaplasha boshlamoq; so‘roq qilmoq; 3. dr qonunning bajarilishini 

talab qilmoq. 

interphone 

nm ichki telefon. 

interplanétaire 

adj  sayyoralararo;  une  fusée  interplanétaire 

sayyoralararo, planetalararo raketa. 

interpolation

  nf  1.  math  biror  miqdorning  ma’lum  qiymatlaridan 

foydalanib, o‘rtadagi  noma’lum  qiymatlarni aniqlash;  2. matnga asl nusxada 

bo‘lmagan qo‘shimchalarni kirgizish, qo‘shish. 

interpoler 

vt  1.  math  biror  miqdorning  ma’lum  qiymatlaridan  foydalanib, 

o‘rtadagi  noma’lum  qiymatni  aniqlamoq;  2.  matnga  asl  nusxada  bo‘lmagan 

qo‘shimchalarni kirgizmoq, qo‘shmoq. 

interposer 

I.  vt  o‘rtasiga  qo‘ymoq,  joylashtirmoq;  II.  s’interposer  vpr  1. 

o‘rtasida  turmoq,  o‘rtasiga  turib  olmoq,  joylashmoq;  2.  vositachi  bo‘lmoq, 

himoya qilmoq, tarafi, yonini olmoq, yoqlamoq, aralashmoq. 

interposition

  nf  1.  o‘rtada  bo‘lish,  turish,  orasiga  joylashish;  2. 

vositachilik, dallolchilik, hakamlik, qo‘shmachilik. 

interprétation

 nf 1. sharhlash, izohlash,  tushuntirib, izohlab berish;  talqin 

qilish, sharh, talqin; 2. ijro etish (rolni, musiqani); 3. o‘g‘zaki tarjima. 

interprète 

n  1.  sharhlovchi,  izohlovchi,  tushuntirib,  izohlab  beruvchi, 

ifodalovchi; 2. ijro etuvchi (rol, musiqa); 3. og‘zaki tarjimon. 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   109   110   111   112   113   114   115   116   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling