Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet114/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   110   111   112   113   114   115   116   117   ...   238

interpréter 

vt 1. sharhlab, izohlab bermoq,  tushuntirib,  talqin  qilib,  ochib 

bermoq,  sharh,  izohlamoq,  talqin  qilmoq,  ifodalamoq,  aytmoq,  bildirmoq, 

izhor  qilmoq, ma’nosini  aytib bermoq;  2.  ijro etmoq, bajarmoq (rol, musiqa); 

3. og‘zaki tarjima qilmoq. 

interrègne 

nm  bir  podsho  taxtdan  tushib,  ikkinchisi  taxtga  o‘ tirguncha 

o‘tgan davr. 

interrogateur,  trice 

I.  adj  savol,  so‘roq  beradigan,  savol,  so‘roq 

bildiruvchi,  savol  tarzida;  II.  n  im tihonchi,  im tihon  qiluvchi,  so‘rovchi,  savol 

beruvchi. 

interrogatif, ive 

so‘roq, savol beruvchi; signe interrogatif so‘roq belgisi. 

interrogation

  nf  savol,  so‘roq;  interrogation  directe  to‘g‘ri,  vositasiz 

savol;  interrogation  indirecte  vositali  savol;  point  d’interrogation  so‘roq 

belgisi. 

interrogatoire 

nm 1. so‘roq, so‘roq qilish, so‘rab chiqish; interrogatoire 

serré jiddiy, qattiq so‘roq; 2. so‘roq qaydnomasi. 

interroger 

I.  vt  1.  so‘roq  qilmoq,  so‘ramoq,  savol  bermoq;  interroger  le 

fichier  kartotekadan  bilib  olmoq;  2.  so‘roq  qilmoq,  so‘rab  bilib,  aniqlab 

olmoq;  II.  s’interroger  vpr  1.  o‘zidan  so‘ramoq,  o‘zini  tekshirib  ko‘rmoq;  2. 

bir-biridan so‘rab bilmoq, so‘rashmoq. 

interrompre 

I.  vt  to‘xtatmoq,  to‘xtatib,  uzib,  kesib  qo‘ymoq,  uzmoq, 

bo‘lmoq (gapni), kesmoq, oldini olmoq, yo‘q qilmoq, interrompre le courant 

elektr  tokini  uzib  qo‘ymoq;  II.  s’interrompre  vpr  nutqini  to‘xtatm oq, 

tugatmoq. 



INTERRUPTEUR

 

INTRODUIRE



 

 

 



288 

interrupteur,  trice 

I.  adj  uzadigan,  to‘xtatadigan,  uzib,  to‘xtatib 

qo‘yadigan,  kesadigan;  II.  nm  elektr  tokini  o‘chirgich,  keskich,  uzgich; 

tourner l’interrupteur vikluchatelni buramoq, o‘chirmoq. 

interruption

  nf  1.  uzish,  to‘xtatish,  kesish,  uzilish;  l’interruption  du 

courant  elektr  tokini  uzish;  sans  interruption  uzluksiz,  tanaffussiz,  dam 

olmasdan; 2. pl luqma, javob, e’ tiroz. 

intersection

 nf 1. géom kesishish, kesib o‘ tish; un point d’intersection 

kesishish nuqtasi; 2. chorraha, yo‘ l kesishishi. 

intersidéral, ale 

adj sayyoralararo, yulduzlararo. 

interstellaire 

adj sayyoralararo, yulduzlararo. 

interstice 

nm teshik, yoriq, tirqish. 

interurbain,  aine 

I.  adj  shaharlararo,  shaharlar  o‘rtasidagi;  II.  nm  

shaharlararo telefon. 

intervalle 

nm o‘rtadagi masofa,  uzilish, ora, oraliq, o‘rta, o‘rtalik;  avec de 

longs  intervalles  uzoq  tanaffus  bilan;  dans  l’intervalle  shu  vaqtda,  shu 

davr orasida; loc adv par intervalle vaqti-vaqti bilan, ora-sira. 

intervenant, ante 

n dr uchinchi shaxs, qo‘shmachi, dallol. 

intervenir 

vi  1.  aralashmoq,  qo‘shilmoq,  suqilmoq,  oraga  tushmoq, 

qatnashmoq,  ishtirok  etmoq;  intervenir  en  faveur  de  birovning  yonini, 

tarafini  olmoq,  yoqlamoq,  himoya  qilmoq;  faire  intervenir  jangga  boshlab 

kirmoq;  2.  vositachilik  qilmoq,  o‘rtada  turmoq,  oraga  tushmoq,  dallollik 

qilmoq, qo‘shmachilik qilmoq; dr uchinchi shaxs sifatida ishga aralashmoq; 3. 

so‘zga chiqmoq,  gapirmoq (majlisda); 4. bo‘lmoq, bo‘ lib  o‘tmoq, yuz bermoq, 

amalga oshmoq; un accord est intervenu bitim, kelishuv imzolandi. 

intervention

 nf 1. aralashish, qo‘shilish,  o‘rtaga  tushish,  tiqilish, suqilish; 

une intervention chirurgicale jarrohlik operatsiyasi; 2. bosqinchilik, bostirib 

kirish,  kuch  ishlatib  kirish;  3.  dr  ishda  uchinchi,  vositachi  shaxs  bo‘lib 

qatnashish; 4. muzokaralarda qatnashish, so‘zga chiqish. 

interventionnisme 

nm  iqtisodiyotda  davlatning  ishtirok  etishi;  boshqa 

davlatlar ishiga aralashish siyosati. 

interventionniste 

I.  adj  aralashish  siyosatiga  oid,  aralashuvchi;  II.  n 

aralashuvchi, bosqinchi, bostirib kiruvchi. 

interversion

  nf  tartibini  o‘zgartirish,  o‘rinlarini  almashtirish,  almashtirib 

qo‘yish. 

intervertir 

vt  tartibini  o‘zgartirmoq,  o‘rinlarini  almashtirmoq,  almashtirib 

qo‘ymoq. 

interview

 nf anglic intervyu, muxbir savol-javobi, suhbat. 

interviewer

1

 



vt intervyu olmoq, suhbat qilmoq, suhbat olmoq. 

interviewer

2

 

nm reportyor, intervyu oluvchi muxbir. 



intervieweur, euse 

n voir interviewer

2



intestat 



adj, n vasiyatnoma  qoldirmagan, vasiyatnoma qilmagan;  mourir 

intestat vasiyatnomasiz o‘lmoq; hériter ab intestat qonunga muvofiq meros 

olmoq (vasiyatnoma bo‘lmagan taqdirda). 

intestin


1

, ine 


adj ichki, ichkaridagi,  ichidagi; une guerre intestine o‘zaro 

urush, fuqarolar urushi. 

intestin

2

 



nm  ichaklar,  ichak-chovoq,  ichak;  l’intestin  grêle  ingichka 

ichak; le gros intestin yo‘g‘on ichak. 

intestinal, ale 

adj ichak-chavoq,  ichak,  ichaklarga oid; le  suc  intestinal 

me’da shirasi. 

intime 


I. adj 1. yaqin, qalin, sirdosh, dilkash, sirli, yashirin, maxfiy, dildagi, 

qadrdon,  samimiy,  dilkash,  jonajon,  ezgu;  2.  apoq-chapoq,  tig‘iz,  yaqin;  un 

cercle intime sirdoshlar davrasi; 3. o‘ng‘ay, qulay, orom beradigan, shinam; 

4.  chuqur,  teran;  5.  ishonchli,  vakolatli,  vakil  qilingan;  II.  n  yaqin  do‘st, 

sirdosh. 

intimement 

adv 1. yaqin,  qalin, sirdosh, dilkash,  apoq-chapoq, yashirin, 

xufiyonalik  bilan;  samimiylik,  qadrdonlik  bilan;  2.  chuqur,  teran,  tub  ma’no 

bilan. 

intimer 


vt  1.  (de  faire  qqch)  aytmoq,  tayinlamoq,  buyurmoq,  ko‘rsatma, 

yo‘l-yo‘riq, maslahat bermoq, tavsiya qilmoq; 2. dr sudga chaqirmoq. 

intimidant,  ante 

adj  jur’atsizlik,  yuraksizlik,  qo‘rqoqlik,  tortinchoqlik 

qiladigan, xijolat tortadigan, uyaladigan, xijolat qiladigan, uyaltiradigan. 

intimidation

 nf qo‘rqitish, cho‘chitish, yuragini oldirish. 

intimider 

I.  vt  xijolat  qilmoq,  uyaltirmoq,  dovdiratmoq,  hadiksiratmoq, 

cho‘chitmoq,  qo‘rqitmoq,  qo‘rquv  solmoq;  II.  s’intimider  vpr  tortinmoq, 

qo‘rqmoq, hayiqmoq, cho‘chimoq, hadiksiramoq, yuraksizlik qilmoq. 

intituler 

I.  vt  sarlavha  qo‘ymoq,  nom  bermoq,  nomlamoq;  II.  s’intituler 

nom olmoq, nomlanmoq, atalmoq. 

intolérable 

adj chidab, toqat qilib bo‘ lmaydigan, juda kuchli, qattiq. 

intolérance

 nf chidab,  toqat  qilib, yo‘l  qo‘yib bo‘lmaslik, chiday  olmaslik, 

murosasizlik. 

intolérant,  ante 

adj  chidab  toqat  qilib,  yo‘l  qo‘yib  bo‘lmaydigan, 

murosasiz. 

intonation

 nf ohang, qiroat, tovush past-balandligi. 

intouchable 

adj  1.  daxlsiz,  tegib  bo‘lmaydigan,  tegmaydigan;  2.  fam  

gunohsiz, gunohi yo‘q, qonun himoyasidagi. 

intoxication

 nf zahar, zaharlash, zaharlanish. 

intoxiquer 

vt  zaharlamoq,  zahar  berib  o‘ldirmoq,  gangitmoq,  miyasini 

aynitmoq, ongini zaharlamoq. 

intradermique 

adj teri, et ichidagi, teri ichida bo‘ lgan. 

intraduisible 

adj  tarjima  qilinmaydigan,  tarjima  qilib  bo‘lmaydigan; 

ifodalab  tasvirlab,  tushuntirib  bo‘lmaydigan,  ta’riflab,  tavsiflab,  aytib 

bo‘lmaydigan. 

intraitable 

adj  gapga  ko‘nmaydigan,  unamaydigan,  muomalaga 

kirmaydigan, ko‘nmaydigan, o‘jar, qaysar, ters. 

intramusculaire 

adj mushak, muskullar ichidagi, orasidagi. 

intransigeance

 nf murosaga kelmaslik, kelishtirib, yarashtirib  bo‘lmaslik, 

murosasizlik,  dangallik,  o‘z  so‘zida  qat’iy  turishlik,  sabotli,  matonatli, 

mahkam,  qat’ iyatli,  qat’ iy,  ashaddiylik,  toymaslik,  qaytmaslik,  chekinmaslik, 

bukilmaslik. 

intransigeant,  ante 

adj  murosaga  kelmaydigan,  kelishtirib,  yarashtirib 

bo‘lmaydigan,  dangal,  sabotli,  matonatli,  qat’iyatli,  mahkam,  qat’iy,  toymas, 

qaytmas, chekinmas, bukilmas, o‘zgarmas. 

intransitif, ive 

adj gram o‘timsiz. 

intransitivement 

adv  gram  verbe  transitif  employé  intransitivement 

o‘timsiz shaklda ishlatilgan o‘ timli fe’l. 

intransitivité

 nf gram o‘ timsizlik. 

intransmissible 

adj uzatib, ifodalab, tasvirlab, tushuntirib bo‘lmaydigan. 

intransportable 

adj  transportda  olib  yurib  bo‘lmaydigan,  ko‘chirib  olib 

borish uchun noqulay, ko‘chirib olib borish mumkin bo‘lmagan. 

intraveineux, euse 

adj vena, ko‘ktomir ichidagi, ko‘ktomir ichida bo‘lgan. 

intrépide 

adj  1.  jasoratli,  jasur,  qo‘rqmas,  dovyurak,  botir,  dadil,  mard, 

jur’atli, mardonavor, mardlarcha; 2. sabot-matonatli, so‘zini o‘ tkazadigan, o‘z 

so‘zida qattiq turadigan, bir so‘zli, o‘jar, tirishqoq, qat’ iy; charchamas, tolmas, 

tinmaydigan, toliqmaydigan, serg‘ayrat. 

intrépidement 

adv qo‘rqmaslik bilan, qo‘rqmasdan, qahramonona. 

intrépidité

 nf jasorat, jasurlik, mardlik, botirlik, dovyuraklik. 

intrigant,  ante 

I.  adj  qiziqtiradigan,  qiziqish  uyg‘otadigan,  qiziqtirib 

qo‘yadigan; II. n fitnachi, qutqu soluvchi, g‘alamis, buzuqchi. 

intrigue

  nf  1.  fitna,  qutqu,  kirdikor,  hiyla-nayrang;  2.  ishqiy  sarguzasht, 

oshiq-ma’shuqlik, ishq; 3. drama tuguni. 

intriguer 

I.  vt  qiziqtirmoq,  qiziqish  uyg‘otmoq,  qiziqtirib  qo‘ymoq;  cela 

m’intrigue beaucoup  bu meni juda qiziqtirib qoldi; II. vi fitna, qutqu solmoq, 

fitna uyushtirmoq, g‘alamislik qilmoq. 

intrinsèque 

adj  1.  o‘ziga  xos,  odatdagi,  xos,  xos  bo‘lgan,  ichki;  une 

valeur intrinsèque haqiqiy,  tub qiymati; 2. mavhum, umumiy  tarzdagi,  aniq 

bo‘lmagan, noaniq. 

introduction

  nf  1.  kirish,  kiritish,  kirgizish,  muqaddima,  daromad;  une 

lettre  d’introduction  tavsiyanoma;  2.  muqaddima,  kirish  so‘z;  3.  tegish, 

tegizish,  tushirish,  sizib,  suqilib  kirish  (ichkariga);  4.  mus  muqaddima, 

debocha. 

introduire 

I. vt 1. kirgizmoq, kiritmoq, olib, boshlab kirmoq, kirgizib, kiritib 

qo‘ymoq; introduire une  mode rasm qilmoq, yoymoq;  2.  orasiga qo‘ymoq, 

solmoq  joylashtirmoq,  II.  s’introduire  vpr  ichiga  kirmoq,  o‘ tmoq,  suqilib 

kirmoq, yashirinib kirib olmoq, tasodifan kirib qolmoq, ichiga tushmoq. 


INTRONISATION

 

INVOQUER



 

 

 



289 

intronisation

  nf  1.  taxtga  o‘ tqazish,  chiqarish;  2.  tasdiqlash,  yoyish, 

rasm, odat qilish. 

introniser 

vt 1.  taxtga  o‘tqazmoq, chiqarmoq mansab, martaba, rutbaga 

chiqarmoq, unvon bermoq; 2. rasm qilmoq, yoymoq. 

introspection

 nf o‘z-o‘zini kuzatish, o‘zini tahlil qilib ko‘rish. 

introuvable 

adj  topib  bo‘lmaydigan,  tutib,  ushlab  bo‘lmaydigan;  kam  

topiladigan, uchraydigan. 

intrus, use 

I. adj begona, chet, yot, unsur, o‘zga, boshqa; II. n  qonunga 

xilof, noqonuniy bostirib kirgan, yot, begona, chet, unsur, qallob. 

intrusion

  nf  1.  bostirib  kirish,  bosqin;  2.  qoyaning  o‘sib  boshqa  joyga 

kirishi, o‘ tishi. 

intuitif, ive 

adj 1. sezgi, sezish, his qilishga asoslangan; 2. ko‘rgazmali. 

intuition

  nf  1.  ichki  his,  sezgi,  sezgirlik,  his  qilish,  sezish;  2.  oldindan 

sezish, ko‘ngilga kelish, ko‘ngil sezishi. 

intuitivement 

adv ichki his, sezgirlik bilan. 

inusable 

adj  juda  mustahkam,  uzoq  chidaydigan;  des  chaussures 

inusables chidamli poyabzal. 

inusité,  ée 

adj  deyarli  qo‘llanilmaydigan,  ishlatib  bo‘lmaydigan, 

g‘ayrioddiy. 

inutile 


adj  befoyda,  foydasiz,  behuda,  bekorchi,  foyda  bermaydigan, 

foydasi  yo‘q,  keraksiz;  inutile  de  dire  que  gapirish  befoyda,  hech  narsa 

gapirish kerak emas. 

inutilement 

adv befoyda, behuda, bekorga. 

inutilisable 

adj yaroqsiz, ishlatib, qo‘llab bo‘lmaydigan. 

inutilisé, ée 

adj ishlatilmagan, qo‘llanmagan. 

inutilité

  nf  1.  foydasizlik,  befoydalik,  behudalik;  samarasizlik,  natijasizlik, 

yaroqsizlik,  yaramaslik;  2.  ortiqcha  so‘z,  quruq  mahmadonagarchlik, 

safsatabozlik, quruq, puch gap. 

invalide 

I.  adj  1.  dr  qonuniy  kuchga  ega  bo‘ lmagan,  bekor  qilingan;  2. 

mehnatga layoqatsiz, yaroqsiz, mayib, majruh, mayib bo‘lgan, shikast yegan; 

II. n mayib, majruh, nogiron; l’Hôtel des Invalides, les Invalides Nogironlar 

uyi (Parijda). 

invalider 

vt dr qonuniy kuchga ega  emas deb  e’lon qilmoq; invalider un 

testament  vasiyatnomani  noqonuniy  deb  e’lon  qilmoq;  invalider  l’élection 

d’un  député  deputatning  saylanishini  qonuniy  kuchga  ega  emas  deb  e’lon 

qilmoq; yaroqsiz qilmoq. 

invariable 

adj  o‘zgarmaydigan,  turlanmaydigan,  doimiy,  bir  zaylda 

turadigan, hamishalik. 

invariablement 

adv  1.  o‘zgarmas,  turlanmas,  doimiy  holda,  bir  zaylda 

turadigan  holda,  to‘xtovsiz,  uzluksiz,  mustahkam;  2.  zarur,  zaruriy,  qat’iy, 

albatta bo‘ ladigan holda. 

invasion

  nf  1.  bostirib  kirish,  zo‘rlik  bilan  kirib  olish,  bosqin,  tajovuz, 

hujum,  istilo;  2.  oqim,  yog‘ilib  kelish;  3.  epidemiyaning  birdan  avj  olishi, 

yoyilishi, tarqalishi. 

invective

  nf  do‘q,  po‘pisa,  so‘kish,  koyish,  urishish,  haqorat,  qattiq 

so‘kish; proférer des invectives contre qqn qattiq so‘kmoq, haqoratlamoq, 

haqorat qilmoq. 

invectiver 

vt  so‘kmoq,  qattiq  so‘kmoq,  haqoratlamoq,  haqorat  qilmoq, 

tahqir etmoq, kamsitmoq, qattiq ranjitmoq, nafsoniyati, izzat-nafsiga tegmoq. 

invendable 

adj sotilmas, sotilmaydigan, sotib bo‘ lmaydigan. 

invendu, ue 

I. adj sotilmagan; II. nm sotilmagan mol-mulk. 

inventaire 

nm  1.  ro‘yxat,  xatga  olish,  yozib  chiqish,  mollarni  hisobga 

olish; 2. ro‘yxat, qaydnoma; faire, dresser l’inventaire ro‘yxat  tuzmoq; dr le 

bénéfice  d’inventaire  faqat  meroslikda  qarzlarga  merosxo‘rning  javob 

berish huquqi. 

inventer 

vt  1.  kashf,  ixtiro  qilmoq,  o‘ylab  topmoq,  ochmoq;  2.  o‘ylab 

chiqarmoq, uydirmoq, to‘qimoq, to‘qib chatmoq. 

inventeur,  trice 

n  1.  ixtirochi,  kashfiyotchi;  2.  uydirmachi,  yolg‘onchi, 

o‘ylab, to‘qib chiqaruvchi. 

invention

  nf  1.  ixtiro,  kashf,  kashfiyot;  2.  uydirma,  to‘qima,  yolg‘on, 

bo‘hton,  yolg‘on-yashiq,  safsata,  afsona,  bo‘lmagan  gap;  3.  o‘ylab 

topag‘onlik, topqirlik, ijodkorlik, tadbirkorlik; 4. tez topish. 

inventorier 

vt  nazorat  uchun  ro‘yxat,  xatga  olmoq,  ro‘yxat  tuzmoq, 

hisobga olmoq. 

invérifiable 

adj tekshirib bo‘lmaydigan, tuzatilmaydigan. 

inverse 


I.  adj  teskari,  qarama-qarshi,  orqaga  yo‘nalgan,  qarshidagi, 

ro‘paradagi,  zid;  II.  nm  1.  teskarilik,  qarshilik,  zidlik;  faire  l’inverse  teskari, 

zid harakat qilmoq; à l’inverse de  teskari  tomonda;  2. math  teskari  qiymat, 

kattalik, miqdor. 

inversement 

adv  qarshi,  qarama-qarshi,  teskari,  zid  ravishda; 

inversement proportionnel teskari proporsional. 

inverser 

I.  vt  yo‘nalishni  o‘zgartirmoq,  ko‘chirmoq,  o‘ tkazmoq,  tartibini 

o‘zgartimoq  (gapning);  II.  s’inverser  vpr  boshqa  yo‘nalishga  o‘ tkazmoq, 

o‘tkazilmoq. 

inverseur 

nm  1.  o‘ tkazgich,  ko‘chirgich;  2.  techn  elektr  motorni  teskari 

yurgizgich. 

inversion

  nf  1.  inversiya,  teskari  so‘z  tartibi;  2.  elektr  quvvatining 

fazalarining o‘zgarishi. 

invertébré, ée 

zool 1. umurtqasiz; 2. nm pl umurtqasiz hayvonlar. 

investigation

 nf ilmiy ish, ilmiy tekshirish,  tadqiqot;  tergov qilish,  tergash, 

tergov. 


investir 

vt  1.  unvon,  amal  bermoq,  ko‘tarmoq;  investir  qqn  de  sa 

confiance  ishonch  bildirmoq;  2.  o‘ramoq,  atrofini  o‘ramoq,  uymoq,  o‘rab, 

qurshab olmoq; 3. joylashtirmoq, qo‘ymoq, kirgizmoq, mablag‘ sarflamoq. 

investissement 

nm  1.  o‘rab  olish,  qurshov,  qurshab  olish  (shahar, 

qal’ani);  2.  investitsiya,  qo‘yish,  joylashtirish,  kirgizish  (pul);  des 

investissements de capitaux kapital qo‘yish, joylash. 

investisseur 

nm kapital qo‘yuvchi, joylovchi, kirgizuvchi, investor. 

investiture

  nf  1.  hist  rasmiy  akt  (harakat);  2.  polit  hukumat  tuzishga 

farmoyish, topshiriq; 3. saylashga nomzod partiya tomonidan ko‘rsatish. 

invétéré,  ée 

adj  1.  ashaddiy,  tuzalmas,  g‘irt,  epaqaga  keltirib 

bo‘lmaydigan,  singib  ketgan,  qotib  qolgan,  mahkam  o‘rnashgan,  tomir 

yoygan; un ivrogne invétéré ashaddiy,  tuzalmas aroqxo‘r; 2. eski, eskirgan, 

singib ketgan, tuzalmas (kasallik). 

invétérer (s’) 

vpr ildiz, tomir otmoq, yoymoq, o‘rnashib, el bo‘lib ketmoq. 

invincibilité

 nf yengilmaslik, yengib bo‘lmaslik, kuchli, zo‘r. 

invincible 

adj 1. yengilmas, yengilmaydigan, yengib bo‘lmaydigan, kuchli, 

zo‘r,  yengib,  bartaraf  qilib,  o‘ tib  bo‘lmaydigan;  2.  rad,  inkor  qilib 

bo‘lmaydigan, shak-shubhasiz. 

invinciblement 

adv yengib, bartaraf bo‘lmaydigan holda. 

inviolable 

adj  muqaddas,  daxlsiz,  qonun  himoyasida,  buzilmas, 

mustahkam, mahkam. 

invisibilité

 nf ko‘rinmaslik, bilinmaslik. 

invisible 

adj  ko‘rinmaydigan,  bilinmaydigan,  ko‘rinmas,  ko‘z  bilan  ko‘rib, 

ilg‘ab  bo‘lmaydigan,  sezilmaydigan,  pinhon,  yashirin;  être  invisible 

hammavaqt,  doimo  yo‘q  bo‘lmoq,  hech  qachon  uyda  bo‘lmaslik,  tutqich 

bermas bo‘lmoq. 

invitation

 nf 1. taklifnoma,  taklif (qilish); refuser une invitation  taklifdan 

bosh tortmoq; 2. chaqiriq, darak, xabar berish, xabardor qilish. 

invite


 nf fam taklif qilish, qiziqish uyg‘otish. 

invité 


n taklif qilingan, chaqirilgan mehmon. 

inviter 


I. vt 1. taklif qilmoq, chaqirmoq; 2. (à)  imlamoq, imlab,  imo, ishora 

qilib  chaqirmoq,  qiziqtirmoq,  jalb  qilmoq,  o‘ziga  tortmoq;  II.  vi  hamrohiga 

o‘zining  mosligini  yurib  ko‘rsatmoq  (qartada);  III.  s’inviter  vpr  1.  fam  o‘z-

o‘zidan  kelib  chiqmoq,  tug‘ilmoq;  2.  o‘zaro  chaqirishmoq,  bir-birini  taklif 

qilmoq. 

invivable 

adj 1. chidab,  toqat qilib yashab bo‘lmaydigan, yashash uchun 

yaroqsiz; 2. juda og‘ir, yomon, badhazm, badfe’l. 

involontaire 

adj majburiy, erki o‘zida bo‘ lmagan,  tutqunlikdagi, ixtiyorsiz, 

beixtiyor, g‘ayriixtiyoriy. 

involontairement 

adv  majburan,  ixtiyorsiz,  beixtiyor,  g‘ayri  ixtiyoriy 

ravishda. 

invoquer 

vt  1.  ibodat  qilib  iltijo  qilmoq;  2.  dalil  keltirmoq;  invoquer  un 

témoignage guvoh sifatida ko‘rsatmoq, guvohlik bermoq. 


INVRAISEMBLABLE

 

IRRÉVERSIBLE



 

 

 



290 

invraisemblable 

adj  tasavvurga  sig‘maydigan,  g‘ayrioddiy,  haqiqatga 

to‘g‘ri  kelmaydigan,  xilof,  haqiqatdan  uzoq,  odam  ishonmaydigan,  g‘alati, 

aqlga sig‘maydigan, ehtimoldan uzoq, mumkin bo‘ lmagan. 

invraisemblablement 

adv  tasavvurdan  yiroq,  g‘ayritabiiy,  ehtimoldan 

yiroq, qiziq, g‘alati ravishda. 

invraisemblance

  nf  tasavvur  qila  bilmaslik,  g‘ayritabiiylik,  haqiqatdan 

yiroqlik,  mumkin  bo‘lmaganlik,  bo‘lishi  mumkin  emaslik,  aqldan  tashqarilik, 

haqiqat, aqlga to‘g‘ri kelmaslik. 

invulnérabilité

  nf  zahmat  yetmaslik,  zarba  yetmaslik,  olib,  ishg‘ol  qilib, 

yaqinlashib bo‘ lmaslik, mustahkamlik, bekami ko‘st benuqsonlik. 

invulnérable 

adj  zahmat  yetmaydigan,  zarba  yetmaydigan,  olib,  ishg‘ol 

qilib, yaqinlashib bo‘lmaydigan, mustahkam, bekami-ko‘st, benuqson. 

invulnérablement 

adv  zahmat  yetmas,  o‘q  tegmas,  zarba  yetmas, 

mustahkam, bekami-ko‘st, benuqson holda. 

iode 


nm iod; la teinture d’iode iod damlamasi. 

iodé, ée 

adj iodli, iod tarkibli. 

iodoforme 

nm iodoform kukuni. 

iodure 


nm iod, iod aralashmasi; l’iodure de potassium iodli kaliy. 

ion 


nm chim atom ioni. 

iota 


nm iota, yunon alifbosidagi harf. 

irakien, ienne 

I. adj Iroq, Iroqqa oid,  iroqlik; II. n 1. iroqlik, Iroq aholisi; 2. 

nm arab tili. 

iranien,  ienne 

I.  adj  Eron,  Eronga  oid,  eronlik;  II.  n  1.  eronlik,  Eron 

aholisi, fors; 2. nm fors tili. 

irascible 

adj qiziqqon, jahli, zardasi  tez,  jizzaki,  jirtaki, serjahl, serzarda, 

tez, darrov achchiqlanadigan, g‘azablanadigan, jahli burni uchida. 

iridium 

nm chim iridiy. 

iris 

nm 1. ko‘zning rangdor pardasi; 2. poét kamalak; 3. bot gulsapsar. 



irisé, ée 

adj kamalakli, rangtoblash, qaytarishi mumkin bo‘lgan. 

irlandais, aise 

I. adj Irlandiyaga oid,  irland, Irlandiya;  II. n  1.  irlandiyalik, 

irland, Irlandiya aholisi; 2. nm irland tili. 

ironie


  nf  hazil,  istehzo,  kinoya,  piching,  kesatiq;  l’ironie  du  sort  taqdir 

hazili, taqdirning sho‘ri-g‘avg‘osi. 

ironique 

adj istehzoli, kinoyali, hazil-mutoyibali, pichingli, kesatiqli. 

ironiquement 

adv istehzo, kinoya, hazil, piching, kesatiq bilan. 

ironiser 

vi  kinoya  qilmoq,  kesatm oq,  istehzo  bilan  qaramoq,  masxara, 

mazax qilib kulmoq, piching qilmoq, ustidan kulmoq. 

irrachetable 

adj sotib olib bo‘lmaydigan, sotib olinmaydigan, qayta, yana, 

yangidan sotib olib bo‘lmaydigan. 

irradiation

 nf 1. nurlilik, shu’lalilik, nurafshonlik, yorqinlik, yorug‘lik, nurga 

to‘lalik;  2.  nurlanish  (radioaktiv  modda  bilan);  3.  phys  nurlanish,  og‘riqning 

tarqalishi; 4. méd og‘riqning tarqalishi. 

irradier 

I.  vi  1.  phys  nur  sochmoq,  nur  tarqatm oq;  2.  méd  og‘riq 

tarqalmoq; II. vt nurlantirmoq, nur bermoq (davolash uchun). 

irraisonné,  ée 

adj  behuda,  mohiyatsiz,  o‘ylamay  qilingan,  bemulohaza, 

mulohaza qilib, o‘ylab ko‘rilmagan, sababsiz. 

irrationalisme 

nm  philos  borliqni  aql-idrok  bilan  bilib  bo‘lmaydi  deb 

qaraydigan falsafiy oqim. 

irrationnel,  elle 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   110   111   112   113   114   115   116   117   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling