Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet115/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   111   112   113   114   115   116   117   118   ...   238

adj  1.  anormal,  odatdagidek  emas,  odatdagidan 

boshqacha,  g‘alati,  g‘ayrioddiy,  normadan  chetdagi;  o‘ylamay  qilingan, 

muhokama,  mulohaza  qilib  ko‘rilgan,  bemulohaza;  2.  math  irratsional, 

noratsional. 

irréalisable 

adj  amalga  oshirib  bo‘lmaydigan,  yuzaga,  ro‘yobga 

chiqmaydigan, puch, amri-mahol. 

irréalité

 nf haqiqatda yo‘qlik, xayoliylik, puchlik. 

irrecevable 

adj  to‘g‘ri,  muvofiq  kelmaydigan,  qabul  qilib  bo‘lmaydigan, 

yo‘l qo‘yib bo‘lmaydigan, nojo‘ya, nojoiz. 

irréconciliable 

adj  murosaga  kelmaydigan,  kelishtirib,  yarashtirib 

bo‘lmaydigan, murosasiz, ashaddiy. 

irrécupérable 

adj qaytmaydigan, takror ishlatib bo‘lmaydigan. 

irrécusable 

adj rad, inkor qilib bo‘lmaydigan, shak-shubhasiz. 

irréductible 

adj  1.  qisqartirib  bo‘lmaydigan,  kamaytirib,  o‘zgartirib 

bo‘lmaydigan;  math  qisqartirilmaydigan;  2.  bartaraf  qilib,  yo‘qotib 

bo‘lmaydigan,  qutulib  bo‘lmaydigan,  tiklab  bo‘lmaydigan;  3.  chir  tuzatib, 

to‘g‘rilab  bo‘lmaydigan;  4.  yarashtirib,  kelishtirib  bo‘lmaydigan,  murosasiz, 

qaysar,  bir  so‘zli,  shafqatsiz,  qat’iy,  berahm,  gapga  unamaydigan,  o‘jar, 

sarkash. 

irréel, elle 

adj haqiqatda yo‘q, xayoliy, fantastik, puch, mavhum. 

irréfléchi,  ie 

adj  yaxshi  o‘ylab  ko‘rilmagan,  o‘ylamasdan,  mulohazasiz  

qilingan,  bemulohaza,  xom,  o‘ylamay  ish  qiladigan;  d’une  manière 

irréfléchie o‘ylamay, o‘ylamasdan, mulohaza qilmasdan, bemulohaza. 

irréflexion

  nf  o‘ylanmaganlik,  o‘ylab  ko‘rilmaganlik,  mulohazasizlik, 

bemulohazalik, tushunib yeta olmaslik, tushunmaslik, fahm i yetmaslik. 

irréfragable 

adj  rad  qilib  bo‘lmaydigan,  e’ tirozga  o‘rin  qoldirmaydigan, 

inkor qilinmaydigan. 

irréfutable 

adj  rad,  inkor  qilib  bo‘lmaydigan,  e’ tirozga  o‘rin 

qoldirmaydigan. 

irrégularité

  nf  1.  noto‘g‘rilik,  xatolik,  g‘alatilik;  2.  nomuntazamlik,  doimiy 

emaslik,  vaqti-vaqti  bilan  bo‘ladiganlik,  betartiblik,  tartibsizlik;  3. 

g‘ayriqonuniylik, qonunga xiloflik, noqonuniylik, qonunni buzish. 

irrégulier,  ière 

adj  1.  noto‘g‘ri,  xato,  yanglish,  buzuq,  g‘alati;  des  traits 

irréguliers beo‘xshov yuz, aft, bashara; 2. nomuntazam, doimiy emas, vaqti-

vaqti  bilan  bo‘ladigan,  betartib,  tartibsiz;  un  pouls  irrégulier  yurakning 

notekis,  tartibsiz  urishi;  3.  gram  noto‘g‘ri;  un  verbe  irrégulier  noto‘g‘ri 

tuslanadigan fe’l; 4. navbatdan tashqari, navbatsiz, favqulodda. 

irrégulièrement 

adv nomuntazam, betartib, tartibsiz holda. 

irréligieux,  euse 

adj  diniy  bo‘lmagan,  xudoga  ishonmaydigan,  dinsiz, 

dahriy, xudosiz. 

irrémédiable 

adj  1.  tuzatib  bo‘lmaydigan,  tuzalmas,  qaytmas, 

qaytmaydigan, qaytarib bo‘lmaydigan, abadiy qo‘ldan ketgan, uzil-kesil qabul 

qilingan,  qat’ iy,  qaytilmaydigan;  2.  tuzatib,  davolab  bo‘lmaydigan,  davosi 

yo‘q, bedavo. 

irrémédiablement 

adv tuzatib bo‘ lmas, chorasiz, uzil-kesil, bedavo. 

irrémissible 

adj  kechirib  bo‘lmaydigan,  kechirilmaydigan,  kechirilmas, 

uzrsiz. 


irremplaçable 

adj  almashtirib  bo‘lmaydigan,  o‘rnini  hech  narsa,  kimsa 

bosolmaydigan, tengi topilmaydigan, juda kerakli. 

irréparable 

adj 

tuzatib 


bo‘lmaydigan, 

to‘g‘rilab 

bo‘lmaydigan, 

o‘nglanmaydigan, buzuq. 

irrépressible 

adj  bartaraf  qilib,  yo‘qotib  bo‘lmaydigan,  qutulib 

bo‘lmaydigan. 

irréprochable 

adj benuqson, bekami-ko‘st, qusursiz, kamchiliksiz. 

irrésistible 

adj  yengib,  bartaraf  qilib  bo‘lmaydigan,  zo‘r,  kuchli,  qaytarib, 

daf qilib bo‘lmaydigan. 

irrésistiblement 

adv albatta, ayovsiz, to‘xtovsiz. 

irrésolu,  ue 

adj  ikkilanuvchi,  taraddudlanuvchi,  taraddudli,  jur’atsiz, 

qat’iyatsiz, lanj, hal qilinmagan, yechilmagan, yec himsiz. 

irrésolution

 

nf 


jur’atsizlik, 

qat’iyatsizlik, 

lanjlik, 

ikkilanganlik, 

taraddudlanganlik. 

irrespect 

nm hurmatni bilmaslik, izzat-hurmat qilmaslik, behurmatlik. 

irrespectueux,  euse 

adj  hurmat  qilishni  bilmaydigan,  izzat-hurmat 

qilmaydigan, behurmat. 

irrespirable 

adj nafas  olishga yaroqsiz; l’atmosphère était  irrespirable 

erkin nafas olib bo‘lmas edi. 

irresponsabilité

  nf  mas’uliyatsiz,  javobgarlikni  sezmaslik,  ishga 

beparvolik bilan qarash. 

irresponsable 

adj  mas’uliyatni  his  qilmaydigan, 

javobgarlikni 

sezmaydigan, beparvo, mas’uliyatsizlik bilan qilingan. 

irrévérence

  nf  hurmat,  hurmat  qilishni  bilmaslik,  izzat-hurmat  qilmaslik, 

behurmatlik, dag‘allik, qo‘pollik, qo‘rslik. 

irrévérencieux,  euse 

adj  hurmat,  hurmat  qilishni  bilmaydigan,  izzat-

hurmat qilmaydigan, behurmat, dag‘al, qo‘pol, qo‘rs, qo‘pol muomala. 

irréversibilité

  nf  qaytarilmaslik,  takrorlanmaslik,  abadiylik,  qaytib 

kelmaslik, qaytarib, takrorlab bo‘ lmaslik. 

irréversible 

adj  1.  qaytarilmas,  qaytarilmaydigan,  takrorlanmaydigan, 

qaytarib,  takrorlab bo‘lmaydigan, abadiy, qaytib kelmaydigan; la  marche de 



IRRÉVOCABILITÉ

 

JACASSEMENT



 

 

 



291 

l’histoire  est  irréversible  tarixiy  jarayonni  to‘xtatib  bo‘ lmaydi;  2.  buzilmas, 

buzilmaydigan,  mustahkam,  mahkam,  o‘zgarmas,  o‘zgartirib  bo‘lmaydigan, 

qat’iy. 


irrévocabilité

  nf  1.  bekor  qilib  bo‘lmaslik,  almashtirib  bo‘lmaslik;  2. 

qaytarib, takrorlab bo‘lmaslik. 

irrévocable 

adj 1. bekor qilib bo‘ lmaydigan, almashtirib  bo‘lmaydigan;  2. 

qaytarib,  takrorlab  bo‘lmaydigan,  qaytmas,  uzil-kesil,  qat’iy,  abadiy  qo‘ldan 

ketgan. 

irrévocablement 

adv  uzil-kesil,  qat’iy,  abadiy  qo‘ldan  ketgan  holda, 

qaytmas, takrorlanmas ravishda. 

irrigateur 

nm 1. sug‘orish arig‘i, kanali; 2. mirob. 

irrigation

  nf  1.  sug‘orish,  suv  chiqarish,  suv  berish,  ichirish,  suvlash; 

d’irrigation  sug‘orishga  oid;  2.  méd  yuvish,  yuvib  tozalash,  suv  yoki  dori 

bilan bosim orqali yuvish. 

irriguer 

vt 1. sug‘ormoq, suv quymoq, bermoq, ichirmoq, suv chiqarmoq, 

suv bilan ta’minlamoq; 2. yuvmoq, yuvib tozalamoq, bosim orqali yuvmoq. 

irritabilité

  nf  achchiqlanish,  tez  g‘azablanish,  serjahllik,  serzardalik, 

jizzakilik,  jirtakilik,  ta’sirlanish,  ta’sirlanuvchanlik,  tez  ta’sirlanish,  hayajonga 

kelish, ta’sirchanlik, zardasi tezlik. 

irritable 

adj  tez  achchiqlanadigan,  darrov  g‘azablanib,  g‘ijinib  ketadigan, 

serjahl,  serzarda,  jizzaki,  jirtaki,  tez  ta’sirlanadigan,  ta’sirchan,  tez 

hayajonlanadigan. 

irritant,  ante 

I.  adj  qitiqlaydigan,  qo‘zg‘aydigan,  jahllantiradigan, 

hayajonlantiruvchi,  to‘lqinlantiruvchi, jonlantiruvchi; II.  nm méd  qitiqlaydigan, 

qichitadigan,  qo‘zg‘atadigan,  uyg‘otadigan  vosita,  dori,  badanni  uyg‘otuvchi 

dori-darmon. 

irritatif, ive 

adj méd qitiqlaydigan, qo‘zg‘atadigan, uyg‘otadigan. 

irritation

 nf 1. qo‘zg‘atish, qo‘zitish, qitiqlash, qichishtirish, bezovta qilish; 

2.  achchiqlanish,  g‘azablanish,  jahldorlik,  jizzakilik,  jirtakilik;  3.  physiol 

uyg‘onish, asablarning qo‘zg‘alishi, seskanish. 

irrité,  ée 

adj  g‘azablangan,  achchiqlangan,  asabiylashgan,  qoni,  zardasi 

qaynagan, darg‘azab. 

irriter 


I. vt 1. g‘azablantirmoq,  achchiqlantirmoq, g‘ashiga  tegmoq, jahlini 

chiqarmoq,  qonini,  zardasini  qaynatmoq,  qattiq  xafa,  norozi  qilmoq;  2. 

qichitmoq, 

qitiqlamoq, 

qo‘zg‘atmoq, 

uyg‘otmoq, 

hayajonlantirmoq, 

keskinlashtirmoq;  II.  s’irriter  vpr  1.  achchiqlanmoq,  jahllanmoq;  2. 

to‘lqinlanmoq (dengiz). 

irruption

  nf  bostirib  kirish,  bosqin,  hujum,  tajovuz,  istilo,  qo‘qqisdan 

bostirib kelish; faire irruption bostirib kirmoq, kelmoq, yopirilmoq. 

isba

 nf kulba, uy, yog‘och uy. 



islam 

nm islom dini. 

islamique 

adj islom diniga oid, islom iy. 

islamisation

 nf islom diniga o‘ tkazish. 

islamisme 

nm islamizm, islom dinini targ‘ibot qilish. 

islandais, aise 

I. adj Islandiyaga oid, Islandiya, island; II. n 1. islandiyalik, 

island, Islandiya aholisi; 2. nm island tili. 

isolant,  ante 

adj  ajratuvchi,  ayiruvchi,  bir-biriga  bog‘lanmaydigan;  une 

bouteille isolante termos. 

isolation

 nf ajratish, ayirish, ajratib qo‘yish. 

isolationnisme 

nm ajratuvchanlik siyosiy oqimi. 

isolationniste 

I.  adj  ajratuvchanlik  siyosiy  oqimiga  oid;  II.  n  shu  oqim  

tarafdori. 

isolé,  ée 

I.  adj  1.  yolg‘iz,  yakka,  tanho,  ajralib  turadigan,  odam  

yashamaydigan,  bo‘sh,  cho‘lga  o‘xshagan;  2.  alohida,  ayrim,  bo‘lak, 

mustaqil,  xolis,  yagona,  birgina,  kamdan-kam  uchraydigan;  un  cas  isolé 

birgina,  yagona  hodisa,  hol;  3.  alohida,  xolis,  ayrim,  ajratilgan,  ajratib 

olingan,  ajralib qolgan, bog‘lanishsiz, aloqasi yo‘q,  tarqoq,  bir-biridan  ajralib, 

uzilib  qolgan,  bir-biri  bilan  bog‘lanmagan;  II.  nm  harbiy  xizmatchi  (qismidan 

ajralib qolgan). 

isolement 

nm  1.  yolg‘izlik,  yolg‘iz  yashash,  yakka  turish,  yolg‘izlikdagi 

hayot,  kimsasizlik,  g‘ariblik,  alohidalik,  yakkalik,  ajralganlik,  odamovilik, 

aralashmaslik,  uzoqlashib,  begonalashib  ketganlik,  begonalik,  yotlik, 

yotsirash; 2. yakkalanib, ajralib qolish, bir-biridan ajralganlik, uzilganlik, uzilib, 

ajralib  qolganlik,  aloqasi  yo‘qlik,  tarqoqlik;  3.  ajratib  qo‘yish,  ajralib,  uzilib 

qolish, aloqaning yo‘qligi, tarqoqlik, boshqa-boshqa bo‘lib qolish. 

isolément 

adv  ayrim  holda,  ajratib,  alohida,  boshqa-boshqa,  o‘zaro 

bog‘lanmasdan, yakka holda. 

isoler 


I.  vt  1.  ayirmoq,  ajratmoq,  ajratib,  yakkalab  qo‘ymoq,  xolilatmoq, 

odamlardan  chetga  olmoq,  yolg‘ iz  qoldirmoq,  begonalashtirmoq;  2.  bir-

biridan  ajratmoq,  yakkalab  qo‘ymoq,  aloqasini  uzmoq;  3.  chim  ajratmoq, 

ajratib  chiqarmoq  (gaz);  II.  s’isoler  vpr  1.  ajralib  yakka,  tanho,  yolg‘iz 

qolmoq, odamlardan uzoqlashmoq, o‘zini xilvatga olmoq; 2. bo‘linmoq, ajralib 

chiqmoq, bo‘lak bo‘lmoq. 

isoloir 

nm xona, kabina (yashirin ovoz berish uchun). 

isomère 

chim I. adj izomerga oid; II. nm izomer (har xil tarkibli modda). 

isomérie

 nf chim izomeriya (moddalarning mavjud bo‘la olishi). 

isomorphe 

adj shakldosh, o‘xshash shaklli, shakli o‘xshash. 

isopet

 nm voir ysopet. 



isotope 

chim izotop (bir kimyoviy elementning  atom og‘irligiga qarab  bir-

biridan  farq  qiladigan  ko‘rinishlari);  un  isotope  radioactif  radioaktiv 

izotoplar. 

israélite 

I. adj Isroilga oid, Isroil; II. n isroillik, yahudiy. 

issu, ue 

adj kelib chiqqan. 

issue

  nf  1.  chiqish,  chiqish  yo‘li,  yo‘lak,  chiqaverish,  yo‘l,  chora,  iloj, 



chiqish  teshigi;  2.  iloj,  chora,  yo‘l,  xotima,  natija,  oqibat,  oxir,  pirovard, 

tamom,  intiho;  une  issue  heureuse  baxtli  natija;  sans  issue  ilojsiz, 

chorasiz,  bedavo;  loc  prép  à  l’issue  de  oxirida,  intihosida,  tugash,  tamom 

bo‘lish arafasida,  natijada, xulosa qilganda; 3.  pl chiqindi, chiqit; 4. pl ichak-

chavoq, kalla-pocha. 

isthme 


nm géog bo‘yin, ikki dengizni ajratib turadigan tor quruqlik. 

italianisme 

nm italyanlik, italyanlarga xos so‘zlashuv uslubi. 

Italien, ienne 

I. adj Italiyaga oid, italyan,  Italiya; II. n  1. italiyalik, italyan, 

Italiya aholisi; 2. nm italyan tili. 

italique 

I.  adj  1.  qadimiy  Italiyaga  oid;  2.  qiya  (harf);  en  italique  qiya 

bosma harf bilan; II. nm qiya bosma harf. 

itératif, ive 

adj takroriy, qaytadan, yangidan qilinadigan,  takrorlanadigan, 

takrorlanuvchi, tez-tez takrorlanadigan. 

itinéraire 

I.  adj yo‘lga  oid,  sayohat,  yo‘nalishga  oid,  yo‘l;  II.  nm  1.  bosib 

o‘tiladigan, o‘ tilgan yo‘l,  qatnov yo‘li, marshrut; 2. yo‘l  taassurotlari, xotiralari, 

qaydnomalari. 

itinérant,  ante 

adj  kezib  yuradigan,  sayyor,  ko‘chib  yuruvchi,  ko‘chma; 

une exposition itinérante ko‘chma ko‘rgazma. 

itou 


adv fam vieilli ham, bilan; et moi itou men ham. 

ivoire 


nm 1. fil suyagi, dandon; 2. fil suyagidan ishlangan buyum. 

ivraie


 nf mastak (begona o‘t); séparer le bon grain de l’ivraie fig yaxshi-

yomonning farqiga bormoq, mastakni bug‘doydan farqlamoq, ajratmoq. 

ivre 

adj  mast,  karaxt,  aqli-hushini  yo‘qotgan,  kayf  qilgan,  ichgan, 



shirakayf, sarxush, kayfi bor; être ivre  mort  qattiq,  o‘lguday mast, g‘irt mast 

bo‘lmoq. 

ivresse

 nf 1. mastlik, sarxushlik, kayfi oshish, ichib mast  bo‘lish; 2. ortiq 



darajada zavqi oshgan. 

ivrogne 


nm ichkilikboz, aroqxo‘r, mast. 

ivrognerie

 nf aroqxo‘rlik, ichkilikbozlik, aroq ko‘p ichish. 

 

 



 

J, j 



nm fransuz alifbosining o‘ninchi harfi. 

jabot


 nm 1. jig‘ildon (qushlarda); se remplir le jabot  to‘yib ovqatlanmoq; 

2. jabo (yoqaning chetidagito‘r yoki matodan qilingan burma hoshiya). 

jacasse 

nf  1.  zag‘izg‘on,  hakka;  2.  fam  mahmadona,  vaysaqi,  vaysaqi 

xotin. 

jacassement 



nm hakkaning sayrashi, shaqillashi. 

JACASSER

 

JARRET



 

 

 



292 

jacasser


  vi  1.  chirillamoq,  shaqillamoq;  chig‘illamoq  (zag‘izg‘on  haqida); 

2. fam tinimsiz vaysamoq, valdiramoq, bidir-bidir qilmoq. 

jacasserie 

nf vieilli bekorchi gap, safsata, vaysash. 

jacasseur, euse

 adj, n vaysaqi, shang‘i. 

jachère 

nf  (ekilmagan)  shudgor,  dam  berib  qo‘yilgan  yer  (shudgor  qilib, 

bir  yoz  bo‘sh  qoldirilgan  yer);  laisser  une  terre  en  jachère  yerni  shudgor 

qilib,  tashlab  qo‘ymoq;  labourer  une  jachère  shudgor  qilib  qo‘yilgan  yerga 

ishlov bermoq. 

jacinthe 

nf bot guli sunbul. 

jacket 


nf  tishning  tabiiy  emal  qatlami  o‘rniga  ishlatilaishga  mo‘ljallangan 

keramika yoki plastmassadan tayyorlangan maxsus qoplami. 

jacobin,  ine

  I.  n  yakobinchi  (XVIII  asr  oxirlarida  Fransiyada:  revolutsion 

demokrat)  II.  adj  yakobinchi(lar)ga  oid;  yakobinchi(lar);  le  parti  jacobin 

yakobinchilar partiyasi. 

jacobinisme 

nm hist yakobinchilar (yakobinchilar tutgan siyosat). 

jacquard 

nm 1. to‘qo‘vchilik kasbi (fransuz mexanigi Jakkard (1752-1834) 

tomonidan  yaratilganligi  tufayli  uning  nomi  bilan  atalgan  va  Jakkard 

mashinasi  deb  ham  ataladi);  2.  Jakkard  gazlamasi  (gul,  naqsh  kabilarni 

ifodalovchi to‘la rangdagi jundan to‘qilgan mato). 

jacquerie 

nf dehqonlar qo‘zg‘oloni. 

jacquet 


nm jake (o‘yin). 

jactance 

nf maqtanchoqlik, manmanlik, chiranchoqlik; maqtanish, kerilish; 

parler avec jactance kerilib gapirmoq, maqtanchoqlik bilan gapirmoq. 

jacter 

vi fam gapirmoq, mahmadonachilik qilmoq. 



jade 

nm nefrit; un collier de jade nefritdan qilingan marjon. 

jadis 

I.  adv  bir  vaqtlar,  qachonlardir;  II.  adj  au  temps  jadis  qadim  



zamonlarda, o‘tm ishda. 

jaguar 


nm yaguar (yo‘lbarssimon yirtqich hayvon). 

jaillir 


vi  1.  otilib  turmoq,  chiqmoq,  oqib  chiqmoq;  sachrab  turmoq;  2. 

to‘satdan paydo bo‘lmoq; ko‘rinib, ajralib turmoq. 

jaillissant,  ante 

adj  otilib,  sachrab  turgan;  source  jaillissante  otilib 

turgan buloq. 

jaillissement 

nm  otilib  chiqish,  sachrab  turish;  un  jaillissement  de 

vapeur bug‘ otilib chiqishi. 

jais 

nm  minér  gagat  (toshko‘mirning  zargarlik  buyumlari  yasash  uchun 



ishlatiladigan  turi); noir  comme du jais smoladek yoki qatrondek qop qora, 

saqichdek,  zulukdek  qop-qora;  des  yeux  de  jais  yonib  turgan  qop-qora 

ko‘zlar. 

jalon 


nm 1. ishorat qog‘ozi, belgisi; planter des jalons pour  mesurer un 

terrain maydonni  o‘lchash uchun  ishorat  qog‘ozini qo‘ymoq, qoqmoq; 2. fig 

zamin, asos, tayanch, negiz; poser les jalons d’un travail biror ishga zamin 

tayyorlamoq. 

jalonnement 

nm belgi qo‘yish, belgilash. 

jalonner 

I. vi belgi qo‘ymoq, belgilamoq, ishorat belgisini qo‘ymoq; II. vt 1. 

ishorat qog‘ozi orqali yonalish, saf, qator kabilarni belgilamoq; 2. belgilamoq, 

chegaralamoq (narsa haqida); les succès qui  jalonnent sa carrière uning 

mavqesini belgilovchi muvaffaqiyatlar. 

jalousement 

adv 1. rashk bilan, qizg‘anib, rashklanib; 2. ayab,  avaylab, 

juda  ehtiyot  qilib;  garder  jalousement  un  secret  sirni  juda  ehtiyot  qilib 

saqlamoq. 

jalouser 

vt rashk qilmoq; hasad qilmoq. 

jalousie 

nf  1.  rashk,  hasad,  ko‘ra  olmaslik;  2.  jaluza  (yog‘och  darparda, 

chiy parda). 

jaloux,  ouse

  I.  adj  1.  rashkli,  rashkchi,  kunchi,  qizg‘anadigan  rashk 

qiladigan;  il  est  jaloux  de  sa  femme  u  xotinini  qizg‘anadi;  2.  hasadli, 

hasadchi,  hasadguy;  il  est  jaloux  de  ses  voisins  u  qo‘shnilariga  hasad 

qiladi; 3. avaylaydigan, ehtiyot  qiladigan; qadrlaydigan; jaloux de sa liberté 

ozodligini qadrlaydigan; 4. jonkuyar, g‘ayratli, serg‘ayrat, tirishqoq; xohlovchi; 

exercer ses fonctions avec une ferveur jalouse vazifasini tirishqoqlik bilan 

bajarmoq;  jaloux  de  plaire  yoqishni  istovchi,  xohlovchi.  II.  n  1.  Rashkchi, 

kunchi,  rashkli,  rashk  qiladigan  odam;  2.  hasadchi,  hasad  qiluvchi  odam, 

g‘ayir, ichi qora, baxil, suq; faire des jaloux birovda hasad uyg‘otmoq. 

jamais 

adv de  temps 1. qachon bo‘lmasin,  bir  payti kelib, bir kunmas  bir 



kun;  si  jamais  je  le  rencontre  agar  bir  kunmas  bir  kun  uni  uchratsam; 

aurait-on  jamais  pensé  qu’il  ferait  cela?  Payti  kelib  uning  bunday  ish 

qilishini  kim  ham  o‘ylabdi?  c’est  pire  que  jamais  hech  qachon  bunday 

yomon  bo‘lgan  emas;  loc  adv  à  jamais,  pour  jamais  umrbod,  abadiy, 

mangu; il a quitté son pays à jamais u o‘z vatanini mangu  tashlab ketdi; 2. 

hech,  hech  qachon,  hech  vaqt,  aslo,  sira,  il  n’est  plus  jamais  revenu  u 

boshqa  hech  qachon  kelmaydi;  je  ne  le  ferai  jamais  plus  men  endi  hech 

qachon unday  qilmayman; jamais, au grand jamais  hech  qachon,  hayotda 

hech vaqt; c’est le  moment ou  jamais  hozir vaqti keldi yoki hech  qachon; 

on  ne  sait  jamais  qayerdan  bilibm iz;  prov  mieux  vaut  tard  que  jamais 

hech  bo‘lmaganidan  kech  bo‘lgani  yaxshi;  3.  faqat,  boryog‘i,  atigi;  après 

tout, cela ne fait jamais que 50 francs bu bor yog‘i 50 frank turadi. 

jambage 

nm 1. vertikal to‘g‘ri chiziq (harflarda); le M a trois jambages M 

harfida uchta chiziq bor; 2. archit kesaki (eshik, derazada). 

jambe 


nf  1.  oyoq,  boldir;  croiser  les  jambes  oyoqlarni  chalkashtirmoq, 

chalishtirmoq;  se  dégourdir  les  jambes  oyoq  chigilini  yozmoq;  traîner  la 

jambe oyog‘ini sudrab bosmoq; behol bo‘lmoq; se jeter dans les jambes de 

qqn  biror  kimsaning  oyog‘iga  bosh  urmoq,  oyog‘iga  yiqilmoq;  cela  m’a 

coupé  bras  et  jambes  qo‘lsiz,  oyoqsiz  bo‘lib  qoldim,  nima  qilishni  bilmay 

qoldim,  bu  oyoq-qo‘limni  bog‘ lab qo‘ydi; je n’ai plus  mes jambes de vingt 

ans  men  endi  yosh  emasman;  à  toutes  jambes  oyog‘ini  qo‘lga  olib,  tez, 

g‘izillab; il m’a tenu la jambe pendant une heure u meni bir soat tutib turdi; 

par  dessus  la  jambe  zo‘rg‘a,  arang,  bir  amallab,  amal-taqal  qilib;  qilaymi-

qilmaymi deb,  imillab;  2.  oyoq, panja (hayvonlarda); 3. ustun,  tirgak; jambe 

de force tiragich, tirkagich, tirgak. 

jambière 

nf  1.  getr  (to‘piqdan  boldirgacha  berkitib  turadiganissiq  oyoq 

kiyimi yoki qo‘nj); 2. tugmali,  to‘qali qo‘nj (boldirni shikast yeyishdan asrovchi 

sport anjomi). 

jambon 


nm 1. dudlangan cho‘chqa soni; 2. cho‘chqaning son go‘shti. 

jambonneau 

nm oyoqning son yoki yelkadan quyiroqda joylashgan qismi 

(cho‘chqa go‘shti haqida). 

jamboree 

nm  skautlarning  xalqaro  slyoti  (skaut  –  XX  asr  boshlarida 

dastlab  Angliyada,  so‘ng  boshqa  ba’zi  davlatlarda  tuzilgan  harbiy-siyosiy 

xarakterdagi bolalar tashkilotining a’zosi). 

janissaire 

nm hist yanichar (Usmonli turk imperiyasida davlat xazinasidan 

maosh olib turgan muntazam piyoda askar). 

jansénisme 

nm  yansenizm  (katolitsizmning  ko‘rinishlaridan  biri  bo‘lgan 

diniy-siyosiy oqim). 

janséniste 

I. n yansenist; II. adj yansenizmga oid, yansenist. 

jante 

nf to‘g‘in, tegarchik (g‘ildirak va hokazolarda); enlever le pneu de la 



jante g‘ildirak to‘g‘inidan shinani chiqarmoq. 

janvier 


nm yanvar; en janvier, au mois de janvier yanvar oyida. 

japon 


nm 1. yapon chinnisi; 2. yapon qog‘ozi. 

japonais,  aise 

I.  adj  Yaponiyaga  oid,  Yaponiya;  II.  n  1.  yapon, 

yaponiyalik; 2. nm yapon tili. 

jappement 

nm akillash, chiyillash, uvillash. 

japper 

vi akillamoq, akillab hurmoq, vovullamoq, uvillamoq, chiyillamoq. 



jaquette 

nf  1.  frak  (erkaklarda);  2.  jaket,  kalta  kamzul  (ayollarda);  3. 

muqovaning jildi. 

jardin 


nm bog‘, bog‘cha; jardin botanique botanika bog‘i;  jardin public 

istirohat bog‘i, xiyobon; jardin d’enfants bolalar bog‘chasi. 

jardinage 

nm bog‘dorchilik, sabzavotchilik. 

jardiner 

vi bog‘dorchilik bilan shug‘ullanmoq. 

jardinet 

nm bog‘cha, uy oldidagi qo‘rali bog‘cha, gulzor. 

jardinier, ière 

I. adj boqqa, bog‘chaga  oid, bog‘li, bog‘dagi, bog‘; II. n  1. 

bog‘bon;  2.  nf  jardinière  d’enfants  bolalar  bog‘chasidagi  tarbiyachi;  3.  nf 

sabzavotdan  tayyorlangan  ragu;  4.  nf  xonaki  gul,  o‘simlik  uchun  maxsus 

gultuvak. 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   111   112   113   114   115   116   117   118   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling