Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet120/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   116   117   118   119   120   121   122   123   ...   238

laser 

nm fiz; lazer;  emploi du laser dans  le traitement du cancer rakni 



davolashda lazerdan foydalanish; rayon laser lazer nuri. 

lassant,  ante 

adj  charchatadigan,  zeriktiradigan,  jonga  tegadigan, 

diqqatni  oshiradigan,  xit  qiladigan,  bezor  qiladigan;  répétitions  lassantes 

zerikarli  qaytarishlar;  vous  commencez  à  devenir  lassant  siz  odamni  xit 

qila boshladingiz. 

lasser 

I. vt 1. toliqtirmoq, charchatmoq, zeriktirmoq; lasser son auditoire 



o‘z  tinglovchilarini  toliqtirmoq;  2.  esankiratmoq,  esankiratib,  dovdiratib, 

gangitib qo‘ymoq; lasser la patience de qqn birovning joniga tegmoq, bezor 

qilmoq;  II.  se  lasser  vpr  toliqmoq,  charchamoq,  zerikmoq;  on  se  lasse  de 

tout  hamma  narsadan  charchadik;  on  ne  se  lasse  pas  de  l’écouter  uni 

eshitib charchamaysan; sans se lasser toliqmay. 

lassitude 

nf 1. charchaganlik, horganlik, toliqqanlik, charchoq, toliqish; se 

traîner  avec  lassitude  zo‘rg‘a  majolsiz  sudralmoq;  2.  zerikish,  jirkanish;  il 

accepta par lassitude u tushkunlik bilan rozi bo‘ldi. 

lasso 


nm lasso, kamand (hayvonlarni tutish uchun tashlanadigan sirtmoqli  

arqon). 


latent,  ente 

adj  yashirin,  maxfiy,  pinhoniy;  demeurer  à  l’état  latent 

yashirin holatda yashamoq; maladie latente yashirin kasallik. 

latéral, ale, aux 

adj yon  tomondagi, yonboshdagi, yondama, yon; partie 

latérale  yon  tomondagi  qismi;  chapelle,  nef  latérale  yon  tomondagi 

qo‘shimcha mehrob (butxonada). 

latéralement 

adv yondan, yon tomondan. 

latérite 

nf geol laterit, qizil tosh. 

latex 


nm inv lateks (kauchukli o‘simliklarning shirasi). 

latin, ine 

I. adj 1. qadimgi Rim va rimliklarga oid, lotin; les peuples latins 

n  les  latins  rimliklar;  déclinaisons  latines  lotin  tilining  turlanishi;  version 

latine  lotincha  tarjima;  quartier  latin  Lotin  dahasi  (Parijdagi  studentlar 

dahasi);  2.  lotin  (lotindan  kelib  chiqqan);  les  langues  latines  roman  tillari; 



LATINISME

 

LEÇON



 

 

 



303 

Amérique latine lotin Amerikasi; II. nm lotin tili; latin classique klassik lotin; 

bas  latin  tugab  borayotgan,  buzilgan  lotin  tili;  loc  y  perdre  son  latin  aqli 

yetmaslik, hech narsa tushunmaslik. 

latinisme 

nm latinizm (lotin tilidan o‘zlashtirilgan so‘z, ibora). 

latiniste 

n latinist, lotinshunos (lotin filologiyasi mutaxassisi). 

latinité 

nf lotin olam i, madaniyati. 

latitude

1

  nf  erkinlik,  mayl,  ixtiyor,  erk;  avoir  toute  latitude  (de  faire 



qqch)  o‘z  erki  o‘z  qo‘lida;  vous  avez  toute  latitude  de  refuser  rad  qilish 

erkiga  to‘liq egasiz; donner, laisser toute latitude à qqn (pour faire qqch) 

o‘z ixtiyoriga qo‘ymoq. 

latitude


2

nf 1. géog kenglik; déterminer la latitude d’un lieu biror joyning 

kengligini  aniqlamoq;  2.  iqlim;  cette  espèce  animale  ne  peut  pas  vivre 

sous  toutes  les  latitudes  bu  turdagi  hayvon  har  qanday  iqlimda  yashay 

olmaydi. 

latrines 

nf pl hojatxona, xalojoy, badraf. 

latte 


nf chaspak (yupqa va ensiz uzun taxtacha); lattes d’un plancher pol 

reykalari. 

latter 

vt chaspak qoqmoq; latter le plafond shiftga chaspak qoqmoq. 



lattis 

nm inv chaspaklangan joy; un lattis de plancher pol chaspagi. 

laudanum 

nm afyun damlama. 

laudateur, trice 

n litt maqtovchi, madhiyachi. 

laudatif,  ive 

adj  1.  maqtovga,  madh  qilishga  oid,  maqtovli,  maqtovdan 

iborat,  maqtov,  madhiya;  terme  laudatif  maqtov  so‘z;  2.  maqtovchi, 

madhiyachi; il a été plutôt laudatif u ko‘proq madhiyachi edi. 

lauréat,  ate 

n  laureat;  les  lauréats  du  prix  Nobel  Nobel  mukofoti 

laureatlari. 

laurier 


I.  nm  1.  dafna  (daraxt);  2.  laurier,  couronne  de  laurier  g‘alaba, 

shuhrat  toji;  loc être  chargé,  couvert de lauriers shuhratga burkanmoq; II. 

laurier-rose sambitgul; pl des lauriers-roses. 

lavable 


adv  yuviladigan,  yuvsa  bo‘ladigan;  peinture  lavable  yuviladigan 

bo‘yoq. 


lavabo

1

  nm  1.  yuvinish  jihozlari;  lavabo  d’une  salle  de  bains  yuvinish 



xonasining jihozlari; 2. hojatxona. 

lavabo


2

 nm qo‘l yuvish vaqtidagi ibodat; ruhoniyning qo‘l yuv ishi. 

lavage 

nm yuvish; le lavage du linge kir yuvish;  loc fam lavage de tête 



qattiq koyish, tanbeh berish, urishish; lavage de cerveau aqlini joyiga keltirib 

qo‘yish. 

lavallière 

nf bog‘ich qilib bog‘langan galstuk. 

lavande 

nf  1.  lavanda,  nafarmon  (havorang  yoki  binafsharang  gulli, 

xushbo‘y,  doim  yashil  o‘simlik);  2.  lavanda  (atir);  3.  inv  bleu  lavande  ko‘k-

nafarmon. 

lavandière 

nf litt qo‘ lda kir yuvuvchi ayol. 

lavasse 

nf  sersuv  ichimlik,  shildir  ichimlik,  nimrang  ichimlik;  ce  café  est 

imbuvable,  c’est  de  la  lavasse  bu  qahvani  ichib  bo‘lmaydi,  juda  suyuq 

ekan. 


lave 

nf 1. lava; coulée de lave lava oqimi; lave refroidie sovugan lava; 2. 

qotib qolgan lava. 

lave-glace 

nm avto; oyna yuvgich. 

lave-linge 

nm inv kir yuvish mashinasi. 

lavement 

nm huqna, klizma; poire à lavement huqna to‘pchasi. 

laver 


I.  vt  1.  yuvmoq;  laver  du  linge  kir  yuvmoq;  machine  à  laver  kir 

yuvish mashinasi;  loc il faut laver  son linge  sale en famille uydagi gapni 

ko‘chaga olib chiqmaslik, oshkor qilmaslik kerak; 2. yuvmoq (tana a’zolarini); 

laver  la  figure  d’un  enfant  bolaning  yuzini  yuvmoq;  3.  (qqn)  birovni 

oqlamoq;  3.  yuvmoq,  tozalamoq,  ketkizmoq;  laver  une  tache  dog‘ni 

ketkizmoq;  4.  laver  un  affront,  une  injure  haqorat,  so‘kish  uchun  o‘ch 

olmoq;  II.  se  laver  vpr  1.  yuvinmoq;  se  laver  à  grande  eau  suvni  ayamay 

yuvinmoq;  2. se laver,  se laver les dents  tishlarini yuvmoq; elle s’est lavé 

les  mains u  qo‘llarini yuvdi; loc se laver les  mains de qqch biror narsaga 

javobgarlikni  o‘z  gardanidan  soqit  qilmoq;  se  laver  d’un  soupçon,  d’une 

imputation shubhadan, ayblashdan oqlanmoq. 

laverie 


nf kir yuvish korxonasi. 

lavette 


nf  1.  dastmol,  qozon  yuvg‘ ich;  2.  latta,  lapashang;  une  vraie 

lavette haqiqiy latta. 

laveur,  euse 

n  yuvuvchi;  laveur  de  vaisselle  idish-tovoq  yuvuvchi; 

laveuse (de linge) kir yuvuvchi; laveur de vitres deraza yuvuvchi. 

lave-vaisselle 

nm inv idish-tovoq yuvuvchi mashina. 

lavis 


nm inv akvarel bilan bo‘yash, shu usulda ishlangan rasm. 

lavoir 


nm 1. jamoaning kir yuvadigan  joyi, kir yuvish uchun mo‘ljallangan 

moslama; lavoir public jamoa kir yuvadigan joy; 2. sement  bak (kir yuvish 

uchun). 

lavure 


nf yuvundi. 

laxatif,  ive 

I.  adj  ich  suradigan,  ichni  bo‘shashtiradigan;  tisane  laxative 

ich suradigan damlama; II. nm surgi dori, surgi. 

laxisme 

nm  murosasozlik,  murosachilik,  kelishuvchilik;  le  laxisme  en 

matière de morale odob yuzasidan murosasozlik. 

laxiste 


I. adj murosasozlikka oid; II. n murosasoz, kelishuvchi. 

layette 


nf  yo‘rgak,  chaqaloq  ust-boshlari;  tricoter  de  la  layette  yo‘rgak 

to‘qimoq. 

layon 

nm o‘rmon so‘qmog‘i. 



lazaret 

nm  shifoxona,  yuqumli  kasalliklarni  aniqlab  boshqalardan  ajratib 

davolaydigan  muassasa,  xavfli  kasallikka  chalinganlarni  bandargohda, 

aeroportda,  chegarada  ushlab  turadigan  bo‘lim;  subir  une  quarantaine  au 

lazaret karantinga tushib qolmoq. 

lazzi 


nm hazil; pl des lazzi ou des lazzis. 

le

1



 m, la f, les pl art déf (le, la  artikllari  unli oldida l’  ga qisqartiriladi);  le 

rossignol est un oiseau bulbul qush; il aime les enfants u bolalarni yaxshi 

ko‘radi; fermez les fenêtres derazalarni yoping;  il secoue  la tête  u boshini 

qimirlatyapti;  ouvrez  la  bouche  og‘zingizni  oching!  je  me  lave  les  mains 

qo‘limni yuvyapman; elle a mal aux dents uning tishi og‘riyapti; la Sicile est 

une île Sitsiliya orol; nous partons pour  l’Allemagne,  aux  États-Unis biz 

Germaniyaga,  Qo‘shma  Shtatlariga  ketyapmiz;  nous  allons  chez  les 

Dupont biz Duponlarnikiga boryapmiz; la grande et la petite industrie katta 

va kichik korxonalar; j’ai pris le plus beau men eng chiroylisini oldim; c’est 

elle qui chante le mieux eng yaxshi ashula aytadigan u; l’un… l’autre, l’un 

ou (et) l’autre boshqasi, biri; le (la)  même, les  mêmes o‘zi, o‘zlari; tout le, 

toute la, tous  les hamma; le  mien,  le tien meniki, seniki va boshqalar; la 

plupart ko‘pchilik. 

le

2



,  la,  les 

pron  pers  1.  uni;  c’est  Françoise,  je  la  connais  bien  bu 

Fransuaz, men uni yaxshi  taniyman; il faut le voir à l’ouvrage, ce peintre 

bu  rassomni  ish  ustida  ko‘rish  kerak;  prenez-les  ularni  oling;  il  l’en  a 

convaincu(e) u uni unga ishontirdi; il l’y a poussé(e) u uni bunga undadi; 2. 

buni; je vais vous le dire men hozir sizga buni aytaman; elle le lui  a dit u 

unga buni aytdi; 3.  est-il content? il l’est u xursandmi? ha shunday; j’étais 

naïve,  maintenant  je  ne  le  suis  plus  men  sodda  edim,  endi  men  unday 

emasman. 

lé 


nm 1. bir en mato, matoning eni; 2. bo‘yalgan qog‘oz bo‘ lagining eni. 

leader 


nm  anglic  1.  rahnamo,  lider,  bosh,  yo‘lboshchi;  2.  lider, 

peshqadam. 

lèchefrite 

nf  idish  (cho‘g‘da  pishayotgan  go‘shtning  yog‘i  va  selini  yig‘ib 

olish uchun). 

lèche 


nf  fam  (faire  fe’li  bilan);  faire  de  la  lèche  au  patron  xo‘jayinga 

laganbardorlik, xushomadgo‘ylik qilmoq. 

lèche-bottes 

fam laganbardor, xushomadgo‘y, yaltoq. 

lécher 

vt  1.  yalamoq;  fig  fam  se,  s’en  lécher  les  doigts,  les  babines 



mazasi og‘zida qolmoq, yalanmoq;  loc lécher les bottes ou vulg  lécher le 

cul  birovga  laganbardorlik,  xushomadgo‘ylik  qilmoq,  yaltoqlanmoq;  2. 

pardozlamoq; ce tableau est trop léché bu rasm o‘ ta pardozlangan. 

lécheur, euse 

n péj laganbardor, xushomadgo‘y, yaltoq. 

lèche-vitrine 

nm inv do‘konlar atrofida sanqimoq. 

leçon 


nf 1. dars, o‘git, saboq; 2. dars, saboq (o‘quv soati); 3. dars, saboq, 

maslahat;  on  se  passera  de  vos  leçons  de  morale  sizning  pand-nasihat 

darslaringizsiz ham bir ilojini qilamiz; faire la leçon à qqn birovni koyimoq, 

pand-nasihat qilmoq; 4. dars, saboq, ibrat, xulosa; il a su tirer une leçon de 

cette  mésaventure  u  bu  ko‘ngilsiz  hodisadan  o‘ziga  yetarli  xulosa  chiqarib 


LECTEUR

 

LÉNITIF



 

 

 



304 

oldi; cela  lui donnera une leçon, une bonne leçon bu unga  ibrat bo‘ladi, 

yaxshi dars bo‘ladi; cela lui servira de leçon bu unga saboq bo‘ladi. 

lecteur, trice 

n 1. o‘quvchi;  avis au lecteur o‘quvchilarning  fikri; 2. ovoz 

chiqarib o‘qiydigan kishi; 3. o‘qituvchi-assistent (chet ellik). 

lecture 

nf  1.  o‘qish;  la  lecture  d’un  livre  kitobni  o‘qish;  il  a  de  bonnes 

lectures  uning  o‘qiydigan  yaxshi  narsalari  bor;  2.  o‘qish,  muhokama  qilish 

(parlamentda);  loc  loi  adoptée  en  première,  en  seconde  lecture  birinchi, 

ikkinchi o‘qishda qabul qilingan qonun. 

ledit, ladite

 adj qayd qilingan, yuqorida keltirilgan, yuqorida aytilgan. 

légal,  ale,  aux 

adj  1.  qonuniy,  qonunga  muvofiq,  qonunga  asoslangan, 

qonun  bo‘yicha;  2.  qonun  talabiga  muvofiq;  âge  légal  balog‘at  yoshi; 

moyens légaux oshkora mablag‘. 

légalement 

adv  qonuniy  ravishda,  qonunga  asoslangan  holda; 

assemblée légalement élue qonuniy ravishda saylangan assambleya. 

légalisation 

nf  qonuniylashtirish,  rasmiylashtirish;  la  légalisation  de 

l’avortement abort qilishni qonunlashtirish. 

légaliser 

vt  1.  tasdiqlamoq,  guvohlik  bermoq;  faire  légaliser  sa 

signature  o‘z  imzosini  tasdiqlatmoq;  2.  qonunlashtirmoq,  rasmiylashtirmoq, 

qonuniy,  rasmiy  tusga  kiritmoq;  légaliser  une  situation  biror  holatni 

rasmiylashtirmoq. 

légalité 

nf  1.  qonuniylik,  qonunga  muvofiqlik,  qonunga  asoslanganlik; 

légalité  d’un  acte  harakatning  qonuniyligi;  2.  qonunchilik;  respecter  la 

légalité qonunchilikni hurmat qilmoq. 

légataire 

n qonuniy voris; légataire universel yolg‘iz voris. 

légation

1

 



nf missiya, vazifa, topshiriq (diplomatik). 

légation


2

 

nf  1.  diplomatik  missiya  xodim lari;  secrétaire  de  légation 



diplomatik  missiya  kotibi;  2.  diplomatik  missiya  qarorgohi;  aller  chercher 

son  visa  à  la  légation  viza  olish  uchun  diplomatik  missiya  qarorgohiga 

bormoq. 

legato 


adv  mus  legato  (muzika  asarlarini  ijro  etishda  bir  tovushdan 

ikkinchi tovushga to‘xtovsiz va silliq o‘tish); jouer legato silliq ijro etmoq. 

légendaire 

adj afsonaviy; personnages légendaires mashhur shaxslar; 

2.  aql  bovar  qilmaydigan,  misli  ko‘rilmagan,  tillarda  doston  bo‘lib  qolgan, 

hayratomuz,  afsonaviy;  l’atmosphère  légendaire  d’un  récit  hikoyaning 

hayratomuzligi; un acteur devenu légendaire tillarda doston bo‘lgan aktyor. 

légende


1

 

nf  1.  afsona,  rivoyat;  2.  uydirma,  aql  bovar  qilmaydigan  ish; 



tillarda doston bo‘ lgan voqea, hodisa, afsona. 

légende


2

 

nf  1.  tanga  va  nishondagi  yozuv;  2.  surat,  tarix,  chizma 



sharhlari, izohlari. légende d’un dessin, d’une photo rasm, suratning izohi; 

la légende d’un plan de ville shahar tarhining izohli sharhi. 

léger,  ère 

adj  1.  yengil;  poids  léger  yengil  vazn  (boksda);  2.  yengil, 

singishli;  yengil-yelpi;  prendre  un  repas  léger  yengil  ovqat  yeb  olmoq;  3. 

yengil,  bo‘sh;  avoir  l’estomac  léger  oshqozoni  bo‘sh  bo‘lmoq;  4.  yengil, 

harakatchan, chaqqon; être, se sentir léger, alerte yengil, bardam bo‘lmoq; 

o‘zini  yengil,  bardam  his  qilmoq;  loc  avoir  la  main  légère  hukmronlikni 

yumshog‘lik  bilan  o‘ tkazmoq;  5.  yengil,  nafis,  nozik;  tableau  peint  par 

touches  légères  nozik  uslubda  chizilgan  rasm;  6.  sommeil  léger  qush 

uyqusi; 7. yengil, yupqa, suyuq; légère couche de neige yupqa qor qatlami; 

8.  sezilar  sezilmas,  bilinar-bilinmas;  un  léger  mouvement  sezilar-sezilmas 

harakat; bruit léger kuchsiz shovqin; un léger goût bilinar-bilinmas  ta’m; 9. 

yengiltak; caractère, esprit léger yengiltaklik; être, se  montrer léger dans 

sa conduite yengiltaklik qilmoq; 10. yengiltabiat; femme  légère yengiltabiat 

ayol;  11.  jiddiy  bo‘ lmagan,  yuzaki,  shunchaki;  un  exposé  très  léger  juda 

ham yuzaki bayon. 

légèrement 

adv 1. yengil; 2 yengil, yengilgina, salgina, sal; légèrement 

blessé yengil yaralangan; il est légèrement plus petit u salgina kichikroq. 

légèreté 

nf  1.  yengillik,  toshi  yengillik,  vazni  kamlik;  2.  harakatdagi 

qulaylik,  silliqlik,  ravonlik;  marcher  avec  légèreté  silliqlik,  ravonlik  bilan 

yurmoq; 3. o‘ylamay-netm ay ish qilish; il a fait preuve de légèreté dans sa 

conduite  u  o‘zining  yurish-turishi  bilan  o‘ylamay-netmay  ish  qilishini 

ko‘rsatdi; 4. yengiltaklik; yuzaki, yengil-yelpi qarash. 

légiférer 

vi  qonun  chiqarmoq,  tuzmoq;  pouvoir  de  légiférer  qonun 

chiqarish huquqi. 

légion


1

 

nf  1.  legion  (qadimgi  Rimda  yirik  askariy  otryad);  2.  légion 



(étrangère) legion (Fransiyada ko‘ngilli muhojirlardan tashkil topgan maxsus 

harbiy  qism);  3.  légion  d’honneur  Faxriy  legion  ordeni;  avoir  la  légion 

d’honneur  Faxriy  legion  ordeniga  ega  bo‘lmoq;  ruban  de  la  légion 

d’honneur Faxriy legion ordenining lentasi. 

légion

2

 nf litt son-sanoqsiz, behisob, nihoyatda ko‘p; une  légion d’amis 



et de parents behisob do‘stlar va qarindosh-urug‘lar. 

légionnaire 

nm yollanma askar, legioner. 

législateur,  trice 

n  qonun  chiqaruvchi;  l’autorité,  la  sagesse  du 

législateur qonun chiqaruvchining nufuzi, donoligi; adj la nation législatrice 

et souveraine mustaqil va qonuniy millat. 

législatif, ive 

adj 1. qonun chiqaruvchi (chiqaradigan); pouvoir législatif 

qonun  chiqaruvchi  hokimiyat;  assemblée  législative  qonun  chiqaruvchi 

kengash;  nm  parlament  (qonun  chiqaruvchi  oliy  davlat  organi);  le  législatif 

et  l’exécutif  qonun  chiqaruvchi  va  ijro  etuvchi  hokimiyat;  2.  qonun 

chiqaruvchi  kengashga  oid;  élections  législatives  qonun  chiqaruvchi 

kengashga saylovlar; 3. qonuniy; acte législatif qonuniy xatti-harakat. 

législation 

nf  qonunchilik;  qonunlar  majmui;  la  législation  française 

Fransiya  qonunchiligi;  2.  qonun,  qonunchilik;  cours  de  législation 

commerciale savdo qonunchiligi darsi. 

législature 

nf qonun bilan belgilangan faoliyat davri, vakolat muddati. 

légiste 

I. n huquqshunos; II. adj médecin légiste sud-tibbiyot eksperti. 

légitimation 

nf  1.  qonuniylashtirish,  rasmiylashtirish;  2.  dr  nikohsiz 

tug‘ilgan  bolani  rasmiylashtirish;  3.  litt  kimsaning  harakatini  oqlash,  haqli, 

to‘g‘ri  deb  topish;  la  légitimation  de  sa  conduite  o‘zining  yurish-turishini 

oqlash. 

légitime 

adj  1.  qonuniy,  rasmiy;  2.  to‘g‘ri,  haq,  haqqoniy;  adolatli; 

récompense  légitime  adolatli  taqdirlash;  3.  asosli,  asoslangan;  excuse 

légitime asosli kechirim. 

légitimement 

adv qonuniy, qonuniy yo‘l bilan. 

légitimer 

vt 1. rasmiylashtirmoq,  qonunlashtirmoq. 2. litt o‘rinli,  to‘g‘ri deb 

hisoblamoq, to‘g‘ri, ma’qul deb topmoq, oqlamoq; kechirmoq, afv etmoq. 

légitimité 

nf  1.  litt  qonuniylik,  qonunga  muvofiqlik,  qonunga 

asoslanganlik. 

legs 


nm  inv  1.  vasiyat  qilish,  vasiyat  qilib  qoldirilgan  narsa,  meros; 

bénéficiaire d’un legs merosxo‘r; 2. litt le legs du passé o‘ tmish meroslari. 

léguer 

vt  1.  vasiyat  qilmoq,  ishonmoq;  2.  bermoq,  topshirmoq,  o‘tmoq; 



léguer  une  œuvre  à  la  postérité  kelajak  avlodga  asar  qoldirmoq;  le  goût 

de  la  musique  qu’on  se  lègue  de  père  en  fils  dans  la  famille  oilada 

otadan bolaga o‘ tgan musiqaga bo‘lgan ishtiyoq. 

légume 


n  1.  nm  sabzavot,  sabzavotlar;  légumes  verts  yangi  uzilgan 

sabzavotlar;  2.  nf  fam  une  grosse  légume  katta,  zo‘r,  mansabdor  odam, 

qorinboy. 

légumineux, euse 

I. adj o‘simlik dukkakli o‘simliklarga oid, dukkakli; II. nf 

la  lentille,  le  pois  sont  des  légumineuses  yasmiq,  no‘xat  dukkakli 

o‘simliklardir. 

leitmotiv 

nm pl 1.  leytmotiv (muzika asarida boshdan-oxir takrorlanuvchi  

asosiy  kuy);  2.  asosiy  fikr,  g‘oya;  revenir  comme  un  leitmotiv  asosiy 

g‘oyaday qaytib kelavermoq. 

lémur 


nm zool lemur, maki. 

lémuriens 

nm  pl  lemurlar,  chala  maymunlar,  makilar  (tropik  o‘rmon 

maymunlari). 

lendemain 

nm indin, ertadan keyin; loc du jour au lendemain erta-indin; 

2. kelajak; avoir le souci du lendemain kelajakning g‘amini yemoq; 3. ertasi 

(biror  voqea-hodisaning);  au  lendemain  de  la  guerre  urushning 

ertasigayoq. 

lénifiant, iante 

adj yumshatadigan,  tinchlantiradigan, yengillashtiradigan, 

pasaytiradigan, kamaytiradigan; propos lénifiants tinchlantiradigan gaplar. 

lénifier 

vt litt tinchlantirmoq, yengillashtirmoq,  pasaytirmoq, kamaytirmoq, 

yumshatmoq. 

lénitif,  ive 

adj  tinchlantiradigan,  yengillashtiradigan,  pasaytiradigan, 

kamaytiradigan,  yumshatadigan;  un  remède  lénitif  tinchlantiradigan  dori; 

nm  tinchlantiruvchi,  yengillashtiruvchi,  pasaytiruvchi,  kamaytiruvchi, 

yumshatuvchi; litt des moments lénitifs yengillashtiruvchi paytlar. 



LÉNINISME

 

LEVER



 

 

 



305 

léninisme 

nm leninizm. 

lent, lente 

adj 1. sekin, sust; 2. sekin-asta, sekinlik bilan bo‘ladigan; des 

transformations lentes sekin-asta o‘ tish. 

lente 

nf sirka (bit tuxumi). 



lentement 

adv sekin-asta, sekinlik bilan, sekin. 

lenteur 

nf 1. sekinlik, sustlik, sustkashlik, imillaganlik,  imirsiraganlik;  2. pl 

sekinlik,  sustlik  (ish-harakat,  qaror);  les  lenteurs  de  la  procédure 

bajariladigan ish tartibining sekinligi. 

lentigo 

nm sepkil. 

lentille

1

 



nf 1. bot yasmiq (o‘simlik); 2. yasmiq doni; lentille blonde, verte 

pishgan, pishmagan yasmiq doni; lentille d’eau baqato‘n. 

lentille

2

 



nf lupa (kattalashtiruvchi qabariq oyna). 

lentisque 

nm pista daraxti. 

lento 


adv mus sekin, cho‘ziq. 

léonin,  ine 

adj  litt  arslon,  sherga  oid;  arslon,  sher;  une  tête  léonine 

arslon kallasi; 2. contrat léonin og‘ir shartli bitim. 

léopard 

nm qoplon. 

L.E.P. 

nm  inv  (lycée  d’enseignement  professionnel)  hunar-texnika 



litseyining qisqartma nomi. 

lépidoptères 

nm pl kapalaklar ilm iy atamasi. 

lèpre 


nf 1. méd moxov; 2. nurash; la façade de cette maison est rongée 

de lèpre bu uyning peshtoqi nuragan; 3. litt maraz, illat; le racisme est une 

lèpre irqchilik bu illat. 

lépreux, euse 

adj 1. moxov;  loc traiter qqn comme un lépreux birovni 

yakkamoxov  qilib  qo‘ymoq;  2.  moxovi  chiqib  ketgan,  titig‘i  chiqib  ketgan, 

suvoqlari  tushib  ketgan,  suvoqlari  ko‘chib  tushgan  yuza;  murs  lépreux 

suvoqlari ko‘chib tushgan devor. 

léproserie 

nf moxovlar kasalxonasi, moxovxona. 

lequel, laquelle, lesquels, lesquelles 

I. pron rel litt qaysiki; un de ses 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   116   117   118   119   120   121   122   123   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling