Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet147/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   143   144   145   146   147   148   149   150   ...   238

qavatni  band  qilishgan;  4.  egallamoq,  lavozimni  olmoq,  o‘ tirmoq;  il  occupe 

le  poste  de  secrétaire  général  depuis  peu  u  yaqindan  beri  bosh  kotib 

vazifasini  egallab  turibdi;  5.  band  qilmoq,  bag‘ishlamoq,  qaratmoq  (vaqtini); 

occuper  ses  loisirs  à  jouer  au  tennis  bo‘sh  vaqtni  tennis  o‘ynashga 

qaratmoq. 

occuper


2

  I.  vt  foydalanmoq,  band,  mashg‘ul  qilmoq,  ish  bermoq, 

ishlatmoq;  je  l’ai  occupé  à  classer  mes  livres  men  unga  kitoblarimni 

taxlashni  topshirdim;  II.  s’occuper  vpr  (de)  shug‘ullanmoq,  mashg‘ul 

bo‘lmoq,  band  bo‘ lmoq,  ishlamoq;  s’occuper  d’une  affaire  biror  ish  bilan 

mashg‘ul  bo‘lmoq;  s’occuper  de  politique  siyosat  bilan  shug‘ullanmoq; 

occupe-toi de tes affaires (de tes oignons) ishingni qil; s’occuper de qqn 

birov bilan mashg‘ul bo‘ lmoq, birovga qaramoq. 

occurrence

  nf  litt  hol,  payt,  sharoit;  loc  en  l’occurrence  bu  holda,  ayni 

holda;  la  personne  responsable,  en  l’occurrence  M.  Dupont  mas’ul 

shaxs, ayni holda janob Dupon. 

océan

  nm  1.  okean,  ummon;  l’océan  Atlantique,  Indien,  Pacifique 



Atlantika  okeani,  Tinch  okean,  Hind  okeani;  les  plages  de  l’océan  okean 

plajlari;  2.  juda  ko‘p,  birtalay,  daryo-daryo,  dengiz;  océan  de  verdure 

maysalar dengizi. 

océanien,

 

ienne


 I. adj Okeaniyaga oid; II. n okeaniyalik. 

océanique

  adj  1.  okeanga  oid,  okean;  2.  okean  qirg‘oqlaridagi,  okean 

ta’siridagi, okean; climat océanique oken ob-havosi. 

océanographe

 n okeanograf, okeanshunos. 

océanographie

 nf okeanografiya, okeanshunoslik. 

océanographique

 

adj 



okeanografiyaga 

oid, 


okeanografik, 

okeanografiya. 

ocelle

 nm anvo(i) xol (kapalaklar, qushlar qanotidagi). 



ocellé,

 

ée



 adj anvo(i) xolli, rangli; paon ocellé anvo rangli tovus. 

ocelot


 nm oselot (Janubiy Amerikada bo‘ladigan yirik yovvoyi mushuk). 

ocre


 nf 1. oxra (sariq yoki qizil tusli mineral bo‘yoq); 2. jigarrang sariq yoki 

pushti, qirmizi rang; adj inv poudre ocre pour fard yuzni pardozlash uchun 

ishlatiladigan pushti rangli upa. 

ocré,


 

ée

 adj oxra rangli. 



octaèdre

 nm sakkiz qirrali ko‘pyoqlik. 

octane

 nm chim oktan; indice d’octane oktan soni. 



octave

 nf mus oktava (diatonik gammaning sakkizinchi pardasi va birinchi 

parda bilan sakkizinchi parda oralig‘i). 

octobre


  nm  oktabr,  oktabr  oyi;  octobre  a  31  jours  oktabr  oyida  31  kun 

bor. 


octogénaire

 I. adj sakson yoshli, II. n sakson yoshli odam. 

octogonal,

 

ale,



 

aux


 adj sakkiz qirrali. 

octogone


 nm sakkiz qirrali ko‘pqirralik. 

octosyllabe

 I. adj sakkiz bo‘g‘inli; II. nm sakkiz bo‘g‘inli she’r. 

octroi


1

 nm aksiz (asosan keng iste’mol mollariga  qo‘shimcha egri soliq); 

shu soliq  bilan shug‘ullanuvchi  tashkilot, bojxona; le bureau,  la barrière de 

l’octroi bojxona idorasi, shlagbaumi. 

octroi

2

 nm litt berish,  taqdim etish; l’octroi de  cette faveur  bu  im tiyozni 



berish. 

octroyer


  vt  bermoq,  taqdim  qilmoq;  olioshli,  o‘zlik  l’octroi  de  cette 

faveur u o‘ziga o‘zi yana bir necha kunga ijozat berdi. 

oculaire

 I. adj 1. ko‘zga  oid, ko‘z, ko‘z soqqasi;  2. o‘z ko‘zi bilan ko‘rgan 

guvoh,  shohid;  II.  nm  okulyar  (optik  asbobning  ko‘zga  tutib  qaraladigan 

tomonidagi shishasi). 

oculiste

 n okulist, ko‘z doktori. 

odalisque

 nf haram kanizagi. 

ode

 nf 1. oda; 2. qasida; les odes de Ronsard Ronsar qasidalari. 



odeur

  nf  hid,  bo‘y;  odeur  de  brûlé,  de  moisi,  de  renfermé  kuyindi, 

mog‘or, dimiqqanlik  hidi; loc ne pas être  en odeur de sainteté auprès de 

qqn biron kishi tomonidan yomon ko‘rilmoq. 

odieusement

  adv  razilona,  qabihlarcha,  juda  yomon;  il  a  été 

odieusement traité unga qabihlarcha muomala qilishdi. 

odieux,


 

euse


  adj  1.  qabih,  razil,  yaramas;  c’est  un  homme  odieux  bu 

yaramas  odam;  un  crime  particulièrement  odieux  o‘ ta  qabih  jinoyat;  2. 

jonga  tegadigan, o‘ ta yoqimsiz, jirkanch; le gosse a été odieux aujourd’hui 

bola bugun o‘ ta yoqimsiz edi. 

odontologie

  nf  odontologiya  (tish,  uning  kasalliklari  va  ularni  davolash 

haqidagi fan). 

odorant,


 

ante


  adj  hidli,  hid  tarqatuvchi,  hid  taratuvchi;  les  fleurs  très 

odorantes juda ham hidli gullar. 

odorat

 nm hid  bilish qobiliyati; une odeur qui  chatouille  agréablement 



l’odorat  dimoqni qitiqlaydigan yoqimli  bir  hid; de l’odorat hid sezishga,  isni 

bilishga oid, hid sezuvchi, hid sezish. 



ODORIFÉRANT

 

OFFICE



 

 

 



369 

odoriférant,

 

ante


  adj  hidli,  xushbo‘y,  muattar;  plantes  odoriférantes 

xushbo‘y hid taratuvchi o‘simliklar. 

odyssée

 nf odisseya, sarguzasht (sarguzashtlarga boy sayohat). 



œcuménique

 adj relig butun dunyo, butun jahon; congrès œcuménique 

dunyo xristiyanlarining yig‘ ini. 

œcuménisme

 nm butun nasroniy cherkovlarini bitta qilish harakati. 

œdème


 nm shish, shishgan joy. 

œil


1

,

 pl 



yeux

 nm  1. ko‘z; avoir de bon  yeux ko‘zi o‘ tkir  bo‘lmoq; s’user 

les yeux à lire o‘qiyverib ko‘zini xiralashtirib olmoq; maladie, médecine des 

yeux ko‘z kasalligi, meditsinasi; œil de verre shisha ko‘z, sun’iy ko‘z; yeux 

globuleux,  enfoncés,  bridés  bo‘rtib  chiqqan,  botiq,  qiyiq  ko‘z;  lever  les 

yeux  qaramoq  (boshini  ko‘tarib);  baisser  les  yeux  ko‘zini  olmoq  (yerga 

qaramoq);  faire  les  gros  yeux  à  qqn  birovga  ko‘zini  olaytirib  qaramoq; 

écarquiller les yeux ko‘zlarini baqratirib qaramoq; ouvrir l’œil, fam l’œil et 

le  bon  ko‘zini  ochmoq,  hushyor  bo‘lmoq;  ne  pas  fermer  l’œil  de  nuit  tuni 

bilan  mijja  qoqmaslik;  fermer  les  yeux  ko‘z  yummoq  (biror  narsaga);  je 

ferme  les  yeux  sur  ses  mensonges  men  uning  yolg‘onlariga  ko‘z 

yumaman; j’irais  là-bas les  yeux fermés men  u yerga ko‘zimni yum ib ham 

boraman;  accepter  qqch  les  yeux  fermés  biror  narsaga  ko‘r-ko‘rona  rozi 

bo‘lmoq; objet visible  à l’œil nu  oddiy ko‘z bilan ko‘rsa bo‘ ladigan narsa; à 

vu  d’œil  ko‘z  chamasida;  regarder  qqn  les  yeux  birovning  ko‘ziga  tik 

qaramoq;  lorgner,  surveiller  du  coin  de  l’œil  ko‘z  qiri  bilan,  yashirincha 

qaramoq; 2. ko‘z, qarash; chercher, suivre qqn des yeux biror kishini ko‘zi 

bilan qidirmoq, kuzatm oq; sous mes yeux ko‘z o‘ngimda; aux yeux de tous 

hamning ko‘z oldida;  mauvais œil yomon ko‘z, suq; croire au  mauvais œil 

yomon ko‘zga ishonmoq; 3. coup d’œil nazar, nigoh, qarash; jeter un coup 

d’œil sur le  journal gazetaga ko‘z yugurtirib chiqmoq; d’ici,  le  coup d’œil 

est  très  beau  bu  yerdan  manzaraning  ko‘rinishi  juda  go‘zal;  4.  cela  attire 

l’œil du touriste  bu  narsa  turistning  nigohini o‘ziga  tortadi; être tout yeux, 

tout oreilles ko‘z-quloq bo‘lmoq; n’avoir pas les yeux dans sa poche ko‘zi 

ko‘r bo‘lmaslik, hamma narsani ko‘rib turmoq; elle n’a d’yeux que pour son 

fiancé  uning  ko‘zi  faqat  kuyovida;  fam  avoir,  tenir  qqn  à  l’œil  ko‘z  ostida 

tutmoq,  ko‘zdan  qochirmaslik;  avoir  l’œil  à  tout  hama  narsani  kuzatib 

turmoq;  l’œil  du  maître  pishgan  ko‘z;  5.  ko‘z,  nazar;  voir  qqch  d’un  bon 

œil, d’un  mauvais œil biror  narsaga yaxshi, yomon ko‘z  bilan qaramoq; il 

considère tout  avec un œil critique u  hamma narsaga  tanqidiy ko‘z bilan 

qaraydi; tout cela n’avait aucun intérêt à ses yeux uning nazarida buning 

hamasining hech qanday  qizig‘i yo‘q edi;  loc tourner de  l’œil ko‘zi  tepasiga 

bitib  qolmoq, esi og‘ ib  qolmoq;  je  m’en bats l’œil men  uni nazarimga ham 

ilmayman;  entre  quat’z’yeux  yakkama-yakka,  yolg‘iz;  adv  loc  fam  à  l’œil 

bekorga,  tekinga;  j’ai  pu  entrer  à  l’œil  au  cinéma  men  kinoga  tekinga 

kiraoldim; fam non œil! ko‘z ko‘rib,  quloq eshitmagan, ishonmayman, yo‘q; 

œil  électrique  fotoelement;  6.  ko‘z;  œil  d’une  aiguille  ignaning  ko‘zi;  les 

yeux du bouillon qaynatmaning ustidagi mayda yog‘lar; 7. yangi kurtak. 

œil-de-bœuf

 nm yumaloq, oval shaklidagi deraza; pl des œils-de-bœuf. 

œil-de-perdrix

  nm  oyoq  barmoqlari  orasidagi  qadoq;  pl  des  œils-de-

perdrix. 

œillade


 nf yashirincha ko‘z qarash, ko‘z qisish; lancer, faire une œillade 

ko‘z qarash qilmoq, ko‘z suzmoq. 

œillère

  nf  1.  ko‘zpana  (hurkovich  ot  atrofga  qaramasin  uchun  yuganga 



biriktiriladi);  2.  loc  avoir  des  œillères  aqli  kalta  bo‘lmoq,  yon-verida 

bo‘layotgan narsani ko‘rmaslik. 

œillet

1

  nm  teshikcha,  izma;  œillets  d’une  chaussure,  d’une  ceinture 



tuflining, kamarning teshikchasi. 

œillet


2

 nm chinnigul. 

œilleton

 nm tuynukcha, teshikcha (qarash uchun). 

œillette

 nf ko‘knor (yog‘ olish uchun ekiladigani); ko‘knor yog‘ i. 

œnologie

 nf vinochilik haqidagi fan. 

œsophage

 nm qizilo‘ngach. 

œuf,

 pl 


œufs

 nm 1. tuxum; coquille d’œuf; blanc, jaune de l’œuf tuxum  

po‘chog‘i;  tuxumning  sarig‘i,  oqi;  œuf  de  poule,  de  pigeon  tovuq,  kaptar 

tuxumi; œuf  dur  qattiq qilib pishirilgan  tuxum; œufs brouillés ko‘pirtirilmay 

aralashtirilgan  tuxum;  œufs  au  plat,  frits  sarig‘i  va  oqini  aralashtirmasdan 

yog‘da qovurilgan  tuxum, qovurilgan  tuxum; œufs  en, à  la neige ko‘pirtirilib 

krem bilan  tortiladigan  tuxumning oqi;  2.  tuxum, uvildiriq; œufs de serpent, 

de  grenouille  ilon,  baqaning  tuxumi;  œufs  d’esturgeon,  de  saumon 

bakrabaliq,  losos  uvildirig‘i;  3.  plein  comme  un  œuf  liq  to‘la;  marcher  sur 

des œufs ehtyot bo‘lib oyoq qo‘ymoq; loc prov  mettre tous ses œufs dans 

le  même  panier  bor  bisotini  to‘kib  solmoq  (biror  ishga);  dans  l’œuf  eng 

boshda,  endigina  paydo  bo‘layotgan  paytda;  il  faut  étouffer  cette  affaire 

dans l’œuf bu  ishni  eng boshdayoq  bo‘g‘ib  tashlash kerak; fam quel œuf! 

xumkalla!  fam  va  te  faire  cuire  un  œuf!  bor  toshingni  ter,  bor  boshimni 

og‘ritma,  meni  tinch  qo‘y!  4.  tuxum  shaklidagi  shirinlik;  œuf  de  Pâques 

Pasxa  tuxumi  (shokolad  yoki  shakardan  qilingan);  5.  (hayvon  yoki  o‘simlik) 

tuxum, jinsiy hujayra,  urug‘; les vrais jumeaux proviennent du  même œuf 

haqiqiy egizaklar bitta jinsiy hujayradan hosil bo‘ladi. 

œuvre

  I.  nf  1.  ish,  yumush,  xizmat,  faoliyat,  mashg‘ulot,  mehnat;  à 



l’œuvre  ishda,  yumushda,  xizmatda;  être  à  l’œuvre  mashg‘ul,  ishda, 

xizmatda  bo‘lmoq;  maître  d’œuvre  ish  boshi;  mettre  en  œuvre  ishlatm oq, 

ishga solmoq; il  mettait tout en œuvre pour que son projet réussisse u 

o‘zining rejalari amalga oshsin deb, hamma narsani ishga solar edi; 2. pl ish, 

xatti-harakat, kirdikor, amal;  chaque homme sera  jugé  selon  ses œuvres 

har  kimning  qilgan  amallariga  qarab  baholaydilar;  bonnes  œuvres  yaxshi, 

ezgu ishlar, ezgulik, xayr-saxovat; une œuvre xayriya  tashkiloti; collecte au 

profit d’une œuvre de bienfaisance xayriya  tashkilotining  foydasiga yig‘im; 

3.  ish,  yumush;  la  satisfaction  de  l’œuvre  accomplie  qilingan  ishdan 

ko‘ngil  to‘ lish;  4.  ish,  asar;  l’œuvre  d’un  savant  olimning  ishi;  composer 

une œuvre  musicale, picturale musiqa,  tasviriy san’at asari yaratm oq; une 

œuvre capitale,  maîtresse shoh asar; œuvres choisies  tanlangan asarlar; 

l’œuvre  d’un  écrivain,  d’un  artiste  yozuvchining,  san’atkorning  asarlari; 

œuvre  d’art  san’at  asari;  II.  nm  1.  archit  imorat,  qurilish;  le  gros  œuvre 

qurilishning  asosi,  poydevori,  devori,  tomi;  2.  litt  asarlar  to‘plam i;  tout 

l’œuvre  gravé  de  Rembrandt  Rembrandning  hamma  tasviriy  asarlar 

to‘plam i. 

œuvrer


  vi  litt  ishlamoq,  mehnat  qilmoq,  faollik  ko‘rsatmoq;  ijod  qilmoq, 

yaratmoq. 

offensant,

 

ante



  adj  haqoratomuz,  tahqiromuz,  haqoratli,  tahqirli, 

tahqirlaydigan,  nafsoniyatga,  izzat-nafsga,  shaxsiyatga  tegadigan,  qattiq 

tegadigan,  qattiq  botadigan;  une  remarque  offensante  nafsoniyatga 

tegadigan tanbeh. 

offense

  nf  1.  haqorat,  tahqir,  nafsoniyatga,  izzat-nafsga,  shaxsiyatga 



tegish;  faire  offense  à  qqn  biror  kishini  haqorat  qilmoq;  2.  gunoh,  ayb; 

pardonne-nous nos offenses bizning gunohlarimizni kechir (sig‘inishda). 

offensé,

 

ée



 adj, n haqoratlangan,  tahqirlangan, nafsoniyatiga,  izzat-nafsi, 

shaxsiyatiga tegilgan; elle prend toujours l’air offensé uning ko‘rinishi doim 

tahqirlanganday;  dans  un  duel,  l’offensé  a  le  choix  des  armes  duelda, 

haqoratlangan qurol tanlash huquqiga ega bo‘ladi. 

offenser

  I.  vt  1.  haqoratlamoq,  tahqirlamoq,  xafa  qilmoq,  nafsoniyatga, 

izzat-nafsga,  shaxsiyatga  tegmoq,  kamsitmoq;  je  ne  voulais  pas  vous 

offenser  men  sizni  xafa  qilmoqchi  emas  edim;  2.  offenser  Dieu  xudoning 

qahrini  keltirmoq;  3.  mensimaslik,  to‘g‘ri  kelmaslik,  amal  qilmaslik;  sa 

conduite  offense  le  bon  sens,  le  bon  goût  uning  xatti-harakatlari  aqlga, 

odobga  to‘g‘ri kelmaydi;  4.  litt qiynamoq, azoblamoq,  azob  bermoq;  sa  voix 

criarde  offensait  nos  oreilles  uning  baqiroq  ovozi  quloqlarimizni  qomatga 

keltirib yubordi; II. s’offenser vpr o‘ziga og‘ir olmoq, qattiq ranjimoq, xo‘rlanib 

ketmoq; elle s’est offensée à  mes paroles u mening gaplarimni o‘ziga og‘ir 

oldi. 

offenseur



 nm haqoratchi, dilozor, jafokor, xafa qiluvchi, ranjituvchi odam. 

offensif,

 

ive


  adj  1.  hujumkor;  tajovuzkor,  agressiv;  armes  offensives 

hujum qurollari; guerre offensive  tajovuzkor urush; 2. bostirib keluvchi, kirib 

keluvchi,  xuruj  qiluvchi;  le  retour  offensif  de  l’hiver,  d’une  épidémie 

qishning, epidemiyaning qayta xuruji. 

offensive

  nf  1.  hujum;  reprendre  l’offensive  qayta  hujumga  o‘tmoq; 

préparer, déclencher une offensive hujum tayyorlamoq, hujumga o‘ tmoq. 

offertoire

 nf rizq-ro‘zga shukronalik. 

office


1

  nm  1.  burch,  vazifa;  loc  remplir  son  office  o‘z  vazifasini  to‘ la 

bajarmoq; faire office de  o‘rniga o‘ tmoq, o‘rnini  bosmoq;  2. vazifa,  lavozim; 

office  public,  ministériel  jamoat,  vazirlik  vazifasi;  office  d’huissier,  de 

notaire  ijrochi,  notarius  vazifasi;  3.  loc  d’office  majburiyati,  burchi,  vazifasi 


OFFICE

 

OISEUX



 

 

 



370 

bo‘yicha;  avocat,  expert  commis,  nommé  d’office  vazifasi  bo‘yicha 

advokat,  malakali  amaldor  etib  tayinlangan;  être  mis  à  la  retraite  d’office 

vazifasi  bo‘yicha  otstavkaga  chiqarilgan  bo‘lmoq;  4.  idora,  boshqarma, 

mahkama,  byuro,  palata;  office  commercial,  de  publicité  savdo  palatasi, 

reklama  agentligi;  office  national,  départemental  davlat,  departament 

mahkamasi; 5. kichkina omborxona, omborcha; les domestiques prenaient 

leurs repas à l’office xizmatkorlar omborchada ovqatlanishar edi; 6. bons 

offices  vositachilik;  xolis,  beminnat  xizmat  (davlatlar  orasida);  la  France  a 

proposé  ses  bons  offices  Fransiya  o‘zining  beminnat  vositachiligini  taklif 

qildi; loc je vous remercie de vos bons offices men sizga xolis xizmatingiz 

uchun m innatdorchilik bildiraman. 

office

2

 nm 1. kunduzgi ibodat; office des  morts cherkov dafn marosimi; 



2.  célébrer  un  office  ibodat  qilmoq;  l’office  du  dimanche  yakshanba 

ibodati. 

officialiser

  vt  rasmiylashtirmoq,  rasmiy  tan  olmoq;  officialiser  une 

nomination ishga tayinlanganlikni rasmiylashtirmoq. 

officiant,

 

iante


 n ibodatni boshqaruvchi ruhoniy. 

officiel,

 

ielle


  I.  adj  1.  hukumatga  oid,  hukumat,  rasmiy;  2.  péj  rasmiy 

ma’lumot,  dalil,  asos;  la  version  officielle  de  l’incident  yong‘in  haqidagi 

taxminiy  fikr  haqida  rasmiy  dalillar;  3.  rasmiy;  la  visite  officielle  d’un 

souverain  biror  podshoning rasmiy  tashrifi; 4. rasmiy e’ lon  qilingan, rasmiy; 

leurs  fiançailles  sont  maintenant  officielles  endi  ularning  unashtirilishi 

rasmiy  e’lon  qilingan;  5.  rasmiy,  shartli;  un  style  froid  et  officiel  sovuq  va 

rasmiy  uslub;  6.  rasmiy  shaxsga  oid,  rasmiy;  porte-parole  officiel  du 

gouvernement  davlatning  rasmiy  xabar  tarqatuvchisi;  rahbarlarga  xizmat 

qilish uchun ajratilgan; voitures officielles xizmat avtomobilliri; II. nm rasmiy 

kishi, hukumat; la tribune des officiels rasmiy kishilar minbari. 

officiellement

  adv  rasmiy  ravishda,  rasmiy  yo‘l  bilan,  rasmiy  suratda, 

rasmiy; il  a été officiellement  avisé u  bu haqda rasmiy ravishda xabardor 

qilingan edi. 

officier

1

  nm  1.  ofitser,  zobit;  officiers  et  soldats  zobitlar  va  oddiy 



askarlar; officier de police politsiya zobiti; 2. ega, sohib, nishondor; officier 

d’académie  xalq  ta’lim i  nishondori;  officier  de  la  légion  d’honneur  faxriy 

legion  ordeni  sohibi;  public,  ministériel  notarius,  sud  xodimlari;  amaldor, 

mansabdor, xodim. 

officier

2

 vi ibodat qilmoq. 



officieusement

 adv norasmiylik bilan, norasmiy. 

officieux,

 

ieuse



 adj norasmiy, yarim rasmiy. 

officinal,

 

ale,


 

aux


  adj  dorivor;  plantes,  herbes  officinales  dorivor 

o‘simliklar, o‘ tlar. 

officine

 nf dorixona, apteka. 

offrande

 nf nazr,  ehson;  qurbonlik;  recueillir  les offrandes des fidèles 

dindorlarning  nazrlarini  yig‘moq;  2.  hadya,  in’om,  tortiq,  sovg‘a,  tuhfa, 

armug‘on; apporter son offrande o‘z tuhfasini qo‘shmoq. 

offrant

  nm  loc  le  plus  offrant  eng  yuqori  baho  taklif  qiluvchi;  vendre, 



adjuger au plus offrant eng yuqori baho beruvchiga sotmoq, bermoq. 

offre


 nf 1. taklif qilish,  taklif,  taqdim; une offre avantageuse foydali  taklif; 

offres  de  service  xizmatni  taklif  qilish;  une  offre  d’emploi  ishga  taklif;  2. 

taklif;  l’offre  dépasse  la  demande  taklif  talabdan  oshadi;  en  économie 

libérale,  les  prix  et  les  salaires  dépendent  de  la  loi  de  l’offre  et  de  la 

demande  erkin  iqtisodiyotda  narx  va  ish  haqi  taklif  va  talab  qonuniyatiga 

bog‘liq. 

offrir

 I. vt 1. sovg‘a, tortiq qilmoq, hadya qilmoq; je lui ai offert des fleurs 



pour sa fête men uning  tug‘ ilgan kuniga gul sovg‘a  qildim; 2.  taklif  qilmoq, 

ixtiyoriga topshirmoq; offrir ses services o‘z xizmatini taklif qilmoq; 3. imkon 

bermoq,  taklif  qilmoq;  on  ne  lui  a  pas  offert  l’occasion  de  se  racheter 

unga  pul  to‘lab  qutulish  imkonini  berishmadi;  4.  ekvivalent  sifatida  taklif 

qilmoq,  evaziga  bermoq;  je  vous  offre  cent  francs,  pas  un  sou  de  plus 

evaziga sizga yuz  frank beraman, bir  tiyin ham  ortiq emas;  5.  ega bo‘lmoq, 

ifodalamoq, kasb  etmoq;  son visage n’offrait rien d’accueillant uning yuzi 

hech  qanday  samimiylikni  ifodalamas  edi;  6.  aqlga  havola  qilmoq;  les 

aventures  dont  ce  livre  nous  offre  le  récit  bu  kitob  hikoyasini  havola 

qilayotgan sarguzashtlar; II. s’offrir vpr o‘ziga  taqdim qilmoq,  o‘ziga olmoq; 

o‘zini  taklif  qilmoq;  je  voudrais  pouvoir  m’offrir  des  vacances  men 

o‘zimga ta’til qilib olishni xohlar edim; elles se sont offert des fleurs ular bir 

birlariga gul  taqdim qilishdi;  il s’offrit comme guide u  o‘zini yo‘l boshlovchi 

sifatida taklif qildi; une vue superbe s’offrait à nos yeux bir ajoyib manzara 

ko‘z oldimizda namoyon bo‘lib turardi; s’offrir aux coups o‘zini zarbaga tutib 

bermoq. 


offset

  nm  inv  ofset  (rasmni  formadan  rezinaga  ko‘chirib,  so‘ngra  undan 

qog‘ozga bosish usuli). 

offusquer

  I.  vt  soya  solmoq,  mazasini  qochirmoq,  xijolatda  qoldirmoq; 

vos  idées  l’offusquent  sizning  fikrlaringiz  uni  xijolatda  qoldiryapti;  il  est 

offusqué  u  xijolatda;  II.  s’offusquer  vpr  xafa  bo‘ lmoq,  ranjimoq;  elle  s’est 

offusquée de vos plaisanteries u sizning hazillaringizdan ranjidi. 

ogival,

 

ale,



 

aux


  adj  archit  uchli,  cho‘qqili;  ark,  peshtoq  shaklida 

ishlangan; vx gotik, gotik uslubidagi. 

ogive

 nm 1. gumbazning ichki uchi; 2. suyri arka;  3. o‘q, raketaning suyri 



uchki qismi; ogive nucléaire atom boyegolovkalari. 

ogre,


 

ogresse


  n  yalmog‘iz  (ertaklarda);  manger  comme  un  ogre 

yalmog‘izday ikki yam lab bir yutmoq. 

oh

 I. intj 1. intj e, ey, o, oh, hoy (hayrat, taajjub, zavqlanishni bildiradi); oh! 



que  c’est  beau!  oh,  bu  qanday  go‘zal!  2.  e,  ey,  o,  oh  (gapda  ifodalangan 

his-tuyg‘uni  kuchaytiradi);  oh!  que  c’est  beau!  o,  qanday  omad!  II.  nm  inv 

pousser des oh! et des ah! e, vo, deb qichqirmoq. 

ohé


 intj hoy, hey, ey (chaqiriq); ohé! là-bas! venez ici ey,  u yerdagi!  bu 

yoqqa keling. 

ohm

 nm om (o‘lchov birligi). 



oie

  nf  1.  g‘oz;  gardeuse  d’oies  g‘oz  boquvchi;  engraisser  des  oies 

g‘ozlarni semirtirmoq; confit d’oie marinadlangan  g‘oz go‘shti; pâté de foie 

d’oie  g‘oz  jigaridan  tayyorlangan  pashtet;  jeu  de  l’oie  oshiq  o‘yinining  bir 

turi;  loc  couleur  caca  d’oie  ko‘kim tir  sariq  rang;  bête  comme  une  oie 

ahmoq,  tentak; 2. fam go‘l, soddadil,  tentak, ahmoq; c’est une  vraie oie  bu 

haqiqiy go‘l; une oie blanche juda soddadil qiz. 

oignon



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   143   144   145   146   147   148   149   150   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling