Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet182/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   178   179   180   181   182   183   184   185   ...   238

kesim, yon kesim (imoratning yoki uning bir qismining). 

profilé,


 

ée

  I.  adj  profillangan,  ma’lum  shaklga  keltirilgan;  II.  nm  ma’lum  



shakl  berib  ishlangan  narsa;  profilés  métaliques  ma’lum  shakl  berilgan 

metall buyumlar. 

profiler

  I.  vt  yon  tomonini  aniq  ko‘rsatmoq;  II.  se  profiler  vpr  1.  aniq 

profilga, yon tomon ko‘rinishiga ega bo‘lmoq; 2. aniq ko‘rinib turmoq. 

profit


 nm 1. foyda,  naf, manfaat; il ne cherche que son profit u o‘zining 

manfaatinigina  o‘ylaydi;  avoir  le  profit  de  qqch  biror  narsadan  foyda 

ko‘rmoq;  tirer  profit  de  qqch  foyda  olmoq;  mettre  à  profit  foydalanmoq, 

foydalanib  qolmoq;  au  profit  de  qqn,  qqch  biror  kishining,  biror  narsaning 

foydasiga; fam faire du profit, beaucoup de profit uzoq xizmat  qilmoq; 2. 

daromad; salaires et profits oylik va daromad. 

profitable

  adj  foydali,  daromadli,  manfaatli,  nafi  tegadigan;  cette  leçon 

lui peut-être sera profitable bu dars unga balki foydali bo‘lar. 

profiter


  vt  1.  profiter  de  foydalanib  qolmoq;  il  profite  de  l’occasion  u 

paytdan  foydalanib  qolyapti;  profiter  de  qqch,  pour  biror  narsadan  biror 

narsa uchun  foydalanib  qolmoq;  il a profité de  l’absence de gardes pour 

se  sauver  u  qochib  qolish  uchun  qo‘riqchilarning  yo‘qligidan  foydalanib 

qoldi;  profiter  de  qqn  biror  kishidan  foydalanib  qolmoq;  2.  fam  o‘smoq, 

to‘lishmoq,  kuchga  to‘lishmoq;  cet  enfant  a  bien  profité  bu  bola  yaxshi 

o‘sibdi;  3.  profiter  à  qqn  biror  kishiga  foyda  keltirmoq,  foydasi  tegmoq, 

foydali  bo‘lmoq;  vos  conseils  nous  ont  bien  profité  maslahatlaringizning 

bizga katta foydasi tegdi. 

profiteur,

 

euse


 n péj yulg‘ich, olg‘ir; les profiteurs de guerre urushdan 

foyda orttiruvchilar. 

profond,

 

onde



  I.  adj  1.  chuqur,  teran;  un  puits  profond,  peu  profond 

chuqur,  sayoz  quduq;  profond  de  dix  mètres  o‘n  metr  chuqur;  racines 

profondes  teran  tomirlar;  loc  au  plus  profond  de  eng  tubida;  un  fauteuil 

profond  chuqur  kreslo;  des  rides  profondes  chuqur  ajinlar;  2.  chuqur 

mazmunli,  chuqur,  jiddiy;  un  regard  profond  chuqur  qarash;  3.  ancha 

o‘tgan, biror yerga yetgan; une nuit profonde yarim tun; 4. juda ham pastga 

ketgan,  ilgarilab  kirib  ketgan,  chuqur;  un  forage  profond  chuqur  qazilgan 

quduq;  un  profond  salut  chuqur  egilib  salom  berish;  5.  tubiga  boradigan, 

yoki  chiqadigan;  une  aspiration  profonde  chuqur  nafas  olish;  une  voix 

profonde  yo‘g‘on  ovoz;  6.  chuqur  mazmunli,  asosli;  chuqur,  teran;  c’st  un 

esprit  profond  bu  teran  aql;  7.  ichki,  chuqur  joylashgan;  la  signification 

profonde  d’une  œuvre  asarning  chuqur  mazmuni;  8.  nihoyat  darajadagi, 

kuchli,  qattiq,  chuqur,  zo‘r;  un  profond  silence  chuqur  sukunat;  tomber 

dans  un  profond  sommeil  chuqur  uyquga  ketmoq;  une  profonde  erreur 

chuqur xato; éprouver une joie profonde chuqur xursandchilikni his qilmoq; 

II.  nm  chuqurlik,  qa’r;  III.  adv  chuqur;  creuser  très  profond  juda  chuqur 

kovlamoq. 

profondément

 adv chuqur; creuser profondément la terre yerni chuqur 

kovlamoq;  dormir  profondément  chuqur  uyquga  ketmoq;  respirer 

profondément  chuqur  nafas  olmoq;  je  l’aime  profondément  men  uni 

yuragimning  to‘ridan  sevaman;  c’est  profondément  différent  bu  tubdan 

boshqacha. 

profondeur

 nf 1. chuqurlik;  le bassin n’a pas une grande profondeur 

hovuz  unchalik  chuqur  emas;  le  lac  a  une  profondeur  de  trois  mètres 

ko‘lning  chuqurligi  uch  metr;  on  voit  le  fond  de  l’eau  à  cinq  mètres  de 

profondeur  suvning  tubi  besh  metr  chuqurlikdan  ko‘rinadi;  mesurer  la 

longueur, la largeur et la profondeur d’une boite à chaussures poyabzal 

qutisining uzunligini, kengligini va chuqurligini o‘lchamoq; 2. chuqurlik, kuch; 

la profondeur de son  regard  est troublante  qarashining chuqurligi kishini 

to‘lqinlantiradi;  3.  chuqurlik,  teranlik,  daraja;  un  homme  qui  a  une  grande 

profondeur  d’esprit  teran  fikrli  odam;  c’est  un  film  sans  profondeur  bu 

sayoz  film;  4.  chuqurlik,  kuch,  daraja;  il  éprouve  pour  elle  un  sentiment 

d’une  grande  profondeur  uning  unga  ehtirosi  kuchli;  il  faut  travailler  en 

profondeur chin  dildan ishlamoq kerak;  5. (pl) chuqur joy,  qa’r, ichkari,  tub; 

les poissons des grandes profondeurs ont des formes étranges chuqur 

joylarda  bo‘ladigan  baliqlarning  ko‘rinishi  g‘alati;  ils  se  sont  perdus  dans 

les  profondeurs  de  la  forêt  ular  o‘rmonning  qa’rida  adashib  qoldilar;  elle 

garde  son  secret  dans  les  profondeurs  de  son  cœur  u  sirini  yuragining 

tubida saqlaydi. 

profus,


 

use


  adj  litt  mo‘l,  serob,  juda  ko‘p;  une  lumière  profuse  mo‘l 

yorug‘. 


PROFUSION

 

PROLIXE



 

 

 



451 

profusion

 nf mo‘llik, mo‘l-ko‘lchilik, to‘lib-toshkanlik, seroblik, ko‘plik; il y a 

une profusion de fleurs dans le jardin bog‘da gullar to‘lib-toshib yotibdi; la 

beauté du monde nous est donnée à profusion dunyoning go‘zalligi bizga 

ikki qo‘llab berilgan. 

progéniture

 nf péj bola,  farzand;  ils  sont venus avec leur nombreuse 

progéniture ular ko‘plab bola-chaqalari bilan kelishdi. 

programmateur,

 

trice


  n  1.  dastur  tuzuvchi  (spektakl  uchun)  2.  nm  

dastur  tuzuvchi  moslama;  le  programmateur  d’une  machine  à  laver  kir 

yuvish mashinasining dasturlashtiruvchi moslamasi. 

programmation

 nf 1. dasturlashtirish, dastur tuzish; elle s’occupe de la 

programmation d’un festival de  musique u musiqa  festivalining dasturini 

tuzish  bilan  shug‘ullanayapti;  2.  dasturlashtirish,  dastur  tuzish  (moslama, 

kompyuter uchun); il fait de la programmation u programma tuzadi. 

programme

  nm  1.  dastur,  programma;  un  programme  de  télévision 

televizor dasturi; changement de programme programmaning o‘zgarishi; le 

programme  de  la  sixième  oltinchi  sinf  dasturi;  cet  aureur  fait  partie  du 

programme bu avtor  programmada bor;  2. programma, reja; les candidats 

aux  élections exposent  leur programme politique saylov nomzodlari o‘z 

rejalarini  bayon  qilishmoqda;  quel  est  ton  programme  pour  demain? 

ertaga rejalaring qanday? 3. dastur,  programma, oldindan berilgan  topshiriq; 

programme d’ordinateur kompyuter dasturi; le programme est enregistré 

dans  la  mémoire  de  l’ordinateur  programma  kompyuterning  xotirasiga 

yozilgan; machine à laver à programme programmali kir yuvish mashinasi. 

programmer

  vt  1.  programmalashtirmoq,  programmaga  kiritmoq;  cette 

émission  est  programmé  trop  tard  bu  eshittirish  juda  kechga 

programmalashtirilgan;  2.  programmalashtirmoq,  programma  kiritm oq; 

l’informaticien 

programme 

l’ordinateur 

informator 

kompyuterni 

programmalashtiradi;  on  peut  programmer  l’arrosage  automatique  et  la 

nourriture  des  bêtes  avtomatik  sug‘orish  va  hayvonlarga  ovqat  berishni 

programmalashtirish  mumkin;  3.  programmalashtirmoq,  oldindan  reja  tuzib 

qo‘ymoq,  rejalashtirib  qo‘ymoq;  nous  avons  déja  programmé  nos 

vacances  por  cet  été  biz  allaqachon  bu  yilgi  yozgi  ta’ tilimizning  rejasini 

tuzib qo‘yganmiz. 

programmeur,

 

euse



  n  programmachi,  kompyuterlarga  programma 

tuzuvchi. 

progrès

 nm inv 1. o‘sish; yaxshi  tomonga,  ijobiy o‘zgarish; cet élève fait 



des  progrès  en  français  bu  o‘quvchi  fransuz  tilidan  ijobiy  o‘zgarishlar 

qilmoqda;  2.  o‘sish,  ortib  borish,  rivojlanish;  les  progrès  de  la  criminalité 

sont  inquiétants  jinoyatchilikning  o‘sishi  xavotirlidir;  les  médecins 

n’arrivent pas à  arrêter les progrès de la  maladie vrachlar kasalliklarning 

o‘sishini  to‘xtatolmayaptilar;  3.  progress,  taraqqiyot,  rivojlanish,  yuksalish;  il 

ne faut pas nier le progrès  taraqqiyotni inkor qilmaslik kerak;  4. o‘zgarish, 

o‘sish, siljish; cet élève est en progrès bu bola o‘zgaryapti. 

progresser

  vi  1.  kuchaymoq,  zo‘raymoq;  le  mal  progresse  og‘riq 

kuchaymoqda; odam o‘smoq, ilgarilamoq; cet élève a beaucoup progressé 

bu  bola  ancha  o‘sdi;  2.  ilgarilamoq,  olg‘a  siljimoq;  l’ennemi  progresse 

dushman ilgari siljimoqda. 

progressif,

 

ive



  adj  1.  progressiv,  tobora  o‘sib,  rivojlanib  boradigan;  un 

développement  progressif  tobora  o‘sib  boradigan  rivojlanish;  2.  tobora 

ko‘payib, o‘sib boradigan; impôt progressif tobora ko‘payib boruvchi solig‘. 

progression

  nf  1.  progressiya  (ko‘payib  yoki  kamayib  ketuvchi  sonlar 

qatori);  progression  arithmétique,  géométrique  arifmetik,  geometrik 

progressiya;  2.  ilgarilash,  sekin-asta  olg‘a  borish,  olg‘a  siljish;  la  lente 

progression  des  glaciers  muzliklarning  sekin-asta  ilgari  siljishi;  3.  o‘sib 

borish, rivojlanib borish. 

progressiste

 adj, n progressiv,  taraqqiyparvar, ilg‘or; parti progressiste 

progressiv partiya. 

progressivement

 adv asta-sekin, sekin-asta, tobora. 

prohibé,

 

ée



  adj  litt  taqiqlangan,  man  qilingan;  la  douane  a  saisi  des 

armes prohibées bojxonachi taqiqlangan qurollarni ushlab qoldi. 

prohiber

 vt taqiqlamoq, man qilmoq, ruxsat etmaslik. 

prohibitif,

 

ive



  adj  litt  1.  taqiqlovchi,  man  qiluvchi;  des  mesures 

prohibitives  taqiqlovchi choralar; 2. tarifs douaniers prohibitifs o‘ ta yuqori 

bojxona  tarifi;  l’opéra  vend  les  meilleures  places  à  un  prix  proihbitif 

opera eng yaxshi joylarini o‘ ta yuqori bahoda sotadi. 

proie

  nf  1.  o‘lja;  la  panthère  se  jette  sur  sa  proie  qoplon  o‘z  o‘ljasiga 



tashlandi;  de  proie  yirtqich;  l’aigle  est  un  oiseau  de  proie  burgut  yirtqich 

qush;  loc  lâcher  la  proie  pour  l’ombre  ko‘r-ko‘rona  ish  qilmoq;  2.  o‘lja, 

qurbon;  la  vieille  dame  sans  défense  est  une  proie  facile  pour  les 

voleurs  himoyasiz  kampir  o‘g‘rilar  uchun  oson  o‘ lja;  être  la  proie  de 

qurboni,  o‘ljasi,  yemishi  bo‘lmoq;  très  vite,  la  forêt  a  été  la  proie  des 

flammes o‘rmon bir zumda olovning yemishiga aylandi;  en proie  à qurboni 

bo‘lmoq, yem bo‘lmoq, biror narsa tufayli azob chekmoq; il était en proie au 

désespoir u um idsizlikka yem bo‘lgan edi. 

projecteur

 nm 1. projektor; 2. proyeksion apparat. 

projectile

  nm  irg‘itiladigan,  otiladigan,  tashlanadigan  narsa;  les  obus  et 

les  bombes  sont  des  projectiles  snaryadlar,  bombalar  otiladigan, 

tashlanadigan narsalar. 

projection

  nf  1.  otilish,  irg‘ish;  l’éruption  a  commencé  par  une 

projection  de  cendres  vulqonning  otilishi  kulning  otilib  chiqishi  bilan 

boshlandi;  2.  pl  sachraydigan  narsa;  fais  attention  aux  projections  de 

graisse  quand  tu  fais  des  frites  kartoshka  qovurayotganingda  yog‘ning 

sachrashidan ehtiyot bo‘ l; 3. ko‘rsatish, namoyish (rasm, film); la conférence 

est suivie de la projection d’un film konferensiya film namoyish etish bilan 

davom etdi. 

projectionniste

 n kino ko‘rsatuvchi, kinochi. 

projet

 nm 1. reja,  plan, mo‘ljal; il veut réaliser son projet u  o‘z rejasini 



amalga  oshirmoqchi;  quels  sont  vos  projets  pour  cet  été  bu  yilgi  yozga 

planlaringiz  qanday?  2.  loyiha,  proyekt;  le  gouvernement  a  fait  un  projet 

de loi davlat qonun loyihasini tuzdi; l’architecte présente un projet pour le 

nouveau musée arxitektor yangi muzeyning proyektini taqdim qildi; on nous 

a volé notre projet bizning loyihamizni o‘g‘irlashdi. 

pojeter


1

 vt 1. otmoq, irg‘itmoq, itqitmoq, uloqtirmoq; le volcan projette de 

la lave vulqon lava otyapti; l’explosion nous a projeté au sol portlash bizni 

yerga  uloqtirib  yubordi;  2.  tashlamoq,  tushirmoq,  ko‘rsatmoq  (soya);  il 

projettera  ses  photos  de  vacances  demain  u  ta’ tildagi  rasmlarini  ertaga 

ko‘rsatadi;  sa  silhouette  est  projetée  sur  le  mur  uning  soyasi  devorga 

tushdi;  3.  projeter  un  sentiment  sur  qqn  birovdan  ko‘rmoq,  birovga 

taqamoq;  elle  projette  son  angoisse  sur  ses  enfants  u  o‘z  g‘am-

g‘ussalarini bolalaridan ko‘ryapti. 

projeter


1

  vt  mo‘ljallamoq,  rejalashtirmoq,  planlashtirmoq;  je  projette  ce 

voyage  depuis  lontemps  men  bu  sayohatni  ko‘pdan  beri  rejalashtirib 

yuribman; il projette de l’épouser u uni uylantirishni mo‘ljallab yuribdi. 

prolégomènes

 nm pl litt kirish, debocha. 

prolétaire

  n  proletar;  notre  parti  lutte  contre  l’exploitation  des 

prolétaires  bizning  partiyamiz  proletarlarni  ekspluatatsiya  qilishga  qarshi 

kurashadi. 

prolétariat

  nm  proletar  sinfi,  proletariat;  le  prolétariat  s’est  développé 

avec  l’industrie,  au  dix-neuvième  siècle  proletariat  ishlab  chiqarish  bilan 

birgalikda o‘n to‘qqizinchi asrda rivojlandi. 

prolétarien,

 

ienne



  adj  proletarga  oid;  proletar;  la  révolution 

prolétarienne proletar revolutsiyasi. 

prolifération

 nf 1. ko‘payish,  tarqalish; il faut désinfecter pour éviter la 

prolifération  des  microbes  mikroblarning  ko‘payishidan  qutilish  uchun 

dezinfeksiya  qilish  kerak;  2.  urchish,  bolalash,  ko‘payish;  ce  traitement 

arrête  la  prolifération  des  pucerons  sur  les  plantes  bu  ishlov  shiraning 

o‘simliklarda ko‘payishini to‘xtatadi. 

proliférer

  vi  1.  ko‘paymoq,  tarqalmoq;  une  algue  microscopique  a 

proliféré  le  rivage  qirg‘oqlarda  mikroskopik  suv  o‘ tlari  ko‘payib  ketibdi;  2. 

urchimoq,  bolalamoq,  ko‘paymoq;  on  voit  proliférer  les  agences 

immobilières ko‘chmas mulk agentliklari bolalab ketdi. 

prolifique

 adj 1. tez ko‘payadigan,  tez bolalaydigan,  tez urchiydigan; les 

lapins sont prolifiques quyonlar  tez bolalaydi; 2. sermahsul; un romancier 

prolifique sermahsul romannavis. 

prolixe


 adj litt ortiqcha, keraksiz so‘zlari ko‘p, cho‘zilib ketgan,  ezma; un 

orateur prolixe ezma notiq. 



PROLOGUE

 

PRONONCER



 

 

 



452 

prologue


  nm  prolog,  muqaddima,  debocha;  dans  le  prologue,  le 

romancier  évoque  l’enfance  du  héros  muqaddimada  romanchi 

qahramonning yoshligini esga oladi. 

prolongation

 nf 1. cho‘zish, uzaytirish (vaqtga nisbatan); il a obtenu une 

prolongation  de  congé  u  ta’ tilini  cho‘zishga  erishdi;  2.  sport  qo‘shimcha 

vaqt. 

prolongement



  nm  1.  davom  ettirish,  cho‘zish,  yetkazish,  uzaytirish 

(makonda);  le  prolongement  de  la  route  jusqu’à  la  ferme  yo‘lni 

fermagacha  yetkazish;  2.  dans  le  prolongement  de  bo‘ylab,  cho‘zilgan 

tomonga  qarab;  tendez  les  bras  dans  le  prolongement  du  corps 

qo‘llaringizni  tanangiz  bo‘ylab  uzating;  3.  oqibat,  natija;  cette  affaire  a  eu 

des prolongements politiques bu ish siyosiy oqibatga ega bo‘ldi. 

prolonger

  I.  vt  1.  cho‘zmoq,  uzaytirmoq;  nous  allons  prolonger  notre 

séjour biz qishloqda bo‘ lishimizni cho‘zamiz; 2. davom ettirmoq, cho‘zmoq, 

uzaytirmoq;  on  a  prolongé  la  route  jusqu’à  la  mer  yo‘lni  dengizgacha 

uzaytirishdi;  3.  davomi  bo‘lmoq;  deux  bâtiments  prolongent  les  ailes  du 

château  ikki  imorat  qasr  qanotlarining  davomidir;  II.  se  prolonger  vpr  1. 

cho‘zilmoq, davom etmoq; la séance s’est prolongée jusqu’à minuit majlis 

yarim kechagacha cho‘zilib ketdi; 2. cho‘zilmoq, yetib bormoq; le chemin se 

prolonge jusqu’à la plage yo‘l plajgacha cho‘zilib boradi. 

promenade

 nf 1. sayr, aylanib kelish,  tomosha; faire une promenade à 

pied,  en  voiture  piyoda,  mashinada  sayr  qilmoq;  2.  sayrgoh,  sayr 

qilinadigan joy; il  y a une belle promenade devant la plage plajning oldida 

go‘zal bir sayrgoh bor. 

promener

  I. vt  1.  sayr  qildirmoq,  aylantirmoq,  tomosha  qildirmoq;  nous 

promenons nos amis italiens dans Paris biz italiyalik do‘stlarimizni P arijda 

sayr  qildiramiz;  il  promène  son  chien  matin  et  soir  u  itini  ertalab  va 

kechqurun  sayr  qildiradi;  2.  olib  borib-olib  kelmoq,  yugirtirmoq;  le  pianiste 

promène  ses  doigts  sur  le  clavier  pianinochi  barmoqlarini  klavishalar 

ustida  yugurtirardi;  il  promène  son  regard  dans  la  salle  u  zalga  ko‘z 

yugurtirdi;  3.  fam  jo‘natmoq,  dumini  tugmoq,  kavushini  to‘g‘rilab  qo‘ymoq, 

jo‘natib qutulmoq;  j’ai envoyé promener ce raseur bu xira odamni jo‘natib 

qutildim; II. se promener vpr sayr qilmoq, aylanmoq, aylanib kelmoq; je vais 

me promener un peu men biroz aylanib kelaman. 

promeneur,

 

euse


  n  sayrchi,  piyoda  sayr  qiluvchi,  piyoda;  il  y  a 

beaucoup  de  promeneurs  le  dimanche  yakshanba  kuni  sayr  qiluvchilar 

juda ko‘p. 

promesse


  nf  1.  va’da,  so‘z;  il  m’a  fait  une  promesse  u  menga  va’da 

berdi; elle tient toujours ses promesses  u doim va’dasiga vafo qiladi; tu a 

manqué  à  ta  promesse  sen  va’dangga  vafo  qilmading,  sen  so‘zingni 

ustidan  chiqmading;  je  te  fais  la  promesse  de  venir  men  senga  kelishga 

so‘z  beraman;  ce  sont  des  promesses  en  l’air  bu  quruq  va’da;  2. 

ahdnoma,  ahd;  nous  avons  signé  une  promesse  de  vente  avec  les 

propriétaires  de  la  maison  biz  uy  egalari  bilan  uyni  sotish  haqidagi 

ahdnomaga  qo‘l  qo‘ydik;  3.  pl  istiqbol,  kelajak,  umid;  ce  jeune  musicien  a 

devant lui une carrière plaine de promesse bu yosh muzikachining oldida 

istiqbolga to‘la martaba turibdi. 

prometteur,

 

euse



  adj  katta  istiqbolga  ega  bo‘lgan,  istiqbolli,  kelajagi 

porloq,  umidli,  bo‘ladigan;  ce  premier  succès  est  prometteur  bu  birinchi 

yutuq umidli. 

promettre

  I.  vt  1.  va’da  qilmoq,  va’da,  so‘z  bermoq;  il  a  promis  à  son 

voisin de l’aider u qo‘shnisiga yordam berishga va’da berdi; le propriétaire 

du  chien  perdu  promet  une  belle  récompense  à  la  personne  qui 

retrouvera  l’animal  yo‘qolgan  itning  egasi  uni  topgan  kishiga  yaxshi 

suyunchi va’da qiladi;  2.  ishontirmoq,  ta’kidlamoq; je te promets que tu le 

regretteras  men  seni  ishontirib  aytamanki,  sen  bunga  afsus  qilasan;  3. 

darak  bermoq,  bildirmoq,  o‘xshamoq;  ça  ne  promet  rien  de  bon  bu  hech 

qanday  yaxshilikdan  darak  bermaydi;  4.  kelajagi  porloq,  umidli  bo‘lmoq; 

c’était un enfant qui promettait beaucoup bu kelajagi porloq bola edi; fam 

ça  promet!  battar  bo‘ lyapti!  II.  se  promettre  vpr  1.  umid  qilmoq,  umid 

bog‘lamoq,  umidvor,  ilinjida  bo‘lmoq,  ko‘z  tutm oq,  ishonmoq;  il  n’a  pas  eu 

les  satisfactions  qu’ils  étaient  promises  u  o‘zi  ko‘zda  tutgan  ko‘ngli 

to‘lishga erishmadi; 2. (de+inf) o‘ziga maqsad qilib qo‘ymoq, deb o‘ziga va’da 

bermoq;  il  se  promit  de  ne  plus  recommencer  u  o‘ziga  o‘zi  boshqa 

qaytarmaslikka  va’da  berdi;  3.  bir-biriga  va’da  bermoq,  so‘z  bermoq;  les 

deux amies se sont promis de s’écrire souvent ikki do‘st bir-biriga tez-tez 

xat yozib turishishni va’da berishdi. 

promis,


 

ise


 I. adj 1. voici l’argent promis mana va’da  qilingan  pul;  loc 

chose promise,  chose due va’daning ustidan chiqmoq kerak; 2. promis à 

mo‘ljallangan,  atalgan,  loyiq;  yigitchaning  kelajagi  ajoyib;  II.  n  unashib 

qo‘yilgan  qiz,  yigit,  qalliq;  kuyov,  kelin;  il  est  venu  avec  sa  promise  u 

o‘zining unashib qo‘yilgan qallig‘i bilan keldi. 

promiscuité

  nf  o‘lganining  kunidan  qo‘shnichilik  qilish,  qo‘shnichilik 

qilishga  majburlik,  noiloj  qo‘shnichilik;  les  prisonniers  vivent  dans  la 

promiscuité mahbuslar o‘ lganining kunidan qo‘shnichilik qiladilar. 

promontoire

  nm  géog  baland  burun,  dengizga  bo‘rtib  chiqqan  yer;  le 

phare se dresse  sur un promontoire au-desus de la  mer moyoq  dengiz 

uzra baland burun ustida qad ko‘ tarib turibdi. 

promoteur,

 

trice


  n  tashabbuschi,  tashabbuskor,  boshlab  beruvchi, 

sababchi;  il  a  été  le  promoteur  de  cette  réforme  u  bu  reformaning 

tashabbuskori edi. 

promotion

 nf 1. martabaning, lavozimning, amalning oshishi; ko‘ tarilish; il 

a eu une promotion  uning amali  oshdi;  2. bitiruvchilar  gruppasi; ces deux 

garçons  sont  des  camarades  de  promotion  bu  ikki  bola  birga  bitiruvchi 

do‘stlardir;  (ellipt  fam)  ils  sont  de  la  même  promotion  ular  bitta  bitiruv 

guruhidan;  3.  en  promotion  arzon  narxda  sotilish;  un  produit  en 

promotion  arzon  narxda  sotiladigan  mollar;  4.  qo‘llab-quvvatlash;  la 

promotion  de  la  recherche  scientifique  ilmiy  izlanishlarni  qo‘llab-

quvvatlash; 5. cette société fait de la promotion immobilière bu uyushma 

imorat qurib sotish bilan shug‘ullanadi. 

promotionnel

  adj  savdoni  jadallashtiradigan,  arzonlashtirilgan;  vente 

promotionnelle arzonlashtirilgan savdo. 

promouvoir

  vt  1.  martabasini,  amalini,  lavozim ini  oshirmoq;  ko‘ tarmoq; 

elle  a  été  promue  directrice  des  ventes  u  savdo  bo‘limi  lavozimiga 

ko‘tarildi;  2.  qo‘llab-quvvatlamoq,  imkon  bermoq,  imkon  tug‘dirmoq, 

rag‘batlantirmoq;  il  faut  promouvoir  les  exportations  eksportni  qo‘llab-

quvvatlash kerak. 

prompt,

 

prompte



  adj  1.  litt  chaqqon,  epchil;  prompt  à  la  colère 

tegmanozik; prompt à  riposter hozirjavob,  topqir; 2.  tez sodir bo‘ladigan; je 

vous  souhaite  un  prompt  rétablissement  men  sizga  tez  tuzalishni 

tilayman;  ciment  prompt  tez  qotadigan  sement;  une  prompte  riposte 

hozirjavoblik,  topqirlik;  3.  litt  tez,  olov,  shamol,  shamolday  tez  (odam); 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   178   179   180   181   182   183   184   185   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling