Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet19/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   15   16   17   18   19   20   21   22   ...   238

ettirmoq,  -ga  majbur  etmoq;  assujettir  à  des  règles  très  strictes  qattiq 

qoidalarga  itoat  ettirmoq;  être  assujetti  à  l’impôt  soliq  to‘lashga  majbur 

bo‘lmoq;  3.  (qqch)  biror  narsani  qimirlamaydigan,  o‘zgarmaydigan  qilib 

mahkamlab, mustahkamlab qo‘ymoq. 

assujettissant,  ante

  adj  1.  bo‘ysundiradigan,  bo‘ysundiruvchi;  butun 

vujudini qamrab oladigan; kuchli; 2. mashaqqatli, og‘ir, qiyin, mushkul. 

assujettissement

  nm  zabt  etish,  bo‘ysundirish;  bo‘ysunish,  qaram  

bo‘lish, qullik. 

assumer

  vt  1.  o‘ziga,  o‘z  ustiga  olmoq,  o‘z  zimmasiga  olmoq;  assumer 



une  fonction,  un  rôle,  une  responsabilité  vazifa,  xizmat,  mas’uliyatni  o‘z 

zimmasiga  olmoq;  2.  qabul  qilmoq;  rozi  bo‘lmoq;  assumer  pleinement  sa 

condition barcha shartlarni qabul qilmoq, barcha shartlarga rozi bo‘lmoq. 

assurance

  nf  1.  ishonch;  en  toute  assurance  to‘liq  ishongan  holda; 

perdre son assurance ishonchini yo‘qotm oq;  2.  ishontirish,  inontirish; so‘z, 

so‘z berish; va’da; sur cette assurance bu va’dadan so‘ng; donner  à qqn 

l’assurance de son  amitié biror kimsani o‘zining do‘stligiga  ishontirmoq; 3. 

ta’minot,  sug‘urta;  assurance  sociale  ijtimoiy  sug‘urta;  assurance  contre 

l’incendie yong‘indan sug‘urta qilmoq, qildirmoq. 

assuré,  ée

  I.  adj  1.  dadil,  qat’iy,  keskin;  mustahkam;  ishonchli; 

ta’minlangan; marcher d’un pas assuré dadil qadam tashlab yurmoq; avoir 

un air assuré ko‘rinishi dadil bo‘ lmoq; être assuré de ishonmoq; 2. sug‘urta 

qilingan; II. n  o‘zini sug‘urta qildiradigan, qilgan kishi;  assuré  social  ijtimoiy 

sug‘urta qilingan odam. 

assurément

 adv shubhasiz; albatta, muqarrar. 

assurer

 I. vt 1. ishontirmoq, inontirmoq, so‘z, va’da bermoq;  tasdiqlamoq; 



elle assure qu’elle dit la vérité u haqiqatni aytayotganligiga ishontirmoqda; 

assurer  qqn  de  qqch  (que)  biror  kimsani  biror  narsaga  ishontirmoq;  2. 

ta’minlamoq,  ta’min  etmoq,  garantiyalamoq,  amin  qilmoq;  assurer  l’avenir 

kelajakni  ta’minlamoq;  assurer  le  fonctionnement  d’une  machine 

mashinani  uzluksiz  ishlashini  ta’minlamoq;  assurer la garde  qo‘riqlamoq; 3. 

sug‘urta  qilmoq,  qildirmoq;  assurer  son  mobilier  mol-mulkini  sug‘urta 

qilmoq, qildirmoq; 4. mustahkamlamoq, buzilmaydigan qilmoq; kuchaytirmoq; 

assurer la paix  tinchlikni mustahkamlamoq; II.  s’assurer vpr  1. (de qqch) 

ishonmoq,  inonmoq,  ishonch,  qanoat  hosil  qilmoq;  aniqlamoq,  tekshirmoq; 

s’assurer  que  (si)  la  porte  est  bien  fermée  eshik  yaxshi  yopilganligini 

tekshirmoq, aniqlamoq; assurez-vous d’abord de cette nouvelle  avval  bu 

xabarning  to‘g‘riligiga  ishonch  hosil  qiling;  2.  sug‘urta  qildirmoq;  s’assurer 

contre les accidents baxtsiz hodisalardan sug‘urta qildirmoq; s’assurer sur 

la  vie  hayotni  sug‘urta  qildirmoq;  3.  mustahkamlamoq,  mustahkam  o‘rin 

olmoq,  barqaror  bo‘lib  qolmoq;  s’assurer  sur  sa  selle  egarda  mahkam 

o‘rnashib  o‘tirmoq;  s’assurer  sur  ses  jambes  oyoqda  mustahkam  turmoq, 

oyoqqa  turib olmoq;  4.  o‘zini  ta’minlamoq,  ta’min  etmoq; oldindan va’dasini, 

so‘zini olmoq; ko‘ndirib, unatib ko‘ngilni to‘q qilib qo‘ymoq, olmoq. 

assureur

 nm sug‘urta qiluvchi, sug‘urtachi. 

astérisque

 nm yulduzcha, yulduzcha shaklidagi belgi. 

astéroïde

 nm astron asteroid (Mars va Yupiter oralig‘ida Quyosh atrofida 

aylanuvchi kichik sayyora). 

asthénie


 nf méd asteniya (jismoniy va ruhiy zaiflik, bedarmonlik, sustlik). 

asthénique

 I. adj méd asteniklarga oid; asteniklarga xos bo‘ lgan, astenik, 

zaif, bedarmon, sust; II. n astenik (jismoniy va ruhiy zaif odam). 

asthmatique

 I. adj astmaga, ko‘ksov kasaliga  oid, astmatik; 2.  n ko‘ksov 

kasaliga yo‘ liqqan odam, ko‘ksov. 

asthme


 nm astma, ko‘ksov. 

asti


 nm asti (vinoning bir turi). 

asticot


  nm  qarmoqqa  xo‘rak  sifatida  qo‘yiladigan  pashsha,  chuvalchang 

kabilarning tuxumdan chiqqan qurti. 

asticoter

  vt  fam  jig‘iga  tegmoq,  bezor  qilmoq,  joniga,  me’daga  tegmoq, 

xiralik qilmoq, shilqimlik qilmoq. 

astigmate

 I. adj astigmatizmga  oid, astigmatik; II. n astigmatizm kasaliga 

mubtalo bo‘lgan kishi. 

astigmatisme

  nm  astigmatizm  (optik  shisha  va  ko‘z  nuqsonlaridan  biri, 

aksning chaplashib, xiralashib tushushi, ko‘rinishi). 

astiquage

  nm  tozalash;  pollarni  ishqalash;  jilo  berish;  yaltiroq  qilish, 

ishqalab yaltiratish. 

astiqué, ée

 adj tozalangan, ishqalangan, yarqiratilgan. 

astiquer

  vt  tozalamoq,  ishqalab  tozalamoq,  yaltiratmoq;  pardoz,  jilo 

bermoq, ishqalab yarqiratmoq. 


ASTRAGALE

 

ATTACHE



 

 

 



51 

astragale

  nm  1.  anat  oyoqning  katta  va  kichik  boldir  suyaklariga  ulanib 

ketadigan  kaft  suyagi;  2.  archit  astragal  (dumaloq  shakldagi  ganchkor 

naqsh); 3. bot astragal (dukkaklilarga mansub o‘simlik). 

astrakan


  nm  qorako‘l;  qorako‘ l  teri;  un  manteau  d’astrakan  qorako‘l 

teridan tikilgan po‘stin. 

astral, ale

 adj yulduzlarga oid, yulduz. 

astre

  nm  samoviy  jism,  yulduz;  yoritqich;  xurshid;  le  mouvement  des 



astres  osmon  yoritqichlarining  harakati;  être  né  sous  un  astre  favorable 

baxtli, omadli bo‘lib, baxt yulduzi ostida tug‘ilmoq. 

astreignant,  ante

 

adj 



asoratga 

oladigan, 

band 

qiladigan; 



charchatadigan. 

astreindre

  I.  vt  (qqn  à  qqch,  à  faire  qqch)  majbur  qilmoq,  zo‘rlamoq; 

bo‘ysundirmoq,  qaratmoq;  majburan  ko‘ndirmoq;  astreindre  qqn  à  un 

régime  sévère  biror  kimsani  kuchaytirilgan  rejimga  bo‘ysundirmoq; 

astreindre  qqn  à  travailler  biror  kimsani  ishlashga  majbur  qilmoq;  être 

astreint  au  service  militaire  harbiy  xizmat  yoshida  bo‘lmoq;  zaxiradagi 

harbiy  xodim  bo‘ lmoq;  II.  s’astreindre  vpr  o‘zini  majbur  qilmoq,  o‘zini 

majburlamoq. 

astrologie

  nf  astrologiya,  ilmi  nujum  (inson  taqdiri  va  tarixiy  hodisalar 

osmon  jismlarining  vaziyatiga  bog‘liq  deb  bilgan  va  yulduzlarga  qarab  fol 

ochish bilan shug‘ullanuvchi ta’limot). 

astrologique

 adj astrologiyaga oid, astrologik. 

astrologue

  nm  munajjim,  astrolog,  rammol  (astrologiya  bilan 

shug‘ullangan odam). 

astronaute

 n fazogir, kosmonavt, astronavt. 

astronautique

 nf astronavtika, kosmonavtika. 

astronome

 nm astronom, astronomiya olimi, mutaxassisi. 

astronomie

  nf  astronomiya,  ilmi  hay’at  (osmon  jismlari  va  ularning 

sistemalari, kelib chiqishi, tuzilishi va harakati haqidagi fan). 

astronomique

 adj astronomiyaga  oid,  astronomik; astronomiya; lunette 

astronomique teleskop. 

astrophysicien

 nm astrofizik, astrofizika olimi, mutaxassisi. 

astrophysique

 nf astrofizika. 

astuce

  nf  1.  ayyorlik,  makkorlik,  hiylagarlik;  mug‘ombirlik;  makr,  hiyla, 



nayrang,  hiyla-nayrang;  2.  topqirlik,  aqli  o‘ tkirlik,  ziyraklik;  3.  fam  hazil;  so‘z 

o‘yini. 


astucieusement

 adv ayyorlik bilan; ziyraklik bilan, ustamonlik bilan. 

astucieux, euse

 1. ayyor, makkor, hiylagar; 2. topqir, ziyrak. 

asymétrie

 nf asimetriya, simmetriyasizlik, nomutanosiblik. 

asymétrique

 adj asimmetrik, simmetriyasiz. 

atavique

 adj atavistik, nasliy. 

atavisme

  nm  biol  atavizm  (ajdodlarda  bo‘lgan  belgining  bir  necha 

bo‘g‘indan keyingi avlodda, naslda yana takrorlanishi, suyak surishi). 

atelier


  nm  1.  ustaxona,  sex;  un  atelier  de  montage  yig‘uv  sexi;  un 

atelier  de  réparations  ta’mirlash  ustaxonasi;  un  atelier  de  photographe 

fotoatelye;  un  atelier  de  mode  modalar  atelyesi;  2.  studiya,  ustaxona, 

atelye; l’atelier d’un peintre rassom, musavvir ustaxonasi. 

atermoiement

  nm  1.  keyinga  qoldirish;  keyinga  surish,  kechiktirish, 

muhlat berish, muhlat; 2. pl muhlatni cho‘zish, muddatini uzaytirish; paysalga 

solish, sudrash. 

atermoyer

 vt keyinga qoldirmoq, keyinga surmoq; muhlat bermoq; on ne 

peut plus atermoyer boshqa cho‘zish mumkin emas,  boshqa keyinga surib 

bo‘lmaydi. 

athée

 I. adj xudoning borligiga ishonmaydigan, xudosiz; dinsiz; II. n ateist, 



dahriy, xudosiz. 

athéisme


  nm  ateizm,  dahriylik  (xudoning  borligini,  dinni  va  diniy 

aqidalarni inkor etish, xudosizlik, dinsizlik). 

athlète

 nm 1. atlet,  atletikachi (atletika  bilan shug‘ullanuvchi sportchi);  2. 



atlet, miqti, baquvvat odam. 

athlétique

  adj  atletika  va  atletikachiga  oid;  atletik,  atletika;  un  corps 

athlétique atletik gavda tuzilishi. 

athlétisme

 nm atletika (kishini jismoniy kamolga yetishtiradigan, kuch va 

chaqqonlik talab qiladigan sport mashqlari). 

atlantique

 I. adj atlantikaga oid, atlantik; II. nm Atlantika okeyani. 

atlas


  nm  1.  atlas,  jug‘rofiy  xaritalar  to‘plami;  2.  anat  bo‘yinning  birinchi 

umurtqa suyagi. 

atmosphère

  nf  1.  atmosfera;  les  couches  supérieures  de 

l’atmosphère  atmosferaning yuqori qatlami; 2.  fig muhit, sharoit, vaziyat; 3. 

atmosfera  (bosim  birligi);  une  pression  de  deux  atmosphères  ikki 

atmosfera bosim. 

atmosphérique

  adj  atmosferaga  oid;  atmosferaviy,  atmosfera;  la 

pression atmosphérique atmosfera bosimi. 

atoll

 nm atoll (halqa shaklidagi marjonlar oroli). 



atome

  nm  1.  atom;  le  noyau  de  l’atome  atom  yadrosi;  2.  kimyoviy 

elementning  o‘zaro  birikishi  mumkin  bo‘lgan  zarrachasi;  la  molécule  d’eau 

contient  deux  atomes  d’hydrogène  suv  molekulasida  vodorodning  ikki 

atomi mavjud. 

atomique


 adj atomga oid,  atom; poids atomique  atom og‘irligi; énergie 

atomique atom energiyasi; brise-glace atomique atom muz yorar kemasi. 

atomiser

  vt  1.  atom  bombasini  tashlamoq;  atom  bombasi  bilan  vayron 

qilmoq; 2. changlatib sepmoq, purkamoq. 

atomiseur

  nm  pul’verizator,  forsunka,  purkagich  (suyuq  yoki  kukun 

moddalarni purkaydigan, changitib sepadigan asbob). 

atomisme

  nm  atomizm,  atomistika  (materiyaning  atomlardan  tuzilganligi  

to‘g‘risidagi materialistik ta’limot). 

atomiste


 n 1. phil atomist; 2.  phys atomchi, atom energiyasini ajratish va 

undan foydalanish bo‘yicha mutaxassis, olim. 

atone

  adj  1.  so‘ligan,  so‘lib  qolgan,  so‘lg‘in;  bo‘shashgan,  shalviragan, 



shalpaygan,  lanj,  lohas,  sust;  2.  ling  urg‘u  olmaydigan,  urg‘usiz;  voyelle, 

syllabe atone urg‘usiz unli tovush, bo‘g‘in. 

atonie

  nf  1.  lanjlik,  bo‘shashganlik;  lohaslik,  sustkashlik;  shalviraganlik, 



shalpayganlik,  so‘lg‘inlik;  2.  méd  atoniya  (mushak  va  to‘qimalar  faoliyati 

tonusining pasayishi, susayishi; bo‘shash, susayish). 

atours

 nm pl kiyim, libos, ziynat. 



atout

 nm 1. kuzir (qarta o‘yinida); 2. dastak, chora, iloj, ro‘kach. 

atrabilaire

  I.  adj  badjahl,  serzarda,  zahar;  d’une  humeur  atrabilaire 

darg‘azab  kayfiyatda;  II.  n  birovga  yoqmaydigan,  elikib  keta  olmaydigan, 

murosa qila olmaydigan kishi. 

âtre

 nm o‘choq, o‘choqboshi. 



atrium

  nm  hist,  archit  atrium  (usti  yopilgan  kollonnali  peshayvon  bilan 

o‘ralgan qadimgi rimliklar uylarining ichkari hovlisi). 

atroce


  adj  1.  qo‘rqinchli,  dahshatli,  vahimali,  mudhish,  qabih;  2.  qahri 

qattiq,  shafqatsiz,  rahmsiz,  berahm,  qahrli,  zolim;  3.  chidab  bo‘lmaydigan, 

juda og‘ir; souffrances atroces chidab bo‘lmaydigan  iztirob;  3. fig fam juda 

yomon, past, g‘oyat yaramas; il fait un temps atroce juda yomon havo. 

atrocement

  adv  1.  shafqatsizlik  bilan,  beshafqat,  ayamasdan,  rahm  

qilmasdan, rahmsizlarcha, zolimlarcha, zolimona; il s’est vengé atrocement 

u  shafqatsizlik  bilan  o‘ch  oldi;  2.  juda,  juda  ham,  g‘oyat  darajada,  haddan 

tashqari,  nihoyat,  ortiq darajada; il l’a trouvé  atrocement laide  uni haddan 

tashqari xunuk deb topdi. 

atrocité

 nf 1. zolimlik, rahmsizlik, berahm lik,  qahri qattiqlik, bag‘ri  toshlik, 

yovuzlik,  vahshiylik,  yirtqichlik,  shafqatsizlik;  l’atrocité  d’un  crime 

jinoyatning  shafqatsizligi;  commettre  des  atrocités  vahshiylik  qilmoq;  2. 

yaramaslik, razillik, qabihlik, ifloslik, xunuklik. 

atrophie


  nf  1.  méd  atrofiya,  kichrayib,  qurib  qolish,  qurish,  o‘lish;  2.  fig 

o‘lish, yo‘qolish, so‘nish, o‘chish; atrophie de la volonté xohishning so‘nishi. 

atrophié,  ée

  adj  1.  méd  kichrayib,  qurib  qolgan;  2.  o‘z  faoliyatini, 

qobiliyatini yo‘qotgan. 

atrophier

 

(s’)


  vpr  1.  méd  kichrayib,  qurib  qolmoq;  2.  faoliyatini, 

qobiliyatini yo‘qotmoq. 

attabler

 

(s’)



  vpr  stol  atrofiga  o‘ tirmoq,  dasturxon  atrofiga,  dasturxonga 

o‘tirmoq. 

attachant,  ante

  adj  kishini  o‘ziga  tortadigan,  qiziqtiradigan,  maroqli, 

qiziqarli,  jozibali,  maftunkor,  yoqim li,  ko‘rkam,  istarasi  issiq;  un  livre 

attachant maroqli kitob; une personnalité attachante ko‘rkam kishi. 

attache

 nf 1.  bog‘,  bog‘liq (arqon, zanjir, qayish, skrepka, qisqich, ilgak); 



2. anat bo‘g‘inlar  tutashgan joy; 3. port d’attache kemalar ro‘yxatga  olingan 

ATTACHÉ

 

ATTENTATOIRE



 

 

 



52 

port;  4.  pl  aloqalar,  do‘stlik  va  qarindoshlik  aloqalari,  munosabatlar;  avoir 

des  attaches  avec  qqn  biror  kimsa  bilan  munosabatda,  aloqada  bo‘lmoq; 

avoir  des  attaches  au  ministère  vazirlikda  uning  hom iylari  (qo‘llab-

quvvatlovchi og‘aynilari bor). 

attaché,  ée

 n attashe (elchixona yoki vazirlik mahkamasining biror soha 

bo‘yicha  mutaxassis  xodimi);  attaché  de  presse  press-attashe;  attaché 

militaire harbiy attashe. 

attachement

  nm  yaqinlik;  sadoqat,  mehribonlik,  muhabbat,  mehr; 

attachement  à  la  paix  tinchlikka  sadoqat,  tinchliksevarlik;  avoir  de 

l’attachement pour qqn biror kimsaga yaqinlik tuyg‘usida bo‘lmoq. 

attacher


 I. vt (qqn, qqch à qqn, à qqch) 1. bog‘lamoq, bog‘lab qo‘ymoq; 

biriktirmoq,  birlastirmoq;  mahkamlamoq;  qo‘shmoq;  attacher  un  paquet 

avec une ficelle arqon bilan  paketni bog‘lamoq; attacher la vigne  uzumni 

osmoq,  tokni  taramoq;  attacher  les  wagons  à  la  locomotive  vagonlarni 

paravozga  ulamoq;  2.  fikran  o‘zaro  bog‘lamoq,  bir-biriga  to‘g‘rilamoq; 

ahamiyat  bermoq;  son  nom  est  attché  à  l’histoire  uning  nomi  tarix  bilan 

bog‘langan;  être  attaché  à  ses  habitudes  odatlariga  bog‘lanib  qolmoq; 

attacher un sens à un  mot so‘z ma’nosiga ahamiyat  bermoq; être attaché 

au  service  de  qqn  birovning  xizmatida  bo‘lmoq,  birovga  xizmat  yuzasidan 

bog‘liq bo‘lmoq; II. vi yopishmoq, yopishib qolmoq; les pommes de terre ont 

attaché  kartoshka  tovaga  yopishib  qoldi;  II.  s’attacher  vpr  1.  (à  qqch) 

bog‘lanmoq;  ulanmoq;  yopishmoq;  osilmoq;  o‘ralmoq,  o‘ranmoq,  o‘rab 

olmoq;  les  alpinistes  s’attachent  à  la  corde  alpinistlar  arqonga 

o‘ralmoqdalar;  2. fig bog‘liq bo‘lmoq,  bog‘lanmoq; une gloire impérissable 

s’attache  à  cet  exploit  bu  jasorat  bilan  so‘nmas  shon-shuhrat  bog‘langan; 

3. yaqinlik  his-tuyg‘ulari bilan  bog‘lanmoq; je  me suis beaucoup  attaché à 

ce  pays  men  bu  mamlakatga  mahkam  bog‘langanman;  4.  o‘zini 

bag‘ishlamoq;  harakat  qilmoq,  kuch-g‘ayrat  sarf  qilmoq;  s’attacher  à  un 

travail  biror  ishga  o‘zini  bag‘ishlamoq,  tinmay  shug‘ullanmoq;  s’attacher  à 

résoudre un problème masalani yechish uchun harakat qilmoq. 

attaquant,  ante

  I.  n  1.  bosqinchi,  tajovuzkor;  2.  sport  hujumchi;  II.  adj  

hujum qiluvchi, tajovuzkor. 

attaque


  nf  1.  hujum,  hamla,  tajovuz,  bosqin,  agressiya;  déclencher, 

lancer  une  attaque  hujum  qilmoq,  bostirib  kirish;  attaque  à  main  armée 

qurolli  hujum;  attaque  aérienne  havo  hujumi;  attaque  d’une  banque 

bankga bosqinchilik; déclencher une attaque contre nos positions bizning 

pozitsiyalarimizga  hujum  boshlamoq;  passer  à  l’attaque  hujumga  o‘ tmoq; 

repousser  une  attaque  hujumni  qaytarmoq;  2.  fig  hujum,  ta’na,  malomat; 

yopishish;  3.  fig  qattiq  zarba,  og‘ir  kulfat;  résister  aux  attaques  du  sort 

taqdirning kulfatlariga,  falakning zarbalariga bardosh bermoq;  4. méd xuruj, 

xuruj qilish,  tutish,  tutib qolish (biror kasallikning qattiq tutib qolishi); 5. sport 

hujum,  hujumchilar;  6.  être  d’attaque  kuchga  to‘la  bo‘lmoq,  har  narsaga 

tayyor bo‘lmoq. 

attaquer


  I.  vt  1.  hujum  qilmoq,  jang  boshlamoq;  2.  hujumga  o‘tmoq, 

hujumga  tashlanmoq,  tajovuz  qilmoq,  hamla  qilmoq;  attaquer  qqn  à  main 

armée  biror kimsaga qurol bilan  tajovuz  qilmoq; attaquer qqn à coups de 

poings  biror  kimsaga  musht  bilan  hamla  qilmoq;  3.  fig  ayblamoq,  tanqid 

qilmoq,  ta’na  qilmoq,  ma’lomat  toshlarini  yog‘dirmoq;  yopishmoq;  dans  un 

article  qui  attaque  le  ministre  vazirni  tanqid  qilgan  maqolada;  attaquer 

qqn  en  justice  biror  kimsaga  qarshi  jinoiy  ish  qo‘zg‘amoq;  4.  buzmoq, 

yemirmoq; les acides attaquent les tissus kislotalar gazlamani yemiradilar; 

la  rouille  attaque  le  fer  zang  temirni  yemiradi;  5.  boshlamoq,  kirishmoq; 

attaquer  la  rédaction  d’un  nouveau  chapitre  yangi  bobni  yozishga 

kirishmoq; II. s’attaquer (à) vpr 1. hujum qilmoq, tashlanmoq, hamla qilmoq; 

s’attaquer à des préjugés eskilik sarqitlariga  hujum qilmoq; 2. boshlamoq, 

kirishmoq; hal  qilishga harakat  qilmoq; les plus grands penseurs se sont 

attaqués  à  ce  problème  buyuk  mutafakkirlar  bu  masalani  yechishga 

harakat qilganlar. 

attardé, ée

 adj 1. kechikkan, hayallagan, kech qolgan, kechikib kelgan; 2. 

vaqti o‘ tgan, qoloq, keyinda qolgan, kech; une conception attardée keyinda 

qolgan  konsepsiya;  3.  orqada  qolgan;  yaxshi  o‘smagan,  rivojlanmagan; 

taraqqiy etm agan, qoloq; un enfant attardé rivojlanmagan bola. 

attarder

 

(s’)



  vpr  1.  hayallamoq,  kechikmoq,  ko‘proq  bo‘lmoq,  turib, 

hayallab  qolmoq,  qolib  ketmoq;  s’attarder  chez  qqn  birovnikida  hayallab 

qolmoq;  2.  to‘xtamoq,  to‘xtalib  qolmoq;  s’attarder  sur  un  sujet  masala 

ustida  uzoq  to‘xtalmoq;  s’attarder  à  regarder  les  étalages  peshtaxtalarni 

uzoq tomosha qilmoq, do‘konlarni tomosha qilish uchun to‘xtalib qolmoq. 

atteindre

 vt 1. yetmoq, yetib olmoq, yetib bormoq; atteindre le coin de la 

rue  ko‘chaning  muyulishiga  yetmoq;  atteindre  Moscou  M oskvaga  yetib 

bormoq;  2.  bormoq,  yetmoq,  ko‘ tarilmoq;  o‘sib,  bo‘y  cho‘zib  ko‘ tarilmoq;  3. 

biror  yoshga  yetmoq,  kirmoq,  -gacha  yashamoq;  erishmoq;  muvaffaq 

bo‘lmoq; atteindre son but maqsadiga erishmoq; atteindre un âge avancé 

keksalik yoshiga yetmoq; 4.  topmoq, aloqa bog‘lamoq; 5.  tekkizmoq, urmoq, 

tushirmoq;  tegmoq,  tushmoq;  atteindre  la  cible  nishonga  urmoq;  la  balle 

perdue  l’avait  atteint  au  genou  daydi  o‘q  uning  tizzasiga  tegdi;  6. 

ranjitmoq,  xafa  qilmoq;  bezovta  qilmoq;  hayajonga,  iztirobga  solmoq; 

g‘alayonga keltirmoq. 

atteint,  einte

  adj  shikastlangan,  zarbaga  uchragan;  atteint  de  maladie 

kasallangan, bemor. 

atteinte


  nf  1.  être  hors  d’atteinte  yetib  bo‘ lmaydigan  joyda  bo‘lmoq; 

xavfsiz joyda bo‘lmoq; il s’enfuit et fut bientôt hors d’atteint u qochib ketdi 

va tezda yetib bo‘lmaydigan joyda  edi;  2. qasd, suiqasd qilish,  hamla qilish; 

suiqasd,  tajovuz;  zarar,  shikast,  ziyon;  une  atteinte  à  la  liberté  de  qqn 

birovning  erkinligiga  tajovuz  qilish;  porter  atteinte  à  ziyon  yetkazmoq; 

porter atteinte à l’indépendance mustaqillikka suiqasd qilish. 

attelage

  nm  1.  arava  yoki  chanaga  qo‘shilgan  bir  necha  ot,  it,  bug‘u 

kabilar;  2.  arava  yoki  chanaga  ot,  it,  bug‘u  va  kabilarni  qo‘shish;  tirkash, 

ulash;  tirkovchi  moslama,  ulovchi  mexanizm;  collier  d’attelage  xomut, 

bo‘yinturuq, bo‘yincha; crochet d’attelage tirkov ilgagi. 

atteler


  I.  vt  1.  qo‘shmoq;  atteler  les  chevaux  à  la  charrue  omochga 

otlarni qo‘shmoq; atteler une voiture karetaga  otlarni  qo‘shmoq; 2. fig fam 

atteler  qqn  à  un  travail  biror  kimsani  og‘ir  ishga  solmoq;  3.  ulamoq, 

tirkamoq; atteler un wagon à la locomotive vagonlarni parovozga tirkamoq; 

II. s’atteler vpr (à) ishga bel bog‘lab kirishmoq. 

attelle


 nf méd taxtakach; mette une attelle taxtakachlab qo‘ymoq. 

attenant,  ante

  adj  tutashgan,  yondoshgan,  tutashib  turgan;  une 

construction attenante à la maison uyga tutashgan imorat. 

attendre

 vt 1. kutmoq, kutib  turmoq; sabr  qilmoq; attendre qqn jusqu’à 

midi biror kimsani kunduz soat 12 gacha kutmoq; loc adj en attendre (qqch, 

de  +inf)  kutib;  -guncha;  en  attendre  son  arrivée  uning  kelishini  kutib,  u 

kelguncha; 2.  tayyor  turmoq (ega predmetni ifodalaydi); le dîner, la voiture 

vous  attend  tushlik  ovqat,  mashina  sizni  kutm oqda;  3.  umid  qilmoq,  umid 

bog‘lamoq,  ko‘z  tutmoq;  attendre  qqch  de  la  part  de  qqn  birovdan  biror 

narsani  umid  qilmoq;  II.  s’attendre  vpr  kutmoq,  umid  bog‘lamoq; 

tayyorlanmoq;  tayyor  turmoq;  de  sa  part  je  m’attends  à  tout  undan  har 

narsani kutishga  tayyorman; il s’attend à ce que je  revienne  u meni keladi 

deb umid bog‘layapti. 

attendrir

  I.  vt  1.  yumshatmoq,  muloyim  qilmoq;  attendrir  de  la  viande 

go‘shtni  yumshatmoq;  2.  fig  iydirmoq,  rahmini  keltirmoq,  yumshatm oq; 

ko‘nglini  eritmoq;  mehrini  qo‘zg‘atmoq;  ses  larmes  m’attendrissent  uning 

ko‘z  yoshlari  mening  ko‘nglimni  buzib  yubordi;  II.  s’attendrir  vpr  iymoq, 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   15   16   17   18   19   20   21   22   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling