Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet191/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   187   188   189   190   191   192   193   194   ...   238

 nf 1. yo‘l-yo‘l chiziq; étoffe à rayures yo‘l-yo‘l gazmol; rayures sur 

le  pelage  d’un  animal  hayvonning  ustidagi  yo‘l-yo‘l  chiziqlar;  2.  qirilgan, 

chizilgan,  o‘yilgan,  urilgan  joy;  rayures  sur  un  meuble  mebelning  ustidagi 

chizilgan joylar. 

raz

 

de



 

marée


  nm  inv  yer  qimirlashi  yoki  vulqondan  kelib  chiqadigan 

kuchli  to‘lqin;  fig  ag‘dar-to‘ntar  qilish,  tubdan  o‘zgartirish;  un  raz  de  marée 

électoral saylovdagi ag‘dar-to‘ntar. 

razzia


 nf 1. talonchilik bosqini, hujumi (arab mamlakatlarida);  2. fam faire 

une  razzia  sur  tashlanmoq,  talamoq,  ship-shiydom  qilmoq;  on  a  fait  une 

razzia sur le buffet bufetni ship-shiydom qilishdi. 

razzier


 vt talon-taroj qilmoq, bosib talamoq, talab ketmoq. 

 nm inv mus re. 



réabonnement

 nm obunani qayta boshlash. 

réabonner

  I.  vt  qaytadan  obuna  qilmoq;  II.  vpr  se  réabonner  à  un 

journal gazetaga qaytadan obuna bo‘lmoq. 

réaccoutumer

 vt litt réhabituer. 

réacteur


  nm  1.  reaktiv  dvigatel;  2.  réacteur  nucléaire  yadro,  atom  

reaktori. 

réactif

  nm  chim  reaktiv  (kimyoviy  reaksiyani  amalga  oshirish  uchun 



ishlatiladigan modda). 

réaction


1

  nf  1.  qarshi  ta’sir;  principe  de  l’égalité  de  l’action  et  de  la 

réaction  harakatning  tengligi  va  qarshi  ta’sir  qonuniyati;  avion  à  réaction 


RÉACTION

 

REBOISEMENT



 

 

 



472 

reaktiv  samolyot;  2.  chim  reaksiya;  l’acide  entre  en  réaction  avec  le 

calcaire  kislota  ohaktosh  bilan  reaksiyaga  kirishadi;  réaction  nucléaire 

yadroviy reaksiya; réaction en  chaîne zanjir reaksiya;  fig boshqalarga ham 

o‘tadigan, o‘ziga o‘xshash his-tuyg‘u yoki xususiyat hosil qiladigan; 3. physiol 

biol  reaksiya,  sezish,  ta’sirlanish  (organizmning  tashqi  ta’sirga  javobi);  les 

réactions de défense de l’organisme organizmning  himoya reaksiyasi; 4. 

javob,  qarshi  harakat;  agir  en  réaction  contre,  par  réaction  contre  qqn, 

qqch  biror  kimsaga,  biror  narsaga  javob  tariqasida  harakat  qilmoq;  5.  aks 

javob,  fikr, munosabat, reaksiya; la réaction de qqn  à une  catastrophe, à 

une  injure  biror  kishining  biror  falokatga,  so‘kishga  aks  javobi;  réaction 

lente;  vive,  soudaine  sekin,  tez,  to‘satdan  aks  javob;  être  sans  réaction 

befarq  bo‘lmoq;  il  a  protesté?  –  non,  aucune  réaction  u  qarshilik 

ko‘rsatdimi? – yo‘q, hechqanday reaksiya bo‘lmadi. 

réaction

2

  nf  péj  reaksiya  (ijtimoiy  taraqqiyotga  va  ijobiy  o‘zgarishlarga 



qattiq  qarshilik  ko‘rsatish  siyosati);  les  forces  de  la  réaction  reaksion 

kuchlar; à bas la réaction! yo‘qolsin reaksiya! 

réactionnaire

  I.  adj  péj  reaksion;  aksilinqlobiy,  jaholatparast;  opinions 

réactionnaires  reaksion  fikrlar;  écrivain  réactionnaire  reaksion  yozuvchi; 

II.  n  reaksioner,  aksilinqilobchi,  jaholatparast;  un  vieux  réactionnaire  qari 

aksilinqilobchi. 

réadaptation

 nf qayta moslashuv, qaytish, oldingi odatiy holatga qaytish; 

la réadaptation d’un soldat à la vie civile askarning oddiy hayotga qayta 

moslashuvi. 

réadapter

  I.  vt  qayta  moslashtirmoq,  qaytarmoq,  oldingi  odatiy  holatga 

qaytarmoq;  II.  vpr  laissez-lui  le  temps  de  se  réadapter  unga  qayta 

moslashmoq uchun vaqt bering. 

réaffirmer

 vt qayta tasdiqlamoq, qayta ta’kidlamoq. 

réagir


  vi  1.  (sur,  contre)  qarshilik  qilmoq,  aks  ta’sir  ko‘rsatmoq,  qarshi 

harakat  qilmoq;  l’organisme  réagit  contre  les  maladies  infectieuses 

organizm  yuqumli  kasalliklarga  qarshilik  qiladi;  2.  (sur  qqn,  qqch)  biror 

kishiga,  biror  narsaga  ta’sir  qilmoq,  etmoq,  ko‘rsatmoq,  o‘ tkazmoq;  aks 

etmoq; 3. (contre) qarshilik ko‘rsatmoq; réagir contre une mode, un usage 

biror modaga, biror odatga qarshilik ko‘rsatmoq; ils essayèrent de réagir et 

de  rétablir  l’ordre  ular  qarshilik  ko‘rsatishga  va  tartib  o‘rnatishga  harakat 

qilishdi;  réagis! ne te laisse  pas  abattre! harakat qil!  o‘zingni xarob qildirib 

qo‘yma!  4.  (à)  aks  ta’sir  ko‘rsatmoq,  javob  qaytarmoq;  il  n’a  pas  réagi  à 

notre  provocation  u  bizning  ig‘vomizga  uchmadi;  réagir  brutalement, 

violement qo‘pollik, qurslik bilan javob qaytarmoq; je ne sais pas comment 

je réagirais men qanday qilib javob qaytarishimni ham bilmay qoldim. 

réajustement

 nm to‘g‘rilash, tuzatish, moslash. 

réalisable

  adj  1.  amalga  oshirsa,  bajarsa  bo‘ladigan;  mumkin  bo‘ lgan; 

projet  réalisable  amalga  oshirsa  bo‘ladigan  reja;  2.  pulga  aylantirsa 

bo‘ladigan;  un  héritage  totalement  réalisable  to‘la  pulga  aylantirsa 

bo‘ladigan meros. 

réalisateur,  trice

  n  1. 

amalga 


oshiruvchi, 

bajaruvchi; 

2. 

sahnalashtiruvchi, rejissor. 



réalisation

  nf  1.  amalga  oshirish,  bajarish;  2.  amalga  oshirilgan, 

erishilgan  narsa;  yutuq;  3.  mol-mulkni  pulga  aylantirish;  4.  sahnalashtirish, 

filmga tushirish, yaratish (filmni, televizor ko‘rinishlarini, radio eshittirishlarini). 

réaliser

1

  I.  vt  1.  amalga  oshirmoq,  bajarmoq;  réaliser  un  projet  rejani 



amalga  oshirmoq;  réaliser  une  ambition,  un  idéal  maqsadga,  oliy 

maqsadga yetishmoq;  2. o‘zida mujassamlashtirmoq; 3.  qilmoq;  réaliser un 

achat,  une  vente  xarid  qilmoq,  sotmoq;  réaliser  un  film  film  yaratmoq;  4. 

pulga  aylantirmoq;  réaliser  des  biens  boyliklarni  pulga  aylantirmoq;  II.  se 

réaliser  vpr  amalga  oshmoq,  yuzaga,  ro‘yobga  chiqmoq;  bajarilmoq; 

ushalmoq;  bo‘lmoq;  ses  prévisions  se  sont  réalisées  uning  bashoratlari 

amalga oshdi. 

réaliser


2

 vt tasavvur qilmoq, anglamoq,  tushunib yetmoq,  fahmlamoq;  je 

réalie soudain qu’il est trop tard men birdan  tushunib yetdimki,  juda kech 

bo‘libdi; tu réalises? anglayapsanmi? 

réalisme

 nm 1. realizm; réalisme et naturalisme relizm va naturalizm; 2. 

haqqoniylik; faire preuve de réalisme haqqoniylikni namoyon qilmoq. 

réaliste


  n,  adj  1.  realist,  realizm  tarafdori;  un  écrivain,  un  peintre 

réaliste  realist  yozuvchi,  rassom;  un  portrait  réaliste  realistik  portret;  2. 

amaliyotchi,  realist  (shart-sharoitlarni  aniq  hisobga  oluvchi);  un  homme 

d’état  réaliste  amaliyotchi  davlat  arbobi;  une  analyse  réaliste  de  la 

situation sharoitning amaliy tafsili. 

réalité


  nf  1.  reallik,  haqiqiylik,  chinlik,  amaliylik,  asoslilik;  douter  de  la 

réalité  d’un  fait  biror  faktning  haqiqiyligiga  shubha  qilmoq;  2.  reallik,  bor 

narsa, voqelik, mavjud  fakt; la science cherche à connaître et à décrire la 

réalité  fan voqelikni  bilish va  uni  ta’riflashga harakat  qiladi;  3.  hayot, borliq; 

le rêve et la réalité orzu va hayot; la réalité quotidienne kundalik hayot; la 

réalité  dépasse  la  fiction  xayoliy  narsa  boshqa,  hayot  boshqa;  dans  la 

réalité asl  hayotda; dans la  réalité, cela se passe aurtrement asl hayotda 

bu  boshqacha  bo‘ladi;  en  rélité  aslida,  haqiqatda,  haqiqatdan,  rostdan, 

chindan; 4.  bor  narsa, mavjud  fakt; les réalités de tous les jours kundalik 

hayot;  loc  prendre  ses  désirs  pour  des  réalités  chuchvarani  xom 

sanamoq. 

réanimation

  nf  reanimatsiya  (klinik  o‘lim  davrida  organizmni  tiriltirish, 

jonlantirish). 

réanimer

 vt jonlantirmoq, tiriltirmoq. 

réapparaître

 vi qayta paydo bo‘lmoq, qayta ko‘rinmoq, qayta chiqmoq. 

réapparition

 nf qayta paydo bo‘lish, qayta ko‘rinish, qayta chiqish. 

réapprendre

  ou  rapprendre  vt  qaytadan,  boshqatdan,  yangidan 

o‘rganmoq, o‘qimoq; il faudra qu’il réapprenne sa leçon u darsini qaytadan 

o‘rganishi kerak bo‘ladi. 

réapprovisionner

 vt qaytadan zaxiralarni to‘ldirmoq. 

réarmemet

  nm  qayta  qurollanish;  la  politique  du  réarmement  qayta 

qurollanish siyosati. 

réarmer


  vt  1.  qayta  o‘qlamoq;  recharger  un  fusil,  un  pistolet  miltiqni, 

to‘pponchani qayta o‘qlamoq; 2. vi qayta qurollanmoq. 

réassort

 ou réassortiment nm yangi mol, tovar, yangi assortiment; yangi 

xil mollar bilan to‘ldirish, yangilash. 

réassortir

 vt  1.  qaytadan  tiklamoq,  to‘ldirmoq;  ils  réassortissent  leurs 

couverts ular o‘zlarining ovqatlanish anjomlarini qaytadan to‘ldirmoqdalar; 2. 

yangi tovarlar bilan to‘ldirmoq, yangilamoq. 

rébarbatif,  ive

  adj  badjahl,  qovog‘i  soliq,  yoqimsiz,  sovuq;  il  a  un  air 

rébarbatif  uning  ko‘rinishi  sovuq;  2.  qiyin  va  zerikarli;  études,  sujets 

rébarbatifs qiyin va zerikarli o‘qish va mavzular. 

rebâtir


  vt  qayta  qurmoq;  rebâtir  une  maison  uyni  qayta  qurmoq;  il 

voudrait rebâtir la société u jam iyatni qayta qurishni xohlar edi. 

rebattre

  vt  loc  rebattre  les  oreilles  à  qqn  de  qqch  gapiraverib  quloqni 

qomatga keltirmoq,  javrayverib miyani  qoqib  qo‘lga bermoq; il  me  rebat les 

oreilles  de  ses  prouesses  u  o‘zining  qahramonliklari  haqida  gapiraverib, 

qulog‘imni qomatga keltiryapti. 

rebattu,  ue

  adj  ko‘p  ishlatilgan,  chaynalgan,  siyqasi  chiqqan;  c’est  un 

sujet rebattu bu siyqasi chiqqan mavzu. 

rebelle

 I. adj 1. rebelle à isyon ko‘ targan, qarshi bosh ko‘targan, isyonchi, 



isyonkor; troupes rebelles isyonchi  to‘dalar; 2. rebelle  à qarshilik qiladigan, 

qarshilik  ko‘rsatadigan,  bo‘ysunmaydigan;  il  est  rebelle  à  tout  effort  u 

hamma  urinishlarga  bo‘ysunmayapti;  il  est  rebelle  aux  mathématiques  u 

matematikaga  uquvsiz;  mon  estomac  est  rebelle  à  ce  remède  mening 

oshqozonim  bu  dorini  qabul  qilmaydi;  fièvre  rebelle  tushirib  bo‘lmaydigan 

issiqlik;  3.  bo‘ysunmas,  o‘ jar,  qaysar;  mèches  de  cheveux  rebelles 

bo‘ysunmas kokillar; II. n isyonchi; négocier avec des  rebelles  isyonchilar 

bilan muzokara olib bormoq. 

rebeller

 

(se)



 vpr 1. bosh ko‘ tarmoq,  isyon ko‘tarmoq, qo‘zg‘olon qilmoq; 

ko‘tarilmoq; la population s’est rebellée contre le dictateur xalq diktatorga 

qarshi bosh ko‘tardi; 2. qarshi chiqmoq, qarshilik qilmoq. 

rébellion

  nf  1.  isyon,  g‘alayon,  qo‘zg‘olon;  le  gouvernement  à  maté 

durement la rébellion hukumat g‘alayonni shafqatsizlarcha bostirdi; 2. bosh 

tortish, bo‘ysunmaslik, bo‘yin tovlash. 

rebiffer


 

(se)


  vpr  fam  sarkashlik,  o‘jarlik,  qaysarlik  qilmoq;  o‘jarligi, 

qaysarligi  tutib  turib  olmoq;  le  gosse,  qu’on  envoyait  faire  toutes  les 

courses, s’est rebiffé  hamma  topshiriqlarni  bajarish uchun  jo‘natilgan  bola 

qaysarligi tutib turib oldi. 

reblochon

 nm reblochon (Savuada tayyorlanadigan pushloqning bir turi). 

reboisement

 nm qaytadan daraxtzorga, o‘rmonzorga aylantirish. 



REBOISER

 

RECEVEUR



 

 

 



473 

reboiser


 vt qaytadan daraxtzorga, o‘rmonzorga aylantirmoq. 

rebond


 nm 1. sakrash, irg‘ish, sapchish; urilib qaytish; les rebonds d’une 

balle  to‘pning  sakrashlari;  2.  keskin,  katta  o‘zgarish,  olg‘a  bosish,  siljish; 

sakrash. 

rebondi, ie

 adj dumaloq, lo‘ppi, semiz; joues rebondies lo‘ppi yuzlar. 

rebondir


  vi  1.  sakramoq,  irg‘imoq,  sapchib  tushmoq;  la  balle 

rebondissait  sur  le  sol  to‘p  yerda  sakrar  edi;  rebondir  très  haut  juda 

baland  sakramoq;  2.  olg‘a  bosmoq,  ilgari  siljimoq,  bosmoq,  o‘zgarmoq;  les 

derniers témoignages pourraient faire rebondir l’affaire oxirgi guvohliklar 

ishni ilgari siljitishi mumkin; 3. yurishib ketmoq. 

rebondissement

  nm  1.  sakrash,  irg‘ish,  sapchish;  2.  olg‘a  bosish, 

ilgarilash, ilgari siljish, o‘zgarish; les rebondissements d’une affaire ishning 

ilgari siljishi. 

rebord


  nm  turtib,  bo‘rtib  chiqib  turgan  chet,  qirg‘oq;  le  rebord  d’une 

fenêtre derazatokcha. 

reboucher

  vt  qaytadan  bekitm oq,  qaytadan  tiqinini  tiqmoq,  qaytadan 

og‘zini bekitib  qo‘ymoq; reboucher  le flacon  après usage  foydalangandan 

keyin shishachaning tiqinini qayta tiqib qo‘ymoq; reboucher un trou teshikni 

qayta bekitib qo‘ymoq. 

rebours  (à)

  loc  adv  juniga  qarama-qarshi  yo‘nalishda;  teskarisiga, 

teskari;  aksiga,  tersiga;  tourner  les  pages  d’un  livre  à  rebours  kitobni 

teskarisiga  varaqlamoq;  brosser  une  étoffe  à  rebours  matoni  teskarisiga 

cho‘tkalamoq;  caresser  un  chat  à  rebours  mushukni  teskarisiga  (juniga 

qarama-qarshi) silamoq; prendre l’ennemi à rebours dushmanga orqadan 

zarba  bermoq;  loc  compte  à  rebours  teskari  hisob  (…4,  3,  2,  1,  0);  faire 

tout à rebours  hamma narsani  teskarisiga  qilmoq; loc prép à  rebours de, 

vx  au  rebours  de  qarshi,  xilof  ravishda;  il  agit  à  rebours  du  bon  sens  u 

aqlga xilof ravishda ish tutadi. 

rebouteux, euse

 n fam siniqchi, chiqqan a’zolarni soluvchi. 

reboutonner

  vt  qaytadan  tugmalamoq,  qaytadan  tugmalarini  solmoq, 

qadamoq. 

rebrousse-poil

  loc  adv  à  rebrousse-poil  teskarisiga,  juniga  qarama-

qarshi;  caresser  un  chat  à  rebrousse-poil  mushukni  teskarisiga  (juniga 

qarama-qarshi) silamoq. 

rebrousser

 vt 1.  teskari  taramoq,  teskari silamoq,  teskarisiga yotqizmoq 

(sochni, junni); rebrousser les poils d’un tapis gilamning  tukini  teskarisiga 

silamoq; 2. loc rebrousser chemin orqasiga qaytmoq; la rue était barrée, il 

dut rebrousser chemin yo‘l to‘siq edi, uning orqasiga qaytishiga to‘g‘ri keldi. 

rebuffade

  nf  litt  qo‘pol  javob,  yomon  qabul  qilish;  ostonadan,  eshikdan 

haydab solmoq. 

rébus

  nm  1.  rebus,  boshqotirma;  2.  jumboq,  muammo,  boshqotirma;  ta 



lettre est un vrai rébus! sening yozuving haqiqiy jumboq! 

rebut


 nm 1. keraksiz narsa, lash-lush,  latta-putta, eski-tuski; le rebut du 

genre  humain  odamgarchilikdan  chiqqan  kishilar,  razillar,  tuban  kishilar, 

palidlar, ifloslar; 2. loc mettre qqch au rebut biror narsani tashlab yubormoq 

(undan qutulmoq). 

rebutant,  ante

  adj  jirkanch,  yoqimsiz,  iflos,  sovuq;  aspect  rebutant 

sovuq bashara; tâches rebutantes jirkanch ishlar. 

rebuter


  vt  1.  esankiratmoq,  esankiratib,  dovdiratib,  gangitib  qo‘ymoq, 

sarosimaga  tushirmoq; ce travail  me rebute bu  ish meni esankiratib qo‘ydi; 

2.  jirkantirmoq,  nafrat  uyg‘otm oq;  la  vulgarité  de  ses  façons  me  rebute 

uning odobsiz qiliqlari menda nafrat uyg‘otadi. 

récalcitrant,  ante

  adj,  n  qaysar,  o‘jar,  ters,  injiq;  tixir,  sarkash,  asov; 

cheval récalcitrant asov ot; caracrère récalcitrant qaysar tabiat. 

recaler


  vt  fam  yiqitmoq,  im tihondan  o‘ tkazmaslik;  elle  s’est  fait  recaler 

au bac u bakalavrlik im tihonidan yiqildi; il est recalé u im tihondan yiqilgan. 

récapitulation

 nf qisqa xulosa, qisqacha mazmun, yakun. 

récapituler

  vt  xulosalamoq,  yakunlamoq,  yakun  yasamoq;  qisqacha 

bayon  qilmoq,  qisqacha  aytib  bermoq;  qaytadan  birma-bir  ko‘rib  chiqmoq; 

récapituler  un  exposé  bayonni  xulosalamoq;  récapitulons  les  faits  yana 

bir bor dalillarni birma-bir ko‘rib chiqaylik! 

recel


  nm  o‘g‘irlangan  narsalarni  bekitmoq,  yashirmoq;  il  est  accusé  de 

recel  de  bijoux  u  o‘g‘irlangan  taqinchoqlarni  yashirganligi  uchun 

javobgarlikka tortildi. 

receler


  vt  o‘zida  yashirmoq,  o‘z  ichiga  olmoq,  o‘zida  mujassam  qilmoq; 

cet  ouvrage  recèle  de  grandes  beautés  bu  asar  o‘zida  ulkan  go‘zallikni 

mujassam  qilgan;  2.  bekitib  saqlamoq,  yashirmoq  (boshqalar  tomonidan 

o‘g‘irlangan  narsalarni);  receler  des  objets  volés  o‘g‘irlangan  narsalarni 

yashirmoq. 

récemment

  adv  yaqinda,  yaqindagina;  hali,  boya;  yaqindan  beri;  tout 

récement yaqindagina. 

recensement

  nm  hisob,  hisob-kitob;  aholini  ro‘yxatga  olish;  de  quand 

date  le  dernier  recensement  en  France?  oxirgi  marta  Fransiyada  aholini 

qachon ro‘yxatga olingan? 

recenser

  vt  hiso-kitob  qilmoq,  ro‘yxatga  olmoq;  recenser  la  population 

d’une commune kommunaning aholisini ro‘yhatga olmoq. 

récent,  ente

  adj  yaqindagi,  yaqinda  bo‘lib  o‘ tgan,  sodir  bo‘lgan,  yuz 

bergan;  yangi,  eng  so‘nggi;  les  événements  récents  yaqinda  bo‘lib  o‘ tgan 

voqealar. 

récépissé

 nm tilxat. 

réceptacle

  nm  o‘zida  yig‘uvchi,  to‘plovchi,  jamlovchi;  la  mer  est  le 

réceptacle  des  eaux  fluviales  dengiz  daryo  suvlarini  o‘zida  yig‘uvchi 

hisoblanadi. 

récepteur

1

  nm  to‘lqinlarni  qabul  qiluvchi  va  tarqatuvchi  apparat;  un 



récepteur  de  radio  radiopryomnik;  le  récepteur  du  téléphone  telefon 

go‘shagi; décrocher le récepteur go‘shakni ko‘ tarmoq, olmoq. 

récepteur

2

, trice



 adj qabul qiladigan, qabul qiluvchi; antenne réceptrice 

qabul qiladigan antenna. 

réceptif, ive

 adj ta’sirlanuvchan;  réceptif à qqch biror narsaga  nisbatan 

ta’sirchan,  beriluvchan, moyil; les enfants sont particulièrement  réceptifs 

à  la  suggestion  bolalar  ishontirishga  juda  beriluvchan,  tez  ishonadigan 

bo‘lishadi. 

réception

  nf  1.  qabul  qilish,  qabul  qilib  olish,  olish;  la  réception  d’une 

commande  buyurtma  qabul  qilish;  accuser  réception  d’un  paquet  paket 

olganligini  tasdiqlamoq;  2.  qabul  qilish  (to‘lqinlarni);  3.  kutib  olish,  qabul 

qilish;  être  chargé  de  la  réception  d’un  ambassadeur,  d’un  chef  d’état 

elchini,  davlat  rahbarini  kutib  olishga  mas’ul  bo‘lmoq;  faire  à  qqn  une 

cordiale réception biror kishini chin qalbdan kutib olmoq; 4. keluvchilar kutib 

turadigan  yoki  qabul  qilinadigan  joy,  qabulxona;  la  réception  d’un  hôtel 

mehmonxona qabulxonasi; 5. qabul, bazm; donner une grande réception 

katta bazm bermoq; 6. qabul, qabul marosim i; la réception d’un écrivain à 

l’académie  française  yozuvchini  Fransiya  akademiyasida  qabul  qilish 

marosimi; discours de réception kirish nutqi. 

réceptionner

  vt  qabul  qilib  olmoq;  réceptionner  des  marchandises 

mollarni qabul qilib olmoq. 

réceptionniste

  n  qabulxona  xodimi;  la  réceptionniste  va  vous 

renseigner qabulxona xodimi sizga ma’lumot beradi. 

réceptivité

  nf  1.  ta’sirlanuvchanlik,  bir  narsani  o‘ziga  tez  olish,  moyillik; 

être  en  état  de  réceptivité  moyillik  holatida  bo‘ lmoq;  2.  beriluvchanlik, 

moyillik; la  réceptivité de l’organisme à une contagion  tananing yuqumli 

kasallikka beriluvchanligi. 

récession

 nf inqirozga yuz tutish; inqiroz, tanazzul, tushkunlik. 

recette

1

 nf 1.  tushum, kirim,  foyda, daromad; la  recette jounalière d’un 



théâtre teatrning bir kunlik tushumi; toucher un pourcentage sur la recette 

daromaddan ulush olmoq; loc faire  recette katta muvaffaqiyatga erishmoq; 

un film qui fait recette katta muvaffaqiyatga erishayotgan film; les recettes 

couvrent les dépenses foyda xarajatni qoplaydi; 2. kirim kassasi; la recette 

des contributions directes soliq to‘lovlari kassasi. 

recette


2

  nf  1.  retsept,  tayyorlash  usuli;  donner  la  recette  d’un  gâteau 

pirog retseptini bermoq; un livre de recette (de cuisine) retseptlar kitobi; 2. 

usul, yo‘l, andoza, qolip; une recette infaillible pour réussir erishish uchun 

aniq yo‘l. 

recevable

  adj  qabul  qilsa,  rozi  bo‘lsa  bo‘ladigan,  maqbul,  ma’qul;  cette 

excuse n’est pas recevable bu uzr qabul qilsa bo‘ladigan emas. 

receveur,  euse

  n  1.  qabul  qiluvchi,  yig‘uvchi  (pulni);  receveur  des 

contributions  soliq  yig‘uvchi;  le  receveur  des  postes  pochta  xodim i;  2. 

konduktor (shahar transportida); 3. qon  oluvchi; le donneur et  le  receveur 

qon topshiruvchi (donar) va qon oluvchi. 


RECEVOIR

 

RÉCITER



 

 

 



474 

recevoir


 I. vt 1. olmoq, ega bo‘lmoq, qabul qilmoq; elle a reçu un prix u 

mukofot  oldi;  nous  ne  recevons  pas  la  cinquième  chaîne  biz  beshinchi 

kanalni  olmaymiz; recevoir un conseil maslahat olmoq;  2. biror ish-harakat 

ta’siri  ostiga  olinmoq;  recevoir  des  coups  kaltak  yemoq;  recevoir  des 

blessures  yarador  bo‘lmoq;  qu’est-ce  qu’il  a  reçu!  unga  nima  bo‘ldi! 

(qanday  kasalga  duchor  bo‘ldi!);  recevoir  un  affront,  des  injures 

haqoratga,  so‘kishga  uchramoq;  3.  biror  holga  solinmoq,  uchramoq;  le 

projet  initial  a  reçu  quelques  modifications  boshlang‘ich  reja  ayrim 

o‘zgartirishlarga uchradi; 4. qabul qilmoq, kutib olmoq, kutmoq; recevoir qqn 

à dîner, à sa table biror kishini tushlikka, dasturxonga taklif qilmoq; recevoir 

qqn;  avec  empressement  bajonudil  kutib  olmoq;  être  bien,  mal  reçu 

yaxshi,  yomon  kutib  olingan  bo‘lmoq;  mehmon,  do‘stlarni  kutmoq;  ils 

reçoivent  très  peu  ularnikiga  mehmon  juda  kam  keladi;  5.  ruxsat,  ijozat 

etmoq,  yo‘ l  qo‘ymoq;  être  reçu  à  un  examen,  un  concours  im tihonga, 

konkursga  qo‘yilmoq;  6.  ko‘nmoq,  qabul  qilmoq,  rozi  bo‘ lmoq;  recevoir  les 

suggestions  de  qqn  biror  kishining  maslahatiga  ko‘nmoq;  recevoir  des 

excuses  uzrni  qabul  qilmoq;  selon  les  usages  reçus  qabul  qilingan  odat 

bo‘yicha;  7.  sig‘dira  olmoq,  qabul  qilmoq;  ce  salon  peut  recevoir  plus  de 

cinquante personnes bu mehmonxona  ellikdan  ortiqroq odamni qabul  qila 

oladi; II.  se  recevoir vpr  1. mehmon kutmoq, mehmon qabul  qilmoq;  ils  se 

reçoivent  beaucoup  ular  juda  ko‘p  mehmon  kutishadi;  2.  sport  yerga 

tushmoq (sakrashdan so‘ng);  elle s’est reçue sur la  jambe droite u yerga 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   187   188   189   190   191   192   193   194   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling