Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet55/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   51   52   53   54   55   56   57   58   ...   238

 

vt  fam  topmoq,  qidirib,  axtarib  topmoq,  ko‘rmoq, 



ko‘rib qolmoq, erishmoq, yetishmoq. 

dégoulinade 

nf fam dog‘, iz (oqib tushgan narsaning izi). 

dégouliner 

vi fam sizmoq, sizib chiqmoq, sizib oqmoq, tomchilamoq. 

dégoupiller 

vt himoya halqasini olib tashlamoq. 

dégourdi,  ie 

adj  1.  epchil,  chaqqon,  abjir,  uddaburo,  ishbilarmon,  aqlli, 

zehnli, idrokli, bilag‘on, o‘ tkir zehnli; 2. odobsiz, betakalluf, surbet, ayyor. 

dégourdir 

I.  vt  1.  behush  holatidan  chiqmoq,  silkitmoq,  siltab  tortmoq, 

qo‘lini,  oyog‘ ini  yozmoq,  harakatlantirmoq;  2.  isitmoq,  ilitmoq;  3.  aqlga 

o‘rgatmoq,  aqlini  kirgizmoq,  odabsizlik  qilmoq,  ishontirmoq;  4.  farforni 

kuydirmoq; II.  se dégourdir vpr 1.  isitilmoq, yondirilmoq; 2. odobli, muloyim, 

nazokatli, xushmuomala bo‘lmoq. 

dégoût 

nm  1.  jirkanish,  hazar  qilish,  nafrat,  nafratlanish,  ishtahasini 



yo‘qotish;  prendre  en  dégoût  ovqatdan  hazar  qilmoq;  avoir  du  dégoût 

pour ovqatdan jirkanmoq. 

dégoûtant,  ante 

adj  1.  yoqimsiz,  ko‘ngilni  aynitadigan  aql  bovar 

qilmaydigan,  xunuk,  jirkanch,  yaramas,  qabih,  iflos,  chirkin,  badboshra,  zid, 

bemaza,  qo‘lansa;  2.  kishini  achchiqlantiradigan,  g‘azablantiradigan, 

ablahona, jirkanuvchi, ta’bi nozik, hazarchi. 

dégoûtation 

nf fam nafratlashish, jirkanish, iflos, jirkanch narsa, yaramas 

narsa, qabohat. 

dégoûté, ée 

adj juda  to‘ygan, g‘oyat zerikkan, charchgan, bezgan,  tantiq, 

injiq,  taltaygan,  taltayib  ketgan;  faire  le  dégoûté  jirkanmoq,  hazar  qilmoq, 

injiqlik qilmoq. 



DÉGOÛTER

 

DÉJÀ



-

VU

 



 

 

142 



dégoûter 

vt  1.  ko‘ngilga  urmoq,  me’daga,  jonga  tegmoq,  bezor  qilmoq, 

nafrat tug‘dirmoq, nafrat hissini uygotmoq, hazar qilmoq; vous me dégoûtez 

mening  jonimga  tegib  ketgansiz;  2.  (de)  nafratini  keltirmoq,  xohishini 

yo‘qotmoq, qiziqishini so‘ndirmoq. 

dégouttant,  ante 

adj  tomayotgan,  tomchilab  oqayotgan,  sizib 

tomayotgan. 

dégoutter 

vi  1.  oqmoq,  tomchilamoq,  tomchilab  oqib  turmoq,  sizib 

oqmoq;  2.  tomizmoq,  tomizib,  tomchilatib  quymoq,  tomchilatmoq,  oqizmoq, 

oqizib qo‘ymoq. 

dégradant,  ante 

adj  xo‘rlaydigan,  haqoratlaydigan,  kamsitadigan, 

haqoratomuz,  yerga 

uradigan 

obro‘yini 

to‘kadigan,  uyaltiradigan, 

sharmandalarcha; conduite dégradante sharmanda qiluvchi xulq. 

dégradation

1

 

nf  1.  mansab,  amaldan  tushirish,  unvonini  olib  tashlash, 



pasaytirish,  harbiy  unvon  va  medallardan  mahrum  qilish;  dégradation 

civique  dr  haq-huquqda  mag‘lubiyat;  condamné  à  la  dégradation 

nationale  fuqarolik  huquqlaridan  mahrum  qilish;  2.  kamsitish,  yerga  urish, 

sharmanda  qilish;  3. buzilish, aynish, ishdan chiqish, buzilgan, lat yegan joy, 

shikast; dégradation de l’outillage qurol-anjomlarning ishdan chiqib qolishi; 

4. phys, chim parchalanish, bo‘linib ketish, chirish, irish, aynish, sasish; 5. fig 

yomonlashish,  yomonlashib  borish,  naslning  buzilib  borishi,  yo‘q  bo‘lib 

ketish,  vaziyatning  murakkablashishi;  dégradation  morale  ma’naviy 

tubanlik. 

dégradation

2

 

nf ohangning kuchsizlanishi, rangning pasayib borishi. 



dégrade 

nm ohang, ovozning pasayishi, rangning so‘nib borishi. 

dégrader 

I. vt 1. joyini  almashtirmoq, mansab, amaldan mahrum qilmoq, 

bo‘shatib  yubormoq,  unvonini  pasaytirmoq,  harbiy  unvon  va  medallaridan 

mahrum qilmoq; 2. kamsitmoq, yerga urmoq, sharmanda qilmoq; 3. buzmoq, 

zararlanmoq, ziyon yetkazmoq, chirimoq; II. se dégrader vpr 1. kamsitilmoq, 

yerga  urilmoq;  2.  nasl  buzilib  bormoq,  yo‘q  bo‘lib  ketmoq,  tubanlashmoq, 

yomonlashib  bormoq;  3.  buzilmoq,  sasimoq,  aynimoq,  irimoq,  urilmoq, 

eskirmoq, puturdan ketmoq, chirimoq. 

dégrafer 

I.  vt  yechmoq,  yechib  qo‘ymoq,  yechib  tashlamoq;  II.  se 

dégrafer vpr yechilmoq, yechilib ketmoq. 

dégraissage 

nm  1.  yog‘ini  olish,  ketkazish;  2.  yog‘  dog‘larini,  izlarini 

ketkazish. 

dégraisser 

vt  1.  yog‘ini  olmoq,  ketkazmoq,  yog‘dan  tozalamoq, 

yog‘sizlantirmoq;  2.  ho‘llamoq,  ivitmoq,  bo‘ktirmoq;  3.  yog‘  dog‘i  izlarini 

ketkazmoq,  yog‘  izlaridan  tozalamoq;  4.  oriqlamoq,  kuchi  qochmoq  (yer 

haqida). 

degré 


nm  1.  zina,  zinapoya;  le  grand  degré  katta  zinapoya;  2.  daraja, 

bosqich,  palla,  pog‘ona;  degré  de  qualité  sifat  darajasi;  degrés  de 

comparaison  garam  chog‘ishtirish  darajasi;  élections  à  deux  degrés  ikki 

bosqichli  saylov;  prendre  ses  degrés  ilmiy  darajani  olmoq;  enlever  à  un 

degré  supérieur  yuqori  bosqichga  ko‘ tarmoq;  par  degrés  pog‘onama-

pog‘ona,  asta-sekin;  3.  géog  daraja,  gradus;  degré  de  longitude  uzunlik 

darajasi; il fait cinq degrés au dessu de zéro 5 daraja issiq; 4. math daraja, 

ko‘paytirish darajasi. 

dégressif,  ive 

adj  pasayib,  kamayib  boradigan,  pasayuvchi;  impôt 

dégressif foyda baravar pasayib boruvchi soliq. 

dégrèvement 

nm soliqlarni kamaytirish, soliqdan ozod qilish. 

dégrever 

vt soliqni kamaytirmoq, soliqdan ozod qilmoq. 

dégriffé, ée 

adj arzonlashtirilgan, narxi kamaytirilgan. 

dégringolade 

nf 1. fam dumalab chiqib  tushish,  tushish; 2.  tushib ketish, 

pasayish, kamayish; la dégringolade des prix baho, narxning birdan  tushib 

ketishi, pasayishi. 

dégringoler 

vi  vt  fam  o‘qday  uchib,  shoshib  chiqmoq,  tushmoq,  tushib 

ketmoq,  pastga  yugurib  tushmoq;  dégringoler  l’escalier  zinapoyadan 

chopib tushmoq. 

dégrisement 

nm hushiga kelish, o‘ziga kelish. 

dégriser 

vt  1.  o‘ziga  keltirmoq,  hushiga  keltirib  qo‘ymoq,  kayfini 

tarqatmoq; 2. fam ko‘zni ochib qo‘ymoq, xomxayollarni tashlattirmoq. 

dégrossir 

vt 1. yo‘nmoq, yo‘nib  tekislamoq,  tarashlamoq,  ishlov bermoq, 

pardozlamoq;  dégrossir  les  lingots  siqadigan  mashinada  sim  o‘ramoq;  2. 

xomaki  ishlamoq,  ko‘z  bilan  xomaki  aniqlamoq,  taxminan  aniqlamoq;  3.  fig 

kimnidir ko‘zini ochib qo‘ymoq, odob o‘rgatib qo‘ymoq. 

dégrossissage 

nm yo‘nmoq, yo‘nib  tekislash,  tarashlash, qirish,  ishlash, 

oqlash, po‘stini tozalash, shilish. 

déguenillé,  ée 

adj  yirtiq,  juldur,  juldurvoqi,  yirtilib  ketgan,  eski-tuski, 

uvadali. 

déguerpir 

vi shoshilinch jo‘nab ketmoq, uzoqlashmoq, ketib qolmoq; faire 

déguerpir  haydab,  quvlab  yubormoq,  haydab  ko‘chirib  chiqarmoq, 

yubormoq. 

dégueulasse 

fam  I.  adj  jirkanch,  yaramas,  qabih,  xunuk, 

nafratlantiradigan,  iflos,  chirkin,  badbashara,  yoqimsiz,  qo‘lansa,  bemaza, 

razil;  II.  n  ablah,  nobakor,  past,  qabih  odam;  un  beau  dégueulasse 

pastkash, ablah. 

dégueuler 

vt fam vulg qusmoq, qayd qilmoq, qusib, qayd qilib tashlamoq, 

otilib  chiqmoq;  dégueuler  du  sang  qon  tupurmoq;  dégueuler  des  injures 

qo‘pol  so‘kmoq,  qattiq  so‘kib  haqorat  qilmoq,  og‘zidan  bodi  kirib,  shodi 

chiqmoq. 

déguisé, ée 

I. adj 1. boshqacha kiyingan, kiyimini o‘zgartirgan, qiyofasini 

o‘zgartirgan;  2.  niqob  kiygan,  yuziga  niqob  tortgan,  niqobdor,  niqoblangan, 

yashirin; non déguisé ochiq; II. n maskarad kiyimi kiygan odam. 

déguisement 

nm  1.  niqob  kiyimi,  g‘ayri  oddiy  kiyinish;  2.  boshqacha 

kiyinish,  kiyimini,  qiyofasini  o‘zgartirish,  niqoblanish,  kiyish;  3.  fig  yashirish, 

maskirovka qilish, mug‘ombirlik, quvlik, ayyorlik, aldoqchi ko‘rinish, yuz; sans 

déguisement  munofiqliksiz;  o‘zini  boshqa  olamda  tasavvur  qilmoq, 

yashirmoq, bekitm oq. 

déguiser 

I.  vt  1.  boshqa  kiyimlar  kiydirmoq,  qiziqchilik  uchun 

yasantirmoq;  2.  o‘zgartirmoq,  boshqacha  qilmoq;  déguiser  sa  voix  ovozini 

o‘zgartirmoq;  3.  fig  o‘zini  boshqa  olamda  tasavvur  qilmoq,  yashirmoq, 

berkitmoq, sir tutmoq; déguiser sa pensée o‘z fikrini, maqsadini yashirmoq; 

déguiser  ses  sentiments  his-tuyg‘usini  bekitmoq;  II.  se  déguiser  vpr 

boshqa kiyim lar kiymoq, yechinib kiyinmoq, bashang kiyinmoq, yasanmoq. 

dégustateur 

nm chashmachi (mazasiga qarab sinovchi), degustator. 

dégustation 

nf tatib ko‘rib sinash, farqlash, sifatini aniqlash. 

déguster 

vt  1.  tatib  ko‘rib,  mazasiga  qarab  sinamoq,  farqlamoq,  sifatini 

aniqlamoq,  sinab  ko‘rmoq,  tekshirib  ko‘rmoq;  2.  fig  yeb  ko‘rmoq,  ma’zasini 

tatib ko‘rmoq, maza qilib yemoq, lazzatlanib, maza qilib ichmoq. 

déhanché,  ée 

adj  1.  kalovlanib  yurgan,  gandiraklagan,  lapanglagan; 

allure  (démarche)  déhanchée  bo‘shashgan,  landavur,  bo‘shang, 

shalpaygan, sholviragan yurish; 2. bir oyog‘iga  tayangan, suyangan, yurishi 

qo‘pol. 

déhanchement 

nm  1.  sonini  chayqaltirish,  qimirlatish;  2.  o‘zini  tutolmay 

qolgan, ruxan notinch, bezovta, izdan chiqqan, osoyishtaligini yo‘qotgan. 

déhancher  (se) 

vpr  1.  sonini  lapanglatib  yurmoq,  lapanglamoq,  ruxan 

notinch  yurmoq,  gandiraklab  yurmoq;  2.  bir  oyog‘iga  suyanib,  tashlab 

yurmoq. 


dehors 

I.  prép  tashqari,  tashqariga,  hovlida,  tashqaridan;  une  fois 

dehors ko‘chaga chiqib; être dehors uydan tashqarida bo‘lmoq; mettre qqn 

dehors  tashqariga  chiqarmoq,  haydamoq,  haydab  chiqarmoq;  dehors! 

jo‘na! loc adv de dehors tashqaridan; en-dehors tashqarisi, sirti; en-dehors 

de  loc  prép  tashqari,  boshqa,  bo‘lak,  -dan  tashqari;  en-dehors  du  service 

xizmatdan  tashqari  vaqtda;  en-dehors  des  heures  de  travail  bo‘sh 

soatlarda;  en-dehors  de  moi  mendan  bo‘lak,  boshqa;  II.  nm  1.  tashqi 

ko‘rinish,  sirti,  sirtqi  qismi;  2.  qiyofa,  aft-angor,  turq,  vajohat,  tal’at,  andom, 

tashqi  ko‘rinish,  yuzi;  l’ennemi  du  dehors  tashqi  dushman;  des  dehors 

trompeurs  tashqi ko‘rinish kishini aldaydi, aft-angorga  ishonib bo‘lmaydi; au 

dehors (de) loc adv et prép tashqarida, sirtda, sirtida. 

déifier 

vt  1.  ilohiylashtirmoq,  xudo  deb  bilmoq;  2.  topinmoq,  ko‘klarga 

ko‘tarmoq. 

déisme 


nm philos xudoni  tan oluvchi ammo tabiat  taraqqiyotiga daxli yo‘q 

deb biluvchi ta’ limot, deizm. 

déiste 

n deizm ta’limoti tarafdori. 



déjà 

adv endi, allaqachon, oldin ham, ilgari ham. 

déjà-vu 

nm inv allaqachon ko‘rilgan, ko‘rib bo‘lingan. 



DÉJECTION

 

DÉLICAT



 

 

 



143 

déjection 

nf  1.  méd  ichni  bo‘shatish;  axlat;  2.  géol  vulqonning  otilib 

chiqishi; vulqondan otilib chiqqan moddalar. 

déjeté,  ée 

adj  1.  egilgan,  qiyshaygan,  bukilgan;  pli  déjeté  notekis  tog‘  

burmasi;  2.  kelishmagan,  bog‘lanmagan,  g‘aliz,  bukchaygan,  yelkasi 

chiqqan. 

déjeuner

1

 



vi nonushta, nahorlik qilmoq, ertalab ovqatlanmoq. 

déjeuner


2

 

nm  1.  nonushta,  nahorlik,  ertalabki  ovqat;  petit  déjeuner 



ertalabki  ovqat; 2.  tushki ovqat,  tushlik, ziyofat; déjeuner de soleil rangi  tez 

ketadigan mato; fig omonat, o‘ tkinchi, vaqtinchalik narsa, bir kunlik; ziyofatga 

qo‘yilgan asboblar. 

déjouer 


vt rejasini buzib yubormoq, niyatini buzmoq, maqsadining amalga 

oshishiga  halaqit  bermoq;  déjouer  les  manœuvres  hiyla-nayrang,  kirdikor, 

fitnani  barbod  qilmoq,  yo‘qqa  chiqarmoq;  déjouer  les  projets  de  l’ennemi 

dushman  rejasini  zararsizlantirmoq,  barbod  qilmoq;  déjouer  la  vigilance 

hushyorlik, sergaklik, ogohlikka pand bermoq. 

déjuger 


I. vt boshqacha hal qilmoq,  qaytadan yechmoq, ko‘rib chiqmoq, 

qarorini bekor qilmoq; déjuger son propre arrêt o‘z qarorini o‘zgartirmoq; II. 

se déjuger vpr o‘z fikridan qaytmoq. 

de  jure 

loc  adv  rasman,  rasmiy  jihatdan,  rasmiyat  nuqtai  nazaridan, 

huquqiy, qonuniy. 

delà 

I. prép  de  lieu  1. deçà, delà  bu yer va u yerda; u yoqqa  bu yoqqa; 



har  tomondan,  ora-sira,  ba’zi  joylarda,  u  yer  bu  yerda;  2.  loc  adv  par  delà 

boshqa  taraf,  tomon, yondan, u  tomondan;  au delà (de)  u  tomonga,  ortida, 

orqasida,  ortiq,  oshig‘i  bilan;  vivre  au  delà  des  mers  dengiz  ortida 

yashamoq;  aller  au delà des  monts  toqqa bormoq;  c’est au delà de  mes 

forces bu imkoniyatimdan yuqori. 

délabré, ée 

adj shikastlangan,  lat yegan, zarar ko‘rgan, buzilgan,  ishdan 

chiqqan, inqiroz,  tanazzul, yarim, chala nuragan; kayfiyati buzilgan;  maison 

délabrée eski uy; santé délabrée zaiflashgan sog‘liq. 

délabrement 

nm  1.  ko‘hnalik,  eskirganlik,  omonatlik,  to‘ziganlik, 

chiriganlik;  2.  zaiflashish,  kuchsizlanish,  inqiroz,  tanazzul,  barbod  bo‘lish; 

xafagarchilik,  dilisiyohlik,  dili  g‘ashlik;  xarobaga  aylantirish,  vayron  qilish; 

délabrement  économique  iqtisodiy  vayrongarchilik;  délabrement  de  la 

santé kuchsizlanish, holdan toyish, zaiflashish. 

délabrer 

I.  vt xafagarchilikka  olib  kelmoq,  xafa  qilmoq;  buzmoq,  shikast 

yetkazmoq,  lat  yemoq;  rejalarini  barbod  qilmoq;  sog‘ligini  yomonlashtirmoq; 

II.  se  délabrer  vpr  xafa,  dili  siyox,  ta’bi  xira,  ko‘ngli  g‘ash  bo‘lmoq, 

zaiflashmoq, buzilmoq. 

délacer 

vt  ipini  yechmoq,  bog‘ichini  bo‘shatmoq,  ipini,  bog‘ichini  yechib 

qo‘ymoq;  délacer  ses  chaussures  avant  de  les  ôter  yechishdan  oldin 

bog‘ichini bo‘shatmoq. 

délai 

nm  1.  kechiktirish,  keyinga  surish,  cho‘zish,  kechikish,  orqaga 



sudrash,  imillash;  sans  délai  darrov,  darhol,  o‘sha  onda,  tez,  kechiktirmay; 

obtenir un délai muhlat  olmoq; 2. muhlat, muddat,  fursat,  davr, vaqt; délai 

prescrit  maxfiy  muddat;  délai  franc  sof  fursat;  délai  de  faveur  im tiyozli 

muddat;  délai  d’assignation  sudga  chaqiriq  vaqti;  délai  de  résidence 

yashash muddati; tenir les délais chidamoq, vaqtida  tayyorlamoq; avant le 

délai  vaqtidan  ilgari,  oldin;  dans  un  délai  de  trois  semaines  uch  soatlik 

fursatda; à bref délai qisqa muddatda, tezda. 

délaissé,  ée 

adj  tashlangan,  kimsasiz,  tashlandi,  tashlab  qo‘yilgan, 

qarovsiz qolgan, tashlandiq, xaroba. 

délaissement 

nm  1.  qarovsizlik,  qarovsiz  qoldirilganlik,  egasizlik;  2.  dr 

voz kechish, yon berish, rozi bo‘lish, murosaga kelish, mol-mulkini berish. 

délaisser 

vt 1. qoldirmoq,  tashlab ketmoq,  unutib qoldirmoq,  tark etmoq, 

tashlab  chiqib  ketmoq,  qarovsiz  qoldirmoq,  tashlab  qo‘ymoq;  2.  dr  ishni 

to‘xtatm oq; 3. mol-dunyodan voz kechmoq, bosh tortmoq. 

délassant,  ante 

adj  dam  beradigan,  ilhomlantiradigan,  dam  beruvchi, 

ilhomlantiruvchi, hordiq. 

délassement 

nm  1.  dam  derish,  dam,  ilhom,  kuchini  tiklash,  hordiq;  2. 

o‘yin-kulgi, sayr-tomosha, ermak, ovunchoq. 

délasser 

I. vt 1. dam bermoq, hordiq chiqarmoq,  ilhomlantirmoq; ko‘nglini 

ochmoq, vaqtini chog‘ qilmoq,  o‘ynatmoq,  ovutmoq; II. se délasser vpr dam 

olmoq,  hordig‘ ini,  charchog‘ini  chiqarmoq,  ketkazmoq;  ko‘ngil  ochmoq, 

vaqtichog‘lik qilmoq, ovunmoq. 

délateur,  trice 

n  chaqimchi,  zimdan  xabar,  gap  tashuvchi,  tilchi  xoin, 

ig‘vogar. 

délation 

nf  chaquv,  chaqim,  zimdan  berilgan  xabar,  ma’lumot,  tuhmat, 

bo‘hton, ig‘vo. 

délavé, ée 

adj 1. rangsizlangan,  oqargan, rangi o‘chgan, rangi o‘ngan; 2. 

suvlangan, suv bilan yuvilgan; terre délavée yuvilgan yer. 

délayage 

nm  1.  suyiltirish,  chapishtirish,  suv  qo‘shish,  qorishtirish, 

suyuqlantirish,  suyuqlashish;  2.  fig  ezmalik,  gap  cho‘zganlik,  sergaplik, 

safsatabozlik,  quruq,  puch  gap,  quruq  mahmadonagarchilik,  tuturug‘i  yo‘q 

gap, safsata. 

délayer 

vt  1.  suyiltirmoq,  chapishtirmoq,  suv  qo‘shmoq,  suyuqlantirmoq; 

2. fig ezmalik  qilmoq,  gapni cho‘zmoq, ko‘p  gapirmoq, safsatabozlik  qilmoq; 

délayer sa pensée o‘z fikrini ezmalanib tushuntirmoq (uzoq). 

delco 

nm yog‘ilg‘ini taqsimlaydigan asbob (avtomobilda). 



délectable 

adj shirin, lazzatli, yoqim li, xushbo‘y, dilkash, salqin. 

délectation 

nf  maza  qilib  yeyish,  ichish,  lazzati,  mazasini  totish,  maza, 

lazzat,  mamnun  bo‘lish,  mamnuniyat,  huzur-halovat,  orom,  gasht,  zavq, 

rohatlanish. 

délecter 

I.  vt  rohatlantirmoq,  lazzatlantirmoq,  rohat,  huzur,  orom,  zavq, 

lazzat bag‘ishlamoq; II. se délecter vpr (de qqch, à+inf) maza, huzur, rohat, 

zavq  qilmoq,  lazzatlanmoq,  miriqmoq,  gasht  qilmoq,  zavqlanmoq, 

rohatlanmoq. 

délégation 

nf  1.  vakillar,  vakillik,  vakolat;  2.  topshiriq,  topshiriq  berish, 

topshirish, zimmasiga yuklash, vakolat, biror  ish qilish huququga egalik; par 

délégation  izchillik bilan, ketma-ket, izchil; délégation de pouvoirs vakolat, 

huquq berish, topshirish. 

délégué,  ée 

1.  vakil,  vakil  qilingan,  vakil  jo‘natilgan,  vakiolat  berilgan, 

topshiriq topshirilgan; 2. n vakil, vakil odam, ayol, vakolatli, huquqi bor odam, 

saylangan  odam;  les  délégués  du  peuple  xalq  vakili;  assemblée  de 

délégués vakillar yig‘ilishi, majlisi; délégués patronaux korxonalar vakili. 

déléguer 

vt vakil qilmoq, vakil qilib yubormoq, vakolat,  topshiriq bermoq, 

topshirmoq,  huquq  bermoq;  déléguer  ses  pouvoirs,  son  autorité 

vakolatini, huquqini bermoq, ishonmoq (birovga). 

délestage 

nm  yuk  tushirish,  yukdan  bo‘shatish,  yukni  kamaytirish, 

posanggini,  ortiqcha, daxmaza yuklarni  tashlash; délestage des skis sport 

chang‘ini yengillatish; circuit de délestage aylanma yo‘l (transport uchun). 

délester 

I.  vt  1. yukni  tushirmoq,  yukdan  bo‘shatmoq,  posanggi  yuklarni 

tashlamoq;  2.  fam  o‘g‘irlamoq,  o‘g‘irlab  olmoq,  ketmoq,  o‘g‘ri  urib  ketm oq, 

tortib,  sug‘irib  olmoq,  aldab-suldab  pulini  olmoq;  II.  se  délester  vpr  (de 

qqch) fam dahmazadan qutulmoq, xolos bo‘lmoq. 

délétère 

adj  1.  o‘ldiradigan,  ajal  keltiradigan,  qirg‘in  qiradigan,  zaharli, 

og‘uli;  2.  zarar  keltiradigan,  ongini  zaharlaydigan,  zarar,  ziyon  qiladigan, 

zararli, yomon, ziyoni bor, halokatli, falokatli. 

délibérant, ante 

adj maslahat ovoz bilan, kengashli, maslahat, kengash 

beradigan. 

délibératif,  ive 

adj  muhokama  qiladigan;  voix  délibérative  hal  qiluvchi 

ovoz. 


délibération 

nf  1.  muhokama,  muzokora,  o‘ylashib  ko‘rish,  muhokama 

qilish,  kengash,  maslahat  majlisi,  maslahatlashish;  mettre  qqch  en 

délibération muhokamaga qo‘ymoq; 2. o‘ylash, fikr yuritish, mulohaza qilish, 

tarafdor va qarshilarni hisobga olish; 3. qaror hukm, farmon, farmoyish. 

délibéré,  ée 

I.  adj  1.  erkin,  bemalol,  tabiiy;  avoir  un  air  délibéré  tabiiy 

qiyofaga ega bo‘lmoq; 2. jasur, botir, qo‘rqmas, dovyurak, dadil, mardonovor, 

mard, tap tortmoq; c’est une chose délibérée bu hal bo‘lgan ish; de propos 

délibéré  atayin,  qasddan,  jo‘rtaga,  bila  turib,  avvaldan  o‘ylagan  maqsad 

bilan; II. nm sudyalar, sudlar kengashi. 

délibérément 

adv  1.  erkin,  bemalol,  tortinmasdan,  vijdonan,  o‘z  ixtiyori 

bilan; 2. qo‘rqmay, dadillik bilan, o‘z ixtiyori bilan, tap tortmay, mardona. 

délibérer 

I.  vt  muhokama,  muzokara  qilmoq;  II.  vi  kengashmoq, 

maslahatlashmoq,  o‘ylashmoq,  fikrlashmoq;  qaror  qabul  qilmoq,  hukm 

chiqarmoq. 

délicat,  ate 

I.  adj  1.  xushmuomala,  nazokatli,  odobli,  muloyim;  nozik, 

yumshoq,  mehribon,  mushfiq;  nafis,  chiroyli,  yoqimli,  latif  (hid,  yuz,  qiyofa 

haqida);  2.  mazali,  lazzatli,  totli,  shirin,  xushxo‘r;  3.  nimjon,  zaif,  ojiz, 



DÉLICATEMENT

 

DEMANDER



 

 

 



144 

bequvvat,  sust,  bo‘sh,  quvvati,  madori,  darmoni,  kuchi  yo‘q,  qiltiriq;  santé 

délicate  zaif  salomatlik;  sommeil  délicat  hushyor  uyqu;  4.  nafis,  nozik, 

nafosatli,  bejirim,  nazokatli,  kelishgan,  go‘zal;  ouvrage  délicat  nozik  ish 

(asar);  goût  délicat  nozik  did;  5.  nozik,  qaltis,  mushkul,  chigal;  question 

délicate  qaltis,  chigal  masala;  situation  délicate  mushkul  holat;  6.  zehnli, 

idrokli,  uquvli,  zehni  o‘ tkir,  baland,  ta’sirlanuvchan,  tez  ta’sirlanuvchan, 

hassos,  ziyrak,  hushyor,  sezgir;  7.  talabchan,  nozik  tabiat,  tantiq,  injiq,  didi 

baland; II. n faire le délicat, faire la délicate ortiqcha talabchan bo‘lmoq. 

délicatement 

adv 1. xushmuomalik bilan,  odob bilan, muloyimlik qilib;  2. 

ehtiyotlik  bilan,  ehtiyot  bo‘lib,  avaylab,  ohista,  hushyorlik,  sezgirlik  bilan, 

hushyor, ziyrak, sezgir. 

délicatesse 

nf  1.  nazokat,  latofat,  shafqat,  mehribonlik,  yoqimlilik, 

noziklik,  nafislik,  xipchalik;  nafosat,  go‘zallik,  bejirmlik;  délicatesse  des 

traits yuzining go‘zalligi; 2. nazokat,  latofat,  tanqis; délicatesse d’un  mets 

buyumning  go‘zalligi; délicatesse de goût  nozik didlik; 3. kuchsizlik, zaiflik, 

ojizlik,  bemajollik,  bemadorlik,  ta’sirchanlik,  sezuvchanlik,  o‘ ta  sezgirlik;  4. 

qaltislik, noziklik, qiyinlik, og‘irlik, mushkullik; 5. sezgirlik, ziyraklik, hushyorlik, 

fahmlilik,  insoflilik,  vijdonlilik,  andishalilik,  nomuslilik;  6.  yengillik,  osonlik, 

jo‘nlik; délicatesse de pinceau moylashning oson, jo‘nligi. 

délice 

I.  nm  orom,  rohat,  lazzat,  maza,  gasht,  zavq,  rohatlanish,  huzur, 



maza qilish; II. nf  pl 1. zavqlanish, gashtini surish, orom olish, xursandchilik, 

shodlik,  sevinch,  quvonch,  shod-xurramlik,  dili  xushlik,  tasalli;  2.  tanqis 

ta’omlar, shirinliklar (qand-qurs). 

délicieusement 

adv  qoyil-maqom  qilib,  o‘rinlatib,  g‘oyat  go‘zal,  chiroyli, 

ajoyib. 


délicieux,  euse 

adj  1.  tahsinga  loyiq,  g‘oyat  yoqimli,  zebo,  qiziq,  juda 

soz, yaxshi, juda ham yaxshi. 

délictueux,  euse 

adj  jinoiy,  jinoyatkorona;  acte  délictueux  ayb,  xato, 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   51   52   53   54   55   56   57   58   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling