Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet56/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   52   53   54   55   56   57   58   59   ...   238

nojo‘ya  ish,  noo‘rin  xatti-harakat,  jinoyat,  xiyonat,  qonun,  huquqni  buzish, 

qonunga xilof ish qilish, jinoyat qilish. 

délié,  ée 

I. adj 1.  nozik, yupqa, ingichka,  ozg‘in; fig un  esprit délié  aqlli 

va  sezgir,  sinchkov  mutaffakir,  dono,  faylasuf;  II.  nm  harfning  yupqa, 

ingichka chiziqlari (yozuvda). 

délier 


I.  vt  1.  yechmoq,  yechib  qo‘ymoq,  bo‘shatmoq,  jag‘i  ochilmoq; 

délier la langue  gapga solib  qo‘ymoq,  tilga kirgizmoq;  sans bourse délier 

bir  tiyin  sarflamay;  2.  (de  qqch)  fig  xolos,  ozod  bo‘lmoq,  bo‘shatmoq;  3. 

gunohlardan  forig‘  qilmoq  (cherkovda);  II.  se  délier  vpr  xolos  bo‘lmoq, 

yengilmoq, ochilmoq, qutulmoq. 

délimitation 

nf chegaralarni  aniqlash, chegara, chegara chizig‘i,  belgilab 

berish,  chegaralash,  marza  tortish,  sport  maydoniga  belgi  qo‘yib,  tortib 

chiqish; commission de délimitation chegarani aniqlash komissiyasi; feux 

de délimitation yo‘l chegaralari chirog‘i (aerodromda). 

délimiter 

vt  chegaralamoq,  chegarani  aniqlamoq,  marza  tortmoq, 

chegarani belgilab qo‘ymoq, chegara belgilarini o‘rnatmoq. 

délinquance 

nf  jinoiylik,  jinoyatkorlik,  jinoyatchilik,  jinoyatlar  miqdori; 

délinquance juvénile bolalar jinoyatlari. 

délinquant,  ante 

n  qonunni,  huquqni  buzuvchi,  qonunga  xilof  ish 

qiluvchi,  jinoyat  qiluvchi,  jinoyatchi;  délinquant  primaire  birinchi  marta 

jinoyat qilgan odam. 

déliquescence 

nf tushkunlik, inqiroz, tanazzul, buzilish. 

déliquescent, ente 

adj buziladigan, tanazzul, inqirozga uchraydigan. 

délirant,  ante 

adj  1.  alahlovchi,  bosinqiragan,  alahlaydigan  (holat);  2. 

g‘azablangan,  darg‘azab  bo‘lgan,  quturgan,  haddan  oshgan,  juda 

asabiylashib  ketgan,  achchiqlanib  hayajonga  tushgan,  telba,  aqlsiz,  aqldan 

ozgan, jinni; joie délirante telba quvonch. 

délire 


nm  1.  alahlash,  bosinqirash,  istima,  bezgak;  délire  tremblant 

alkagol,  spirt  oqibatidagi  og‘ir  ruhiy  kasallik,  jinnilik,  savdoyilik,  esini 

yo‘qotish;  délire  de  persécution  ta’qib  qilish  vasvasasi;  3.  ortiq  darajada 

asabiylashib  ketish,  darg‘azab  bo‘lish,  haddan  tashqari  achchiqlanish, 

g‘azabdan o‘zini yo‘qotish, kuchli zavq. 

délirer 


vi 1. alahlamoq,  bosinqiramoq; 2.  qattiq g‘azablanmoq,  darg‘azab 

bo‘lmoq, quturmoq, haddan oshmoq. 

delirium 

tremens nm méd alkogol, spirt natijasidagi og‘ir ruhiy kasallik. 

délit 

nm  dr  qonunni  buzish,  qonunga  xilof  ish  qilish,  jinoyat  qilish, 



jazolanadigan  ish,  jinoyat;  corps  du  délit  jinoyat  tarkibi;  délit  forestier 

o‘rmonchilik qonunini buzish, o‘rmon qirqish; en flagrant délit jinoyat bo‘lgan 

yerda. 

délivrance 



nf  1.  ozod  bo‘lish,  qilish,  xalos  bo‘lish,  qutilish,  qutqarish, 

qutqazish;  2.  berish,  topshirish;  délivrance  d’un  certificat  guvohnoma 

berish; 3. tug‘ish, ko‘z yorish. 

délivrer 

I.  vt  1.  (qqn  de  qqch)  xolos,  ozod  qilmoq,  qutqarmoq, 

qutqazmoq;  2.  bermoq,  topshirmoq,  to‘lamoq;  délivrer  une  somme  pul 

to‘lamoq;  délivrer  un  certificat  guvohnoma  bermoq;  délivrer  au  porteur 

hujjatini  ko‘rsatganga  bermoq;  3.  tug‘dirmoq,  ko‘zi  yormoq,  tug‘moq;  II.  se 

délivrer vpr quturmoq, qutqazilmoq, xalos, ozod bo‘lmoq. 

déloger 


vt  1.  ko‘chirib  yubormoq,  haydab  chiqarmoq  (uydan);  2.  mil 

raqibini siqib chiqarmoq. 

déloyal,  ale 

adj  ahdini  buzuvchi,  ahdidan  qaytuvchi,  o‘z  so‘zida 

turmaydigan,  xiyonatkor,  makkor,  bevafo,  munofiq,  vijdoni,  diyonati  yo‘q, 

vijdonsiz, insofsiz, noinsof, diyonatsiz, hiylakor, ayyor, dog‘uli. 

déloyauté 

nf  vijdonsizlik,  insofsizlik,  diyonatsizlik,  ahdini  buzish, 

makkorlik,  xoinlik,  munofiqlik,  hiyonatkorlik,  vafosizlik,  o‘z  so‘zidan  qaytish, 

hiyonatkorona jinoyat, harakat. 

delta 

nm 1. delta (grek alifbosi harfi); aile delta uchburchak qanot,  delta-



qanot (samolyotda); 2. daryo havzasi. 

deltoïde 

I.  adj  delta  shaklidagi,  deltasimon;  II.  nm  anat  deltasimon 

mushak. 


déluge 

nm  1.  toshqin,  suv  bosish,  sel  olish;  depuis  le  déluge  qadim  

zamonlardan  buyon,  azaldan  beri;  remonter  au  déluge  uzoqdan 

boshlamoq;  après  moi,  après  nous  le  déluge  mendan,  bizdan  keyin 

dunyoni  suv  bosmaydim i,  nima  bo‘lsa  bo‘laversin;  2.  fig  oqim,  oqib,  yog‘ilib 

kelish, toshqin, sel; déluge d’injures so‘kishlar, haqoratlar seli, oqimi. 

déluré, ée 

adj 1. epchil, chaqqon, abjir, uddaburo, zo‘r, kuchli; 2. odobsiz, 

betakalluf,  surbet,  uyati,  yuzi  yo‘q,  uyatsiz,  nomussiz,  hayosiz,  behayo, 

sharmanda, axloqsiz, odobsiz, benomus, yaramas. 

démagogie 

nf  demagogiya,  quruq  gap  bilan  ommani  aldash,  laqillatish, 

safsatabozlik. 

démagogique 

adj safsatabozlikdan iborat bo‘lgan, quruq. 

démagogue 

nm safsataboz. 

démailler 

vt  ilgagini  tushirmoq,  sirtmog‘ini  bo‘shatmoq,  bog‘lamini, 

tugunini yechmoq. 

démailloter 

vt yo‘rgagini yechmoq, yo‘rgakdan yechib olmoq. 

demain 

adv erta, ertaga; ertangi kun;  après-demain ertadan keyin; d’ici 



à  demain  kun  bo‘yi,  kundan  kunga;  dès  demain,  à  partir  de  demain 

ertadan  boshlab;  à  demain  ertagacha;  demain  en  huit  bir  haftadan  keyin, 

ertangi kundan boshlab; c’est demain le seize ertaga oyning o‘n oltisi. 

démancher 

I.  vt  1.  sopini,  dastasini  chiqarib  olmoq,  sug‘urmoq;  2.  fig 

ayrimoq,  ajratmoq,  uzmoq,  ayrilib  ketmoq,  uzilib  qolmoq,  aloqa  uzilmoq;  3. 

fam  buzmoq,  barbod  qilmoq,  chatog‘ini  chiqarmoq,  ishni  buzib  qo‘ymoq, 

ishni rasvo qilmoq;  4. fam chiqarmoq,  o‘rnidan qo‘zg‘atmoq (oyoqni); 5. mus 

baland  ohangni  olmoq;  II.  vi  kanal  og‘zidan  chiqmoq,  chiqib  kelmoq;  III.  se 

démancher  vpr  1.  sopidan,  dastasidan  chiqarilmoq;  2.  buzilmoq,  nosoz, 

noto‘g‘ri ishlaydigan bo‘lib qolmoq. 

demande 


nf  1.  iltimos,  so‘rov,  o‘ tinch;  demande  en  mariage  turmush 

qurishga taklif; adresser une demande iltimos bilan murojaat etmoq; rejeter 

un  demande  iltimosni  rad  qilmoq;  sur  demande,  à  la  demande  iltimosga 

binoan,  ko‘ra,  buyuritma  asosida;  2.  rasmiy  iltimos,  o‘ tinch,  iltimosnoma, 

ariza,  arznoma,  arz,  arzu  hol;  bayonot;  talabnoma,  talab,  so‘rov;  ehtiyoj; 

demande de dégrèvement soliqni olib  tashlash talabnomasi, arzi; 3. rasmiy 

talab,  so‘roq,  savol,  ish,  masala;  4.  iste’mol,  iste’mol  qilish,  foydalanish, 

ehtiyojga  ishlatish,  sarf  qilish,  so‘rash,  mas’uliyat,  ehtiyoj,  zarurat,  hojat; 

l’offre  et  la  demande  so‘rash  va  taklif;  5.  dr  da’vo;  6.  buyurtma,  topshiriq; 

livrer une demande buyurtmani yetkazib bermoq. 

demandé,  ée 

adj  izlangan,  kerak,  zarur  bo‘lgan,  ta’lab  qilingan,  matlub; 

un article très demandé katta xaridorgir mol, talabgir mol. 

demander 

I. vt 1. so‘ramoq,  iltimos qilmoq;  o‘tinmoq, so‘rab, iltimos qilib 

olmoq;  ta’lab  qilmoq,  qattiq,  qat’iy  so‘ramoq;  demander  la  parole  so‘z 



DEMANDEUR

 

DÉMESURE



 

 

 



145 

so‘ramoq; demander pardon kechirim, afu so‘ramoq; demander l’aumône 

sadaqa  so‘ramoq;  demander  en  mariage  qo‘lini  so‘ramoq;  cela  demande 

explication bu  tushuntirishni  talab qiladi; sa santé demande beaucoup de 

soins  salomatligiga  ko‘ra  unga  yaxshi  parvarish  lozim,  parvarishga  muhtoj; 

je  ne  demande  pas  mieux  men  xursandman,  boshqa  hech  narsa  kerak 

emas; sans demander son reste uzoq o‘ylab  o‘tirmay,  ortiqcha so‘zsiz; 2. 

(à qqn) savol, so‘roq bermoq, so‘rab bilmoq, aniqlamoq, savol bilan murojaat 

qilmoq, etmoq; demander son chemin à qqn kimdandir yo‘ lni so‘rab bilmoq; 

demandez-moi pourquoi men qayoqdan bilay; je  vous demande un peu 

marhamat  qilib ayting,  o‘zingiz o‘ylab ko‘ring, deb so‘raladi; il demande de 

vos  nouvelles  u  siz  haqingizda  so‘rayapdi;  3.  (qqn)  chaqirmoq, 

chaqirtirmoq,  talab  qilmoq;  qui  demandez-vous?  sizga  kim  kerak?  II.  se 

demander vpr 1.  bir-biridan so‘rashmoq, o‘zidan  talab qilmoq; c’est ce que 

je  me demande men bilishni istardim, men hamon o‘z-o‘zimdan so‘rayman; 

2.  kerak,  lozim  bo‘lmoq,  zarur,  darkor  bo‘lmoq;  cela  se  demande  partout 

hamma yerda bu talab. 

demandeur,  eresse 

n  1.  da’vogar,  haq  ta’lab  qiluvchi;  2.  tolib, 

tadqiqodchi, talabgor, davo qiluvchi. 

démangeaison 

nf  1.  qichima,  qichish,  qichiq;  2.  fig  zo‘r,  qattiq  havas, 

tiyib bo‘lmaydigan istak, qistash, tutish. 

démanger 

vi  qichimoq,  qichishmoq,  qichiq  turmoq;  qashinmoq, 

taranmoq;  la  langue  lui  démange  uning  tili  qichiyapti;  les  poings  lui 

démangent  uning  mushtlashgisi  kelyapti;  sors  si  ça  te  démange  o‘ tirging 

kelmayotgan bo‘lsa ket, jo‘na. 

démantèlement 

nm  binoni  buzish,  buzib  tashlash,  eski  uyni  buzish, 

qulatish, vayron qilish; mil istehkomni kovlash, buzish. 

démanteler 

vt 1. binoni buzmoq, buzib tashlamoq, vayron qilmoq, sindirib 

olmoq;  2.  fig  buzmoq,  izdan  chiqarmoq,  boshboshdoq  qilib  yubormoq, 

yiqitmoq, qulatmoq, vayron qilmoq, yemirmoq. 

démantibuler 

vt 

fam 


shikast 

yetkazmoq, 

buzib 

qo‘ymoq, 



yomonlashtirmoq, sindirmoq, parchalamoq, ushatmoq. 

démaquillant,  ante 

adj  yuz  bo‘yog‘ini,  pardozni  ketkazadigan,  yuzni 

tozalaydigan. 

démarcation 

nf 1. chegaralash, chegarani aniqlash, chegarani belgilash; 

ligne  de  démarcation  demarkasion  chegara  chizig‘ i;  2.  pl  fig  chek,  chet, 

had, hudud. 

démarche 

nf  1.  yurish,  qadam  tashlash,  oyoq  olish;  2.  ish-harakat; 

muomala,  qiliq,  so‘zga  chiqish,  namoyishkorona  diplomatik  harakat, 

murojaat,  tadbir,  chora;  faire,  entreprendre  une  démarche  bir  qadam 

yurmoq,  qo‘ymoq,  harakat  qila  boshlamoq;  namoyishkorona  tadbir,  chora 

qo‘llamoq  (diplomatiyada);  faire  une  démarche  décisive  dadil  qadam 

qo‘ymoq;  3.  pl  ovoragarchilik,  sarsongarchilik;  faire  des  démarches 

qayg‘urmoq. 

démarcheur,  euse 

n  mollarni  uyma-uy  sotuvchi  vakil,  gumashta, 

qimmatbaho qog‘ozlarni sotuvchi vakil. 

démarquage 

nm 1. nishon,  tamg‘a,  belgini  olib  tashlash (yorliq, farmon); 

2.  ko‘chirmachilik,  adabiy  o‘g‘irlik,  plagiat;  3.  sport  raqib  himoyadan  xolos 

bo‘lish. 

démarquer 

I.  vt  1.  belgi,  nishon,  tamg‘a,  yorlig‘ ini  olib  tashlamoq; 

démarquer  du  linge  ichki  kiyimlardan  baho  belgisini  olib  tashlamoq;  2. 

adabiy o‘g‘irlik  qilmoq, ko‘chirmoq;  3. sport raqib himoyasidan xalos  qilmoq; 

II.  vi  ot  tishlaridan  yoshini  aniqlovchi  belgisini  olib  tashlamoq;  III.  se 

démarquer vpr sport raqib himoyasidan qutulmoq, xalos bo‘lmoq. 

démarrage 

nm  1.  kema  shvartovini,  arqonini  yechish,  yechib  yuborish, 

jo‘nash,  jo‘nab  ketish  (kema);  2.  nari  ketish,  uzoqlashish,  jo‘nab  ketish, 

ketish,  ishga  tushirish, harakatning  boshi, boshlanishi, joyidan  jilish, matorni 

yurgizish; démarrage à vide bo‘sh ishlash, behudaga ishlash; le démarrage 

de  la  production  ishlab  chiqarishni  kengaytirish;  3.  olg‘a  siltanish,  irg‘ish, 

sapchish. 

démarrer 

I.  vt  1.  mar  arqonni  yechib  yubormoq;  2.  ishga  tushirmoq, 

tushirib yubormoq, yurgizmoq, joyidan  jildirmoq; 3.  boshlamoq, kirishmoq; II. 

vi 1. mar qirg‘oqdan jo‘nab ketmoq, uzoqlashmoq, suzib ketmoq; 2. joyidan 

jilmoq,  qo‘zg‘almoq  (avtomashina);  3.  fig  olg‘a  harakat  qilmoq,  yurmoq, 

yurishib  ketmoq;  faire  démarrer  yurgizib  yubormoq,  ishga  tushirib 

yubormoq;  4.  olg‘a  siltanmoq,  irg‘imoq,  sapchimoq  (yugurishda);  5.  (de)  fig 

bosh tortmoq, inkor etmoq. 

démarreur 

nm  techn  yurgizuvchi,  yurgizib  yuboruvchi,  avto  starter 

(mexanizm). 

démasquer 

I. vt 1.  niqobini  olmoq, yechmoq;  2.  fig  fosh qilmoq, haqiqiy 

basharasini,  yuzini  ko‘rsatmoq,  niqobini  olib  tashlamoq,  oshkor  qilmoq, 

jinoyat ustida  tutib olmoq; 3. fig ko‘rmoq, topmoq, ochmoq, ochib  tashlamoq; 

démasquer  une  batterie  mil  dushman  batareyasini  aniqlab  ko‘rsatmoq; 

démasquer  ses  batteries  o‘z  rejasini  oshkor  qilib  qo‘ymoq;  II.  se 

démasquer vpr niqobini olib tashlamoq. 

démêlé 

nm  janjal,  nizo,  nifoq,  tortishuv;  avoir  des  démêlés  avec  qqn 



to‘qnashmoq, tortishib qolmoq. 

démêler 


I. vt 1. taramoq,  tarab qo‘ymoq, yozmoq, yechmoq, bo‘shatmoq; 

2.  fig  fitnani  fosh  qilmoq,  ochmoq;  avoir  qqch  à  démêler  avec  qqn  birov 

bilan  hisob-kitobni  to‘g‘rilab  qo‘ymoq;  3.  ajratmoq,  farqlamoq,  tanib  olmoq, 

farqlay  olmoq;  II.  se  démêler  vpr  1.  qutulmoq,  qutulib  chiqmoq,  xolos 

bo‘lmoq; 2. oydinlashmoq, ravshanlashmoq, ochiq-oydin bo‘lmoq. 

démêlure 

nf ou démêlures

 

pl taraganda tushadigan sochlar. 



démembrement 

nm  bo‘laklarga  bo‘lish,  parchalab  tashlash,  bo‘laklarga 

ajratish; maydalash, ajralish, maydalanish,  bo‘linish,  taqsimlanish,  taqsimlab 

olish, bo‘linib ketish. 

démembrer 

I.  vt  1.  bo‘laklarga  bo‘lmoq,  parchalamoq,  ajratmoq,  bo‘lib 

tashlamoq,  bo‘lmoq,  maydalamoq,  taqsim lamoq;  2.  oyoqlarini  kesmoq 

(hayvonlarda);  II.  se  démembrer  vpr  bo‘linmoq,  parchalanmoq,  bo‘linib 

ketmoq. 

déménagement 

nm boshqa uyga ko‘chib o‘ tish. 

déménager 

I. vi boshqa uyga ko‘chib o‘tmoq, ko‘chmoq; déménagez sur 

l’heure! marhamat qilib hoziroq yo‘qoling!  jo‘nang! je  me charge de le faire 

déménager  uni  siqib,  haydab  chiqarishni  o‘z  zimmamga  olaman; 

déménager à la cloche (à la sonnette) de bois fam uy haqini to‘lamasdan 

yashirin ko‘chib ketmoq; il déménage fam u valaqlab  qoladi, u  aqldan  ozib 

qoldi,  u  esini  yeb  qo‘ygan;  II.  vt  yuklarini  boshqa  uyga  tashib  olmoq,  olib 

bormoq; déménager les papiers qog‘ozlarni  boshqa joyga olib,  taxlab,  terib 

qo‘ymoq. 

déménageur 

nm  ko‘chiruvchi,  tashuvchi,  olib  boruvchi,  yukchi,  yuk  

ortuvchi,  yuk  tashuvchi  ishchi,  taxlovchi,  joylovchi,  teruvchi,  yotqizuvchi 

(ishchi). 

démence 

nf méd aqli kamlik, aqli pastlik, zaiflik,  jinnilik, aqldan ozganlik, 

jinni, telba bo‘lib qolish, telbalik, aqldan ozish. 

démener (se) 

vpr 1.  imillamoq, yugurib-yelmoq, betartib  harakat qilmoq, 

pitirlamoq,  pir-pir  aylanmoq,  o‘ralashmoq,  to‘lg‘anmoq,  bezovta,  betoqat 

bo‘lmoq,  jon-jahdi  bilan  tirishmoq;  fam  se  démener  pour  une  affaire 

astoydil  urinmoq,  tirishmoq;  se  démener  comme  un  diable  dans  un 

bénitier  tinim  bilmay,  uzluksiz,  betinim  kuymanmoq,  yugurib  yelmoq;  2. 

g‘azabiga  minmoq,  achchig‘ iga  chidolmay  quturmoq,  jinnilik  qilmoq,  qattiq 

jazavasi tutmoq, g‘azablanmoq. 

dément, ente 

adj jinni, telba, aqlsiz, tentak. 

démenti 


nm 1. fosh etish, jinoyat  ustida  ushlash,  tutib  olish, yolg‘onligini 

fosh  qilish,  ochib  tashlash;  2.  rad  etish,  qilish;  donner  un  démenti  rad 

qilmoq, noto‘g‘riligini isbot qilmoq, yolg‘onligini ko‘rsatmoq. 

démentiel, elle 

adj aqldan ozgan, telba, jinni, devona, tentak. 

démentir 

I. vt 1. yolg‘on gapirayotganda qo‘lga  tushirmoq, yolg‘onchiligini 

fosh  qilmoq,  yolg‘onchilikda  ayblamoq,  yolg‘onchiligini  oshkor  qilmoq;  2. 

inkor  qilmoq,  yo‘q  demoq,  yo‘qqa  chiqarmoq,  tonmoq,  rad  qilmoq, 

noto‘g‘riligini  isbot  qilmoq,  yolg‘onligini  ko‘rsatmoq;  démentir  les 

espérances  de  qqn  ishonchini  oqlamaslik;  3.  e’ tiroz  bildirmoq,  gap 

qaytarmoq, qarshi chiqmoq; II. se démentir vpr 1. o‘ziga qarshi chiqmoq, o‘z 

odatiga,  maslagiga,  e’ tiqodiga  qarshi  ish  tutmoq,  o‘zgarib  qolmoq  (qiyin 

ahvoldan). 

démérite 

nm nomunosib harakat, ish, ayb, gunoh, aybdorlik, gunohkorlik, 

qiliq. 

démériter 



vi 1. nomunosib qiliq qilmoq, ayb qilmoq, gunoh qilmoq, aybdor 

bo‘lmoq; 2. ko‘ngli, muhabbati, hurmatini yo‘qotmoq. 

démesure 

nf haddan oshmaslikning yo‘qligi va mumkunligi, ortiqchaligi. 



DÉMESURÉ

 

DÉMONÉTISER



 

 

 



146 

démesuré,  ée 

adj  haddan  tashqari,  ortiq  darajadagi,  o‘ ta,  nomunosib, 

o‘lchovi  o‘ lchoviga  to‘g‘ri  kelmaydigan,  g‘oyat  katta,  ulkan,  buyuk,  zo‘r, 

bahaybat. 

démesurément 

adv  haddan  tashqari,  nihoyatda,  juda  katta,  g‘oyatda, 

ortiq darajada, ulkan. 

démettre 

I.  vt  1.  chiqarmoq,  o‘rnidan  qo‘zg‘atmoq  (oyog‘ini,  qo‘lini);  2. 

o‘zidan  chetga  itarmoq,  surmoq,  surib,  itarib  qo‘ymoq;  mansabini 

almashtirmoq;  3.  dr  da’voni  rad  qilmoq;  II.  se  démettre  vpr  1.  chiqarmoq, 

o‘rnidan  qo‘zg‘atmoq  (qo‘l,  oyoq);  2.  (de  qqch)  o‘zidan  soqit  qilmoq;  se 

démettre de son mandat o‘z vakolatini bo‘ynidan soqit qilmoq. 

demeurant  (au)

  loc  adv  qolaversa,  buning  ustiga,  umuman  olganda, 

boshqa tomondan, shu bilan birga. 

demeure 


nf  1.  turar  joy,  uy-joy,  makon,  iste’qomatgoh;  2.  manzilgoh, 

qarorgoh,  o‘rnashgan,  turgan  joy,  manzil,  makon;  3.  yashash,  turish, 

istiqomat  qilish muddati; faire longue demeure uzoq yashab  qolmoq,  uzoq 

turib qolmoq; loc adv à demeure mustahkam, mahkamlab, mustahkam qilib, 

puxta  ravishda,  pishiqlab,  mahkam,  qattiq,  chambarchas;  muqim,  hech 

qayoqqa  jilmay,  bir  yerda  muqim  turib,  hech  qayoqqa  ketmay,  nari  jilmay, 

siljimasdan;  doimo,  hamma  vaqt,  har  doim,  hamisha,  nuqul;  s’installer  à 

demeure  mustahkam  o‘rnashib  olmoq,  qattiq  joylashib  olmoq,  o‘rnashmoq, 

joylashmoq;  4.  dr  kechiktirish,  muddatini  o‘ tkazib  yuborish;  demeure  du 

créancier  qarz beruvchini  to‘lovini  olishdan voz kechish;  mise en demeure 

talabnoma ko‘rsatmoq, namoyish qilmoq,  talab qilmoq; il n’y a pas péril en 

la demeure vaqt sukut saqlab turibdi, vaqt chidab turibdi. 

demeuré,  ée 

I.  adj  aqli  ojiz,  miyasi  yo‘q,  esi  past,  kaltafahm,  to‘mtoq, 

tentak, ahmoq; II. n esi yo‘q, tentak, ahmoq, esi past odam, ayol. 

demeurer 

vi 1. yashamoq, umr ko‘rmoq, umr kechirmoq, xayot, barhayot, 

tirik bo‘lmoq; 2. qolmoq, biror joyda bo‘lmoq, turmoq; demeurer une heure à 

faire qqch  bir soat ovora bo‘ lmoq;  ce bien lui  est demeuré  bu mol-dunyo 

unga qoldi; je ne demeurerai pas en reste men  qarzdor bo‘lib qolmayman; 

en demeurer là hech qayoqqa ketmay, bir qarorga kelmoq; demeurons-en 

là shunda, shu yerda to‘xtataylik. 

demi, ie 

I.  adj  yarim, yarmisi;  deux  heure  et  demie  soat  ikki  yarim;  un 

kilo  et  demi  bir  yarim  kilo;  trois  journées  et  demi  uch  yarim  kun;  II.  adv 

yarmi, yarmisi, yarim baravar, yarim tasi; demi nu yarmisi ochiq, yalong‘och; 

III. n 1. yarim, yarim ta, nim, nim ta, narsaning yarmi; à demi loc adv yarmiga, 

yarim baravar, qisman; 2. nm yarim ta, pivo quyiladigan stakan va o‘shancha 

pivo (odatda yarim litr hajmda bo‘lgan, hozirda chorak  litr); 3.  nf yarim soat; 

la demie vient de sonner hozirgina yarim soatga bong urdi; 4. n metis. 

demi-cercle 

nm  yarim  doira,  aylana;  demi-cercle  gradué  transporter, 

yukni uzatib beruvchi mashina. 

demi-douzaine 

nf yarim dujina. 

demi-droite 

nf géom nuqtalar. 

demi-finale 

nf sport yarim final. 

demi-fond 

nm  inv  sport  o‘rta  masofa;  doirada  yetakchi  velosipedchi 

orqasidan quvish; coureur de demi-fond o‘rta masofaga yuguruvchi. 

demi-frère 

nm o‘gay aka-uka. 

demi-heure 

nf yarim soat yoki 30 minut. 

demi-jour 

nm inv yarim yorug‘lik, tong yorishgan, qosh qoraygan payt. 

démilitarisation 

nf  qurolsizlantirish,  qurolli  kuch  va  harbiy  sanoatdan 

mahrum etish. 

démilitariser 

vt  qurolsizlantirmoq,  qurolli  kuch  va  harbiy  sanoatdan 

mahrum etmoq. 

demi-longueur 

nf sport yarim uzunlik. 

demi-mesure 

nf yarim-yorti chora, qat’ iy bo‘lmagan chora, bo‘sh tadbir. 

demi-mondaine 

nf yengil tabiatli, xulqli xotin. 

demi-mot 

nm shama, ishora, evfemizm; loc adv à demi-mot so‘z chiqar-

chiqmas, og‘zini ochishi bilan. 

déminage 

nm minalarni olib tashlash, minadan tozalash. 

déminer 


vt minalarni olib tashlamoq, minalardan tozalamoq. 

démineur 

nm mil minadan tozalovchi mutaxasis, sapyor. 

demi-pension 

nf 1. yarim yotoqxona;  2.  uzaytirilgan kun (maktabda);  3. 

yarim nafaqa. 

demi-pensionnaire 

nm uzaytirilgan maktab o‘quvchisi. 

demi-plan 

nm yarim tekislik, yarim yassilik (geometriyada, aviasiyada). 

demi-produit 

nm yarim tayyor mahsulot, polufabrikat. 

démis, ise 

adj  1.  bo‘shatilgan,  tushirilgan  (o‘z  mansabidan);  2.  chiqqan, 

qo‘zg‘algan. 

demi-saison 

nf bahor va kuz; manteau de demi-saison kuz va bahorda 

kiyiladigan palto. 

demi-sel 

adj nim tuzlangan, kam tuzli. 

demi-sœur 

nf o‘gay opa, singil. 

demi-solde 

n 1. nf yarim moyona, ish haqi, maosh; en demi-solde yarim  

maoshda, iste’ foda; 2. nm inv iste’ fodagi ofiser (yarim maosh oluvchi). 

demi-sommeil 

nm  yarim  uyqu,  ko‘zi  uyquga  ketish,  ko‘z  ilinish, 

uyqusirash, mudroq, mudrash. 

demi-soupir 

nm mus sakkizdan biri. 

démission 

nf  1.  ishdan  bo‘shash,  xizmatdan  butunlay  bo‘shab  ketish, 

isre’fo  berish,  iste’ fo,  iste’ foga  chiqish;  donner,  envoyer  sa  démission 

iste’ fo  bermoq;  2.  qaytarish,  rad  qilish,  rad  javobi;  mavqeini  berib  qo‘yish; 

démission  nationale  milliy  qiziqishidan  voz  kechish,  milliy  qiziqishiga 

hiyonat;  politique  de  démission  nationale  m illiy  xiyonat  siyosati,  millatga 

qarshi siyosat. 

démissionnaire 

adj, n iste’ foga chiqqan, iste’ fo bergan. 

démissionner 

vi  1.  iste’ fo  bermoq,  iste’ foga  chiqmoq;  2.  (de)  -dan 

chiqmoq. 

demi-tarif 

nm 50 foizlik chegirma, imtiyoz. 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   52   53   54   55   56   57   58   59   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling