Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet57/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   53   54   55   56   57   58   59   60   ...   238

demi-teinte 

nf nimrang, ochrang; mus yarim ton, yarim parda. 

demi-ton 

nm mus yarim ton, yarim parda. 

demi-tour 

nm philos o‘z o‘rniga yarim aylanish, orqaga qayrilish. 

démobilisable 

adj  harbiy  xizmatdan  bo‘shatish,  tinchlik  holatiga 

o‘tkazish. 

démobiliser 

vt harbiy xizmatdan bo‘shatm oq; tinchlik holatiga o‘ tkazmoq. 

démocrate 

I.  adj  demokratiyaga  asoslangan,  xalqchil;  II.  n  demokrat 

(demokratiya tarafdori); demokratik partiya a’zosi. 

démocratie 

nf  demokratiya,  xalq  hokimiyati  (hokimiyat  xalq  qo‘lida 

bo‘lgan  tuzum);  la  démocratie  française  Fransiya  demokratik  kuchlari; 

démocratie  populaire  xalq  demokratiyasi;  démocratie  bourgeoise  burjua 

demokratiyasi. 

démocratique 

adj demokratiyaga oid, demokratik. 

démocratiquement 

adv demokratiya asosida. 

démocratisation 

nf demokratlashtirish, demokratlashish. 

démocratiser 

vt  demokratlashtirmoq,  demokratiya  asosida  qayta 

qurmoq. 


démodé, ée 

adj odat, rasmdan chiqqan, eskirgan. 

démoder 

I.  vt  odat,  rasmdan  chiqmoq,  chiqarmoq;  II.  se  démoder  vpr 

odat, rasmdan o‘ tmoq, eskirmoq, eskirib qolmoq. 

démographe 

nf aholishunoslik, aholini ro‘yxatga olish. 

démographique 

adj aholishunoslikka oid. 

demoiselle 

nf  1.  voyaga  yetgan  qiz,  bo‘yi  yetgan  qiz;  qiz,  qizcha; 

demoiselle de comptoir bufetchi ayol; demoiselle du téléphone telefonchi 

qiz;  demoiselle  de  compagnie  dugona;  demoiselle  d’honneur  dvoryan 

oilasidan  chiqqan  ayol,  kelin  dugonasi  (to‘yda);  2.  techn  shag‘al 

shibbalagich,  kelisop,  keli  dasta,  o‘g‘ir  dastasi,  qo‘l  to‘qmoq,  shibba;  3.  fam 

ninachi. 

démolir 

vt  1.  buzmoq,  yiqitmoq,  buzilib  ketmoq,  yemirmoq,  vayron 

qilmoq,  qulatmoq,  yo‘q  qilmoq,  yo‘qotmoq,  qirib  tashlamoq,  sindirmoq, 

ushatmoq, parchalamoq; 2. fig  o‘ldirmoq, dilini vayron qilmoq,  nobud, halok 

qilmoq; obro‘ni to‘kmoq, obro‘sizlantirmoq. 

démolissage 

nm buzish, yiqitish, yo‘q qilish, sindirish, yo‘qotish. 

démolisseur,  euse 

nm  1.  buzuvchi  (binoni);  2.  vayron  qiluvchi, 

yemiruvchi, xarob qiluvchi, buzuvchi. 

démolition 

nf  1.  buzish,  yiqitish,  yo‘q  qilish,  sindirish,  siniq,  singan  joy, 

buzuq, o‘yib, o‘pirib, yalab, oqizib ketish; 2. siniq parchalar, singan bo‘laklar. 

démon 


nm iblis, shayton, jin, ma’lun, ajina. 

démonétiser 

vt  qadrsizlanmoq,  qadri  yo‘qolmoq,  qadri  ketmoq,  beqadr, 

xor bo‘lmoq, qimmatini tushirmoq. 



DÉMONSTRATEUR

 

DÉNONCIATION



 

 

 



147 

démonstrateur,  trice 

n  namoyish  qiluvchi,  ko‘rsatuvchi,  ko‘z-ko‘z 

qiluvchi. 

démonstratif,  ive 

adj  1.  ochiqdan-ochiq  (hammaning  ko‘z  o‘ngida) 

qilingan,  namoyishkorona,  ko‘rgazmali,  ko‘rsatmali,  ayoniy,  yaqqol,  aniq, 

ravshan,  asosli,  ishonchli,  dalil  bo‘la  oladigan;  2.  ifodali,  jonli,  ma’noli, 

ma’nodor,  tuyg‘usi  tug‘yon  uradigan,  o‘zini  tiya  olmaydigan,  tez  qizishib 

ketadigan;  3.  gram  ko‘rsatish,  ko‘rsatgich;  pronom  démonstratif  ko‘rsatish 

olmoshi. 

démonstration 

nf  1.  dalil,  isbot,  isbotlash;  ifoda  ta’bir,  gap,  so‘z, 

namoyon  qilish,  ko‘rsatish,  dalolat,  shohidlik,  guvohlik;  démonstration 

flagrante aniq dalil; démonstrations d’amitié do‘stligini  namoyon qilish; 2. 

ko‘rgazma, ko‘rsatma, namoyish qilish (tajribalarini); 3. chalg‘itish, chalg‘itma, 

alahsirash hujumi. 

démonstrativement 

adv  namoyishkorona,  ochiqdan-ochiq,  hammaning 

ko‘z o‘ngida, oshkorona. 

démontable 

adj  qismlarga  ajraladigan,  qayta  yig‘ib,  butlab  qo‘yiladigan, 

yig‘ma,  olinadigan,  olib  qo‘yiladigan,  chiqadigan,  qo‘zg‘aladigan,  siljiydigan, 

harakatlanadigan. 

démontage 

nm qismlarga ajratish, bo‘laklarga bo‘lish. 

démonté, ée 

adj 1. qismlarga ajratilgan,  bo‘lingan; ajralishgan,  ajratilgan 

(ko‘prik  haqida);  2.  otdan  ag‘darilgan,  otdan  tushirilgan;  3.  mar  o‘kirgan, 

bo‘kirgan, ko‘ tarilgan, to‘lqinlangan, pishqirgan, quturgan, g‘uvillagan dengiz. 

démonter 

I.  vt  ajratib  olmoq,  olib  tashlamoq;  tashlab  yubormoq;  otdan 

urib  tushirmoq,  otdan  ag‘darilmoq;  egardan  urib  ag‘darmoq;  2.  qismlarga 

ajratmoq,  bo‘ laklarga  bo‘lmoq,  ajratilmoq  (ko‘prik  haqida),  bo‘lib,  ajratib 

qo‘yilmoq;  3.  gardish,  g‘ilofidan  chiqarilmoq,  olib  qo‘yilmoq;  4.  chiqarmoq, 

joyidan  qo‘zg‘atmoq;  5.  shoshiltirib,  hovliqtirib  qo‘ymoq,  hijolat  qilmoq, 

uyaltirib qo‘ymoq; 6.  g‘azabini,  jaxlini chiqarmoq, g‘azablantirmoq, zardasini 

qaynatmoq; 7. mil safdan chiqarmoq, urib tushirmoq, shikast yedirmoq; II. se 

démonter  vpr  1.  qismlarga  bo‘linmoq,  ajralmoq;  2.  xafa  bo‘lmoq,  dili 

og‘rimoq,  ta’bi  xira,  tirriq  bo‘lmoq,  ko‘ngli  g‘ash,  dili  siyoh  bo‘lmoq,  o‘zini 

yo‘qotib qo‘ymoq, dovdirab, gangirab qolmoq, uyalib qolmoq, hijolat tortmoq. 

démontrable 

adj namoyish qilib bo‘ladigan, isbotlanishi mumkin bo‘ lgan, 

isbot qilib bo‘ladigan, isbotlana oladigan, isbotli. 

démontrer 

I.  vt  1.  isbotlamoq,  isbot  qilmoq,  ko‘rsatmoq,  ishontirmoq, 

guvohlik bermoq, aytmoq, shohidlik qilmoq; 2. isbotli tushuntirmoq, namoyish 

qilmoq; II. se démontrer vpr isbotlanmoq, isbot qilinmoq. 

démoralisant, ante 

adj tushkunlikka tushgan, buzuladigan. 

démoralisateur, trice 

1. tushkunlikka tushuvchi, buzadigan, buzuvchi; 2. 

n fahsh yo‘liga soluvchi, yomon yo‘lga soluvchi, yo‘ldan ozdiruvchi. 

démoralisation 

nf  1.  jangovor  ruhning  yo‘qolishi,  intizomning  buzilishi, 

tushkunlik  kayfiyati,  buzg‘unlik;  2.  irish,  chirish,  aynish,  inqiroz,  tanazzul, 

sasish. 

démoraliser 

I.  vt  1.  buzmoq,  intizomsizlik,  tushkunlik  kayfiyatiga 

keltirmoq,  tushkunlikka  solmoq;  fahsh  yo‘liga  solmoq,  jinsiy  buzuqlikka 

o‘rgatmoq,  yo‘ ldan  ozdirmoq,  ma’naviy,  axloqiy  buzmoq;  2.  tetiklik, 

bardamlik,  baquvvatlikdan  mahrum  qilmoq,  kayfiyatini  buzmoq;  II.  se 

démoraliser vpr ruhiy tetiklikni yo‘qotmoq, tubanlashmoq, razillashmoq. 

démordre 

vt 1. tishlaridan qo‘yib yubormoq,  tishlarini ajratmoq, ochmoq; 

2.  (de  qqch)  fam  voz  kechmoq,  bahridan  o‘ tmoq,  tonmoq,  qaytmoq, 

kechmoq;  il  n’en  veut  pas  démordre  u  o‘z  so‘zida  qattiq  turibdi,  u  voz 

kechishni, tonishni istamaydi. 

démultiplier 

vt techn aylanish sonini kamaytirmoq, pasaytirmoq. 

démunir 

I.  vt  mahrum  qilmoq,  judo  qilmoq,  tortib  olmoq,  olib  qo‘ymoq, 

olmoq,  chiqarib  olmoq;  démunir  le  front  frontdan  armiyani  chiqarib  olmoq, 

frontni kuchsizlantirmoq; II.  se démunir vpr mahrum bo‘lmoq,  judo bo‘lmoq, 

bosh tortmoq, yo‘q demoq. 

démystification 

nf sirini fosh qilish, ochib tashlash. 

démystifier 

vt fosh qilmoq,  ochib  tashlamoq, oshkor qilmoq,  firibgarligini 

yo‘qotmoq. 

démythification 

nf afsonasizlantirish, afsona ekanligini yo‘qqa chiqarish. 

démythifier 

vt  afsonasizlantirmoq,  afsona  ekanligini  yo‘qqa  chiqarmoq, 

yo‘qotmoq. 

dénatalité 

nf tug‘ilishning tushib ketishi, pasayishi, kamayib ketishi. 

dénationalisation 

nf milliy xususiyatlarni yo‘qotish. 

dénationaliser 

vt milliy xususiyatlarni yo‘qotmoq. 

dénaturation 

nf  1.  aynitish,  buzish,  tabiiy  xususiyatlarni  o‘zgartirish;  2. 

buzilish, aynish, yo‘ldan ozish, axloqiy buzish. 

dénaturé,  ée 

adj  1.  insoniy  his-tuyg‘ulardan  mahrum  bo‘ lgan, 

g‘ayriinsoniy,  vahshiyona,  shafqatsiz,  rahmsiz;  2.  buzuq,  buzilgan,  aynigan, 

noto‘g‘ri;  3.  chim  aynitilgan,  ichib,  iste’mol  qilib  bo‘lmaydigan;  alcool 

dénaturé denaturat, texnika spirti. 

dénaturer 

vt  1.  tabiiy  xususiyatlaridan  mahrum  qilmoq;  2.  buzmoq, 

aynitmoq, yo‘ldan ozdirmoq, axloqiy  buzmoq; dénaturer un fait  faktni buzib 

ko‘rsatmoq; 3. chim aynitmoq, ichib, iste’mol qilib bo‘lmaydigan qilmoq. 

dénégation 

nf  inkor  qilish,  tanish,  tan  olmaslik,  bo‘yniga  olmaslik,  iqror 

bo‘lmaslik. 

déni 

nm rad etish, qilish, qaytarish,  tanish, inkor qilish; déni de justice dr 



rad qilish; adolatsiz munosabat. 

déniaiser 

vt  1.  aql-farosatga  o‘rgatm oq;  2.  fam  begunohlikdan  mahrum  

qilmoq. 


dénicher 

vt  1.  inidan  haydab  chiqarmoq,  chiqarib  olmoq;  2.  haydab 

chiqarmoq,  quvib  yubormoq,  haydamoq;  3.  vi  fam  inidan  uchib  chiqib 

ketmoq, uchib ketmoq. 

denier 

nm  1.  dinor  (pul  birligi);  2.  denye  (eski  fransuz  mis  chaqasi); 



denier  du  culte  cherkov  xayr-sadaqasi;  payer  jusqu’au  dernier  denier 

batamom  to‘lamoq; 3. vieilli qarz olinadigan badal,  foiz; 4. pul, aqcha, vosita, 

mablag‘, boylik, davlat daromadi, kirimi; 5. g‘altak, ip o‘rami (10000 metrlik). 

dénier 


vt inkor qilmoq, yo‘q demoq, yo‘qqa chiqarmoq, tonmoq; dénier sa 

faute xatoni tan olmaslik, o‘z bo‘yniga olmaslik. 

dénigrant,  ante 

adj  1.  haqorotlovchi,  yomonlovchi,  qoralaydigan, 

badnom, 

g‘iybat 


qiladigan, 

koyiydigan, 

nom ini 

bulg‘aydigan, 

obro‘sizlantiradigan; 2. hamma narsani tanqid qiladigan, rad qiluvchi. 

dénigrement 

nm  yomonlash,  qoralash,  koyish,  g‘iybatlash,  g‘iybat, 

haqorat, qattiq so‘kish, nomini bulg‘ash, obro‘sizlantirish. 

dénigrer 

I.  vt  qattiq  so‘kmoq,  haqoratlamoq,  haqorat  qilmoq, 

yomonlamoq,  qoralamoq,  badnom,  g‘iybat  qilmoq,  koyimoq,  nomini 

bulg‘amoq,  obro‘sizlantirmoq;  II.  se  dénigrer  vpr  bir-birini  haqoratlamoq, 

so‘kishmoq. 

dénivellation 

nf  yerning  notekisligi;  balandlik  sathining  harhilligini,  tik 

o‘zgartirish,  bir  tekislikdan  boshqa  bir  tekislikka  almashtirish;  les 

dénivellations de l’écorce terrestre yer qobig‘ining almashinishi. 

dénombrement 

nm  hisob-kitob,  o‘ tkazilgan  pul,  hisoblash,  sanash, 

hisob, sanoq, ro‘yxat qilish, ro‘yxatga olish, ro‘yxat. 

dénombrer 

vt  sanab,  hisoblab  chiqmoq,  ko‘chirmoq,  sanamoq, 

hisoblamoq,  qayta,  yangidan  sanamoq,  qayta  hisoblab  chiqmoq,  sanab 

aniqlamoq, ro‘yxat qilmoq, ro‘yxatdan o‘ tkazmoq, ro‘yxatga olmoq. 

dénominateur 

nm  math  maxraj;  dénominateur  commun  umumiy 

maxraj. 

dénominatif,  ive 

adj  gram  ataydigan,  nom laydigan,  otga  oid,  otdan 

yasalgan. 

dénomination 

nf nomi, oti, ismi, nomlash, tur, ot, ism, nom qo‘yish. 

dénommé,  ée 

adj  1.  tutingan,  atalgan,  nomlangan,  laqabli;  2.  aytib 

o‘tilgan, tilga olingan, eslatib o‘ tilgan. 

dénommer 

vt 1. atamoq,  ot qo‘ymoq, nom,  ism bermoq,  laqab  qo‘ymoq; 

2. aytib o‘tmoq, tilga olmoq, eslatib o‘tmoq. 

dénoncer 

I. vt 1. aybini, basharasini  ochmoq,  oshkor,  fosh qilmoq,  ochib 

tashlamoq,  qarshi  chiqmoq  (so‘zga);  dénoncer  la  guerre  urishga  qarshi 

chiqmoq;  2.  chaqmoq,  chaqimchilik  qilmoq,  sotmoq,  tutib  bermoq;  3.  bekor 

deb  e’lon  qilmoq,  bekor  qilmoq,  yo‘q  qilmoq,  yo‘qotmoq,  buzmoq,  uzmoq, 

to‘xtatib qo‘ymoq (bitimni); 4. dr  bildirmoq, ma’lum qilmoq,  bildirib, xabardor 

qilib  qo‘ymoq,  aytmoq,  rasmiy  joriy  qilmoq,  arz,  xabar  qilmoq;  5.  guvohlik 

ko‘rsatmoq,  shohidlik  qilmoq,  ko‘rsatmoq,  topmoq;  II.  se  dénoncer  vpr 

aybiga iqror bo‘lib kelmoq, sudga kelmoq, sudda hozir bo‘lmoq. 

dénonciateur,  trice 

n  chaqimchi,  gap  tashuvchi,  tilchi,  yashirin  xabar 

tashuvchi. 

dénonciation 

nf  1.  fosh  qilish,  ochib  tashlash,  oshkor  qilish; 

dénonciation de l’agression  tajovuzkorlikni ayblash; 2. sotish, chaqimchilik 


DÉNOTATION

 

DÉPARTIR



 

 

 



148 

qilish, gap  tashish; dénonciation  calomnieuse soxta gap  tashish; 3.  bekor 

qilish,  yo‘q  qilish,  yo‘qotish,  bekor  deb  e’lon  qilish,  buzish,  uzish,  to‘xtatib 

qo‘yish  (bitimni);  dénonciation  des  accords  bitimning  uzilib  qolishi; 

dénonciation d’un pacte bitimni buzish. 

dénotation 

nf  1.  belgilash,  ko‘rsatish,  aniqlash,  ochib  tashlash;  2. 

kengayishni ko‘rsatish; 3. ling denotasiya (o‘zgarmas ma’no). 

dénoter 

vt  1.  ko‘rsatmoq,  belgilamoq,  oshkor  qilmoq,  ma’lum  qilmoq, 

ochib  tashlamoq,  namoyon,  namoyish  qilmoq,  bildirmoq;  2.  (logikada) 

kengayishni ko‘rsatmoq; 3. ling o‘zgarmas ma’noni bildirmoq. 

dénouement 

ou  dénoûment

 

nm  1.  yechish,  bo‘shatish,  ochish;  2.  ish 



natijasi,  ish  oxiri,  natija,  ish  yechimi;  3.  (adabiyotda)  romanning  yakuni, 

pirovardi, oxiri. 

dénouer 

I.  vt  1.  yechmoq,  bo‘shatm oq,  ochmoq,  yozmoq;  dénouer  les 

cheveux  soch  o‘rimini  yozmoq,  yechmoq;  dénouer  la  langue  tiliga  erk 

bermoq; 2. yechimga olib kelmoq, oxiriga yetkazmoq; dénouer une intrigue 

fitnani  fosh  qilmoq,  ochmoq,  ochib  tashlamoq;  II.  se  dénouer  vpr  1. 

yechilmoq,  bo‘shamoq,  yozilmoq;  2.  oxiriga  yetmoq,  natijaga  erishmoq, 

yozilmoq, qutulmoq. 

dénoyauter 

vt danagini, urug‘ini ajratmoq, ajratib olmoq; dénoyauter des 

cerises olcha, giliosni danagidan tozalamoq (qiyom qilish uchun). 

denrée 

nf oziq-ovqat mahsuloti; pl oziq-ovqat mollari, oziq-ovqat  taomlari; 



denrées  coloniales  boqqollik  mollari,  shirinliklar;  denrées  alimentaires 

oziq-ovqat  mahsulotlari,  mollari;  denrées  agricoles  qishloq  xo‘jalik 

mahsulotlari; denrée rare fig tanqis mol, kam uchraydigan mol, buyum. 

dense 


adj  1.  zich,  tig‘iz,  qalin,  quyuq;  2.  fig  siqilgan,  qisilgan, 

qisqartirilgan, qisqa, kalta, ozgina (vaqt haqida). 

densité 

nf  1.  phys  zichlik,  tig‘izlik,  qalinlik,  quyuqlik,  solishtirma  og‘irlik; 

densité  de  courant  elektr  toki  zichligi;  2.  quyuqlik,  qalinlik,  zichlik,  tig‘izlik, 

to‘yinganlik,  to‘yganlik,  qonganlik,  to‘lganlik,  to‘ lalik;  densité  de  population 

aholining zichligi. 

dent 


nf 1. tish, qoziq  tish, so‘yloq  tish, dandon; dents  molaires oziq,  jag‘  

tishlar; dents de lait sut tishlar; dents de sagesse aql tishi; dents incisives 

oldingi,  kurak  tishlar;  dent  aurifiée  oltin  qoplama,  tilla  tish;  fausses  dents 

yasama  tishlar;  grincer  des  dents  tishlarni  g‘ijirlatmoq;  coup  de  dent 

piching,  zaharxanda,  achchiq  gap,  yomonlab  gapirish,  fisq-fasod,  g‘iybat, 

chaynash; 

montrer  les  dents  qo‘rs,  qo‘pol  gapirmoq,  qilich 

yalong‘ochlamoq,  jerkib  bermoq;  mordre  à  belles  dents  ochko‘zlik  bilan 

yemoq,  manger  du  bout  des  dents  zo‘rg‘a,  xohlar-xohlamay  yemoq; 

n’avoir  rien  à  mettre  sous  la  dent  qozonni  suvga  tashlamoq,  yarim  och 

holda  o‘tirmoq; avoir  la dent arg och  bo‘lmoq; avoir une dent contre qqn 

birovda  o‘chi  bo‘lmoq,  kek  saqlamoq;  être  armé  jusqu’aux  dents  tish-

tirnog‘igacha  qurollanmoq;  ne  pas  desserrer  les  dents  og‘zini  ochmay, 

hech narsa, biron so‘z demay o‘ tidmoq; prendre le mors aux dents haddan 

oshmoq, bilgan noma’qulchiligini qilmoq, qizishmoq; déchirer à belles dents 

pok-pokiza  tushirmoq,  ishtaha  bilan  yemoq;  déchirer  qqn  à  belles  dents 

yomonlab  gapirmoq,  g‘iybat,  fisq-fasod  qilmoq,  chaynamoq,  haqoratlamoq, 

qattiq  so‘kmoq;  être  sur  les  dents  charchoqdan  holsizlanmoq;  qattiq 

charchamoq,  oyoqdan  qolmoq;  n’avoir  plus  mal  aux  dents  o‘lmoq, 

dunyodan o‘ tmoq, ko‘z yummoq, jon bermoq; 2. cho‘qqi,  tog‘ cho‘qqisi, oxirgi 

do‘nglik. 

dentaire 

adj tish, tishli; nerf dentaire tish nervi. 

dental,  ale 

1.  tish,  tishli,  tishga  oid;  2.  ling  tish  tovushlari;  3.  zool  tishli 

molluska, dengiz tishi. 

denté, ée 

adj tishli, kungirali. 

dentée 

nf 1. tishlashish (itlar); 2. tishlash, qopish izi. 



dentelé, ée 

I. adj  tishli, kungirali, o‘ tmaslangan,  tishi,  tig‘ i, dami qaytgan, 

arra bo‘lib qolgan, kertik-mertik; bord dentelé  tishli, notekis chet; II. nm anat 

tish mushaklari. 

denteler 

vt tishamoq, tish chiqarmoq, o‘ tmas qilmoq. 

dentelle 

nf jimjima, kungira  to‘r, jimjimador yoqa; dentelle  à la  main qul 

jimjimasi; dentelle  mécanique mashinada  to‘qilga  to‘r; dentelle de  mer fam 

to‘rli marjon, to‘r-to‘r marjon. 

dentellerie 

nf 1. to‘r fabrikasi; 2. to‘r savdosi; 3. to‘r buyumlari. 

dentelure 

nf  1.  tishli,  kungarali  chet;  2.  barg  tishlari;  3.  mayda  tishlar 

(arra, egov); 4. tishli o‘ymakorlik, o‘yma naqsh, tishli hoshiya (qurilishda). 

dentier 


nm  1.  sun’iy  jag‘,  tishlar,  yasama  tishlar;  2.  techn  tishli 

mexanizmlar. 

dentifrice 

nm tish pastasi, poroshogi. 

dentine 

nf tish moddasi, dantin. 

dentiste 

n tish tabibi, tish doktori. 

dentition 

nf tish yorib chiqishi, tish chiqishi. 

denture 

nf 1.  tishlar,  tishlar yig‘indisi,  tishlar  qatori;  2.  tishli g‘ildirak,  tishli 

zanjir. 

dénudé, ée 

ochilgan, ochib tashlangan, yalang‘ochlangan, yalang‘och. 

dénuder 


vt  ochmoq,  ochib  tashlamoq,  yalong‘ochlamoq,  yalang‘och 

qilmoq. 


dénué,  ée 

adj  (de  qqch)  mahrum  bo‘ lgan,  qilingan;  dénué  de 

fondement  asossizlangan,  asossiz,  asoslanmagan,  isbotlanmagan, 

tasdiqsiz; dénué de sens ma’nosiz, bema’no, ma’nosi yo‘q. 

dénuement 

nm  mahrum  bo‘lish,  qilish,  yetishmovchilik,  muhtojlik, 

kambag‘allik,  faqirlik,  yo‘qchilik,  qashshoqlik;  nochorlik,  ehtiyoj;  le 

dénuement de la chambre faqirona xona. 

dénuer  (se) 

vpr  mahrum,  judo  bo‘lmoq,  yo‘qotm oq,  ajralmoq,  qo‘ldan 

chiqarmoq, boy bermoq. 

dénutrition 

nf méd ozib, oriqlab ketish, oriqlash, kam ovqat yeyish, to‘yib 

ovqat yemaslik. 

déodorant 

nm anglic dezodorant. 

dépannage 

nm  1.  buzuq,  siniq  joyni  tuzatish,  sozlash;  dépannage  de 

postes  radio  priyomnik  tuzatadigan  joy;  caisse  de  dépannage  tuzatish 

qurol asboblarni qutisi; 2. fam yordam, yordam berish, qo‘llash. 

dépanner 

vt  1.  tuzatmoq,  kam i-ko‘stini,  nuqsonini  yo‘qotmoq, 

kamchiliklarini  bartaraf  qilmoq,  avariyada  yordam  ko‘rtsatmoq,  tiqilib,  botib 

qolgan  avtomashinani  tortib  chiqarmoq;  2.  fam  yordam  bermoq, 

yordamlashmoq, qutqarmoq. 

dépanneur,  euse 

n  tuzatuvchi  ishchi,  remontchi,  texnik  yordam  

mashinasi. 

dépareillé,  ée 

adj  boshqa-boshqa,  tarqoq,  boshboshdoq,  qismlari 

yetishmagan. 

dépareiller 

vt  butligini  buzmoq,  poyma-poy  qilib  yubormoq,  bir  qismini 

boshqacha qilib qo‘ymoq. 

déparer 

vt  1.  bezak,  zeb-ziynatlarini  olib  qo‘ymoq,  olmoq;  2.  buzmoq, 

buzib qo‘ymoq, ishdan chiqarmoq, xunuklashtirmoq, rasvo qilmoq. 

départ


1

 

nm 1. ketish, jo‘nash, yo‘lga, safarga chiqish, safar, jo‘nab ketish, 



jo‘natish,  armiyaning  jangga  kirishi,  uchish,  uchib  ketish,  parvoz  qilish, 

parvoz, chiqish; piste de départ uchib-qo‘nish yo‘li (aviasiyada); l’heure du 

départ jo‘nash, jo‘nab ketish soati, vaqti; être sur le départ jo‘nashga tayyor 

turmoq;  départ  du  coup  otish,  o‘q  uzish;  2.  techn  yurgizib  yuborish,  ishga 

solib  yuborish;  départ  à  froid  sovuq  dvigatelni  ishga  tushirib  yuborish;  3. 

sport boshlanish  payti; départ en  masse hammaning, ko‘pchilikning  birdan 

yo‘lga tushishi, joyidan boshlashi; départ individuel xolis start; départ lancé 

birdan otilib boshlash; point de départ boshlash nuqtasi; prendre le départ 

jo‘namoq, jo‘nay boshlamoq; au départ! startga! 

départ


2

 

nm 1. bo‘lim; bo‘lish, qism; faire le départ des biens mol-mulkni 



bo‘lish; 2. qismga ajratish, bo‘lish. 

départager 

vt  bo‘lmoq,  ajratmoq,  bir-biridan  ajratmoq;  orasidan  tanlab 

olmoq, hal qilmoq; ovozlar teng bo‘lib qolgan  taqdirda  tenglikni buzish uchun 

boshqatdan saylov o‘ tkazmoq. 

département 

nm  1.  ma’muriy  hududiy  bo‘lim,  okrug,  departament 

(Fransiyada);  2.  bo‘lim,  boshqarma,  muassasa,  mahkama,  idora;  3.  pl 

viloyat, poytaxtdan uzoqdagi joy. 

départemental,  ale 

adj  1.  departament,  okrugga  oid  (Fransiyada);  2. 

departament mablag‘i hisobiga yashaydigan, mavjud bo‘lgan. 

départir 

I.  vt  bo‘lmoq,  ajratmoq,  taqsimlamoq;  II.  se  départir  vpr  (de 

qqch)  bosh  tortmoq,  tonmoq,  rad  qilmoq,  ajralmoq,  ajralib  ketm oq,  otib, 

irg‘itib  tashlamoq,  qoldirmoq,  qoldirib  ketmoq;  se  départir  de  son  calme 

osoyishta, xotirjam holatdan chiqmoq. 


DÉPASSÉ

 

DÉPLAISANT



 

 

 



149 

dépassé,  ée 

adj  1.  bosilgan,  bosib  o‘ tilgan,  boshdan  kechirilgan, 

o‘tkazilgan;  2.  oshib,  ortib,  o‘ tib  ketgan,  ortiq,  afzal  bo‘lgan;  3.  eskirgan, 

eskirib  qolgan,  oshini  oshadan,  yoshini  yashagan,  umri  tugagan,  qoloq, 

keyinda, orqada qolgan. 

dépassement 

nm 1. orttirib,  oshirib  bajarish, ortiq, oshiq; dépassement 

du  plan  rejadan  ortiq,  oshiq,  oshirib  bajarish;  2.  quvib  o‘ tish,  o‘ tib  ketish, 

o‘zish. 


dépasser 

vt  1.  o‘zmoq,  o‘zib  ketmoq,  quvib,  o‘zib  o‘ tmoq,  oldinga  o‘ tib 

ketmoq, quvib o‘zmoq; dépasser qqn à la course yugurishda o‘zib ketmoq; 

dépasser  un  stade  bosqich,  davr,  etapni  bosib  o‘ tmoq;  dépasser  (un 

endroit)  de  dix  kilomètres  o‘n  kilometrga  ilgari  ketib  qolmoq;  dépasser 

l’adversaire  sport  raqibni  quvib  o‘ tmoq;  2.  oshmoq,  oshirmoq,  orttirib 

yubormoq,  ortmoq,  ortiq,  afzal  bo‘lmoq,  oshib,  ortib,  o‘tib  ketmoq,  ustun 

chiqmoq,  oshirib  yubormoq;  oshirib,  orttirib  bajarmoq;  dépasser  deux  fois 

ikki barobar oshirib bajarmoq; dépasser de beaucoup ancha ustun bo‘lmoq; 

dépasser  le  plan  rejani  orttirib  bajarmoq;  dépasser  de  7%  7%  oshirib 

bajarmoq;  cela  dépasse  mes  forces  bu  mening  qo‘limdan  kelmaydi;  le 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   53   54   55   56   57   58   59   60   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling