Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet68/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   64   65   66   67   68   69   70   71   ...   238

og‘ir  odam,  lapashang,  ishyoqmas,  tepsa  tebranmas;  2.  nf  coucher  sur  la 

dure yalang yerda yotib  uxlamoq;  en dire des dures  achchiq  ta’na  qilmoq; 

nous  en  verrons  de  dures  bizga  juda  og‘ir  bo‘ladi;  à  la  dure  loc  adv 

talabchanlik bilan, qat’ iyan, qattiq, shavqatsiz ravishda, keskin; . 

durable 


adj  uzoq  vaqt  davom  etadigan,  uzoq  cho‘ziladigan,  davomli, 

uzoq,  uzoq  vaqtga  mo‘ljallangan,  mustahkam,  uzoq  muddatli,  chidamli, 

pishiq, mahkam, uzoq yashovchi. 

durablement 

adv mustahkam, chidamli, pishiq, asosli, puxta, ishonchli. 

duralumin 

nm aluminiy qotishmasi. 

durant 


prép  davomida,  ichida,  oralig‘ida,  mobaynida;  une  heure  durant 

bir  soat  davomida,  butun  bir  soat;  rester  durant  trois  jours  uch  kun 

bo‘lmoq,  uch kun maboynida  bo‘lmoq; il peina durant toute sa  vie  u butun 

umrida, hayotida  qattiq mehnat qilib keldi; sa  vie durant bir umr, butun umri 

mobaynida. 

durcir 


I.  vt  1.  qattiq,  zarang  qilmoq,  qotirmoq;  2.  bag‘ritosh,  beshavqat, 

rahmsiz qilib yubormoq; II. vi qotmoq, qattiqlashmoq, qattiq holga kelmoq; III. 

se durcir vpr qotmoq, qotib qolmoq. 

durcissement 

nm  qotish,  qotib  qolish,  zarang  bo‘lib  qolish; 

durcissement  du  mortier  (qurilishda)  semon  qorishmaning  qotib  qolishi; 

durcissement de la politique qattiqroq siyosat yurgizish. 

durée 


nf  davom  etish,  cho‘zilish  muddati,  uzunlik,  uzoqlik,  vaqt,  payt, 

zamon;  durée  limite  oxirgi,  eng  so‘nggi  muddat;  l’espace  et  la  durée 

makon  va  zamon;  durée  d’exposition  (rasmda)  ushlab,  cho‘zib  turish;  de 

peu  de  durée,  de  courte  durée  qisqa  muddatli;  de  longue  durée  uzoq 

muddatli, davomli. 

durement 

adv  qattiq,  shafqatsizlik  bilan,  beshafqat,  ayamasdan,  rahm  

qilmasdan,  rahmsizlarcha,  zolimlarcha,  zolimona,  qattiqqo‘llik  bilan,  keskin, 

g‘azab bilan. 

durer 


vi 1. cho‘zilmoq, davom etmoq; uzaymoq; le temps lui dure  unga 

vaqt  sekin  o‘ tayotganday  tuyuldi;  faire  durer  le  plaisir  kayf-safoni 

uzaytirmoq, cho‘zmoq; 2. saqlanmoq,  o‘zgarmay aslicha  turmoq; ce vin ne 

dure  pas  bu  vino  uzoq  saqlanmaydi;  ces  fleurs  dureront  longtemps  bu 

gullar  uzoq  saqlanadi;  faire  feu  qui  dure  kuchini,  mablag‘ini  ayamoq, 

achinmoq; 3. uzoq turmoq, turib qolmoq. 

dureté 

nf  1.  qattiqlik,  mustahkam lik;  2.  qahri  qattlqlik,  berahmlik, 



shafqatsizlik, badjahllik, qattiqqo‘llik, qo‘pollik, dag‘allik. 

durillon 

nm qavariq, qadoq, ich qotish. 

durit 


nf techn rezina shlang (quvur). 

duvet 


nm  1.  par,  pat,  momiq,  tivit,  mo‘y,  tuk;  2.  par  to‘shak,  uxlaydigan 

qop (to‘shak); 3. tuk, tivit. 

duveté, ée 

ou duveteux, euse

 

adj 1. parli, patli, par,  pat qoplagan,  tukli; 



2. tuk, tivit, mo‘y bilan. 

duveter (se) 

vpr par, pat bilan qoplanmoq. 

duveteux, euse 

adj voir duveté, ée. 

dynamique 

I.  adj  dinamikaga  oid,  dinam ika;  jo‘shqin,  sho‘x,  serg‘ayrat, 

g‘ayratli,  serharakat,  faol,  keskin,  qat’ iy,  qizg‘in;  II.  nf  dinamika,  fizikaning 

kuchlar  harakati  haqidagi  bo‘ limi;  o‘zgarish,  o‘sish,  rivojlanish;  jo‘shqinlik, 

sho‘xlik, o‘zgarishga boylik. 

dynamisme 

nm  1.  philos  harakat,  o‘zgarishlarga  boylik,  jo‘shqinlik, 

sho‘xlik, qat’iylik, g‘ayratlilik, serharakatlik, faollik, keskinlik. 

dynamitage 

nm dinamit bilan portlatish. 

dynamite 

nf portlovchi, portlatgich modda. 

dynamiter 

vt portlovchi modda yordamida portlatm oq. 

dynamiteur,  euse 

n  1.  dinamit  ishlab  chiqaruvchi  fabrika  ishchisi;  2. 

dinamit bilan portlatuvchi. 

dynamo 

nf dinamo-mashina, o‘zgarmas tok generatori. 



dynamomètre 

nm erkak kuchini o‘lchagich asbob. 

dynastie 

nf sulola, avlod, dinastiya. 

dynastique 

adj sulolaga oid, avlodlar. 

dyne 

nf phys kuch birligi. 



dysenterie 

nf ichburug‘. 

dyspepsie 

nf  méd  me’da  va  ichaklarda  ovqatning  hazm  bo‘lmasligi, 

singmasligi kasalligi. 

 

 



 

 



Е, е

 fransuz alifbosining beshinchi harfi. 

eau

  nf  1.  suv;  eau  douce  chuchuk  suv;  eau  salée  sho‘r  suv;  eau  vive 



oqar suv; eau gazeuse gazli suv; eau de pluie yomg‘ir suvi; eau de source 

buloq,  chashma  suvi;  eau  potable  ichimlik  suvi;  eau  bouillie  qaynatilgan 

suv; eau bouillante  qaynoq, dog‘ suv;  eau  minérale ma’danli suv; eau de 

mer  dengiz suvi; eau de Cologne odekolon, atir; une voie d’eau suv yo‘li; 

une chute d’eau sharshara; une conduite d’eau vodoprovod; un  moulin à 

eau suv  tegirmon; 2. yomg‘ir; le temps est à l’eau yomg‘irli ob-havo;  3.  pl 

suv  havzalari  (daryolar,  ko‘llar,  dengizlar);  suivre  le  fil  de  l’eau  oqimga, 

sharoitga  garab  ish  qilmoq;  4.  pl  ma’danli  suvlar,  ma’danli  suvlar  bulog‘i; 



EAU

-

DE



-

VIE


 

ÉCARTÉ


 

 

 



174 

eaux  thermales  iliq  shifobaxsh  suvlar;  une  ville  d’  eaux  kurort;  5.  pl 

favvoralar; les grandes eaux barcha favvoralarni birdaniga yurgizib yuborish 

(park  va  shu  kabilarda);  6.  physiol  suyuqlik,  suyuq  modda  (ter,  ko‘z  yoshi, 

siydik,  so‘lak);  avoir  l’eau  à  la  bouche  og‘zidan  suvi  kelmoq;  7.  asllik, 

tozalik, soflik (qimmatbaho toshlarning sifati haqida). 

eau-de-vie

 nf aroq. 

eau-forte

  nf  1.  chim  tozalanmagan  azot  kislotasi;  2.  ofort  (kislota  bilan 

o‘yib ishlangan naqsh va bosilgan surat). 

ébahi, ie

 adj hayron, lol. 

ébahir


  I.  vt  juda  ham  ajablantirmoq,  hayratga  solmoq,  hayratda 

qoldirmoq,  esankiratib,  dovdiratib  qo‘ymoq;  II.  s’ébahir  de  qqch  juda  ham 

ajablanmoq, hayratga tushmoq; esankiramoq, dovdiramoq. 

ébahissement

 nm hayron bo‘ lish; lol qolish, hayrat. 

ébarber


  vt  1.  tekislamoq,  silliqlamoq;  tozalamoq  (metall  yuzasi);  2.  agr 

qiltanoqdan  tozalamoq (donli o‘simliklarni); 3. kesmoq, qirqmoq, kesib, qirqib 

tenglashtirmoq (muqovasozlikda). 

ébats


 nm pl o‘ynoqilik, sho‘xlik; chopqirlik, yuguriklik. 

ébattre


 (s’) vpr tinmay o‘ynamoq, sho‘hlik qilmoq; les enfants s’ébattent 

sur la plage. plajda bolalar tinmay o‘ynashdi, sho‘xlik qilishdi. 

ébauche

  nf  qoralama,  eskiz;  une  œuvre  à  l’état  d’ébauche  qoralama 



holatdagi asar. 

ébaucher


 I. vt qoralama qilmoq, yuzani chizib olmoq;  II.  s’ébaucher vpr 

boshlanmoq; shakl ola boshlamoq; le  rapprochement qui s’ébauche  entre 

les deux parties ikki tomon orasida boshlangan yaqinlik. 

ébauchoir

  nf  zubila,  iskana  (duradgorlarda);  yogoch  qalam  

(haykaltaroshlarda). 

ébène

  nf  obnus  daraxti,  qora  daraxt;  obnus  daraxtining  qora  yog‘ochligi; 



d’ébène obnus daraxtiga oid, obnusdan qilingan, obnus; un coffret d’ébène 

obnusdan qilingan quticha; des cheveux d’ébène qop-qora, timqora soch. 

ébéniste

 nm qimmatbaho mebel ishlovchi usta. 

ébénisterie

  nf  1.  qimmatbaho  mebel  ishlash  kasbi,  san’ati;  2. 

qimmatbaho va nafis mebel ishlab chiqarish; 3. qimmatbaho mebel  ishlovchi 

ustaning ustaxonasi; 4. yog‘och quti (radiopriyomnik, televizorda). 

éberlué,  ée

  adj  fam  hayron,  tang  qolgan,  hayratlangan,  mahliyo; 

esankiragan, dovdiragan. 

éblouir


  vt  1.  ko‘zni  qamashtirmoq,  ko‘zni  olmoq;  les  phares  nous 

éblouissaient  faralari  bizning  ko‘zimizni  olardi;  la  neige  m’a  ébloui  qor 

ko‘zimni qamashtirib yubordi; 2. fig hayratda qoldirmoq, hayron qoldirmoq; lol 

qoldirmoq; g‘oyat zavqlantirmoq, maftun qilmoq, qoyil qoldirmoq. 

éblouissant,  ante

  adj  ko‘zni  qamashtiradigan,  ko‘zni  oladigan;  fig 

hayratga soladigan; maftun qiladigan. 

éblouissement

  nm  1.  ko‘z  qamashishi;  vaqtinchalik  ko‘rmay  qolish;  2. 

méd hushidan ketish, behush bo‘lib qolish, behushlik, hushsizlik; 3. fig zavq-

shavq; tahsin, tasanno. 

ébonite


 nf ebonit (izolyatsion material). 

éborgner


  I.  vt  1.  ko‘zini  o‘yib  olmoq;  2.  agr  kurtakni  uzib  tashlamoq 

(mevali  daraxtda);  II.  s’éborgner  vpr  o‘z  ko‘zini  o‘ymoq;  j’ai  failli 

m’éborgner men bir ko‘zimni o‘yib olishimga sal qoldim. 

éboueur


 nm axlat tozalovchi. 

ébouillanter

  I.  vt  ustidan  qaynoq  suv  quymoq;  ébouillanter  des 

légumes  sabzavotlarni  ustidan  qaynoq  suv  quymoq;  II.  s’ébouillanter  vpr 

qaynoq suvda kuyib qolmoq. 

éboulement

 nm 1. o‘pirilish, qulash, yemirilish; siljish; 2. uyum, to‘da, to‘p 

(o‘pirilgan jismlardan hosil bo‘lgan). 

ébouler

  I.  vt  o‘pirmoq,  qulatmoq,  buzmoq;  II.  s’ébouler  vpr  o‘pirilmoq, 



qulamoq, yemirilmoq; siljimoq; la falaise s’éboule qoya yemirilmoqda. 

éboulis


 nm o‘pirilgan  jismlar uyumi; des éboulis de roches qoyalarning 

sinib tushgan parchalari. 

ébouriffant,  ante

  adj  fam  hayratda  qoldiradigan,  hayajonlantiradigan, 

juda  ajoyib,  g‘oyat  zo‘r;  haddan  tashqari;  un  succès  ébouriffant  g‘oyat 

katta, zo‘r muvaffaqiyat. 

ébouriffer

 vt 1. chigallashtirmoq, chuvalashtirmoq;  to‘zg‘itmoq, titkilamoq; 

tutamlamoq,  tutamlab  paxmoq  qilmoq;  le  vent  ébouriffait  ses  cheveux 

shamol  uning  sochlarini  to‘zg‘itadi;  2.  fig  qattiq  taajjublantirmoq,  hayratga 

solmoq, keltirmoq;  hang-mang qilib  qo‘ymoq;  cette nouvelle  m’a ébouriffé 

bu yangilik meni hang-mang qilib qo‘ydi. 

ébrancher

 vt butamoq (daraxtni), kesmoq (shox-shabbalarni). 

ébranchoir

 nm tokqaychi, gulqaychi. 

ébranlement

 nm 1.  titrash, larzaga kelish;  tebranish;  2.  hayajon,  iztirob; 

ruhiy  larza,  putur;  ébranlement  nerveux  asabiy  hayajon;  3.  fig  larzaga 

keltirish,  ag‘dar-to‘ntar qilish,  tubdan  o‘zgartirib yuborish; ébranlement d’un 

empire imperiyani larzaga keltirish. 

ébranler


  I.  vt  1.  larzaga  keltirmoq,  titratmoq;  tebratmoq;  le  passage  du 

camion  a  ébranlé  les  vitres  oynalar  o‘ tayotgan  mashina  zarbidan  titrab 

ketdilar;  2.  fig  putur,  zarar  yetkazmoq,  zil  keltirmoq;  buzmoq,  tushirmoq; 

cette  maladie  a  ébranlé  sa  santé  bu  kasallik  uning  sog‘ lig‘iga  zarar 

yetkazdi;  ébranler  un  régime  siyosiy  tuzumga  putur  yetkazmoq;  3. 

o‘zgartirmoq; yo‘qotmoq; ébranler une conviction  ishonchini yo‘qotmoq; II. 

s’ébranler  vpr  harakatga  kelmoq,  joyidan  qo‘zg‘almoq;  yo‘lga  chiqmoq  (ot, 

poyezd, mashina kabilar haqida). 

ébrécher

 vt 1. o‘ tmas, arra qilib qo‘ymoq, tig‘ini, damini qaytarib qo‘ymoq; 

uvalatib,  kem tik  qilib  qo‘ymoq,  chetini  uchirib  qo‘ymoq;  des  assiettes 

ébréchées  kem tik,  cheti  uchgan  likoplar;  ébrécher  un  couteau  pichoqni 

o‘tmas  qilib  qo‘ymoq;  2.  fig  zarar,  ziyon  yetkazmoq,  zarar  keltirmoq,  ziyon 

keltirmoq; buzmoq; tushirmoq; ébrécher sa fortune boylikni barbod qilish. 

ébriété

  nf  mastlik,  sarxushlik,  kayfi  oshish;  en  état  d’ébriété  mast 



holatda, holda. 

ébrouer


  (s’)  vpr  1.  pishqirmoq  (ot  haqida);  2.  suvni  chayqatmoq, 

shapillatmoq,  sachratmoq;  tipirchilamoq,  tipir-tipir,  patir-putir  qilmoq; 

s’ébrouer  sous la douche dush ostida suvni shapillatmoq; 3. fig silkinmoq, 

silkitib tashlamoq. 

ébruiter

 vt hammaga ma’lum qilmoq, hammaga bildirmoq; oshkor qilmoq, 

aytib  qo‘ymoq;  ovoza  qilmoq;  ébruiter  un  secret  sirni  aytib,  oshkor  qilib 

qo‘ymoq. 

ébullition

 nf 1. qaynash; un point d’ébullition suvning qaynash darajasi; 

2. jo‘sh urish, qizish; jo‘sh urgan holat,  hayajonlanish, to‘lqinlanish;  g‘alayon, 

g‘ulg‘ula  shov-shuv;  toute  la  ville  est  en  ébullition  butun  shahar  oyoqqa 

turgan. 

écaille


  nf  1.  tangacha  (baliq  terisida);  couvert  d’écaille  tangachalar 

qoplangan,  tangachali; 2. zarra, bo‘lak, parcha; 3.  toshbaqa kosasining yuza 

qatlamidagi modda; 4. bot yupqa parda, qobiq, po‘st (piyoz, liliya kabi larda). 

écailler


 I. vt 1. baliq  tozalamoq; 2. chig‘anoq yormoq; II.  s’écailler vpr 1. 

archilmoq,  po‘st  tashlamoq;  2.  bo‘yog‘ i  to‘kilib  tushmoq,  eskirib  ketmoq 

(rasmlar, tasvirlar haqida). 

écailler, ére

 n tanovul qilinadigan chig‘anoqlar bilan savdo qiluvchi. 

écailleux,  euse

  adj  1.  tangacha  bilan  qoplangan,  tangachali;  2.  po‘st 

tashlashga moyil, tez ko‘chadigan. 

écale

 nf po‘choq, po‘st; écale de noix yong‘oq po‘chog. 



écaler

 vt chaqmoq, po‘choqdan tozalamoq, archmoq. 

écarlate

 I. nf 1. to‘q qizil, qip-qizil rang, tus; 2. vx shu rangdagi mato, qizil 

mato;  II.  adj  qip-qizil;  to‘q-qizil,  qirmizi;  devenir  écarlate  qizarib  ketmoq;  à 

ces mots, il est devenu écarlate bu gapdan u qizarib ketdi. 

écarquiller

  vt  baqrayib  qaramoq,  chaqchaymoq,  ko‘zlarini  katta-katta 

ochmoq,  ko‘zini  xonasidan  chiqarmoq,  ko‘zni  olaytirmoq;  des  yeux 

écarquillés d’étonnement hayratdan chaqchaygan ko‘zlar. 

écart

 nm 1. ikki narsa orasidagi masofa, ora, oraliq; o‘rta, o‘rtalik; l’écart 



entre les coureurs chopuvchilar o‘rtasida masofa; à l’ écart chetga, chetda; 

se  tenir  à  l’  écart  chetda  turmoq;  sport  un  grand  écart  shpagat 

(gimnastikadagi figuralarning biri: oyoqlarni bir chiziq bo‘ylab yirib o‘tirish); 2. 

chetga chiqish; chalg‘ ish,  qoidani  buzish;  son cheval a fait un  écart uning 

oti  o‘z  yo‘lidan  chetga  chiqib  ketdi;  3.  markazdan  uzoqdagi  kichik  aholi 

yashash punkti; 4.  tafovut,  farq; l’écart entre les salaires et les prix maosh 

bilan  narx-navo  o‘rtasidagi  farq;  5.  ling  til  normalaridan  chetga  chiqish, 

qoidalarga rioya qilmaslik. 

écarté,  ée

  adj  chetdagi,  uzoqdagi,  alohida  joylashgan,  yolg‘iz,  yakka, 

tanho;  bir-biridan  uzoqda  joylashgan,  orasi  ochiq,  kerik;  une  maison 

écartée chetdagi uy. 



ÉCARTELER

 

ÉCHAUFFER



 

 

 



175 

écarteler

  vt  1.  to‘rt  bo‘ lib  qatl  qilmoq  (avval  qo‘l-oyoqlarini  va  boshini  

tanadan  judo  qilmoq);  2.  fig  qiynamoq,  azoblamoq,  azob  bermoq;  il  est 

écartelé  entre  le  devoir  et  l’amour  u  burch  va  sevgi  orasida  azob 

chekmoqda. 

écartement

  nm  1.  ikki  tomonga  surish,  kerish;  ikki  tomonga  surilish, 

kerilish;  l’écartement  des  jambes  oyoqlarni  ikki  tomonga  kerish;  2.  oraliq 

masofa, ora, o‘rta, o‘rtalik. 

écarter

  I.  vt  1.  ikki  tomonga  surmoq,  kermoq;  2.  uzoqlashtirmoq, 



chetlatmoq,  ajratmoq;  il  faut  écarter  la  table  du  mur  stolni  devordan 

uzoqlashtirmoq kerak; écarter la foule olomonni yorib kirmoq; on l’a écarté 

de  l’équipe  uni  komandadan  chetlatishdi;  écarter  qqn  de  la  direction 

d’une affaire biror kimsani  ish boshqarishdan chetlashtirmoq; 3.  fig yo‘ldan 

adashtirmoq, chalg‘ itmoq; 4. rad qilmoq,  qaytarmoq, qabul qilmaslik; écarter 

une proposition  taklifni rad qilmoq; 5. qaytarmoq, daf qilmoq;  écarter une 

menace  xavfni  daf  qilmoq;  II.  s’écarter  vpr  1.  (har  yoqqa)  ayrilmoq,  ajralib 

ketmoq,  tarqalmoq;  ikki  tomonga  tislanmoq,  tisarilmoq,  tisarilib  orani 

ochmoq;  ces lignes s’écartent  bu yo‘llar ayrilib ketadi; 2. o‘rnidan siljimoq, 

nari  turmoq, surilmoq; s’écarter pour laisser passer biror kimsani  o‘tkazib 

yubormoq  uchun  surilmoq;  3.  uzoqlashmoq,  nari  ketmoq;  s’écarter  de  la 

côte qirg‘oqdan uzoqlashmoq;  4. fig chetga chiqmoq, chekinmoq, qaytmoq; 

chalg‘ itmoq,  uzoqlashmoq;  s’écarter de la tradition an’anadan chekinmoq; 

s’écarter du sujet mavzudan uzoqlashmoq; s’écarter des règles qoidadan 

uzoqlashmoq. 

ecchymose

  nf  qontalashgan,  momataloq  bo‘lgan  joy,  qontalash, 

momataloq. 

ecclésiastique

  I.  adj  ruhoniy,  diniy,  din,  cherkov;  les  autorités 

ecclésiastiques  cherkov  ma’murlari;  milieux  ecclésiastiques  cherkov 

jamoasi; II. nm ruhoniylarga mansub kishi, ruhoniy, pop. 

écervelé,  ée

  I.  adj  dovdir-sovdir,  jinni-tantiq;  yengiltak,  havoyi,  betayin; 

ovsar, kaltafahm, to‘pori; II. n jinni kishi; jinni ayol; ovsar, kaltafahm odam. 

échafaud


 nm 1. eshafot, jallod kundasi bosh chopiladigan kunda; maxsus 

taxtasupa;  monter  sur  l’échafaud  qatl  qilinmoq;  2.  boshini  tanidan  judo 

qilish bilan amalga oshiriladigan o‘lim jazosi. 

échafaudage

 nm 1. havoza; dresser un échafaudage  havoza qurmoq; 

2.  taxlam,  uyum,  to‘p,  to‘da;  un  échafaudage  de  livres  kitoblar  uyumi;  un 

échafaudage de raisonnements dalil, vajni to‘ldirib yuborish. 

échalas


  nm  1.  tirkagich,  tirgovich,  tirgak,  ayri  (tok,  qovoq  kabi  

chirmashuvchi o‘simliklarni ko‘tarish uchun); 2. fam novcha, daroz odam. 

échalote

 nf sarimsoq piyozning bir turi. 

échancré,  ée

  adj  yarim  doira  shaklida  kesib,  qirqib  olingan  (kiyimda); 

o‘yilgan; corsage échancré chuqur kesib olingan ko‘ylak. 

échancrer

 vt yarim doira shaklida kesib, qirqib olmoq; kesib tashlamoq. 

échancrure

 nf o‘yilgan, kesib olingan joy; o‘yiq (kiyimda). 

échange


 nm 1. alishish, almashish, almashtirish, ayirbosh, mavza qilish, 

ayirboshlash; discuter d’un  échange de prisonniers asirlarmi almashtirish 

haqida  fikrlashmoq;  la  valeur  d’échange  almashuv,  ayirboshlash  qiymati; 

faire  un  échange  almashmoq,  ayirboshlamoq;  les  échanges  culturels 

madaniy  aloqalar;  biol  les  échanges  nutritifs  modda  almashinuvi;  loc  adv 

en échange de; evaziga, o‘rniga, badaliga; 2. écon tovar ayirbosh qilish, mol 

almashish;  savdo,  savdo-sotiq;  savdo  aloqalari;  le  volume  des  échanges 

tovar ayirboshlash hajmi. 

échanger

 vt 1. almashtirmoq, ayirbosh qilmoq; alishmoq, mavoza qilmoq; 

échanger  qqch  contre  (ou  pour)  qqch  biror  narsani  boshqa  narsaga 

alishmoq;  échanger  une  marchandise  contre  une  autre  bir  tovarni 

boshqasiga  ayirbosh  qilmoq;  2.  alishmoq,  alishtirmoq,  ayirboshlamoq; 

alishib,  ayirboshlab,  alishtirib  olmoq;  échanger  des  lettres  xat  yozishib 

turmoq;  échanger  des  cadeaux  bir-biriga  sovg‘alar  jo‘natmoq;  échanger 

une  poignée  de  mains  qo‘l  berishib  so‘rashmoq;  échanger  des  coups 

mushtlashmoq;  3.  fig  almashinmoq,  o‘rtoqlashmoq,  bir-biriga  javoban 

harakat  qilmoq;  échanger  des  idées  fikr  almashinmoq,  fikrlashmoq; 

maydalamoq. 

échangeur

  nm  1.  turli  darajadagi  yo‘llarning  kesishuvi,  kesishgan  yo‘l 

ustidan  o‘ tadigan  ikkinchi  yo‘l,  kichik  yo‘l,  chorraha;  2.  issiqlikni  almashtirib 

beruvchi qurilma. 

échanson


 nm 1. saroyda soqiylik qiluvchi kishi; 2. soqiy, kosagul. 

échantillon

 nm 1. namuna, nusxa;  montrer des échantillons de tissus 

gazlamalarning  nusxalarini  ko‘rsatmoq;  des  échantillons  de  minerais 

ma’danlardan namunalar; 2. (analiz uchun olingan) namuna (oltin, kumush); 

3. fig namuna, timsol. 

échantillonnage

  nm  1.  namunalar  yig‘ish,  tanlash;  2.  namunalar 

to‘plam i, komplekti. 

échantillonner

  vt  1.  namunalar  yig‘moq,  tanlamoq;  2.  namuna  olmoq 

(analiz  uchun);  3.  so‘rov  o‘tkazish  uchun  vakillar  tanlamoq  (ma’lumot 

to‘plash, fikr to‘plash maqsadida). 

échappatoire

 nf hiyla, nayrang; gapni aylantirish, chalg‘itish; trouver une 

échappatoire  pour  ne  pas  répondre  javob  bermaslik  uchun  gapni 

chalg‘ itmoq. 

échappée


  nf  1.  sport  uzoqlashish;  o‘zib  ketish,  orqada  qoldirib  ketish; 

oraliqdagi  masofani  uzoqlashtirish  (velosportda);  2.  litt  yashirincha  qochish, 

qochib  ketish  (qisqa  muddatga);  3.  ko‘rish  yoki  o‘ tish  uchun  qoldirilgan  tor 

joy; échappée sur la  mer dengizga o‘ tish uchun yo‘lak; archit zina marsilari 

orasidagi masofa,  joy;  4. litt  qisqa muddat,  lahza, on,  fursat; une  échappée 

de beau temps havoning vaqtinchalik ochilishi. 

échappement

  nm  1.  techn  tashqariga  chiqish;  chiqarish,  chiqish 

(ishlangan  gazlar  haqida);  échappement  de  la  vapeur  bug‘ni  chiqarib 

yuborish; 2. ankerli mexanizm (soatlarda). 

échapper

  I.  vi  1.  qochmoq,  qochib  qutulmoq;  chap  bermoq,  chap  berib 

omon  qolmoq,  xalos  bo‘lmoq;  o‘zini  chetga  olmoq,  o‘zini  olib  qochmoq; 

échapper  à  qqch,  à  qqn  biror  kimsa,  narsadan  qochib  qutulmoq,  xalos 

bo‘lmoq;  on  a  échappé  au  danger  xavf-xatardan  qutuldilar;  échapper  au 

naufrage  kema  halokatida  omon  qolmoq;  2.  sirg‘alib  chiqib  ketmoq,  tushib 

ketmoq; le verre  m’a échappé des  mains stakan  qo‘limdan sirg‘alib  tushib 

ketdi;  3.  esdan  chiqmoq,  eslay  olmaslik;  esdan  ko‘ tarilmoq;  son  nom 

m’échappe  uning  ismi  esimdan  chiqibdi;  4.  beixtiyor  aytilmoq  yoki 

bajarilmoq;  cette  parole  m’a  échappée  bu  so‘z  beixtiyor  og‘zimdan  chiqib 

ketdi;  II.  vt  o‘zini  chetga  olmoq,  o‘zini  olib  qochmoq,  chap  bermoq; 

l’échapper  belle  osongina  xalos  bo‘lmoq;  III.  s’échapper  vpr  1.  qochmoq, 

chiqmoq, qochib ketmoq, chiqib ketmoq, uchib ketmoq; le prisonnier s’est 

échappé  mahbus  qochib  ketdi,  le  lion  s’est  échappé  de  sa  cage  arslon 

qafasdan  qochdi;  2.  oshmoq,  oqib  ketmoq;  chiqmoq;  toshib  ketm oq, 

toshmoq (ega  predmetni ifodalaydi); la vapeur  s’échappe de la chaudière 

qozondan  bug‘  chiqyapti;  le  lait  s’est  échappé  de  la  casserole  sut  toshib 

ketdi;  3.  sport  uzoqlashmoq,  ancha  o‘ tib,  o‘zib  ketm oq,  orqada  qoldirib 

ketmoq. 

écharde


 nf zirapcha, tikon. 

écharpe


  nf  1.  nishon,  belgi  (yelka  orqali  yoki  belga  bog‘lanadigan 

mansabni  bildiradigan  lenta);  écharpe  tricolore  du  maire  mer  mansabini 

ko‘rsatuvchi  uch,  xil  rangli  nishon,  tasma;  2.  sharf,  bo‘yinbog‘;  il  fait  froid, 

mets une écharpe autour du cou  tashqari sovuq,  bo‘yninga sharf o‘rab ol; 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   64   65   66   67   68   69   70   71   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling