Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet71/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   67   68   69   70   71   72   73   74   ...   238

bilim,  ma’lumot,  bilim  darajasi,  bilimlilik;  tarbiy a  ko‘rganlik,  boadablik;  son 

éducation  en  ce  domaine  est  insuffisante  bu  sohada  uning  ma’lumoti 

etarli emas; il a de l’éducation u tarbiya ko‘rgan. 

édulcorer

 vt 1. biroz shirin qilmoq, biroz shirinlik qo‘shmoq (qand, shakar, 

murabbo), 

shirinroq 

qilmoq; 


2. 

fig 


pasaytirmoq, 

yumshatm oq, 

muloyimlashtirmoq, ohista, yotig‘i bilan aytmoq; édulcorer une pensée fikrni 

yotig‘i bilan tushuntirmoq. 

éduquer

 vt  1.  tarbiyalamoq;  ilm  bermoq,  o‘qitm oq;  o‘rgatmoq;  éduquer 



les  enfants  bolalarni  tarbiyalamoq;  2.  tarbiyalamoq,  rivojlantirmoq,  hosil 

qilmoq;  éduquer  la  volonté  irodani  tarbiyalamoq;  éduquer  les  réflexes 

refleks hosil qilmoq. 

effacé,  ée

  adj  1.  o‘chib  ketgan,  xira  tortgan,  o‘ngib  qolgan;  2.  fig  oddiy, 

ko‘zga  tashlanmaydigan,  nazarga  ilinmaydigan,  une  personne  effacée 

ko‘zga tashlanmaydigan kishi; une vie effacée oddiy hayot. 

effacement

  nm  1.  artish;  o‘chirish;  artib,  sidirib  yoki  o‘chirib  tashlash; 

yo‘qotish,  yo‘q  qilish;  o‘chish,  o‘chib,  yo‘q  bo‘lib  ketish;  2.  fig  o‘chish,  yo‘q 

bo‘lish,  xotiradan  ko‘ tarilish;  esdan  chiqish;  l’effacement  d’une  faute 

xatoning  esdan  chiqishi;  3.  kam tarlik,  kamsuqumlik,  oddiylik,  sipolik;  il  vit 

dans l’effacement u ko‘zga tashlanavermaydi; u o‘zini kamtarona tutadi. 

effacer


  I.  vt  1.  o‘chirmoq,  o‘chirib  tashlamoq,  chizib  tashlamoq;  effacer 

les traces de crayon qalam izlarini o‘chirib  tashlamoq;  2. chizib  tashlamoq; 

effacer  un  mot  so‘zni  chizib  tashlamoq;  3.  fig  yo‘q  qilmoq,  yo‘qotm oq; 

unuttirmoq,  esdan  chiqartirmoq;  le  temps  a  tout  effacé  vaqt  o‘ tishi  bilan 

hamma  narsa  unutiladi;  4.  fig  orqada,  soyasida  qoldirmoq,  ustun,  baland 

kelmoq; bosib, o‘ tib ketmoq; son succès efface le mien uning muvaffaqiyati 

menikini  bosib  ketdi;  elle  efface  les  autres  femmes  par  sa  beauté  u  o‘z 

chiroyi  bilan boshqalarni soyasida  qoldirib ketyapti;  II. s’effacer vpr  1. o‘zini 

chetga olmoq; yo‘l bermoq; 2. fig ko‘zga  tashlanmaslik, o‘zini chetda  tutm oq; 

3. fig biror kimsaning soyasida qolib ketmoq; ustunligi oldida bosh egmoq. 

effarant,  ante

  adj  1.  hayratda  qoldiriadigan,  aqlni  shoshiradigan, 

esankiratib,  dovdiratib  qo‘yadigan,  hayratomuz,  hayratlanarli;  2.  qo‘rqinchli, 

vahimali, dahshatli, mudhish; une histoire effarante mudhish voqea. 

effaré,  ée

  adj  sarosimaga  tushgan,  gangib  qolgan,  do‘vdirab,  esankirab 

qolgan; parishon; il nous a regardé d’un air effaré u bizga sarosimalik bilan 

qaradi. 


effarement

  nm  sarosimalik,  gangib,  do‘vdirab,  esankirab  qolishlik, 

parishonlik; xavotirlik; qo‘rquv; il y eut un moment d’effarement général bir 

zum hamma esankirab qoldi. 

effarer

  I.  vt  do‘vdiratm oq,  dovdiratib,  esankiratib  qo‘ymoq;  hayratda 



qoldirmoq;  lol  qilib  qo‘ymoq;  qo‘rqitib,  hurkitib,  cho‘chitib  yubormoq;  II. 

s’effarer  vpr  sarosimaga  tushmoq,  o‘zini  yo‘qotib  qo‘ymoq;  qo‘rqitm oq, 

cho‘chitmoq, yurak oldirmoq. 

effarouché,  ée

 adj qo‘rqqan, cho‘chigan, hurkkan; sarosimaga  tushgan; 

do‘vdirab qolgan. 

effarouchement

  nm  qo‘rqish,  cho‘chish,  hurkish,  qo‘rquv,  vahima; 

sarosimalik, gangib, dovdirab, esankirab qolishlik. 

effaroucher

  vt  qo‘rqitmoq,  hurkitmoq,  cho‘chitm oq,  qo‘rqitib  yubormoq, 

qo‘rqitib,  qochirib,  uchirib  yubormoq  (hayvonlar,  qushlar  haqida); 

effaroucher  le  gibier  qushlarni  hurkitib  uchirib  yubormoq;  2.  qo‘rqitm oq, 

cho‘chitmoq,  yuragiga  qo‘rquv  solmoq;  un  rien  suffit  à  l’effaroucher  u 

arzimagan narsadan ham qo‘rquvga, vahimaga tushadi. 

effectif,  ive

  I.  adj  samarali,  foydali,  ta’sirli;  natijali,  natijasi  bor;  natija, 

foyda  beradigan,  bor,  mavjud,  naqd;  haqiqiy;  un  capital  effectif  mavjud 

kapital;  c’est  lui  qui  détient  le  pouvoir  effectif  haqiqiy  hokimiyat  uning 


EFFECTIVEMENT

 

EFFRAYANT



 

 

 



181 

qo‘lida; la puissance effective d’un moteur dvigatelning haqiqiy (amaldagi) 

quvvati;  II.  nm  shaxsiy  tarkib  (harbiy);  shtat,  xodimlar  miqdori;  kontengent; 

miqdor,  son;  les  effectifs  réalisés  mavjud  tarkib;  l’effectif  d’un  atelier 

sexdagi  ishchilar  soni;  l’effectif  d’une  classe  sinfdagi  o‘quvchilar  soni;  il 

faut  compléter  les  effectifs  shtatlarni  to‘ldirmoq  zarur;  avec  un  effectif 

réduit qisqartirilgan tarkib; to‘liq bo‘lmagan shtat bilan. 

effectivement

  adv  haqiqatdan,  haqiqatda,  haqiqatdan  ham,  chindan 

ham;  cela  est  effectivement  arrivé  bu  narsa  chindan  ham  sodir  bo‘ldi; 

haqiqatdan  ham  shunday;  vous  étiez  hier  ici?  –  oui,  effectivement  siz 

kecha bu erda bo‘lganmisiz? – ha, chindan ham bo‘lganman. 

effectuer

  I. vt  bajarmoq,  amalga  oshirmoq,  o‘ tamoq;  o‘ tkazmoq;  yuzaga 

chiqarmoq,  ro‘yobga  chiqarmoq;  effectuer  des  réformes  reformalarni 

amalga  oshirmoq;  effectuer  une  expérience  tajriba  o‘ tkazmoq;  effectuer 

des  réparations  ta’minlash  ishlarini  bajarmoq;  l’avion  a  effectué  le 

parcours en 7 heures samolyot masofani yetti soatda uchib o‘ tdi; effectuer 

un  paiement  to‘lamoq;  II.  s’effectuer  vpr  amalga  oshirmoq,  bajarilmoq, 

ro‘yobga  chiqmoq;  bo‘lib  o‘ tmoq;  les  travaux  s’effectuent  avec  lenteur 

ishlar  sekinlik  bilan  bajarilmoqda;  les  transformations  qui  se  sont 

effectuées amalga oshirilgan o‘zgarishlar. 

efféminé,  ée

  I.  adj  xotinlarga  xos  latif,  muloyim,  nozik,  yumshoq;  II.  nm  

xotinchalish, xotinnamo kishi. 

efféminer

  vt  pahpahlab  o‘stirmoq,  nozik,  erka,  ipakoyim  qilib  yubormoq; 

ayolga o‘xshatib tarbiyalamoq. 

effervescence

 nf 1. qaynash, ko‘pirib  toshish; entrer en  effervescence 

qaynamoq,  ko‘pirmoq,  ko‘piklanmoq;  2.  fig  hayajonlanish,  qizg‘in  yoki 

bezovta  harakatga kelish;  to‘lqinlanish,  tug‘yon urish;  asabiylanish,  tutaqish, 

qizishish;  l’effervescence  populaire  xalqning  tug‘yon  urushi,  harakatga 

kelishi. 

effervescent, ente

 adj 1. qaynayotgan, ko‘pirib  toshayotgan; un liquide 

effervescent ko‘pirib toshayotgan suyuqlik; une matière effervescente ko‘p 

gaz  chiqayotgan  modda;  2.  fig  hayajonlangan,  to‘lqinlangan,  tug‘yon 

urayotgan; 

asabiylashgan, 

qizishgan; 

une 


foule 

effervescente 

asabiylashgan olomon. 

effet


1

 nm 1. natija,  oqibat; yakun, samara; l’effet naturel  tabiiy natija; un 

effet  surprenant  hayratga  soladigan  natija;  un  effet  inattendu  kutilmagan 

oqibat;  un  effet  immense  katta,  yuksak  natija;  obtenir  des  effets 

remarquables  ahamiyatga  ega  bo‘lgan  natijalarga  erishmoq;  Il  n’y  a  pas 

d’effet  sans  cause  sababsiz  oqibat  bo‘lmaydi;  sans  effet  natijasiz, 

samarasiz;  en  effet  haqiqatdan,  darvoqi,  darhaqiqat,  chinakkam,  voqean, 

albatta;  à  l’effet  de  maqsadida,  niyatida,  uchun;  à  cet  effet  buning  uchun, 

bu maqsadda; 2.  ta’sir;  naf,  foyda; l’effet d’un  médicament  dorining  ta’siri, 

nafi,  foydasi;  faire,  avoir  son  effet  ta’sir  ko‘rsatmoq;  l’effet  d’une  force 

ta’sir  kuchi;  l’effets  de  radioactivité  radioaktiv  ta’sir;  techn  un  effet  utile 

foydali ish; le  médicament n’a pas eu d’effet bu dorining  nafi  tegmadi; 3. 

taassurot;  ta’sir;  effekt;  bon  effet  yaxshi  taassurot;  mauvais  effet  yomon 

taassurot;  un  effet  de  lumière  yorug‘lik  effekti,  yorug‘lik  taassurotlarini 

tug‘diradigan  manbalar  (masalan  sahnada);  faire,  produire  un  bon  effet 

yaxshi  taassurot  qoldirmoq;  faire  de  l’effet  kuchli  taassurot  qoldirmoq;  4. 

sport burab, chilpirak qilib oshirish (to‘p, shar). 

effet


2

  nm  dr  fin  qimmatbaho  qog‘oz;  pul  bilan  bog‘liq  hujjat;  un  effet  de 

commerce  veksel  (qarz  hujjati,  pul  qarz  olganlik  haqidagi  tilxat);  chek; 

perevod  (pochta,  telefon  orqali  yuborilgan  pul);  effets  publics  davlatga 

qarashli qimmatbaho qog‘ozlar. 

effets


3

 nm pl kiyim-kechak, kiyim-bosh, ust-bosh; mil formali kiyim-kechak 

ta’minoti; ranger ses effets kiyim-boshini yig‘ ishtirmoq. 

effeuiller

  I.  vt  uzmoq,  yulmoq,  uzib,  yulib  olmoq,  tashlamoq  (yaproq, 

barg,  gulbarg); II.  s’effeuiller vpr  to‘kilmoq,  to‘kilib ketmoq;  to‘kilib  tushmoq; 

bargini, tashlamoq, to‘kmoq. 

efficace


  adj  1.  natija,  foyda  beradigan,  foydali,  ta’sirchan,  tez  kor 

qiladigan; un remède efficace tez kor qiladigan dori; un traitement efficace 

foydali muolaja;  2.  ishchan,  faol, aktiv; g‘ayratli (shaxs haqida); un homme 

efficace g‘ayratli, ishchan kishi. 

efficacement

 adj samarali, foydali ravishda, sezilarli darajada. 

efficacité

  nf  1.  ta’sir,  ta’sir  kuchi;  ta’sirchanlik,  ta’sir  qilishlik;  samaralilik, 

unumlilik,  foyda;  qulaylik;  l’efficacité  d’un  remède  dorining  foydasi,  ta’sir 

kuchi;  l’efficacité  de  qqn  biror  kimsaning  foydasi,  foydali  tomoni;  2. 

unumdorlik,  mahsuldorlik;  ish  unumi;  ijobiy  natija,  foyda;  l’efficacité  d’une 

machine  mashinaning  foydali  ish  koefitsenti;  la  recherche  de  l’efficacité 

ish unumini oshirishga harakat qilish. 

effigie


  nf  1.  tasvir,  suvrat,  rasm,  shakl  (tanga,  medal  kabilarda);  une 

pièce de  monnaie à l’effigie de  Jules César Yuliy Sezar  tasviri  tushirilgan 

tanga; 2. haykal, tasvir, figura; l’effigie d’un roi podshoh haykali, tasviri. 

effilé,  ée

 I. adj  uzun, cho‘ziq, cho‘zinchoq va ingichka; un crayon effilé 

uchli qalam; II. nm popuk, shokila; popukli jiyak. 

effiler

  I.  vt  1.  ipni  sug‘urib  olmoq,  tortib  olmoq;  yulib  tolalarga  ajratmoq; 



effiler  un  tissu  gazlamani  yulib  iplarga  ajratmoq;  2.  ingichka  qilmoq, 

ingichkalashtirmoq,  ingichkalamoq;  yupqalashtirmoq,  yupqa  qilmoq;  effiler 

les pointes de sa  moustache mo‘ylabining uchlarini burab ingichka qilmoq; 

II.  s’effiler  vpr  titilib  ketmoq;  yechilib  ketmoq,  bo‘shab,  yozilib  ketmoq;  une 

étoffe qui s’effile titilib ketayotgan gazlama. 

effilocher

  vt  tortib,  yulib  yirtmoq,  yuvilib  qismlarga  ajratm oq 

(gazlamadan). 

efflanqué,  ée

  adj  oriq,  ozg‘in;  qotma;  un  cheval  efflanqué  oriq  ot, 

qirchang‘i. 

effleurer

  vt  1.  siypalamoq,  siypalab  o‘tmoq;  salgina  tegmoq;  2.  fig  tilga 

olmoq,  gapirib,  to‘xtalib  o‘tmoq;  yuzaki  qarab  chiqmoq;  Il  n’a  fait 

qu’effleurer le problème u masalani shunchaki tilga olib o‘ tdi. 

efflorescence

 nf 1. vx gullash davrining boshi,  boshlanishi; 2.  fig gullab-

yashnash, ravnaq  topish, yuksalish, rivojlanish,  taraqqiy  etish, kamol  topish, 

yetuklik,  kamolot,  qirchillaganlik;  l’efflorescence  de  l’art  gothique  gotik 

san’atning  gullab-yashnashi; 3. chim nurash; parchalanish, bo‘linib ketish; 4. 

mog‘or, po‘panak; mog‘or, po‘panak qoplami. 

efflorescent,  ente

  adj  1.  gullayotgan;  2.  fig  gullab-yashnagan,  ravnaq 

topayotgan, yuksalayotgan, kamol topayotgan, rivojlanayotgan. 

effluve

 nm bug‘, par; is, bo‘y, hid. 



effondrement

  nm  1.  o‘pirilish,  qulash,  yemirilish,  yiqilish;  ag‘darilish; 

l’effondrement  d’un  toit  tomning  qulashi;  l’effondrement  d’un  mur 

devorning  yiqilishi;  2.  fig  yemirilish,  halok  bo‘lish;  barbod  bo‘lish,  puchga 

chiqish  sovrilish;  halokat;  l’effondrement  d’un  empire  imperiyaning 

halokati;  3.  tushkunlik,  ruhi  tushganlik,  ma’yuslik,  ruhsizlik,  dili  xuftonlik; 

tinkasi qurish, sulayish, lohas bo‘lish, lohaslik. 

effondrer

 I. vt 1. agr chuqur haydamoq; 2. ezib, bosib, sindirib yubormoq, 

pachaq qilmoq, buzmoq; effondrer un coffre sandiqni sindirib yubormoq; II. 

s’effondrer  vpr  qulamoq,  ag‘darilmoq,  o‘pirilmoq,  barbod  bo‘lmoq,  puchga 

chiqmoq,  halokatga  uchramoq;  cho‘kmoq;  o‘ tirmoq,  o‘ tirib  qolmoq;  la 

chaussée  s’est  effondrée  yo‘ l  cho‘kdi;  les  prix  se  sont  effondrés  narx-

navo keskin tushib ketdi; mes projets s’effondrent mening rejalarim barbod 

bo‘lmoqda. 

efforcer


 

(s’)


  vpr  tirishmoq,  harakat  qilmoq;  intilmoq;  efforcez-vous  de 

mieux travailler yaxshiroq ishlashga harakat qiling. 

effort

  nm  1.  tirishish,  harakat  qilish;  l’effort  physique  jismoniy  harakat; 



faire un effort harakat qilmoq; faire tous ses efforts bor kuchini sarflamoq; 

sans  effort  osonlik  bilan,  osonlikcha;  avec  effort  qiyinchilik  bilan;  par  un 

suprême  effort oxirgi kuchi bilan; 2. phys kuchlanish, kuch;  og‘irlik,  bosim; 

effort de traction tortish kuchi. 

effraction

  nf  buzish,  sindirib  ochish;  vol  avec  effraction  buzib  o‘g‘irlab 

ketish;  pénétrer  avec  effraction  dans  un  appartement  xonadonga  qulfni 

buzib kirmoq. 

effraie

 nf boyqush, boyo‘g‘li. 



effranger

  I.  vt  popiltirig‘ ini  chiqarmoq;  popugini  chiqarmoq;  titig‘ini 

chiqarmoq;  II.  s’effranger  vpr  to‘zmoq,  yirtilmoq,  titig‘i  chiqmoq,  uvadasi 

chiqib  ketmoq;  le  bas  de  mes  pantalons  s’est  effrangé  shimimning 

pochasi titilib ketdi. 

effrayant, ante

 adj 1. qo‘rqinchli, dahshatli; des cris effrayants dahshatli 

qichqiriqlar;  un  spectacle  effrayant  2.  kuchli,  zo‘r,  qattiq,  g‘oyat  katta, 

nihoyatda;  yomon,  dahshatli;  misli  ko‘rilmagan;  il  a  un  appétit  effrayant 

uning ishtahasi g‘oyat katta;  u nihoyatda och; il fait une chaleur effrayante 

nihoyatda  issiq  bo‘lyapti;  tout  est  à  un  prix  effrayant  hamma  narsa  misli 

ko‘rilmagan darajada qimmat. 



EFFRAYER

 

ÉGOÏSTE



 

 

 



182 

effrayer


 I. vt qo‘rqitmoq, cho‘chimoq;  qo‘rquv, vahimga solmoq;  ses  cris 

m’ont effrayé uning  qichqirig‘i meni qo‘rqitib yubordi; le tonnerre l’effraye 

momaqaldiroq uni vahimaga solmoqda; être  effrayé  qo‘rquvga  tushmoq; II. 

s’effrayer  vpr  qo‘rqimoq,  cho‘chimoq,  qo‘rquvga  tushmoq,  vahimaga 

tushmoq; vahima bosmoq. 

effréné,  ée

  adj  o‘zboshimcha,  bebosh,  tiyib,  to‘xtatib  bo‘lmaydigan, 

tiyiqsiz;  g‘oyat  kuchli,  nihoyat  darajada  zo‘r;  des  passions  effrénées 

cheklab  bo‘lmaydigan  havas;  un  luxe  effréné  nihoyat  darajada  zo‘r  zeb-

ziynat. 


effritement

  nm  1.  maydalanish,  parchalanish,  kukunlanish,  mayda 

zarrachalarga aylanish, nurash; l’effritement d’un rocher qoyaning nurashi; 

2.  fig  ozayish,  kamayish,  qisqarish;  kuchsizlanish,  zaiflashish;  l’effritement 

de la majorité ko‘pchilikning asta-sekin kamayib, zaiflashib borishi. 

effriter


  I.  vt  kukunga,  mayda  zarrachalarga  aylantirmoq,  maydalamoq, 

parchalamoq;  yemirmoq;  II.  s’effriter  vpr  1.  asta-sekin  kukunga  aylanmoq, 

mayda  zarrachalarga  bo‘linib  ketmoq;  nuramoq,  yemirilmoq;  les  pierres 

s’effritent  toshlar  parchalanib  ketmoqdalar;  2.  fig  tugamoq,  kamaymoq, 

ajralib,  tarqalib,  bo‘linib  ketmoq,  buzilmoq,  chirimoq,  yemirilmoq, 

zaiflashmoq, tanazzulga yuz tutmoq; la majorité gouvernementale s’effrite 

à  chaque  vote  har  ovoz  berishda  hukumatdagi  ko‘pchilik  kamayib 

bormoqda. 

effroi

  nm  qo‘rquv,  vahima,  dahshat;  trembler  d’effroi  qo‘rquvdan 



qaltiramoq. 

effronté, ée

 I. adj surbet,  behayo, bezbet, beor, uyatsiz,  odobsiz, yuzsiz, 

un regard effronté behayo  nigoh; un  menteur effronté yuzsiz aldoqchi; II. 

nm surbet, bezbet, uyatsiz, sharmsiz, orsiz, sulloh. 

effrontément

  adv  surbetlarcha,  bezbetlik,  surbetlik,  uyatsizlik  bilan; 

adabsizlik bilan; mentir effrontément surbetlarcha aldamoq. 

effroyable

  adj  dahshatli,  qo‘rqinchli,  mudhish,  vahimali;  yomon,  juda 

yomon;  un  spectacle  effroyable  dahshatli  manzara;  une  nuit  effroyable 

dahshatli, vahimali tun. 

effroyablement

 adv o‘ta yomon, juda yomon; juda ham, g‘oyat darajada, 

haddan tashqari; benihoya; borib turgan, naryog‘i yo‘q, o‘lguday; elle chante 

effroyablement  mal u juda yomon kuylayapti; il est effroyablement bête u 

o‘lguday ahmoq; une  affaire effroyablement compliquée haddan  tashqari 

murakkab ish. 

effusion

  nf  1.  une  effusion  de  sang  qon  to‘kish,  xunrezlik,  qirg‘in;  2. 

ochiq  izhor,  ifoda  qilish;  ko‘ngildagini  ochiq  aytish,  yoritib  gapirish;  avec 

effusion  qizg‘in,  ehtiros  bilan,  otashin,  astoydil;  remercier  avec  effusion 

astoydil minnatdorchilik bildirmoq. 

égailler


 

(s’)


  vpr  tarqalishmoq,  tarqalishib  ketmoq;  tum taraqay  bo‘lmoq; 

les étudiants se sont égaillés à la vue des policiers talabalar mirshablarni 

ko‘rib tum taraqay bo‘lib ketishdi. 

égal


1

,  ale


 adj 1. baravar,  teng, bir xil; c’est  égal baribir,  farqi yo‘q; cela 

m’est  égal  men  uchun  baribir,  farqi  yo‘q;  des  angles  égaux  teng 

burchaklar; diviser en parties égales  teng  bo‘laklarga bo‘ lmoq; être égal à 

-ga  teng, baravar  bo‘lmoq;  tenglashmoq;  égal en droit bir xil huquqqa ega 

bo‘lmoq; 2. to‘g‘ri; tekis, silliq, bir tekis; chemin égal tekis yo‘l. 

égal


2

 nm teng keladigan, baravar; il  est  mon égal u mening  tengim; nos 

égaux bizga teng, biz bilan baravar kishilar. 

également

  adv  1.  birdak,  bir  tekisda,  teng;  sa  fortune  doit  être 

également partagée entre ses deux enfants uning boyligi uning  ikki bolasi 

o‘rtasida  teng  taqsimlanishi  kerak;  2.  shuningdek;  shu  bilan  birga;  il  est 

professeur  de  géographie,  mais  il  enseigne  également  l’histoire  u 

geografiya o‘qituvchisi, ammo u shu bilan birga tarixdan ham dars beradi. 

égaler


 I. vt 1.  teng  bo‘lmoq; baravar bo‘lmoq;  tenglashmoq; les recettes 

égalent les dépenses kirim va chiqim baravardir; deux plus deux égale(nt) 

quatre  ikki  karra  ikki  to‘rt,  to‘rtga  teng  bo‘ladi;  2.  tenglashmoq,  baravar 

kelmoq,  bas  kelmoq;  les  qualités  nutritives  du  seigle  égalent  celles  du 

froment  to‘yimliligi  jihatidan  javdar  bug‘doydan  qolishmaydi;  3. 

tenglashtirmoq;  teng qilmoq;  teng ko‘rmoq; son dernier  roman l’égale  aux 

plus  grands  écrivains  uning  oxirgi  romani  uni  buyuk  yozuvchilar  qatoriga 

ko‘tardi;  II.  s’égaler  vpr  tenglashmoq,  baravar  bo‘lmoq,  teng  bo‘lmoq; 

personne ne peut s’égaler à lui unga hech kim tenglasha olmaydi. 

égalisation

  nf  1.  tenglashtirish,  baravrlashtirish;  2.  sport  hisobni 

tenglashtirish, baravarlashtirish; durang qilish; grâce  à ce but notre  équipe 

obtint  l’égalisation  bu  gol  tufayli  bizning  jamoa  hisobni  tenglashtirdi;  3. 

tekislash, baravarlash, tekislash. 

égaliser

 vt tenglamoq,  tenglashtirmoq,  baravarlamoq, baravarlashtirmoq; 

baravar  qilmoq;  égaliser  les  prix  narxlarni  tenglamoq;  égaliser  les 

chances  entre  les  concurrents  raqiblar  imkoniyatini  baravarlamoq; 

raqiblarga  bir  xil  sharoit  yaratmoq;  2.  sport  hisobni  tenglashtirmoq,  baravar 

qilmoq; durang  qilmoq; notre équipe a  égalisé une  minute avant la fin du 

match  bizning  jamoa  o‘yin  tugashidan  bir  m inut  avval  hisobni 

baravarlashtirdi, durang qildi; 3. tekislamoq, to‘g‘rilamoq, silliqlamoq, bir tekis 

qilmoq; égaliser le terrain maydonni tekislamoq. 

égalitaire

 adj har jihatdan tenglik, teng huquqlilikka asoslangan. 

égalité


 nf 1.  tenglik,  baravarlik; l’égalité de deux nombres ikki sonning 

tengligi;  2.  to‘g‘rilik,  tekislik,  silliqlik;  l’égalité  d’un  terrain  maydonning 

tekisligi;  3.  har  jihatdan  tenglik,  teng  huquqlilik;  4.  bir  tekisdalik;  l’égalité 

d’humeur og‘irlik, vazminlik. 

égard

 nm 1. diqqat, e’ tibor,  qiziqish; il n’a eu  aucun  égard à ce que  je 



lui ai dit u mening so‘zlarimga hech qanday e’ tibor qilmadi;  à cet  égard  bu 

jihatdan,  hamma  tomondan;  2.  pl  hurmat;  izzat,  e’htirom,  izzat-ikrom;  ils 

l’ont traité avec beaucoup d’égards cette fois bu safar unga hurmat bilan 

qaradilar. 

égaré, ée

 adj adashgan odam, yo‘ldan ozgan, chalg‘ igan. 

égarement

  nm  adashish,  yo‘ldan  ozish;  chalg‘ish,  yo‘llamay  ish  qilish, 

bemulohazalik; les égarements de la raison fikrning chalg‘ishi. 

égarer


  I.  vt  1.  adashtirmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq;  notre  guide  nous  a 

égarés  yo‘l  boshlovchimiz  bizni  adashtirib  qo‘ydi;  2.  aldamoq,  laqillatm oq; 

chalg‘ itmoq; ces fausses nouvelles égarent l’opinion publique bu yolg‘on 

ovoza,  mish-mishlar  jamoatchilikni  chalg‘itm oqda;  3.  yo‘qotmoq,  yo‘qotib 

qo‘ymoq (narsani); j’ai égaré  mes lunettes ko‘zoynagimni yo‘qotib qo‘ydim; 

II.  s’égarer  vpr  1.  adashmoq,  adashib  tentiramoq,  yo‘ldan  ozmoq;  ils  se 

sont  égarés  dans  la  forêt  ular  o‘rmonda  adashib  qoldilar;  2.  aylanib, 

sandiraqlab yurmoq, kezmoq, tentiramoq; j’aime m’égarer dans ce quartier 

men  bu  kvartalda  tentirab  yurishni  sevaman;  3.  fig  yanglishmoq;  là,  tu 

t’égares  complètement!  bu  yerda  sen  butunlay  xato  qilayapsan;  4. 

yo‘qolmoq, yo‘qolib  qolmoq; ce livre n’a pas pu  s’égarer  bu kitob yo‘qolib 

qolishi mumkin emas. 

égayer

 I. vt 1. vaqtini chog‘ qilmoq, xursand qilmoq; égayer les convives 



par  ses  histoires  hikoyalari  bilan  mehmonlarning  vaqtini  chog‘  qilmoq;  2. 

jonlantirmoq,  jon,  ruh,  fayz  kiritmoq;  ces  fleurs  égayent  la  chambre  bu 

gullar  xonaga  fayz  kiritdi;  II.  s’égayer  vpr  vaqti  chog‘  bo‘lmoq,  xursand 

bo‘lmoq; kayfi chog‘ bo‘lmoq;  s’égayer aux dépens de qqn kulgi, masxara, 

mazax qilmoq, mayna qilmoq, kulmoq. 

égérie


 nf maslahatchi; ilhomchi, ilhomlantiruvchi. 

égide


 nf 1. sous l’égide de biror narsa, kimsa panohida, himoyasida yoki 

rahbarligida;  une  conférence  organisée  sous  l’égide  de  l’UNESCO 

YUNESKO  rahbarligida  chaqirilgan  konferensiya;  prendre  qqn  sous  son 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   67   68   69   70   71   72   73   74   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling