Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet74/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   70   71   72   73   74   75   76   77   ...   238

tegajoqlik  qilmoq;  il  embête  toujours  sa  sœur  u  doim  singlisini  jig‘iga 

tegadi; II. s’embêter vpr zerikmoq, xunobi oshmoq, ichi, yuragi qizimoq, ziq, 

diqqat bo‘lmoq,  diqqati oshmoq; s’embêter  à  cent  sous de l’heure zerikib 

o‘lmoq. 

emblaver


 vt agr don sepmoq, urug‘ sepmoq. 

emblée


 (d’) loc adv darhol, darrov, shu zahotiyoq; birdaniga. 

emblématique

 adj emblemaga  oid; belgi,  alomat bo‘ lib xizmat qiladigan, 

ramziy. 


emblème

  nm  emblema,  nishon,  shartli  belgi,  timsol,  ramz,  alomat  (biror 

tushuncha yoki g‘oyaning simvollik belgisi); la colombe est l’emblème de la 

paix kaptar – tinchlik timsoli, alomati. 

embobiner

  vt  1.  g‘altakka  o‘ramoq;  embobiner  du  fil  ipni  g‘altakka 

o‘ramoq;  2.  fam  ahmoq  qilmoq,  laqillatmoq,  mayna  qilmoq;  aldamoq,  chuv 

tushirmoq, boplab aldamoq, qo‘ lga tushirmoq; ils se sont laissé embobiner 

par ses discours ular uning gaplariga laqqa tushdilar. 

emboîtage

  nm  1.  qutiga  joylash,  o‘rash;  l’emboîtage  des  sardines 

sardina baliqlarni konserva qutisiga joylash; 2. quti, g‘ilof, jild. 

emboîtement

 nm biror jismning ikkinchi jism ichiga kirish holati. 

emboîter

  vt  1.  o‘rtasiga  yoki  orasiga,  ichkarisiga  qo‘ymoq,  solmoq, 

joylashtirmoq,  kirgizmoq,  suqib  qo‘ymoq;  tiqmoq;  ichiga  tiqib  unamoq, 

birlashtirmoq;  emboîter  deux  tuyaux  ikkita  quvurni  ulamoq,  bir  quvurni 

ikkinchisiga  kiydirib  birlashtirmoq;  2.  yopishib  turmoq,  loyiq  kelmoq  (kiyim 

haqida); 3.  emboîter le pas à qqn 1. izidan, izma-iz, ketma-ket  bormoq; 2. 

izidan, yo‘lidan bormoq, ergashmoq. 

embolie


  nf  méd  emboliya  (qon  tomirlari  kasalligi);  tomirlarning  tiqilib 

qolishi. 

embonpoint

 nm semizlik, to‘ lalik; avoir de l’embonpoint semiz, to‘ladan 

kelgan, yo‘g‘on bo‘lmoq; prendre de l’embonpoint semirmoq. 

embouché,  ée

  adj  être  mal  embouché  fam  dag‘al,  qo‘pol,  to‘ng,  qo‘rs 

bo‘lmoq. 

emboucher

  vt  labiga  qo‘ymoq  (puflab  chaladigan  musiqa  asbobini); 

emboucher  la  trompette  dabdaba  bilan  gapirmoq;  jar  solmoq,  ovoza 

qilmoq. 


embouchure

1

  nf  mundshtuk,  paycha  (puflab  chalinadigan  asboblarning 



og‘izga olinadiga qismi). 

embouchure

2

 nf daryoning quyilish joyi, etak. 



embourber

 I. vt botqoqqa, botqoqlikka  botirib qo‘ymoq; botqoqqa,  loyga 

tiqib  qo‘ymoq;  notre  voiture  était  embourbée  mashinamiz  loyga  botib 

qolgan  edi;  II.  s’embourber  vpr  1.  loyga,  botqoqqa  botm oq,  botib,  tiqilib 

qolmoq; 2. fig aralashmoq, qo‘shilmoq, aralashib qolmoq. 

embourgeoiser

  I.  vt  burjualashtirmoq,  burjuaga,  meshchanga 

aylantirmoq; II. s’embourgeoiser vpr burjualashmoq, burjuaga aylanmoq. 

embout

 nm poynak, uchlik, une canne avec un embout en caoutchouc 



rezina uchlik qo‘yilgan hassa. 

embouteillage

  nm  tiqilinch,  tirband  (yo‘l  harakati);  être  pris  dans  un 

embouteillage tiqilinchga tushib qolmoq; c’est l’heure des embouteillages 

hozir mashinalar yurishi  qiyinlashgan payt; mashinalar  tirband bo‘lgan  payt; 

2. shishaga quyish, quyib chiqish, quyib qo‘yish. 

embouteiller

  vt  1.  yo‘lni  tirband  qilmoq;  yo‘lni  to‘sib  qo‘ymoq;  un  gros 

camion  embouteillait  la  rue  katta  yuk  mashinasi  yo‘lni  to‘sib  qo‘ydi;  cette 


EMBOUTIR

 

ÉMÉRITE



 

 

 



188 

rue est toujours embouteillée bu yo‘lda har doum mashinalar qatnovi qiyin 

bo‘ladi; bu yo‘lda har doim mashinalar tirband. 

emboutir


 vt 1. egib yubormoq, pachaq qilmoq, chuqur qilmoq; o‘yib, yorib 

kirib  urilmoq;  tez,  shiddat  bilan  kelib  urilmoq;  un  camion  m’a  embouti 

l’arrière de  ma voiture yuk mashinasi orqadan kelib mashinamga urildi; 2. 

zarb  qilmoq,  bosmoq,  chekmoq,  o‘ymoq,  naqsh  solmoq  (metall  buyumlar 

haqida). 

embranchement

  nm  1.  ayrilsh,  tarmoqlangan,  bo‘ lingan  joy;  2. 

kesishgan  tutashgan  joy;  temiryo‘l  uzeli,  chorraha;  3.  tarmoq,  soha  (foyda); 

4. tur (hayvon va o‘simliklar). 

embrancher

  I.  vt  1.  tarmoqlamoq,  shoxobchalar  chiqarmoq,  tashkil 

qilmoq;  2.  techn  qo‘shmoq,  qo‘shib,  birlashtirib  yubormoq;  ulamoq  (tarmoq, 

shoxobchaga);  II.  s’embrancher  vpr  qo‘shilmoq,  uylanmoq;  birlashmoq, 

tytashmoq. 

embrasement

 nm 1. yong‘in, o‘ t  tushish, kuyish;  en quelques  minutes 

l’embrasement du  magasin fut total  bir  necha minut  ichida yong‘in  butun 

do‘konni qamrab oldi; 2. shafaq, shu’la; 3. projektor yorug‘i,  nuri, chirog‘i; 4. 

fig isyon, g‘alayon, tug‘yon (yurak, qalb). 

embraser


 I. vt 1. o‘t  qo‘ymoq; yondirmoq, alanga  oldirmoq;  2. qizdirmoq, 

kuydirmoq, soleil d’août embrase l’air avgust quyoshli havoni qizdirardi; 3. 

yoritmoq,  nur  sochmoq,  porlatmoq,  yaltiratmoq,  ravshan  qilmoq;  4.  fig 

g‘ayratlantirmoq,  ruhlantirmoq;  jonlantirmoq;  II.  s’embraser  vpr  1. 

alangalanmoq,  o‘t  olmoq,  tutashmoq,  yonmoq;  le  souffre  s’embrase 

facilement  oltingugurt  tez  alanga  oladi;  2.  yorishmoq,  porlamoq, 

ravshanlashmoq,  qizarmoq; qip qizarib ko‘rinmoq; le ciel s’embrase osmon 

qip  qizarib  ketdi;  3.  fig  g‘ayratlanmoq,  hayajonga  kelmoq,  ruhlanmoq, 

jonlanmoq. 

embrassade

 nm quchoqlash. 

embrasse


  nf  belbog‘,  bog‘ich  (deraza  pardasini  to‘plab  ushlab  turish 

uchun ishlatiladigan arqon yoki gazlama bog‘ich). 

embrasser

  I.  vt  1.  quchoqlamoq,  quchoqlab  olmoq;  il  ne  pouvait  pas 

embrasser  le tronc de l’arbre  daraxt  tanasini quchoqlashga  uning qulochi 

yetmasdi;  2.  quchoqlamoq,  quchmoq;  bag‘riga  bosmoq;  il  la  tenait 

étroitement  embrassée  u  uni  (qizni)  mahkam  bag‘riga  bosib  turardi;  3. 

o‘pmoq,  o‘pib  olmoq;  bo‘sa  olmoq  embrasser  qqn  au  front  biror  kimsani 

peshonasidan  o‘pib  qo‘ymoq;  4.  qamrab  olmoq,  qamramoq;  qoplamoq, 

qoplab  olmoq;  le  roman  embrasse  toute  la  première  moitié  du  siècle 

roman asrning  birinchi yarmini  to‘laligicha qamrab olgan;  5.  tasavvur etm oq, 

ko‘z  oldiga  keltirmoq;  tushunmoq,  anglamoq;  même  un  esprit  éminent  ne 

peut  embrasser  tous  ces  faits  zo‘r  aql  egasi  ham  bu  hodisalarning 

barchasini  tasavvur  eta  olmaydi;  6.  fig  tanlamoq,  kirishmoq  boshlamoq; 

kirmoq;  embrasser  la  carrière  militaire  harbiy  xizmatga  kirmoq;  II. 

s’embrasser vpr quchoqlashmoq, bir-birini bag‘riga bosmoq; o‘pishmoq. 

embrasure

 nf 1. devordagi  teshik, kesaki o‘rni (deraza, eshik kabilarning 

o‘rni);  l’embrasure  d’une  fenêtre,  d’une  porte  deraza,  eshik  o‘rni;  2.  mil 

ambrazura, shinak, tuynuk. 

embrayage

  nm  1.  techn  qo‘shish,  ulash;  ishga  tushirish,  yurgizish, 

yurgizib  yuborish;  2.  les  manœuvres  d’embrayage  dvigatelni  yurgizib 

yuborishdagi  ketma-ket,  izchil  harakat;  3.  techn  mufta  (ikki  valni,  o‘qni 

ulovchi qismi yoki mexanizm); la pédale d’embrayage mufta pedali; je dois 

faire  réparer  mon  embrayage  muftani  tuzattirishim  kerak,  d’embrayage 

ulovchi, qo‘shuvchi. 

embrayer


  I.  vt  techn  muftani  ishga  solmoq,  qo‘shmoq,  ulamoq;  il 

embraya  et  la  voiture  démarra  u  muftani  qo‘shdi  va  mashina  o‘rnidan 

qo‘zg‘aldi;  II.  vi  fam  embrayer  sur  boshlamoq,  kirishmoq;  haqida  gap 

boshlamoq; on  embraye demain à 6 heures  ertaga soat 6 da boshlaymiz 

(ishni);  puis  il  a  embrayé  sur  ses  voyages  en  Afrique  keyin  u  A frikaga 

qilgan sayohati haqida gap boshladi. 

embrigadement

 nm 1. mil brigadaga qo‘shib olish; 2. péj yollash; og‘dirib 

olish. 

embrigader



  vt  1.  mil  brigadaga  to‘plamoq;  brigada  tuzmoq;  2.  biror 

tashkilot  yoki  uyushma  tuzmoq;  to‘plamoq;  embrigader  des  partisans 

tarafdorlarni to‘plamoq. 

embringuer

  vt  fam  biror  yomon  ishga  aralashtirmoq,  duchor  qilmoq; 

giriftor qilmoq; il m’a embringué dans une affaire louche  u meni bir shubhali 

ishga aralashtirdi. 

embrocation

  nf  1.  surtib  singdirish  (malhamni);  ishqalash;  2.  badanga 

surkaladigan malham. 

embrocher

  vt  1.  sixlamoq,  sixga  tortmoq,  sixga  tizmoq;  2.  fam  sanchib 

olmoq, sanchib teshmoq (shamshir qilich bilan). 

embrouillamini

 nm fam chatoqlik, chigallik, chalkashlik, o‘ ta tartibsizlik. 

embrouillé,  ée

  adj  1.  chalkash,  chuvalgan,  chigal,  chigallashgan;  2.  fig 

mujmal,  noaniq;  chatoq,  tushunib  bo‘lmaydigan;  une  situation  embrouillée 

noaniq, mujmal vaziyat. 

embrouillement

  nm  1.  aralashtirish,  aralash-quralash  qilib  yuborish; 

chigallashtirish;  embrouillement  des  fils  iplarning  chigallashishi, 

chigallashganligi;  2.  fig  chigallik,  mujmallik,  noaniqlik;  chatoqlik,  noaniqlik, 

tushunib bo‘lmaslik. 

embrouiller

  I.  vt  1.  aralashtirmoq,  aralash-quralash,  chalkash-chulkash 

qilib  yubormoq;  chigallashtirmoq,  chigal  qilib  yubormoq;  embrouiller  du  fil 

ipni  chigallashtirmoq,  chigal  qilib  yubormoq;  2.  fig  chalkashtirmoq, 

mujmallashtirmoq, noaniq, tushunib bo‘lmaydigan qilib qo‘ymoq; embrouiller 

une question masalani chalkashtirib, chatoqlashtirib yubormoq, qo‘ymoq; II. 

s’embrouiller  vpr  fikri  chalg‘imoq,  yanglishmoq,  yanglishib  qolmoq, 

adashmoq; dovdirab, gangib, esankirab qolmoq o‘zini yo‘qotib qo‘ymoq. 

embroussaillé,  ée

  adj  1.  qalin  butalar  o‘sib  yotgan,  bosgan,  to‘qayga 

aylangan (yer haqida); 2. paxmoq, taralgan, chuvalgan, chigal (soch haqida). 

embrumer


 I. vt 1. o‘rab olmoq,  qoplamoq,  qamramoq, bosmoq (tuman); 

2. fig xiralashtirmoq, chalg‘itmoq (fikr, miya); II. s’embrumer vpr  tuman bilan 

qoplamoq. 

embrun


 nm pl suv zarralari (sachragan, changday to‘zib yurgan). 

embryologie

  nf  embriologiya  (biologiyaning  embrionlar  rivojlanishini 

o‘rganadigan bo‘limi). 

embryon

  nm  1.  biol  embrion,  pusht,  homila,  murtak,  kurtak;  2.  fig 



boshlanish, belgi, alomat. 

embryonnaire

  adj  1.  embrionga  oid;  embrion  holidagi,  embrion;  2.  fig 

boshlang‘ich davridagi, murtak holidagi. 

embûches

  nf  pl  qopqon,  tuzoq,  dom;  fitna-fasod,  kirdikor,  yomon  niyat, 

g‘araz, hiyla-nayrang, makr, dasisa; dresser des embûches tuzoq qo‘ymoq, 

makr ishlatmoq; une question pleine d’embûches makr to‘la masala. 

embuer

  vt  namlamoq,  namiqtirmoq,  ho‘llamoq;  qoplamoq  (par,  nam  



bilan); les larmes embuaient ses yeux uning ko‘zlari yoshga to‘lgan edi. 

embuscade

  nm  pistirma;  se  tenir,  être  en  embuscade  pistirmada 

turmoq;  dresser  une  embuscade  pistirma  qo‘ymoq;  tomber  dans  une 

embuscade pistirmaga yo‘liqmoq, duch kelmoq. 

embusquer

 I. vt 1. pistirmaga qo‘ymoq; 2.  front orqasida ishga joylamoq; 

II.  s’embusquer  vpr  1.  pistirmada  o‘ tirmoq,  turmoq;  2.  fam  front  orqasida 

yashirinib,  berkinib,  qochib  o‘ tirmoq;  il  a  réussi  s’embusquer  u  front 

orqasida qolishga muvaffaq bo‘ldi. 

éméché,  ée

  adj  fam  yengil  mast  bo‘lgan,  yengil  kayf  qilgan;  kayfi  sal 

oshgan, kayfi taroq. 

émeraude


  I.  nf  zumrad;  un  collier  d’émeraude  zumrad  marjon;  II.  adj  

zumrad rangli, yashil. 

émergence

  nf  1.  chiqish,  paydo  bo‘lish,  chiqayotgan  joy;  l’émergence 

d’une source  buloq suvi chiqayotgan joy;  2.  to‘satdan, kutilmaganda paydo 

bo‘lish, ko‘rinish, yuzaga kelish. 

émerger

 vi 1. qalqimoq, suvning yuziga qalqib chiqmoq; paydo bo‘lmoq, 



ko‘rinmoq;  ce  rocher  émerge  à  marée  basse  bu  qoya  suv  pasayganda 

yuzaga chiqadi;  le sous-marin émerge  à peine suv osti kemasi suv yuzida 

zo‘rg‘a  ko‘rinardi;  2.  fig  ko‘rinmoq,  yuzaga  chiqmoq,  paydo  bo‘lmoq; 

tug‘ilmoq;  oydinlashmoq,  ravshanlashmoq;  la  vérité  finissait  par  émerger 

nihoyat haqiqat oydinlashdi. 

émeri


 nm jilvir, qayroq qumi; papier émeri jilvir, jilvir qog‘oz. 

émérite


  adj  xizmat  ko‘rsatgan;  hurmatli,  atoqli,  taniqli,  tajribali,  omilkor; 

faxriy; un artiste émérite xizmat ko‘rsatgan artist. 



ÉMERVEILLEMENT

 

ÉMOTIONNEL



 

 

 



189 

émerveillement

  nm  zavq,  quvonch;  zavqlanish,  quvonish;  faire 

l’émerveillement  de  qqn  biror  kimsaning  zavqini  keltirmoq;  zavqlantimoq; 

avec émerveillement zavq-shavq bilan; shod-xurramlik bilan; qoyil bo‘lib. 

émerveiller

 I. vt zavqlantirmoq, quvontirmoq; zavqini qo‘zg‘atmoq, hayron 

qoldirmoq;  être  émerveillé  qoyil  bo‘ lmoq;  zavq-shavqqa  to‘lmoq;  II. 

s’émerveiller  vpr  zavqlanmoq,  quvonmoq,  qoyil  bo‘lmoq;  je  m’émerveille 

de dan zavqqa to‘lmoq. 

émétique

 adj qusdiradigan, qayt qildiradigan, qusdiruvchi. 

émetteur,  trice

  I.  adj  1.  techn  sochadigan  (nur);  tarqatadigan  (ovoz, 

to‘lqin);  uzatuvchi,  eshittiruvchi  (signal);  une  station  émettrice 

radiostansiya;  2.  fin  qimmatli  qog‘ozlar  va  qog‘oz  pul  chiqaradigan;  une 

banque  émettrice  emission  bank  (qimmatli  qog‘ozlar  va  qog‘oz  pul 

chiqaradigan bank); II. nm radio uzatgich, tarqatgich. 

émettre

  vt  1.  taratmoq;  nur  taratmoq;  2.  muomalaga  chiqarmoq, 



muomalaga qo‘ymoq; 3. ifodalamoq, bayon qilmoq; émettre une opinion fikr 

bayon qilmoq; émettre une hypothèse  taxmin qilmoq;  4. radio eshittirmoq; 

émettre sur les ondes courtes qisqa to‘lqinda eshittirmoq. 

émeu


 nm zool emu, tuyaqush (Avstraliya tuyaqushi). 

émeute


 nf isyon, qo‘zg‘olon, g‘alayon, ko‘tarilish, qalqish, oyoqqa turish. 

émeutier, ière

 n isyonchi, qo‘zgolonchi, isyonkor, g‘alayonchi. 

émiettement

 nm 1. maydalash, burdalash, ushatish; 2. fig maydalanish, 

maydalashish,  bo‘linib,  sochilib  ketish;  parokanda  bo‘lish;  maydalanganlik, 

parchalanganlik, tarqoqlik, bo‘linganlik. 

émietter


  I.  vt  1.  maydalamoq,  burdalamoq,  ushatmoq,  uvatmoq,  ushoq 

qilmoq,  émietter  du  pain  non  to‘g‘ramoq;  2.  fig  maydalamoq,  burdalamoq, 

mayda  bo‘laklarga  bo‘lmoq,  bo‘lib  yubormoq;  II.  s’émietter  vpr  1. 

uvalanmoq,  ushalmoq,  to‘g‘ralmoq;  sinmoq;  le  pain  s’émiette  non  ushaldi; 

2.  fig  maydalanmoq,  burdalanmoq,  mayda  bo‘ laklarga  bo‘linmoq,  mayda-

mayda bo‘ lib ketmoq, parchalanmoq. 

émigrant,  ante

  I.  adj  boshqa  joyga  ko‘chib  boruvchi;  II.  n  em igrant, 

muhojir, kelgindi. 

émigration

  nf  1.  emigrasiya  (chet  mamlakatga  ko‘chib  ketish)  2. 

muhojirlik; 3. zool migrasiya, ko‘chish, ko‘chib o‘tish. 

émigré, ée

 n emigrant, muhojir; un émigré politique siyosiy muhojir. 

émigrer

  vi  1.  emigrasiya  qilmoq,  vatandan  chiqib  ketmoq  (chet 



mamlakatga  ko‘chib  ketmoq);  2.  zool  uchib  borib  boshqa  joyga  qo‘nmoq 

(qushlar haqida). 

émincé, ée

 I. adj yupqa qilib kesilgan; II. nm yupqa go‘sht bo‘lagi. 

émincer

 vt yupqa qilib kesmoq. 



éminemment

  adv  g‘oyat,  yuqori  darajada;  juda,  juda  ham,  nihoyatda, 

o‘ta; j’en suis éminemment convaincu bunga darajada imonim komil. 

éminence


1

 nf 1.  tepa,  tepalik, do‘ng, balandlik; baland  joy; observatoire 

établi  sur  une  éminence  baland  joyga  qurilgan  observatoriya;  2.  anat 

bo‘rtma. 

éminence

2

 nf relig 1. kardinallarga berilgan  faxriy unvon; son Eminence 



le cardinal Dupont kardinal Dupon hazrati oliylari; 2. fig maxfiy maslahatchi, 

ishonchli kishi. 

éminent,  ente

  adj  1.  taniqli,  mashhur,  atoqli;  un  personnage  éminent 

atoqli  arbob;  un  savant  éminent  atoqli  olim;  2.  yuqori,  katta;  juda,  juda 

yaxshi,  nihoyatda yaxshi,  a’lo, soz;  il  a rendu d’éminents  services u  juda 

yaxshi xizmat ko‘rsatdi. 

émir


 nf amir. 

émissaire

1

 nm emissar, maxfiy agent. 



émissaire

2

  adj  bouc  émissaire  fam  hamma  baloga  to‘g‘anoq  odam, 



balogardon. 

émission


 nf 1. phys nurlanish (to‘lqin shaklida turli energiya sochish, yoki 

ularning sochilishi, nurlanishi); émission de radiations radioaktiv nurlanish; 

l’émission  de  la  chaleur  issiqlik  tarqalishi;  2.  physiol  chiqarish,  ajratish, 

ajratib  chiqarish;  3.  écon  emissiya  (qimmatli  qog‘ozlar  va  qog‘oz  pul 

chiqarish);  émission  de  billets  de  banque,  d’actions,  d’un  emprunt,  de 

timbres  pul,  aksiya,  zaym,  marka  chiqarish;  4.  radio,  televizor  orqali 

beriladigan  eshittirish  yoki  ko‘rsatuv;  une  émission  de  télévision 

teleko‘rsatuv;  une  émission  radiophonique  radioeshittirish;  faire  des 

émissions en direct to‘g‘ridan-to‘g‘ri efirga uzatmoq; cette émission passe 

à 8 heures bu eshittirish efirga soat sakkizda beriladi. 

emmagasinage

 nm 1. omborga joylash, yig‘ish,  to‘plash; 2. fig yod, es, 

xotirada saqlash; yig‘ish to‘plash; orttirish. 

emmagasiner

 vt 1. omborlarga joylamoq, yig‘moq,  to‘plamoq; 2. yod, es, 

xotirada  saqlamoq;  yig‘moq;  to‘plamoq;  orttirmoq;  emmagasiner  les 

connaissances  bilim  orttirmoq;  emmagasiner  les  souvenirs  esdaliklarni 

yig‘moq, to‘plamoq. 

emmailloter

  vt  1.  yo‘rgaklamoq,  yo‘rgakka  o‘ramoq;  2.  o‘ramoq,  o‘rab 

olmoq;  tang‘imoq,  emmailloter  un  doigt  blessé  kesilgan  barmoqni  tang‘ib 

bog‘lamoq. 

emmancher

  I.  vt  1.  dastalamoq,  qoqib,  urib  o‘rnatmoq,  kiydirmoq; 

emmancher un  marteau bolg‘ani  dastaga o‘rnatmoq,  bolg‘ani soplamoq; 2. 

fig  fam  tashkil  qilmoq,  yo‘lga  qo‘ymoq,  o‘rnatmoq;  ishga  solib,  yurgizib 

yubormoq;  II.  s’emmancher  vpr  fig  fam  boshlanmoq,  yo‘lga  tushmoq; 

l’affaire s’emmanche mal ish yo‘lga tushyapti. 

emmanchure

  nf  yeng  o‘rni,  yeng  o‘ tkaziladigan  o‘yma;  cette  veste  est 

un peu étroite aux emmanchures bu kurtkaning yeng o‘tkazilgan joyi torroq 

ekan. 


emmêlement

  nm  chalkashtirish,  chigallashtirish,  chalkashlik,  chigallik; 

o‘ranish,  matashish,  chirmashish;  l’emmêlement  des  fils  iplarning 

chigallashishi, chigallashganligi. 

emmêler

  vt  1.  chalkashtirmoq,  chigallashtirmoq;  emmêler  ses  cheveux 



sochlarini chigallashtirmoq;  emmêler du fil ipni chigallashtirmoq, chigal qilib 

yubormoq;  emmêler  une  affaire  ishni  chigallashtirmoq,  chalkash  qilib 

yubormoq. 

emménagement

 nm yangi uyga ko‘chib o‘ tish, kirish, joylashish. 

emménager

 vi yangi uyga ko‘chib o‘ tmoq, kirmoq, joylashishmoq. 

emmener


  vt  1.  olib  ketmoq,  olib  chiqmoq,  ergashtirmoq;  2.  sport  mil 

oldiga  boshlamoq;  emmener  les  membres  de  l’équipe  jamoa  a’zolarini 

oldinga boshlamoq. 

emmerdant, ante

 adj vulg zeriktiradigan, bezdiradigan, jonga tegadigan; 

zerikarli; xira, shilqim; une pièce emmerdante zerikarli pyesa. 

emmerdement

  nm  vulg  ko‘ngilsizlik,  ko‘ngilsiz,  noxush  voqea;  bemaza 

ish, tashvish. 

emmerder


  I.  vt  vulg  jonidan  bezor  qilmoq,  charchatmoq,  tinkasini 

quritmoq,  jonini  olmoq;  II.  s’emmerder  vpr  vulg  zerikib  o‘zini  qayerga 

qo‘yishni  bilmaslik;  diqqatpazlikdan  o‘lib  bo‘lmoq;  on  s’emmerde  ici  bu 

yerda diqqatpazlikdan o‘lish mumkin. 

emmerdeur, euse

 n vulg ming‘ir-ming‘ir odam, mijg‘ov. 

emmitoufler

  I.  vt  fam  o‘ramoq,  burkamoq,  o‘rab,  burkab  qo‘ymoq;  bien 

emmitouflé  dans  sa  robe  de  chambre  xalatiga  yaxshi  burkanib  olgan;  II. 

s’emmitoufler vpr o‘ranmoq, burkanmoq; o‘ralib, burkanib olmoq. 

emmurer

 vt  1.  urib,  berkitib  tashlamoq;  2.  berkitib  qo‘ymoq,  devor  kabi 



to‘sib qo‘ymoq; qamab qo‘ymoq. 

émoi


  nm  iztirob,  hayajon;  tashvish,  besaranjomlik,  bezovtalik,  g‘ulg‘ula, 

sarosima;  sarosimalik,  gangib,  dovdirab,  qolishlik;  toute  la  maison  est  en 

émoi  uy  batamom  sarosimaga  tushgan  edi;  mettre  en  émoi  hayajonga, 

iztirobga  solmoq;  dans  son  émoi  il  a  oublié  l’essentiel  sarosimalikdan  u 

asosiy narsani unutgan edi. 

émoluments

 nm pl ish haqi, maosh, oylik, moyana. 

émondage


 nm shox-shabbalarni kesish, butash, qirqish. 

émonder


 vt kesmoq, qirqmoq, qirqib, kesib olmoq, kallaklamoq, butamoq; 

une serpe à émonder daraxt kesadigan pichoq. 

émotif,  ive

  adj  ta’sirchan,  his-tuyg‘uga  tez  beriladigan,  tez 

hayajonlanadigan; une personne émotive  ta’sirchan,  tez hayajonlanadagan 

odam. 


émotion

  nf  1.  hayajon,  hovliqish;  tashvish  tortish;  hayajonlanganlik, 

to‘lqinlanganlik, hayajonga  tushganlik; iztirob; causer une grande émotion 

kuchli  hayajonga  solmoq;  trembler  d’émotion  hayajondan  qaltiramoq;  2. 

psych his, tuygu, hissiyot; ruhiy, ichki kechinma. 

émotionnel, elle

 adj his-tuyg‘uga oid; emotsional, jo‘shqin, hayajonli; his-

tuyg‘uga to‘la; jo‘shqinlikni, his-tuyg‘uni ifodalaydigan. 



ÉMOTIONNER

 

EMPIRE



 

 

 



190 

émotionner

 I. vt hayajonlantirmoq, hovliqtirmoq;  taassurot  qoldirmoq;  II. 

s’émotionner vpr hayajonlanmoq, hovliqmoq. 

émouchet

 nm kuykanak, miqiy (qirg‘iylar oilasiga kiradigan yirtqich qush). 

émoulu, ue

 adj frais émoulu yaqinda kelgan, yaqinda, endigina tugatgan 

(o‘quv yurtini); un ingénieur frais émoulu yosh muhandis; frais émoulu du 

collège kollejni yaqinda tugatgan. 

émoussé,  ée

  adj  1.  o‘ tmaydigan,  kesmaydigan,  o‘ tmas,  to‘mtoq;  un 

rasoir émoussé o‘ tmas ustara; 2. fig zaiflashgan, o‘tmaslashgan, susaygan, 

sust; des sentiments émoussés susaygan his-tuyg‘ular. 

émousser

  vt  1.  o‘tmas  qilmoq,  to‘mtoq  qilmoq;  2.  litt  zaiflashmoq, 

o‘tmaslashmoq, susaymoq. 

émoustillant,  ante

  adj  vaqtini  chog‘  qiladigan,  quvontiradigan, 

shodlantiradigan,  ko‘ngil  ochadigan;  une  histoire  émoustillante  ko‘ngil 



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   70   71   72   73   74   75   76   77   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling