Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet84/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   80   81   82   83   84   85   86   87   ...   238

uchun yoymoq; 2. cho‘zmoq, uzatmoq; étendre les bras qo‘llarini uzatm oq, 

cho‘zmoq; 3. yotqizmoq, yotqizib qo‘ymoq; cho‘ziltirib yotqizmoq; étendre un 

blessé  sur  un  lit  yaradorni  kravatga  yotqizmoq;  4.  surtmoq,  surkamoq;  5. 

fig,  fam  yiqitmoq,  qaytarib  yubormoq,  o‘ tkazmaslik  (imtihon  haqida);  6. 

suyultirmoq,  suv  qo‘shmoq  (vinoga);  7.  kengaytirmoq,  yerini  chegarasini 

kengaytirmoq;  rivojlantirmoq,  ko‘paytirmoq;  étendre  sa  propriété  o‘z 

mulkini,  yerini  kengaytirmoq;  II.  s’étendre  vpr  1.  cho‘zilmoq,  cho‘zilib 

yotmoq,  yotmoq  2.  cho‘zilmoq,  yoyilmoq;  une  forêt  qui  s’étend  sur  des 

kilomètres  kilometrlarga  cho‘zilib  yotgan  o‘rmon;  3.  fig  kengaymoq, 

tarqalmoq;  l’épidémie  s’étend  progressivement  tez  tarqalib  kengayib 

borayotgan epidemiya. 

étendu, ue

 adj 1. keng, bepoyon; un lac très étendu  juda bepoyon ko‘l; 

2.  fig  keng,  katta  ko‘lamdagi,  ko‘p;  il  a  des  pouvoirs  étendus  uning  katta 



ÉTENDUE

 

ÉTONNER



 

 

 



212 

ko‘lamda,  keng  vakolati  bor;  3.  yoyilgan,  osilgan;  cho‘zilgan;  4.  suv 

qo‘shilgan. 

étendue


 nf 1. philos fazo, makon, bo‘shliq; 2. masofa, keng sath, kenglik, 

maydon,  joy;  quelle  est  l’étendue  de  ce  champs?  bu  dalaning  sathi 

qancha?  3.  mus  registr,  parda  (tovushning,  sozning  balandlik  darajasi)  4. 

miqiyos  ko‘lam,  daraja;  keng  ko‘lamlilik,  l’étendue  d’une  catastrophe 

fojeaning ko‘lami; l’étendue d’un  malheur  baxtsizlikning ko‘lami; l’étendue 

du savoir bilim ko‘lami; l’étendue d’un ouvrage ish hajmi, ko‘lami. 

éternel,  elle

  I.  adj  1.  doimiy,  uzluksiz,  keti  uzulmaydigan,  abadiy;  les 

neiges  éternelles doimiy qorlar; encore ces éternelles discussions! yana 

bu  doimiy mojarolar  2.  o‘zgarmaydigan, o‘zgarmas, doimiy;  II.  nm l’Eternel 

xudo. 

éternellement



  adv  1.  abadiy,  mangu,  umrbod;  2.  mil  doim,  doimo, 

hamisha, uzluksiz. 

éterniser

  I.  vt  1.  abadiylashtirmoq,  abadiy,  xotira  qilib  qoldirmoq;  2. 

uzaytirmoq,  cho‘zmoq,  uzaytirib,  cho‘zib  qo‘ymoq  (muddatini);  uzluksiz 

davom  ettirmoq;  éterniser  une  discussion  bahsni  cho‘zib  yubormoq;  II. 

s’éterniser  vpr  1.  davom  etmoq,  davom  qilmoq,  cho‘zilib  ketmoq;  la 

discussion  s’éternise  bahs  cho‘zilib  ketayapti;  2.  fam  ushlanib  qolmoq; 

qolib  ketmoq;  je  ne  vais  pas  m’éterniser  ici  men  bu  yerda  umrbod  qolib 

ketmayman. 

éternité

 nf 1. abadiylik, abadiy unutilmaslik l’éternité d’une œuvre d’art 

o‘lmas san’at asari; san’at asarining abadiyligi; entrer dans l’éternité abadiy 

yashamoq, abadiy shuhrat  topmoq,  abadiy shon shuhratga  ega bo‘lmoq; 2. 

juda uzoq vaqt; cheksiz vaqt; Il y a une éternité que nous ne sommes vus 

biz uzoq vaqtdan buyon ko‘rishganimiz yo‘q; pour l’éternité umrbod, mangu, 

to abad. 

éternuement

 nm aksirish, chuchkirish. 

éternuer


 vt aksirmoq, chuchkirmoq. 

étêter


  vt  uchini  qirqmoq,  kesmoq  (daraxtning);  boshini  kesib,  olib 

tashlamoq  (mix,  to‘g‘nog‘ich,  baliq);  étêter  un  arbre  daraxtning  uchini 

kesmoq. 

éthane


 nm chim etan (organik birikma, yonuvchi gaz). 

éther


1

  nm  efir  (organik  birikma,  rangsiz,  uchuvchan  suyuqlik;  narkoz, 

dezinfeksiyalarda qo‘llanadi). 

éther


2

 nm 1. fazoni  to‘ldirib  turadigan sof va shaffof havo qatlami (yunon 

afsonalarida);  3.  fig  osmon,  ko‘k,  samo;  4.  efir  (radioto‘lqinlar  tarqaladigan 

havo bo‘shlig‘i, fazo). 

éthéré,  ée

  adj  1.  efirga  oid,  efir;  2.  poét  la  voûte  éthérée  osmon,  falak 

gumbazi;  3.  fig  chiroyli,  g‘oyat  go‘zal,  muloyim,  ajoyib;  yengil,  qushday 

yengil, nafis. 

éthique

  I.  adj  etikaga,  axloqqa,  odobga  oid;  etik,  etika;  axloqiy,  axloq-



odob doirasida bo‘lgan; II. nf etika (axloq haqidagi filosofik ta’limot). 

ethnie


 nf etnik gruppa. 

ethnique


 adj etnik (biror xalqqa va uning madaniyatiga oid); la diversité 

ethnique  de  l’Inde  Hindistonning  etnik  turli-tumanligi;  des  groupes 

ethniques etnik guruhlar. 

ethnographe

 nm etnograf (etnografiya mutaxassisi). 

ethnographie

  nf  etnografiya  (xalqlarning  kelib  chiqishini,  turmushini, 

moddiy va ma’naviy madaniyatini o‘rganadigan fan). 

ethnographique

 adj etnografiyaga oid, etnografik, etnografiya. 

ethnologie

 nf etnologiya (etnografiya ma’nosida qollaniladigan termin). 

ethnologique

 adj etnologiyaga oid. 

ethnologue

 nm etnolog. 

éthylène

 nm chim etilen (yonuvchi rangsiz gaz). 

éthylénique

  adj  chim  etilenga  oid;  tarkibi  jihatidan  etilenga  o‘xshagan, 

etilen. 

éthylique

 I. adj etilga oid; etil;  l’alcool éthylique  etil spirti;  II. n  aroqxo‘r, 

piyonista. 

étiage

 nm kamsuvlik, sayozlik, suv yetishmaslik, suvga tanqislik. 



étincelant,  ante

 adj chaqnayotgan, porlayotgan, yonayotgan;  des yeux 

étincelants de colère g‘azabdan yonayotgan ko‘zlar. 

étinceler

 vi 1. yarqiramoq, chaqnamoq, porlamoq; m iltillab turmoq; la mer 

qui étincelle  au clair de lune  oy yorug‘ida, shulasida miltillayotgan  dengiz; 

2. chaqnamoq, porlamoq, yonmoq (ko‘z haqida); ses regards étincellent de 

colère  uning ko‘zlarida g‘azab o‘ ti yonardi; 3. litt yalt etib ketmoq, chaqnab 

ketmoq, yalt etib ko‘rinmoq. 

étincelle

  nf  1.  uchqun;  l’étincelle  électrique  elektr  uchquni;  2.  uchqun; 

tovlanib  turadigan  zarralar;  3.  nishona,  alomat,  uchqun;  une  étincelle  de 

raison,  de  courage  aql,  jasorat  nishonasi;  4.  fam  hayratda  qoldirmoq, 

ajablantirmoq. 

étincellement

  nm  yarqirash,  chaqnash,  yarqirab,  chaqnab  turish, 

jilvalanib ko‘rinish; yaltirash, porlash, nur sochish. 

étiolement

  nm  1.  nimjonlik,  ozg‘inlik,  o‘lay  deb  turganlik,  rangsizlik; 

zaiflik; 2. so‘lish, xazon bo‘lish, qovjirash (o‘simliklar haqida). 

étioler

  vt  1.  kuchsizlantirmoq,  darmonsizlantirmoq  zaiflashtirmoq, 



ojizlantirmoq,  rangsizlantirmoq;  2.  agr  o‘simlikni  havo  va  yorug‘likdan 

mahrum qilmoq. 

étique

  adj  ozg‘in,  oriq,  qoqsuyak;  un  cheval  étique  oriq  ot;  un  visage 



étique ozg‘in yuz. 

étiquetage

 nm markalash, belgi qo‘yish, tamg‘alash, yorliq yopishtirish. 

étiqueter

  vt  1.  etiketka,  yorliq  yopishtirmoq;  2.  fig  qo‘shmoq,  qatoriga 

qo‘shmoq;  deb  hisoblamoq  il  a  été  étiqueté  comme  anarchiste  uni 

anarxistlar qatoriga qo‘shib qo‘ydilar. 

étiquette

 nf 1. yorliq; etiketka; coller une étiquette sur une boîte qutiga 

yorliq  yopishtirmoq;  2.  etiket,  odob-axloq  qoidalari,  normalari;  observer, 

respecter l’étiquette odob saqlamoq (odob-axloq normalariga rioya qilmoq). 

étirage


 nm cho‘zish, uzaytirish; prokat qilish, chig‘ irlash, chig‘irlab yoyish 

(metall haqida); cho‘zish, kichrayish (tobora kichrayadigan qator teshiklardan 

o‘tkazib ingichkalash (sim haqida)). 

étirement

 nm cho‘zilish, uzayish, yoyilish; kerishish. 

étirer


  I.  vt  1.  cho‘zmoq,  tortib  uzaytirmoq,  uzatmoq;  yoymoq;  2.  prokat 

qilmoq,  yoymoq  (metallni);  II.  s’étirer  vpr  yozilmoq,  ochilmoq,  uzatilmoq, 

cho‘zilmoq; kerilmoq, kerishmoq; s’étirer en bâillant esnab kerishmoq. 

étoffe


  nf  1.  gazlama,  gazmol,  mata;  les  étoffes  de  laine,  de  coton,  de 

soie jun, paxta, ipak, gazlama; 2. fig avoir de l’étoffe yaxshi  fazilat, xislatga 

ega bo‘lmoq;  3. techn qalay bilan qo‘rg‘oshinning quymasi; 4. fig  asos, dalil, 

ma’lumotlar, asoslar, dalillar. 

étoffer

  I.  vt  boyitmoq,  mukammallashtirmoq,  to‘ldirmoq;  étoffer  un 



ouvrage  asarni  boyitm oq,  mukammallashtirmoq;  II.  s’étoffer  vpr 

baquvvatlashmoq, gavdasi to‘lishmoq. 

étoile

  nf  1.  yulduz;  un  ciel  rempli  d’étoile  osmon  yulduzlar  bilan  to‘la; 



l’étoile  du  berger  tong  yulduzi;  Venera;  l’étoile  polaire  Qutb  yulduzi;  une 

étoile  filante  uchar  yulduz,  meteor;  à  la  belle  étoile  ochiq  havoda, 

tashqarida; 2. fig  tole, baxt, omad;  taqdir, qismat, être né  sous une bonne 

étoile  tolei  baland  bo‘lib  tug‘ilmoq;  croire,  avoir  confiance  en  son  étoile 

omad kulib boqishga umid  qilmoq; 3. yulduz, bir necha  o‘tkir uchli geometrik 

figura, hamda shunday shaklga ega bo‘lgan narsa; une étoile à 5 branches 

besh  qirrali  yulduz;  en  forme  d’étoile  yulduzsimon;  une  étoile  de  mer 

dengiz yulduzi; 4. yulduz (dongdor, nomi chiqqan, mashhur kishi haqida). 

étoilé,  ée

  adj  1.  yulduzli;  yulduz  bilan  qoplangan,  yulduz  to‘la;  un  ciel 

étoilé yulduzli osmon; une bannière étoilée AQSh bayrog‘i; 2. yulduzsimon. 

étoilement

 nm yulduzsimon darz, yoriq. 

étoiler


  I.  vt  1.  yulduz  bilan  qoplamoq,  to‘ldirmoq;  des  astres  étoilent  le 

ciel ko‘k yuzini yulduzlar qoplagan, osmon  to‘la yulduz; 2. yulduzsimon darz 

ketkazmoq;  yulduzsimon  qilib  yormoq;  le  choc  a  étoilé  la  vitre  zarbadan 

oynada  yulduzsimon  yoriqlar  paydo  bo‘ldi;  II.  s’étoiler  vpr  yulduzlar  bilan 

qoplamoq; le ciel s’étoile osmon yulduzlar bilan qoplanmoqda. 

étole


  nf  1.  poplar  kiyimining  bo‘yinga  solib  yuriladigan  qismi;  2.  uzun 

mo‘ynali sharf. 

étonnamment

 adv hayron qolarli darajada; hayratomuz. 

étonnant,  ante

  adj  hayron  qolarlik,  ajoyib;  hayron  qoldiradigan;  g‘alati, 

ajoyib; un succès étonnant ajoyib muvaffaqiyat; un étonnant personnage 

ajoyib bir shaxs. 

étonnement

  nm  ajablanish,  hayron  bo‘lish,  hayratda  qolish;  frapper 

d’étonnement hayratga solmoq. 

étonner


 I. vt 1. hayratda qoldirmoq ajablantirib  qo‘ymoq,  tong  qoldirmoq, 

hayratga  solmoq,  hayron  qoldirmoq;  son  succès  a  étonné  tout  le  monde 



ÉTOUFFANT

 

ÉTUDE



 

 

 



213 

uning  muvaffaqiyatidan  barcha  tong  qoladi;  II.  s’étonner  vpr  hayratda 

qolmoq, hayron qolmoq, hayron bo‘lmoq; s’étonner de tout hamma narsaga 

hayron bo‘lmoq. 

étouffant, ante

 adj dim, dimiqtiradigan, nafasni qaytaradigan. 

étouffée

 (à l’) loc adv bug‘da; dim lab; cuire à l’étouffée dimlab (bug‘da) 

qovurmoq. 

étouffement

  nm  1.  qiyin  nafas  olish;  nafas  qisishi;  2.  bosish,  bosib 

qo‘yish;  pasaytirish;  l’étouffement  d’une  révolte  qo‘zg‘olonni  bosish; 

l’étouffement d’un scandale janjalni bosish. 

étouffer


  I.  vt  1.  bo‘g‘moq,  bo‘g‘ib  o‘ldirmoq;  dimiqtirib,  nafasini  qaytarib 

o‘ldirmoq;  2.  nafasini  bo‘g‘moq,  nafas  olishni  qiyinlashtirmoq;  une  chaleur 

qui étouffe  nafasni bo‘g‘adigan issiq;  3.  o‘chirmoq; so‘ndirmoq;  étouffer le 

feu  o‘ tni  o‘chirmoq;  4.  fig  yo‘qotmoq  yoki  kamaytirib  yubormoq;  yutm oq; 

yumshatmoq; un tapis qui étouffe les pas oyoq  tovushini yutadigan gilam; 

5.  fig  bosmoq,  bosib  qo‘ymoq;  pasaytirmoq;  étouffer  un  scandale  janjalni 

bosib  qo‘ymoq;  II.  vi  1.  bo‘g‘ilib  o‘lmoq;  2.  qiynalib  nafas  olmoq,  nafasi 

siqmoq; on étouffe ici bu yerda nafas olish qiyin; bu yerning havosi bo‘g‘iq. 

étoupe

 nf zig‘irpoyaning da’gal tolasi; kanop losi. 



étourderie

 nf 1. yengiltaklik, yengillik,  betayinlik; mulohazasizlik keyinini, 

oqibatini o‘ylamay ish tutish; 2. o‘ylamay qilinigan harakat. 

étourdi, ie

  I.  adj  yengiltak,  mulohazasiz,  ketini,  oqibatini  o‘ylamaydigan; 

parishonxotir,  fikri  tarqoq;  un  écolier  étourdi  parishonxotir  o‘quvchi;  voilà 

une  réponse  bien  étourdie  o‘ ta  mulohazasiz,  yuzaki  javob;  2.  hayratda 

qolgan,  esankirab,  dovdirab  qolgan;  ajablangan;  étourdi  de  joie 

xursandchilikdan  dovdirab  qolgan;  II.  n  fam  takasaltang,  valakisalang, 

havvoyi, sayoq; yengiltabiat, puch, havvoyi odam, betayin. 

étourdiment

  adv  voir  à  l’étourdie;  agir  étourdiment  yengiltaklik  bilan 

harakat qilmoq. 

étourdir


  I.  vt  1.  karaxt  qilmoq,  hushidan  ketkazmoq,  gangitib,  sulaytirib 

qo‘ymoq; étourdir qqn d’un coup de bâton biror kimsani yog‘och bilan urib 

gangitib  qo‘ymoq;  2.  gangitmoq,  boshini  aylantirmoq;  le  vin  l’étourdit  un 

peu  vinodan  uning  boshi  biroz  aylandi;  3.  charchatmoq,  joniga  tegmoq; 

zeriktirmoq,  bezor  qilmoq;  le  bruit  de  la  rue  étourdit  ko‘chadagi  shovqin 

bezor  qildi;  ko‘chadagi  shovqindan  bezor  bo‘ldik;  II.  s’étourdir  vpr  1. 

gangimoq,  boshi  aylanmoq;  2.  g‘am  g‘ussani  unutmoq,  ovunmoq;  ko‘ngil 

ochmoq. 


étourdissant,  ante

  adj  1.  charchatadigan,  jonga  tegadigan, 

zeriktiradigan,  bezor  qiladigan;  2.  hayratda  qoldiradigan,  dovdiratib 

qo‘yadigan; un succès étourdissant dovdiratib qo‘yadigan muvaffaqiyat. 

étourdissement

  nm  vaqtinchalik  hushidan  ketish;  gangish,  bosh 

aylanish. 

étourneau

  nm  1.  chug‘urchiq  (qush);  2.  fam  yengiltak,  kaltabin  kishi; 

yengiltabiat, puch, havvoyi odam, betayin. 

étrange

  adj  ajab,  ajoyib,  qiziq,  galati,  alomat,  g‘ayrioddiy;  une  nouvelle 



étrange g‘alati yangilik. 

étrangement

 adv kishini ajablantiradigan, odam ajablanadigan bir tarzda, 

ajib,  ajab,  qiziq,  g‘alati,  g‘ayrioddiy;  il  était  étrangement  habillé  u 

g‘ayrioddiy kiyingan edi. 

étranger,  ère

  I.  adj  1.  chet  ellarga  va  chet  elliklarga  oid;  ajnabiy,  chet; 

chet el; tashqi; les langues étrangères chet tillar; le Ministère des Affaires 

étrangères  tashqi  ishlar  vazirligi;  2.  begona,  yot;  un  corps  étranger  méd 

badandagi begona jism, yot jism; 3. aloqasi bo‘lmagan, aloqasi yo‘q; daxldor, 

taalluqli,  tegishli  bo‘lmagan;  une  personne  étrangère  au  service  bo‘limga 

aloqasiz kishi; 4. notanish, begona; un visage étranger notanish siymo; II. n 

1. chet ellik, chet el kishisi,  ajnabiy; 2. begona, yot; kelgindi, musofir; 3.  nm 

chet el, begona yurt; à l’étranger chet elda, begona yurtda. 

étranglement

  nf  1.  bo‘g‘ib  o‘ldirish,  bo‘g‘ish;  dimiqtirib,  nafasini  qaytarib 

o‘ldirish;  périr  d’étranglement  bo‘g‘ilib  o‘lmoq;  2.  torayish;  toraytirish; 

l’étranglement  d’une  rivière  daryoning  torayishi;  tor  daryo;  3.  kuch  bilan 

bostirish, bosib qo‘yish, bo‘g‘ish; bostirish; yanchib tashlash. 

étrangler

 vt 1. bo‘g‘ib o‘ldirmoq, dimiqtirib, nafasini qaytarib  o‘ldirmoq;  2. 

toraytirmoq,  tor,  ensiz  qilib  qo‘ymoq;  siqmoq;  3.  fig  bo‘g‘moq,  bosmoq, 

to‘sqinlik qilib,  o‘sishdan, rivojlanishdan  to‘xtatmoq barbod  qilmoq; étrangler 

la presse matbuotni bo‘g‘moq. 

étrangleur,  euse

  n  1.  bo‘g‘uvchi,  bo‘g‘adigan;  2.  bosuvchi,  bo‘g‘uvchi, 

yo‘l qoymovchi (erk, ozodlik va h. k haqida). 

étrave


 nf mar kema tag yog‘ochining kema tumshug‘iga o‘ tgan tomoni. 

être


1

 vi 1. bo‘lmoq, bor bo‘lmoq, mavjud bo‘lmoq; je pense, donc je suis 

men fikrlayapman demak mavjudman; 2. ce livre est à  moi bu kitob meniki, 

bu  kitob  menga  qarashli;  3.  la  neige  est  blanche  qor  oppoqdir,  qor  oq 

ranglidur;  4.  ko‘makchi  fe’l  vazifasida  keladi:  j’ai  été  en  France  men 

Fransiyada  edim;  j’ai  été  aimé  men  sevilgan  edim;  je  me  suis  promené 

men sayr qildim; je suis venu men keldim; 5. ce travail est à refaire bu ish 

qayta bajarilishi kerak; 6. il est de Ferghana u Farg‘onalik; elle est de Paris 

u  parijlik  (ayol);  7.  être  d’un  caractère  difficile  og‘ir  xarakterli  bo‘lmoq;  8. 

biror  joyda  bo‘lmoq,  joylashmoq:  je  suis  à  Paris  men  Parijdaman;  9. 

bormoq,  bo‘lmoq;  peut  être  balki;  ehtimol;  où  en  est  l’  affaire?  ish  qay 

ahvolda?  j’en  suis  au  troisième  volume  men  hozir  uchinchi  tomni 

o‘qiyapman; j’y suis men  tushundim, uqdim; qu’est-ce que c’est  bu nima? 

n’est-ce pas? shunday emasmi? être pour yoqlamoq, tarafdor bo‘lmoq. 

être

2

  nm  1.  maxluq,  jonivor,  zot;  2.  borliq,  mavjudod;  3.  qalb,  ko‘ngil, 



vujud;  désirer  qqn  de  tout  son  être  biror  kimsani  butun  vujudi  bilan 

istamoq. 

étreindre

  vt  1.  qattiq,  chandib,  siqib,  tortib  bog‘lamoq;  siqmoq,  qattiq 

quchoqlamoq, bag‘riga bosmoq; étreindre qqn sur son cœur biror kimsani 

bag‘riga bosmoq; 2. azoblamoq, qiynalmoq. 

étreinte

 nf 1. siqish, qisish; 2. quchoqlash, bag‘riga bosish. 

étrenne

  nf  1.  yangi  yil  sovg‘asi;  recevoir,  donner  des  étrennes  sovg‘a 



olmoq, bermoq; 2. yil oxirida beriladigan mukofot pul. 

étrenner


  I.  vt  biror  yangi  narsani  birinchi  marta  ishlatmoq;  II.  vi  duch, 

to‘qnash  kelmoq,  uchramoq,  yo‘liqmoq,  birinchi  qurboni  bo‘ lmoq  (biror 

yoqimsiz narsaning). 

êtres


  nm  pl  ichki  joylashish,  o‘rnashish  tartibi  (uy,  xonadon);  connaître 

les êtres barcha kirish-chiqish joylarini bilmoq. 

étrier

  nm  1.  uzangi;  avoir  le  pied  à  l’étrier  ketishga  shay  bo‘lmoq;  fig 



muvaffaqiyat  qozonishga  ishonmoq;  être  ferme  sur  ses  étriers  o‘z  fikrida 

qattiq  turmoq;  le  coup  de  l’étrier  xayrlashish,  jo‘nash  oldidan  ichiladigan, 

oxirgi  qadah;  2.  anat  o‘rta  quloqning  eshituv  suyakchalaridan  biri;  3.  techn 

skoba, qisqich halqa. 

étrille

 nf 1. otqashlag‘ich; 2. zool krab, dengiz qisqichbaqasi. 



étriller

  vt  1.  otqashlag‘ich  yordamida  qashimoq,  tozalamoq;  2.  qattiq 

koyimoq, qattiq  tanbeh bermoq; 3. aldab o‘zlashtirmoq, shilmoq, o‘ziniki qilib 

olmoq, go‘sho‘r, anoyi qilmoq. 

étripage

  nm  ichak-chavoqdan  tozalash,  ichak-chavog‘ ini  olib  tashlash; 

fam xunrezlik, qotillik. 

étriper


 I. vt ichak-chavog‘ini olib  tashlamoq,  ichak-chavoqdan  tozalamoq, 

étriper un veau buzoqning ichak-chavog‘ ini  olib  tashlamoq;  II. s’étriper vpr 

fam  bir-birini  g‘oshtini  yemoq,  qattiq  urishmoq  (jarohat  yetkazib);  bir-birini 

o‘ldirmoq. 

étriqué, ée

 adj 1. tor, tang, kalta, qisqa (kiyim haqida); 2. fig qisqa, chala-

chulpa;  3.  chegaralangan,  tor;  past;  une  vie  étriquée  bir  yoqlama  hayot 

kechirish;  un  esprit  étriqué  aqli,  idroki  chegaralangan,  uzoqni 

ko‘rolmaydigan. 

étroit, oite

 adj 1.  tor,  tang,  ensiz; un  chemin étroit  tor yo‘l; 2. siqilgan, 

siqib  bog‘langan,  qisilgan,  qisib  bog‘langan;  3.  fig  bir  yoqlama,  aqli  qo‘ toh, 

tushunchasi tor; chegaralangan; un esprit étroit uzoqni ko‘ra olmaydigan; 4. 

qadrdon, qalin, apoq-chapoq, yaqin; sirdosh, dilkash. 

étroitement

  adv  1.  zich,  chambarchas;  2.  yaqindan,  yaqin  joydan; 

surveiller  qqn  étroitement  biror  kimsani  yaqin  joydan  turib  kuzatmoq;  3. 

talabchanlik  bilan,  qat’ iy,  qat’ iyan;  observer  étroitement  la  règle  qoidaga 

qat’iy amal qilmoq. 

étroitesse

  nf  1.  torlik,  tanglik,  ensizlik,  tiqilinch,  tirbandlik;  l’étroitesse 

d’une  rue  ko‘chaning  torligi,  ensizligi;  2.  fig  torlik,  cheklanganlik,  bir 

yoqlamalik, l’étroitesse d’esprit fikrining torligi, bir yoqlamaligi. 

étron


 nm najas, go‘ng. 

étude


  nf  1.  o‘qish,  o‘rganish;  tadqiq  qilish,  etish;  ko‘rish,  ko‘rib  chiqish; 

l’étude  du  budget  byudjetni  ko‘rib  chiqish;  mettre  à  l’étude  o‘rganib 

chiqish;  être  à  l’étude  o‘rganilmoq;  2.  dars,  o‘quv  mashg‘uloti;  faire  ses 


ÉTUDIANT

 

ÉVÉNEMENT



 

 

 



214 

études  o‘qimoq  (maktabda,  o‘quv  yurtida);  terminer  ses  études  o‘qishni 

tugatmoq;  se  livrer  (yoki  s’adonner)  à  l’étude  o‘qishga  berilmoq;  3.  bilim, 

ilm;  4.  mus  mashq  turi;  5.  ocherk,  obzor;  6.  darsxona,  sinf;  7.  devonxona; 

notarius idorasi. 

étudiant,  ante

  nm  student,  tolib,  talaba;  un  étudiant  en  droit 

huquqshunoslik fakultetining studenti. 

étudier

  I.  vt  1.  o‘qimoq,  o‘rganmoq;  étudier  l’histoire,  l’anglais  tarixni, 



ingliz  tilini  o‘rganmoq;  2.  o‘rganmoq,  tadqiq  qilmoq;  kuzatmoq;  étudier  une 

réaction chimique kimyoviy reaksiyani kuzatmoq; étudier un texte matnni 

tadqiq qilmoq; II. s’étudier vpr o‘rganilmoq. 

étui


 nm qin, g‘ilof; jild, quti; un étui à lunettes ko‘zoynak qutisi. 

étuve


  nf  1.  issiqxona,  bug‘xona  (hammomda);  bu’glash  xonasi;  2. 

dezinfeksiyalash asbobi. 

étuvée

 nf voir étouffée. 



étuver

  vt  1.  bug‘da  dimlab  pishirmoq  (go‘sht,  baliq,  sabzavotlar  haqida); 

2. sterilizatsiyalamoq; mikroblardan tozalamoq. 

étymologie

  nf  etimologiya  1.  tilshunoslikda  soz’ning  kelib  chiqishini 

o‘rganadigan bo‘lim; 2. so‘zning kelib chiqishi. 

étymologique

  ling  etimologiyaga  oid,  etimilogik,  etimologiya;  un 

dictionnaire étymologique etimologik lug‘at. 

étymologiquement

 adv etimologik jihatdan. 

étymologiste

 n etimolog (etimologiya mutaxassisi). 

eu, eue


 avoir fe’lining o‘ tgan zamon sifatdoshi. 

eucalyptus

  nm  evkalipt  (asosan  Avstraliada  o‘sadigan  doim  yam-yashil 

daraxt). 

eucharistie

 nf relig nasroniylarning muqaddas diniy marosimlaridan biri. 

euclidien, ienne

 adj math Evklidga oid, Evklid. 

euh!

  intj  iya,  iye,  hm,  ha,  yog‘e,  shundaymi?  rostdanmi?  (taajjub, 



ishonmaslik, ikkilanish, hayratni ifodalaydi). 

eunuque


 nm haram og‘asi; haram xodim i (birinchi qul). 

euphémisme

 nm litt evfemizm. 

euphonie


 nf ling evfoniya (hamohanglik, ohangdoshlik; ohangdorlik). 

euphonique

  adj  evfoniyaga  oid;  evfoniya;  evfonik,  hamohang, 

ohangdosh. 

euphorbe

 nf bot sutlama, ixroj (zaharli oq shira chiqaradigan o‘t). 

euphorie

  nf  méd  eyforiya  (haqiqiy  ahvolga  mos  kelmagan  holda 

kayfiyatning ko‘tarinki bo‘lishi, o‘zidan-o‘zi xursand bo‘laverishlik). 

euphorique



Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   80   81   82   83   84   85   86   87   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling