Prof. Dr. Gülsün Saglamer

Prof.Dr. Gülsün Saglamer 

EUA elnökségi tag 

Istanbul Technical University korábbi rektora 

 

 

 

A kínálatvezérelt rendszerekt l a keresletközpontú fels oktatás felé 

 

 

A tudomány, a technika és az innováció rohamos fejl dése a tudásalapú társadalmak megjelenéséhez vezetett, és 

felgyorsította  a  globalizáció  ütemét.  Emellett  az  elmúlt  50  év  folyamán  a  gazdasági  termelés  hatszorosára 

növekedett,  míg  a  világ  népessége  2,5-szeresére  n tt.  Az  ezen  er k  által  gerjesztett  folyamatok  gyökeresen 

átformálják világunkat. A változások hajtóer i, azaz a technika, a globalizáció és a demográfiai folyamatok az 

oktatási rendszerekre is nyomást gyakorolnak. Nem meglep , hogy a kockázatvisel k új megoldásokat keresnek 

arra, hogyan lehet ezekkel lépést tartani nemcsak a fiatalabb nemzedékek, hanem az egész lakosság oktatása és 

képzése terén. 

 

 

A manapság a fels oktatást ér  kihívásokat a következ kben összegezhetjük: 

 

•  A fels oktatás demokratizálódása és tömegméret vé válása 

•  A fels oktatás szerepe a tudásalapú gazdaságban  

•  Nemzetközi és globális szintelemzés 

•  Piaci er k, piaci verseny, valamint 

•  A tudástermelés és a hivatásbeli készségek változásának sebessége 

 

Az elmúlt két évtizedben a fels oktatás azzal reagált az  t ért kihívásokra, hogy a formális és informális oktatási 

rendszerek számos különféle típusát vezette be: ezek egy részét maga a fels oktatás szolgáltatta, másokat pedig a 

világszerte  létrejöv   új,  profitorientált  és  non-profit  szervezetek.  A  piac  nyomásának  hatására  a  fels oktatás 

szerepe  maga  is  átalakult.    Az  oktatás,  tanulás  és  kutatás  korábbi  dominanciáját  egyre  inkább  kiegészítik  a 

tudástranszfer,  a  társadalmi  beilleszkedés,  a  helyi  és  regionális  szint   újjáépítés  és  a  közbeszédre  fordított 

figyelem  újkelet   szempontjai.  A  legfontosabb  az,    hogy  a  változásokat  a  fels oktatás  további

 

mélyreható 

átalakulása  kísérte,  mivel  kínálatvezérelt  rendszerét  keresletközpontúság  váltotta  fel.  Kétségtelen,  hogy  ez  a 

változás a fels oktatás világában szemléletváltást kíván. 

 

El adásomban  körvonalazom  a  fels oktatásban  kialakuló  igényeket  és  keresletet,  s  ezen  új  követelmények 

fényében  összegzem  a  fels oktatási  intézmények  ezekre  adott  válaszait.  Saját  szempontjukból  áttekintem  a 

fels oktatási  intézmények  kockázatvisel inek  prioritásait  annak  reményében,  hogy  ez  el segíti  majd  annak  az 

ellentmondásnak  a  jobb  megértését,  amely  abban  rejlik,  hogy  a  keresletközpontú  oktatási  programokat  a 

fels oktatási  intézmények  kebelén  belül  próbáljuk  létrehozni.  A  fels oktatási  intézmények  szemléletmódjának 

oly  módon  történ   megváltoztatása,  hogy  a  fels oktatás  jelenlegi  környezetének  változásaira  érzékenyebbé 

váljanak, olyan z rzavart eredményezett, amelyben az intézmények irányítása továbbra is nehéz feladat marad, 

mivel a vezetésnek egyensúlyoznia kell az egyetemi és a munkaer piaci prioritások között. 

 

Ezen  túlmen en  a  fent  felsorolt  kihívások  közül  kett   –  a  fels oktatás  tömegméret vé  válása,  valamint  a 

tudástermelés  és  a  hivatásbeli  készségek  változásának  sebessége  újkelet   igényt  teremtett  arra,  hogy  egyrészt 

oktatást  biztosítsunk  az  érettségizett  fiatalok  számára,  másrészt  lehet séget  adjunk  azoknak  a  feln tteknek, 

akiknek  korábban  nem  volt  módjuk  bekapcsolódni  sem  iskolai,  sem  iskolán  kívüli  oktatási  programokba.  Az 

elmúlt két évtized során az úgynevezett “feln ttoktatás” területén jelent s fejl dés ment végbe. Ma már nemcsak 

az  egyetemek,  hanem  számos  profitorientált  szervezet  és  cég  is  kínál  új  oktatási  programokat  abból  a  célból, 

hogy javítsa a feln ttek munkához jutási esélyeit a munkaer piacon. A feln ttek számára ma valódi lehet ség 

kínálkozik  arra,  hogy  életük  bármely  szakaszában  visszatérhessenek  a  tanulás  világába.  El adásom  utolsó 

részében  azzal  foglalkozom,  hogyan  strukturálhatók  át  a  fels oktatási  intézmények  annak  érdekében,  hogy 

kielégíthessék  az  élethosszig  tartó  tanulás  igényeit,  valamint  annak  igényével,  hogy  országos,  regionális  és 

globális szinten is versenyképesekké váljanak. 

 

 

 

 

 

 

Prof.Dr. Gülsün Saglamer 

EUA Board Member 

Former Rector, Istanbul Technical University 

 

 

 

From Supply-Driven Systems to Demand-Led Rearrangements in Higher Education 

 

 

Rapid  developments  in  science,  technology  and  innovation  have  led  to  the  emergence  of  knowledge-based 

societies  and  accelerated  the pace  of  globalization.  In  addition,  in  the  last  50  years,  economic  production  has 

increased sixfold, while the world population has grown 2.5 times.  The currents propelled by these forces have 

been reshaping the world—over and over again.  Educational systems too have come under pressure from these 

powerful  drivers  of  change,  which  can  be  listed  as  technology,  globalization,  and  demographics.    Not 

surprisingly, the stakeholders have been seeking new arrangements to keep up with the pace, in the education 

and training of not only the younger generations, but the entire population.   

 

Today the challenges of higher education can be reformulated as: 

 

•  Democratisation and Massification of higher education 

•  The Role of higher education in the knowledge economy  

•  International and Global Benchmarking 

•  Market Forces and Competition, and  

•  The Speed of Change in knowledge production and professional skills. 

 

In the last two decades, higher education has responded to its challenges through the introduction of numerous 

different  types  of  educational  systems,  both  formal  and  informal,  some  provided  by  institutions  of  higher 

education  themselves  and  others  by  the  new  non-profit  and  for-profit  organizations  that  have  been  emerging 

across the world.  Under pressure from the market, the very role of the university has evolved.  The prior pre-

eminence  of  teaching,  learning  and  research  has  been  increasingly  complemented  by  a  new  emphasis  on  

knowledge  transfer,  social  inclusion,  local  and  regional  regeneration,  and  attention  to  public  debate.    Most 

significantly, the changes have been accompanied by a further deeper transformation in higher education, as a 

supply-driven system became replaced by a demand-driven one.  Without question, that change requires a new 

mind-set in the higher-education world. 

 

In this presentation, the emerging needs and demands of higher education will be outlined, and the responses of 

higher  education  institutions  will  be  assessed  in  light  of  these  new  requirements.    The  priorities  of  the 

stakeholders at higher education institutions--as seen from their point of view--will be surveyed, and it is hoped 

that  the  contradictions  of  the  effort  to  build  demand-led  educational  programmes  under  the  roof  of  higher 

education institutions will be better understood.  Altering the mind-set to make institutions of higher eductaion 

more responsive to the changes in the existing higher education environment has been causing turbulance, and 

managment  of  institutions  remains  difficult  as  management  struggles  to  balance  university  and  labour  market 

priorities. 

 

In addition, two of the challenges noted above--massification of higher education, and the speed of change in 

knowledge creation and professional skills--have created a new type of demand to educate the existing mature 

graduates  or  provide  opportunities  for  adults  who  have  not  had  the  chance  to  attend  formal  or  informal 

educational programmes before.  The so called “Adult Education” has become an area of significant evolution in 

higher education over the past two decades. Not only universities, but also many “for-profit” organizations and 

companies  are  providing  new  educational  programmes  to  enhance  the  employability  of  adults  in  the  labour 

market.  Real opportunities now exist for adults to return to learning at any stage of their lives. In the last part of 

the presentation, the focus will be on the rearrangement of institutions of higher education to meet the demands 

of lifelong learning and the need to be competitive at the national, regional and global levels.