Személyiségelméletek Ajánlott irodalom Allport, G. W. (1998): a személyiség alakulása

Személyiségelméletek

Ajánlott irodalom

• Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása

• Kairosz, Budapest

• Halász L. – Márton M. (1978): Típustanok és szemé-

• lyiségvonások

• Gondolat, Budapest

• Jung, C. G. (1994): A lélektani típusok

• Európa Kiadó, Budapest

• Pálhegyi Ferenc (1985): Személyiséglélektani kalauz

• Tankönyvkiadó, Budapest

• Peck, D. – Whitlow, D. (1988): Személyiségelméletek

• Gondolat, Budapest

Személyiségelméletek csoportosítása

• Tipológiai megközelítések

• (Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos

• kategória.)

• Strukturális megközelítések

• (A személyiség mint működő szerkezet.)

• Személyiségvonások és dimenziók

• (Vonás: folytonos tagsági kategória; egy dimenzió=

• egy skála; nem meghatározott, merev kategória .)

Tipológiai megközelítések (1)

• Általános jellemzőik:

• olyan alkati és viselkedésbeli jellegzetességeket (mi-

• nőségi különbségeket) próbálnak megragadni, ame-

• lyek alapot adnak további sajátosságok kikövetkez-

• tetéséhez és a várható viselkedés előrejelzéséhez,

• az ember veleszületett adottságai határozzák meg a

• lelki működését és viselkedését;

• a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen álta-

• lános jegyét veszik figyelembe;

• a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfo- gás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak).

Tipológiai megközelítések (2)

• A különböző tipológiai megközelítések:

•  Hippokratész-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok

•  Kretschmer-féle alkati típusok

•  Sheldon alkati tipológiája

•  Pavlov idegrendszeri típusai

•  Jung típustana

Hippokratész-Galénosz féle vérmérsékleti típusok

Kretschmer-féle alkati típusok

Sheldon alkati tipológiája

A pavlov-i idegrendszeri típusok1

A pavlov-i idegrendszeri típusok2

Jung típustana

Strukturális megközelítések (1)

• Általános jellemzőik:

•  a személyiséget mint működő szerkezetet fogják fel;

•  a hangsúlyt annak tanulmányozásra helyezik, hogy a struktúra hogyan biztosítja az egyén pszichikus e-gyensúlyát, a környezethez való alkalmazkodást, a társadalomba való beilleszkedését.

Strukturális megközelítések (2)

• A különböző strukturális megközelítések:

•  A pszichoanalitikus személyiségmodell

•  A személyiség szerkezete Freud szerint

•  A személyiség szerkezete Jung szerint

•  Az interperszonális személyiségmodell

•  A személyiség szerkezete Rogers szerint

A személyiség szerkezete Freud szerint 1

A személyiség szerkezete Freud szerint 2

A személyiség szerkezete Freud szerint 3

• A személyiség, mint bio-pszicho-szociális jelenség.

• A személyiség működése:

• a személyiség zárt rendszer – energia-megmaradás törvénye;
• az energia eredeti forrása: ösztön-én (ösztön → vágy);
• ismétlési kényszer;
• libido (énlibidó és tárgyi libidó);
• elhárító mechanizmusok.

• A személyiség fejlődése – pszichoszexuális fejlődés:

• erogén zónák;
• integrálatlan szakasz (autoerotikus) → (nárcisztikus szakasz) → integrált szakasz (valódi tárgyszeretet);
• szakaszai: orális → anális → fallikus → latencia → genitális.

A személyiség szerkezete Jung szerint

•  A személyiség tartományai:

• tudatos,
• tudattalan (személyes tudattalan és kollektív tudattalan:
• archetípus).

• Az elhárító mechanizmusok nemcsak egyéni, hanem kö-

• zösségi szinten is működnek (→ árnyék).

•  Valamennyiünknek van ellenkező nemű lelki része (anima

• vagy animus).

•  A személyiség szempontjából lényeges, hogy annak tu-

• datos részét és a tudatos tartalmak tudattalan ellenpárját

• tudjuk integrálni és feldolgozni.

A személyiség szerkezete Rogers szerint

•  A személyiség szerkezete:

• énkép (self),
• énideál,
• organizmus.

• A három elem egymáshoz való viszonyának lehetőségei:

• az elemek egymáshoz való viszonya rendezett – kongruens
• → harmonikusan fejlődő személyiség;
• az elemek egymáshoz való viszonya rendezetlen – inkongruens
• → énkép és énideál túlságos eltávolodása (személyiségzavarok
• forrása;
• → organizmus és az énkép ellentmondásossága (a személyközi
• kapcsolatokban jelenik meg).

Személyiségvonások és dimenziók (1)

• Általános jellemzőik:

•  az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek

• egymástól;

•  a személyek folytonos változók vagy dimenziók mentén külön-böznek egymástól; mégpedig ugyanazon személyiségjellemzők

• mértékében (mennyiségében) térnek el egymástól;

•  az egységet, a személyiségvonások integrációját hangsúlyozzák;

•  a személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyedi-ség);

•  cél a vonások és a viselkedés közötti kapcsolat megfeleltetése;

•  az egység felosztási alapja: állandó (invariáns) és változó (variáns) vonások.

Személyiségvonások és dimenziók (2)

• A különböző személyiségvonásokon és dimen- ziókon alapuló megközelítések:

•  Allport és Odbert elképzelései

•  Jung extroverzió-introverzió személyiségdimenziói

•  Cattel megközelítése

•  Eysenck vonásmodellje

•  Big Five („Nagy Ötök”)

Allport és Odbert-féle lista

• Nyelvi kiindulás: a fontosság lexikális krité-riuma

• 18 ezer szót gyűjtöttek ki az angol szótárból az emberi tulajdonságok feltérképezésére

Cattel vonáselmélete1

A Cattel-féle 16 személyiségfaktor

Eysenck vonásmodellje

• Extroverzió – Introverzió

• (társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség és dominancia)

•  Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szüksé-

• szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív embe-

• erek.

•  Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de kö-

• közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat.

• Neuroticizmus (érzelmi labilitás – stabilitás)

• (a személy milyen könnyen és gyakran borul ki, keseredik el, lesz rosszkedvű, szorongó és

• levert)

•  Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran

• szorongással küszködnek.

•  A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek,

• fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

•  Pszichoticizmus

• (a magas értéket adó személyek ellenséges, manipulatív, impulzív és szokatlan élményeket

• kereső viselkedésre hajlamosak, érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük hiányzik;

• impulzívak és egocentrikusak. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan

• embereket és dolgokat )

A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései

Big Five („Nagy Ötök”)

• 1. Általános extraverzió

• (magabiztosság, impulzusok szabad kifejezése, egyfajta domi-

• nancia, önbizalom, társaságkedvelés)

• 2. Kellemesség vagy barátságosság

• (melegség, szeretetreméltóság, engedelmes szolgálatkészség,

• gondoskodás, érzelmi támogatás)

• 3. Lelkiismeretesség

• (teljesítményre való törekvés vagy egyszerűen akarat, beszabá-

• lyozottság vagy felelősség)

• 4. Emocionalitás vagy neuroticizmus

• (szorongásélmény: aggódó, ideges, feszült stb.))

• 5. Intellektus vagy kultúra

• (értelmesség, gyorsfelfogás, képzeletgazdagság, verbalitás, e-

• redetiség)