Tasdiqla yman


Download 3.13 Mb.
Pdf ko'rish
bet1/10
Sana20.12.2019
Hajmi3.13 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10
75254

TASDIQLA YMAN:

_____

-umumiy  o'rta  ta'lim

maktabi  direktori:

Farg ona

_________________



XTMFMTTEB 

tasarrufidagi

_

umumiy  o'rta  ta'lim  maktabi

______________

fani o'qituvchisi

Yosh  matematik

mng

To'garak hujjatlari.

—i—

—SB


Tasdiqlayman;__

Maktab direktori:

 

MMIBDO:____



Matematika  fanidan  to'garak  ish  rejasi.



MAVZULAR

soat O'tiladi

gan

sana

O'tilgan

sana

1

Natural  sonlar  va  nol.



1

2

Natural  sonlarni  taqqoslash.



1

3

Natural  sonlarni  qo’shish  va  ayrish.



1

4

Natural  sonlarni  ko’paytirish  va  bo’lish.



1

5

Tenglama.



1

6

Sonlarni  bo’lish  xossasi.



1

7

Eng  katta  umumiy  bo’luvchi.



1

8

Oddiy  kasrlar



1

9

Kasrlarni  qisqartirish



1

10

Kasrlarni  qo’shish  va  ayrish.



1

11

Aralash  sonlarni  ko’paytirish.



1

12

Hajm  o ’lchov  birliklari.



1

13

T o’g’ri  burchakli  parallelepipedning 

hajmi.

1

14

O’nli  kasrlar  haqida  m ’lumot.



1

15

O ’lchov  birliklarini  o ’nli  kasrlar  bilan  iJ



1

16

O ’nli  kasrlarni  10  ga,  100  ga,  1000  ga  k( 

va  bo’ lish.

1



17

O ’nli  kasrlarni  o’nli  kasrga  ko’paytirish.



1

18

O ’nli  kasrlarni  yaxlitlash.



1

19

Uchburchak,  uning  perimetri,  turlari.



1

20

Nisbat  tushunchasi.



1

21

Sonli  ifodalar.



1

22

Algebraik  tengliklar,  formulalar.



1

23

Arifmetik  amallarning  xossalari.



1

24

Funksiya  tushunchasi



1

25

Chiziqli  funksiya  va  uning  grafigi.

::

l


26

Haqiqiy  sonlar



1

27

K o ’paytmaning  kvadrat  ildizi.



1

28

Kvadrat  tenglama  uning  ildizlari.



1

29

Kvadrat  tenglamaga  keltiriladigan  tenglai



1

30

Aylanaga  ichki  chizilgan  burchak.



1

31

Vektor  tushunchasi



1

32

Vektorni  songa  ko’paytirish.



1

33

Vektorning  koordinatalari.



1

34

Tarixiy  ma’lumot



1

I-Sana_________   ll-Sinf-____________   1  Tekshirdim_________

III-Darsning

 

mavzusi: 

Natural  sonlar  va  nol.

IV-Darsning maqsadi:



Ta'limiy  maqsad -  

Natural  sonlar  va  nol  haqida ilmiy  tushunchalar  berish 



Tarbiyaviy  maqsad -  O'quvchilarni 

o'z 


maqsadiga  erishish  ruhida tarbiyalash.

Bir-birlariga  o'zaro  hurmat, jamoa  bo7lib  ishlash,  o'zaro yordam va  berilgan vazifani

bajarishda  mahsuliyat sezish  ko'nikmalarini tarkib toptirish.

Rivojlantiruvchi  maqsad -  O'quvchilarni  mustaqil  ishlash,  ijodiy izlanish, guruxlarda 

ishlash  orqali  bilim  olishga,  xotirani  mustahkamlashga, tez fikrlash, fikrni aniq 

ifodalashga  o'rgatish,  til  madaniyatini  o'stirish.

V-Dars

 

turi: 

Yangi tishuncha va  qonunlarni  o'rgatuvchi  dars.

VI-Darsda foydalaniladigan  metodlar:  Hamkorlik texnologiyasi,  "Aqliy  hujum" ,

VII-Darsda foydalaniladigan jihozlar:  ko'rgazmalar

VIII-Tashkiliy qism:

a)salomlashilsh 

b)navbatchi  axboroti

c)davomatni aniqlash 

d)uyga vazifani tekshirish

IX-Darsning  rejasi:

a)o'tilgan  mavzuni  takrorlash 

b) yangi  mavzu  bayoni 

c)mustaxkamlash. 

d)  O'quvchilarni  baxolash

X-O'tilganlarni  takrorlash:

AmaUami  bajaring:

1)  7  290  :  45  +  38; 

3)  (243  +  557)  :  25;

2)  2  436  :  58  +  152; 

4)  (856  -   766)  • 44.

XI-Yangi  mavzu  bayoni:

0,  1,  2 , 3 ,   4,  5,  6,  7,  8,  9J

Masalan:  118,  555,  2 815,  12 507.

Bu  sonlaming  yozuvidagi  har  bir

 

raqam 



o ‘zi  egallagan  o ‘rni 

(j°yi)ga

 

qarab  turli  ma’noga 



egadir.  Xususan,

 

olti  yuz  oltmish  olti  sonining  666

 

yozuvida  bir  xil  raqam  ishtirok  etsa-

 

da,  har  bir  6  raqami  o‘z  martabasiga

 

ega:  o‘ngdan  birinchi  raqam  bu  sonda

6  ta  bir  borligini;  o ‘ngdan  ikkinchi

 

raqam  6  ta  o‘n  borligini;  nihoyat,

 

o‘ngdan  uchinchi  raqam  6  ta  yuz

 

borligini  bildiradi:



666  =   6 • 100  +  6 1 0 +   6 1 .

з

«Sonning  yozuvida  martabalar

 

boshianishi  o‘ng  tarafdan  chapga

 

bo‘ladi  va  ulaming  birinchisi  birlar

 

martabasini,  ikkinchisi  o‘nlar mar-

 

tabasini,  uchinchisi  yuzlar  marta-

 

basini,  to‘rtinchisi  minglar  marta­



basini bildiradi  ...».

Al-Xorazmiy



'  ..:.***

0 ‘nlar xonasining  har bir birligi birlar  xonasining  har bir birligidan

 

10  marta  katta, 



ya’ni 

10  :  1  =   10 

va  hokazo  (h.k.).

Sonlarni  o‘nta  raqam  yordamida  yozishning  bunday  usuli 

o‘nli

 

sanoq  sistemasi 



deyiladi.

Q   1.  0 ‘nli  sanoq  sistemasida istalgan sonni  о  nta raqam yordamida4

 

yozish  mum kin.



2.  H ar  bir  martaba  o ‘zidan  oldingi  martabadan  10  marta  katta,



o‘zidan  keyingi  martabadan  esa  10  m arta  kichik.

1)  Sonlarni  yozishda  nechta  raqamdan  foydalaniladi?  Quyi-

 

dagi javoblardan  mosini  tanlang: 



a)  9  ta; 

b)  10  ta.

2)  0 ‘nli  sanoq  sistemasi  nima?

Quyidagi sonlarda  qanday  raqamlar ishtirok etganini  ayting:

1)  123,  435,  709,  886; 

2)  21  345,  45  670,  9  877,  6  002.

 

Quyida  3  raqami turgan  o‘miga  ko‘ra  nimani bildiradi:



1)  13,  37,  33,  30; 

3)  7  073,  5  235,  6  378,  3  014;

2)  203,  430,  308,  333; 

4)  54  213,  67  031,  43  092?

1 )5  raqami ishtirok etgan barcha ikki xonali sonlarni yozing.

2)  1  va  4  raqamlari  yordamida  qanday  ikki  xonali  sonlarni

 

yozish  mumkin?  0  va  3  raqamlari bilan-chi?



123  sonining  o ‘ng  tomoniga  0  qo‘ysak,  bu  son  necha  marta

 

ortadi?  Nechtaga  ortadi?  Ikkita  nol  qoeyilsa-chi?



Quyidagi  raqamlar  ishtirok  etgan  barcha  uch  xonali  sonlarni

 

yozing  (raqamlar  takrorlanmasin):



1)  2,  3,  4; 

2)  0,  3,  9; 

3)  4,  5,  7; 

4)  0,  6,  8.

 

Quyidagi  sonlarni  yozish  uchun  nechta  turli  raqamdan  foy-

 

dalanilgan:  1)  4  765; 

2)  98  020; 

3)  122  222?

Ma’mura  kitobning  56  betini  o ‘qigandan  so‘ng,  kitobning

 

qolgan  qismi  u  o ‘qiganidan  16  bet  ko‘p  ekani  ma’lum  bo‘ldi.

 

Kitob  necha  betlik?

Xll-Mustahkamlash:

Natural  sonlafr  qatorida  berilgan  sonlardan  oldin  va  keyin  ke-

 

ladigan  uchtadan  son  yozing:



1)  349; 

2) 


2

 033; 

3)  10 001; 

4)  77 000; 

5)  9 997.

 

Eng  kichik  uch  xonali  natural  sondan  oldingisi  nechaga  teng?

 

U  natural  sonlar  qatorida  nechanchi  o‘rinda turadi?

Uch  xonali  natural  sonlar  ichida  eng  kattasi  nechaga teng?  Undan

 

keyingi natural son qanday hosil qilinadi?  U   necha xonali son?

 

O'quvchilarni  baholash.  Uyga  vazifa  mavzuga  oid  misollar  yechish.


I-Sana__________  

II- Sinf-_____________   2 

Tekshirdim__________

III-Darsning mavzusi: 

Natural  sonlarni  taqqoslash.



IV-Darsning maqsadi:

Ta'limiy  maqsad 

-   Natural  sonlarni  taqqoslash haqida ilmiy  tushunchalar berish. 



Tarbiyaviy  maqsad -  O'quvchilarni 

o'z

  maqsadiga  erishish  ruhida tarbiyalash.

Bir-birlariga  o'zaro  hurmat, jamoa  bo'lib  ishlash,  o'zaro yordam va  berilgan vazifani

bajarishda  mahsuliyat sezish  ko'nikmalarini tarkib toptirish.



Rivojlantiruvchi  maqsad -  O'quvchilarni  mustaqil  ishlash,  ijodiy izlanish, guruxlarda 

ishlash orqali  bilim  olishga,  xotirani  mustahkamlashga, tez fikrlash, fikrni aniq 

ifodalashga  o'rgatish,  til  madaniyatini o'stirish.

V-Dars turi: 

Yangi tishuncha  va  qonunlarni o'rgatuvchi  dars.



VI-Darsda foydalaniladigan  metodlar:  Hamkorlik texnologiyasi,  "Aqliy  hujum" ,

VII-Darsda foydalaniladigan jihozlar:  ko'rgazmalar

VIII-Tashkiliy qism:

a)salomlashilsh 

b)navbatchi axboroti

c)davomatni aniqlash 

d)uyga vazifani tekshirish

IX-Darsning  rejasi:

a)o'tilgan  mavzuni  takrorlash 

b) yangi  mavzu  bayoni 

c)mustaxkamlash. 

d)  O'quvchilarni 

baxolash


X-O'tilganlarni  takrorlash:

Natural  sonlar  qatorida  berilgan  sonlardan  oldin  va  keyin  ke-

 

ladigan  uchtadan  son  yozing:



1)  349; 

2)  2 033; 

3)  10 001; 

4)  77 000; 

5)  9 997.

Eng  kichik  uch  xonali  natural  sondan  oldingisi  nechaga  teng?

U  natural  sonlar  qatorida  nechanchi  o'rinda turadi?

Uch  xonali  natural  sonlar  ichida  eng  kattasi  nechaga teng?  Undan

 

keyingi natural son qanday hosil qilinadi?  U necha xonali son?



Xl-Yangi  mavzu  bayoni:

Natural  sonlarni  taqqoslash  deganda,  ikkita  turli  natural  sonning

 

qaysinisi  katta,  qaysinisi  kichik  ekanligini  aniqlash  tushuniladi.



Masalan,  5  soni  8  dan  kichik,  chunki  5 + 3 = 8.  5  ning  8  dan  kichik-

 

ligini  5 < 8  kabi  yozamiz.  Bunday  yozuv  tengsizlik  deyiladi.  «<»  belgi  —

 

tengsizlik  belgisidir  («<»  belgining  uchi  tomonidagi  son  «og‘zi»  ochiq

 

tomonidagi  sondan  kichik  bo‘ladi).  8  soni  5  dan  katta,  chunki  8 - 5  = 3.



8  ning  5  dan  kattaligini 

8  > 5 

kabi  yozamiz.

Tengsizlik  to‘g‘ri  yoki  noto‘g‘ri bo‘lishi  mumkin:

10 <  15  —  to‘g‘ri  tengsizlik; 

18 < 7  —  noto£g‘ri tengsizlik.

Natural  sonlar  qatorida  ikkita  sondan  qaysi  biri  chaproqda  tursa,

 

o‘shanisi  kichikdir.



1- 

m i 

s o l .  

12 



14  —  «12 

soni 

14 

dan  kichik»,  chunki  natural

 

sonlar  qatorida  12  soni  14  dan  chapda  (oldin)  turadi.



chapda

f —

j

1,  2 ,  3 ,  4 ,  5 ,  6 ,  7 ,  8 ,  9 ,  1 0 ,  1 1 ,  1 2 ,  1 3 ,  1 4 ,  1 5 ,  1 6 ,  ...



I

12  <  14

Natural  sonlar  qatorida  ikkita  sondan  qays!  blri  o ‘ngroqda  tursa,

 

o‘shanisi  kattadir.



2-  m i s o l .   7  >  5  —  «7 

soni 



dan  katta»,  chunki  natural  sonlar

 

qatorida 





soni 



dan  o‘ngda  (keyinroqda)  turadi.

o‘ngda

\—

\

1,  2 ,  3 ,  4 ,  5 ,  6 ,  7,  8,  9 ,  10,  11,  ...

5  < 7  

yoki 





5

3 -  m i s o l .  7 

soni 

10 

dan kichik, 

10 

soni esa 

15 

dan kichik: 

7  <  10,

10 < 

15. 

Buni 

qo‘sh tengsizlik 

ko'rinishida quyidagicha yoziladi va o‘qiladi:

7  <  10  <  15  —  «10  soni  7  dan  katta,  15  dan  kichik».

o‘ngda 

chapda



\  '

1,  2,  3 ,  4 ,  5 ,  6 ,  7 ,  8 ,  9 ,  1 0 ,  H ,  12,  13,  14,  1 5 ,  16,  17,  18,  ...



I





10 



15

Ikkita  natural  sondan  qaysi  birining  xonalari  soni  ko‘p  bolsa,  o‘sha

 

son  kattadir.



100 



1  0 0 0

3  2 8 4   >  9 7 5

8  0 7 8   <  1512  9 8 7

4   ta 

3  ta 

4   ta 

6  ta 

3  ta 

4   ta

 

raqam 



raqam 

raqam 

raqam 

raqam  

raqam

Xonalari  soni  teng  boigan  sonlar  yuqori  xona  birligidan  boshlab,

 

xona  birliklari  bo‘yicha  taqqoslanadi.



5  326  <  5  498,  chunki  ikkala  sonda  minglar  xonasi  teng,  ammo

 

yuzlar  xonasi  farqli  va  3  <  4.



Xll-Mustahkamlash:

1)  Natural  sonlarni  taqqoslash  deganda  nimani tushunasiz?

2)

  Natural  sonlar  qatorida  ixtiyoriy  ikki  sondan  qaysi  biri

 

katta  bo‘ladi?



3)  Natural  sonlar xonalari soniga qarab qanday taqqoslanadi?

O'quvchilarni  baholash.  Uyga  vazifa  mavzuga  oid  misollar  yechish.

I-Sana__________  

II- Sinf-_____________   3 

Tekshirdim__________

III-Darsning mavzusi: 

Natural  sonlarni  qo'shish  va  ayrish.



IV-Darsning maqsadi:

Ta'Iimiy  maqsad 

-   Qo'shishning  guruhlash  qonuni  haqida ilmiy 

tushunchalar  berish 

Tarbiyaviy  maqsad -  O'quvchilarni o'z  maqsadiga  erishish  ruhida tarbiyalash.  Bir- 

birlariga  o'zaro  hurmat, jamoa  bo'lib  ishlash, o'zaro yordam va  berilgan vazifani 

bajarishda  mahsuliyat sezish  ko'nikmalarini tarkib toptirish.

Rivojlantiruvchi  maqsad -  O'quvchilarni  mustaqil  ishlash,  ijodiy izlanish, guruxlarda 

ishlash orqali  bilim  olishga, xotirani  mustahkamlashga, tez fikrlash, fikrni aniq 

ifodalashga  o'rgatish,  til  madaniyatini o'stirish.

V-Dars

 

turi: 

Yangi tishuncha va  qonunlarni o'rgatuvchi  dars.

VI-Darsda foydalaniladigan  metodlar:  Hamkorlik texnologiyasi,  "Aqliy  hujum" ,

VII-Darsda foydalaniladigan jihozlar:  ko'rgazmalar

VIII-Tashkiliy qism:

a)salomlashilsh 

b)navbatchi axboroti

c)davomatni aniqlash 

d)uyga  vazifani tekshirish

IX-Darsning  rejasi:

a)o'tilgan  mavzuni  takrorlash 

b) yangi  mavzu  bayoni 

cjmustaxkamlash. 

d)  O'quvchilarni 

baxolash


X-O'tilganlarni  takrorlash:

1)  Natural  sonlarni  taqqoslash  deganda  nimani tushunasiz?

2)  Natural  sonlar  qatorida  ixtiyoriy  ikki  sondan  qaysi  biri

 

katta  bo‘ladi?



3)  Natural  sonlar xonalari soniga qarab qanday taqqoslanadi?

Xl-Yangi  mavzu  bayoni:

1. 

Ko‘p  xonali  natural  sonlarni  qo‘shish. 

Ikki  yoki  bir  nechta  son­

ning  yig£indisini  topish  amali 

qo‘shish  amali 

deb  atalishini  bilasiz-

13 



25 



38

\  

/  

1

qo‘shiluvchilar 

yig‘indi

Natural  sonlarni  «ustun  usuli»da  qo‘shish  qulay.

1 - m i s o l .  

Yig‘indini  toping:  536  +  342.

Esda  tuting!

13  +  25  ham,  38  ham  yig‘indidir.

536 = 500 + 30 + 6

 

+  3 4 2 = 3 0 0  + 40 + 2

 

800 + 70 + 8 =  878

Qisqa  yozuv: 

536

+  3 4 2

878


«Ustun  usuli»  bilan  qo‘shishda,  bir  xil  xona  birliklari  bir-birining

 

tagiga  aniq  tushishiga  e’tibor  bering!



2 - mi sol. 

Yig‘indini  toping:  375  +  243.

375 = 300+  70 + 5

 

+ 243 = 2 0 0 +  40 + 3



1

Qisqa yozuv: 

375

+  243

618

500 +  110 + 8  = 600 + 10 + 8 = 618

1.  N atu ral  so n lar  x o n a   birliklari  bo‘yich a  qo‘shiladi.

2 .  Istalg an   xon an in g  1 0   t a   birligi  undan  keyingi  yuqori  x o n a

 

birligining  b itta   birligiga  teng.



127



@ i

=  

@

)

Г qo‘shiIuvchi

II  qo‘shiluvchi

yig‘indi

( i s o ;

~  

127

II

O

n

W

/

yig‘indi

I qo‘shiluvchi

II qo‘shi!uvchi

(ISO)

-

 



©

127

yig‘indi

II  qo‘shiluvchi

I  qo‘shihivchi

2. Qo‘shishnmg  o‘rin  almashtirish  qonuni.

M a s a i  a.  5-«A» 

sinfda  8  ta, 

5-«B» 

sinfda

 

esa  6  ta  a’lochi  o‘quvchi  bor.  Ikkaia  sinfda

 

hammasi  bo Tib  nechta  a’lochi  o‘quvchi  bor?

Y e c h i s h .  

1 -   u s u l .   Natural  sonlar

 

qatorini  ko‘raylik:



8  dan  keyin  6  ta  son

«Agar  sen  songa  son-

 



Download 3.13 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling