U. T. Berdiyev, N. B. Pirm atov elektromexanika


Download 12.72 Mb.
Pdf ko'rish
bet6/28
Sana15.12.2019
Hajmi12.72 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   28

E 2.
i
 
va  E2 II 
kattaligi jihatdan  teng,  lekin  fazasi  30°  siljigan  (1.22-rasm).  Ikkilamchi 
chulg'am lar  ulangan  konturda  bu  EY K  lam ing  ayirmasi  ta’sir  qilib, 
uning kattaligi:
AE = 2 E2 sin(30/2) «  0,52 E2. 
(1.49)
59

1.21-rasm. Qisqa tutashuv kuchlanishlari bir xil  bo‘imagan  holda parallel ishlayotgan ikkita 
transformatoming tashqi xarakteristikalari yordamida yuklama taqsimlanishini  aniqlash.
1.22-rasm.  Y/Л -11  va Y/ Y- 0 guruhlarga ega bo'lgan trancformatorlammg parallel ishlashida 
vujudga keladigan tenglashtiruvchi toklar.
Hosil  b o lg a n   AE  ta’sirida  transform atorlam ing  ikkilamchi  chul- 
g ‘amlaridan  tenglashtiruvchi  tok  Iteng
.2
  o ‘tib,  bu  esa,  birlamchi  chul- 
g ‘amlardan  ham   tenglashtiruvchi  tok 
1(сп,,.1
  o ‘tishiga  sababchi  b o la d i. 
Uning kattaligi:
I teng -  AE/(Z qU + Z qt.n). 
(1.50)
Agar,  masalan,  ishlayotgan  ikkita  transform atoming  quvvatlari  bir 
xil  va  nisbiy  birliklardagi  t o l a   qisqa  tutashuv  qarshiliklari  va  kuch­
lanishlari  Zqti=Zqti|=  uqtj   =uq,.n  0,05  b o ls a ,  unda  Iteng/lN  nisbat 
quyidagiga  teng  b o la d i:  Iteng=  0,52/(2 0,05)  «5,2.  Demak,  salt  ishlash 
rejimda  ham   Iteng  tok  nominal  tokka  nisbatan  taxminan  5,2  m arta  katta 
bo l a r   ekan.  Bu  esa  qisqa  tutashuv  holati  bilan  baravardir.  Demak,  har
60

xil  guruhdagi  transformatorlarni  parallel  ishlashga  ulash  mumkin  emas 
ekan.
1.15.§. Maxsus transformatorlar. 
a).  Maxsus  maqsadli  kuch  transformatorlariga  oid  umumiy 
ma’lumotlar
Elektrotexnologiya  va  o'zgartirgich  qurilmalarining  ish  rejimlari 
talablaridan  kelib  chiqqan  holda  ularni  elektr  energiya  bilan  ta’min- 
lovchi  transformatorlarining  konstruksiyasi  o ‘ziga  xos  xususiyatlarga 
ega  b o ‘ladi.  Shu  sababli  elektrotexnologiya  va  quvvatli  o ‘zgartirgich 
qurilmalarida  qollanilad igan  transformatorlarni  bundan  keyin  maxsus 
maqsadli  kuch  transformatorlari  deb  ataymiz.  Hozirgi  vaqtda  o ‘zga.ruv- 
chan  tokni  o'zgarm as  tokka  to ‘g ‘rilash  asosan  statik  o ‘zgartirgich 
agregatlari  yordam ida  amalga  oshiriladi.  Ularning  ham   asosiy  tarkibiy 
qismini  maxsus maqsadli transform atorlar tashkil qiladi.
Quyidagi  sohalardagi  elektrotexnologiyalarning  to ‘g ‘rilagich  qu­
rilmalarida ishlatiladigan  maxsus  maqsadli kuch transformatorlariga:
a) 
rangli  m etallurgiyada  elektroliz  qurilmalari  to ‘g ‘rilagichlari 
uchun  toki  63  kA  va  kuchlanishi  850  V  b o ‘lgan  TSN P-80000/20  tipi;
b) 
kimyo  sanoatida -  toki  50 kA va kuchlanishi  850 V  b o ‘lgan  TSNP -  
40000/10  tipi;  v)  qora  m etallurgiyada  -   j o ‘valash  mashinalarining 
tiristorli  elektr  yuritmalari  uchun  quvvati  2500+3200  kV -А  bo ‘I gan 
Iransformatorlar  seriyasi,  elektr  yoyi  vositasida  p o ‘lat  eritish  pechlari 
uchun  (masalan,  Bekobod  m etallurgiya  kombinatida)  PBV  va  RPN 
qayta  ulagich  qurilmalari  bilan  ta’m inlangan  tiplari  ishlatiladi.  Quvvati 
100  MV-A  gacha b o ‘lgan  elektr pechi  transformatorlarining  ikkilamchi 
kuchlanishi  1000  V  dan  oshmaydi,  bundagi  ikkilamchi  toklar  esa  100 
кЛ  va undan katta b o ‘ladi.
61

1.23-rasm. Quvvati  160 kVA, kuchlanishi  6 kV boMgan  TSV -160/6  tipii 
portlashdan himoyalangan transformator.
K o ‘m ir  shaxtalaridagi  elektr  motorlarini  energiya  bilan  ta’minlash 
uchun  quvvati  160  kV -А  kuchlanishi  6  kV  b o ‘lgan  TSV -160/6  tipli 
portlashdan  him oyalangan  transform ator  (1.23-rasm)  hamda  quvvati 
250  kV -А  b o lg a n   TSVI  -2 5 0 /6   tipli  transformator  nimstansiyalari 
qollaniladi.
N eft  olishdagi  ch o ‘ktirilgan  elektr  nasoslari  asinxron  motorlarini 
380  V  kuchlanishli  elektr energiya bilan  ta’minlashda  TM PN -160/2,05 
tipli transform ator qo llaniladi.
b) Avtotransformatorlar
C hulg'am lari  elektrom agnit  b oglanishdan  tashqari  elektr  bog‘- 
lanishga  ham   ega  b o lg a n   transform atoming  bir  turiga  avtotransforma- 
tor deb ataladi.
Transformatorda  birlamchi  chulg‘amdan  ikkilamchi  chuig‘amga 
t o l a   energiya  elektrom agnit  vositasida  berilsa,  avtotransform ator 
(AT)da  t o l a   energiyaning  bir  qism igina  shu  y o l   bilan  uzatilib,  ener- 
giyaning  boshqa  qism i  esa  uning  birlamchi  va  ikkilamchi  zanjirlari 
elektr  jihatdan  ulanganligi  tufayli  bevosita  beriladi.  Bu  ATda  elektr 
energiyani uzatish usulining o ‘ziga xos xususiyati hisoblanadi.
A Tlar  kuchlanishni  pasaytim vchi  va  oshiruvchi,  bir  fazali  va  uch 
fazali,  ikki  chulg‘amli  va  uch  chulg‘amli  turlarga  b o lin a d i.  Kam 
quvvatli  (masalan,  kuchlanishni  rostlagich)  ATning  bitta  chulg'am i 
bo lib ,  uning  bir qism i  ikkilamchi  (yoki  birlamchi)  chulg'am   vazifasini 
bajaradi.  Bu  holda  chulg'am   sirtidan  sirpanuvchi  kontaktlar  yordamida 
ikkilamchi  chulg'am   o'ram lari  sonini  o'zgartirib  kuchlanish  rostlanadi.
62

К..к.I  .'uvvitii  yuqori  kuchlanishli  ATIar  uchun  chulg‘amlaming
11 i>иi iv  "a-ti.strukbfy&si  to ‘g ‘ri  kclmaydi,  chunki  kontaktlar  katta  tok 
V’tkht!i:;isii.-bardosh  bera  olmaydi.  Shu  sababli  katta  quvvatli  ATlarda 
t-lr-'i'  jilutiilan  ulangan  o ‘zakda  bir  xil  balandlikda joylashtirilgan  ikkita 
iluilf.'aiui b o ia d i (1.24-rasm).
i .24-rasm. Elektr cnergetikasi  uziimiia ekspiuatatsiya uchun o ‘mati!gan 
katta quvvatli yuqori kuchlanishli bir fazali  avtotransformator.
ATni  amaliyotda  bajaradigan  vazifasi  nuqtai  nazardan  o ‘rganish 
iiinhirn  ahamiyat  kasb  etadi,  chunki  bunda  ularning  o ‘ziga  xos 
xususiyatlari  to ‘!a ravishda namoyon b o ‘ladi.
Ishlash  p rin sip i.  AT  ning  salt  ishlash  rejimidagi  elektromagnit 
jarayon  odatdsgi  transformatornikidan farq  qilmaydi.  Yuklama ulanma- 
f'.an  pasavriruvchi  A T  ning  (1.25  rasm)  "AX”  chulg‘amiga  (o ‘ramlar 
s'mi  W i,x)  oXgaruvchan  kuchlanish  Uj  berilganda  undan  salt  ishlash 
tnki  |().A  o ‘tib.  iransfornsatordagi  .singari  o ‘zinduksiya  EYK  E|  ni  hosil 
qiladi.  Salt  ishlashda  shu  chulg‘amning  yuklama  ulanadigan  (o‘ram lar 
ниш  Wax)  qismidagi  EYK  Eax k d ih  chiqishiga k o ‘ra o ‘zinduksiya EYK 
ho'lib,  i .,\v  ning  bir  qismini  tashkil  etadi  (Tzoh:  Transformator 
ikkilamchi  cbulg‘amida  esa  o ‘zaro  induktsiya  EYK  hosil  b o ‘ladi).  Salt 
Ishlash  rejimdan  ATning  transform atsiyalash  koeffitsienti  kA,  salt 
ishlash  toki 
isroflari  AP0N „  va almashtirish sxemasining parametr- 
Uiriui  aniqlash mumkin.
AT 
nmg 
transformatsiyalash 
koeffitsienti 
k A 
quyidagicha
k A = Еук '  Ерк = wAX / w,,, ~ Uj  / U
2
  . 
(1-51)
63

Pasaytiruvchi  AT  ga  yuklam a  ulanganda  chulg'am ining  birlamchi 
zanjiridan  I b  ikkilamchi  zanjiridan  esa  I2 > It  tok o ‘tadi.  Bu holdagi  AT 
ning MYK  muvozanat tenglamasi  quyidagicha yoziladi:
Ii  Wj  + I 2 w2 = I0w b 
(1.52)
bu yerda lo -  «A-Х» chulg'am dan o'tuvchi magnitlovchi tok.
Ii=   I(rT2/k A  tok  chulg'am ning  faqat  "A-а "   qismidan  o ‘tib,  ikkala 
chulg'am   uchun umumiy boTgan "a-x"  qismidan esa I]  va I2 toklaming 
geometrik y ig ‘indisiga teng bo'lgan  tok o'tadi.

h
 = lo -  I2' kA+ I2 = lo+12 
^a) 
(1
 -
53
)
Ij  va  I2  toklar  faza  jihatdan  deyarli  180°  bo'lgani  tufayli  (I0  ~  0) 
ulam i algebraik ayirma ko'rinishida yozish mumkin:
Ia* = I2 - I l  
(1.54)
Bundan  ko'rinishicha,  pasaytiruvchi  AT  chulg'am ining  umumiy 
qismi  "a-x"  bo'yicha  o'tayotgan  tok  IM  birlamchi  zanjir  toki  i!  ga 
teskari, ikkilam chi zanjir toki I2 bilan esa mos yo'nalgan bo'ladi.
1.25-rasm.  Yuqori kuchlanishli chulg'amda kuchlanishni rostlashning  PBV turida 
shoxobchalami bajarish sxemalari:  a, b -  ko'p qatlamli  silindrik chulg’amlar uchun; d, e- ko‘p 
qatlamli  g’altaklisilindrik va uzluksizg’altakli chulg’amlar uchun; f-  uchfazali qayta ulagich, 
bunda:  1  -yuritish dastagi;  2- mahkamlash flanetsi;  3-  bak qopqog'i; 4 -  qog'oz-bakeetitli silindr; 
5 -tayanch o ‘qning qog'oz-bakeelitli izolatsiyasi;  6 -  tirsakli  o ‘q; 7, 8- qo‘zg'aluvehi va 
qo'g'almas  kontaktlar.
Agar AT ning transformatsiyalash koeffitsienti  1  ga yaqin bo'lsa, Ij 
va I2 toklar bir-biridan kam farq qilib, ularning ayirmasi kichik qiymatni
64

Iич1
1
к 
1
1  ciadi.  Bu  hoi  AT  chu lg ‘amining  umumiy  (a-x)  qismini  kesim 
уи/нм  kichik  b o lg a n   simdan tayyorlashga imkon beradi.
AT da  chulg‘am  ikkilamchi  zanjirining  chiqishidagi  to ‘la quvvat S2 
hi  "o'tuvchi  quvvat  (Sot)"  deyiladi.  Bundan  tashqari,  birlamchi 
/uiijmlan  ikkilamchisiga  m agnit  m aydoni  vositasida  uzatiladigan  hiso- 
Hiy  (S|,-  Sem)  quvvat  ham  mavjuddir.  Buni  hisobiy  quvvat  deyilishiga 
fcuhtih  shuki,  AT  ning  gabarit  o'lcham lari  va  og'irligi  shu  quvvat 
ktttlaligiga bog'liq bo'ladi.
Demak,  AT  da  hisobiy  quvvat  o'tuvchi  quvvatning  bir  qismini 
lufthkil  etib,  qolgan  qism i  esa  elektr  bog'lanish  hisobiga  chulg'am ning 
hirlnmchi  zanjiridan ikkiinchisiga uzatiladi, y a’ni:
S 0’t = Se + Sh. 
(1.55)
Katta  quvvatli  ATlar  ish  jarayonining  o 'z ig a   xos  xususiyatlari. 
Kalla  quvvatli  AT  larda  elektr  jihatdan  ulangan  ikkita  (parallel  va 
ketma-ket) chulg'am i bo'ladi.  1.26,  c-rasm da PK (U) kirish tarm og'idan 
kuchlanishi  oshirilgan  (U'>U)  chiqish  tarm og'iga  elektr  energiyani 
u/.iitislida  ishlatiladigan  bir fazali oshiruvchi A T ning prinsipial sxemasi 
ko'rsatilgan.  AT  da  o 'ram lar  soni  Wi  bo'lgan  bitta  chulg'am i 
(ko'rilayotgan holda  PK)  elektr  tarmoqqa parallel  ulanib,  o'ram lar  soni 
vv.  bo'lgan  ikkinchi chulg'am i esa unga ketm a-ket ulanadi.  Lektroener- 
jjdika  sistemalarini  bog'lovchi  katta  quvvatli  AT  larda  chulg'am larni 
■birlamchi»  va  «ikkilamchi»  deb  atalishi  shartli  ravishdagi  tushuncha- 
ilii,  chunki  bunday  A T  lam ing  qaysi  chulg'am iga energiya  kiritilishini, 
qwysi  biridan  esa  uning  chiqarilishini  ajratib  olishning  iloji  bo'lm aydi. 
SI
iii
  sababli  YK  yoki  PK   tarmoq  kuchlanishiga  bevosita  ulangan 
I'lnilg'anmi  «umumiy  (yoki parallel)» chulg'am   deb,  energiya manbaiga 
yoki  istc’molchiga  ketm a-ket  ulangan  chulg'am ni  esa  «ketma-ket» 
I'liulg'am  deb  atalsa  maqsadga  m uvofiq  bo'ladi.  Umumiy  chulg'am  
in lilnrining boshi  va oxirlarini  «А»,  «X»,  unga tegishli kattaliklarni  «1» 
uulcksi  bilan,  ketm a-ket  chulg'am   uchlarining  boshi  va  oxirlarini  «а», 
« ч ■■,  uuga  oid  kattaliklarni  esa  «2»  indeksi  bilan  belgilaymiz.  Bu
65

chulg'am lar  o'zakda  birining  tashqarisiga  ikkinchisi  qurshalgan  holda 
joylashtiriladi  (1.26,  a-rasm).
Ketma-ket  chulg'am da  hosil  bo'ladigan  EYK  E2  tufayli  AT  ning 
birlamchi  va  ikkilamchi  tomonlarida  har  xil  (TJ  va  U')  kuchlanish  olish 
mumkin  bo'ladi.  Oshiruvchi  AT  da  ketma-ket chulg'am ni  kirish  tarmo- 
g'ining  «х»  uchiga  shunday  ulash  lozimki,  bunda uning  kuchlanishi  U 2 
birlamchi  tarmoq  kuchlanishi  U  ga  qo'shilib,  uni  U '  gacha  oshirsin, 
y a’ni:
U ' = U + U2. 
(1.56)
AT  ning  ketm a-ket  chulg'am i  kirish  va  chiqish  tarmoqlari  bilan 
kontaktda  bo'lgani  tufayli  uning  izolyatsiyasi  YK  tarmoq  kuchlanishi 
(U') ga m o'ljallab hisoblanishi lozim.

Xy~ 
*г\
'  i 
af   '
*■
--
0
Щ
,
 ^
L ...
I k
a’
— с
1.26.-rasm.  Katta quvvatli  AT o ‘zgida chulg’amlaming joylashtirilishi  (a) va oshiruvchi  AT 
ning prinspiai  sxemasi  (b) hamda chulg’amining bir qismi  ikkilamchi  chulg’am vazifasini 
bajaradigan kam quvvatli bir fazali pasaytiruvchi  AT ning prinsipial  cxemasi (c).
AT dagi  asosiy elektromagnit jarayonlam i  oydinlashtirish  m aqsadi­
da undagi  kam  qiymatli  salt ishlash  isroflari,  kuchlanish pasayishlari  va 
magnitlovchi  tokni  e’tiborga  olmagan  holda  quyidagi  nisbatni  yozish 
mumkin:
U  / IT = E,  / (E,  + E2)  =  1  ! (1  +1  / kw), 
(1.57)
bu yerda
kw = E , / E 2 = w j/w 2 
(1.58)
ATda  chulg'am lar  o'ram lari  sonlarining  nisbati  orqali  ifodalangan 
transform atsiyalash koeffitsienti.
Shunday  qilib,  kuchlanishni  o'zgartirish  (oshirish  yoki  pasaytirish) 
xarakteri  odatdagi  kuch transformatorida  chulg'am lar o'ram lari  sonlari-
66

lint}-',  nisbati  orqali  aniqlansa,  kuch  avtotransformatorida  bu  xarakter 
cluilg'am lam i  elektr  ulash  sxemasiga  b o g iiq   b o ia d i.  Albatta,  U/U' 
nisbalga  chulg‘amlar  o ‘rarnlari  sonlarining  nisbati  ham  ta’sir  qiladi. 
Nlitniiiig  uchun  AT  da  ikkita  transformatsiyalash  koeffitsientining 
larqiga borish  zarur:
1) chulg‘amlar o ‘ramlari  sonlarining  nisbati  (1.58)  bilan  aniqlanadi- 
gtiii  transformatsiyalash koeffitsienti kw;
2)  salt  ishlashda  (Г  =  I2  =0)  AT  ga  kirishdagi  (U)  va  undan 
chiqishdagi  (U ')  tarmoq  kuchlanishlari  kattaliklarining  nisbati  bilan 
ttnit|lanadigan transformatsiyalash koeffitsienti  kn:
a)  pasaytiruvchi  AT uchun  (1.25,  b-rasm)
ЛТ  ning  barqaror  ish  rejimi  elektrom agnit  jarayonlari  quyidagi 
leiiglamalar tizimi  bilan xarakterlanadi:
ЛТ  ni  ishlab  chiqarish  uchun  m ateriallar  sarfi,  uning  gabaritlari  va 
liinnarxi  odatdagi  transformatordagi  kabi  elektrom agnit  quvvat  Sem 
orqali  aniqlanadi.
Kirishdagi  (U)  va  chiqishdagi  (U')  tarmoq  kuchlanishlari  nisbati 
D'/IJ  =1,25+2,5  b o ig a n   hollarda  AT  ni  elektroenergetika  sistemalarida 
kalla  quvvatli  elektr  tarmoqlarni  biriktirishda  o ‘zgartirgich  sifatida 
q o ilanilgan d a katta samara beradi.
AT’ning  ikkilamchi  tomonidagi  kuchlanish  o ‘zgarishi  ikki  chul- 
’innIi  transformator uchun  ishlatilgan form ulalar b o ‘yicha hisoblanadi, 
chunki  AT  ning  almashtirish  sxemasi  transform atom ikiga  o ‘xshash 
ho'lib,  faqat param etrlarining kichikligi bilan farqlanadi.
Katta quvvatli  AT larda F.I.K.  q  = 99,5+99,7 foizga teng.
k(j — 
1
  + 
1
 
/kw > 
1
.
b) oshiruvchi AT uchun (1.25.  c-rasm) -
k'u = U / U ' = kw/( l+  kw) <  1;
(1.59)
(1.60)
(1.61)
67

Uch  fazali  ikki  chulg‘amli  AT  ning  fazaviy  chulg'am lari  «yulduz» 
sxemasi  b o ‘yicha  ulanadi;  uch  chulg'am li  katta  quvvatli  AT  ning  PK 
chulg‘ami  esa «uchburchak»  sxemasi  b o‘yicha ulanadi.
Uch  chulg'am li  AT  da  PK  chu!g‘amning  asosiy  vazifasi  elektr 
uzatish  liniyasini  tokning  3-garmonikasidan  himoya  qilishdan  iborat. 
Uni  alohida  tarmoqqa  ulab  manba  sifatida  ishiatib  b o im ay d i;  faqat 
ayrim  hollarda  elektr  ta’minoti  tizimi  quvvat  koeffitsienti  coscp  ni 
oshirish  maqsadida  sinxron  kom pensator  yoki  zarur  bo‘lganda  reaktor 
ulash mumkin, xolos.
AT lam ing afzalliklari quyidagilardan iborat:
1)  aktiv  (mis,  elektrotexnik  p o ia t)   va  izolyatsion  m ateriallar  kam 
sarflanadi;
2) gabarit o ic h a m la ii nisbatan kichik;
3) FIK nisbatan katta, tannarxi  esa arzon.
Kuch  A T  lari  katta  quvvatli  sinxron  va  asinxron  m otorlami  ishga 
tushirishda  ham da  yuqori  va  o ‘ta  yuqori  kuchlanishli  elektr  uzatish 
liniyalarida bir-biriga  yaqin,  masalan,  110  va  220  kV;  220  va  500  kV 
kuchlanishli  elektr sistemalarini b o g iash d a  q o ilaniladi.
AT ning transformatsiyalash koeffitsienti  kw>2,5 b o is a  hai qiluvchi 
hisoblanadigan quyidagi kamchiliklarga ega b o iad i:
1) pasaytiruvchi  AT da Iqt ning katta  bo iish i;
2)yuqori  kuchlanish tomoni ning past kuchlanish tomoni  bilan elektr 
jihatdan ulanganligi sababli, butun chulg‘am  izolyatsiyasining juda katta 
elektr mustahkam likka ega b o iish in i talab etadi;
3)pasaytiruvchi  katta  quvvatli  AT  larda  past  kuchlanish  tarm og‘i- 
ning  sim ian  bilan  yer  orasida  xavfsiz  ishlatish  shartlariga  aslo  to ‘g ‘ri 
kelm aydigan katta kuchlanish paydo  b o iad i.
c). Elektr yoyi vositasida payvandlash uchun transformatorlar
Elektr  yoyi  vositasida  payvanlash  uchun  ishlatiladigan  maxsus 
m aqsadli  transform atorlarni  odatda  payvandlash  transformatorlari  deb 
yuritiladi.
Payvandlash  transformatorlari  kuchlanishi  220  yoki  380  V  b o ig a n  
elektr  energiyani  metalni  yoyli  payvandlash  uchun  zarur  b o ig a n   salt
68

Uhlnslulagi  kuchlanishi 60  V b o lg a n  elektr energiyaga o ‘zgartirib bera- 
tll  K<\ik!or  (drossel)  -   m agnit  zanjiri  havo  oralig'ini  o ‘zgartirish  y o ‘li 
hi tan  payvandlash tokini rostlashga m oijallangan.
Melallni  payvandlashda  STN-500-1  tipli  payvandlash  transforma- 
lini  ( 1.27,  b-rasm)  amalda k o ‘p q o llan iladi:  Uj=380  va 220 V, U2.o ^бО 
V, payvandlash  toki  500  A,  bu  tok  rostlash  jarayonida  800  A  gacha 
oshisbi  mumkin.  Chiqishidagi  quvvati  15  kW ,  tarm oqdan  oladigan 
quvvali  33 kV A.
I  11  rasm.  STN-500-1  tipli payvandlash transformatorining tuzilishi (a) va ishining prinsipial 
»npniasi  (sxemada reaktor ajratib ko'rsatilgan)  (b):[ 1, 2 -  tegishlicha YK va PK chulg'amlar;

magnit o'tkazgich; 4,  6 -  reaktor magnil tizimining  qo'zg'almas (4)  va qo'zg 'aluvchi 
(ft) qismlari; 5 -  reaktor chulg'ami; 7 -  qo'zg'aluvchi qismni harakatga keltirish uchun dastakli 
yurituvchi  vint;  8 -  qo'zg'aluvchi qismning titrashini kamaytirish uchun prujina; 9 -  ikkilamchi 
cliiilg'am va reaktor chulg'ami qisqichi;  1 0 -k o ju x ;  11 
g'ildirak;  12 -  payvandlanadigan 
dclul;  13 -  elektrod;  14 -  tokli simning izolyatsion tutqichi]; payvandlash transformatorining 
lashqi  xarakteristikalari  (c):  [minimal (1)  va maksimal  (2) zazorlar uchun;  U
2yny -  elektr 
yoyining turg'un yonishi uchun zaruriy  kuchlanish]
d). 
To‘g‘rilagich 
va 
avtomatika 
qurilmalari 
uchun
I runsformatorlar
T o ‘g ‘rilagich  qurilmalari  uchun  transformatorlar.  T o ‘g ‘rilagich 
qurilmalari  rangli  m etallurgiyada  (masalan,  Olmaliq  va  Navoiy  kombi- 
nnllari),  kimyo  sanoatida  (Farg‘ona,  Chirchiq  va  Navoiy  kombinatlari)
69

texnologik  jarayonni,  qora  m etallurgiyada  (Bekobod  m etallurgiya 
kombinati)  esa j o ‘valash  m ashina  (stan)lari  elektr  yuritmalarini  o'zgar- 
mas  tok  bilan  ta’minlashda,  elektrotermiyada,  elektrlashtirilgan  temir 
y o ‘l  va  shahar elektr transportlarida,  katta quvvatli  turbo  va  gidrogene- 
ratorlar q o ‘zg‘atish tizim ida va boshqa ay rim sohalarda foydalaniladi.
Katta  quvvatli  to ‘g ‘rilagich  qurilmalari  esa  elektr  taxmog‘iga  m ax­
sus maqsadli kuch transformatorlari orqali ulanadi.
0 ‘zgartirgich  agregati  maxsus  maqsadli  kuch  transformatorlari 
ikkilamchi  chulg‘am  fazalari  soniga  k o ‘ra  -   bir,  uch,  olti,  12  va  24 
fazali  (24  fazalini  bitta  transform atorda  faqat  k o ‘prik  sxemasida  hosil 
qilish mumkin) turlarga b o iin a d i.
T o ‘g ‘rilagich  sxemalarida  ishlatiladigan  transform atorlaming  ik ­
kilamchi  chulg‘amiga  tokni  faqat bir  y o ‘nalishda  o ‘tkazadigan  ventillar 
ulanadi.  Bunday  transformatorning  o ‘ziga  xos  xususiyatlaridan  b in 
shuki,  uning  turli  fazalariga  ulangan  ventillar  navbatm a-navbat  ishla- 
ganligi  tufayli,  ayrim  fazalarida  yuklam a  qiymatining  bir  xil  b o ‘lmas- 
ligidir.
Bunday  transform ator  chulg ‘amlaridan  nosinusoidal  toklar  o ‘tadi. 
Tokning yuqori garmonikalari quyidagi sabablarga k o ‘ra hosil b o ‘ladi:
1) ikkilamchi chulg‘amning ayrim fazalariga ulangan ventillar tokni 
o ‘zidan davm ing faqat bir qismidagina o ‘tkazishi;
2)  to ‘g ‘rilagichning  o ‘zgarmas  tok  tomoniga  induktivligi  katta 
b o ‘lgan  tekislovchi  drossel  ulanganligi  tufayli  transform ator  chulg‘am- 
laridagi  tokning  vaqt b o ‘yicha  o ‘zgarish  shakli  to ‘g ‘ri  burchakka  yaqin 
b o lish i.
0 ‘zgartirgich  qurilmalari  maxsus  maqsadli  kuch  transformatorlar- 
da,  um umiy  holda,  li  va  I2  toklam ing  ta’sir  etuvchi  qiymatlari  yuqori 
garm onikalar  ta’sirida  har  xil  b o ‘lishi  natijasida  S
in
  va  S2
n
  hisoblash 
quvvatlar  har  xil  b o ‘ladi.  Shuning  uchun  ventilli  to ‘g ‘rilagich  transfor- 
matorining  "tipaviy  quvvati"  tushunchasi  kiritiladi  (tipaviy  quvvat- 
o ‘zgartirgich qurilmasi transformatorining tipiga oid b o ‘lgan quvvat).
70

OV gartirgich qurilmalarining m axsus maqsadli  kuch  transformator- 
liinning  tipaviy  quvvati  to ‘g ‘rilash  sxemasidan  b o g ‘liq  holda  (masalan, 
(>  Ia/.aii  to ‘g ‘rilash sxemasida) (1.28-rasm) quyidagicha aniqlanadi:
Stip = 0,5  (S
in
 + S2
n
) — 1>26 PdN> 
(1.62)
bunda  S
in
=  3IiNUif.N=  1,045P(1
n
»  S2
n
=  6I2
n
E2 f.
n
=1,48P
jn
,  |P
jn
=  U
jn
I
ijn
 
lo ‘g ‘rilagichning o ‘zgarmas tok tomonidagi (chiqishidagi) quvvati],
I ,N va I2N -  tegishlicha tarm oq va ventil chulg‘amlarining toklari;
II 
in
 va E 2f.N -  tarm oq va ventil chulg‘amlarining tegishlicha fazaviy 
kuchlanishi va EYK.


at  **?
1.28-rasm.  Uch fazali kuchlanishlar tizimini olti fazaliga 
o ‘zgartirish sxemasi va uning  vektor diagrammasi
Tipaviy quvvat koeffitsienti -  K,ip= Stip/PdN.  T o ‘g ‘rilagich qurilmasi 
uchun  transform ator  tanlashda  bu  koeffitsient  m a’lum  b o ‘lishi  lozim. 
Yuklama  nominal  b o ‘lganda  transformatorning  tipaviy  quvvati  Stip, 
lining chiqish quvvai  PdN dan katta (Stip> PdN) b o ‘ladi.
Maxsus  maqsadli  kuch  transformatorining  quvvatiga  va  q o ‘llanish 
sohasiga  b og ‘liq  holda  uning  to ‘g ‘rilangan  kuchlanishi  6  V  dan  bir 
necha  ming  voitgacha,  to ‘g ‘rilangan  tok  esa  2A  dan  200  kA  gacha 
ho'lishi  mumkin.  0 ‘zgartirgich  qurilmalari  uch  fazali  transformatorlari- 
liing 
tarmoq 
chulg‘amlarini 
"yulduz"ga, 
ayrim 
hollarda 
esa 
"uchburchak"ka  ulanadi;  ventil  chulg‘amlari  "yulduz",  "qo‘sh  yulduz" 
( to 'g i i   va  teskari),  "uchburchak-yulduz",  "zigzag"  sxemalarga  ulanadi. 
(,)o‘sh  yulduzning  neytrallari  tenglashtiruvchi  reaktor  orqali  ulanadi.
71
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   28




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling