14-mavzu. Taqlid so‘zlarning hosil bo‘lishi

---

14-mavzu. Taqlid so‘zlarning hosil bo‘lishi 
Kishilarning his-hayajonlarini, xitob, haydash-chaqirish ma’nolarini va rasm-
odat bilan bog’liq murojaatlarini bildiradigan alohida so’zlar tuvrkumi undov so’zlar 
deb yuritiladi. Undovlar semantik jihatdan atash xususiyatiga ega emas, morfologik 
jihatdan o’zgarmaydi va affiksasiya yo’li bilan yasalmaydi, sintaktik jihatdan esa 
gap bo’lagi bo’lib kelolmaydi va gap bo’laklari bilan sintaktik aloqaga kirishmaydi. 
Ularning u ana bir grammatik xususiyati shuki, osongina otlashib, otning grammatik 
ko’rsatkichlarini qabul qilishi va otning sintaktik vazifalarini bajarishi mumkin. 
Undovlar faqat demoq, solmoq, tortmoq, urmoq kabi fe’llar bilangina birikma 
hosil qiladi va shunda ham ular bilan birgalikda yaxlit gap bo’lagi bo’lib keladi: oh 
demoq, dod solmoq, uf tortmoq, oh urmoq. 
Ma’noga ko’ra turlari 
Undovlar ma’nosiga ko’ra 2 katta guruhga bo’linadi: 
1. His-hayajon undovlari: ie, eh, o, uh, uf, bay-bay, ho, o’h-ho’, ehe, e, hay-
hay, a-ha, e-ha, ha-ya, o’, i, a, o’h, obbo, iya, he, ie-voy, ura, vo, vodarig’, esiz, evoh, 
vah-vah, ajabo. 
2. Haydash-chaqirish undovlari: 
a) odamlarga qaratilgan undovlar: hoy, oy, ay, alio, ey, ma, tss, marsh, qani, 
jim, tek, fisht; 
b) hay von va parrandalarga qaratilgan undovlar: beh-beh, pish-pish, pisht, tu-
tu, gah, kuch-kuch, mah-mah, xo’sh, tak, dirr, ish, xix, chu(h), kisht, hayt, huyt. 
Bulardan tashqari, undov so’zlarning yana ikki kichik guruhi bor: 
1. Rasm-odat undovlari6 assalomu alaykum, salom, assalom, vaalaykum 
assalom, xayr, xo’sh, xo’p, marhamat, marhabo, rahmat, tashakkur, shukur, qulluq, 
balli, ofarin, barakalla, qoyil, hormang, bor bo’ling, esonmisiz, omonmisiz, uzr. 
2. Ko’rsatish, ta’kid undovlari: hu, huv, ha, hmm, hov. 
Tuzilishiga ko’ra turlari 
1. Sodda: yeh, o, uf, kisht, xayr, uzr, oh, ma, pisht, obbo. 
2. Juft: o’h-hu, eh-he, eh-ha, voy-bo’, voy-dod, e-voh; e-ha-a, voy-voy-ey. 

---

3. Takroriy: bay-bay, oh-oh, mah-mah, pisht-pisht; e-e-e, bay-bay-bay, hay-
hay-hay. 
Bor bo’ling, assalomu alaykum, vaalaykum assalom kabi qo’shma holdagi 
undov so’zlar bo’lsa-da, ular shu holicha sintaktik birliklardan ko’chib o’tgan. 
Sintaktik vazifalari 
1. Kirish so’z: Voy, bu o’zimizning Karimku. Ye, sekinroq gapir. 
2. Undalma: Hoy, qayoqqa ketyapsiz?Ey, nimaga ovora bo’lyapsiz? 
3. So’z-gap: Eh! Hayot bir lahza mening hukmim bilan yursaydi. Ho-o! 
Bunio’zimga oldim. 
4. Otlashsa, otning sintaktik vazifalarini bajaradi: Ortiqcha oh-voh o’rinsiz. 
Dod-vovdan nima foyda?!