Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet73/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   69   70   71   72   73   74   75   76   ...   238

fleuve  shahar  daryo  bo‘yida  qad  ko‘tarib  turibdi;  5.  e’tiroz  bildirmoq;  qarshi 

chiqmoq; qarshilik qilmoq; qarshi gapirmoq; bosh ko‘ tarmoq; s’élever contre 

l’injustice  adolatsizlikka  qarshi  bosh  ko‘ tarmoq;  6.  etmoq,  ko‘tarilmoq; 

tashkil  qilmoq;  mes  dépenses  s’élèvent  à  mille  francs  mening  sarf-

xarajatlarim ming  frankka yetdi; 7.  erishmoq, muvaffaq bo‘ lmoq,  qozonmoq, 

ma’lum muddat yoki yaxshi xizmat qilib ko‘ tarilmoq; olmoq; 8. tarbiyalanmoq, 

tarbiya,  ta’lim-tarbiya  olmoq,  tarbiyalanib  yetishmoq,  tarbiya  ko‘rmoq;  une 

fille s’élève plus facilement qu’un garçon qiz bolani o‘g‘il bolaga nisbatan 

tarbiyalash  osonroq;  9.  boqilmoq,  parvarish  qilinmoq;  boqib  ko‘paytirilmoq, 

urchimoq. 

éleveur,  euse

 n chorvador, chorvachi; éleveur de volaille parrandachi, 

parrandaboqar. 

elfe

 nm elf (skandinav afsonalarida ruh, pari kabi afsonaviy maxluq). 



élider

  vt  unli  tovushni  tushirib  qoldirmoq;  élider  un  “e”  muet  talaffuz 

qilinmaydigan “e”ni tushirib qoldirmoq. 

éligibilité

 nf saylanishga yaroqlilik; saylanish huquqi. 

éligible


 adj saylanadigan, saylanish huquqiga ega bo‘lgan. 

élimer


  vt  kiyaverib  eskirtmoq,  kiyaverib  to‘zdirmoq,  tamom  qilmoq; 

chemise élimée aux manches yengi to‘zgan ko‘ylak. 

élimination

  nf  1.  chetlatish,  chetlashtirish,  siqib  chiqarish;  haydash, 

aralashtirmay  qo‘yish,  bartaraf  qilish,  yo‘qotish;  l’élimination  des  défauts 

kamchilik,  nuqsonlarni  bartaraf  qilish;  l’élimination  d’un  rival  raqibni  siqib 

chiqarish;  2.  math  tashlash,  tashlab  yuborish;  procéder  par  élimination 

tashlab  yuborish  metodidan  foydalanmoq;  3.  physiol  organizmdan  ajralib 

chiqqan narsa (ter, yiring kabilar). 

éliminatoire

  I.  adj  saralaydigan,  saralash;  tanlaydigan;  chetga  chiqarib 

qo‘yadigan; épreuve éliminatoire saralaydigan, saralash, konkurs sinovi; II. 

nf sport saralash musobaqasi. 

éliminer


  vt  1.  chiqarib  tashlamoq;  o‘chirmoq,  nomini  o‘chirib  qo‘ymoq 

(saralash natijasida); les équipes éliminées de la coupe kubok o‘yinlaridan 

chiqib ketgan jamoalar; éliminer un candidat nomzodni o‘chirib qo‘ymoq; 2. 

bartaraf  qilmoq,  yo‘qotmoq,  tashlab  yubormoq;  éliminer  les  difficultés 

qiyinchiliklarni  bartaraf  qilmoq;  éliminer  les  inconnus  d’une  équation 

tenglamaning  noma’lumlarini  tashlab  yubormoq;  3.  physiol  chiqarib 

yubormoq;  ajratib  tashlamoq;  éliminer  les  toxines  zaharli  moddalarni 

chiqarib tashlamoq (tirik organizmlar hosil qiladigan). 

élire

 vt 1. saylamoq, ovoz bermoq; élire un député deputat saylamoq; il a 



été élu président à l’unanimité u bir ovozdan prezident qilib saylandi; 2. loc 

élire  domicile;  ko‘chib  borib,  ko‘chib  kelib  joylashmoq;  ko‘chmoq, 

joylashmoq o‘rnashmoq; il a élu domicile à Paris u Parijga joylashdi. 

élision


 nf ling eliziya, unlining tushib qolishi. 

élite


  nf  sara,  tanlangan  kimsa;  eng  yaxshi  namranda  (kishi  haqida); 

d’élite ilg‘or, dongdor, sara; eng yaxshi. 

élixir

  nm  eliksir;  damlama,  damlab  chiqarilgan,  so‘rilib  chiqqan  narsa; 



l’élixir parégorique opium, ko‘knori damlamasi. 

elle


 (pl elles)  pron pers  f u; elle n’est pas  à la  maison  u uyda emas; u 

uyda yo‘q; je travaille avec elle men u ayol bilan birga ishlayman. 

elles

 pron pers f pl ular (voir elle). 



ellipse

1

 nf géom ellips (berk egri chiziq). 



ellipse

2

 nf ling ellipsis (so‘z yo‘ki gap bo‘lagining gapda tushib qolishi). 



ellipsoïde

 I. nm ellipsoid; la Terre a un  ellipsoïde yer  ellipsoid shakliga 

ega;  II.  adj  ellipsoidga  o‘xshash,  ellipsoidsimon,  ellipsga  oid;  une  figure 

ellipsoïde ellipssimon, ellipsoid shakl. 

elliptique

1

 adj géom ellipsga oid, elliptik, ellips; les fonctions elliptiques 



elliptik funksiyalar. 

elliptique

2

 adj ling ellipsisga oid; elliptik, ellipsis; noto‘liq, qisqargan (gap, 



ibora haqida); une construction elliptique noto‘liq, qisqargan birikma. 

élocution

 nf nutq, gapirish, so‘zlash  tarzi; il a une élocution trop rapide 

u juda tez gapiradi. 

éloge

  nm  1.  maqtov,  madhiya,  maqtovdan  iborat  nutq;  il  prononça 



l’éloge funèbre du disparu u marhumning dafn marosimida nutq so‘zladi; 2. 

xushomad,  tilyog‘lama  maqtov;  xush  yoqadigan  gap;  faire  l’éloge  de  qqn 

birovni maqtamoq. 

élogieusement

 adj maqtab, madhiya aytib, yaxshilab, maqtov bilan. 

élogieux,  euse

  adj  maqtovli,  maqtovdan  iborat,  maqtov,  madhiya; 

yaxshi; faire un rapport élogieux maqtovli, yaxshi baho bermoq; parler de 

qqn en termes élogieux biror kimsani maqtab gapirmoq. 

éloigné, ée

 adj 1. yiroq,  olis, uzoq;  uzoqdagi,  olisdagi; sa  maison n’est 

pas  très  éloignée  de  la  gare  uning  uyi  vokzaldan  uncha  uzoq  emas;  un 

parent éloigné  uzoq  qarindosh; 2.  qadimgi, burungi, ko‘p yil  o‘tgan; ilgarigi, 

eski  vaqtlardagi;  uzoq  (vaqtga  nisbatan);  en  ces  temps  éloignés  o‘sha 

qadim  zamonlarda,  burungi  vaqtlarda;  dans  un  avenir  éloigné  uzoq 

kelajakdagi  istiqbol;  3.  fig  biror  narsa  qilishni  ko‘ngliga  yoki  xayoliga 

keltirmagan  yoki  keltirmaydigan,  yaqinlashmagan,  kelishmagan;  to‘g‘ridan-

to‘g‘ri  aloqasi  bo‘lmagan;  o‘xshamagan,  o‘xshash  emas;  boshqacha;  uzoq; 

ce récit est très éloigné de la vérité bu hikoya haqiqatdan juda uzoq. 

éloignement

  nm  1.  uzoqlashtirish;  yiroqlashtirish;  yo‘qotish,  yo‘q  qilish, 

bo‘shatish, chetlashtirish; haydash (ishdan),  uzoqqa ko‘chirish;  uzoqlashish; 

yiroqlashish, yo‘qolish; chetlashish; prendre des  mesures d’éloignement à 

l  égard  de  qqn  biror  kimsani  ishdan  haydash  haqida  buyruq  bermoq; 

l’éloignement  des  usines  du  centre  des  villes  zavodlarni  shaharlar 

markazidan chetlashtirish;  2. uzoq joy, olis joy, yiroq joy,  olis masofa, olislik, 

yiroqlik,  uzoqlik, uzoqdalik; vivre dans l’éloignement de tous odamlardan 

olisda yashamoq; l’éloignement dans le temps vaqt o‘ tganlik. 

éloigner

  I.  vt  1.  uzoqlashtirmoq,  yiroqlashtirmoq,  chetlashmoq;  chetga 

chiqarmoq;  boshqa  joyga surmoq; éloigner la chaise de  la fenêtre kursini 

derazadan  uzoqlashtirmoq;  2.  kechiktirmoq,  keyinga  surmoq,  orqaga 

surmoq,  keyinga  qoldirmoq;  cho‘zmoq;  ko‘chirmoq  (vaqtga  nisbatan); 

éloigner  une  échéance  to‘lov  muddatini  cho‘zmoq,  kechiktirmoq;  éloigner 

l’heure  de  la  rencontre  uchrashuvni  keyinga  surmoq;  II.  s’éloigner  vpr  1. 

uzoqlashtirmoq,  uzoqlashib  qolmoq,  uzab  ketmoq;  yiroqlashmoq;  jo‘nab 

ketmoq;  il  ouvrit  la  porte  et  s’éloigna  rapidement  u  eshikni  ochib,  tezda 

uzoqlashib  ketdi;  2.  o‘ tmoq,  o‘ tib  ketmoq,  uzoqlashtirmoq  (vaqtga  nisbatan) 

c’est  une  époque  qui  commence  à  s’éloigner  bu  bizdan  uzoqlashib 

ketayotgan  davrdir;  3.  fig  uzoqlashmoq;  chetga  chiqmoq,  chetlashtirmoq; 

s’éloigner  du  sujet  mavzudan  chetga  chiqmoq;  cette  théorie  s’éloigne 

trop de la réalité bu nazariya haqiqatdan juda uzoq. 



ÉLONGATION

 

EMBARQUER



 

 

 



186 

élongation

  nf  1.  méd  pay  cho‘zilishi,  to‘qimaning  shikastlanishi,  et 

uzilishi; chir cho‘zish, uzaytirish; 2. astron elongatsiya. 

éloquemment

  adj  gapni  o‘rinlatib,  o‘rniga  qo‘yib,  ustalik,  chechanlik 

bilan, chiroyli. 

éloquence

  nf  1.  gapga  chechanlik,  ustalik,  notiqlik;  l’éloquence  de 

Cicéron Sitseronga xos notiqlik; l’art de l’éloquence notiqlik san’ati; ritorika; 

2.  nutq,  notiqlik  san’ati;  3.  fig  mazmundorlik,  ma’nodoshlik,  ishonarlilik, 

asoslilik;  ifodalilik;  l’éloquence  des  chiffres  raqam larning  ishonarliligi, 

yaqqolligi. 

éloquent,  ente

  adj  1.  gapga  chechan,  gapga  usta,  gapdon,  so‘zamol; 

notiq;  un  député  éloquent  gapga  chechan  deputat;  parler  en  termes 

éloquents  yaqqol,  ochiq  oydin  gapirmoq;  2.  ma’nodor,  mazmunli,  ta’sirli, 

yaqqol, ochiq-oydin, ifodali; un silence éloquent ma’nodor jimjitlik; un geste 

éloquent ma’noli imo-ishora. 

élu,  ue


  I.  adj  saylangan;  saylab  qo‘yilgan;  un  président  élu  saylangan 

president; II. n 1. saylangan, saylab qo‘yilgan kishi, vakil; les élus du peuple 

xalq  saylagan,  saylab  qo‘ygan  kishi;  2.  sevgili,  yor,  mahbub,  mahbuba;  3. 

taqdir kulib boqqan kishi; xudoning marhamatiga sazovor bo‘lgan kishi. 

élucidation

 

nf 



tushuntirish, 

anglatish, 

tushuntirib 

berish, 


ravshanlashtirish, sirini yoki ma’nosini ochib berish; fosh etish. 

élucider


 vt tushuntirmoq,  anglamoq,  tushuntirib  bermoq; ma’nosini  ochib 

bermoq;  oydinlashtirmoq;  aniqlik  kiritm oq,  ravshanlashtirmoq;  ravshanlik 

kiritmoq; élucider une question masalaga ravshanlik kiritmoq. 

élucubration

  nf  siyqa  ma’noli  asar  yoki  nazariya,  mahmadonachilik, 

safsata. 

éluder

  vt  o‘zini  chetga  olmoq,  o‘zini  olib  qochmoq;  chap  bermoq; 



chalg‘ itib,  gapni  burib,  aylantirib  qutulmoq;  gapni  burib,  javobdan  qutilib 

qolmoq; éluder une difficulté qiyinchilikdan qochmoq; Il essaie d’éluder le 

problème muammodan o‘zini olib qochishga harakat qilmoqda. 

élytre


 nm qanot qalqon, qattiq qanot (qo‘ng‘iz va hasharotlarda). 

émacié,  ée

  adj  ozib-to‘zib  ketgan,  oriq,  ozg‘in,  rangi  bir  holatda, 

ramaqijon; un visage émacié ozg‘in, so‘lg‘in yuz, oriq yuz. 

émail

  nm  1.  emal,  sir  (maxsus  bo‘yoq);  2.  emal  (tishning  tabiiy 



qoplamasi); 3. sirlangan san’at buyumlari, sirli narsalar. 

émailler


 vt 1. emal qoplamoq, sirlamoq; 2.  litt rang-barang  bo‘lib  qoplab 

olmoq;  qoplamoq,  to‘ldirmoq;  des  étoiles  émaillaient  le  ciel  osmonni 

yulduzlar  qoplab  olgan  edi;  les  fleurs  qui  émaillent  les  prés  o‘ tloqlarni 

qoplagan  gullar;  3.  fig  nutqni  bejab  gapirmoq,  gapga  maqol,  matal,  kinoya 

kabilarni  qo‘shib  gapirmoq;  boy,  serob,  mo‘l-ko‘l  bo‘lmoq;  émailler  un 

discours  de  citations  sitatalarni  qo‘shib  gapirmoq  (nutqda);  le  voyage  a 

été émaillé d’incidents sayohat sarguzashtlarga boy bo‘ ldi. 

émailleur, euse

 n sirchi, sirlovchi usta. 

émanation

  nf  1.  pl  bug‘,  par;  is,  bo‘y,  hid;  gaz;  2.  taratish,  tarqatish, 

taralish,  chiqarish;  3.  chim  emanatsiya  (radiaktiv  nurlanishda  vujudga 

keladigan  gazsimon  mahsul);  4.  fig  ko‘rinish,  namoyon  bo‘lish;  ifoda;  cette 

assemblée  n’est  pas  l’émanation  du  peuple  bu  yig‘ilish  xalq  istagining 

ifodasi, namoyon bo‘lishi emas. 

émancipation

  nf  ozodlik,  ozod  bo‘lish,  qutilish,  ozod  qilish,  erkinlikka 

chiqarish,  erkinsizlikdan  qutqarish,  l’émancipation  des  esclaves  qullarni 

ozod  qilish; l’émancipation de la femme xotin-qizlar  ozodligi; xotin-qizlarni 

erkinlikka  chiqarish;  2.  dr  yuridik  salohiyat  berish;  l’émancipation  d’un 

mineur  norasida,  balog‘atga  yetm agan  bolaning  yuridik  salohiyatga  ega 

bo‘lishi. 

émanciper

  I.  vt  1.  ozod  qilmoq,  erkinsizlikdan  qutqarmoq,  erkinlikka, 

ozodlikka chiqmoq; émanciper un esclave qulni ozod qilmoq; émanciper le 

peuple  xalqni  ozod  qilmoq,  xalqqa  ozodlik  bermoq;  émanciper  la  femme 

ayolni  erkinlikka  chiqarmoq;  2.  dr  yuridik  salohiyat  (yuridik  aktlarni  bajarish 

huquqiga ega bo‘lish va o‘z qilmishiga javob bera olish) huquqini bermoq; II. 

s’émanciper vpr ozod bo‘lmoq, erkinlikka chiqmoq. 

émaner


  vi  1.  kelmoq,  chiqmoq,  tarqalmoq;  ajralmoq,  ajralib  chiqmoq, 

tarqalmoq,  anqimoq;  la  chaleur  émane  du  four  issiqlik  pechdan 

tarqalmoqda; 2. fig chiqmoq, boshlanmoq; kelmoq, kelib chiqmoq; cet ordre 

émane du ministère bu buyruq vazirlikdan chiqyapti. 

émargement

 nm 1. hoshiyadagi yozuv, belgi, qayd; 2.  imzo chekish, qo‘l 

qo‘yish,  imzolash,  imzolanish;  l’émargement  d’un  contrat  shartnomani 

imzolash; shartnomaning imzolanishi. 

émarger

  I.  vt  1.  hoshiyani  kesmoq  (sahifa,  kitobda);  2.  imzo  chekmoq, 



qo‘l qo‘ymoq, imzolamoq; II. vi (à) fig subsidiya olmoq (yordamga beriladigan 

pul,  mablag‘);  émarger  au  budget  de  l’Etat  davlat  budjetidan  subsidiya 

olmoq. 

émasculer



  vt  1.  bichmoq,  axta  qilmoq  (hayvonlar  haqida);  2.  fig  eng 

kerak  joyini,  mag‘zini  olib  tashlamoq;  bemazalashtirmoq;  mazmunini 

kambag‘allashtirmoq;  ta’sirsiz  qilib  qo‘ymoq;  sayozlashtirmoq,  ma’zasini 

qochirmoq;  émasculer  un  projet  proyektni  mag‘zini  olib  tashlamoq; 

émasculer la phrase gapning mazasini qochirmoq. 

émaux


 voir émail. 

emballage

 nm 1. joylash, o‘rash;  emballage  de livres kitoblarni  joylash, 

o‘rash;  2.  tara,  mahsulot  o‘raladigan  yoki  joylanadigan  narsa  (qop,  yashik, 

karton,  qog‘oz);  un  papier  d’emballage  narsa  o‘raladigan  qog‘oz; 

consigner l’emballage tara uchun pul olmoq. 

emballement

 nm 1. qiziqish, berilib ketish, ishqibozlik; son emballement 

pour le sport n’a pas duré uning sportga ishqibozligi uzoqqa cho‘zilmadi; 2. 

ehtiros,  qizg‘inlik,  qiziqqonlik;  qoni  qaynash,  g‘azablashish;  3.  techn  eng 

yuqori rejimda ishlatish. 

emballer


1

  vt  1.  o‘ralmoq,  joylamoq,  qog‘oz  xaltalarga  solmoq;  emballer 

des  fruits  mevalarni  joylab  o‘ramoq;  emballer  de  la  vaisselle  idish-

tovoqlarni  o‘rab  bog‘lamoq;  2.  fam  qamoqqa,  hibsga  yoki  qo‘lga  olmoq, 

qamoqqa  olib  ketmoq;  les  flics  l’ont  emballé  hier  matin  kecha  ertalab 

politsiyachilar uni hibsga oldilar. 

emballer

2

  I.  vt  1.  techn  emballer  son  moteur  motorni  eng  katta  tezlik 



bilan  aylantirmoq;  motorni  eng  katta  tezlikda  ishlatmoq;  2.  fam  g‘oyat 

zavqlantirmoq;  qoyil  qoldirmoq;  ça  ne  m’emballe  pas  bu  meni  qoyil 

qoldirmaydi; II. s’emballer vpr 1. olib qochmoq, olib qochib ketmoq (ot); son 

cheval  s’emballa  uni  oti  olib  qochdi;  2.  bor  kuchi  bilan,  zo‘riqib  ishlamoq 

(motor); 3. fig qiziqtirmoq, berilib ketmoq, ishqiboz bo‘lib qolmoq; s’emballer 

pour le  ski chang‘ida uchishga berilib ketm oq;  4. qizishmoq, jahli, achchig‘i 

chiqmoq;  qoni  qaynamoq;  g‘azabga  minmoq;  il  s’emballe  pour  rien  u 

bekordan-bekorga qizishyapti. 

emballeur,  euse

  n  o‘rovchi,  upakovkachi,  upakovka  qiluvchi,  taxlovchi, 

joylovchi; qadoqlovchi. 

embarcadère

  nm  pristan,  bandargoh  (kemalar  to‘xtaydigan  joy);  prichal 

(kema, dirijabl kabilarni bog‘lab qo‘yadigan joy). 

embarcation

 nf kichik hajmdagi kema; qayiq. 

embardée

  nf  yo‘nalishning  keskin  o‘zgarishi;  birdan,  keskin  burilishi 

(kema,  mashina  haqida);  la  voiture  a  fait  une  embardée  pour  éviter  un 

cycliste  velosipedchini  urib  yubormaslik  uchun  mashina  keskin  yo‘nalishini 

o‘zgartirdi. 

embargo


  nm  embargo  (1.  chet  el  mollarini  mamlakatga  keltirish  yoki 

mamlakatdan  chiqarishni  davlat  tomonidan  taqiqlab  qo‘yish;  2.  chet  el 

kemalarini  mamlakatdan  chiqarmaslik);  mettre  l’embargo  sur  les  navires 

ennemis  dushman  kemalarini  portda  ushlab  qolmoq;  lever  l’embargo 

embargoni bekor qilmoq. 

embarquement

  nm  1.  chiqish,  o‘ tirish,  minish  (transport  vositasiga);  2. 

yuklash,  joylash,  joylashtirish;  le  quai  d’embarquement  pristan  (kemalar 

to‘xtaydigan joy). 

embarquer

  I.  vt  1.  odam  qo‘ymoq,  odam  chiqarmoq;  yuk  ortmoq 

(transport  vositasiga);  embarquer  des  marchandises  Tovar,  mollarni 

yuklamoq;  bortga  yuk  ortmoq;  2.  shiddatli  to‘lqinga  yo‘liqmoq,  duchor 

bo‘lmoq; le bateau  a embarqué kemani,  palubani suv bosdi;  3. fam hibsga 

olmoq; la police est venu pour l’embarquer politsiya uni olib ketmoq uchun 

keldi;  4.  fam  o‘g‘irlab  olib  ketmoq;  les  voleurs  ont  embarqué  tous  les 

objets de valeur o‘g‘rilar barcha qimmatbaho narsalarni olib ketdilar; 5. fam 

aralashtirmoq,  tortmoq;  on  l’a  embarqué  dans  une  sombre  affaire  uni 

shubhali  ishga  tortdilar;  II.  vi  1.  o‘ tirmoq,  chiqmoq,  minmoq  (transport 

vositalariga); 2. palubadan oshib kirmoq (to‘lqin haqida); III. s’embarquer vt 

1. kemaga o‘ tirmoq, kemaga chiqmoq; ils se  sont embarqués hier pour le 


EMBARRAS

 

EMBOUTEILLER



 

 

 



187 

Maroc  ular  kecha  kemaga  o‘ tirib  M arokashga  jo‘nab  ketdilar;  2.  biror 

shubhali ishga aralashmoq. 

embarras


  nm  1.  to‘siq,  to‘sqinlik,  g‘ov;  tiqilinch,  tirband;  tiqilish,  tiqilib 

qilish; halaqit; susciter des embarras à qqn biror kimsaga halaqit qilmoq; 2. 

fig mushkullik,  qiyinlik;  g‘am,  tashvish; il  me donne beaucoup d’embarras 

u  menga  ko‘p  tashvish  keltiryapti;  je  suis  dans  un  grand  embarras  men 

juda mushkul ahvoldaman; tirer d’embarras mushkul  ahvoldan  qutqarmoq; 

causer de l’embarras tashvishga qo‘ymoq; 3. hijolat bo‘lish, dovdirash; il ne 

pouvait  pas  cacher  son  embarras  u  hijolatchiligini  yashirolmas  edi;  4. 

qiyshanglash, qiliq; o‘zini katta olish, gerdayish, kekkayish; kibrlanish; 5. méd 

embarras gastrique me’da buzilishi, qabziyat bo‘lish yoki ich buzilishi. 

embarrassant,  ante

  adj  1.  qiyin,  mushkul,  mashaqqatli,  og‘ir;  un 

problème embarrassant mushkul muammo; une situation embarrassante 

og‘ir,  mashaqqatli  vaziyat;  une  question  embarrassante  mushkul  masala; 

2.  qo‘pol,  beso‘naqay,  bahaybat;  og‘ir;  des  bagages  embarrassants 

beso‘naqay katta yuk. 

embarrassé, ée

 adj 1. uyib  tashlagan, liq  to‘ldirgan,  to‘lgan;  g‘aram qilib 

tashlangan;  to‘silgan,  tirband  bo‘lgan; une pièce embarrassée de  meubles 

mebel  to‘la  xona;  mebel  uyib  tashlangan  xona;  2.  tang,  cheklangan,  erkin 

bo‘lmagan, siqiq, ziq (harakat haqida); 3. méd buzilgan (me’da  haqida); j’ai 

l’estomac  embarrassé  mening  me’dam  buzilibdi;  4.  fig  mushkul,  qiyin 

ahvolga  tushgan; hijolatda qolgan, hijolat  tortgan, uyalib qolgan; je suis très 

embarrassé  pour  vous  répondre  sizga  javob  berishim  mushkul;  5. 

chalkash, chigal, chigallashgan, chatoq, tushunib bo‘lmaydigan. 

embarrasser

 I. vt 1. qiyin, og‘ir ahvolga solmoq, qiynab qo‘ymoq, xijolat 

qilmoq;  halaqit  bermoq;  je  suis  vraiment  embarrassé  men  qiyin  ahvolda 

qoldim;  men  hijolatdaman;  2.  o‘ynab  tashlamoq;  to‘smoq,  to‘sib  qo‘ymoq; 

embarrasser  la  rue  ko‘chani  band  qilmoq,  ko‘chani  to‘sib  qo‘ymoq;  3. 

uyaltirmoq,  uyaltirib  qo‘ymoq;  II.  s’embarrasser  vpr  1.  adashib  qolmoq, 

gapidan  tutilmoq;  gangib  qolmoq;  chatoqlashmoq,  chigallashmoq;  il 

s’embarrassa  dans  ses  explications  u  gapidan  adashib  qoldi;  2.  band 

bo‘lmoq;  urinmoq,  urinib  yotmoq;  kuymalanmoq,  ovara  bo‘lmoq; 

s’embarrasser  de  vieux  papiers  eski  qog‘ozlar  bilan  kuymalanmoq,  band 

bo‘lmoq. 

embauchage

 nm yollash; qabul qilish, olish (ishchi, ishchi kuchi haqida). 

embauche


  nf  yollash;  qabul  qilish,  olish  (ishchi,  ishchi  kuchi  haqida); 

bureau d’embauche ishga yollash idorasi. 

embaucher

  vt  yollamoq;  ishga  jalb  qilmoq,  olmoq;  l’usine  embauche 

des ouvriers zavod  ishchilar yollamoqda; ici on embauche ishchilar qabul 

qilinadi. 

embaumement

 nm balzamlash; mo‘miyolash (maxsus moddalar yordami 

bilan murdani chirimaydigan qilish). 

embaumeur

 nm balzamlovchi, mumiyolovchi (murdani). 

embaumer


  vt  1.  1.  balzam lamoq;  mumiyolamoq  (maxsus  moddalar 

yordamida  murdani  chirimaydigan  qilmoq);  un  corps  embaumé 

mo‘miyolangan  jasad;  2.  xushbo‘y  hidga  to‘ldirmoq;  2.  vi  xushbo‘y  hid 

sochmoq, xush is tarqatmoq, anqimoq; ces fleurs embaument bu gullardan 

xushbo‘y hid anqimoqda. 

embellie


 nf havoning qisqa muddatga ochilishi. 

embellir


  I.  vt  1.  bezamoq,  bezatmoq,  yasatmoq;  embellir  sa  maison 

uyini  yasatmoq;  2.  go‘zallashtirmoq;  ko‘rkamlashtirmoq,  go‘zal,  chiroy li 

ko‘rsatmoq;  ochib  yubormoq;  cette  robe  l’embellit  bu  ko‘ylak  uni 

ko‘rkamlashtirib  yubordi,  uni  ochib  yubordi;  3.  fig  pardoz  berib,  bezab 

gapirmoq,  o‘zidan  qo‘shib  gapirmoq,  gapga  to‘n  kiydirmoq,  bo‘rttirmoq, 

bo‘rttirib  ko‘rsatmoq;  ne  cherchez  pas  à  embellir  la  situation  vaziyatni 

bo‘rttirib  ko‘rsatishga  urinmang;  II.  vi  go‘zallashmoq,  chiroyli  bo‘lib  ketm oq, 

ochilmoq,  husni ochilmoq, yaxshilanmoq; cette  jeune fille  embellit de jour 

en jour bu qiz kundan-kunga go‘zallashib ketmoqda; ne faire que croître et 

embellir  tobora  ahamiyatli  bo‘lib,  ortib  bormoq;  ses  dettes  ne  font  que 

croître  et  embellir  u  bo‘g‘zigacha  qarzga  botgan,  u  itga  suyak,  mushukka 

bez. 


embellissement

  nm  1.  bezash,  bezatish,  yasatish;  l’embellissement 

d’un  parc  bog‘ni  bezatish;  2.  fig  o‘zidan  qo‘shib  gapirish,  bo‘rttirish,  gapga 

pardoz berish, mubolag‘a, lof qilish. 

emberlificoter

  vt  1.  fam  adashtirmoq,  chalg‘itmoq,  chalkashtirmoq, 

chigallashtirmoq, boshini aylantirmoq, gangiratmoq; emberlificoter un client 

mijozni  gangiratmoq;  2.  yo‘ldan  urmoq,  yo‘ldan  adashtirmoq,  ozdirmoq; 

ahmoq qilmoq, chuv tushirmoq. 

embêtant,  ante

  adj  zeriktiradigan,  zerikarli,  jonga  tegadigan,  bezor 

qiladigan; c’est un livre bien embêtant bu zerikarli kitob. 

embêtement

  nm  ko‘ngilsizlik,  ko‘ngilsiz,  noxush  voqea,  g‘am,  tashvish, 

notinchlik; j’ai assez d’embêtements  comme ça shunday  ham  tashvishim 

ortib  yotibdi;  il  m’a  causé  toutes  sortes  d’embêtements  u  meni  ne 

kuylarga solmadi. 

embêter


  I.  vt  1.  zeriktirmoq,  zeriktirib  yubormoq,  bezor  qilmoq,  jonga, 

me’daga  tegmoq,  biror  holatga  solmoq;  ce  livre  m’embête  bu  kitob  meni 

zeriktiryapti;  2.  g‘ashini  keltirmoq;  jig‘iga  tegmoq,  achchig‘ini  chiqarmoq; 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   69   70   71   72   73   74   75   76   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling