I(q-q). indd

Atom yadrolari’ni’n’ elementar bo’leksheler (proton, neytron 
ha’m basqalar) menen yamasa bir-biri menen wo’z ara ta’sirde 
basqa yadrolarg’a aylani’wi’ yadro reakciyalari’ deb ataladi’.
Neytronni’n’ ashi’li’wi’ yadro reakciyalari’n u’yreniwde buri’li’w 
basqi’shi’ boldi’.
Yadroni’n’ shi’nji’rli’ reakciyasi’ haqqi’nda tu’sinik
1938-ji’lda nemis ali’mlari’ O. Gan ha’m F. Shtrassman neytron 
ta’sirinde uran yadrosi’ni’n’ bo’liniwin ashti’. Urannin’  
92
U izotopi’ 
neytronlar menen bombalag’anda uran yekige bo’linip, kripton (Kr) ha’m 
bariy (Ba), stronciy (Sr) ha’m ksenion (Xe) si’yaqli’ elementler payda 
bolg’an. Soni’n’ menen birge, reakciya na’tiyjesinde 2–3 neytron ha’m 
200 MeV a’tirapi’nda energiy aji’rali’p shi’g’adi’.
1 neytron tasirinde uranni’n’ bo’liniwi na’tiyjesinde payda bolg’an 
2–3 neytron basqa 2–3 uranda yadro reakciyasi’n a’melge asi’radi’. Bul 
2–3 uranni’n’ bo’liniwinde bolsa 4–9 neytron aji’rali’p shi’g’adi’. Wolar 
woz na’wbetinde 4–9 uranda yadro reakciyasi’n keltirip shi’g’aradi’ h.t.b. 
Sonday yetip qi’sqa waqi’t ishinde bo’linip ati’rg’an yadrolar sani’ shi’nji’r 
si’yqli’ keskin wo’tedi.