M etning nom i tilga olinmasa, ulardan saqlanish mumkin, deb o ‘ylashgan


m a ’naviyat,  milliy  mafkura,  milliy  istiqlol  g ‘oyasi,  akademik  litsey


Download 0.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet6/26
Sana08.01.2022
Hajmi0.64 Mb.
#247822
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   26
Bog'liq
Tilshunoslik asoslari. Yo'ldoshev I, Sharipova O

m a ’naviyat,  milliy  mafkura,  milliy  istiqlol  g ‘oyasi,  akademik  litsey

  kabi 


term inlar  mustaqiUik  mevasi  sifatida  tilimizda  faol  qo‘llanib  kelmoqda. 

Tadqiqotimizning awalgi bobida ko‘rib o ‘tganimizdek, ayni shunga o ‘xshash 

vaziyatni kitobatchilik terminologiyasining XV-XVI asrlardagi taraqqiyotida 

ham kuzatishimiz mumkin.  Chunki bu davrlarda kitobatchilikning gullab- 

yashnashi  o ‘z ta ’sirini xalq turmush  tarziga,  o ‘z navbatida,  so‘zlashuv ti­

liga ham  ko‘rsata oldi.  Ijtimoiy hayotda xalq turm ush tarziga kirib kelgan 

narsa-hodisalar bilan birga ularga oid term inlar ham  tilga singib, xalqning 

kundalik nutqidan keng o ‘rin olib boradi.  Demak,  har bir til  leksikasi ta r­

kibi doimiy ravishda yangilanib turadi. Ayni zamonda, tilning lug£at tarkibi­

dagi o‘z ahamiyatini yo‘qotgan so‘zlar arxaik so‘zlar qatoriga o ‘tib, iste’mol­

dan chiqish hodisasi ham  sodir b o ‘lib boradi.  Lekin yangi so‘zlaming pay­

do bo‘lish hodisasi so‘zlarning iste’moldan chiqishiga nisbatan ancha yuqori 

bo‘ladi.  Bunda  lug‘at  sostavining  boyib  borishi  har  bir  tilning  o ‘z  ichki

105



imkoniyatlari asosida va o ‘zga tildan o ‘zlashtirish yo‘li bilan bo'lishi lingvistik 

adabiyotlarda qayd etilgan va barcha tom onidan tan olingan.

M a’lumki, har bir tildagi so'zlar bir nechta m a’noga ega bo'ladi.  K o'p 

m a’noli  so'zlarning  aniq  m a’nosi  kontekstda,  gap  tarkibida  aniqlanadi. 

Bunday so'zlar nutqning ta’sirli Jon li, ixcham va badiiy bo'lishida nihoyatda 

katta  rol  o'ynaydi.  Shuning  bilan  birga,  har  bir  tilda  o'zining  ishlatilish 

doirasiga  ko'ra  cheklangan,  asosan;  birgina  m a’noga ega bo'lgan birgina 

tushunchani  ifodalaydigan  so'zlar  ham  bo'ladi.  Bunday  so'zlar,  xususa~ 

fan,  texnika,  san’at,  siyosat,  til  va  adabiyot,  hunarm andchilik  kabi  turli 

sohalarda  uchraydi.  Bu  sohalarda  ham m a  diqqat  borliqni  faqat  m a n tF  

jihatdan bilishga qaratilgan.  Shuning uchun fan-texnika, siyosat sohalari 

so'zlarning nihoyatda aniq bo'lishi talab qilinadi.

Term in  lotincha  terminus  so'zidan  olingan bo'lib,  chegara,  chegar 

belgisi, chek m a’nolarini anglatadi.  Fan, texnika va boshqa sohaga oid nars- 

haqidagi tushunchani  aniq  ifodalaydigan,  ishlatilish  doirasi  shu  sohala 

bilan chegaralangan so'z yoki so'z birikmasi term in deb ataladi.  TerminL 

bir m a’noli bo'lishi, ekspressivlik va emotsionallikka ega bo'lmasligi kab 

belgilari  bilan  ham   um um iste’moldagi  so'zlardan  farqlanadi.  M asalan 

lingvistik term inlar: gap,  ega,  ot, son,  tovush; geometriyaga oid term inla 


Download 0.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   26




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling