Pókhálóábra Jóslás+jóslástáblázat

Pókhálóábra

• Pókhálóábra

• Jóslás+jóslástáblázat

• Képalkotás

• T-táblázat

• Történetpiramis

• Halmazábra

• Rövid esszé

Jóslástáblázat

Volt egyszer egy öreg révész, aki a Gangesz partján élt egy kis kunyhóban.

• Volt egyszer egy öreg révész, aki a Gangesz partján élt egy kis kunyhóban.

• Régesrégóta, ameddig csak vissza tudtak emlékezni az emberek, az ő családja

• ingázott a folyón. Révész volt az apja, és az volt a nagyapja is előtte. Mint a

• többi falujabeli, szegény volt a révész. A pénz, amit azzal keresett, hogy átvitte

• az embereket a folyón, alig volt elég arra, hogy a családját megetesse. Még

• fiatal fiú volt, amikor révész lett, s azóta egyfolytában ezt végezte. Bár az élete

• nehéz volt, ő sohasem zúgolódott, mert örült, hogy szolgálatára lehet

• utasainak.

• A révész igen sokat tanult az életről, miközben az utasaival beszélgetett.

• Hallott a városi életről, de nem tudta megérteni, miért akarnak az emberek ott

• élni. Úgy látszott, a városi emberek egész életüket rohanással töltik, és nincs

• idejük gondolkozni. A révész lassan evezett. Nem kellett sietnie. Volt ideje

• beszélgetni, és volt ideje gondolkozni.

Jóslástáblázat

Egy napon egy jólöltözött ember szállt a csónakjába, fényes

• Egy napon egy jólöltözött ember szállt a csónakjába, fényes

• irattáskával. Elegáns öltönye és szépen fényesített cipője volt.

• Úgy festett, mint egy városi úriember.

• A révész lassan evezni kezdett a folyó túlpartja felé. Egy idő múlva a városi ember megszólalt:

• – Barátom – kérdezte, tanultál valaha történelmet?

• – Nem, uram – mondta a révész.

• – Micsoda? – lepődött meg a városi ember. – Nem tanultál

• történelmet? Nem tudod, milyen fontos a történelem? Nem, vagy

• büszke az ország történetére? Miért nem tudsz a történelemről?

A révész megrázta a fejét. – Nem tudok semmit a

• A révész megrázta a fejét. – Nem tudok semmit a

• történelemről, uram. Nem tudok olvasni. Sohase jártam iskolába,

• és így nem tanultam történelmet.

• – Nem tanultál? Folytatta az ember. Nincs mentség arra, ha valaki

• nem tanul. Azért tartunk itt. De földrajzot sem tanultál?

• – Nem, uram – felelte a révész. – Semmit se tudok földrajzból.

• – Nos – mondta az ember –, a földrajz beszél nekünk a világról. Te

• nem tudsz semmit a világról, országokról, hegyekről és folyókról.

• – Sohasem jártam iskolába – mondta a révész. – Semmit se tudok

• ezekről a dolgokról.

Néhány perc múlva az ember megkérdezte: – Tanultál

• Néhány perc múlva az ember megkérdezte: – Tanultál

• természettudományt?

• – Ter-mészet-tudományt? Nem, uram.

• – Nem hallottál természettudományról? – csodálkozott az ember.

• – A Nap, a Hold járásáról, apályról, dagályról, arról, hogyan működnek a

• dolgok. A tudósok ma a legfontosabb emberek. Nézz rám. Én

• természettudós vagyok. Látod az irattáskám: fontos könyvekkel és

• írásokkal van teli. A természettudomány professzora vagyok. Ha nem

• ismered a tudományt, nem ismered a világot. Nem tanultál semmit.

• És ha nem tudsz semmit, akárha halott lennél.

• A révész szomorúnak látszott. Még soha se beszéltek vele így.

• Érezte, hogy semmit sem tud, a sok, könyvbe rejtett tudást sohase

• tanulta.

A révész

• A révész

Jóslástáblázat

Hirtelen sötét felhők vonultak át az égen. A csónakot nagy hullámok dobálták, és

• Hirtelen sötét felhők vonultak át az égen. A csónakot nagy hullámok dobálták, és

• mennydörgés robaja hallatszott.

• – Elkap bennünket a vihar – szólt a révész. – Tud úszni?

• A professzor rémültnek látszott, és belekapaszkodott az aktatáskájába.

• – Egek! – kiáltotta. – Nem tudok úszni. Sohase tanultam.

• A kis csónak vadul hányódott előre-hátra a szélben és a hullámzásban. Villámlott és

• zuhogott. Egyszerre csak egy hatalmas hullám felborította a csónakot, és a két ember

• belezuhant az örvénylő vízbe. Az öreg révész szeme előtt eltűnt az utasa, s ő maga

• lassan kifelé úszott a part biztonságába. A professzor az irattáskáját szorongatva

• lesüllyedt, és eltűnt a folyó sötét vizének mélyén.

• hindu népmese

• (FISHER, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel, Műszaki Könyvkiadó,

• 2000, 108-109.o.)

Történetséma

• Történetséma

• (archetípus)

• Kreatív írás:

• Révészünk a nagyvárosban…

––– (1 szó, a főszereplő)

• ––– (1 szó, a főszereplő)

• ––––– –––– (2 szó jellemzés)

• –––– ––––– –––– (3 szó a helyszínre)

• –––– ––– –– ––– (4 szó a problémáról)

• –– ––– –––– –––– ––––– (5 szó az egyik eseményről)

• ––– ––– –– –– ––––– ––– (6 szó egy másikról)

• –––– ––– ––– ––– ––– –– –– (7 szó egy harmadikról)

• ––– ––– ––– ––– –––– ––– ––– ––– (8 szó a megoldásról)

– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte Dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

• – Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte Dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

• – Ki volt az? – kérdezte a német őr.

• – Aki a Hyperiont írta – magyarázta Dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

• – Kik ezek? – kérdezte az őr.

• – Költők – mondta Dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?

• – De ismerem – mondta a német őr.

• – És Rilkét?

• – Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte Dr. K. H. G.-t.

Mi a tudás?

• Mi a tudás?

• Hol, hogyan, kitől tesz, tehet szert az ember „tudásra”?

• Érdemes-e tanulni?

• Ha igen mit és miért? Ha nem, miért nem?

• Mit tanít az iskola? Mit, hogyan értékel az iskola?

• Kire mondjuk, hogy sokat tud, és kire, hogy bölcs?

• Milyen érvek szólnak a professzor, milyenek a révész „igazsága”mellett? Szembeállíthatóak az érvek?

A TUDÁS SZERVEZŐDÉSI FORMÁI (Csapó Benő nyomán Bárdossy Ildikó táblázata)

Komplex problémamegoldó képesség

• Komplex problémamegoldó képesség

• Változatos élethelyzetekben alkalmazásképes tudás

• Külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesülése

• Komplex pszichológiai meghatározottságú rendszer: mozgósítható ismeret,

• kognitív és gyakorlati képességek,

• szociális, magatartási komponensek, beállítódások, értékek, érzelmek

A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle modellje

A hátúszáshoz a mély vízben feküdjünk fel a

• A hátúszáshoz a mély vízben feküdjünk fel a

• hátunkra. A vízfekvésnél ügyeljünk az egyenes

• tartásra, mert ha a csípőnket leengedjük,

• elsüllyedünk. Karjainkkal felváltva körözzünk

• hátrafelé, a vízbe nyúlva tenyerünkkel mint lapáttal toljuk

• a vizet törzsünk mentén a láb irányába. Térdünket

• enyhén behajlítva segítsük lábfejünk felfelé csapkodó mozgásával a

• kézmunkát. Fejünket kissé döntsük előre. Mozgásunk ritmusához

• alkalmazkodva vegyünk levegőt. A hátúszás nyújtja a testet,

• kíméletesen mozgatja át a gerincet és az ízületeket, és megment

• a mély vízbe való belefulladástól.

• Dolák-Saly Róbert:

• Madáretető,

• Európa Könyvkiadó,

• 2004.