Nemis va fransuz tillari kafedrasi “dak ga tavsiya etaman” Filologiya fakulteti dekani

3.1.Voqelikning so’zlovchi yordamida ifodalanishiga ko’ra modal 

ma’nolar. 

So‘zlovchi(subyekt)ning gapda ifodalangan voqeliklarni baholashida yuzaga 

keladigan  turli  semantik  ma‘nolar  asosan  sintaktik  va  leksik  vositalar  yordamida 

ifodalanadi. 

Ehtimollik (taxmin) modalligi. 

Nemis  tilida  taxmin  modalligi  bir  qator  vositalar  yordamida  ifodalanadi. 

Fonetik  vosita  hisoblanuvchi  intonatsiya  gap  modalligini  ifodalashda  eng  muhim 

belgi  sanaladi.  Zero,  birgina  intonatsiya  orqali  har  qanday  gapning  ma‘no- 

mazmunini  tubdan  o‘zgartirib  yuborish  mumkin.  Leksik  vositalardan  modal 

yuklamalar:  vielleicht,  wahrscheinlich,  vermutlich,  kaum,  denn,  oder;  modal 

fe‘llar: können, dürfen, sollen, müssen; werden yordamchi fe‘li; glauben, denken, 

hoffen,  scheinen,  ansehen  mustaqil  fe‘llari  hamda  sintaktik  vositalardan  nicht 

wahr?  doch...  oder?  kabi  sintaktik  qurilmalar  va  infinitiv  konstruksiyalar  orqali 

beriladi.  O‘zbek  tilida  esa  balki,  shekilli,  aftidan,  chog'i,  kerak  modal  so‘zlari; 

o'ylamoq,  o'xshamoq  mustaqil  fe‘llari  ;  shundaymasmi?,  kerak-a?  kabi  so‘roq 

yuklamali so‘zlar; shuningdek, fe‘lga kelasi zamon gumon shakli qo‘shimchalari  -

ar(r)ni qo‘shish orqali hamda bo'lmoq(shart maylida )+kerak, -sa+kerak sintaktik 

qurilmalari orqali ifodalanadi. 

Ehtimollik (taxmin) ma‘nolarini ifodalab kelgan misollar: 

1.  Vielleicht gefällt das ein paar Leuten in Leipzig auch nicht.  

Balki bu holat Laypsigdagilarga ham yoqmas. 

Ushbu  gapda  birgina  vielleicht  modal  yuklamasining  o‘zi  gapning  butun 

mazmunini o‘zgartirib yubordi va unga ehtimoliy tus berdi. O‘zbek tiliga esa balki 

kirish  so‘zi  hamda  fe‘lga  kelasi  zamon  gumon  shakli  qo‘shimchasi  -mas  ni 

qo‘shish orqali to‘g‘ri tarjima qilinganligini ko‘rishimiz mumkin. 

2.  Ach, vielleicht wird es ein schцnes Fest. Vielleicht ist ja alles wunderbar.  

To‘y chindan ham zo‘r o‘tadi. Hammasi ajoyib bo‘ladi.  

Yuqoridagi  gapda  esa,  asliyatdagi  misolga  e‘tibor  qaratadigan  bo‘lsak, 

undagi taxmin ma‘nosi tarjimada qat‘iy ishonch ma‘nosiga almashib ketgan. Ya‘ni, 

---

 

45 

bu  yerda  vielleicht  yuklamasi  o‘zbek  tiliga  chindan  ham  so‘zi  orqali  va  fe‘lning 

aniqlik maylida berilgan. Tarjima jarayonida balki so‘zi hamda fe‘lga kelasi zamon 

gumon  shakli  qo‘shimchasi  -ar(r)ni  qo‘shish  orqali  tarjima  qilinganda  maqsadga 

muvofiq bo‘lardi, ya‘ni: Balki zo‘r to‘y bo‘lar. Balki chindan ham hammasi ajoyib 

bo‘lar. 

3.  Normal, wie ein Tennisplatz eben, denke ich. O‘rtacha, tennis maydoniga 

mos deb o‘ylayman.  

Denken  mustaqil  fe‘li  bu  gapda  o‘zbek  tiliga  o’ylamoq  fe‘li  orqali  to‘g‘ri 

tarjima qilingan va asliyatdagi ma‘no saqlab qolingan. 

4.  Das passt doch alles irgendwie ins Bild, oder? Bu devordagi suratlardan 

ayon-ku axir, shundaymasmi?  

Bu  gapdagi  doch...oder  so‘roq  yuklamali  sintaktik  birlik  o‘zbek  tiliga 

shunday  olmoshiga  ―emas‖  inkor  to‘liqsiz  fe‘lining  qisqartirilgan  -mas  shakli  va 

shuningdek,  -mi  so‘roq  yuklamasini  qo‘shish  yordamida  tarjima  qilingan.  Ammo 

ins Bild passen iborasi o‘zbek tiliga xato berilgan. Bu o‘rinda Barchasi qandaydir 

xuddi tasavvur qilganimizdek, shundaymasmi? shaklida berilishi kerak edi. 

5.  Ich hoffe doch, man sitzt am Tisch und ich kann die Schuhe ausziehen.  

Stolda o‘tiramiz-ku, tuflimni yechib qo‘ysam bo‘ladi.