Le livre de Thomas est sur la table. – Tomasning kitobi stol ustida turibdi.
C`est la carte de notre République. – Bu Respublikamizning xaritasidir.
C`est le miel que j`ai acheté. – Bu – men sotib olgan asal.
3) Dunyoda yagona hisoblangan predmet oldida:
Le soleil brille. – Quyosh charaqlayapti.
4) Metall nomlari oldida:
Le fer est un métal. – Temir metalldir.
5) Qit`a, qutb, mamlakat, tog`, daryo, orol va dengiz nomlari oldida:
L`Asie, le Nord, la France, la Loire, les Alpes, la Corse, la Manche.
6) Ot oldida qo`llangan tartib son yoki sifatning orttirma darajalari oldida:
Anatole répète cette règle la deuxième fois. – Anatol bu qoidani ikkinchi marta takrorlayapti.
C`est le meilleur élève de la classe. – Bu sinfdagi eng yaxshi o`quvchi.
7) Sanalar oldida:
Le 8 mars. – 8 mart.
Qisqartma artikl (Article élidé)
Le, la aniq artikllari unli yoki talaffuz qilinmaydigan h harfi bilan boshlangan otlar oldida kelganda ularning unlilari tushirib qoldiriladi. Unlilarning tushirilishi yozuvda [ `] apostrof belgisi bilan ko`rsatiladi:
l`enfant, l`homme, l`école, l`herbe.
Tutash artikl (Article contracté)
Le, les artikllari oldida à yoki de predloglari kelsa, artikl bilan predlog qo`shilib, aniq artiklning boshqa shaklini yuzaga keltiradi.
Mujskoy rod (masculin)
|
Jenskiy rod (féminin)
|
Birlik
(singulier)
|
Ko`plik
(pluriel)
|
Birlik
(singulier)
|
Ko`plik
(pluriel)
|
à + le = au
|
à + les = aux
|
-
|
à + les = aux
|
de + le = du
|
de + les = des
|
-
|
de + les = des
|
Vujudga kelgan au, aux, du, des artikllari tutash artikl (article contracté) deyiladi.
Do'stlaringiz bilan baham: |