' G. P. Xomchenko, I. G. Xomchenko


qaytariladi.  Bu o'zgarishlami sxema tarzida shunday ko'rsatish mumkin


Download 6.95 Mb.
Pdf ko'rish
bet23/81
Sana30.09.2017
Hajmi6.95 Mb.
#16826
1   ...   19   20   21   22   23   24   25   26   ...   81

qaytariladi.  Bu o'zgarishlami sxema tarzida shunday ko'rsatish mumkin:

M no:

H+

H20

OH"

-►Mn2+, 

rangsiz eritm a

MnO,  , 

q o ‘n g ‘ir ch o ‘km a

-*■ MnO

2

  , 

y a sh il eritm a

Odatda eritmada  kislotali  muhit  hosil  qilish  uchun sulfat  kislotadan 

foydalaniladi.  Nitrat va xlorid kislotalar kamdan-kam hollarda ishlatiladi: 

bularning birinchisi oksidlovchi  hisoblanadi,  ikkinchisi oksidlanishi  mum­

kin.  Ishqoriy  muhit  hosil  qilish  uchun  kaliy yoki  natriy gidroksidlarning 

eritmalari  ishlatiladi.

Yuqorida keltirilgan sxemaga asoslanib, yarim reaksiyalar usuli bilan 

natriy sulfit  Na

2

S 0

3

  ning (qaytaruvchi)  kaliy permanganat  KMn0

4

 bilan 

(oksidlovchi) turli muhitlarda o‘zaro ta’sir etish reaksiyalarining tenglama­

larini  tuzamiz  ( 1 - 3 -   misollar).

1- misol. 

Kislotali muhitda:

S 0

2  

+ M n 0

4

  -H>S0

2

-+Mn2++...

S 0

2

+H

2

0 ~ 2 e  = S 0

2

+2Н' 

M n0;+8H"+5e = Mn

2

++4H20

yoki

5S 0

2

'+2M n0;+6H += 5 S 0

2

-+2Mn

2

++3H 20

5Na,SO  +2KMnO,+3H,SO  =5NaSO,+2MnSO,+K,SO  +3H  О

2

3

 

4

2

4

 



4

2

4

2

2-  misol. 

Neytral  yoki  kuchsiz  ishqoriy muhitda:

SO

2  

+ M n 0

4

  —> S O j+ M n 02+...

SO

2

+ H ,0  -  2 e = S 0

2

"+2H+ 

M n0; + H

2

0 - 3 e  = M n02+ 40 H “

yoki

3S 0

2

+2Mn0^+H

2

0 = 3 S 0

2

+2M n0

2

+20H -

3- misol. 

Kuchli  ishqoriy muhitda:

SO

2

  +MnO^  —> SO^+MnO^  -t-.

S 0 f + 2 0 H - 2 e = S 0 ' + H 20

1

Mn

0

4

 + Ie=M n

0 4



2

S 0

2

+ 2M n 0;+20H ~=S 0

2

'+2M n0

2

'+ H 20

yoki

N a,S0,+2K M n0.+2N a0H =N a,S0.+K ,M n0>N a,M n0il+ H ,0

2

3

 



2

4

2

4

2

4

2

H

4

H

2

0

2

  —I

■*  H

2

0

2

+2H++2e  = 2H20

H20   va OH-

*■ Н

2

0 + 2 ё  = 20Н'

Vodorod  peroksid  muhitga  bog'liq  holda  ushbu  sxemaga  muvofiq 

qaytariladi:

Bu yerda  H

2

0

2

 oksidlovchi sifatida bo'ladi.  Masalan:

2FeS0.+H ,0

2

+ H ,S 0,^ F e,(S 0

4

)

1

+2H ,0

Fe

2

" -le = F e 3'

2

Н

2

0

2

+2Н++2ё=2Н20

1

2Fe

2

++H

2

0,+ 2H +=2Fe

3

++2H20

Lekin  vodorod  peroksid  KMnO^  kabi juda  kuchli  oksidlovchi  bilan 

to'qnashganda qaytaruvchi sifatida bo'ladi.  Masalan:

5Hj0J+2KM n0,+3H2S 0 ,= 5 0 J+2M nS0J+K2S 0<+8H20

H

2

0

2

—2 ё = 0

2

+2Н+

5

М п0;+8Н т+5ё=М п2т  + 4Н 20

2

5H

2

0

2

+2M n0,  +6H+=50,+2M n2"+8H20

7.5- §.  Oksidlanish-qaytarilish  reaksiyalarining

turlari

Odatda  oksidlanish-qaytarilish  reaksiyalarining  uch  turi:  moleku­

lalararo,  ichki  molekular va disproporsiyalanish  reaksiyalari bo‘ladi.

Molekulalararo 

reaksiyalarga  oksidlovchi  bilan  qaytaruvchi  turli 

moddalarda  bo'ladigan  reaksiyalar  kiradi.  7.3-  §  va  7.4-  §  larda  ko'rib 

chiqilgan reaksiyalar ana shu turga kiradi.  Bitta elementning atomlari turli 

xil  oksidlanish  darajalarida  bo'ladigan  har  xil  moddalar  orasidagi 

reaksiyalami ham ana shu turga kiritish kerak:

2H

2

S + H

2

S 0

3

= 3S + 3H j0

5H Cl +H Cl 0 3=3 C°l

2

 +3H 20

Ichki  molekular 

reaksiyalarga  oksidlovchi  bilan  qaytaruvchi  bitta 

moddaning o‘zida bo'ladigan reaksiyalar kiradi.  Bu holda oksidlanish darajasi 

musbatroq  bo'lgan  atom  oksidlanish  darajasi  kichikroq  bo'lgan  atomni 

oksidlaydi. Termik parchalanish reaksiyalari ana shunday reaksiyalarga kiradi. 

Masalan:

2 N a N 0

3

 =2 N aN 0

2

+ 0

 

2K C 103= 2 K C l+ 3 0 2 

(N H

4 ) 2

 Cr

2

  0

7

 = N

2

 + Cr

2

 0

3

  + 4H20

Tarkibidagi bitta elementning atomlari turli xil oksidlanish darajalariga 

ega bo'ladigan moddalaming parchalanishini ham ana shunday reaksiyalar 

qatoriga kiritish kerak:

N H

4

N 0

2

  =  N

2

 +2H

2

0 , 

N H

4

N 0

3

  =  N

2

0 + 2 H 20

Disproporsiyalanish* 

reaksiyasining  borishida  bitta  element 

atomlarining oksidlanish darajalari bir vaqtning o'zida ortadi ham kamayadi. 

Bunda boshlang'ich modda hosil qilgan birikmalarning birida atomlarning 

oksidlanish darajalari yuqori,  ikkinchisida esa pastroq bo'ladi.  Ravshanki, 

bunday reaksiyalar molekulasida oraliq oksidlanish darajasiga ega bo'lgan 

atomlar bor moddalardagina  kuzatiladi.  Misol  tariqasida  molekulasidagi 

marganes oraliq oksidlanish darajasi 

+

6

 ga ega bo'lgan (+7 bilan +4 orasida) 

kaliy manganat K

2

M n0

4

  ning o'zgarishini ko'rsatish mumkin.  Bu tuzning 

eritmasi  chiroyli  to'q  yashil  tusli  (M n0

4

  ionning  rangi)  bo'ladi,  lekin 

eritmaning  rangi  qnirga  zgaradi.  Bu  M n 0

2

  cho'kmasi  tushishi  va 

M n0

4

  ioni hosil bo'lishi tufaylidir.  Quyidagicha reaksiya sodir bo'ladi:

3K

2

  Mn 0 <(+2H j0=2K  Mn 0

4

  + Mn 0

2

  + KOH

+6  

+7

M n - le  =  Mn

+6 

+4

Mn— 2e  =  Mn

1

Disproporsiya —  mutanosiblikning yo'qligi,  nomutanosib.



Quyidagi ko‘p uchraydigan reaksiyalar ham disproporsiyalanish  reak­

siyalari qatoriga kiradi:

3 H N 0

2

= H N 0

3

+ 2 N 0 + H j 0

C h + H

2

0= H C 1 0 + H C l

llgari disproporsiyalanish reaksiyalari o'z-o'zidan oksidlanish — o'z-o'zidan 

qaytarilish reaksiyalari deyilar edi,  hozir bunday atash deyarli  qo‘llanilmaydi.

7.6-  §.  Elektrolizning  mohiyati

Elektrolitlarning eritmalari va suyuqlanmalarida har xil ishorali 

ionlar  (kationlar  va  anionlar)  bo‘ladi,  ular  suyuqlikning  barcha 

zarrachalari  kabi  tartibsiz  harakatda  bo'ladi.  Agar  elektrolitning 

shunday eritmasi  yoki  suyuqlanmasiga,  masalan,  natriy xloridning 

suyuqlanmasiga  (NaCl  801  °C  da  suyuqlanadi)  inert  (ko‘mir) 

elektrodlar  botirilsa  va  o'zgarmas  elektr  toki  o'tkazilsa,  u  holda 

ionlar  elektrodlarga:  N a+  kationlari  —  katodga,  СГ  anionlari  — 

anodga  tom on  harakatlanadi  (7.2-  rasm). 

N a+  ionlari  katodga 

yetgandan  keyin  undan  elektronlar  oladi  va  qaytariladi:

Na+  + ¥  =  Na

xlorid-ionlar  Cl  esa  elektronlarni  anodga  berib  oksidlanadi: 

Elektronlar 

»

+



Anod

- 0 ^ J 


■♦О  -J

ic /-—


Katod 

7

2СГ  —2F=  Cl,

Natijada katodda natriy metali, anodda 

esa  xlor ajralib  chiqadi.

Agar endi  bu  ikki  elektrod  reaksiya- 

larini  hadlab  qo‘shsak  (oldindan  birin- 

chisini 

2

  ga  ko'paytirib),  u  holda  natriy 

xlorid  elektrolizining  umumiy  tengla­

masini  olamiz:

Na+

2СГ


e  =  Na 

- 2 e   =  CI,

Elektrolit

7.2- rasm. 

NaCl 

suyuqlanmasini elektroliz 

qilish  sxemasi.

2Na"+2Cr

clckiroliz



2Na+CL

yoki

2NaCl-

elektroliz



_»2Na+CI.

*  Strelka  tepasidagi  „elektroliz"  so'zi  bu  jarayon  elektr  toki  o'tka- 

zilgandagina sodir boiishini  ko'rsatadi.

Bu  reaksiya  oksidlanish-qaytarilish  reaksiyasi  hisoblanadi: 

anodda  oksidlanish  jarayoni,  katodda  qaytarilish  jarayoni  sodir 

bo'ladi.

Elektrolitning  suyuqlanmasi  yoki  eritmasi  orqali  elektr  toki 

o ‘tganida  elektrodlar  sodir  bo‘ladigan  oksidlanish-qaytarilish 

jarayoni 

elektroliz

  deyiladi.

Elektrolizning  mohiyati  elektr  energiyasi  hisobiga  kimyoviy 

reaksiyalam ing —  katodda  qaytarilish  va  anodda  oksidlanish 

reaksiyalarining amalga oshishidan  iborat.  Bunda  katod  kationlarga 

elektronlar beradi,  anod  esa anionlardan elektronlar biriktirib oladi.

Elektr tokining qaytaruvchilik va oksidlovchilik ta’siri kimyoviy 

qaytaruvchi va oksidlovchilaming ta’siridan ko‘p marta kuchliroqdir. 

Masalan,  hech  qanday  kimyoviy  oksidlovchi  ftorid-ion  F~  dan 

elektronini tortib ololmaydi.  Shu sababli ftorning birikmalari tabiatda 

keng  tarqalganligiga  qaramay,  ftorni  erkin  holda  olishning  iloji 

bo'lmaydi.  Kaliy  ftoridning  ftorid  kislotadagi  eritmasi  elektroliz 

qilingandagina  ftorid-iondan  elektronini  tortib  olishga  muvaffaq 

bo'linadi.  Bunda  anodda  ftor  2F~— 2 e —Fv   katodda  esa  vodorod 

(2 H ++ 2 e = H 2)  ajralib  chiqadi.

Elektrolizning  mohiyatini  sxema  yordamida  tasvirlash  qulay, 

bu  sxema  elektrolitning  dissotsilanishini,  ionlarning  harakatlanish 

y o ‘nalishini,  elektrodlardagi  jarayonlari  va  ajralib  chiqadigan 

moddalarni  ko'rsatadi.  Natriy  xlorid  suyuqlanmasi  elektrolizining 

sxemasi quyidagicha bo'ladi:

NaCl

katod  <— Na++ C r  —> anod 

Na++ e =Na 

2 С Г -2 ё= С 1

2

Elektrolizni  o'tkazish  uchun  elektrodlar elektrolitning  suyuq­

lanmasi  yoki  eritmasiga  botiriladi  va  ular  doimiy  tok  manbayiga 

ulanadi.  Elektroliz o'tkaziladigan asbob elektrolizor yoki  elektrolitik 

vanna  deyiladi  (7.2  -  rasm).

7.7  -  §.  Elektrolitlar  suvdagi  eritmalarining 

elektrolizi

Suyuqlantirilgan  elektrolitlarning  elektrolizi  bilan  elektrolitlar 

eritmalarining elektrolizini  bir-biridan farqlash lozim.  Elektrolitlar 

eritmalarining  elektrolizi  jarayonlarida  suv  molekulalari  ham 

ishtirok  etishi  mumkin.

Misol  tariqasida  natriy  xloridning  suvdagi  konsentrlangan 

eritmasining  elektrolizini  (ko‘mir  elektrodlarda)  ko‘rib  chiqamiz. 

Bu  holda  eritmada  gidratlangan  N a+  va  СГ  ionlari,  shuningdek, 

suv  molekulalari  bo'ladi.  Eritma  orqali  elektr toki  o'tganida  N a+ 

kationlari  katodga,  xlorid-ionlari  anodga  tomon  harakatlanadi. 

Lekin  elektrodlarda  sodir  bo'ladigan  reaksiyalar  tuz  suyuqlan- 

masida boradigan reaksiyalardan katta farq qiladi.  Masalan,  katodda 

natriy  ionlarining  o'rniga  suv  molekulalari  qaytariladi:

2H

2

0 +  2 i= H

3

+20H~ 

anodda esa xlorid-ionlar oksidlanadi:

2C1-—2ё=С1

2

Natijada katodda vodorod,  anodda — xlor ajralib chiqadi,  eritmada 

esa  (katod  yaqinida)  natriy  gidroksid  NaOH  to'planadi  (OH 

ionlarning  m anfiy  zaryadini  N a  ionlarining  musbat  zaryadi 

qoplaydi).  NaCl suvdagi eritmasi elektrolizning umumiy tenglamasi 

ionli ko'rinishda quyidagicha bo'ladi.



2

0 + 2 ё = Н   =H

2

+20H - 

2СГ— 2e =C1

2

2H

2

0+2C1-__ . )  H

2

+C1

2

+20H -

yoki  molekular  ko‘rinishda:

2H

3

0 + 2 N a C r__ > H

2

+C1

2

+20H*

Katod  va  anodda  boradigan  jarayonlar. 

Suvdagi  eritmalarda 

katodda  qaytarilish  jarayoni  qanday  sodir  bo'ladi?

Bu  savolga  standart elektrod potensiallar qatori  (12.1-  jadvalga 

q.)  yordamida javob  topish  mumkin.  Bu  yerda  uch  xil  hoi  bo'lishi 

mumkin:

1

)  standart  elektrod  potensiali  vodorodnikidan  katta  bo'lgan 

metallarning (Cu2+ dan Au3+ gacha)  kationlari  elektrolizda  katodda 

deyarli  to'liq  qaytariladi;

2

)  standart  elektrod  potensiali  kichik  bo'lgan  metallarning 

(Li+  dan  Al3+  gacha)  kationlari  katodda  qaytarilmaydi,  ulaming 

o'rniga  suv  molekulalari  qaytariladi;

*  


Juda  suyultirilga n  eritm alarda  a n o d d a   xlo r  b ilan  b irga likd a   suv  m o le k u la ­

la rin in g   o k sid la n ish i  hisob iga  k islo ro d   h a m   ajralib  ch iq ish i  m um k in :



2 H , 0 - 4 i = 0 , + 4 H +

3) 

standart  elektrod  potensiali  vodorodnikidan  kichik,  lekin 

aluminiynikidan  katta  bo'lgan  metallarning  (Al3+  da  H +  gacha) 

kationlari  elektroliz  vaqtida  katodda  suv  molekulalari  bilan  birga 

qaytariladi.

Agar  suvdagi  eritma  tarkibida  turli  xil  metallarning  kationlari 

bo'lsa,  u  holda  elektroliz  vaqtida  katodda  ular  metall  standart 

elektrod  potensialining algebraik  qiymati  kamayib  borish  tartibida 

ajralib  chiqadi.  Masalan,  Ag+,  Cu2+,  Fe2+ 

kationlar  aralash- 

masidan  dastlab  kumush  kationlari  (E ° = ± 0 ,8 0   B),  so'ngra  mis 

kationlari  (E°= ± 0,34  B)  va  oxirida  temir  kationlari  (E°=—0,44  B) 

qaytariladi.

A nodda  sodir  bo'ladigan  reaksiyalam ing  xususiyati  suv 

m olekulalarining  bor-yo'qligiga  va  anod  qanday  m oddadan 

yasalganligiga bog'liq.  Odatda  anodlar erimaydigan  ko'mir,  grafit, 

platina  va  iridiydan  yasaladi;  eriydiganlari  —  mis,  kumush,  rux, 

kadmiy,  nikel va boshqa  metallardan yasaladi.

E r i m a y d i g a n   a n o d d a   elektroliz jarayonida anionlar yoki 

suv  molekulalari  oksidlanadi.  Bunda  kislorodsiz  kislotalarning 

anionlari  (masalan,  S2~,  J“,  B r ,  С Г)  konsentratsiyasi  yetarli 

miqdorda bo'lganda oson oksidlanadi. Agar eritma tarkibida kislorodli 

kislotalarning  anionlari  (m asalan,  SO;,  N 0 3

‘ ,  CO]', POj')  bor 

bo'lsa,  u  holda  anodda  bu  ionlar  emas,  balki  suv  molekulalari 

oksidlanib,  kislorod  ajralib  chiqadi.

E r i y d i g a n   a n o d   elektrolizdaoksidlanishgauchraydi,ya’ni 

tashqi  zanjirga  elektronlar  beradi.  Elektronlar  berilganda  elektrod 

bilan  eritma  orasidagi  muvozanat  siljiydi:

va anod eriydi.

Elektrolitlar  suvdagi  eritmalarining  elektroliziga  doir  misollar

7.9-§  da keltirilgan.

Elektroliz ancha keng ko'lamda qo'llaniladi.  Metall buyumlami 

korroziyalashdan  muhofaza  qilish  uchun  ularning  sirtiga  boshqa 

metallning  —  xrom,  kumush,  oltin,  mis,  nikel  va  h.k. juda  yupqa 

qatlami  qoplanadi.  Ba’zan  ko'p  qatlamli  qoplama  ham  qilinadi. 

Masalan,  avtomobillarning  tashqi  detallariga  dastlab  yupqa  mis

Me 

<=> 

Men+ 

+ 

anod 

eritmaga 

metalli 

o'tadi

tashqi

zanjirga

ketadi

n e

7.8  -§.  Elektrolizning  qoMlanilishi

qatlami,  misning  ustidan  yupqa  nikel  qatlami,  nikel  ustidan  esa 

xrom  qatlami  qoplanadi.

Metallar  sirtiga  elektroliz  y o ‘li  bilan  qoplangan  qoplamlar 

qalinligi  bir  xil,  puxta  bo‘lib,  uzoq  vaqt  xizmat  qiladi;  bundan 

tashqari,  bu  usul  bilan  istalgan  shakldagi  buyumni  qoplash  mum­

kin.  Amaliy elektrokimyoning bu  tarmog‘i galvanostegiya  deyiladi. 

Galvanik qoplamlar korroziyalanishdan saqlashdan tashqari ba’zan 

buyumlarga  chiroyli  tashqi  ko'rinish  baxsh  etadi.

Elektrokimyoning  mohiyati  jihatidan  galvanostegiyaga  yaqin 

yana bir tarmog‘i galvanoplastika deyiladi.  Bu turli xil buyumlardan 

aniq metall nusxalar olishdir.  Nusxasini  tayyorlash talab  etilayotgan 

buyum  mum  bilan  qoplanadi,  mum  qotiriladi  va  mumli  matritsa 

olinadi;  unda  nusxa olinayotgan  buyumning barcha chuqur joylari 

qavariq  bo'lib  chiqadi.  Matritsaning  ichki  yuzasi  elektr  tokini  o't- 

kazadigan grafitning yupqa qatlami bilan qoplanadi.  Bu grafitli katod 

Download 6.95 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   19   20   21   22   23   24   25   26   ...   81




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling