C0 =a/V C=(a-x)/V hám dC/dt=-1/V*dx/dt boladi,bunda C0 hám C lar dáslepki zattiń baslanǵish hám t waqittaǵi konsentratsiyalari. boladi,bunda C0 hám C lar dáslepki zattiń baslanǵish hám t waqittaǵi konsentratsiyalari. -d[A]/dt=d(a-x)/dt=dx/dt=k1 (a-x) (2) kelip shiǵadi. Egerde (2) ni tómendegishe jazsaq: dx/a-x=k1 dt (3) hám oni 0 den x hám 0 den t araliqlarinda integrallasaq lna-ln(a-x)=lna/a-x=k1 t (4) payda boladi. (4)den birinshi tártipli reakciya tezligi turaqlisi k1 di tabiw múmkin. payda boladi. (4)den birinshi tártipli reakciya tezligi turaqlisi k1 di tabiw múmkin. k1 =1/t*ln(a/a-x) (5) Birinshi tártipli reakciyalarǵa tómendegilerdi kórsetiw múmkin: 1.Eki metil efirdiń tarqaliwi CH3 -O-CH3 →CH4 +H2 +CO CH3COOC2H5 +H2O→CH3COOH+C2H5OH Bul reakciyada suwdiń muǵdari kóp bolǵanliǵi sebepli, oniń konsentratsiyasi ózgermey qaladi dep esaplanadi. Soniń ushin da bul siyaqli reakciyalardi “psevdomonomolekulyar” reakciyalar dep ataladi. Ekinshi tártipli reakciyalar. Ekinshi tártipli reakciyalarǵa túrli fazalarda bolatuǵin gomogen reakciyalardi misal etip aliwimiz múmkin.Máselen,quramali efirdiń sabinlaniwi hám eterifikatsiya reakciyalari: Ekinshi tártipli reakciyalar. Ekinshi tártipli reakciyalarǵa túrli fazalarda bolatuǵin gomogen reakciyalardi misal etip aliwimiz múmkin.Máselen,quramali efirdiń sabinlaniwi hám eterifikatsiya reakciyalari: RCOOR1+NaOH→RCOONa +R1OH CH3COOH+C2H5OH→CH3COOC2H5 +H2O Gaz fazada bolatuǵin birigiw reakciyalari: H2+J2→2HJ C2H4 +H2 →C2H6 Egerde joqaridaǵi reakciya teńlemelerin uliwma A+B→L+M sxematik reakciya teńlemesi arqali ańlatsaq hám dáslepki waqittaǵi (t=0) A hám B zatlariniń konsentratsiyalarin mas ráwishte a hám b dep alsaq, t waqit ótkendegi konsentratsiyalarin (a-x) hám (b-x) dep alsaq, (2) teńligin tómendegishe jaziw múmkin:
Do'stlaringiz bilan baham: |
