Berdaq atindaǵi Qaraqalpaq Mámleketlik Universiteti Ximiya texnologiya fakulteti 2- ximiya topari studenti Fizikaliq ximiya páninen

Egerde joqaridaǵi reakciya teńlemelerin uliwma A+B→L+M sxematik reakciya teńlemesi arqali ańlatsaq hám dáslepki waqittaǵi (t=0) A hám B zatlariniń konsentratsiyalarin mas ráwishte a hám b dep alsaq, t waqit ótkendegi konsentratsiyalarin (a-x) hám (b-x) dep alsaq, (2) teńligin tómendegishe jaziw múmkin:

dx/dt=k2 (a-x)(b-x) (6)

(6)daǵi ózgeriwshen shamalardi ajiratsaq,

dx/(a-x)(b-x)=k2dt (7)

payda boladi.

Úshinshi tártipli reakciyalar.Úshinshi tártipli reakciyalar ushin dáslepki zatlar konsentratsiyalari bir-birine teń bolǵan jaǵday ushin kinetikaliq teńlemelerdi salistirmali ápiwayi kóriniste ańlatiw múmkin:

Úshinshi tártipli reakciyalar.Úshinshi tártipli reakciyalar ushin dáslepki zatlar konsentratsiyalari bir-birine teń bolǵan jaǵday ushin kinetikaliq teńlemelerdi salistirmali ápiwayi kóriniste ańlatiw múmkin:

dx/dt=k3 (a-x)3 (8)

Egerde (8) ni 0 den x hám 0 den t araliqta integrallasaq,

k3t=1/(a-x)3-1/2a2 (9)

payda boladi. Bunda 1/2a2 integrallaw turaqlisi . (9) dan tómendegi kelip shiǵadi:

k3=x2(2a-x)/2ta2(a-x)

Reakciya ushin alinǵan dáslepki zatlar muǵdarlari túrlishe bolsa, yaǵniy a≠b≠c,

Reakciya ushin alinǵan dáslepki zatlar muǵdarlari túrlishe bolsa, yaǵniy a≠b≠c,

dx/dt=k3 (a-x)(b-x)(c-x) (10)

boladi. Egerde bul teńlemeni integrallasaq, k3 tiń mánisin tabamiz:

k3=1/t[1/(a-b)(c-a) ln(a/a-x)+1/(a-b)(b-c) ln(b/b-x)+1/(b-c)(c-a) ln(1/c-x)] (11)

Úshinshi tártipli reakciya tezligi turaqlisiniń ólshem birligi [k3 ]=[ C]2 [T] arqali,yaǵniy mol-2*l-2×s-1 yáki mol-2*sm-2*s-1 larda ańlatiladi.

Reakciya tártibin aniqlawdiń bir neshe tájiriybelik usillari bar bolip, olardi 2 toparǵa-integral hám differencial toparlarǵa bóliw múmkin. Bul usillar alinǵan tájiriybelik maǵliwmatlardi kinetikaliq teńlemelerge qoyiw hám grafikaliq usildan paydalaniwǵa tiykarlanǵan. Kinetikaliq teńlemelerge alinǵan nátiyjelerdi qoyip, pútin sanlar arqali ańlatilǵan 0 hám 3 ke shekem bolǵan reakciya tártibin aniqlaw múmkin. Buniń ushin dáslep, 0 den 3 ke shekem bolǵan reakciya tártibi ushin tezlik turaqlisin túrli waqit ushin esaplap kóriledi.