Címnegyed kiejtési szóTÁr a magyar nyelv kézikönyvei XI. Sorozatszerkesztő: k iss g ábor

ao 

 

 

 

au 

Dao [zau] 

c 

 

 

 

k 

Cao [kao] 

ch 

 

 

 

cs 

Che [cse] 

d 

 

 

 

z 

Dai [zaj] 

đ, Đ 

 

 

 

d 

Đuc [duk] 

gi 

mgh előtt  

 

zs 

Giang [zsang] 

i 

mgh előtt, után 

 

j 

Viet, Thái [vjet tháj] 

kh 

 

 

 

h 

Khanh [hany] 

nh 

 

 

 

ny 

Minh [miny] 

oa 

 

 

 

va 

Hoang [hvang] 

ph 

 

 

 

f 

Pham [fam] 

qu 

 

 

 

kv 

Quach [kvacs] 

th 

 

 

 

th 

Thieu [thjéu] 

tr 

 

 

 

cs 

Trinh [csiny] 

ua 

 

 

 

va 

Xuang [svang] 

x 

 

 

 

s 

Xuan [suan] 

y 

 

 

 

j 

Yen, Duy [jen zuj] 

 

önálló szótagban   

i 

Ký [ki] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A vietnami írás annyira jellegzetes egyszótagú szavaival, ill. névelemeivel (Le Đuc Tho, Vu 

Dinh Lien stb.), hogy egyéb nem is kell a felismeréséhez. 

 

 

WALESI 

 

727 

 

A  walesi [velszi], saját  nevén  kymri  vagy  kymraeg  [kimri] a  kelta  nyelvek ún. szigeti 

ágába  tartozik  az  írrel  együtt,  és  a  nyugat-angliai  Wales  félszigetén  beszélik  még  néhány 

százezren (az angol mellett). 

 

c 

 

 

 

k 

Cynan [kinan] 

ch 

 

 

 

h 

Llywarch [livarh] 

dd 

mint angol that 

 

d 

Eisteddfod [aisztedfod] 

ei 

 

 

 

aj 

Eisteddfod [aisztedfod] 

f 

 

 

 

v 

Dafydd [david] 

ff 

 

 

 

f 

Gruffydd [grifid] 

gw 

 

 

 

gv 

Gwilym [gvilim] 

ll 

 

 

 

l 

Llewellin [levelin] 

rh 

szó elején 

 

hr 

Rhondda [hronda] 

si 

 

 

 

s 

Taliesin [taljesin] 

u 

 

 

 

i 

Llandudno [landidnó] 

w 

szótagalkotóként   

ú 

Amlwch [amlúh] 

wy 

 

 

 

ui 

Colwyn [koluin] 

y 

 

 

 

i 

Cynan [kinan] 

 

Ismertetőjegyek 

 

Walesi  név  vagy  megnevezés  ritkán  kerül  a  szemünk  elé,  akkor  is  általában  angol 

közvetítéssel;  fő  jellemzőjük  a  kettőzött  (dd,  ff,  ll)  mássalhangzók,  utóbbi  szó  elején  is, 

valamint a w, y feltűnő gyakorisága. 

 

 

 

 

 

 

 

728 

KERESŐ 

 

 

Sajnos  néha  nehéz  egy  elszigetelten  felbukkanó  névről  megállapítani,  hogy  melyik 

nyelvhez tartozik. Többször hallottam már a rádióban vagy a tévében Eugène Scribe francia 

színműíró nevét így kiejteni: [júdzsín szkrájb]. Tehát úgy, mintha angol lenne. Mintha a ne-

vét így írta volna: Eugene Scribe. De hát nem így írta. Az az è betű árulkodik róla, hogy az 

illető  francia  volt,  tehát  a  neve  így  ejtendő:  [özsen  szkrib].  A  bemondó  nem  figyelt  oda, 

vagy  nem  ismerte  a  szabályt.  Az  indiai  Zubin  Mehta  karmester  nevét  szinte  mindenki 

németesen, [cubin méta] formában mondja (helyesen úgy mondjuk, ahogy le van írva), és 

sorolhatnánk  még  a  példákat.  Ha  mindez  a  három  legnagyobb  vagy  nálunk  legismertebb 

nyelv  világában  is  előfordul,  mennyivel  több  gond  adódhat  a  kisebb,  kevésbé  ismert 

nyelvek táján! 

Hogy  e  gondokon  segítsek,  elsőként  egy  betűrendes  eligazító  táblázatot  nyújtok.  Itt  a 

keresett  névben  felfedezhető  jellegzetes  betű  vagy  betűkapcsolat  ritka  szerencsés  esetben 

máris  eldönti,  hogy  melyik  nyelvvel  van  dolgunk,  az  ă  betű,  illetve  az  xh  betűkapcsolat 

például jelzi, hogy a román, illetve az albán jöhet csak szóba. Más esetekben több, akár öt-

hat  nyelv  is  gyanúsítható,  ilyenkor  újabb  és  újabb  áruló  jelek  bevonásával  közelíthetjük 

meg a célt. 

Hogy  a  táblázat  áttekinthető  legyen,  tömörségre  kellett  törekednem;  az  alábbi 

bemutatóval igyekszem olvasóimnak a használat módját szemléletessé tenni. 

Vegyük rögtön az első betűkapcsolatot és példáit: 

 

aa 

 

finn v. észt   

 

észt,  ha ee, õ, oo, uu, ü is 

 

 

 

 

 

finn,  ha ää, oo, y, yy is 

 

 

holland,  ha ae, ie, oe, ieuw is 

 

 

dán v. norvég,  ha æ, ø, hv, hj is 

 

 

német,  ha ß, w, ö, ü is 

 

Ez a következőképp értendő: 

 

Ha a keresett névben felfigyelünk az aa betűkapcsolatra, akkor elsőként a finn vagy észt 

nyelv  jöhet  szóba.  Ha  az  aa  mellett  megtaláljuk  az  ee,  õ,  oo,  uu,  ü  betűk,  illetve 

betűkapcsolatok  valamelyikét  is,  akkor  a  név  észt  nyelvű.  Ha  viszont  ää,  oo,  y,  yy  közül 

lelünk valamelyikre, akkor a finn eredet a biztos. 

Ha  ez  a  két  vizsgálat  eredménytelen  volt,  a  hollandra  kell  rákérdeznünk.  Van  az  aa 

mellett még ae, ie, oe vagy ieuw is? Ha igen, a holland elárulta magát. 

Ha  ilyet  sem  találunk,  akkor  megint  tovább  kell  mennünk:  lehet,  hogy  régebbi,  illetve 

hagyományos írású dán vagy norvég névvel van dolgunk, ez esetben  æ, ø, hv, hj betűkre, 

illetve  betűkapcsolatokra  bukkanhatunk. (Itt  már igen nehéz  volna  dönteni a  kettő között, 

viszont az aa mindenképpen [o] vagy [ó] gyanánt ejtendő). 

Végül,  ha  a  fenti  próbálkozások  egyike  sem  hozott  eredményt,  akkor  még  maradt  a 

német; ez esetben számíthatunk a ß, w, ö, ü jelenlétére. 

 

 

729 

Az egyes nyelvek cikkének a végén aztán részletesen és áttekinthetően olvasható, milyen 

írásbeli  sajátságok  (mellékjeles  betűk,  sajátos  betűkapcsolatok,  szóvégződések  vagy 

névelemek) segítenek felismerni, hogy egy név oda tartozik-e. 

 

 

aa 

 

finn v. észt   

 

észt,  ha ee, õ, oo, uu, ü is 

 

 

 

 

 

finn,  ha ää, oo, y, yy is 

 

 

holland,  ha ae, ie, oe, ieuw is 

 

 

dán v. norvég,  ha æ, ø, hv, hj is 

 

 

német,  ha ß, w, ö, ü is 

 

ae 

 

holland,  ha aa, ie, oe, ieuw is 

 

 

latin 

 

 

német,  ha ß, w, ö, ü is 

 

aux 

 

francia 

 

ä 

 

észt v. finn 

 

észt,  ha õ, ü is 

 

 

 

 

 

finn,  ha y is 

 

 

német v. svéd 

 

német,  ha ß, w, ö, ü is 

 

 

 

 

 

svéd,  ha å, sj, skj is 

 

 

szlovák,  ha č, š, ž is 

 

ää 

 

észt,  ha õ, ü is 

 

 

finn,  ha y is 

 

à  

 

francia,  ha è, â, î, ï , ô is 

 

 

olasz  (csak szóvégen) 

 

â  

 

francia,  ha à, è, î, ï , ô is 

 

 

portugál,  ha ã, õ, nh, lh is 

 

 

román,  ha ă, ş, ţ is 

å  

 

dán v. norvég,  ha æ, ø is 

 

 

svéd,  ha ä, ö is 

 

ã  

 

portugál 

 

ă  

 

román 

 

æ  

 

dán v. norvég 

 

 

ą  

 

lengyel,  ha ć, ł, ń, ś, cz, rz, sz is 

 

 

litván,  ha č, ė, š, ū, ų, ž is 

 

ā  

 

lett 

 

 

730 

ch 

 

angol v. spanyol   

angol,  ha sh is 

 

 

v. vietnami 

 

spanyol,  ha ñ is 

 

 

 

 

 

vietnami,  ha ao, đ, nh is 

 

 

francia v. portugál   

francia,  ha è, â, î, ï , ô is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, õ, nh, lh i 

 

 

cseh v. szlovák v. lengyel 

cseh v. szlovák, ha č, š, ž is         cseh,  ha ě, ř, ů 

 

 

 

 

 

 

 

 

       szlovák,  ha ä, ô 

 

 

 

 

 

lengyel,  ha ć, ł, ń, ś, cz, rz, sz is 

 

 

holland v. német   

holland,  ha aa, ie, oe, ieuw is 

 

 

 

 

 

német,  ha ä, ö, ß, ü is 

 

 

olasz v. román 

 

olasz,  ha gli, gn is 

 

 

 

 

 

román,  ha ă, â, î, ş, ţ is 

 

ck 

 

holland v. német   

holland,  ha aa, ie, oe, ieuw is 

 

 

 

 

 

német,  ha ä, ö, ß, ü is 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

ckx 

 

holland 

cz 

 

lengyel 

ç 

 

francia v. portugál   

francia,  ha è, â, î, ï , ô is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, õ, nh, lh is 

 

 

albán v. török 

 

albán,  ha ë, q, gj, nj, xh is 

 

 

 

 

 

török,  ha ğ, ö, ş, ü is 

č  

 

cseh v. szlovák 

 

cseh,  ha ě, ř, š, ů is 

 

 

 

 

 

szlovák,  ha ä, ô, š, ž is 

 

 

horvát (szerb),  ha ć, đ, š, ž is 

 

 

litván v. lett 

 

litván,  ha ė, š, ū, ų, ž is 

 

 

 

 

 

lett,  ha ā, ē, ō, ķ, ļ, ņ, ŗ is 

ć  

 

horvát (szerb),  ha č,đ, š, ž is 

 

 

lengyel,  ha ł, ń, ś, cz, rz, sz is 

ċ 

 

máltai 

 

dz, dź, dż 

lengyel 

 

dž 

 

horvát,  ha č,đ, š, ž is 

 

 

szlovák,  ha ä, ô is 

 

ď  

 

cseh,  ha ě, ř, š, ů is 

 

 

szlovák,  ha ä, ô, š, ž is 

đ, Đ 

 

horvát (szerb) 

 

ð  

 

izlandi 

 

ea 

 

angol 

 

 

román,  ha ă, â, î, ş, ţ is 

 

eau 

 

francia,  ha à, â, è, î, ï , ô is 

 

 

román,  ha ă, ş, ţ is 

 

731 

 

eaux 

 

francia 

 

ee 

 

angol 

 

 

észt v. finn 

 

észt,  ha aa, õ, oo, uu, ü is 

 

 

 

 

 

finn,  ha ää, oo, y, yy is 

 

 

holland v. német   

holland,  ha ae, ie, oe, ieuw is 

 

 

 

 

 

német,  ha ae, ß, w, ö, ü is 

eeuw 

 

holland 

 

eigh 

 

angol 

 

eill 

 

francia 

 

ew 

 

 angol 

 

é 

 

francia,  ha à, â, è, î, ï , ô is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

 

svéd,  ha ä, å, ö is 

è  

 

francia 

ê  

 

francia v. portugál   

francia,  ha è, â, î, ï , ô is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, õ, nh, lh is 

 

 

vietnami,  ha ao, ch, đ, nh is 

 

ę  

 

lengyel v. litván 

 

lengyel,  ha ć, ł, ń, ś, cz, rz, sz is 

 

 

 

 

 

litván,  ha č, ė, š, ū, ų, ž is 

 

ě  

 

cseh 

 

ë  

 

albán 

 

 

francia,  ha a, o, u után áll 

ē  

 

lett 

 

ė  

 

litván 

 

ff 

 

walesi 

 

fv 

 

svéd 

 

 

 

gh 

 

angol v. holland 

 

angol,  ha sh is 

 

 

 

 

 

holland,  ha ae, ie, oe, ieuw, sch is 

 

 

olasz v. román 

 

olasz,  ha gli, gni is 

 

 

 

 

 

román,  ha ă, â, î, ş, ţ is 

 

 

732 

gj 

 

albán,  ha ç, ë, q, nj, xh is 

 

 

dán v. norvég,  ha å, æ, ø is 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

 

gli 

 

olasz 

 

gn 

 

francia v. olasz 

 

francia,  ha è, â, î, ï , ô is 

 

 

 

 

 

olasz,  ha gli, sci is 

 

 

norvég v. svéd 

 

norvég,  ha å, æ, ø is 

 

 

 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

 

gua 

 

olasz,  ha gli, gn, gui, sci is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

gue 

 

francia,  ha à, â, è, î, ï , ô is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

gü 

 

spanyol v. katalán   

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

katalán,   ha è, l·l, ny is 

 

 

gui 

 

francia,  ha à, â, è, î, ï , ô is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

 

angol 

 

 

olasz, ha gli, gn, sci is 

 

guy 

 

francia 

 

gy 

 

dán v. norvég,  ha å, æ, ø is 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

 

ğ  

 

török v. azeri 

 

ġ 

 

lett,  ha ā, ē, ō, ķ, ļ, ņ, ŗ is 

 

 

máltai, ha  ċ, ħ, Ħ, q is 

 

hj 

(szó elején)

 

dán v. norvég,  ha å, æ, ø is 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

 

hv 

(szó elején)

  

dán v. norvég 

 

ħ, Ħ 

 

máltai 

 

í 

 

cseh v. szlovák 

 

cseh,  ha ě, ř, š, ů is 

 

733 

 

 

 

 

 

szlovák,  ha ä, ô, š, ž is 

 

 

izlandi,  ha á, ll, nn, th, þ, ð is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

ie 

 

holland,  ha ae, oe, ieuw is 

 

 

német,  ha ß, w, ö, ü is 

 

ieu, ieux   

francia 

 

ieuw 

 

holland 

 

ii  

 

észt,  ha õ, ü is 

 

 

finn,  ha y, yy is 

 

ij 

 

holland 

 

ï 

 

francia a, o után 

 

ı, İ 

 

török 

 

î 

 

francia,  ha à, â, è, ê, ï , ô is 

 

 

román,  ha ă, ş, ţ is 

ī 

 

lett 

 

kj 

 

 holland,  ha ae, ie, oe, ieuw is 

(szó elején)

  

dán v. norvég,  ha å, æ, ø is 

 

 

svéd,  ha å, ä, ö is 

 

lh 

 

portugál 

 

ll 

(szó elején)

 

spanyol v. katalán   

spanyol,  ha ch, ñ 

 

 

 

 

 

katalán,   ha è, l·l, ny is 

 

 

walesi,  ha dd, ff, gw, w is 

 

ľ 

 

szlovák 

ł, Ł 

 

lengyel 

 

ļ 

 

lett 

 

 

 

ó 

 

cseh v. szlovák 

 

cseh,  ha ě, ř, š, ů is 

 

 

 

 

 

szlovák,  ha ä, ô, š, ž is 

 

 

spanyol v. portugál  

spanyol,  ha ch, ñ is 

 

 

 

 

 

portugál,  ha ã, ç, õ, nh, lh is 

 

 

lengyel,  ha ć, ł, ń, ś, cz, rz, sz is