Мавзу: Металлар технологияси асослари

 
F lyus lar. M is, alyuminiy, ma gniy ele ment lari va ularning
qotis hmalar ini payvand las hda havo muhit ida yoki oks idlo vchi
payvandlas h alangas ida payvandlas hda metall k is lorod bilan s hiddatli 
ravis hda reaks iyaga kiris hadi. Natijada bu element larni о‘ziga
nis batan yuqoriroq haroratda eriydigan oks id lar hos il bо‘ lis hi s ababli
payvandlas hda s uyuqla nga n metall to mchilar ni yupqa parda bilan
chо‘lg‘ab olib, bu zarralarning о‘zaro birikishiga ancha halaqit 
beradi. Shuning uchun s uyuq lant ir ilga n metalni oks idlanis hdan va
hos il bо‘ luvc hi oks idlardan ajratis h maqs adida kukunlar yoki pas talar
kо‘rinishidagi flyuslardan foydalaniladi. Payvandlashda flyus
oks idlar bilan kimyo viy birik malar hos il qilib , os on eruvchi s hlak
hos il 
q iladi 
va
metall 
s irtiga
kо‘tarilib, metall vannasini 
oks idlanis hdan s aqlaydi.
Flyus lar ning tarkibi payvand lanadigan metall tarkibiga
kо‘ra va payvandlash usuli bо‘yicha tanlanadi. Flyus sifatida quruq 
bura , bor kis lotas i, kremniy k is lotas i va bos hqa moddalardan 
foydala niladi.
Gazaviy payvandlas h us kunalari 
Kals iy 
karbiddan 
ats etilen
olis h 
uc hu n
foydala niladigan ma xs us apparatlar atsetilen generator lar i deyiladi.
Ats etilen generatorlari
quyidagi 
kо‘rsatkichlariga
kо‘ra 
gur uhlarga ajratiladi : 
a ) unumdor ligiga , ya’ ni bir s oatda is hlab chiqaradigan ats etilen
miqdor iga ( m
3
/s oat) kо‘ ra – 0, 5; 0, 75; 1, 25; 3, 5; 10; 20; 40; 80; 160; 
va
320.
Soatiga
3m
3
gacha
ats etilen 
is hlab
chiqaruvchilari

---

165 
unumdorligi kichik , 10m
3
gachas i – о‘ rtacha , 80 m
3
gachas i yirik
generatorlar his oblanadi; 
b) tuzilis higa kо‘ ra – kо‘chma va s tats ionar ; 
v) ros tlas h tizimiga kо‘ ra , ya’ ni kals iy karbidning s uv 
bila n о‘zaro ta’s iriga , о‘ zaro ta’s ir etuvchi moddalarning miqdoriga
va kals iy karbidning s uv bila n kontakt vaqtiga kо‘ ra.
M iqdoriy ros tlas h generatorlarida kalts iy karbid yoki s uv 
dozalanadi. Agar kalts iy karbid dozalans a, s uv es a reaks iya zonas ida
о‘zgarmas miqdorda bо‘lsa, bu sistemaga «suvga karbid» va, 
aks incha , s uv dozalanib , bir vaqtda butun kalts iy karb id kir itils a , bu 
s is tema «kar bidga suv » deb yurit iladi. Ba’ zida komb inats iyalangan
s is tema , ya’ ni har ikkala modda ha m dozalanuvc hi s is te madan 
foydala niladi. 29 -ras mda «kar bidga s uv » s is temas ida is hlo vchi R A 
tipidagi atsetilen generatorining s xemas i keltir ilgan.
29-ras m. R A tipidagi ats etilen generatorining s xemas i :
1 – 
ko r p u s ; 
2 – vo ro nk a ; 3 – qa lp o q ; 4 – r et o rt a ; 5 – ya s h ik ; 6 – qo pqo q ; 7, 9 – 
t ru bk a ; 
8 – st ak a n; 10 – ga z t o z a la g ic h ; 1 1 – s u v q u lfi; 1 2, 13 – kr a n; 
1 4 – nip e l; 1 5 – s hla ng .