Tema: Ekonomikaĝa kirisiw. Ekonomikaliq sistema tu’rleri

Totalitar-jobali sistema. Bul sistema bazar ekonomikasiniń rawajlaniwin zorliq penen yaĝniy revolюciya quralinda toqtatip qaliw hám oni májbu’rlep jobalastiriw jolina ótiw arqali ju’zege keledi.

Totalitar-jobali ekonomika – bul milliylestirilgen, jámiyetlik menchikke su’yengen, bir oraydan jobalastiriwĝa hám basqariwdiń hákimchilik-buyriqpazliq usillarina tiykarlanĝan ekonomika.

• Bul sistemaĝa ekonomikaniń barliq táreplerin, resurslarĝa, ónim hám хizmetlerge milliylestiriw (mámleketlestiriw) tán boladi. Bul jerde barliq materialliq resurslar mámleket menchigine aylandiriladi, hátteki oĝan kirmey qalĝan basqa mu’lkke tiyisli resurslarda ámelde mámleket biyliginde boladi, biraq basqa menchikler ekinchi dárejeli kóriniske iye boladi.

• Mámleketlik hám jámáátlik menchikke jámiyetlik menchik statusi (dárejesi) beriledi hám bul jeke menchikke qarsi qoyiladi. Mámleketlik menchik monopoliyasiniń ornatiliwi ekonomikani da mámleketlestiredi. Neni, qancha hám kim uchin islep chiĝariw záru’rligin mámleketlik jobalar belgilep beredi.

• Jobali ekonomika ámelde jabiq ekonomika, oniń sirtqi baylanislari jobalastiriladi, olar tek ichki du’zilisi birdey mámleketler menen chegaralanadi. Bazar ekonomikasi háreket etken mámleketler menen baylanislar arasinda, oĝada kem ju’z beredi, olar turaqli bolmaydi.

• Jobali ekonomikaliq sistemaĝa ĝalabaliq tovarlar qitchiliĝi tán boladi. Qitchiliq hám resurslarĝa, hám tutiniw tovarlarina tán boladi. Qitchiliq nátiyjesinde massaliq alip satarliq ju’zege keledi, sebebi pulĝa kerekli tovarlardi tabiw qiyinlasadi.
• Jobali sistemada mápler ierarхiyasinda birinchi orinda mámleket mápi, ekinchi orinda jámáátlik máp, u’chinchi orinda insan mápi turadi.

• ETIBORLARINGIZ USHUN RAXMAT!