Ekonomikaniń turaqli hám basli máselesi - mu’tájliklerdiń cheksizligi hám ekonomikaliq resurslardiń cheklengenliginen ibarat. Bul máseleni duris tu’siniw uchin, eń dáslep mu’tájliktiń ne ekenligin, oniń tu’rlerin biliw záru’r.
- Ekonomika degende adamlardiń turmisliq mu’tájligin qanaatlandiriwĝa qaratilĝan хizmeti tu’siniledi. Bul siyasiy, socialliq, mádeniy hám ruwхiy хizmetten óziniń tiykarĝi boliwi menen, basqa хizmet uchin materialliq charayat jaratip beriwi menen ajiralip turadi. Ekonomika adamlardiń turmis kechiriwi uchin záru’r bolĝan ónimlerdi jaratadi, olardi adamlarĝa jetkerip beredi. Demek, ol turmis kechiriwdiń kepilligi esaplanadi. Qay jerde ekonomika rawajlanĝan bolsa, sol jerde adamlar ráhátlenip jasaydi hám kerisinche, qay jerde ekonomika tómen bolsa, sol jerde adamlardiń qarni toymaydi, u’sti pu’tin bolmaydi, olar turaqli tu’rde jetispewchilikte ku’n kechiredi.
- Barliq turmisliq mu’tájlikler (ekonomikaliq, socialliq, mádeniy, ruwхiy, siyasiy mu’tájlikler) ichinde social-ekonomikaliq mu’tájlikler ayriqcha orin iyeleydi.
- Insanniń jasawi hám kamalĝa keliwi, uliwma insanniń rawajlaniwi uchin kerek bolĝan turmisliq ónimlerge bolĝan záru’rlik ekonomikada mu’tájlik dep ataladi.
- Insan uchin áhmiyetine qarap birinchi dárejeli hám ekinchi dárejeli mu’tájlikler boladi.
- Mu’tájlikler toqtawsiz ósip baradi, usiĝan baylanisli mu’tájlikler turaqli cheksiz boladi, sebebi barĝan sayin jaqsi jasawĝa umtilmaĝan insan uliwma bolmaydi.
- Mu’tájliklerdiń cheksizligin mu’tájlikler-diń ósip bariw nizami tu’sindirip beredi. Bul nizam uliwma ekonomikaliq bolip, barliq waqitta, barliq jerde háreket etedi. Bul nizam burin da bolĝan, házir de bar, bunnan keyin de háreket etedi.
- Teoriya ekonomikaliq hádiyseler, processler hám olardaĝi ózgerislerdi ekonomikaliq kategoriyalar járdeminde tu’sindirip beredi, yaĝniy olardi analizlew hám tu’sindiriw arqali óz predmetin u’yrenedi.
Do'stlaringiz bilan baham: |
