E. rasulov, U. Begimqulov


Download 11.27 Mb.
Pdf ko'rish
bet10/39
Sana07.07.2020
Hajmi11.27 Mb.
#106714
1   ...   6   7   8   9   10   11   12   13   ...   39

k íc ü ík
 
y o ru g iiK   chastotasi 
V
q
 
ga 
fotoeffeKtning  qizil 
chegarasi 
deyiladi.  Q izil  chegara  emitter  (ií-Katod)  materialiga  bog'liq. 
Keyinroq  ko'ramizKí  4.2v-rasmdagi  ordinata  o'qid a   joylashgan 
A -  
KattaliK 
fotoeffeKtning  chiqish  ishi 
deyiladi  va  uning  Kattaügi  ham 
emitter  materialiga  b og'liq.  4.1-jadvalda  ayrim  metallar  uchun  chiqish 
ishi  a  ni  qiymatlari  Keltirilgan.  A   KattaÜK  eleKtronni  metall-vaKuum 
sirti  bilan  bog'lanish  energiyasini  xaraKterlaydi.  GrafiKni  to'hri  ch iziq­
dan  iborat  bo'lishi  fotoeleKtronlarning 
maKsimal 
KÍnetiK  energiyasi 
fotoeleKtron  chiqaruvchi  plastinKaning  (emitterni)  materialiga  b o g'liq  
emasligini  ko'rsatadi.

..
K V A N T   F I Z I K A S I
4.1-iadval
metall
Alyuminiy
Kaliy
NiKel
Bariy
Kobalt
Platina
Л  
e Y
3,74
2,15
4,84
2.29 
4,25
5.29
metall
Vismut
Volfram
Oltin
Temir
Litiy
Mis
A, 
e V
4,62
4,50
4,52
4,36
2,39
4,47
metall
M olibden
Natriy
Kumush
Titan
Seziy
Rux
A,  e Y
A,27
2.27
4.28 
3,92 
1,89 
3,74
4.3.  FotoeleKtronlar uchun  Eynshteyn  tenglam asi
Yuqoridagi  mulohazalardan  k o ‘rdÍKKÍ,  fotoeffeKt  jarayonini  KlassiK 
fiziKa  nuqtai  nazarida  turib  tushuntirishning  umuman  imKoni  y o ‘q.  Bu 
effeKt  yangi  g ‘oya,  yangi  tushuncha  talab  qilar  edi.  Yangi  g'oyan i 
1905-yilda  A.Eynshteyn  PlanK  gipotezasiga  va  o'zinin g  yorug'ÜKning 
fotonlar  nazariyasiga  asoslanib  berdi.  Ill  bobda  a
3
rtganimizdeK,  Eyn­
shteyn 
taKlifiga 
ko'ra,  уош д'Ик  zarralardan 
tashKil  topgan . 
Shu 
sababli,  metall  eleKtronlari  bilan  o'zaro  ta’ sir  jarayonida  eleKtromagnit 
maydon 
hv
  energiya  ulushlari  tarzida  yutiladi.  Foton  va  eleKtron 
to'qnashuvida  o'yin   уакката-уакка  bo'ladi.  Har  foton  bitta  eleKtron 
tomonidan  yutiladi  va  har bir  eleKtronga  faqat  bitta  foton  to'hri  Keladi. 
Bu  jarayon  III  bobda  Keltirilgan  zarralar  to'qnashuvi  qonuniga  mos 
Keladi  va  ular  uchun  saqlanish  qonunlari  yaxshi  bajariladi.  Ill  bobdagi 
energiyaning  saqlanish  qonuni  (3.3)  ga  ko'ra
hv +  E = h v ^  +  E^. 
bu  ifodani 
fotoeffeKt 
uchun yozamiz,  ya ’ ni
h v - a  =  0 +  K^,,
 
(4.4)
(bu  yerda,  E = - A   -
 
chiqish  ishi, 
Av, =  0, 
chunKi  foton  yutiladi,  E^ =  K^^^
-  
metall 
sirtidan 
ch iqayotgan 
eleK tronlarning 
maKsim al 
KinetiK 
energiyasi, 
Av-tushayotgan  yorug'ÜKning 
nurlanish  en ergiyasi).
(4.4)  ni 
q u la y   shaKlda  yozayÜK:
i^max =  eVo= 
h v - A .
 
(4.5)
(4.5)  tenglamaga 
fotoeffeKt  uchun  Eynshteyn  tenglamasi
  deyiladi.
Shunday  qilib,  yorag'ÜKnig  to'lq in   tabiatidan 
fotoeffeKt 
qonun­
larini  tushuntirib  berib  bo'lmaydi.  Yorug'ÜKni  hv-energiyaga  teng 
bo'lgan  fotonlar  oqimidan  iborat  deb  qarasaK,  hammasi  joyiga   tushadi, 
barcha  qiyinchiÜKlar  yo'qoladi.  Boshqacha  aytganda,  fotoeffeKt  ког- 
pusKulyar  hodisadir.  Foton  zarra  metall  sirtida  yutiladi  va  barcha 
energiyasini  bitta  eleKtronga  beradi  va  bu  energiya  eleKtronning 
metall  bilan  bo'lgan   bog'lanish  energiyasidan 
Katta 
bo'lsa 
eleKtron 
metall  sirtini  tashlab  chiqib  Ketadi.
(4.5) 
ten glam a 
y = k x  
+  b   funK siyaga 
o'xshagan 
chiziqü  funK siya- 
dir. 
4.3-rasmda 
uchta  turli  m etaü  uch un 
K„¡,^  ni  v  ga 
b o g 'ü q   grafiKlari

K V A N T   F I Z I K A S I
Keltirilgan.  Bu  to 'g 'r i  chiziqlar  bir-biriga  parallel  va  bir-birining  ustiga 
tushmaydi.  T o 'g 'r i  chiziqni  absissa  o 'q i  bilan  hosil  qilgan  burchagining 
tangensi  PlanK  doimiysi  h  ga  tengdir.  Ordinata  o'q in i  Kesib  o'tgan 
to'hri  chiziq  hosil  qilgan  Kesma  -A   chiqish  ishidir.  M etall  sirtidan 
eleKtronni  uzib  chiqarish  uchun  кегак  bo'lgan   eng  KichiK  energiya 
chiqish  ishi  deyiladi.  Chiqish  ishi  metall  turiga  va  metall  sirtining 
holatiga  bog'liq.  Turh  metallar  uchun  chiqish  ishi  har  xil.  Shu  sababh,
(4.5)  formulaga  binoan  barcha  to 'g 'r i  chiziqlar  parallel  va  abchissa 
o 'q ig a   bir xil  og'gan,  ya ’ ni 
h
  bir xil.
4.3-rasM.  M etall 
siptidan  ajpalgan  fotoeleKtponlarning  tushayotgan 
y o iu g 'llK   chastotasiga  bog'liqliK  
grafigi.
Kmax =  0  da  v =  Vq.  Bu  yerda,  vß-chegaraviy  chastota,  y a ’ni  metall 
sirtidan  eleKtronlami  urib  chiqarish  uchun  кегак  bo 'lg a n  
eng  minimal 
chastota. 
Yuqorida  aytganimizdeK,  bu  chastota  fotoeffeKtning  qizil 
chegarasi  deyiladi. 
K ^ ^  =  0
  da
hVo=A  . 
(4.6)
(4.6) 
formuladan  metallarni  chiqish  ishini  aniqlashda  foydalaniladi. 
EleKtronlaming  chiqish  ishini  boshqa  tajribalardan, 
masalan, 
termoeleKtron 
emissiya  hodisasidan  ham
А
~kt
i =   а Г - е
 
(4.7)
topish 
mumKin 
(bu 
yerda,  I-t o K
 
zichligi, 
T-absolyut 
tem peratura,  a - 
proporsionalliK 
Koeffisienti, 
¿ -b o lsm a n   doim iysi, 
Л-Р1апк 
doimiysi, 
a- 
chiqish  ishi).

•■
  '  AII¿EaiPj|>f.i 
.
■ ; . r r n F  I f i r f t l  ; r |  » M í ' l í f  if f ;  r r  ^
K V A N T   F I Z I K A S I
Q u y id a g i  ja d v a ld a   term oem issiya  v a   fotoeffeKt  tajribasi  y o rd am id a  
topiigan  chiqish  ishining  qiym atlari  o ‘zaro  taqqoslan gan .
Ayrim   metallar  uchun  chiqish  ishi  -a   (e V )
Jadval
M etall
Tprmoemissiya
FotoeffeKt
M o
4,14-4,17
4,15
Rh
4,58
4,57
Pd
4,99
4,96
Pt
6,27
6,30
(4.8)
(4.5)  ten glam an i  (4.6)  ni  e ’tiborga  o ig a n   h olda
-hv-  hVo 
ko'rinishga  Keltirish  mumKin.
vÀo  t o iq in   uzunliKda  (/Í
q
  = -------to 'lq in
K
uzunliK  ch egarasi)  tushayotgan  nurlanish ning  en ergiyasi  KichiK. 
Shun­
ing  uchun  (4.8)  form ulaga  ko'ra,  m etall  sirtidan  eleKtronni  uzib 
chiqarishga  u n in g   KUchi  etmaydi.  DemaK,  fotoeffeKt  sodir  b o 'lm a y d i.
4.3-rasm dagi  Kabi  esKperim entda  o 'lc h a n g a n  
ni 

g a   b o g 'liq Ü K  
grafigini  eKstrapolyatsiya  qilish 
orqali 
grafiKdan  A
 
ni 
qiym atini 
bevosita  topish  mumKin.
4.4. 
MilliKen  tajribasi va  PlanK doim iysini aniqlash
1914-yilda 
Robert  Endrus  M illiKen  fotoeffeKt  uchun  Eynshteyn 
tenglamasini 
teKshirish 
maqsadida 
eKsperim entda 
har 
bir 
metallga 
ni 
V  ga  bog'liqÜK  qiymatini  topib  ushbu  funKsiyaning  grafigini 
chizdi. 
Sal 
Keyinroq 
fotoeffeKt  hodisasidan 
bevosita 
PlanK 
doim iysi  h 
ni 
topdi. 
Keyingi  o'lchashlarga  ko'ra
h=6,626176  10-^V-s
ga  teng.
EleKtr  zaryadlari  va  fotoeffeKt  izlanishlaridagi  ijobiy  ishlari  uchun 
R.E.MillíKen  1923-yilda  N obel  muKofotiga  sazovor bo'ldi.
FotoeffeKtga  qisqacha  xulosa  yasaymiz:
1.  Metan  sirtidan 
ch iqayotgan  eleKtronlar 
soni 
tushayotgan  
nur­
lanishning  in ten sivügiga  t o 'g 'r i  proporsional;
2.
  FotoeleK tronlam ing  maKsimal  KinetiK  en ergiyasi  tushayotgan 
nurlanishning  chastotasiga  b o g 'liq ,  leKin  un in g  in ten sivügiga  b o g 'liq  
emas;
^max  b ilan   V  o rasidagi  b o g 'la n is h   chiziqli  funKsiya  v a  

(4.5) 
formula  bilan   xaraKterlanadi;
4. 
Vo'to'xtatuvchi  potensial  A-chiqish  ishiga  bog'liq;
5. 
Vo'C hegaraviy  chastota  m avjud  b o 'lib ,  b u   chastotadan  KichiK 
cnastotalarda 
fotoeffeKt 
sodir  b o 'lm a y d i. 
Bu 
xu losa  faqat  b ir  fotonli 
lotoeffeKtlar  u c h u n   o'rinli;
81

6. 
V >V o  chastotalarda  tushayotgan  y o ru g 'h K n in g   intensivhgiga 
ju d a   Kuchsiz  b o i s a   ham   m etall  sirtidan  atom lar  KechiKmasdan  shu 
zahotiyoq  chiqadi.
4.5.  FotoeffeKt  nazariyasi.  K o‘pfotonli fotoeffeKt
Tashqi  fotoeffeKtda  yuz  beradigan  jarayonni  uchta  bosqichga 
b o iis h   mumKin:  fotonning 
eleKtron 
tomonidan  yutilishi,  eleKtronning 
metall  sirtiga  haraKati  va  oxiri  metall-vaKuum  hosil  qilgan  potensial 
to'siqni  yengib,  metall  sirtini  tashlab  chiqib  Ketishi.  FotoeffeKtni  Kvant 
nazariyasi  nig'oyatda  muraKKab,  shu  sababli  u  haqida  to'xtalmaymiz. 
FotoeffeKt  nazariyasi  bilan  magistraturaga  o'tganingizda  tanishasiz  deb 
umid  qilamiz.  Bitta  fotonli  fotoeffeKtda  har  bir  foton  bitta  eleKtron 
tomonidan  yutiladi  va  har  bir  eleKtron  bitta  foton  yutadi  deb  qaraladi. 
0 ‘ta  zichliKdagi  yorug'liK  oqimlarini  nurlaydigan  lazerlarning  paydo 
bo'lishi 
ík k í
 
fotonli  va  uch  fotonli  fotoeffeKtlarni  o'rganishga  ham  y o 'l 
ochdi.  Masalan, 
ík k í
 
fotonli  fotoeffeKtda  eleKtron  muhit  bilan  o'zaro 
ta’ sirda  energiyasini  yo'qotguncha  ÍKKíta  fotonni  yutib  olishi  mumKin. 
Bu  holda  fotoeffeKt  sodir  bo'lishi  uchun
hv =  -
E „ - E ,
ya ’ni  V =  —
(4.9)
2
 
■ 
2
formula  o'rinlidir.  bunda  fp-Ferm iy  energiyasi.  Absolyut  nol  tem pe­
raturada  eleKtronlaming  eng  Katta  energiyasi 
Ep
 ga  teng.  M etall  sirtida 
eleKtronni  uzish  uchun  кегак  bo'lgan  minimal 
KÍnetiK 
energiya
h\r=Eo~E¡, 
=
-----fotoeffeKtni  qizil  chegarasini  belgilaydi.  T>0  da
eleKtronlaming  energiyasi  Fermi  sathidan  Katta  bo'lishi  mumKin. 
Shunga  ko'ra,  faqat 
T = 0
  da  qizil  chegara  mavjud,  temperatura 
oshganda  - 
demaK,  fototoK  mavjud.  Shunday  qilib  fotoeffeKt
ham  absolyut  qora  jism  nurlanishi  Kabi  fiziKada  buyuK  burilish 
yasashda  o'zinin g  hissasini  qo'shdi.  Biz 
u z
I
u k s íz
I
ík
 
jarayonidan 
u z
I
u k
- 
liliK  jarayoniga  qadam  tashladiK.  Bu  esa  o 'z   navbatida,  Kvant  fiziKasi 
deb  atalgan  Katta  yangi  sohani  paydo  bo'Iishiga  zamin  yasadi.
FotoeffeKt  hodisasida  ham  A-doimiyliKni  paydo  bo'lishi  va  uni 
qiymati  absolyut  qora  jism  uchun  yozilgan  PlanK  formulasidagi 
h
  ga 
tengligi  uni  universalligidan  daraK  berardi.  O 'z   navbatida 
h
  ni  biror  bir 
formulada  uchrashishi  hodisani  Kvant  xususiyatga  ega  eKanligiga 
asosiy  ishora  edi.
SAVO LLAR
1.  FotoeffeKtni  ta’ riflang.
2.  KlassiK fiziKa  nuqtai  nazaridan  fotoeffeKt  o'rinlim i?
82

K V A N T   F I Z I K A S I
3.  KlassiK  to iq in   nazariya  fotoeffeKt  jarayonini  nima  uchun 
tushuntira  olmadi?
4.  M etall  sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlar soni  nimaga  b o g iiq ?
5.  M etall  sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlaming  maKsimal  KÍnetiK 
energiyasi  nimaga  b o g iiq ?
6.  FotoeffeKtda  metall  sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlar  KechiKib 
chiqadimi?
7.  FotoeffeKt  qurilmasini  chizing  va  tushuntiring.
8
.  FotoeffeKt  uchun  Stoletov  qonunini  ayting.
9.  Lenard  tajribalarini  tushuntiring.
10.  To'xtatuvchi  potensial  qanaqa  potensial?
11.  EleKtronlaming 
maKsimal 
KÍnetiK  energiyasini  to'xtatuvchi 
potensialga  bog'liqlíK   formulasini  yozing  va  tushuntiring.
12.  To'yinish  toKÍni  ta’riflang  va  u  nimaga  bog'liq?
13.  To'xtatuvchi  potensial  nimaga  b og'liq?
14. To'xtatuvchi  potensial  tushayotgan  yorug'líK  nurla-nishining 
intensivligiga  bog'liqm i? 
/
15. To'xtatuvchi  potensial  tushayotgan  yorug'liK  chastotasiga 
bog'liqm i?
16.  FotoeffeKtni  qizil  chegarasini  ta’ riflang.
17.  FotoeffeKtni  qizil  chegarasi  qanday  topiladi  va  metall  xusu­
siyatiga  bog'üqm i?
18.  Chiqish  ishini  ta’riflang  va  u  nimaga  b og'liq?
19.  Chiqish  ishi  va  fotoeffeKtni  qizil  chegarasi  esKperimentda 
qanday topiladi?
20.  M etall  sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlaming  maKsimal  KÍnetiK 
energiyasi  metallning  xususiyatiga  bog'hqm i?
21.  PlanK  doimiysi  fotoeffeKtdan  qanday  topiladi?
22.  FotoeffeKt  uchun  Eynshteyn  formulasini  yozing  va  tushunti­
ring.
23.  FotoeffeKt  uchun  energiyaning  saqlanish  qonunini  yozin g  va 
tushuntiring.
24.  FotoeffeKt  to'lqin  hodisami  yoKi  KorpusKulyar hodisami?
25.  R.MilliKen  fotoeffeKtida  qanday qilgan  ishlari  uchun  qadrlandi?
26.  FotoeffeKt  nazariyasi  qanday nazariya?
27.  K o 'p foton li  fotoeffeKt  deganda  nimani  tushunasiz?
28.  Ikkí 
fotonli  fotoeffeKtni  tushuntiring.
29.  I
k k í
  fotonli  fotoeffeKt  uchun  Eynshteyn  tenglamasini  yozing  va 
tushuntiring.
30.  FotoeffeKt  haqida  umumiy tasawuringizni  so'zlab  bering.
MASALALAR
4.1. 
4.4-rasmda  yorug'liK  nuri  ta’sirida  birliK  vaqt  ichida  metall 
sirtdan  ajralayotgan  eleKtronlaming  volt-am per  xaraKteristiKasi  tasvir-
__________________^
 
83

i 'i î p î l i H i ï l
i i l i ^
K V A N T   F I Z I K A S I
langan.  GrafiKdan  foydalanib  metall  sirtdan  chigayotgan  eleKtron- 
larning  sonini va  maKsimal  KinetiK  energiyasini  toping.
4.2. 
4.5-rasmda  U T -to ‘xtatuvchi  potensialni  m etall  sirtga  tushayot­
gan  yoru giiK ning 
chastotasiga 
b o g iiq liK  
chizmasi 
tasvirlangan. 
Qanday  shartlarga  ko'ra  bu  to 'g 'r i  chiziqlar  bir-biridan  farq  qiladi? 
Ushbu  grafiKdan  qanday  fundamental  doimiyÜKni  aniqlasa  bo'ladi? 
FotoeffeKt  uchun  qizil  chegara  va  chiqish  ishi  nuqtalarini  chiziqlardan 
birortasiga  ko'rsating.  V  va  S  nuqtalar  nimani  anglatadi?
U.  A
-L:;
-2
I  (intensivlik)
J---- 1
 
I  ■>
4.4-rasm.
V,  B
B ?
4.5-rasm.
4.3.  M etallda  eleKtronning  chiqish  ishi  A   ga  teng.  M etall  sirtidan 
chiqayotgan  eleKtronlarning  maKsimal  KinetiK  energiyasi 
ni 
tushayotgan yorug'liKni  o)  chastotasiga  b og'liqligin i  tasvirlang.
4.4.  Q uyidagi  hollarda  fotoeffeKtning  volt-am per  xaraK-teristiKasi 
qanday  o'zgaradi:  Agarda  a)  tushayotgan  yorug'ÜK  nurlanishi  speKtrial 
tarKibi  o'zgarm agan  holda  uning  to'la  yorug'ÜK  oqimi 
íkkí
  marta  ortsa; 
b)  fotonlar  oqimi  o'zgarm ay  qolgan  holda  tushayotgan  yorug'ÜKning 
chastotasi 
íkkí
  marta  ortsa;  v)  fotonlar  oqimi  o'zgarm agan  holda 
monoxromatÎK  nurning  chastotasi 
íkkí
  marta  Kamaysa.
4.5.  Agar  oltin  uchun  chiqish  ishi A = 4 ,5 8  
e V
 va  alyuminiy uchun 
a — 3,7
  e V  bo'lsa,
a)  fotoeffeKtning  qizil  chegara  to'lqin  uzunligini  toping;
b)  nurlanishning  to'lqin  uzunügi 
270  nm  bo'lsa,  oltin  va  alyuminiy 
sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlarning  maKsimal  KÎnetiK  energiyasi  va 
tezligini  toping.
4.6.  Saqlanish  qonunlaridan  foydalangan  holda  erKÎn  eleKtronni 
fotonni yuta  olmasligini  ko'rsating.
4.7.  Q uyidagi  jadvalda  simob  speKtrining  bosh  chiziqlariga  to'g'ri 
Kelgan  nurlanishning  to'lqinlari  uchun  tajribada  Keltirilgan  to'xtatuv­
chi  potensiallari  qiymatini  Keltiring:
84

K V A N T   F I Z I K A S I
T o 'lq in  
uzunliK  - 
in(10-")
0,5460
0,4920
0,4360
0,4050
0,3690
0,3130
To'xtatuvchi 
potensial  -  V
0,40
0,60
0,90
1,20
1,50
2,10
Jadvaldagi  qiymatlarga  asoslanib  grafiK  chizing.  PlanK  doimiysini 
toping.  Bu  tajribada  ishiatilgan  metallning  chiqish  ishini  toping.
4.8.  T o iq in   uzunligi  À, =  0,1849-10'® 
m
  b o ig a n   simob  speKtrini 
ultrabinafsha  nuri  ta’sirida  rux  metalldan  chiqayotgan  eleKtron  uchun 
to'xtatuvchi  potensial 
2,42V
 ga  teng.  Shu  speKtrning 
=  0,2537-10  ’“ 
m 
to'lqin  uzunliKKa  ega  bo'lgan   fotoeleKtronlari  uchun  to'xtatuvchi 
potensial  nimaga  teng?
4.9.  Natriy  metali  sirtidan  fotoeleKtronlarni  urib  chiqarish  uchun 
кегак  bo'lgan   maKsimal  to'lqin  uzunliK  0,5450-10"*^ 
m.
  a)  agar  tusha­
yotgan  nurlanishning  to'lqin  uzunligi 
0,2000-10"®  m  bo'lsa,  chiqayotgan 
eleKtronlaming  maKsimal  tezligini  toping,  b)  tushayotgan  nurning 
to'iqin  uzunligi 
0,2000-10®  m  bo'lsa,  natriy  sirtidan  chiqayotgan 
fotoeleKtronlar  uchun  to'xtatuvchi  potensialni  toping.
4.10.  Ikkí  fotonli  fotoeffeKtda  berilgan  metall  uchun  qizil  chegara 
to'lqin  uzunligi  À(, =  
580 
nm.
  À =  
650 
nm
  to'lqin  uzunliKda  uch  fotonh 
fotoeffeKtda  metall  sirtidan  chiqayotgan  eleKtronlaming  maKsimal 
KinetiK  energiyasini  toping.
85

V B O B
M a vzu:
  Y O R U G ‘LIK K V A N T I -  F O T O N N IN G  M O D D A L A R D A  
SO CH ILISH I. K O M P T O N  EFFEKTI. R A M A N  EFFEKTI
Reja:
5.1.
 Y o ra g iiK n in g  Kogerent va noKogerent  sochilishi.
5.2. Kompton effeKti haqida.
5.3. Kompton tajribasi va natijalari.
5.4.
  Siljim agan  v a   siljigan  Kom ponentalam i  p a y d o   b o iis h   sa- 
bablari.
5.5. Kompton 
tajribasining Klassix nazariyasi.
5.6. Kompton tajribasining Kvant nazariyasi. Kompton formulasi.
5.7.
 TepKi 
eleKtronlar.
5.8. Bote va Vilson tajribasi. Bote va Geyger tajribasi.
5.9. Nurlanishni moddadan o‘tishi.
5.10.
 Y o ru g iiK n in g  Kombinatsion sochilishi.
5.11.
  Y o ru g iiK n in g   Kombinatsion  sochilishining  KlassiK  naza* 
riyasi.
5.12.
  Y o ru g iiK n in g   Kombinatsion  sochilishining  Kvant  n aza- 
riyasi.
ADABIYOTLAR
1.  A .H .Матвеев  «Атом ная  физика»,  М.,  Высшая  школа.  1989  г.
2.  Д.И.Блохинцев  «О сновы   квантовой  м еханики»,  М.,  Высшая 
школа,  1961  г.
3.  Г.Бете  «Квантовая  механика»,  М.,  1965  г.
4.  А.А.  Соколов,  Ю .Лоскутов.  И.М .Тернов  «Квантовая  меха­
ника»,  М.,  1962  г.
5.  Э.В.Ш польский  «Атом ная  физика».  Том   1,  М.,  1963  г.
6.  А Н . Compton.  Phys.  Rev.  1923.  №22,  p.  405  (original  Ish).
Masalaning  qo‘yilishi. 
O ig a n   boblarda  nurlanish  va  yutilish  jara- 
yonlarlda  yorugilK ni  Kvant  tabiatga  ega  eKanllginl  k o ‘rdÍK. 
Bu  bobda 
yorugÜK ,  umuman  eleKtromagnlt  nurlanish  sochilish  jarayonlarida 
ham 
o'zining  disKretliK xossasini  namoyon  qlllshini  Kompton  effeKti  va 
yorug'ÜKning  Kombinatsion  sochilishi 
каЫ  esKperimentlarni  tahlil  q il' 
ish  orqali  ko'rsatamiz. 
Bu  bilan  eleKtromagnit  shKalanlng  barcha  soha-

K V A N T   F I Z I K A S I
siga  to‘g ‘ri  Keluvchi  eleKtromagnit  toiqinlarning  nurlanish,  yutilish  va 
sochilish  jarayonlarida  Kvant  xaraKterga  ega  eKanligi  va  bu  jarayon- 
laming  hammasida  PlanK  doimiysi 
6,62-10^ J-s  ga  teng  b o iib ,  o ‘zgar- 
mas  qolishi,  uni  universal  doimiyliK  eKanligidan  dalolat  berishini  k o 'r­
satamiz.
Katta  energiyaga  ega  b o ig a n   eleKtromagnit  nurlanishlari  (rentgen 
nurlari)  Kvant  nazariyaga  bo'ysunadimi? 
E  =  h v
  munosabat  bajarila- 
dimi,  /¡-doimiyliK  o'rinlimi  va  energiya  va  impulsning  saqlanish 
qonunlari  qanday  rol  o'ynaydi  degan  savollarga  Kompton  effeKti  va 
Download 11.27 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   6   7   8   9   10   11   12   13   ...   39




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling