Institut français d’Études sur l’asie centrale

mili);  2.  kichraymoq,  pasaymoq,  zaiflashmoq;  on  voit  ses  forces  décliner 

de jour en jour kundan-kunga uning madori quriyapdi, zaiflashyapdi; 3. fig 

yaqinlashmoq, qarab bormoq, yurmoq. 

décliquer 

vt lo‘kidonni tushirmoq, tepkini bosmoq. 

DÉCLIVITÉ

 

DÉCOULER

 

 

 

137 

déclivité 

nf nishablik, qiyalik, yonbag‘ ir joy. 

déclouer 

vt mixlarni sug‘irmoq. 

décocher 

vt otmoq, zarba bermoq. 

décoiffer 

I. vt sochini yozib yubormoq, sochini  to‘zg‘itmoq, hurpay tirmoq; 

décoiffer un obus, une fusée snaryad, raketaning ehtiyot qopqog‘ ini olmoq; 

II.  se  décoiffer  vpr  o‘z  sochini  to‘zg‘itmoq,  hurpaytirmoq;  hurpaymoq, 

to‘zg‘imoq (soch). 

décoincer 

vt ponani urib chiqarib olmoq, bo‘shatmoq, ochmoq. 

décolérer 

vi  jahldan  tushmoq,  g‘azab;  il  n’a  pas  décoléré  u  kun  bo‘yi 

jahldan tushmadi, g‘azablanib yurdi. 

décollage 

nm  1.  yelimdan  ko‘chirish;  2.  yerdan  uzilish,  ko‘ tarilish 

(samolyot haqida). 

décollement 

nm  ko‘chirish,  yelimdan  bo‘shatish,  keyinda  qolish, 

sudralish. 

décoller 

I.  vt  yelimdan  ko‘chirmoq,  bo‘shatmoq,  ko‘chirib  olmoq,  uzib 

olmoq, uzilmoq; décoller l’adversaire du  sol sport raqibni yerdan ko‘ tarib, 

uzib  olmoq;  II.  vi  1.  ko‘chmoq,  bo‘shamoq,  ko‘chirilmoq,  ko‘chib  ketm oq, 

uzilmoq, orqada qolmoq, sudralmoq; on ne peut pas  le faire décoller fam 

undan  qutilmaysan;  il  ne  décolle  pas  d’ici  u  bu  yerdan  hech  ko‘ngil  uzib 

ketolmayapdi; 2. havoga ko‘ tarilmoq, yerdan uzilmoq, uchmoq. 

décolleté,  ée 

I.  adj  1.  ochiq  yoqali;  2.  fam  erkin,  ozod,  mustaqil, 

bo‘shatilgan; II. nm yoqasi chuqur o‘yilgan ko‘ylak, dekolte. 

décolleter 

vt  1.  yoqasini,  bo‘ynini  yelkasini  ochmoq;  2.  ko‘ylak  yoqasini 

chuqur kesmoq; 3. techn quyma, yombining  foydali qismini ajratmoq; 4. agr 

barg, tomirlarni kesib tashlamoq. 

décolonisation 

nf milliy mustaqilligini berish, ozod qilish, erkinlik berish. 

décoloniser 

vt milliy mustaqilligini bermoq, ozod qilmoq, erkinlik bermoq. 

décolorant, ante 

I. adj rangi ketadigan,  o‘zgaradigan, o‘chadigan; II. nm  

rangini ketkizadigan dori, vosita. 

décoloration 

nf rangini ketkazish, yo‘qotish, o‘zgartirish. 

décolorer 

I. vt 1. rangini ketkizmoq,  o‘zgartirmoq,  o‘chirmoq; le soleil a 

décoloré les rideaux quyosh parda rangini o‘chirdi; 2. techn  oqartirmoq; 3. 

sochini  oqartirmoq,  rangini  ketkizmoq;  II.  se  décolorer  vpr  rangsizlanmoq, 

rangi ketmoq, o‘chmoq, yo‘qolmoq. 

décombres 

nm  pl  xaroba,  qoldiq,  siniq  parcha,  bo‘lak,  buzilgan  uy 

chiqindilari; décombres d’un empire imperiya xarobasi. 

décommander 

I.  vt  buyruqni,  buyrutmani  bekor  qilmoq,  uchrashuvni, 

taklifni yo‘q qilmoq; II. se décommander vpr fam taklifdan bosh tortmoq. 

décomposable 

adj bo‘linadigan, ajratib bo‘ladigan. 

décomposer 

I. vt 1. ajratm oq, bo‘lmoq,  bo‘lib  tashlamoq;  2. yiringlamoq, 

buzila  boshlamoq,  sasimoq,  chirimoq;  3.  fig  buzmoq,  yomon  yo‘lga 

boshlamoq, aynitmoq, ma’naviy, axloqiy buzmoq, nomusiga tegmoq; 4. gram 

tahlil qilmoq; 5. burishtirmoq, tirishtirmoq, o‘zgartirmoq, burishmoq,  tirishmoq 

(yuzini);  II.  se  décomposer  vpr  ma’naviy  buzilmoq,  razillashmoq, 

tubanlashmoq. 

décomposition 

nf  1.  qismlarga  bo‘lish,  ajratish,  parchalash,  gram  tahlil 

qilish;  2. buzilish, chirish,  iringlash, sasish; 3. fig jamiyat aynishi, buzilishi; 4. 

burishish,  tirishish,  o‘zgarish;  la  décomposition  de  ses  traits  le  trahit 

yuzining tirishishi uni sotib qo‘ydi. 

décompresser 

I.  vt  techn  gaz  bosimini  pasaytirmoq,  kamaytirmoq, 

ozaytirmoq; II. vi fam asabni bo‘shashtirmoq. 

décompression 

nf 1. gaz bosimini pasaytirish, kamaytirish, ozaytirish; 2. 

méd biron a’zoda yetishmovchilik, tansiqlik, kamlik. 

décompte 

nm  1.  olib,  ushlab  qolish,  chegirma;  2.  ixlosi  qaytish,  ko‘ngil 

sovish, qolish, umidsizlik, umidi puchga chiqish; 3. sport yutuqlar hisobi. 

décompter 

I.  vt  ushlab,  olib  qolmoq,  chegirmoq;  II.  vi  ixlosi  qaytmoq, 

ko‘ngil sovumoq, umidsizlanmoq; 3. bong (soatda) to‘g‘riligini yo‘qotmoq. 

déconcertant,  ante 

adj 

boshni 

qotiruvchi, 

o‘yga 

soluvchi, 

tashvishlantiruvchi,  shoshtiruvchi,  hayratga  soluvchi,  g‘alati,  ko‘zda 

tutilmagan, kutilmagan. 

déconfit,  ite 

adj  1.  yengilgan,  tor-mor  etilgan,  yakson  qilingan;  2.  boshi 

qotgan,  o‘yga  botgan,  hayratda  qolgan,  ajablangan,  gangib,  garang  bo‘lib, 

qiyin ahvolga tushib qolgan, hijolatda qolgan, uyalib qolgan, hijil. 

déconfiture 

nf 1. fam mag‘ lubiyat, shikast, zarba, tor-mor, barbod bo‘lish, 

muvaffaqiyatsizlik, buzilish; société en pleine déconfiture buzilgan jamiyat; 

2. xarob, xonavayron bo‘lish, qilish, sinish, mol-mulk ni yo‘qotish. 

décongestionner 

vt  1.  qon  bosimini  pasaytirmoq,  kamaytirmoq, 

tushirmoq,  qon  oqishini  susaytirmoq,  ozaytirmoq;  2.  fig  harakatni 

yengillatmoq,  qisman  ozaytirmoq,  ko‘chada  mashinalar  tiqilib  qolishini 

yo‘qotmoq;  décongestionner  la  gare  temir  yo‘l  stansiyasi  harakatini 

yengillatmoq, kamaytirmoq. 

déconnecter 

vt 1. elektr tokini uzmoq, uzib qo‘ymoq, o‘chirib qo‘ymoq; 2. 

ajratmoq, ajratib qo‘ymoq, bo‘lmoq, bo‘lib qo‘ymoq. 

déconner 

vi  fam  ahmoqona  gaplarni  gapirmoq,  ahmaqona  ishlarni 

qilmoq, ahmoqlik qilmoq. 

déconseiller 

vt  fikirdan,  niyatdan,  shahdidan  aynitm oq,  maslahat  berib 

qaytarmoq,  qaytishga  ko‘ndirmoq,  rozi  qilmoq,  ko‘nglini  sovitmoq,  ixlosini 

qaytarmoq, havsalasini pir qilmoq, qiziqishini so‘ndirmoq. 

déconsidérer 

I.  vt  hurmatsizlantirmoq,  obro‘sini  to‘kmoq;  II.  se 

déconsidérer  vpr  hurmatsizlanmoq,  obro‘si  to‘kilmoq,  sharmanda  bo‘lmoq, 

obro‘sizlanmoq. 

décontenancer 

I.  vt  1.  hijolat  qilmoq,  uyaltirmoq,  hijolatga,  uyatga 

qo‘ymoq,  sarosimaga  solmoq,  dovdiratmoq,  esankiratmoq;  II.  se 

décontenancer  vpr  esankiratmoq,  dovdiratmoq,  uyalmoq,  hijolat  bo‘lmoq, 

o‘zini yo‘qotib qo‘ymoq; il se décontenance facilement u  tez o‘zini yo‘qotib 

qo‘yadi. 

décontracter 

vt  1.  mushaklarni  bo‘shashatirmoq,  zaiflashtirmoq;  2.  se 

décontracter o‘zini bo‘sh tutmoq, bo‘shashmoq. 

décontraction 

nf  1.  beg‘amlik,  beparvolik,  betashvishlik;  2.  mushaklarni 

bo‘shashtirish. 

déconvenue 

nf  omadsizlik,  muvoffaqiyatsizlik,  ishi  o‘ngidan  kelmaslik, 

ixlosi  qaytish,  umidsizlik,  ko‘ngil  sovish,  qolish,  kamsitish;  éprouver  une 

grande déconvenue noqulaylik his etmoq. 

décor 

nm  bezash,  bezak,  zeb-ziynat,  pardoz,  pardoz-andoz  qilish, 

oynaga  solish,  ko‘z-ko‘z  qilish;  tout  cela  n’est  qu’un  décor  bu  hammasi 

yuzaki, soxta. 

décorateur,  trice 

I.  n  bezakchi,  bezovchi  rassom,  usta;  II.  adj  peintre 

décorateur bezovchi rassom. 

décoratif, ive 

1. bezaydigan, bezovchi, zeb-ziynat; 2. savlat,  fayz berish 

uchun  qilingan;  arts  décoratifs  ziynatli  san’at,  amaliy,  badiiy  san’at; 

personnage décoratif fam ko‘zga ko‘ringan, mo‘tabar shaxs. 

décoration 

nf  1.  bezak,  bezash,  zeb-ziynatlash,  pardozlash,  yasatish, 

bisot,  kiyim-kechak,  libos;  décoration  intérieure  ichki  libos;  décoration 

architecturale  binokorlik  bezashi;  2.  (teatrda)  saxnani  bezash,  pardozlash; 

3.  mukofot,  nishon,  bezak,  medall,  belgi;  décerner  une  décoration  à  qqn 

mukofotlamoq, nishon bermoq. 

décorer 

I.  vt  1.  bezamoq,  yasatmoq,  pardozlamoq,  oro  bermoq,  fayzli 

qilmoq;  2.  mukofotlamoq,  mukofot,  orden,  nishon  bermoq;  3.  muborakbod 

qilmoq,  nishonlamoq,  tabriklamoq;  II.  se décorer (de qqch) vpr  bezanmoq, 

yasanmoq. 

décorticage 

nm  po‘stloq,  po‘st,  qobiqni  olib  tashlash,  oqlash; 

décorticage du riz sholi oqlash. 

décortiquer 

vt  1.  daraxt,  don,  meva  po‘stlog‘ ini,  qobig‘ini  archimoq, 

archib  olmoq,  tozalamoq,  oqlamoq;  2.  fig  po‘st  tashlamoq,  po‘sti  tushmoq, 

sho‘rlamoq, ko‘chmoq, po‘sti ko‘chib tushmoq. 

décorum 

nm  yuzaki  odamgarchilik,  sipogarchilik,  yuzaki  odob;  garder, 

sauver,  observer  le  décorum  yuzaki  odobgarchilik  qilmoq;  pour  le 

décorum xo‘ja ko‘rsinga, yuzaki, odob yuzasidan. 

découcher 

vi  uydan  boshqa  joyda  uxlab  qolmoq,  tunni  boshqa  yerda 

o‘tkazmoq, boshqa yerda tunamoq, tunab qolmoq. 

découdre 

I. vt so‘kmoq, so‘tmoq, so‘kib, so‘ tib olmoq (chokidan); yormoq, 

kesmoq (qornini); II. vi en découdre mushtlashmoq, mushtlashishga o‘ tmoq, 

do‘pposlashmoq;  II.  se  découdre  so‘kilmoq,  yorilmoq,  so‘ tilmoq;  fig  buzila 

boshlamoq, ayniy boshlamoq. 

découler 

vi 1. tomchilamoq, tomchilab, oqib chiqib turmoq, oqib chiqmoq; 

oz-oz  oqmoq;  2.  fig  kelib  chiqmoq,  sodir  bo‘lmoq,  yuzaga  kelmoq,  oqibati, 

natijasi bo‘lmoq. 

DÉCOUPAGE

 

DÉDIT

 

 

 

138 

découpage 

nm  1.  qirqish,  kesish,  tilish,  qiyish,  tana,  gavdani  bo‘lish, 

chopish, maydalash; découpage électoral saylash, chegarasini aniqlash; 2. 

techn taxta kesish, tilish, teshish, teshik qilish. 

découper 

I.  vt  1.  qirqmoq,  kesmoq,  tilmoq,  tilimlamoq,  qiymoq;  (tanani) 

maydalamoq;  2.  bichmoq;  II.  se  découper  vpr  1.  kesilmoq,  qirqilmoq, 

to‘g‘ramoq,  tilinmoq,  qirqib  qismlarga  ajratilmoq;  2.  orqada  ko‘rinib  ajralib 

turmoq, uzoqdan ko‘rinib turmoq; 3. topmoq, topilib qolmoq. 

découplé,  ée 

adj  1.  kelishgan,  xushbichim;  qaddi-qomati,  bo‘y-basti 

yaxshi;  bien  découplé  zuvalasi  pishiq;  2.  epchil,  chaqqon;  un  garçon 

découplé chaqqon bola; 3. juftidan ajratilgan. 

découpure 

nf 1. kesik, tilik, qiyiq, qirqim, qiyqim; 2. kesib yasalgan shakl, 

haykal,  tasvir;  3.  kesib,  qirqib,  o‘yib  olish;  4.  qirqilgan,  qiymalangan 

qirg‘oqlar; 5. milklari, g‘udurlari (metall). 

décourageant,  ante 

adj  sarosimaga  tushuvchi,  esankiratadigan, 

dovdiratib, gangitib qo‘yadigan. 

découragement 

nm  ma’yuslik,  g‘amginlik,  umidsizlik,  inqiroz,  tanazzul, 

tushkunlik (ruhiy); tomber dans le découragement umidsizlikka tushmoq. 

décourager 

I.  vt  1.  esankiratmoq,  dovdiratmoq,  gangitmoq,  sarosimaga 

tushirmoq,  solmoq,  ma’yuslantirmoq,  umidsizlantirmoq;  2.  zarda  qilmoq, 

yo‘qotmoq,  qayd  qilib  qo‘ymoq;  II.  se  décourager  vpr  ruhiy  tushkunlikka 

tushmoq, inqiroz, tanazzulga uchramoq, noumid bo‘ lmoq. 

décousu,  ue 

I.  adj  1.  so‘kilgan,  so‘ tilgan,  choki  yozilgan;  2.  aloqasiz, 

bog‘lanmagan  (gapda);  uzik-yuluq,  qisqa-qisqa  (bo‘g‘inda);  3.  tarqoq, 

uyushmagan, bosh-boshdoq, poyma-poy, nomuvofiq, muvofiqlashtirilmagan, 

moslashmagan;  II.  nm  aloqasizligi,  bog‘lanmaganligi,  poyma-poylik 

(gapning); tarqoqlik (bo‘g‘inda). 

découvert

1

,  erte 

adj  ochiq,  ochiq  qolgan,  yopiq  emas,  yopilmagan, 

himoyasiz qoldirilgan; tête découverte yalangbosh. 

découvert

2

 

nm  1.  yalang,  qo‘riq  yer,  yaylov;  2.  fin  hisobdagi  kamomad, 

qarz. 

découvert

3

  (à)

  loc  adv  yashirmasdan,  ochiqdan-ochiq,  ochiqchsiga, 

oshkora  suratda,  ro‘yi-rost,  himoyasiz,  pana  joysiz;  crédit  à  découvert 

ta’minotsiz qarz. 

découverte 

nf  1.  ochish,  kashfiyot,  kashf  qilish,  ixtiro;  les  grandes 

découvertes  buyuk  kashfiyotlar;  à  la  découverte  qidirib,  axtarib;  2.  harbiy 

qidiruv, razvedka; aller à la découverte  harbiy qidiruvga  bormoq;  3.  jinoyat 

qidiruv idorasi. 

découvreur 

nm birinchi kashfiyotchi, ixtirochi, kashf, ixtiro qiluvchi, olim. 

découvrir 

I. vt  1.  ochmoq,  ochib  qo‘ymoq,  ustini  ochiq  qoldirmoq,  ochib 

tashlamoq,  yalang‘ochlamoq,  ochib  ko‘rsatmoq,  himoyasiz  qoldirmoq; 

découvrir une pièce donalarni ochib qo‘ymoq (shahmatda); découvrir son 

flanc yonboshini himoyasiz  qoldirmoq; découvrir son jeu maqsadini ochib 

bildirmoq; 2.  fig ko‘rmoq,  topmoq,  topib  olmoq; découvrir le pot aux roses 

sirini bilib olmoq,  tagiga yetmoq; 3. kashf, ixtiro qilmoq, ochmoq,  topmoq; II. 

vi  tan  olmoq,  tavba  qilmoq,  bo‘yniga  olmoq;  III.  se  découvrir  vpr  1. 

ko‘rinmoq,  ochilmoq,  kashf  qilinmoq,  topilmoq;  2.  boshini  yalang‘ochlamoq, 

bosh  kiyimini  olmoq;  3.  namoyon  bo‘lmoq;  ko‘z-ko‘z  qilmoq,  ochib 

ko‘rsatmoq;  4.  ishonmoq,  inonmoq,  yuragini,  qalbini  ochmoq,  ochib 

tashlamoq; 5. tanishmoq, bir-birini bilib, tanib olmoq. 

décrassage 

nm tozalash, toza qilish, yuvib, artib toza qilish. 

décrasser 

vt  yuvmoq,  tozalamoq,  yuvib,  artib  toza  qilmoq,  kirini  olib 

tashlamoq. 

décrépir 

vt  ko‘chirib,  ajratib,  sindirib  olmoq,  suvoqni  qirib,  qirtishlab  olib 

tashlamoq. 

décrépit,  ite 

adj  qartaygan,  qarib  kuch-quvvatdan  qolgan,  munkillagan, 

qarigan, qari. 

décrépitude 

nf  1.  qartaygan,  kuch-quvvatdan  qolganlik,  munkillaganlik, 

sharti  ketib  parti  qolganlik,  zaiflik;  2.  fig  chirish,  chiriy  boshlash,  inqiroz, 

tanazzul, pasayish, tushib ketish. 

décret 

nm qonun kuchiga ega  bo‘lgan qaror,  farmoyish,  farmon, buyruq, 

ko‘rsatma; décret d’administration publique hukumat  farmoni; d’après le 

décret qarorga binoan. 

décréter 

vt  1.  qonunlashtirmoq,  qonun  kuchiga  kiritmoq,  qaror  qilmoq, 

qaror qabul qilmoq, farmon, buyruq chiqarmoq, buyurmoq; décréter la grève 

ish  tashlash e’lon qilmoq; décréter qqn de prise de  corps qamash haqida 

farmon chiqarmoq; 2. qo‘ l, rezolusiya qo‘ymoq. 

décrire 

vt 1. tasvir,  tavsif,  ta’riflamoq, bayon qilmoq, badiiy ifodalamoq; 2. 

izdan yurmoq, chiziq bo‘ylab yurmoq. 

décrochage 

nm  1.  ilgakdan  chiqarish,  bo‘shatish,  uzish,  ajratish;  2. 

dushmandan uzoqlashish, ajralib ketish; 3. asboblarni nomuvofiqlashtirish; 4. 

tok oqimining uzib qo‘yilishi. 

décrocher 

I.  vt  1.  ilgakdan  chiqarmoq,  bo‘shatmoq,  uzmoq,  ajratmoq, 

yulib  olmoq;  décrocher  un  tableau  devordan  rasmni  chiqarib  olmoq; 

décrocher  l’écouteur,  décrocher  le  récepteur  telefonni  ilgagidan  olmoq; 

mâchoire  décrochée  osilgan  jag‘;  décrocher  la  première  place  birinchi 

o‘ringa chiqmoq;  2.  jangdan chiqarmoq;  II.  se décrocher vpr uzilib  qolmoq, 

ajralmoq; chekinmoq (raqibdan); 4. bir paytda sodir bo‘lmaslik (elektrda). 

décrochez-moi-ça 

nm inv fam kiyilgan, eskirgan kiyim do‘koni. 

décroiser 

vt  oyoqlarini,  qo‘llarini  chalkashtirishdan  olmoq,  tushirmoq, 

chiqarmoq, ajratmoq. 

décroissance 

nf kamayish, ozayish, kamomad, kamaytirish, pasaytirish, 

sekinlatish,  kichraytirish;  décroissance  de  la  mortalité  o‘ limni  qisqartirish; 

aller en décroissance pasaymoq. 

décroissant, ante 

adj pasayuvchi, kamayuvchi, past, o‘smaydigan. 

décroître 

vi  pasaymoq,  kichraymoq,  kamaymoq,  zaiflashmoq,  o‘sishdan 

to‘xtamoq, qaytmoq; la fièvre décroît isitm a pasaydi. 

décrotter 

vt  qorishmani  tozalamoq,  eski  qorishmani  olib  tashlamoq 

(g‘ishtdan, tosh-taxtadan). 

décrottoir 

nm oyoq kiyimni loydan tozalovchi cho‘ tka. 

décrypter 

vt shifrlarni ochmoq. 

déçu,  ue 

adj  1.  hafsalasi  pir  bo‘lgan,  umidsizlangan,  ixlosi  qaytgan;  2. 

ro‘yobga chiqmagan, amalga  oshmagan;  espoir déçu ro‘yobga chiqmagan, 

puchga chiqqan umidlar. 

déculotter 

I.  vt  ishtonini,  shimini  yechmoq,  tushirmoq;  II.  se  déculotter 

vpr o‘z ishtonini, shimini yechmoq, yechinmoq; fam yutqizmoq, mag‘lubiyatga 

uchramoq. 

décupler 

I.  vt  o‘n  hissa  oshirmoq,  orttirmoq;  ko‘paytirmoq,  ancha 

oshirmoq; décupler les forces urinishini, kuchini ancha oshirmoq;  II. vi o‘n 

hissa oshib ketmoq, oshmoq, orttirmoq. 

dédaignable 

adj nafratga loyiq, jirkanch. 

dédaigner 

vt 1. iltifotsizlik ko‘rsatmoq, nafratlanmoq, mensimay qaramoq, 

balanddan  kelmoq,  jirkanmoq,  hazar  qilmoq;  2.  iltifotsizlik  qilmoq,  noloyiq 

topmoq, nomunosib ko‘rmoq. 

dédaigneusement 

adv  mensimay,  iltifotsizlik,  hurmatsizlik  bilan, 

kamsitib, dabdaba bilan, balandparvoz, olib qochib, dabdabali qilib. 

dédaigneux, euse 

I. adj mensimaydigan, iltifotsizlik, kalondimog‘ lik bilan 

qilinadigan,  iltifotsiz,  nazar-pisand  qilmaydigan,  beparvo;  II.  n  kibri-havosi, 

dimog‘i  baland  odam,  kekkaygan,  mutakabbir,  kalondimog‘  odam,  xotin; 

faire  le  dédaigneux  kekkaymoq,  gerdaymoq,  kerilmoq,  mag‘rurlanmoq, 

bosar-tusarini bilmay qolmoq, g‘ururlana, gerdaya boshlamoq. 

dédain 

nm  mensimaslik,  iltifotsizlik,  nazarga  ilmaslik,  pisand  qilmaslik, 

kalondiog‘lik, nafratlanish, jirkanish, nazar-pisand qilmaslik. 

dédale 

nm  labirint  (xonalari  chalkash  yo‘llar  bilan  tutashgan  bino), 

chalkash, yo‘l, ko‘cha, boshi ketini bilib bo‘lmaydigan narsa. 

dedans 

I.  adv  1.  ichkarida,  ichkariga;  2.  ichkari;  donner  dedans  qo‘lga 

tushmoq;  mettre  qqn  dedans  fam  qamamoq,  qamoqqa  solmoq;  aldamoq, 

ahmoq qilmoq; loc adv par dedans (de) orqali, ichidan, orasidan; là-dedans 

bu  joy,  yerga;  être  tout  en  dedans  yashirmoq,  bekitmoq;  II.  nm  ich,  ichki 

bo‘shliq, ichkari joy; loc adv au dedans ichkarisida, ichida. 

dédicace 

nf kitobdagi bag‘ishlov. 

dédicacer 

vt kitobni birovga bag‘ishlamoq. 

dédier 

vt (à qqn) kimgadir bag‘ishlamoq, yozib bermoq. 

dédire  (se) 

vpr  va’dasining  ustidan  chiqmaslik,  vafosizlik  qilmoq, 

va’dasidan,  so‘zidan  qaytmoq,  tonmoq;  inkor  qilmoq,  kechmoq,  voz 

kechmoq, yuz o‘girmoq. 

dédit 

nm 1. so‘zidan qaytish, so‘zida  turmaslik, lafzsizlik, rad qilish, bosh 

tortish,  inkor  etish,  kechish,  voz  kechish;  2.  qat’iyatsizlik,  chekinish,  orqaga 

qaytish, aynish, chetga chiqish, voz kechish uchun to‘langan haq. 

DÉDOMMAGEMENT

 

DÉFENSE

 

 

 

139 

dédommagement 

nm zarar o‘rnini to‘ldirishi, tovon, badol, muzd, haq. 

dédommager 

vt  zarar  o‘rnini  to‘ldirmoq,  tovon,  badal,  muzd,  haq 

to‘lamoq. 

dédouaner 

vt 1. boj to‘loviga qarab yukni bermoq, bojxona tamg‘asini olib 

tashlamoq;  2.  fig  yoqlamoq,  yoniga  tushib  himoya  qilmoq,  saqlab  qolmoq, 

oqlamoq, shon-sharafini, obro‘sini tiklamoq. 

dédoublement 

nm  ikkiga  bo‘lish,  ajratish,  ikkita  bo‘lish;  dédoublement 

de la personnalité shaxsning ikkilanishi. 

dédoubler 

vt ikkiga bo‘lmoq, ajratmoq, ikkita qilmoq. 

déductible 

adj pulga aylanadigan, aylantirsa bo‘ladigan. 

déduction 

nf 1. bo‘lib chiqarish, chegirma, chegirib ushlab qolish, ayirish, 

olish, chiqarib  tashlash; déduction faite de chiqarib  tashlagandan keyin; 2. 

xulosa, muayan bir fikrga kelish, to‘ri xulosa chiqarish. 

déduire 

vt  1.  ajratmoq,  olmoq,  ushlab  qolmoq,  chiqarib  tashlamoq;  2. 

xulosa qilmoq, muayan bir fikrga kelmoq, to‘g‘ri xulosa chiqarmoq. 

déesse 

nf ma’buda, iloha, ayol xudo. 

de facto 

loc adv aslida, haqiqatan, amalda, haqiqatda. 

défaillance 

nf  1.  birdan  kuchsizlashish,  zaiflashish,  yomon  ahvolga 

tushish,  kuchsizlik,  zaiflik,  nimjonlik,  madorsizlik,  kamquvvatlik,  ojizlik, 

bemajollik,  hushidan  ketish,  behushlik,  behush  bo‘lib  qolish;  tomber  en 

défaillance  behush  bo‘lib  yiqilmoq;  les  pires  défaillances  so‘ngi  zaifligini 

namoyon  qilish;  2.  ruhiy  tushkunlik,  tushkun  kayfiyat,  tushkunlik  kayfiyati, 

umidsizlik,  tanazzul,  inqiroz;  3.  olib  borish,  yo‘q  bo‘ lib  borish,  qirilib  ketish, 

so‘lish,  kuch-quvvatdan  qolish;  4.  yetishmaslik,  yetishmovchilik,  tanqislik, 

kamchillik,  muhtojlik,  yo‘qlik,  nochorlik;  défaillance  momentanée  de  la 

mémoire vaqtincha xotira, es, hush yo‘qotish; 5. izchil emaslik, qat’iyatsizlik, 

mantiqsizlik, tuturuqsizlik; sans défaillance izchillik bilan, mantiqiy ravishda, 

qat’iylik bilan; 6. buzilish, ishdan chiqish, sinish,  uzilish, qolish,  qolib ketish; 

défaillances administratives ma’muriy kelishmovchiliklar, ixtiloflar. 

défaillant, 

ante 

adj 

1. 

zaiflashuvchi, 

bo‘shashuvchi, 

darmonsizlantiruvchi,  charchatadigan,  kuch-quvvatdan  qolgan,  bequvvat, 

bedarmon, kuchsiz,  darmonsiz, zaif,  notovon;  2. zaiflashgan, kuchi, darmoni 

ketgan,  to‘la  qiymatga  ega  bo‘lmagan,  ijobiy  xislatlari  yetarli  bo‘lmagan, 

noraso, sifatsiz, past; 3. (à) kelmagan, hozir bo‘lmagan, yo‘q bo‘lgan; témoin 

défaillant  dr  sudga  kelmagan,  sudda  hozir  bo‘lmagan,  yo‘q  guvoh;  4.  o‘lib, 

qirilib,  yo‘q  bo‘ lib  borayotgan,  o‘chib  borayotgan,  umri  tugab  borayotgan, 

qarib-qartayib qolgan. 

défaillir 

vi  1.  kam  bo‘lmoq,  yo‘q  bo‘lmoq;  2.  zaiflashmoq,  bo‘shashmoq, 

kuch-quvvatdan qolib bormoq; holi-joni qolmay charchamoq, tinkasi qurimoq, 

sulaymoq,  loxas  bo‘lmoq,  hushidan,  o‘zidan  ketib  qolmoq;  3.  irodasizlik 

qilmoq,  o‘zini  oldirmoq,  kuchi  ketmoq;  4.  o‘lib,  qirilib,  yo‘q  bo‘lib  bormoq, 

o‘chmoq, o‘chib bormoq, umri tugab bormoq. 

défaire 

I.  vt  1.  buzmoq,  yiqitmoq,  qulatmoq,  vayron  qilmoq;  faire  et 

défaire  barpo  qilmoq  va  vayron  qilmoq;  2.  ajratmoq,  ayrimoq,  ishdan 

qoldirmoq,  qo‘ymoq,  alahsitmoq,  yechmoq,  bo‘shatmoq,  yechib,  bo‘shatib 

yubormoq,  imkon  bermoq,  sharoit  yaratmoq;  défaire  les  draps  to‘shak 

solmoq,  joy  hozilamoq  (yotish  uchun);  3.  yozmoq,  tortib  chuvatm oq, 

so‘kmoq,  so‘tmoq  (chokidan);  4.  to‘zg‘itmoq,  to‘zitmoq,  hurpaytirmoq 

(sochni); 5. (de qqch) bo‘shatmoq, qo‘yib, bo‘shatib yubormoq, ozod qilmoq, 

qutqarmoq,  xolos  qilmoq,  saqlab  qolmoq;  6.  ozmoq,  oriqlatmoq,  darmonini