Ot so`z turkumi (le Nom ou le Substantif)
Ceci endi aytiladigan, cela
Download 0.51 Mb.
|
Grammatika bilan ham tanishing
Ceci endi aytiladigan, cela esa aytib bo`lingan fikrni ifodalaydi: Retenez ceci: je ne vous aiderai plus. Je ne vous aiderai plus, retenez cela.
“ça” olmoshi cela ning qisqargan shakli bo`lib, ko`pincha og`zaki nutqda ishlatiladi. Ushbu olmosh vositasida tuzilga quyidagi jumlalar og`zaki nutqda keng qo`llaniladi: Comment ça va? – Ishlar qalay? Qu`est-ce que c`est que ça? – Bu nima? C`est ça. – Ha,shunday. Ça ne se fait pas. – Bunaqasi ketmaydi. Ça se dit. – Shunaqa deyishadi. Ça ne fait rien. – Hechqisi yo`q. Comme ça. – Shunday Comme si, comme ça. – Yomon emas. si + adjectif + que ça – shunchalik Est-il si fort que ça? – U shunchalik kuchlimi? Il ne manquait plus que ça! – Shu yetmay turuvdi! Egalik olmoshlari (Pronoms possessifs)
Fransuz tilida egalik olmoshlari egalik sifatlari bilan qo`llangan otlar o`rnida ishlatiladi. Ular le, la, les aniq artikllari va mien, tien, … urg`uli egalik sifatlari bilan hosil qilinadi: - C’est ton manteau? – Oui, c’est le mien. (= c’est mon manteau) Egalik olmoshlari shaxsda, rodda va sonda o`zgaradi. Son livre est sur le pupitre et le mien est dans la serviette -Uning kitobi partaning ustida,meniki esa portfelda. Sa soeur va à école,mais la mienne fait déjà ses études à l’Institut. -Uning singlisi maktabda o’qiydi, meniki esa Institutda o’qiydi. Eslatma; Egalik olmoshlari tarkibidagi le va les artikllari à va de predloglari bilan tutash artikl hosil qiladi: à+le=au mien de+le=du mien à+les=aux miens de +les= des miens Je te parlerai de mon voyage (de mes vacances) et toi, tu me parleras du tien ( des tiennes). Vous pensez à votre avenir et ils pensent au leur. Le maître est content de mon travail et du sien. - O’qituvchi mening va o’zining ishidan xursand. So`roq olmoshlari (Pronoms interrogatifs) Fransuz tilida so`roq olmoshlari shaklan 2 xil bo`ladi: oddiy so`roq olmoshlari va murakkab so`roq olmoshlari. Oddiy so`roq olmoshlari “qui”, “que”, “quoi”. Qui so`roq olmoshi “kim” ma`nosini anglatgan holda faqat shaxs otlari uchun ishlatiladi: Qui connaît cet homme? – Kim bu odamni taniydi? (ega). Qui êtes-vous? – Siz kimsiz? (ot-kesim). Qui cherchez-vous? – Siz kimni qidiryapsiz? (vositasiz to`ldiruvchi). A qui pensez-vous? – Kim haqida o`ylayapsiz? Predlogli to`ldiruvchi Chez qui allez-vous? – Kimnikiga boryapsiz? Que so`roq olmoshi faqat narsa-buyum otlari uchun ishlatiladi: Que cherchez-vous? – Siz nimani qidiryapsiz? (vositasiz to`ldiruvchi). Qu`y a-t-il sur ce rayon? – Bu tokchada nima bor? (shaxssiz fe`lning to`ldiruvchisi) Q uoi so`roq olmoshi faqat narsa-buyum otlari uchun ishlatiladi: À quoi pensez-vous? – Siz nima haqida o`ylayapsiz? Predlogli to`ldiruvchi De quoi parlez-vous? – Siz nima haqida gapiryapsiz? So`roq olmoshlari va so`roq so`z birikmalar jadvali
Eslatma: 1.Qui va qui est-ce qui so`roq olmoshlari bilan boshlangan gaplarda fe`l 3-shaxs birlikda tuslanadi: Qui vous l`a dit? – Sizga buni kim aytdi? 2.To`ldiruvchi qui bilan boshlangan so`roq gapning egasi ot bilan ifodalangan bo`lsa, murakkab inversiya qilinadi: Qui cherche ce garçon? – Kim bu bolani qidiryapti? Qui ce garçon cherche-t-il? – Bu bola kimni qidiryapti? 3.Agar so`roq gap est-ce que bilan tuzilgan bo`lsa, inversiya qilinmaydi: Qui est-ce que ce garçon cherche? – Bu bola kimni qidiryapti? 4. qui est-ce que, qui est-ce qui,… bilan tuzilgan so`roq gaplar og`zaki nutqda tez-tez uchraydi. Murakkab so`roq olmoshi “lequel”
“Lequel” murakkab so`roq olmoshi o`zbek tiliga qaysi so`zi bilan tarjima qilinadi. U aniq artiklar va quel so`roq olmoshining birikishidan hosil bo`lgan. Lequel so`roq olmoshi ikki yoki undan ortiq predmetdan biriniko`rsatish maqsadida ishlatiladi: Lequel de ces livres est à vous? Bu kitoblardan qaysi biri sizniki? Je voudrais prendre une de ces pommes. – Laquelle? Men bu olmalardan birini olmoqchiman. – Qaysini? Eslatma: Murakkab so`roq olmoshlari de va à predloglari bilan tutashadi: Auquel de vos camarades voulez-vous donner ces billets? Duquel de vos élèves êtes-vous surtout mécontent? Noaniq olmoshlar (Pronoms indéfinis)
Aucun faqat birlikda ne bilan ishlatiladigan olmoshdir. Shuningdek, u ne...plus, ne...encore, ne...jamais bilan ham qo’llanadi. Ushbu olmosh inkor gaplarda ishlatilganda ikkinchi inkor yuklamasi (pas, point) ishlatilmaydi. Ko`pincha bu olmosh o`zidan keyin de predlogini talab qiladi: Aucun d`eux n`a pu nous renseigner. – Ulardan hech biri bizga hech narsani tushuntira olmadi. 2. Autre noaniq olmoshi doim artikl bilan ishlatiladi: a.Un autre so`zi boshqa kishi deb tarjima qilinadi, masalan: Cédez votre tour à un autre. – Navbatingizni boshqa kishiga bo`shatib bering. b. L`autre so`zi l`un olmoshi bilan ishlatilganda boshqasi, ikkinchisi deb tarjima qilinadi: Il a deux sœurs dont l`une est sa cadette et l`autre son aînée. c. L`un l`autre (ko`plikda les uns les autres) o`zbek tiliga bir-biri deb tarjima qilinadi: Ils aident l`un l`autre. – Ular bir-biriga yordam berishadi. Ils se moquent l`un de l`autre. – Ular bir-biridan kulishadi. 3. Certains ko’plikdagi miqdori noma’lum predmetni ifodalaydi : Parmi les salariés de cette entreprise, certains sont employés à mi-temps, d’autres à plein temps. 4. Chacun birlikdagi noaniq olmosh. Cet artisan fabrique de très jolies poteries ; chacune est décorée d’un motif particuier et elles coûtent moins 50 euros chacune. 5. Même noaniq olmoshi artikl bilan ishlatiladi: Quelles fautes as-tu faites? – Toujours les mêmes, celles de la concordance des temps. 6. Nul birlikdagi noaniq olmosh, doim ne bilan ishlatiladi. Download 0.51 Mb. Do'stlaringiz bilan baham: |
Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling
ma'muriyatiga murojaat qiling