Institut français d’Études sur l’asie centrale

 nm gilos likyor. 

guignon

  nm  fam  muvaffaqiyatsizlik,  ishi  o‘ngmaslik,  omadsizlik,  sira 

omadi yurishmaslik. 

guillemet

  nm  qo‘shtirnoq;  ouvrir  les  guillemets  qo‘shtirnoq  ochmoq; 

fermer  les  guillemets  qo‘shtirnoq  yopmoq;  mettre  entre  guillemets 

qo‘shtirnoq ichiga olmoq. 

guilleret,  ette

  adj  shod,  xursand,  vaqti,  kayfi,  dimog‘i  chog‘,  quvnoq, 

xushchaqchaq, ochiq, sho‘x, o‘ynoqi, yengiltak. 

guillocher

 vt naqshlar bilan bezamoq, naqsh solmoq. 

guillocheur

 nm naqqosh, bezakchi, naqshchi, hunarmand. 

guillotine

 nf bosh oladigan, kesadigan jodi, gilotina. 

guillotiner

 vt jodi bilan boshini kesmoq. 

guimauve

 nf bot gulxayri, tugmagul, tugmachagul. 

guimbarde

 nf 1. vx yuk arava, soyabon arava; 2. eski, shaloq mashina. 

guimpe

  nf  1.  ko‘krakpech,  ko‘krak  fartugi,  oshxo‘rak;  2.  ko‘ylakning 

qadama ko‘krak qismi. 

GUINCHER

 

HAINE

 

 

 

257 

guincher

 vi fam raqsga tushmoq, o‘ynamoq. 

guindé,  ée

  adj  1.  sun’iy,  yasama,  zo‘rma-zo‘raki,  nosamim iy,  rasmiy, 

jiddiy,  o‘ taketgan  rasmiyatchi,  rasmiyatparast,  o‘ziga  bino  qo‘ygan, 

gerdaygan;  2.  g‘ayritabiiy,  bejamdor,  tam taroq,  balandparvoz,  dabdabali, 

serhasham;  3.  g‘o‘daygan,  beo‘xshov,  beso‘naqay,  qisilib,  siqilib  qolgan 

(kiyimlarida). 

guindeau

 nm kema langarini ko‘ tarib-tushirib turuvchi chig‘ir. 

guinder

 I. vt 1. ko‘tarmoq, balandga olib chiqmoq (biror uskuna, mashina 

bilan); 2. dabdabali  tus  bermoq (so‘z, nutq, ko‘rinish, yurish-turishga); II.  se 

guinder vpr o‘zini katta tutmoq, gerdaymoq, kekkaymoq, kibrlanmoq, kattalik 

qilmoq, g‘o‘daymoq. 

guingois

  nm  de  guingois  loc  adv  qiyalab,  qiyamasiga,  qiyshiq,  qing‘ir, 

egri-bugri,  yoniga,  yon  tomoniga;  une  maison  de  guingois  yoniga 

qiyshaygan uy. 

guinguette

 nf kichkina qovoqxona, mayxona, restorancha. 

guipure

 nf bo‘rtma gazmol, qavariq to‘r, to‘r kashta. 

guirlande

 nf gul,  har xil bezaklar, yangi yilda  bezash uchun (bayroqcha, 

qog‘oz o‘yinchoqlar). 

guise

  nf  à  ma,  ta,  sa  guise  xohlagancha,  istagancha;  en  guise  de  loc 

prép o‘rniga, xuddi. 

guitare

 nf gitara (cholg‘u asbobi). 

guitariste

 nm gitara chaluvchi, chertuvchi. 

gymnase

 nm 1. gimnaziya zali; 2. gimnaziya. 

gymnaste

 nm gimnastikachi (o‘qituvchisi, shogirdi). 

gymnastique

 I. adj gimnastikaga  oid; II. nf gimnastika; la gymnastique 

aux  agrès  snariyadlarda  gimnastika;  la  gymnastique  artistique  badiiy 

gimnastika. 

gymnospermes

  nf  pl  bot  yalong‘och,  ochiq  urug‘lilar,  urug‘i  ochiq 

o‘simliklar. 

gynécée

  nm  1.  hist  xotinlar  xonasi  (greklarda),  fohishaxona,  haram, 

haramxona; 2. bot urug‘chi, onalik. 

gynécologie

  nf  méd  ginekologiya  (xotin-qizlar  organizmining  o‘ziga  xos 

anatomik-fiziologik xususiyatlarini hamda  ularning jinsiy a’zolari kasalliklarini 

o‘rganuvchi tibbiyot sohasi). 

gynécologique

 adj ginekologiyaga oid. 

gynécologue

 ou gynécologiste n ginekologiya mutaxassisi, ginekolog. 

gypaète

 nm soqolli boltayutar. 

gypse

 nm gips, qurilish materiali. 

gyrophare

 nm politsiyachi mashinasi ustiga qo‘yilgan chiroq, fonus. 

gyroscope

 nm giroskop. 

gyroscopique

 adj giroskopik, giroskopga oid. 

 

 

 

 

H 

H

1

, h

 nm inv fransuz alifbosining sakkizinchi harfi. 

h

2

  abrév  (hydrogène)  vodorodning  kimyoviy  belgisi;  bombe  H  vodorod 

bombasi. 

ha

1

 

nm ga (gektarning belgisi), voir hectare. 

ha

2

 1. intj a! ha! ha! ha que c’est drôle! Ha! Ha! Bu qanday kulgili! 

habile

  I.  adj  mohir,  mahoratli,  ustasi  farang,  epchil,  chaqqon,  abjir, 

chapdast,  tez,  uquvli, uddaburo; des  mains habiles mohir, epchil qo‘llar; II. 

n olg‘ir, uddaburo, yulduzni benarvon uradigan. 

habilement

 adv epchillik, chaqqonlik bilan, mohirona, ustalik bilan. 

habileté

  nf  epchillik,  chaqqonlik,  abjirlik,  chapdastlik,  ustalik,  mahorat, 

uddaburolik. 

habiliter

  vt  kuchga  kirmoq,  qonuniylashmoq,  vakolat  bermoq;  être 

habilité huquqqa ega bo‘lmoq, huquqli bo‘lmoq. 

habillage

 nm kiyinish. 

habillé,  ée

  adj  yaxshi  kiyingan,  tantanali,  dabdabali,  bayramona,  zebo, 

bashang, orasta, xushbichim, kelishgan; une robe habillée bayram libosi. 

habillement

 nm 1. kiyinish, kiyintirish; 2. kiyim, libos, kiyim-kechak. 

habiller

 I. vt 1. kiyintirmoq; ust-bosh olib bermoq; habiller en -ga o‘xshab 

kiyintirmoq;  2.  kiyim-kechak  bilan  ta’minlamoq;  3.  kiyim-kechak  tikmoq;  4. 

yarashmoq; cette robe vous habille  à ravir bu ko‘ylak sizga yarashibdi; II. 

s’habiller vpr kiyinmoq. 

habilleur, euse

 n th yasantiruvchi, liboslar ustasi. 

habit

  nm  pl  kiyim,  kiyim-bosh,  ust-bosh,  libos,  sarpo;  un  habit  de 

cérémonie  frak;  ôter  ses  habits  yechinmoq;  l’habit  ne  fait  pas  le  moine 

kiyimiga qarab baho berib bo‘ lmaydi; prendre l’habit rohib bo‘lmoq. 

habitable

 adj yashab bo‘ladigan, yashaydigan, yashashga yaroqli joy. 

habitacle

  nm  1.  samolyotni  boshqarish  xonasi,  kabinasi;  2.  fazo 

kemasining yashash bo‘linmasi. 

habitant,  ante

  n  1.  xonadon  sohibi,  istiqomat  qiluvchi;  2.  yashovchilar, 

turuvchi, ko‘chib kirgan odamlar. 

habitat

 nm uy-joy, makon, istiqomat  joyi; les conditions d’habitat uy-joy 

sharoiti. 

habitation

 nf 1. makon, uy-joy, uy, kulba;  2.  turish,  istiqomat  qilish, biror 

yerda yashash, qishloq, ovul, manzilgoh. 

habité, ée

 adj o‘zlashtirilgan, odam yashayotgan. 

habiter

 vt, vi yashamoq, istiqomat qilmoq, hayot kechirmoq, umr ko‘rmoq; 

habiter à la campagne qishloqda turmoq; habiter (dans) une maison uyda 

yashamoq; la paix habite cette maison bu uyda tinchlik hukmron. 

habitude

 nf 1. odat, o‘rganish, malaka, ko‘nikma, mahorat, qiliq; prendre, 

avoir  l’habitude  de  odatlanmoq,  o‘rganmoq,  malakaga,  mahoratga  ega 

bo‘lmoq,  biron  narsaga  ko‘nikmoq,  o‘rganib  qolmoq;  loc  adv  d’habitude 

odatda,  odatga ko‘ra, binoan,  hamma vaqt, har  doim; 2. urf-odat; avoir des 

habitudes de bourgeois o‘zini burjuadek  tutmoq; cela tourne  en habitude 

bu urf-odatga aylanib qolgan; à son habitude odaticha. 

habitué, ée

 n o‘rgangan, ko‘nikkan, hamisha hoziru nozir, kunda-shunda, 

doimiy mehmon. 

habituel,  elle

  adj  1.  oddiy,  odatiy,  o‘rganish  bo‘lib  qolgan,  odat  bo‘lib 

qolgan,  odatga,  ko‘nikmaga  aylangan;  2.  kundalik,  tez-tez  takrorlanadigan, 

azaliy, doimiy. 

habituellement

 adv odat bo‘yicha, odatdagidek, odatan. 

habituer

  I.  vt  o‘rgatmoq,  ko‘niktirmoq,  odatlantirmoq;  II.  s’habituer  vpr 

o‘rganmoq,  odatlanmoq,  ko‘nikmoq,  ko‘nikma  hosil  qilmoq,  taqdirga  tan 

bermoq. 

hâblerie

  nf  maqtanchoqlik,  lofchi,  katta  og‘iz,  yolg‘on-yashiq,  behuda 

gaplar, uydirma. 

hâbleur, euse

 n maqtanchoq, manman, gapdon, so‘zamol, mahmadona, 

ezma, quruq, sergap, yolg‘onchi, aldamchi, lofchi, safsataboz, olibqochar. 

hache

 nf bolta; hist oybolta. 

haché,  ée

  adj  1.  qiymalangan,  maydalangan,  burdalangan,  to‘g‘ralgan, 

kesilgan;  de  la  viande  hachée  qiyma,  to‘g‘ralgan  go‘sht;  2.  uzuq-yuluq, 

qisqa-qisqa (bo‘g‘in haqida); 3. chiziqlarga ajratilgan (rasmda). 

hacher

 vt 1. kesmoq, chopmoq,  to‘g‘ramoq, qiymalamoq,  tilmoq, yormoq, 

kesib  bo‘laklamoq, qirqmoq, maydalamoq,  to‘qmoqlamoq (go‘shtni); hacher 

les  mots  so‘zlarni  uzib  gapirmoq,  uzuq-yuluq  gapirmoq;  2.  yo‘nmoq, 

tarashlamoq, kertik, naqsh qilmoq; 3. chiziqlarga bo‘lmoq. 

hachette

 nf boltacha. 

hachis

 nm qiymalangan go‘sht, baliq, sabzavot. 

hachisch

 nm nasha. 

hagard, arde

 adj umidsiz, qo‘rquvli; œil hagard bejo ko‘zlar. 

hagiographie

 nf sog‘lom hayot tarzi. 

haie

  nf  1.  ihota,  chetan  devor;  2.  sport  to‘siq,  baryer;  pl  g‘ovli,  to‘siqli 

yugurish;  les  quatres  cents  mètres  haies  400  metr  to‘siqli  yugurish;  un 

franchissement de haie to‘siqni bosib o‘ tish. 

haillon

 nm 1. eski-tuski, latta-putta, uvada; 2. pl juldur kiyim, janda. 

haine

 nf nafrat, yomon ko‘rish, adovat, kek, xusumat, gina, qahr, g‘azab; 

avoir de la haine pour nafratlanmoq,  jirkanmoq; prendre en haine yomon 

ko‘rmoq; en haine de nafrat bilan; par haine nafratdan, kekdan. 

HAINEUSEMENT

 

HARMONIQUE

 

 

 

258 

haineusement

 adv nafratona, kek saqlab. 

haineux, euse

 adj nafrat to‘la, g‘azabli, qahrli, kekli. 

haïr

  I.  vt  nafratlanmoq,  yomon  ko‘rmoq;  se  faire  haïr  nafrat  uyg‘otmoq, 

yomon  ko‘rinmoq;  II.  se  haïr  vpr  o‘zidan  nafratlanmoq,  o‘zini-o‘zi  yomon 

kormoq; bir-birini yomon ko‘rmoq. 

haïssable

 adj jirkanch, manfur,  nafratomuz, qabih,  nafrat qo‘zg‘atadigan, 

juda xunuk, razil, iflos, ablahona. 

hâle

 nm oftobda qorayish, badanning qoraygan rangi. 

hâlé, ée

 adj qoraygan, oftobda qizargan. 

haleine

  nf  nafas,  dam,  nafas  olish,  chiqarish;  une  mauvaise  haleine 

og‘izning  yomon  hidi,  sassig‘i;  perdre  haleine  nafasi  siqilmoq,  tiqilmoq, 

entikib  qolmoq;  être  hors  d’haleine  harsillamoq;  prendre  haleine  nafasini 

rostlab  olmoq;  à  perdre  haleine  loc  adv  tinka-madori  quriguncha;  en 

haleine nafasini rostlab; tenir en haleine  tarang  tutmoq; tenir son ennemi 

en  haleine  dushmanni  to‘xtamay,  dam  oldirmay  ta’qib  etmoq;  de  longue 

haleine  uzoq,  davom li  tin;  une  politique  de  longue  haleine  uzoqni 

ko‘zlagan siyosat. 

haler

 vt mar shatakka olmoq, tortmoq, sudramoq. 

hâler

  I.  vt  1.  badanni  oftobda  toblamoq,  qoraytirmoq;  2.  qizdirmoq, 

kuydirmoq (quyosh); II. se hâler vpr oftobda toblanmoq, qoraymoq. 

haletant, ante

 adj 1. harsillagan, nafasi siqilgan, zo‘rg‘a nafas olayotgan, 

uzuq-yuluq  nafas;  le  public  haletant  écoutait  xalq  nafasini  ichiga  yutib 

tinglardi;  2.  chanqoq,  chanqagan,  tashna,  suvsagan;  être  haletant 

d’impatience sabrsizlik, toqatsizlik bilan yonmoq; 3. xavotirlangan. 

halètement

 nm uzuq-yuluq nafas olish, nafas siqilishi. 

haleter

  vi  og‘ir,  uzuq-yuluq  nafas  olmoq,  nafasi,  dami  siqilmoq, 

harsillamoq, pishqirmoq, pishillamoq; faire haleter harsillatmoq. 

hall

 nm xoll, katta zal. 

halle

 nf yopiq bozor, tim, rasta; la halle au blé g‘alla rastasi. 

hallucinant,  ante

  adj  1.  alahsiratadigan,  ko‘zga  ko‘rinib  ketadigan;  2. 

g‘ayrioddiy,  odatdan  tashqari,  o‘zgacha,  favqulodda,  g‘alati,  ajoyib;  une 

ressemblance hallucinante haddan tashqari o‘xshashlik. 

hallucination

 nf alahsirash, ko‘zga ko‘rinib ketish. 

halluciné,  ée

  adj  ko‘zga  ko‘rinib  ketishga  mubtalo,  giriftor, 

alahsiraydigan. 

halluciner

 vt  1.  alahsiramoq,  ko‘zga  ko‘rinmoq;  2.  fam  lol,  hayron,  qoyil 

qoldirmoq,  esankiratmoq,  dovdiratmoq,  taajjubga  solmoq,  hayratga  solmoq, 

hang-mang qilib qo‘ymoq. 

halogène

 I. adj yog‘du hosil qiladigan; II. nm galogen. 

halte

 I. nf 1. to‘xtash, turish joyi; mil dam olish, qo‘nish; 2. platforma (temir 

yo‘l);  3.  to‘xtash,  tanaffus,  dam  olish;  faire  halte  to‘xtamoq,  dam  olmoq, 

tanaffus  qilmoq;  II.  intj  halte!,  halte-là!  to‘xta!  joyingdan  qimirlama!  bo‘ldi, 

yetar! 

haltère

 nm sport gantel, shtanga; faire des haltères gantel ko‘tarmoq. 

haltérophile

  I.  adj  sport  og‘ir  atletikaga  oid;  II.  nm  og‘ ir  atlet,  shtang 

ko‘taruvchi. 

haltérophilie

 nf sport og‘ir atletika. 

hamac

 nm 1. to‘r belanchak; 2. osma karavot. 

hameau

 nm qishloqcha, qishloq, xutor, qo‘rg‘oncha. 

hameçon

  nm  baliq  qarmog‘ i;  mordre  à  l’hameçon  fam  qarmoqqa 

ilinmoq, o‘ngidan kelmoq. 

hammam

 nm hammom. 

hampe

 nf 1. bayroq dastasi; 2. qamchidasta, asboblar dastasi. 

hamster

 nm oq sichqon (kemiruvchi hayvon). 

hanche

 nf 1. son,  tos;  le poing  sur  la hanche qo‘lini biqiniga qo‘yib;  2. 

orqa son; 3. kema quyrug‘i. 

handball

 nm sport anglic qo‘l to‘pi, gandbol. 

handicap

  nm  anglic  1.  sport  yutuqni  tenglashtirish;  2.  fig  to‘siq,  g‘ov, 

to‘sqinlik, mashaqqat, noxush hodisa. 

handicapé, ée

 n majruh, nogiron. 

handicaper

 vt 1. musobaqani  tenglashtirmoq;  2. fig birovni nochor holga 

solib qo‘ymoq. 

hangar

  nm  bostirma,  ayvon,  shiypon,  soyabon  (samolyot  uchun);  un 

hangar mobile ko‘chma bostirma, yig‘ma. 

hanneton

 nm 1. tilla qo‘ng‘iz; 2. fam yengiltak, betayin. 

hanté,  ée

  adj  une  maison  hantée  arvoh,  sharpa,  ko‘lanka  ko‘rinadigan 

uy. 

hanter

  vt  1.  vieilli  tez-tez  kelib  turmoq,  kelmoq,  bordi-keldi  qilmoq, 

do‘stona  yashamoq;  2.  uzluksiz  ta’qib  qilmoq  (fikr);  l’idée  de  la  gloire  le 

hante shon-shuhrat uni  tinchitmaydi; il est hanté par des rêves uni  tushlar 

tinch qo‘ymaydi. 

hantise

 nf miyaga o‘rnashib qolgan g‘oya, fikr, o‘y, xayol; la hantise de la 

mort o‘lim vasvasasi. 

happer

  I.  vt  ushlamoq,  tutib  olmoq,  ushlab  olmoq,  ilib  olmoq;  il  a  été 

happé par le train uni poyezd sudrab ketdi; II. vi vx yopishmoq. 

haquenée

 nf vx yuvosh, yo‘rg‘a baytal. 

harangue

 nf 1. tantanali nutq; 2. fam zerikarli nutq, uzoq pand-nasihat. 

haranguer

  vt  1.  nutq  bilan  murojaat  qilmoq;  haranguer  une  foule 

olomon oldida nutq so‘zlamoq; 2. fam koyimoq, tanbeh bermoq. 

harangueur, euse

 n ezma, sergap, vaysaqi, safsataboz. 

haras

 nm 1. ot zavodi; 2. otlar uyuri, yilqi. 

harassant, ante

 adj holdan toydiradigan, charchatadigan. 

harasse

  nf  shisha  va  chinni  buyumlarni  tashish  uchun  mo‘ljallangan 

o‘rama. 

harassement

 nm qattiq holdan toyish, charchash. 

harasser

  vt  qattiq  holdan  toydirmoq,  charchatmoq,  tinka-madorini 

quritmoq. 

harcelant, ante

 adj og‘ir, mashaqqatli, azob beradigan, qiynaydigan. 

harcèlement

 nm 1. asabiga, joniga  tegish,  bezor  qilish, shilqimlik, xiralik 

qilish; 2. mil ta’qib qilish. 

harceler

 vt 1. qiynamoq, azob bermoq, joniga  tegib ketmoq; harceler de 

questions savolga ko‘mib  tashlamoq; 2. mil bezovta  qilib  turmoq,  to‘xtovsiz 

ta’qib qilmoq. 

harde

 nf to‘da, gala, poda. 

hardes

 nf pl eski kiyimlar. 

hardi, ie

 I. adj jasur,  botir, dovyurak, qo‘rqmas,  jur’atli, yurakli; un projet 

hardi qat’iy  fikr, niyat, reja, mo‘ljal;  2. dadil, mardonavor,  qo‘rs; II. intj hardi! 

ha barakalla! qani! qani! qo‘rqmasdan! 

hardiesse

  nf  1.  dadillik,  jasurlik,  botirlik,  dovyuraklik,  jasorat,  mardlik;  2. 

qo‘rslik, mardonavorlik, erkinlik; prendre la hardiesse de jur’at qilmoq,  biror 

ish qilishga botinmoq; prendre des hardiesses avec birovga nisbatan o‘zini 

erkin tutmoq. 

hardiment

  adv  1.  dadil,  jasurona,  dovyuraklik  bilan;  2.  mardonavor, 

qo‘rslik bilan, qo‘pol. 

harem

 nm haram. 

hareng

 nm seld balig‘i; un hareng saur dimlangan seld; (serrés) comme 

des  harengs  (en  caque)  tiqilib  ketgan,  g‘ij-g‘ij;  sec  comme  un  hareng 

tarashaday ozg‘in, teri va suyak. 

hargne

 nf jizzakilik, serjahllik, achchiqlanish, g‘azablanish. 

hargneusement

 adv g‘azab, qahr, jahl bilan. 

hargneux,  euse

  adj  chiqisholmaydigan,  murosa  qilolmaydigan, 

sho‘rtumshuq, mijg‘ov, m ing‘ir-ming‘ir, yovuz, badjahl, jahli tez, darg‘azab; un 

chien hargneux qopag‘on it; un regard hargneux yovuz qarash. 

haricot

 nm 1. loviya; des haricots verts ko‘k loviya; des haricots blancs 

oq loviya; 2. un haricot de mouton qo‘y go‘shti qovurmasi. 

haridelle

 nf qirchang‘i ot. 

harmonica

 nm og‘izda chalinadigan soz. 

harmonie

  nf  1.  o‘zaro  moslik,  monand,  muvofiqlik,  uyg‘unlik, 

hamohanglik, bir xillik; 2. kelishuvchilik, yakdillik, birdam lik,  hamjihatlik;  être 

en  harmonie  avec  muvofiqlikda  bo‘lmoq,  uyg‘un,  ohangdosh,  hamohang 

bo‘lmoq; 3. mus hamohanglik; 4. duxovo‘y orkestr. 

harmonieusement

 adv hamohanglik bilan, tekis, birxil. 

harmonieux, euse

 adj hamohang, ohangdosh, jarangli. 

harmonique

 I. adj hamohang, ohangdosh; II. nm 1. mus asosiy ohangga 

alohida tus beruvchi ohang; 2. moslik. 

HARMONIQUEMENT

 

HÉCATOMBE

 

 

 

259 

harmoniquement

  adv  o‘zaro  moslik,  monandlik,  muvofiqlik,  uyg‘unlik 

bilan. 

harmonisation

 nf uyg‘unlashtirish. 

harmoniser

  I.  vt  1.  muvofiqlashtirmoq,  mos,  monand,  uyg‘un,  bir  xil 

qilmoq;  2.  mus  ohangdosh,  hamohang  qilmoq;  II.  s’harmoniser  vpr 

moslashmoq, uyg‘unlashmoq, tartibga, joyiga tushmoq. 

harmonium

 nm klavishli musiqa asbobi. 

harnachement

 nm 1. ot egar-jabdug‘i, afzali; 2. egarlash; 3. askar kiyim-

anjomi. 

harnacher

  I.  vt  egarlamoq;  yasanmoq;  II.  se  harnacher  vpr  qo‘pol 

kiyinmoq. 

harnais

 nm ot egar-jabdug‘i, afzali. 

harpagon

 nm qurumsoq, o‘ ta xasis, ziqna odam. 

harpe

 nf mus arfa. 

harpie

  nf  1.  myth  dovul  qushi;  2.  fam  zahar,  jahldor,  jodugar,  yalmog‘iz, 

alvasti ayol. 

harpon

  nm  1.  garpun,  changak  nayza,  sanchqi  nayza;  2.  qo‘lga  olish, 

tutib olish, hibsga olish. 

harponnage

  nm  1.  changak  nayza,  sanchqi  otish;  2.  fam  tutib,  ushlab 

olish. 

harponner

 vt 1. sanchqi, changak bilan  urmoq,  ovlamoq; garpun otmoq; 

2.  fam  ilib  olmoq,  ilmoq,  tutib  olmoq;  se  faire  harponner  par  la  police 

militsiya qo‘liga tushmoq, ilinmoq. 

harponneur

 nm garpun, nayza otuvchi, changak, sanchqi tashlovchi. 

hasard

  nm  tasodif,  kutilmagan  hol,  taqdir,  qismat,  yozmish,  tole;  xavf-

xatar, qaltis ish, tavakkal; un coup de hasard sof tasodif, kutilmagan voqea; 

un jeu de hasard qimor; s’en  remettre au hasard  tavakkal qilmoq;  loc adv 

au hasard tavakkal qilib, qanday qilib bo‘lsada; à tout hasard har ehtimolga 

qarshi; par hasard tasodifan. 

hasardé, ée

 adj 1. qaltis, xatarli, dovyurak, qo‘rqmasdan, qo‘pol, qo‘rs; 2. 

yengiltaklik. 

hasarder

  vt  1.  tavakkal  qilmoq,  xavf-xatarga  qo‘ymoq;  2.  jur’at  etmoq, 

tavakkal qilmoq. 

hasardeux, euse

 adj 1. xavf-xatarli, xavfli; 2. jasur, qo‘rqmas. 

hase

 nf urg‘ochi quyon. 

hâte

  nf  shoshilish,  shoshma-shosharlik,  oshiqish,  shoshqaloqlik;  avoir 

grande hâte shoshilmoq;  mettre trop de hâte à partir juda shoshilib jo‘nab 

ketmoq; loc adv en (toute) hâte shoshilinch ravishda, shoshilib,  tezdan; à la 

hâte hovliqib, shoshib, shoshma-shosharlik bilan. 

hâter

  I.  vt  tezlatmoq,  tezligini  oshirmoq,  shoshiltirmoq;  hâter  le  pas 

qadamini tezlatmoq; hâter son départ jo‘nab ketishini tezlatmoq; II. se hâter 

vpr  shoshmoq,  shoshilmoq;  prov  qui  trop  se  hâte,  reste  en  chemin 

shoshilsang kulgi bo‘ lasan; shoshilgan qiz erga yolchimas. 

hâtif, ive

 adj 1. ertapishar, chillaki; 2 shoshilinch, tez. 

hâtivement

 adv shoshilinch, shoshib. 

hausse

  nf  1.  bahoni  oshirish;  qimmatlashish;  être  en  hausse  bahoni 

oshirmoq; jouer à la hausse bahoni oshirishga garov o‘ynamoq (birjada); 3. 

mo‘ljal, nishon. 

haussement

 nm hist ko‘tarish, oshirish; un haussement de voix ovozini 

ko‘tarish; un haussement d’épaules yelkalarini ko‘ tarish, siqish. 

hausser

 I. vt ko‘tarmoq, oshirmoq, yuqoriga ko‘ tarmoq; hausser les prix 

bahoni  ko‘tarmoq;  hausser  la  voix,  le  ton  tovushini,  ohangini  oshirmoq; 

hausser les épaules yelkalarini siqmoq, qismoq; II. vi 1. martabasi oshmoq, 

ko‘tarilmoq;  2.  bahosi  oshmoq,  qimmatlashmoq;  III.  se  hausser  vpr  baland 

ko‘tarilmoq, ustun bo‘lmoq, yuqori bo‘lmoq. 

haussier

 nm bahoni oshirishga garov o‘ynovchi (birjada). 

haussière

 nf mar bog‘laydigan arqon. 

haut, haute

 I. adj 1. baland, yuksak, yuqori; 2. olijanob, buyuk, ko‘tarinki; 

la  rivière  est  haute  daryo  suvi  ko‘ tarildi;  la  haute  mer  dengiz 

ko‘tarilayotibdi;  avoir  la  main  haute  bosh  bo‘lmoq,  boshqarmoq;  loc  adv 

haut la  main o‘rinlatib,  qoyil qilib, juda yaxshi, osongina;  marcher le front 

haut  boshini,  qomatini  rostakam  ko‘tarib  yurmoq;  3.  oliy,  bosh,  eng  yuqori; 

les  hautes  classes  de  la  société  jam iyat  oliy  tabaqalari,  sinflari;  la  haute 

chambre  yuqori  palata;  4.  chuqur  ma’noli,  ma’nodor,  ajoyib,  katta,  yirik, 

ulkan,  ko‘p,  bisyor,  talay,  kuchli;  au  plus  haut  degré  oliy  darajada;  haute 

trahison davlatga, vatanga xiyonat, xoinlik; haut en couleur qizil yuzli, qizil, 

yorug‘,  yorqin,  charaqlagan,  aniq;  avoir  une  haute  opinion  de  qqn  yuqori 

fikrda  bo‘lmoq;  5.  géog  ustki,  tepasi,  yuqorisi;  le  Haut  Rhin  Yuqori  Reyn 

(departament);  6.  qattiq,  baland,  yuqori;  à  haute  voix  baland  ovozda, 

eshittirib; 7. la haute antiquité uzoq o‘ tmish,  juda qadimgi zamon; II. nm 1.