Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet2/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   238

terme de typographie 

fe’l 


verbe 


o‘timsiz fe’l 

vi 


verbe intransitif 

eskirgan so‘z, ibora 

vieilli 

mot ou sens vieilli 

olmoshli fe’l 

vpr 


verbe pronominal 

o‘timli fe’l 

vt 

verbe transitif 



vulgar so‘z, ibora 

vulg 


vulgaire 

eski 


vx 

vieux (mot, sens de 

l’ancienne langue) 

zoologiyaga oid 

zool 

terme de zoologie 



 

 

 



A,  a


  nm  fransuz  alifbosining  birinchi  harfi;  de  A  à  Z  A-dan  Z-gacha, 

boshidan  oxirigacha,  boshdan  oyoq;  prouver  par  A+B  aniq  dalillar, 

matematik aniqlik bilan isbotlamoq. 

à

 prép à va le ning qo‘shilishi au, à va les ning qo‘shilishi aux ni beradi. 1. 



donner  au  peuple  xalqqa  bermoq;  2.  Louis  plaît  à  tous  Lui  hammaga 

yoqadi; 3. demeurer à  Paris Parijda yashamoq; 4. jeter  à la  mer dengizga 

tashlamoq;  5.  remettre  à  ce  soir  kechqurungacha  qoldirmoq;  6.  tirer  à  la 

mitrailleuse pulemyotdan otmoq; 7. se sauver à la nage suzib qutulmoq; 8. 

décider au départ jo‘nashga jazm qilmoq; 9. penser  aux enfants bolalarni 

eslamoq;  10.  porter  à  cinq  mille  hectares  5000  gektarga  yetkazmoq;  11. 

avoir à  cœur  o‘z burchi deb hisoblamoq; aller aux informations ma’lumot 

yig‘moq;  II.  fe’l  +  à  +  inf:  1.  travailler  à  sauvegarder  la  paix  tinchlikni 

saqlashga  urinmoq;  2.  autoriser  à  poursuivre  davom  etishga  ruxsat 

bermoq;  3.  il  a  à  répondre  u  javob  berishi  kerak;  4.  se  mettre  à  rire  kula 

boshlamoq,  kulib  yubormoq;  5.  rester  à  coudre  tikishda  davom  etmoq;  6. 

aimer à jouer o‘ynashni yaxshi ko‘rmoq; III. ot + à + ot  1. la  solidarité  aux 

dockers dokerlar bilan birdam lik; 2. professeur à la faculté d’histoire  tarix 

fakultetining  professori; 3. visite  au  musée muzeyga ekskursiya;  4.  réseau 

à haute tension yuqori kuchlanishli  tarmoq; charrette à bras qo‘l aravacha; 

5.  brosse  à  dents  tish  cho‘ tkasi;  adjoint  au  secrétaire  d’Etat  davlat 

kotibining  yordamchisi;  6.  essai  à  immersion  totale  to‘liq  cho‘mgan, 

cho‘kkan  holda  sinash;  7.  dessin  au  crayon  qalam  bilan  chizilgan  rasm; 

chauffage au  mazout mazut bilan isitish;  8. préparation à -ga  tayyorgarlik; 

9. une  maison  à soi  o‘z uyi; la femme à  Ernest fam Ernestning xotini;  10. 

moulin  à  vent  shamol  tegirmoni;  au  jour  le  jour  bir  amallab,  amal-taqal 

qilib;  zool  bête  à  bon  Dieu  xonqizi,  tugmacha  qo‘ng‘iz;  IV.  ot  +  à  +  inf 

aiguille  à  tricoter  to‘r  to‘qish  simi;  maison  à  louer  ijaraga  beriladigan  uy, 

ijara  uy;  machine à coudre  tikuv mashinasi; V. sifat + à + ot fidèle à son 

devoir  burchiga  sodiq;  VI.  à  la  fois  birdan,  bir  paytda;  à  la  dérobée 

yashirincha;  à  demeure  puxta,  mustahkam;  à  perte  zarariga,  ziyoniga;  à 

peu près  taxminan, birmuncha yaqin, qariyb, deyarli; à pied yayov,  piyoda; 

à  souhait  xohlaganicha,  qanchalik  ma’qul  bo‘lsa;  à  contre-jour  yorug‘likka 

qarshi; VII. loc prép grâce  à  tufayli; jusqu’à -gacha; à  coup de yordamida, 

vositasida;  à  la  façon  de  -ga  o‘xshatib,  -ga  o‘xshab,  -ga  taqlidan,  kabi;  à 

défaut de yo‘qligidan,  ega bo‘lmaslikdan; à l’issue de  natijasida,  oxirida; à 

titre de sifatida, huquqlilik asosida. 

abaissement

 nm 1. tushirish, pasaytirish, kamaytirish; abaissement des 

eaux suv sathini kamaytirish;  abaissement de la température  haroratning 

pasayishi;  abaissement  des  salaires  maoshning  kamayishi;  abaissement 

d’un  mur  devorning  cho‘kishi;  math  abaissement  des  équations 

tenglamaning  darajasini  tushirish,  soddalashtirish;  2.  fig  kamsitish,  tobelik, 

mutelik, qaramlik; 3. inqiroz, tanazzul (madaniyatda); axloqiy buzilish, razillik. 

abaisser


  I.  vt  1.  tushirmoq;  pasaytmoq,  kamaytmoq;  abaisser  une 

perpendiculaire  tik  chiziq  tushirmoq;  abaisser  les  bras  le  long  du  corps 

qo‘lini pastga  tushirmoq; abaisser le prix du revient  tannarxni pasaytirmoq; 

abaisser la pâte xamir yoymoq; 2. kamsitmoq, yerga  urmoq; II. s’abaisser 

vpr  1.  pasaymoq,  cho‘kmoq,  tinmoq;  2.  o‘zini  xo‘rlamoq;  tubanlashmoq, 

razillashmoq;  s’abaisser  à  -gacha  yetib  bormoq  s’abaisser  à  mentir 

yolg‘onchilik qilishgacha yetib bormoq. 

abandon


 nm 1. tashlab ketish, tark etish; 2. voz kechish (huquqidan, mol-

dunyodan);  3.  qarovsizlik,  xaroba;  huvillab  qolish;  abandon  de  soi-même 

erkini  yo‘qotish;  o‘zini  unutish,  jon  fido  qilish;  mourir  dans  l’abandon 

yolg‘izlikda,  uzlatda  o‘lmoq;  à  l’abandon  qarovsiz,  xarob,  tashlandiq;  4. 

erkinlik,  bemalollik,  o‘zini  erkin  tutish;  bemalol  his  etish;  erkin  harakat 

(suhbat, yurish-turish). 

abandonner

  I.  vt  1.  tashlab  ketmoq,  tark  etmoq;  qarovsiz  qoldirmoq; 

abandonner à o‘z holiga  tashlab  qo‘ymoq,  taqdir ixtiyoriga  tashlamoq; son 

courage  l’abandonne  jasurlik  uni  tark  etmoqda;  2.  voz  kechmoq,  bermoq, 

in’om  etmoq;  abandonner  ses  prétentions  da’vosidan  voz  kechmoq; 

abandonner la partie chekinmoq, qochib qolmoq;  taslim bo‘ lmoq;  o‘yindan 

chiqmoq;  II.  s’abandonner  vpr  1.  (à  qqch)  berilmoq,  berilib  ketmoq;  2.  (à 

qqn) birovga batamom berilib, ishonib ketmoq, suyanmoq. 

abaque

  nm  1.  abaka  (hisoblash  asbobi);  2.  grafik,  diagramma,  jadval; 



nomogramma  (matematikada,  turli  kattaliklar  o‘rtasidagi  o‘zaro  bog‘lanishni 

ko‘rsatadigan  va  ularni  topishni  osonlashtiradigan  grafik  chizma);  abaque 

des altitudes balandlikning grafigi; 3. shahmat taxtali stolcha. 

abasourdir

 vt 1. kar, garang qilmoq, quloqni  bitirmoq, batang qilmoq;  2. 

fam  juda  ham  ajablantirmoq,  hayratga  solmoq,  esankiratib,  dovdiratib 

qo‘ymoq;  être  abasourdi,  rester  abasourdi  esankirab,  dovdirab  qolmoq, 

shoshib qolmoq, sarosimaga tushmoq, hang-mang bo‘lmoq. 

abâtardir

 I. vt 1. zoti, nasli buzilishiga olib kelmoq; 2.  buzmoq,  aynitmoq; 

zaiflashtirmoq, bo‘shashtirmoq; II. s’abâtardir vpr nasli buzilmoq. 

abat-jour

  nm  inv  1.  abajur,  chiroq  qalpog‘i;  2.  archit  ichkarini  yoritish 

uchun qiya qilib teshilgan tuynuk. 

abats

 nm pl  ichak-chovoq, kalla-pocha; abats d’animaux de boucherie 



so‘yilgan 

hayvonlarning 

kalla-pochasi; 

abats 


de 

volailles 

uy 

parrandalarining ich-bag‘ri (kalla, bo‘yin, qanot, oyoq, jigar, jig‘ildon). 



abattage

  nm  1.  kesish  (daraxt);  2.  so‘yish  (hayvon);  3.  qazish,  qazib 

chiqarish;  abattage  de  la  houille  ko‘mir  qazib  chiqarish;  abattage  rapide 

jadal kovlab borish; 4. fam qattiq gap, tanbeh, ta’zir, koyish. 

abattement

  nm  1.  ruhi  tushganlik,  ezilganlik,  ma’yuslik;  toliqish, 

kuchsizlanish;  2.  cheklash,  chegaralash,  qisqartirish;  pasaytirish,  ushlab, 

chegirib  qolish (soliq, ish haqi); abattement d’âge yoshiga  qarab ish haqini 

qisqartirish, yosh bolalarga kam ish haqi berish. 

abatteur


 nm 1. daraxt, yog‘och kesuvchi; o‘tinchi; 2. kon qazuvchi; grand 

abatteur de besogne chaqqon, epchil ishchi. 

abattis

 nm 1. kesilgan daraxt, shox-shabba  uyumi;  2.  pl  parrandalarning 



ichak-chovoqlari; fam fig qo‘l va oyoqlar. 

abattoir


 nm qushxona. 

abattre


  I.  vt  1.  kesmoq;  yiqitmoq;  buzmoq;  urib  tushirmoq;  abattre  un 

avion  samolyotni  urib  tushirmoq;  sport  abattre  l’adversaire  raqibini 

yiqitmoq;  abattre  une  maison,  une  forteresse  uyni,  qal’ani  buzmoq; 

abattre de la besogne ishni bir yoqlik qilmoq, qutulmoq; abattre cartes sur 

table,  abattre  son  jeu  qartasini  ochmoq;  2.  o‘ ldirmoq;  abattre  un  cheval 

blessé  yarador  otni  so‘ymoq;  3.  yiqitmoq,  zaiflashtirmoq,  kuchsizlantirmoq, 

bo‘shashtirmoq,  yengmoq;  abattre  la  résistance  des  ennemis  dushman 

qarshiligini kuchsizlantirmoq; le malheur l’a abattu g‘am uni holdan  toydirdi; 

se  laisser  abattre  taqdirga  tan  bermoq,  umidsizlikka  tushmoq;  4.  yakson 

qilmoq, tor-mor qilmoq; mar faire abattre yo‘lni o‘zgartirmoq; II. s’abattre vpr 

(sur)  1.  yiqilmoq,  qulamoq,  ag‘darilmoq;  1.  ham la  qilmoq  (o‘ljasiga);  3. 

pasaymoq, tushmoq, cho‘kmoq. 



ABATTU

 

ABOUTISSEMENT



 

 

 



10 

abattu,  ue 

I.  adj  1.  ag‘darilgan,  qulagan,  kesilgan,  urib  tushirilgan 

(samolyot);  2.  ezilgan,  holsizlangan,  ruhi  tushgan,  gangigan,  ma’yus;  aller, 

courir à bride abattue kuchi boricha chopmoq, yugurmoq; II. nm  tepkining 

otish holatini tutib turuvchi qism (o‘q otish qurolida). 

abbatial,  iale,  iaux

  I.  adj  abbatga  oid,  monastirga  oid;  II.  nf  monastir 

cherkovi. 

abbaye


 nm 1. abbatlik; 2. katoliklar cherkovi. 

abbé


 m. abbat, katolik cherkovi boshlig‘i. 

abbesse


 nf abbat ayol, ayollar cherkovi boshlig‘i. 

abc


 nm 1. alifbo; 2. boshlang‘ich ma’lumot, ibtido. 

abcès


 nm chipqon, yara. 

abdiquer


  I.  vt  1.  voz  kechmoq  (taxtdan),  mansabni  bo‘ynidan  soqit 

qilmoq;  2.  voz  kechmoq  (biror  narsaga  bo‘lgan  huquqidan);  II.  vi  1. 

hokimiyatdan  voz  kechmoq;  2.  chekinmoq,  ojizlik  qilmoq;  abdiquer  devant 

les difficultés qiyinchiliklardan chekinmoq. 

abdomen

 nm 1. qorin bo‘shlig‘i; qorin; 2. qorincha, to‘sh (mayda hasharot 



va qushlarda). 

abdominal, ale

 adj qoringa oid; cavité abdominale qorin bo‘shlig‘i. 

abeille


  nf  asalari,  bolari;  abeille  ouvrière  ishchi  bolari;  nid  d’abeille 

asalari ini. 

aberrant,  ante

  adj  1.  og‘uvchi,  chetga  chiqadigan  (me’yordan);  2.  xato, 

noto‘g‘ri, chalg‘itadigan; une idée aberrante xato fikr. 

aberration

  nf  xato,  yanglish;  noto‘g‘rilik;  buzilish,  aynish;  méd  ruhiy 

faoliyatning  buzilishi;  me’yorning  buzilishi;  aberration  du  goût  ta’m 

sezishning buzilishi. 

abêti, ie

 adj aqldan ozgan, ovsar, tentak. 

abêtir


 I. vt aqldan ozdirmoq; II. s’abêtir vpr aqldan ozmoq. 

abêtissement

 nm aqldan ozish, es-hushini yo‘qotish, tentaklik, ovsarlik. 

abhorrer


 vt juda yomon ko‘rmoq, nafrat bilan qaramoq; jirkanmoq. 

abîme


  nm  jar,  choh,  qa’r,  dengiz  qa’ri;  jahannam;  être  sur  le  bord  de 

l’abîme  fig  falokat,  jahannam  yoqasida  bo‘lmoq;  abîme  de  misère 

qashshoqlikning eng oxirgi darajasi, o‘ ta qashshoqlik. 

abîmer


  I.  vt  1.  xarob  qilmoq;  ishdan  chiqarmoq,  buzmoq;  2.  fam  ezib 

g‘ijimlamoq;  3.  fam  qattiq  so‘kmoq,  haqoratlamoq;  II.  s’abîmer  vpr  1. 

aynimoq,  buzilmoq,  ishdan  chiqmoq;  xarob  bo‘lmoq;  s’abîmer  les  yeux 

ko‘zini  ishdan  chiqarmoq;  2.  qulab  tushmoq,  ag‘darilmoq;  l’avion  s’abîma 

dans  la  mer  samolyot  dengizga  qulab  tushdi;  3.  fig  ko‘milmoq,  cho‘mmoq, 

butunlay berilib, sho‘ng‘ib ketmoq; s’abîmer dans la solitude  o‘zi bilan o‘zi 

ovora bo‘lib qolmoq. 

abject, ecte

 adj qabih, razil, pastkash. 

abjection

 nf qabihlik, razillik, pastkashlik; tubanlik. 

abjuration

 nf dindan qaytish. 

abjurer


  vi  qaytmoq  (dindan);  tonmoq;  abjurer  la  religion  dindan 

qaytmoq; abjurer une opinion fikrdan qaytmoq. 

ablatif

 nm gram lotin tilidagi kelishikning nomi. 



ablation

 nf méd amputatsiya (oyoq, qo‘l yoki ularning  bir qismini jarrohlik 

usuli bilan kesib tashlash). 

ablette


 nm ukleyka (karpsimonlar oilasiga mansub kichik baliq). 

ablution


  nf  1.  relig  yuvinish,  tahorat  qilish,  tahorat;  2.  pl  fam  yuvish, 

yuvinish; faire ses ablutions yuvinmoq. 

abnégation

  nf  ixtiyoriy  ravishda  o‘z  manfaatidan,  hamma  narsadan  voz 

kechish; tarki dunyo qilish. 

aboi


  nm  hurish,  vovullash,  akillash,  uvillash;  être  aux  abois  it  solib 

quvilmoq, tutilmoq; fig ilojsiz, chorasiz qolmoq. 

aboiement

 nm 1. vovullash, akillash,  itning ovozi; 2. fig akillash, so‘kish, 

qarg‘ash, haqorat. 

abolir


  vt  bekor  qilmoq,  tugatmoq,  yo‘q  qilmoq;  abolir  une  loi  qonunni 

bekor qilmoq. 

abolition

 nf bekor qilish, yo‘q qilish, tugatish; to‘xtatish. 

abolitionnisme

  nm  abolitsionizm  (qulchilikni  bekor  qilishni  yoqlovchi  

ta’limot). 

abolitionniste

  I.  nm  abolitsionist  (qulchilik  tuzumini  bekor  qilinishining 

tarafdori); II. adj abolitsionizmga oid. 

abominable

  adj  jirkanch,  qabih,  juda  xunuk,  juda  yomon;  crime 

abominable qabih jinoyat. 

abominablement

 adv juda yomon, qabihlarcha, jirkanchli. 

abomination

  nf  qabihlik,  jirkanchlik;  avoir  qqn,  qqch  en  abomination 

nafratlanmoq, jirkanmoq. 

abominer

 vt nafratlanmoq, jirkanmoq, bezor bo‘lmoq. 

abondamment

 adv mo‘l-ko‘l, serob. 

abondance

  nf  mo‘l-ko‘lchilik,  serobgarchilik;  abondance  des  récoltes 

hosilning  mo‘lligi;  vivre  dans  l’abondance  mo‘lchilikda  yashamoq,  to‘q 

yashamoq. 

abondant, ante

 adj mo‘l, serob. 

abonder

  vi  (en  qqch)  mo‘l  bo‘lmoq;  serob  bo‘lmoq;  abonder  dans  le 



sens de qqn biror kimsa bilan bir xil fikrda bo‘lmoq. 

abonné,  ée

  n  obunachi,  obuna  bo‘lgan  kishi,  abonent;  abonné  à 

l’électricité, au téléphone elektr, telefon tarmog‘i mijozi, foydalanuvchisi. 

abonnement

  nm  obuna  qilish;  obuna  bo‘lish,  yozilish;  abonement, 

obuna;  oldindan  pul  to‘lab  qo‘yish;  prendre  un  abonnement  à  un  journal 

gazetaga yozilmoq, obuna bo‘lmoq. 

abonner

  I.  vt  (qqn  à  qqch)  obuna  qilmoq;  a’zo  qilmoq;  abonner  à  un 



périodique vaqtli matbuotga obuna  qilmoq; abonner  au téléphone  telefon 

tarmog‘iga  a’zo  qilmoq,  telefon  o‘ tkazmoq;  II.  s’abonner  vpr  yozilmoq, 

obuna bo‘lmoq; s’abonner à une revue biror jurnalga obuna bo‘lmoq. 

abonnir


  I.  vt  yaxshilamoq,  to‘g‘rilamoq;  abonnir  un  terrain  maydonni 

to‘g‘rilamoq, yaxshilamoq; II. s’abonnir vpr yaxshilamoq; kuchaymoq. 

abord

  nm  1.  yaqinlashish,  kelish;  2.  kelib  to‘xtash  (qirg‘oqqa);  3.  pl 



ostona,  bo‘sag‘a;  atrof,  chet;  les  abords  d’une  ville  shahar  ostonasi;  aux 

abords  de  la  ville  shahar  bo‘sag‘asida;  4.  muomala,  munosabat;  qarash, 

nuqtai  nazar; yondashish; loc adv d’abord, tout d’abord avvalo,  oldin, eng 

avval; au premier abord bir qarashda; de prime abord boshdan. 

abordable

  adj  1.  borib,  yo‘ lab  bo‘ladigan;  2.  xushmuomala,  ochiq  yuz, 

mehribon; 3. fam arzon, karmonga to‘g‘ri keladigan (narx). 

abordage


  nm  1.  mar  dushman  kemalari  yonma-yon  kelganda 

jangchilarning  kemadan  kemaga  o‘ tib  jang  qilishi;  2.  kemalarning 

to‘qnashuvi; 3. qirg‘oqqa kelib to‘xtash (kemalar); 4. hujum. 

aborder


 I. vi 1. qirg‘oqqa kelib  to‘xtamoq; 2.  to‘qnashmoq (kemalar); II. vt 

1.  o‘z  kemasini  dushman  kemasiga  urib  zarba  bermoq;  2.  mar  qattiq 

siquvga,  iskanjaga  olmoq;  3.  to‘xtalib  o‘ tmoq,  tilga  olmoq;  aborder  une 

question  masalani  muhokama  qilishga  o‘tmoq;  4.  biron  kishi  bilan 

gaplashish uchun unga yaqinlashmoq. 

aborigène

  I.  n  aborigen,  biror  joyning  tub  aholisi,  tubjoy  xalq;  II.  adj  

mahalliy; plante aborigène mahalliy o‘simlik. 

abouchement

  nm  1.  uchma-uch  ulash,  biriktirish;  2.  muzokara, 

uchrashuv; 3. méd turli organ va to‘qimalarning ulangan joyi. 

aboucher


  I.  vt  1.  ulamoq,  biriktirmoq,  kavsharlab,  qalaylab  ulamoq 

(quvur, truba); 2. fig so‘zlashish, gaplashish uchun uchrashtirmoq; il faut les 

aboucher  ularni  uchrashtirish  va  gaplashtirish  kerak;  II.  s’aboucher  vpr 

(avec qqn) kelishmoq,  bitishmoq, bitimga kelmoq; gapni bir yerga qo‘ymoq; 

til biriktirmoq; topishmoq, og‘iz-burun o‘pishmoq, iliqmoq. 

abouler


 arg I. vt bermoq, cho‘zmoq; II. vi ou s’abouler vpr kelmoq; alors, 

tu t’aboules? qani, kelasanmi, yo‘qmi? 

aboulique

 adj irodasi yo‘q, bo‘sh, irodasiz, qat’iyatsiz. 

about

 nm 1. uchma-uch, yonma-yon kelgan  joy, birikish,  tutashish  joyi; 2. 



narsaning ko‘ndalang kesilgan joyi. 

abouter


 vt tutashtirmoq; ulab uzaytirmoq. 

aboutir


 vi 1. tugamoq, oxiriga yetmoq,  tamom bo‘lmoq; tous les  rayons 

d’un cercle aboutissent au centre aylananing  hamma radiuslari markazga 

kelib  tugaydi;  2.  (à  qqch)  fig  olib  bormoq,  chiqmoq,  tugamoq;  cette  rue 

aboutit à une place bu ko‘cha maydonga olib boradi; 3. erishmoq; aboutir à 

ses fins maqsadiga erishmoq; 4. méd pishmoq, yetilmoq (yara). 

aboutissant,  ante

  I.  adj  tutashgan,  tutash,  yondosh  bo‘lgan;  II.  nm  pl 

savoir, connaître tous les tenants et les aboutissants vaziyatning barcha 

jihatlarini, hamma sirini, past-balandini bilmoq. 

aboutissement

 nm natija; aboutissement d’un plan rejaning natijasi. 


ABOYER

 

ABSURDEMENT



 

 

 



11 

aboyer


 vi 1. vovullamoq, hurmoq,  akillamoq;  aboyer à la lune bekordan 

bekorga janjal ko‘ tarmoq; bekordan harakat qilmoq; 2. (contre,  après qqn) 

birovga baqirmoq, o‘shqirmoq, o‘dag‘aylamoq. 

abracadabrant,  ante

  adj  fam  bema’ni,  kelishmagan,  kurakda 

turmaydigan,  tuturiqsiz;  haqiqatga  to‘g‘ri  kelmaydigan,  haqiqatdan  uzoq, 

yolg‘on;  une  idée  abracadabrante  aqlga  sig‘maydigan  fikr;  une  histoire 

abracadabrante haqiqatga to‘g‘ri kelmaydigan voqea. 

abrasif, ive

 adj techn abraziv; silliqlaydigan, jilo, pardoz beradigan. 

abrasif

  nm  abraziv,  silliqlovchi,  jilo,  pardoz  beradigan  materiallar 



(charxlash,  silliqlash  asboblari  uchun  ishlatiladigan  mayda  donador  qattiq 

materiallar). 

abrégé

 nm qisqacha bayon,  qisqacha  tafsilot; abrégé d’une conférence 



konferensiyaning  qisqacha  bayoni;  loc  adv  en  abrégé  qisqacha;  écrire  en 

abrégé qisqacha yozmoq, qisqa qilib yozmoq. 

abrégement

 nm qisqartirish. 

abréger

  vt  1.  qisqartirmoq,  kamaytirmoq,  ozaytirmoq;  abréger  son 



voyage  sayohat  muddatini  qisqartirmoq;  abréger  sa  vie,  ses  jours  o‘z 

hayotini qisqartirmoq; 2.  tashlab yubormoq;  abréger un  mot harflarning  bir 

qismini tashlab yubormoq. 

abreuver


 I. vt 1. sug‘ormoq; suv ichirmoq; abreuver un troupeau podani 

sug‘ormoq;  2.  fig  ko‘mib  tashlamoq;  g‘arq  qilmoq;  yog‘dirmoq;  abreuver 

d’injures haqoratga ko‘mib  tashlamoq; II. s’abreuver vpr  to‘yib suv ichmoq, 

chanqog‘ini qondirmoq. 

abreuvoir

  nm  suvloq  (mollarni  sug‘oradigan,  hayvonlar,  qushlar  suv 

ichadigan joy). 

abréviatif,  ive

  adj  qisqartirilganni  bildiruvchi  (shartli  belgilar);  signe 

abréviatif qisqartma belgi. 

abréviation

 nf qisqartma so‘z; qisqartirish. 

abri

  nm  1.  pana  joy;  boshpana,  turar  joy,  manzil,  makon;  chercher  abri 



sous un arbre daraxt tagidan boshpana qidirmoq; 2. chayla, kapa, chodir; 3. 

bostirma,  ayvon,  shiypon,  soyabon;  un  abri  de  montagne  tog‘dagi 

boshpana;  4.  mil  yerto‘la,  blindaj  (dala  istehkomi);  abri  antiatomique  atom 

bombasidan 

saqlanadigan 

joy; 


abri 

antiaérien 

bombapanoh, 

bombapanogoh;  5.  fig  himoya;  abri  contre  le  malheur  baxtsizlik, 

musibatdan  himoya;  à  l’abri  xavfsiz  joyda;  loc  prép  à  l’abri  de  himoyasi 

ostida,  panohi  ostida,  panohida;  être  assis  à  l’abri  d’un  arbre  daraxt 

panasida  o‘ tirmoq;  se  mettre  à  l’abri  du  danger  xavf-xatardan 

himoyalanmoq. 

abricot

 nm o‘rik (mevasi). 



abricotier

 nm o‘rik (daraxti). 

abrité, ée

 adj shamoldan himoyalangan, shamolpana (joy). 

abriter

  I.  vt  (qqn  de  qqch,  contre  qqch)  1.  boshpana  bermoq;  2.  -dan 



himoya qilmoq, -dan asramoq; II. s’abriter vpr saqlanmoq; yashirinmoq. 

abrogation

 nf bekor qilish, bekor qilinish (urf-odat, qonunni). 

abroger


 vt bekor qilmoq; abroger une loi qonunni bekor qilmoq. 

abrupt,  upte

  I.  adj  1.  tik,  tikka;  rocher  abrupt  tik  qoya;  2.  fig  qo‘pol, 

qo‘rs, bir so‘zli, cho‘rtkesar; II. nm tikka tushgan qiyalik. 

abruti, ie 

I. adj aqldan ozdirgan, es-hushidan ayirgan; ovsar; être abruti 

aqlini yo‘qotm oq, esini yemoq; II. n ahmoq, telba, ovsar. 

abrutir


  vt  1.  miyasini  aynitmoq,  gangitmoq;  2.  horitmoq,  tinkasini 

quritmoq,  holdan  toydirmoq,  qattiq  charchatm oq;  abrutir  qqn  de  travail 

ishlatib holdan toydirmoq, ish bilan rosa charchatmoq. 

abrutissant,  ante

  adj  1.  miyani  aynitadigan,  gangitadigan;  2. 

charchatadigan, holdan toydiradigan. 

abrutissement

 nm 1. esini yo‘qotish, gangish holati; uquvsizlik, no‘noqlik; 

2. esini yo‘qotadigan, gangitadigan harakat. 

abscisse


 nf math absissa (nuqtaning tekislikdagi yoki fazodagi vaziyatini 

aniqlovchi koordinatalardan biri). 

abscons, onse

 adj tushunarsiz, mavhum, noaniq, muhmal. 

absence

  nf  1.  kelmaganlik,  yo‘qlik,  hozir  emaslik;  constater  l’absence 



yo‘qligini qayd etmoq,  tasdiqlamoq; 2. yo‘qlik, yetishmaslik; en l’absence de 

yo‘qligida, yo‘q paytida; en  l’absence du directeur direktor yo‘qligida, yo‘q 

paytida; 3. parishon bo‘lish; avoir des absences parishon bo‘ lmoq. 

absent,  ente

  I.  adj  1. kelmagan,  yo‘q;  être  absent  kelmay  qolmoq;  qui 

est  absent?  kim  yo‘q?  kim  kelmadi?;  2.  loqayd,  befarq,  parishonxotir, 

e’tiborsiz;  regard  absent  ma’nosiz  boqish;  d’un  air  absent  e’ tiborsizlik, 

parishonxotirlik bilan, e’ tiborsiz,  parishonxotir  qiyofada,  loqayd chehra bilan; 

II. n kelmaganlar, yo‘qlar, hozir bo‘lmaganlar, qatnashmaganlar; y  a-t-il des 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling