Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet8/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   4   5   6   7   8   9   10   11   ...   238

o‘rnidan  turishga  yordam  bermoq;  Dieu  vous  aide!  hormang!  Хudo  yor 

bo‘lsin!  2.  aider  à  qqch  osonlashtirmoq,  imkon,  imkoniyat  tug‘dirmoq, 

yordam  bermoq,  ko‘rsatmoq,  qilmoq;  ses  conseils  aidèrent  à  la  réussite 

du  projet  uning  maslahatlari  rejaning  muvaffaqiyatiga  yordam  berdi;  II. 

s’aider  vpr  1.  foydalanmoq;  ishlatmoq,  yordam ida  harakat  qilmoq;  s’aider 

d’un bâton hassa yordamida yurmoq, hassadan  foydalanmoq;  s’aider d’un 

dictionnaire lug‘atdan foydalanmoq; 2. bir-biriga yordamlashmoq. 

aïe


 intj ey! voy! voy-ey! oh! (og‘riqni bildiradi). 

aïeul, eule

 n bobo; buvi. 

aïeux


 nm pl ota-bobolar, avlod-ajdodlar. 

aigle


 I. nm burgut; un bec d’aigle burgut  tumshuq; des yeux d’aigles fig 

burgut nigoh; se prendre pour un aigle o‘zini boshqalardan yuqori qo‘ymoq, 

hisoblanmoq; II. nf  1. burgut (urg‘ochisi); 2. bayroq (burgut shaklidagi harbiy 

bayroq); les aigles romaines rimliklar bayrog‘i. 

aiglon, onne

 n burgut bolasi. 

aigre

 I. adj 1. achchiq,  taxir, nordon, qimizak (ta’m va hid); un goût, une 



odeur  aigre  taxir  ta’m, hid; un vin aigre  taxir, nordon vino;  2.  achitadigan, 

sovuq; vent aigre achitadigan, sovuq shamol; 3. dag‘al, qattiq, qo‘rs, keskin 

(gap, so‘z, muomala); des paroles un peu aigre biroz qo‘pol so‘zlar; II.  nm 

nordonlik, achchiqlik; nordon yoki achib ketgan narsa. 

aigre-doux, douce

 adj nordon-shirin, qimizak. 

aigrelet, ette

 adj nordonroq, achchiqroq. 

aigrefin

 nm muttaham, razil; firibgar. 

aigrement

 adv piching, zaharxandalik bilan; qo‘pollik bilan, keskin. 

aigrette

 nf 1.  toj (qushlarda); 2.  jig‘a (bosh kiyimiga taqiladigan,  ukpar va 

qimmatbaho  toshlar  bilan  bezatilgan  ziynat  buyumi);  egret  (bosh  kiyimni 

bezash uchun uning old tomoniga yuqoriga qaratib taqiladigan qush pati yoki 

patlari); toj; 3. zool oq qo‘ ton, oq qarqara; 4. bot popuk, uchar, to‘zg‘oq (ba’zi 

urug‘larning shamol orqali tarqalishiga moslashgan popuklari). 

aigreur

  nf  nordonlik,  achchiqlik;  achchiq,  nordon,  ta’m;  l’aigreur  des 



fruits verts g‘o‘r mevaning nordonligi; 2.  pl me’da,  jig‘ildon  qaynashi, zarda; 

achchiq kekirish; avoir des  aigreurs d’estomac me’da qaynashini sezmoq; 

3. fig zaharxandalik, achchiqlik, keskinlik;  avec aigreur zaharxandalik bilan; 

ranj bilan. 

aigri,  ie

  adj  jahli  chiqqan,  g‘azabi  kelgan,  darg‘azab;  janjalkash,  mijg‘ov; 

une femme aigrie janjalkash ayol. 

aigrir


 I. vi achimoq,  achib ketmoq; le lait a aigri sut achib  qoldi; II. vt  1. 

achitmoq, nordon qilmoq; la  chaleur aigrit le lait  issiq sutni  achitib qo‘yadi, 

issiqdan  sut  achib  qoladi;  2.  fig  buzmoq,  yomonlashtirmoq,  aynitm oq; 

achchiqlantirmoq, g‘ashiga tegmoq; II. s’aigrir vpr aynimoq, achimoq; le vin 

s’aigrit si la bouteille reste débouchée agar shisha ochiq qolsa, vino achib 

qoladi. 


aigu, uë 

I. adj 1. keskir, uchli, o‘ tkir; oiseau  au bec aigu  tumshug‘i uchli, 

nayzali qush; l’âme aiguë d’un poignard xanjarning keskin tig‘i; angle aigu 

o‘tkir  burchak;  2.  yuqori,  qattiq,  kuchli,  chinqiriq,  quloqni  teshadigan;  note 



AIGUE

-

MARINE



 

AIR


 

 

 



24 

aiguë yuqori  nota; des  voix  aiguës kuchli, chinqiroq ovozlar; 3.  qattiq, zo‘r, 

og‘ir,  kuchli,  dahshatli;  douleur  aiguë  kuchli  azob,  og‘riq;  4.  og‘ir 

kechayotgan (davrdagi), avjidagi, og‘ir (kasallik); maladie aiguë og‘ir kasallik 

(tez  boshlanib  tez  kuchayib  ketadigan  kasallik);  5.  yaxshi  taraqqiy  qilgan; 

une  intelligence  aiguë  o‘ tkir  zehn,  aql;  II.  nm  yuqori  tovush;  passer  du 

grave à l’aigu past tovushdan yuqori tovushga o‘ tmoq. 

aigue-marine

 nf akvamarin (yashil havorang qimmatbaho tosh). 

aiguière


 nf hist ko‘za, obdasta, qumg‘on. 

aiguillage

  nm  1.  strelkani  almashtirish,  strelkani  bir  yo‘ldan  ikkinchisiga 

o‘tkazish;  erreur  d’aiguillage  strelkani  noto‘g‘ri  qo‘yish;  2.  strelka;  3.  fig 

yo‘nalish; tutgan, tutilgan yo‘l. 

aiguille


  nf  1.  nina,  igna;  sim;  aiguille  à  coudre  tikuv  mashinasining 

ignasi;  enfiler une aiguille  ignaga ip o‘ tkazmoq; loc chercher une aiguille 

dans  une  botte  de  foin  somon  ichidan  nina  qidirmoq,  foydasiz  ishga 

urinmoq;  aiguille  à  tricoter  spitsa,  sim;  2.  strelka,  mil;  les  aiguilles  d’une 

pendule  osma  soat  strelkasi;  la  grande,  la  petite  aiguille  minutni,  soatni 

ko‘rsatuvchi  strelka;  aiguille  de  chemin  de  fer  temir  yo‘l  strelkasi  (bir  izni 

boshqa izga ulashga xizmat qiladigan, temir yo‘lning harakatga keladigan bir 

qismi); 3. bot tikanak, igna; aiguilles de pin qarag‘ay ignalari,  igna barglari; 

4. archit shpil (gumbaz, minora,  tom kabilarning  nayzasimon ishlangan  usti, 

uchi); 5. géol cho‘qqi, tog‘ cho‘qqisi. 

aiguiller

  vt  1.  strelkani  bir  yo‘ldan  boshqasiga  o‘ tkazmoq,  poyezdni  bir 

yo‘ldan  boshqasiga  o‘tkazmoq,  burib  yubormoq;  2.  fig  yo‘naltirmoq; 

tushunishga  yordam  bermoq;  biror  maqsadga  qaratmoq;  aiguiller  la 

conversation  sur  un  autre  sujet  suhbatni  boshqa  temaga  o‘ tkazmoq; 

aiguiller  un  élève  vers  les  mathématiques  o‘quvchini  matematikani 

o‘rganishga yo‘naltirmoq, qaratmoq. 

aiguillette

 nf 1. pl akselbant (chor Rossiyasi va ba’zi chet el armiyalarida: 

harbiylarning  unvoniga  ko‘ra  yelkasiga  taqiladigan  zarbof  shnurlar);  2.  ip, 

bog‘ich (oyoq kiyimi). 

aiguillette

 nf go‘sht bo‘lakchalari. 

aiguilleur

 nm strelkachi. 

aiguillon

  nm  1.  uchli  uzun  tayoq,  nayzasimon  tayoq  (ho‘kizni  haydash 

uchun  foydalaniladi);  2.  fig  rag‘batlantiruvchi  omil,  qiziqtiradigan  narsa;  3. 

nish, nayza (ari, chayon kabi chaqadigan hasharotlarda); 4. bot  tikan (ba’zi 

o‘simliklar poyasida bo‘ladigan). 

aiguillonner

  vt  1.  ho‘kizni  uchli  tayoq  yordamida  haydamoq;  2.  fig 

qo‘zg‘atmoq, rag‘batlantirmoq. 

aiguiser


 vt 1. o‘tkirlamoq, uchlamoq; aiguiser un couteau  pichoqni o‘ tkir 

qilmoq;  une  pierre  à  aiguiser  qayroq,  qayroq  tosh;  2.  fig  qo‘zg‘atmoq, 

harakatga keltirmoq, faollashtirmoq; aiguiser l’appétit, la douleur ishtahani, 

og‘riqni  kuchaytirmoq;  3.  sayqal  bermoq,  silliqlamoq,  o‘ tkir,  tez  yetib 

boradigan, ifodali qilmoq; aiguiser son style o‘z uslubiga sayqal bermoq. 

ail


  nm  sarimsoq,  sarimsoqpiyoz;  une  odeur  d’ail  sarimsoq  hidi; 

saucisson  à l’ail sarimsoqli kolbasa; une tête, une gousse d’ail  bir bosh, 

bir bo‘lak sarimsoq. 

aile


 nf 1. qanot; ailes d’un oiseau qush qanoti; aile d’un avion samolyot 

qanoti;  battre  les  ailes  qanotlarini  qoqmoq;  loc  avoir  des  ailes  tez 

chopmoq;  avoir  de  plomb  dans  l’aile  qiyin  ahvolda,  sharoitda  bo‘lmoq; 

voler  de  ses  propres  ailes  mustaqil  bo‘lmoq;  rogner  les  ailes  à  qqn 

birovning  popugini  pasaytirib  qo‘ymoq;  donner  des  ailes  qanot 

bag‘ishlamoq,  ruhlantirmoq;  prendre  qqn  sous  son  aile  birovni  o‘z 

qanotiga,  panohiga  olmoq;  2.  kurak,  parrak,  qanot  (eshkak,  suv  parragi, 

havo vinti kabilarning  qismi); ailes d’un  moulin  tegirmon qanoti, parragi; 3. 

mil  sport  qanot,  flang,  yon  tomon;  4.  qanot  (g‘ildirak  tepasida);  5.  qanot, 

tomon  (bino);  ailes  d’un  pont  ko‘prik  qanotlari,  tomonlari;  6.  anat  ailes  du 

nez burunning solinchagi. 

ailé, ée


 adj 1. qanotli, uchar; des fourmis ailées qanotli chumolilar; 2. fig 

yengil, harakatchan; un pas ailé yengil qadam. 

aileron

  nm  1.  qanotning  cheti,  qirg‘og‘ i;  qanotcha;  2.  suzg‘ich,  yuzg‘ich 



(suv hayvonlarining suzish organi); 3. techn parrak, kurak; kaft, qanot. 

ailette


 nf 1. qanot;  qanotchalar; 2. techn parrak (turbinaning); qirra, yon, 

qovurg‘a (radiatorning). 

ailier

 nm qanot hujumchisi; ailier droit o‘ng qanot hujumchisi. 



ailler

 vt sarimsoq qo‘shmoq; sarimsoq surtmoq. 

ailleurs

 adv boshqa  joyda; je n’ai  vu cela nulle part ailleurs men  buni 

boshqa hech  qayerda ko‘rmadim; partout ailleurs  barcha boshqa joylarda; 

avoir  la  tête  ailleurs,  être  ailleurs  xayolparast  bo‘lmoq,  boshqa  narsa 

haqida o‘ylamoq; d’ailleurs (gap boshida) ammo, aytganday, biroq, shunday 

bo‘lsa  ham;  buning  ustiga,  shu  bilan  birga;  d’ailleurs,  il  faut  reconnaître 

que  shunday  bo‘lsa  ham,  bo‘yinga  olish  kerak;  il  a  dit  beaucoup  de 

choses, fort intéressantes d’ailleurs u ko‘p narsa haqida gapirdi, shu bilan 

birga  juda  qiziq  gapirdi;  par  ailleurs  boshqa  joyda;  fig  boshqa  tomondan, 

shu bilan  birga; bien que très intelligent par ailleurs, il ne comprend pas 

les mathématiques u juda aqlli bo‘ lsa ham, matematikani yaxshi bilmaydi. 

ailloli


 nm sarimsoqli mayonez. 

aimable


  adj  xushmuomala,  ochiq  yuz,  mehribon,  shirin  so‘z;  il  est 

aimable  avec  tout  le  monde  u  hamma  bilan  xushmuomala;  je  vous 

remercie, vous êtes très aimable sizga minnatdorchilik bildiraman, siz juda 

mehribonsiz. 

aimablement

  adv  xushmuomalalik  bilan,  shirin  so‘z  bilan,  mehribonlik 

bilan. 

aimant


1

, ante


 adj aziz, mehribon, mehrli, sevuvchi; nozik, yoqimli, dilbar. 

aimant


2

 nm 1. magnit, ohanrabo; 2. fig o‘ziga jalb etadigan, qiziqtiradigan 

narsa. 

aimantation



 nf magnitlash; magnitlanish. 

aimanter


 I. vt magnitlamoq; l’aiguille  aimantée magnitlangan strelka;  II. 

s’aimanter vpr magnitlanmoq. 

aimer

  I.  vt  1.  sevmoq,  yaxshi  ko‘rmoq,  mehr  qo‘ymoq,  muhabbat 



bog‘lamoq,  ishqi  tushmoq; il l’a follement aimée  uni jondan ortiq sevadi; 2. 

xush  ko‘rmoq,  yaxshi  ko‘rmoq,  yoqtirmoq;  3.  xohlamoq,  yoqtirmoq;  il  aime 

qu’on  le  flatte  uni  erkalatishlarini  xohlaydi;  aimer  danser  raqs  tushishni, 

tushmoqni  xohlamoq;  4.  aimer  mieux  afzal  ko‘rmoq;  j’aime  mieux  la 

voiture que le train men  poyezddan ko‘ra  avtomobilni  afzal ko‘raman; II. vt 

o‘ch  bo‘lmoq,  talab  qilmoq;  yoqtirmoq;  la  betterave  aime  les  terres 

profondes  lavlagi chuqur haydalgan yerlarda yaxshi  o‘sadi; III. s’aimer vpr 

1.  o‘zini  yaxshi  his  qilmoq;  o‘ziga  yoqmoq;  je  ne  m’aime  pas  dans  cette 

robe  bu  ko‘ylakda  o‘zimni  yaxshi  his  qilmayman;  2.  bir-birini  sevmoq, 

yoqtirmoq. 

aine

 nf chov, but, chot. 



aîné, ée

 I. adj katta, yoshi katta, le frère aîné aka; la sœur aînée opa; II. 

n  1.  katta  o‘g‘il;  katta  qiz;  katta  aka;  katta  opa;  mon  aîné  a  10  ans  katta 

o‘g‘lim  10  yoshda;  écoutez  vos  aînés  kattalarga  quloq  soling;  2.  katta 

(yoshni taqqoslaganda); c’est mon aîné de 2 ans u mendan 2 yosh katta. 

aînesse


 nf  to‘ng‘ ichlik (tug‘ilish jihatidan aka-ukalar o‘rtasidagi birinchilik, 

kattalik); droit d’aînesse to‘ng‘ichlik huquqi. 

ainsi

  I.  adv  shunday  qilib,  shunday;  les  faits  se  sont  déroulés  ainsi 



voqealar  shunday  rivojlandi;  ainsi  va  la  vie  hayot  shunday  davom  etyapti, 

hayot shunaqa;  ainsi soit-il! mayli, shunday bo‘la qolsin! et ainsi de suite! 

va  hokazo,  va  shu  kabi;  pour  ainsi  dire  go‘yo-ki,  shunday  deyish  mumkin 

bo‘lsa; II. conj demak, binobarin, bas; ainsi vous regarderez l’avenir avec 

confiance!  binobarin,  siz  kelajakka  ishonch  bilan  qaraysiz!  loc  conj  ainsi 

que -ganday, -gani kabi, singari, -ganicha, o‘xshash; cela s’est passé ainsi 

que je vous l’ai dit bu men sizga aytganday bo‘lib o‘ tdi. 

air


1

  nm  1.  havo;  atmosfera;  on  manque  d’air  ici  bu  yerda  havo 

yetishmayapti;  j’ai  besoin  de  prendre  l’air  men  sayr  qilishga  chiqishim 

kerak; le médecin lui a recommandé de changer d’air vrachlar unga havo 

almashtirishni  maslahat  berdilar;  air  comprimé  siqilgan  havo;  air  liquide 

suyuq,  suyultirilgan  havo;  vivre  au  grand  air  ochiq  havoda  yashamoq; 

dormir  en  plein  air  ochiq  havoda,  ochiqlikda  uxlamoq;  l’armée  de  l’air 

harbiy havo kuchlari; 2. shamol; le courant d’air yelvizak. 

air

2

  nm  ko‘rinish,  qiyofa;  prendre  des  airs  gerdaymoq,  kerilmoq;  avoir 



l’air  de  bo‘lib  ko‘rinmoq;  il  a  l’air  d’une  fille  uning  qiyofasi  qizlarinikiga 

o‘xshaydi; elle a  l’air sérieuse  u jiddiy ko‘rinadi; il a l’air de  me détester u 

meni yoqtirmayotgandek ko‘rinadi; n’avoir l’air de rien  foydasiz, oson, hech 

narsa  ifodalamayotganday  bo‘lib  ko‘rinmoq  (aslida  esa  boshqacha  bo‘lishi 

mumkin);  c’est  un  travail  qui  n’a  l’air  de  rien  bu  oson,  ma’nisizdek 

ko‘ringan ish. 



AIR

 

ALCOOLISME



 

 

 



25 

air


3

 nm ariya, kuy. 

airain

  nm  1.  bronza;  2.  fig  d’airain  qattiq,  rahmsiz,  tosh;  cœur  d’airain 



toshbag‘ir, qahri qattiq. 

airbus


 nm aerobus. 

aire


 nf 1. xirmon (don, asosan bug‘doy yanchish uchun ajratilgan joy);  2. 

tekis  yer,  maydon,  yuza,  ochiq  joy,  dala,  maydoncha;  aire  de  lancement 

start  maydonchasi;  aire  d’atterissage  qo‘nish  maydonchasi;  aire  d’un 

bâtiment  bino  egallagan  joy;  aire  ensemencée  ekin  maydoni;  3.  yirtqich 

qushlar  uyasi;  4.  fig  aire  d’activité  faoliyat  ko‘lami;  aire  d’influence  ta’sir 

doirasi. 

airelle

 nf bot chernika (brusnikalar oilasiga kiradigan mevasi shirin, qora-



ko‘kimtir rangli kichik buta o‘simlik). 

aisance


 nf 1. erkinlik, yengillik, xotirjamlik; avec aisance yengil, yengillik 

bilan;  erkin,  erkinlik  bilan;  s’exprimer  avec  aisance  o‘z  fikrini  erkin, 

qiynalmay  izhor  etmoq;  avoir  de  l’aisance  o‘zini  erkin  tutmoq;  2.  boylik, 

badavlatlik; être, vivre dans l’aisance  boy-badavlat yashamoq,  bo‘lmoq; 3. 

pl lieux d’aisances hojatxona. 

aise


1

  nf  1.  mamnunlik,  xursandlik,  mamnuniyat;  huzur-halovat,  lazzat; 

xotirjamlik;  sourire  d’aise  mamnunlikdan  kulmoq;  soupirer  d’aise  yengil 

nafas olmoq; être à l’aise o‘zini qulay, erkin his qilmoq; bemalol joylashmoq; 

être  à  l’aise  dans  ses  vêtements  kiyimlarida  o‘zini  qulay  his  qilmoq; 

mettez-vous  à  l’aise,  à  votre  aise  uyalmang,  o‘zingizni  erkin,  o‘z 

uyingizdagidek  his  qiling;  quatre  personnes  sont  à  l’aise  dans  cette 

voiture  bu  mashinaga  to‘rt  kishi  bemalol  joylashadi;  2.  pl  farovonlik,  mo‘l-

ko‘lchilik,  qulaylik,  qulaylik  tug‘diruvchi  jihozlar;  aimer  ses  aises  qulaylik, 

farovonlikni sevmoq, yaxshi ko‘rmoq. 

aise

2

 adj litt bien aise, tout aise mamnun, xursand; je suis bien aise de 



vous rencontrer men sizni uchratganimdan mamnunman. 

aisé, ée


 adj 1. yengil, oson, qulay; un travail aisé yengil ish; c’est aisé à 

dire bu aytishga oson; il est aisé de faire qqch biror narsani bajarish oson; 

2.  erkin,  bemalol,  xotirjam,  tabiiy;  un  style  aisé  erkin  uslub;  avoir  des 

manières  aisées  o‘rin  tutmoq;  3.  boy-badavlat,  davlatmand,  farovon;  une 

famille aisée farovon, yaxshi ta’minlangan oila. 

aisément


  adv  yengil,  oson,  qiyinchiliksiz;  je  comprends  cela  aisément 

buni tushunish oson. 

aisselle

 nf qo‘ltiq. 

ajonc

 nm bot kapalakgullilar oilasiga mansub sariq gulli buta. 



ajouré, ée

 adj nafis, pardadek yupqa; panjarasimon, to‘rsimon ko‘zli; ko‘z-

ko‘z; un drap ajouré ko‘z-ko‘z gulli choyshab. 

ajourné,  ée

  I.  adj  kechiktirilgan,  qoldirilgan;  un  départ  ajourné 

kechiktirilgan  jo‘nab  ketish;  II.  n  muhlat  olgan  nomzod  (imtihon  sessiyasini 

keyin topshirishga ruxsat olgan nomzod) talaba. 

ajournement

 nm keyinga qoldirish; keyinga surish. 

ajourner


 vt keyinga  qoldirmoq, keyinga surmoq;  ajourner les  élections 

saylovni keyinga surmoq. 

ajout

 nm qo‘shimcha, qo‘shilgan narsa; ilova. 



ajouter

  I.  vt  1.  qo‘shimcha  qo‘shmoq;  ilova  qilmoq;  ajouter  qqch  à  la 

sauce qaylaga biror narsa qo‘shmoq; sans rien  ajouter ni retrancher hech 

narsa qo‘shmasdan, hech narsa olmasdan; ajouter un  mot so‘z qo‘shmoq, 

ilova qilmoq;  2. litt ajouter foi à biror narsaning mavjudligiga ishonmoq; elle 

n’ajoute  aucune  foi  à  ces  abominations  bu  qabihliklarga  u  hech 

ishonmaydi; 3. vi qo‘shmoq, ko‘paytirmoq, kuchaytirmoq; en  intervenant, il 

ne fait qu’ajouter  à la pagaille  qo‘shilishib, u  faqat  tartibsizlikni ko‘paytirdi 

xolos; II. s’ajouter vpr qo‘shilmoq, ko‘paymoq, kuchaymoq. 

ajustage


 nm joyiga moslab qo‘yish, moslab  o‘rnatish; atelier d’ajustage 

slesarlik ustaxonasi. 

ajusté,  ée

  adj  1.  yopishib  turadigan  (kiyim);  une  robe  étroitement 

ajustée  badanga  yopishib  turadigan  ko‘ylak;  2.  mergan,  mo‘ljalga  bexato 

uradigan (tirda). 

ajustement

  nm  1  techn  moslash,  to‘g‘rilash,  moslab  tushirish,  to‘g‘ri 

keltirish;  yig‘ ish;  ajustement  d’un  tuyau  quvurni  to‘g‘rilash;  2.  aniqlash, 

aniqlik  kiritish,  moslash,  mos  holatga  keltirish;  le  projet  de  la  loi  a  subi 

quelques ajustements qonun loyihasiga bir necha aniqliklar kiritildi. 

ajuster


  vt  1. moslamoq,  sozlamoq;  ajuster  un  mécanisme  mexanizmni 

sozlamoq;  2. yig‘moq; moslab ulamoq; ajuster les différentes parties d’un 

robinet kran, jo‘mrakning  turli qismlarini bir-biriga ulamoq; 3. moslashtirmoq, 

to‘g‘ri  keltirmoq;  ajustez  ce  veston  à  ma  taille  bu  kurtkani  menga 

moslashtirib  bering;  4.  tartibga  keltirmoq;  to‘g‘rilab  qo‘ymoq;  ajuster  sa 

coiffure, sa cravate sochini, galstugini to‘g‘rilamoq; 5. mo‘ljalga olmoq. 

ajusteur

  nm  sozlovchi  yig‘uvchi  usta;  ajusteur-mécanicien  slesar-

mexanik; ajusteur-monteur slesar-montajnik, yig‘uvchi. 

alaise


 nf klyonka. 

alambic


 nm kub (suyuqliklarni distillash uchun ishlatiladigan berk idish). 

alambiqué,  ée

 

adj 


dabdabali, 

balandparvoz; 

g‘alati, 

odam  


tushunmaydigan; jimjimador; un style alambiqué dabdabali uslub. 

alanguir


 I. vt 1. quvvatini ketkazmoq, darmonini  quritmoq, zaiflashtirmoq; 

II. s’alanguir vpr bo‘shashmoq, zaiflashmoq. 

alanguissement

  nm  kuchsizlik,  zaiflik,  kuchi,  quvvati,  madori  yo‘qlik; 

charchash. 

alarmant,  ante

  adj  tashvishlantiradigan,  vahimaga  soladigan,  vahimali, 

tashvishli, ayanchli; des nouvelles  alarmantes  tashvishli xabarlar; son état 

de santé est alarmant uning sog‘ligi tashvishga soladigan. 

alarme


  nf  1.  trevoga  (xavf-xatarni  bildiruvchi  signal);  sonner,  donner 

l’alarme trevoga e’lon qilmoq; signal d’alarme to‘xtatish krani (temir yo‘lda); 

2.  tashvish,  vahima,  xavotirlik;  être  en  alarme  vahimada  bo‘lmoq;  tenir  en 

alarme tashvish, vahimada tutib turmoq. 

alarmer

  I.  vt  1.  tashvishga  solmoq,  tashvishlantirmoq,  xavotirlantirmoq, 



tashvishga, xavotir, vahimaga solmoq; qo‘rqitm oq, cho‘chitm oq; ses paroles 

m’ont  alarmé  uning  so‘zlari  meni  cho‘chitib,  tashvishga  solib  qo‘ydi;  II. 

s’alarmer vpr qattiq  tashvishlanmoq, qattiq xavotirlanmoq, qattiq  qo‘rqmoq, 

qattiq vahimaga, tashvishga tushmoq. 

alarmiste

  I.  n  vahimachi;  II.  adj  vahimali,  vahimaga,  sarosimaga 

soladigan;  article,  communiqué  alarmiste  vahimali,  vahimaga  soladigan 

maqola, kommunike. 

albanais, aise

 I. adj Аlbaniya va albanlarga oid, alban, albancha; II. n  1. 

alban, albaniyalik; 2. nm alban tili. 

albâtre


  nm  alebastr,  ganch;  des  vases  d’albâtre  alebastrdan 

tayyorlangan vaza, ganch ko‘za. 

albatros

 nm albatros (tumshug‘i uzun, katta dengiz qushi). 

albinisme

 nm méd albinizm (organizmda unga xos normal rang beruvchi  

pigment yetishmasligi). 

albinos


 n albinos (albinizm belgilari bo‘lgan kishi, o‘simlik yoki jonivor). 

album


 nm albom; un album de timbres markalar uchun albom. 

albumine


 nf oqsil, albumin (suvda eriydigan eng sodda oqsil moddalar). 

albuminoïde

  nm  protein  (tirik  organizm  yoki  o‘simlikning  ayrim 

to‘qimalarini tashkil etuvchi oddiy oqsil moddalar). 

alcali

 nm chim ishqor. 



alcalin, ine

 adj ishqorga oid, ishqorli. 

alcaliniser

 vt ishqorlamoq. 

alcalinité

 nf ishqorlilik. 

alcaloïde

 nm alkaloidlar (azotli organik birikmalar). 

alchimie

  nf  alximiya,  alkimyo  (O‘rta  asrlarda:  oddiy  metallarni  oltin  yoki 

kumushga  aylantiruvchi  hikmat  toshi  –  eliksir  izlash  bilan  shug‘ullangan 

xayoliy fan). 

alchimiste

 nm alximik, kimyogar. 

alcool

  nm  1.  spirt;  alcool  éthylique  etil  spirti;  lampe  à  alcool  spirt 



lampasi; 2. aroq, spirtli ichimlik. 

alcoolique

 I. adj spirtli, spirt qo‘shilgan; les boissons alcooliques spirtli 

ichimliklar; II. n ichkilikboz, aroqxo‘r, piyonista. 

alcoolisation

  nf  1.  spirt  hosil  qilish;  2.  spirt  qo‘shish;  kuchini  oshirish 

(vinoning). 

alcoolisé,  ée

  adj  spirt  qo‘shilgan;  kuchli,  darajasi  yuqori;  liqueur 

alcoolisée  spirt  qo‘shilgan  likyor;  une  bière  fortement  alcoolisée  juda 

kuchli pivo. 

alcoolisme

 nm alkogolizm, aroqxo‘rlik, ichkilikbozlik, piyonistalik. 


ALCOOLTEST

 

ALLÉGATION



 

 

 



26 

alcooltest

 nm ichimlik iste’mol qilinganini yoki qilinmaganini aniqlaydigan 

test;  faire  subir  une  épreuve  d’alcooltest  à  un  automobiliste 

responsable  d’un  accident  falokatga  sababchi  bo‘lgan  haydovchini  spirtli 

ichimlik iste’mol qilgan yoki qilmaganligini tekshirmoq. 

alcôve

  nf  1.  xonaning  karavot  qo‘yiladigan  taxmonsimon  qismi;  2.  fig 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   4   5   6   7   8   9   10   11   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling