Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet51/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   47   48   49   50   51   52   53   54   ...   238

nf sistit, siydik qovug‘ining yallig‘lanishi. 

cytise 


nm sariq gulli buta. 

cytologie 

nf biol sitologiya, hujayra haqidagi fan. 

cytoplasmique 

adj protoplazmaga oid. 

 

 



 

 


 



 

 

132 



 

D,  d 



nm  1.  fransuz  alifbosining  to‘rtinchi  harfi;  2.  fam  le  système  D:  le 

système des gens débrouillards D  tuzumi: yo‘l-yo‘rig‘ ini, imkoniyatini  topa 

oluvchi odamlar, uddaburolar tuzumi. 

d’abord 


loc adv voir abord. 

d’accord 

loc adv voir accord. 

dactylo 


n  1.  mashinkada  yozuvchi,  mashinkachi;  2.  nf  mashinkada 

yozish. 


dactylographe 

nm mashinka, yozish mashinasi (Kanadada). 

dactylographie 

nf mashinkada yozish. 

dactylographier 

vt mashinkada yozmoq, yozib olmoq. 

dactylologie 

nf  daktilologiya,  barmoq  tili  (kar-soqovlarning  imo-

ishorasiga asoslangan o‘zaro tili) alifbosi. 

dactyloscopie 

nf  daktiloskopiya  (barmoq  izlari  va  ularga  qarab 

kishilarning shaxsini aniqlash). 

dada 

nm  1.  enf  ot;  2.  fig  fam  sevimli  mavzu,  sevgan,  yaxshi  bilgan 



narsasi,  fikri-zikri;  enfourcher  son  dada  o‘z  mavzusiga,  temasiga 

qaytavermoq. 

dadais 

nm fam sodda, anqov, ahmoq. 



dague 

nf xanjar. 

dahlia 

nm bot georgin, kartoshka gul. 



daigner 

vt  lozim  ko‘rmoq,  marhamat  qilmoq,  loyiq  ko‘rmoq,  topmoq; 

daignez agréer marhamat qilib qabul qiling! (hurmat ma’nosida). 

daim 


nm 1. xon bug‘u; 2. yumshoq bug‘u charmi, zamsh, ag‘darma teri. 

dallage 


nm 1. tosh yotqizish; 2. ko‘chaga yotqizilgan toshlar. 

dalle 


nf  yassi  tosh,  to‘rtburchak,  yassi  g‘isht,  plitka,  kafel;  dalle  funèbre 

qabr toshi. 

daller 

vt tosh yotqizmoq, qo‘ymoq, qoplamoq, kafel, g‘isht, tosh termoq. 



dalmatien 

nm dalmat iti. 

daltonien,  enne 

adj,  n  ranglarni  farqlayolmaydigan  (asosan  qizil  va 

yashilni). 

daltonisme 

nm daltonizm (ba’zi rang-tuslarni farq qila olmaslik kasalligi). 

dam 


nm  1.  ziyon,  zarar;  2.  ayblash,  qoralash,  aybga  buyrish,  la’nat, 

qarg‘ish, nafrat. 

damas 

nm 1. dama (ich kiyim uchun mato), bezakli gazmol; 2. damashq 



po‘lati, qilichi; 3. damashq olxo‘risi. 

damasquinage 

nm 1. po‘lat buyumlarga qilingan o‘yma naqsh, bezak; 2. 

o‘ymakorlik san’ati. 

damasquiner 

vt po‘lat buyumlarga oltindan o‘yib ishlamoq, bezamoq. 

damassé, ée 

adj guldor, naqshli, bezakli. 

damasser 

vt guldor qilib to‘qimoq, naqsh solmoq. 

dame 

nf 1. xotin, ayol, xonim; bonu; 2. xonim, bonu (boy ayollarga); 3. erli 



ayol,  xotin;  4.  xotin  zoti,  urug‘i;  5.  vazir  (shaxmotda);  6.  dama  (qarta 

o‘yinida); 7. bosqon, katta bolg‘a. 

dame-jeanne 

nf katta shisha idish. 

damer 

vt  1.  damkaga  aylantirmoq  (shashka  o‘yinida);  damer  le  pion  à 



qqn  qo‘li  baland  kelmoq,  yutib  chiqmoq;  2.  yerni  shibbalamoq,  qoziq 

qoqmoq. 


damier 

nm 1. shahmat taxtasi, doskasi; 2. kataklarga bo‘ lingan yuza. 

damnation 

nf  jazo,  azoblash,  xo‘rlash,  ezish,  qiynash,  do‘zax  azobiga 

solish. 

damné, ée 

adj la’natlangan, mal’un, murtad, badbaxt; xo‘rlangan. 

damner 


vt  1.  la’natlamoq,  qarg‘amoq,  xo‘rlamoq;  2.  murtad  deb  e’lon 

qilmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq,  ayblamoq,  qoralamoq;  se  damner  ayblanmoq, 

qoralanmoq, yo‘ldan ozmoq. 

dan 


nm yaponcha kurashning sinflash darajasi. 

dandinement 

nm lapanglab yurish, beso‘naqay, qo‘pol harakat. 

dandiner (se) 

vpr lapanglab yurmoq, chap yoniga tashlab yurmoq. 

dandinette 

nf xo‘raki, tuzoq, qarmoq. 

dandy 


nm olifta, bashang. 

dandysme 

nm oliftachilik, bashang kiyinib yurish. 

danger 


nm  xavf-xatar,  tahlika,  qo‘rqinch,  xavflilik;  danger  de  guerre 

urush  xavfi;  la  patrie  est  en  danger  vatan  xavf  ostida;  mettre  en  danger 

tahlikaga tushirmoq. 

dangereusement 

adv xatarli, xavfli, bezovtalik bilan. 

dangereux,  euse 

adj  1.  xavfli,  xatarli,  qo‘rqinchli,  harakatli;  2.  yovuz, 

zararli battol, ziyon etkazadigan. 

dangerosité 

nf xavflilik, zararlik, harakatlilik. 

danois, oise 

I.

 



adj Daniyaga oid, daniyalik; II.

 

n 1. daniyalik; 2. nm daniya 



tili; 3. nm daniya iti. 

dans 


prép -da, ichida, -ga;  courir dans la rue ko‘chada yugirib yurmoq; 

se  trouver  dans  la  cour  hovlida  turmoq;  tomber  dans  la  mer  dengizga 

qulab  tushmoq;  tomber  dans  la  misère  yo‘qsil  holatga  tushmoq;  cela  lui 

arrive  dans  son  enfance  bu  uning  bolaligida  yuz  bergandi;  cela  coûte 

dans les deux cents euros bu ikki yuz evroga yaqin turadi. 

dansant, ante 

adj 1. raqs tushuvchi, tushayotgan; 2. raqsli musiqa. 

danse 


nf raqs. 

danser 


I.  vi  raqsni  ijro  etmoq;  II.  vt  raqsga  tushmoq;  danser  une  valse 

valsga tushmoq. 

danseur, euse 

n raqqos, raqqosa, o‘yinchi. 

dantesque 

adj dantiga oid; poésie dantesque danti she’riyati. 

dard 

nm 1. nayza, yoy o‘qi, baliqlar uchun nayza, garpun; 2. ari nishi,  tig‘; 



3. olmaning mevali novdasi, shoxi. 

darder 


vt  1.  nayza  bilan  urmoq,  nayza,  garpun  tashlamoq;  2.  nayza 

otmoq; 3. fig  nur  tashlamoq, ko‘z qirini  tashlamoq; 4. sanchimoq (nishini, tig‘ 

uchini), qadamoq, tiqmoq, nish sanchmoq, chaqmoq. 

dare-dare 

loc adv shoshilinch, tezda, zudlik bilan, chaqqon, darrov. 

darne 


nf baliq bo‘lagi. 

dartre 


nf méd temiratki. 

datation 

nf 1. sana qo‘yish; 2. sana belgilash, sana ko‘rsatish. 

date 


nf  sana,  oyning  kunlarini  belgilash,  ko‘rsatish,  davrlash,  yil,  davr, 

vaqt. 


dater 

I.  vt  sana  qo‘ymoq;  II.  vi  1.  sana  belgilamoq,  yilini  aniqlamoq;  2. 

davrdan boshlanmoq; 3. sanamoq, hisoblamoq, sanalmoq. 

daterie 


nf Vatikan sudi. 

dateur, euse 

adj sanani ko‘rsatadigan, sana qo‘yuvchi. 

datif 


nm jo‘nalish kelishigi. 

datte 


nf xurmo (mevasi). 

dattier 


nm xurmo daraxti. 

daube 


nf 1. go‘sht dimlash; 2. dimlangan go‘sht. 

dauphin


1

 

nm delfin. 



dauphin

2

 



nm shahzoda. 

dauphine 

nf malika. 

daurade ou dorade 

nf baliq turi. 

davantage 

adv 1. ko‘proq, mo‘lroq; 2. uzoqroq, ortiqroq. 

davier 


nm  1.  tishli  qisqichlar;  2.  bochkachining  bochkani  siqadigan 

asbobi; 3. texnik siqqich, iskanja; 4. paroxodda yuk ko‘ targich. 

de

1

 



prép I. -da, -dan, -ning; II. 1. ob’ekt harakati yoki jo‘nalishini ko‘rsatadi; 

se souvenir de qqn kimnidir eslamoq; 2. izohni ifodalaydi; le mot de liberté 

ozodlik,  erk  so‘zi;  3.  kesimning  ot  qismi;  traiter  qqn  de  menteur  aldoqchi 

deb muomala qilmoq; 4. infinitivdan, fe’lning noaniq formasidan oldin; c’est à 

nous  d’y  aller  u  yerga  borish  bizning  navbatim iz;  5.  ravish,  sifatdosh  va 

sifatdan  oldin;  cinq  minutes  de  plus  besh  minut  oldin,  ko‘p;  nous  avons 

trois jours de libres; biz uch kun bo‘shmiz. 

de

2



,  du,  de la,  des 

art  partitifs  1.  aniq  otdan  oldin;  boire  du  vin  vino 

ichmoq;  2.  sanab  bo‘ladigan  aniq  otdan  oldin;  manger  du  lapin  quyon 

go‘shti  yemoq;  3.  mavhum  otdan  oldin;  jouer  de  la  musique  musiqa 

chalmoq; 4. sifatdan oldin. 

1



 

nm 1. olti qirrali shashqol; 2. asosi, tubi, ostki qismi, poydevori. 

2

 



nm angishvona. 

DÉAMBULATION

 

DÉBORDEMENT



 

 

 



133 

déambulation 

nf sayr, sayohat, sayr qilib yurish, u yoq-bu yoqqa yurish. 

déambuler 

vi sayr qilmoq, sayr qilib, daydib, tentirab yurmoq. 

débâcle 


nf  1.  muzni  sindirib  daryoda  yo‘l  ochish,  muzyorar;  2.  fig 

halokatga  yo‘liqish,  qulash,  puchga  chiqish,  barbod  bo‘lish,  o‘ ta  tartibsizlik, 

to‘s-to‘polon, tartibsiz qochish. 

déballage 

nm 1. o‘ramni ochish, qutini  ochish;  2.  tan olish, iqror  bo‘lish, 

tavba, bo‘yniga olish; 3. mol mulkni ochib turib sotish. 

déballer 

vt  1.  o‘ramni  ochib  qo‘ymoq,  ochib  ko‘rsatmoq;  déballer  des 

marchandises molni yoyib qo‘ymoq; 2. ochib ko‘rsatmoq, ko‘z-ko‘z qilmoq, 

ko‘rgazmaga  qo‘ymoq;  3.  aybiga  iqror  bo‘lmoq,  gunohini  tan  olmoq,  tavba 

qilmoq. 

débandade 

nf  tartibsiz  qochish,  tez  tarqalib  ketish,  to‘s-to‘polon;  mettre 

en débandade tum-taraqay bo‘lib qochib ketmoq. 

débander

1

 



vt 1. yechmoq, bintni yechib olmoq; on lui débande les yeux 

uning  ko‘z  bog‘lagichini  yechib  olishdi;  2.  yechilib  ketmoq,  bo‘shab  ketmoq; 

son arc s’est débandé uning yoyi bo‘shab, yechilib ketdi. 

débander


2

 

I.  vt  tum-taraqay  qilmoq,  tartibsiz  tarqatib  yubormoq, 



qochirmoq; II. se débander vpr qatorini yorib o‘ tmoq. 

débaptiser 

vt nomini o‘zgartirmoq, boshqa nom bermoq. 

débarbouillage 

nm yuzini yuvish, tozalash. 

débarbouiller 

I. vt  (yuzni)  yuvmoq,  tozalamoq;  II.  se  débarbouiller  vpr 

mushkullikdan qutulmoq, qiyin ahvoldan chiqmoq, yuvinmoq. 

débarcadère 

nm kema to‘xtaydigan joy, pristan. 

débardeur,  euse 

1.  yuk  ortuvchi,  tushiruvchi,  yukchi,  hammol;  2.  techn 

tosh o‘yuvchi ishchi. 

débarquement 

nm 1. yuk tushirish, yukdan bo‘shatish, qirg‘oqqa tushish; 

2. desant tushirish. 

débarquer 

I.  vt  1.  kemani  qirg‘oqqa  yaqin  qo‘ymoq;  paroxoddan 

tushmoq,  yerga  tushmoq,  oyoq  qo‘ymoq;  2.  yukdan  bo‘shtmoq,  yuk 

tushirmoq; 3. desant  tashlamoq,  tushirmoq; 4.  tushmoq (qirg‘oqqa); II. vi 1. 

paroxoddan  tushmoq,  yerga  tushmoq,  oyoq  qo‘ymoq;  2.  kemadan  bo‘shab 

ketmoq; 3.  birovnikiga  tushmoq, mehmon bo‘lmoq;  4. fig  faktni, holatni  inkor 

etmoq. 

débarras 



nm 1. xalos,  ozod  bo‘lish, qutilish, yengillashish, yengil  tortish; 

c‘est  un  grand  débarras  pour  vous  bu  siz  uchun  katta  yengillik,  yengil 

tortish;  2.  keraksiz  narsalarni  qo‘yadigan  joy,  tom;  chambre  de  débarras 

omborxona, qaznoqcha. 

débarrasser 

I.  vt  (de  qqn  qqch)  xalos,  ozod  bo‘lmoq,  yengil  tortmoq, 

bo‘shatmoq;  débarrasser  une  chambre  xonani  bo‘shatmoq,  tozalamoq, 

yengillashtirmoq,  tashlamoq,  yig‘ib  tashlamoq,  tashlab  ketmoq,  bartaraf 

qilmoq, yo‘q qilmoq, sotib yubormoq; II. se débarrasser vpr yechinmoq. 

débat 


nm  1.  muhokama,  munozara,  o‘ylashib  ko‘rish,  maslahatlashish, 

bahs,  bahslashish;  2.  pl  munozara,  bahslashuv,  tortishuv;  3.  pl  ochiq  sud 

munozarasi, tortishuvi. 

débattre 

I.  vt munozara  olib  bormoq,  bahslashmoq,  muhokama  qilmoq, 

tortishmoq;  II.  se  débattre  vpr  urinmoq,  tirishmoq,  harakat  qilmoq,  hamlani 

daf  qilmoq,  bartaraf  qilmoq,  qaytarmoq;  se  débattre  contre  les  difficultés 

qiyinchilikni daf qilmoq. 

débauche 

nf  1.  injiqlik,  erkalik,  tantiqlik,  haddan  oshish,  sayoqlik, 

axloqsizlik,  fohishabozlik;  2.  fig  suiiste’mol  qilish,  amaldan  foydalanish, 

isrofgarchilik,  ortiqchalik,  ko‘plik,  kayf-safo,  aysh-ishrat;  faire  une  petite 

débauche de table ozroq ortiqcha ovqat yeb qo‘ymoq, is’temol qilmoq. 

débauché,  ée 

I.  adj  buzuqi,  axloqsiz,  sayoq,  suyuqoyoq,  fohishaboz, 

yomon yo‘lga kirgan; II. n buzuqi, fohishaboz, suyuqoyoq odam. 

débaucher 

vt 1. buzmoq, yomon yo‘lga kirgizmoq; 2. ishni tashlab qochib 

ketishga undamoq, qiziqtirib ishga jalb qilmoq; 3. ishdan bo‘shatmoq, haydab 

yubormoq. 

débile 

I.  adj  zaif,  nimjon,  darmonsiz,  holsiz,  oriq,  so‘lg‘in,  kuchsiz, 



bemajol,  dardchil,  kasalmand;  II.  nm  kaltafahm;  débile  mental  aqlsiz,  esi 

past. 


débilement 

adv zaifona, madorsiz, kuchsiz, darmonsiz. 

débilitant,  ante 

adj  1.  zaiflantiruvchi,  kuchsizlantiruvchi;  2.  tushkunlikka 

soluvchi,  buzg‘un,  intizomsiz;  une  atmosphère  débilitante  tushkunlikka 

tushiruvchi muhit. 

débilité 

nf  1.  zaiflik,  madorsizlik,  darmonsizlik,  holsizlik,  kuchsizlik, 

dardchilik;  2.  méd  tug‘ma  esi  pastlik,  kaltafahmlik;  3.  faqir,  kambag‘allik, 

nochorlik. 

débiliter 

I. vt 1. kuchsizlantirmoq, zaiflashtirmoq;  2.  tushkunlikka solmoq, 

buzmoq; II. se débiliter vpr holdan toymoq, zaiflashmoq. 

débiner 


I. vt badnom qilmoq, yomonlamoq, qoralamoq, qarg‘amoq,  o‘sal 

qilmoq;  II.  se  débiner  vpr  fam  pisib,  yashirin  qochib  ketmoq,  juftakni 

rostlamoq, g‘oyib bo‘lmoq. 

débit


1

 

nm  1.  chakana  savdo,  sotilish,  sotish,  o‘ tkazish;  d’un  bon  débit 



bozorgir,  bozori  chaqqon,  tez  o‘tadigan;  2.  g‘o‘lani,  yog‘ochni  arralash, 

kesish; 3. nutq, gapirish  tarzi, so‘zlash, gapirish;  avoir le débit facile silliq, 

ravon  gapirmoq;  4.  sarflash,  iste’mol  qilish,  sarf  bo‘lish,  berish,  o‘zgarish, 

kelib tushish; le débit circulaire du sang qon aylanishi; 5. vaqt o‘ tish  tartibi, 

otilish tezligi, o‘q-dorilarning iste’mol qilinishi, sarflanishi. 

débit


2

 

nm qarz hisob-kitobi, kirim, qoldiq, foyda. 



débitant,  ante 

n  chakana  savdogar,  sotuvchi;  débitant  de  boissons 

ichimlik sotuvchi. 

débiter


1

 

vt 1. yog‘ochni,  g‘o‘lani arralamoq, kesmoq; débiter un chêne à 



la scie, en planches eman daraxtini arra  bilan  taxta  qilib kesmoq; 2. savdo 

qilmoq, sotmoq, sotib o‘ tkazmoq; pullamoq;  3. vieilli so‘zlamoq, gapirmoq; 4. 

vaqt o‘tkazmoq, iste’mol qilmoq, yetkazib bermoq; le téléskis débitent 2600 

skieurs  à  l’heure  teleekran  soatiga  2600  chang‘ichini  o‘tkazadi;  5.  ishlab 

chiqarmoq;  cette  usine  débite  deux  cents  voitures  par  jour  bu  zavod 

kuniga ikki yuzta mashina ishlab chiqaradi. 

débiter

2

 



vt qarz bermoq, qarz olmoq. 

débiteur


1

,  trice 

n  1.  qarzdor  odam,  qarz  oluvchi;  2.  fig  ma’naviy,  ruhiy 

qarzdor. 

débiteur

2

,  euse 



n  1.  xabar,  mish-mish  gaplar  tarqatuvchi;  2.  savdogar, 

sotuvchi,  savdo  qiluvchi;  3.  yog‘och  kesuvchi;  4.  techn  marmar  kesuvchi 

uskuna, asbob. 

déblai 


nm 1. yerni  tekislash; 2.  tozalash,  poklash (tashlandiq  narsalar va 

ifloslikdan); 3. uy tagini qazish. 

déblaiement 

nm yerni tekislash, tozalash. 

déblatérer 

vi  yomonlab  gapirmoq,  g‘iybat,  fisqi-fasod  qilmoq, 

yomonlamoq, chaynamoq, qattiq so‘kmoq, haqoratlamoq. 

déblayage 

nm yer tekislash, tozalash. 

déblayer 

vt  1.  chirindilardan  yerni  tozalamoq;  2.  (metafora)  yo‘qotmoq, 

nobud qilmoq. 

déblocage 

nm bo‘shatish, chiqarish, ochish, olib tashlash. 

débloquer 

vt  bo‘shatmoq,  to‘siqlarni  olib  tashlamoq,  ishlatib,  yurgazib 

yubormoq. 

déboire 


nm  1.  yoqimsiz,  noxush  ta’m;  2.  ko‘ngil  sovish,  qolish,  ixlosi 

qaytish, umidsizlik; omadsizlik; fig, barbod bo‘lish, yovuzlik. 

déboisement 

nm o‘rmon kesish, yog‘ochlardan tozalash. 

déboiser 

vt 1. yerni o‘rmondan  tozalamoq; 2.  techn shaxtada yog‘ochlar 

qatorini buzib tashlamoq. 

déboîtement 

nm 1. suyak chiqishi, chiqib ketishi; 2. safdan chiqib ketish, 

joyidan chiqish. 

déboîter 

I.  vt  1.  chiqib  ketm oq,  chiqarmoq,  ajratmoq;  2.  méd  kesib  olib 

tashlamoq; II. vi safdan, qatordan chiqmoq; déboîter d’une file de voiture 

mashinalar qatoridan chiqmoq. 

débonder  (se) 

vpr  dardu-hasratini  ochib  gapirmoq,  yorilmoq,  yuragini 

yengillatmoq, dilidagini to‘kib solmoq. 

débonnaire 

adj oqko‘ngil, xushfe’l, muloyim, xushmuomala, ko‘ngilchan, 

ko‘ngli ochiq, marhamatli, muruvvatli, iltifotli. 

débordant,  ante 

adj  qirg‘oqdan  toshib  chiqib  turuvchi,  chetdan  chiqib 

turgan, toshgan. 

débordé,  ée 

adj  1.  suv  toshib  turgan;  jo‘shib  turgan,  limmo-lim  to‘la;  3. 

boshidan oshib yotgan, ishi tiqilib ketgan. 

débordement 

nm 1. toshqin; ko‘lob, suv toshib chiqqan joy; 2. kuchayish, 

qo‘shilish, 

ko‘ tarilish, 

ko‘payish; 

débordement 

d’enthousiasme 

tashabbusning kuchayishi, ko‘ tarilishi, ortishi, ko‘payishi. 



DÉBORDER

 

DÉCAPITATION



 

 

 



134 

déborder 

I.  vi  1.  toshib  chiqmoq,  toshmoq,  qirg‘oqdan  ko‘tarilib  ketmoq, 

chetidan  oshib  o‘tmoq,  otilib  chiqmoq  (daryo,  hovuz);  2.  o‘ tmoq,  oqib 

chiqmoq,  toshib  to‘kilmoq,  tarqalmoq, o‘ tkazmoq; II. vt 1. bosib, quvib,  to‘lib 

o‘tmoq,  chegarani  bosib  o‘tmoq,  o‘rab  olmoq,  qurshab  olmoq;  2.  chetini, 

qirg‘og‘ ini  qaytarib  qo‘ymoq  (ko‘rpani);  déborder  une  couverture  ko‘rpani 

qaytarib  qo‘ymoq;  3.  shimni  ho‘l  latta  qo‘yib  dazmollamoq;  déborder  un  lit 

ko‘rpani  tortib  qo‘ymoq;  4.  qirg‘oqdan  uzoqlashmoq;  5.  fig  rejalarini  buzub 

yubormoq; 6. imkionyatidan oshib o‘tmoq. 

débouchage 

nm  butilka,  shisha  og‘zini  ochish,  tiqinni  olish,  qopqog‘ini 

olish; tiqilib qolgan joyni ochish. 

débouché 

nm  1.  yalanglikka,  ochiq  joyga  chiqish;  un  débouché  sur  la 

mer  dengizga  chiqish;  2.  mollarni  ochib  sotish,  chakana  savdo  qilish, 

bozorga  chiqarish;  ishlab  chiqarilgan  mollarni  sotish  joyi;  3.  fig  ishga 

joylashish,  ish  topish  istiqboli,  kelajagi,  imkoniy atini  qo‘llash,  qobiliyati;  4. 

mo‘rining  og‘zi;  5.  mil  dastlabki,  boshlang‘ich  chegara;  6.  qurshovni  yorib 

chiqish. 

débouchement 

nm  1.  kanal,  quvurlarni  tozalash;  2.  chiqish,  yorib 

chiqish, kirish, kirib kelish. 

déboucher

1

 

vt  1.  og‘zini  ochmoq;  2.  tozalamoq  (suv  oqadigan,  tutun 



chiqadigan  quvur  va  mo‘rilarni);  3.  metall  buyumlarni  teshmoq;  4.  mil 

masofali portlatgich o‘rnatmoq. 

déboucher

2

 



vt  1.  yalang,  ochiq,  keng  joyga  chiqmoq;  déboucher  d’un 

défilé  dans  la  plaine  g‘or  oraligligidan  tekislikka  chiqmoq;  2.  yopiq  joydan 

ochiq joyga chiqmoq, ochilmoq; 3. quyilmoq, tushmoq (daryo). 

déboucler 

vt yechmoq, yechib  qo‘ymoq; déboucler la  ceinture kamarni 

yechmoq. 

débouler 

vi  1.  yadrodek  tepadan  pastga  yumalab  tushmoq, 

yumalaganday yugurib tushmoq; 2. otilib kirib kelmoq. 

déboulonnage 

ou  déboulonnement

 

nm  chiqarib,  burab  olish;  boltni 



burab, chiqarib olish, ayrib, ajratib chiqarish. 

déboulonner 

vt 1. boltni burab chiqarmoq; 2. birovning obro‘sini to‘kmoq; 

déboulonner une réputation obro‘sini to‘kmoq. 

débourser 

vt  sarflamoq,  chiqim  qilmoq,  to‘lamoq,  xarajat  qilmoq;  sans 

débourser un sou bir tiyin to‘lamay, sarflamay. 

déboussoler 

vt  yanglishtirmoq,  yo‘ldan  chalg‘itmoq,  yomon  yo‘lga 

boshlamoq, adashtirmoq. 

debout 

I.  adv  tikka;  mettre  un  meuble  debout  jihozni  tik  qo‘ymoq;  se 



tenir debout  tik  turmoq;  être, rester debout  tik  turib  qolmoq; il  est debout 

avant  le  jour  u  tongdan  avval  turib  olgan;  être  encore  debout  hamon 

oyoqda  turmoq  (safda);  mourir  debout  jonini  ayamay  himoya  qilmoq; 

mettre debout oyoqqa  turg‘izmoq; tomber debout suvdan quruq chiqmoq, 

sog‘ qolmoq, chiqmoq; contes, histoires à dormir debout uydirma, yolg‘on-

yashiq,  safsata,  afsona,  cho‘pchak,  ertak;  cela  ne  tient  pas  debout  bu 

haqiqatga  yaqin  emas;  II.  adj  inv  magistrature  debout  prokratura;  mer, 

vent debout qarshidan esayotgan shamol, to‘lqin, suv; III. intj turing! 

débouter 

vt davosini rad etmoq. 

déboutonner 

I.  vt  tugmasini  yechmoq,  chiqarmoq;  rire  à  ventre 

déboutonné  ichagi  uzulguncha  kulmoq;  II.  se  déboutonner  vpr  tugmasi, 

bog‘ichi  yechilib  ketmoq;  fig  qalbini,  yuragini  ochib  gapirmoq,  sitqidildan 

gapira boshlamoq. 

débraillé,  ée 

adj,  n  pala-partish,  didsiz  kiyingan,  isqirt  kiyingan;  un  air 

débraillé isqirt qiyofa; tenue débraillée dabdalasi chiqqan qiyofa. 

débranchement 

nm uzib qo‘yish, ajratib qo‘yish, vagonlarni ajratish. 

débrancher 

vt  1.  vagonlarni  ajratmoq;  2.  uzib  qo‘ymoq,  o‘ tkazmoq, 

o‘chirmoq, o‘chirib qo‘ymoq. 

débrayage 

nm  1.  qismlarga  ajratish  (mashinalarni),  tokni  uzib  qo‘yish, 

uzish,  ajratish  asbobi,  qurilmasi;  2.  ish  tashlashni  to‘xtatish,  ish  tashlash 

(qisqa muddatli, norozilik bildirib). 

débrayer 

vt  1.  mashinani  qismlarga,  bo‘ laklarga  ajratmoq,  bo‘lib 

tashlamoq; 2. vi  ish  tashlamoq, ishni  to‘xtatmoq; les ouvriers ont débrayé 

ce matin ishchilar bugun ertalab ish tashladi, ishni to‘xtatdi. 

débridé,  ée 

adj  jilovsiz,  yugansiz,  suvlig‘i,  yugani  olingan,  to‘xtatib,  tiyib 

bo‘lmaydigan, bebosh, og‘zining jilovi yo‘q. 

débridement 

nm 1. yuganni chiqarish, olish; 2.  haddan oshish, quturish, 

avjga minish. 

débrider 

vt  1.  yugan  chiqarmoq,  olib  qo‘ymoq;  sans  débrider  uzluksiz, 

to‘xtovsiz,  nafas  olmasdan,  dam  olmasdan;  2.  (jarroxlikda)  kesmoq,  kesib 

olmoq; débrider une plaie yarani kesmoq. 

débris 


nm 1. siniq parcha, singan  bo‘lak;  les débris d’un  vase  gultuvak 

siniqlari; 2. qoldiq, vayrona, suyak, ko‘l qoldiqlari,  tashlandiq; 3. qolgan qism; 

les  débris  d’une  armée  armiyaning  qolgan  qismi;  4.  un  vieux  débris 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   47   48   49   50   51   52   53   54   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling