Institut français d’Études sur l’asie centrale

quritmoq; la  maladie l’a défait dard, kasallik  uni holdan  toydirdi;  7.  g‘alaba 

qozonmoq,  yengmoq,  yakson  qilmoq,  zafar  qozonmoq,  tor-mor  qilmoq; 

défaire l’ennemi dushmanni  tor-mor qilmoq; II. se défaire vpr 1. yechilmoq, 

yechilib,  bo‘shab  ketmoq;  2.  sokilmoq,  so‘tilmoq  (chokidan);  3.  fam 

yechinmoq,  kiyim larini  yechmoq,  yalong‘och  bo‘lmoq;  4.  birovga  oshirmoq, 

o‘zidan  qochirmoq, xolos, ozod bo‘lmoq qutulmoq, bo‘shashmoq; se défaire 

d’une mauvaise habitude yomon urf-odatlaridan xolos, ozod bo‘lmoq. 

défait,  aite 

adj  1.  yoyilgan,  yozilgan,  tarqoq,  yechilgan,  yechib,  qo‘yib 

yuborilgan;  cheveux défaits yozib, yechib, yoyib yuborilgan soch; lit défait 

yoyib  qo‘yilgan  joy;  2.  oq,  oqargan,  rangsiz,  bo‘zargan,  ozgan,  oriqlagan, 

ko‘zlari kirtayib qolgan, munkaygan,  o‘zini  oldirgan, so‘ lgan,  ta’bi g‘ash, xira, 

xafa, dili xufton, qorong‘i. 

défaite 

nf  1.  mag‘lubiyat,  yutqizish,  yutqiziq,  yengilish,  tor-mor  qilish; 

essuyer une défaite yengilmoq, mag‘lubiyatga uchramoq; 2. barbod bo‘lish, 

muvaffaqiyatsizlik; défaite électorale saylovda yutqazib qo‘ish. 

défaitisme 

nm  mag‘lubyatchilik,  yengilishga  tarafdorlik,  taslimchilik, 

qiyinchilikdan qo‘rqib orqaga qaytish, chekinish, jur’atsizlik, tushkunlik. 

défalcation 

nf  1.  bo‘lib  chiqarish,  chegirma,  ayirib  ushlab  qolish,  ayirib 

olish,  chiqarib  tashlash;  défalcation  faite  chiqarib  tashlagandan  keyin, 

hisob-kitobdan keyin; 2. metall zaki, to‘ponidan tozalash, ayirish. 

défalquer 

vt  bo‘lib  chiqarmoq,  ayrimoq,  hisoblab  chiqmoq,  olib 

tashlamoq, olmoq, ajratmoq, chegirib qolmoq. 

défaut 

nm 1. nuqson, illat, ayb, kamchilik, qusur, kamomad, kam chiaish, 

buzilgan  joy,  shikast,  zarar,  ziyon,  putur,  buzuq;  défaut  de  qualité 

yaroqsizlik, nuqson; le défaut de la  cuirasse nozik, zaif, qaltis joyi; 2. xato, 

xatolik,  yanglishish;  se  trouver,  se  montrer  en  défaut  asossizlik  qilmoq; 

être  en défaut  buzilmoq, yangilishmoq, shikastlanmoq, xato qilmoq;  mettre 

en  défaut  buzmoq,  barbod  qilmoq,  boshi  berk  ko‘chaga  solib  qo‘ymoq, 

aldamoq;  trouver  qqn  en  défaut  birovni  ayb  ustida  ushlamoq;  se  laisser 

prendre  en  défaut  qo‘lga  tushmoq;  3.  tansiqlik,  yetishmovchilik,  kamlik, 

muhtojlik; la  mémoire  lui fait défaut uning  hushi  o‘zida emas;  le courage 

ne  lui  fait  jamais  défaut  u  hechqachon  jur’atsizlik,  qo‘rqoqlik  qilmaydi;  à 

défaut  de  loc  prép  bo‘lmagani  uchun,  bo‘lmagani  sababli;  à  défaut  de 

o‘rniga bo‘lmagani  tufayli;  4. sudga kelmaslik, hozir  bo‘lmaslik; faire défaut 

sudda  hozir  bo‘lmaslik;  fig  tashlab  chiqib  ketmoq,  yo‘q  bo‘ lmoq,  yo‘qolmoq, 

kuchsizlanmoq  (ovoz,  kuch  haqida);  condamner  par  défaut  sirtdan  kesib 

yubormoq;  condamnation  par  défaut  sirtdan  hukm  qilish,  chiqarish; 

jugement par défaut sirtdan sud ishini ko‘rish, muhokama qilish. 

défaveur 

nf  yoqtirmaslik,  yomon  ko‘rib  qolish,  xush  ko‘rmaslik,  ixlosi 

qaytish;  tomber  en  défaveur  yomon  ko‘rinib  qolmoq,  g‘azabga  uchramoq; 

jeter la défaveur sur g‘azablanib jazolamoq. 

défavorable 

adj  noqulay,  nomuvofiq,  nobop,  o‘ng‘aysiz,  yomon,  buzuq; 

condition défavorables noqulay sharoit. 

défavorablement 

adv noqulay, nomuvofiq,  o‘ng‘aysiz sharoitda qolmoq, 

zarar, ziyon, shikast yetkazmoq, yomon xizmat ko‘rsatmoq. 

défécation 

nf  1.  physiol  yozilish,  ichini  bo‘shatish;  2.  chim  suyuqlikni 

tozalash, tinitish. 

défectif, ive 

adj gram to‘liqsiz; verbe défectif to‘ liqsiz fe’l. 

défection 

nf  xiyonat,  xoinlik,  sotqinlik,  xiyonat,  xoinlik  qilish,  maslagidan 

qaytish,  qaytganlik,  murtadlik,  xiyonatkorlik,  dushman  tarafiga  o‘tib  ketish; 

faire  défection  dushman  tarafiga  o‘ tmoq,  xoinlik,  sotqinlik  qilmoq,  qochib 

ketmoq, yo‘q bo‘lib ketm oq. 

défectueux,  euse 

adv  1.  kam,  oz,  yetarli  bo‘ lmagan,  to‘ lmagan,  to‘ la 

emas,  to‘ldirilmagan,  yarim;  2.  nuqsonli,  xato,  yomon  ishlangan,  bajarilgan, 

buzuq,  buzilgan,  shikastlangan;  yaramas,  yaroqsiz,  layoqatsiz,  axloqsiz; 

jugement défectueux noto‘g‘ri sud hukmi, qarori; acte défectueux dr qonun 

talabiga rasmiy javob bermaydigan hujjat, voqea. 

défectuosité 

nf  kamchilik,  nuqson,  illat,  ayb,  qusur,  ziyon,  zarar,  putur, 

noto‘g‘rilik, yangilishlik, xatolik. 

défendable 

adj himoya qilib bo‘ ladigan, mudofaa qiladigan. 

défendre 

I. vt 1. himoya qilmoq, mudofaa qilmoq, qo‘riqlamoq, saqlamoq, 

yoqlamoq;  2.  oqlamoq,  himoya  qilmoq  (sudlanuvchini);  3.  taqiqlamoq,  man 

qilmoq,  taqiqlab  qo‘ymoq;  défendre  sa  maison,  sa  porte  à  qqn  qabul 

qilmaslik,  uyga  hech  kimni  kiritm aslik;  il  est  défendu  de  man  etiladi, 

taqiqlanadi;  II.  se  défendre  vpr  1.  himoyalanmoq,  mudofaalanmoq, 

qo‘riqlanmoq, saqlanmoq, o‘zini  ehtiyot  qilmoq; à  son corps défendant loc 

adv himoyalanib, hayotini saqlab; fam xohlamay, ixtiyorsiz ravishda; 2. o‘zini 

oqlamoq,  oqlash  uchun  sabab,  vaj  ko‘rsatmoq;  se  défendre  de  qqch 

tonmoq,  qaytmoq,  inkor  etmoq,  bosh  tovlamoq;  il  se  défend  d’avoir  fait 

cela u buni qilganligini inkor qiladi, bundan bosh tortadi. 

défends 

nm voir défens. 

défenestration 

nf derazadan otib, tashlab yuborish. 

défens 

ou défends

 

nm 1. vx himoya, mudofaa; 2.  taqiqlash, man  etish, 

qilish; des bois en défens kirish man qilingan o‘rmon. 

défense

1

 

nf  1.  oqlash,  himoya  qilish  (sudda);  défense  de  la  paix 

tinchlikni  himoya  qilish; défense légitime dr o‘zini  oqlash,  himoya  qilish; en 

DÉFENSE

 

DÉFRAYER

 

 

 

140 

état  de  légitime  défense  o‘zini-o‘zi  oqlash  holatida;  se  charger  de  la 

défense  de  dr  oqlashni  o‘z  zimmasiga  olmoq;  2.  mudofaa;  défense 

nationale  milliy  mudofaa;  défense  rapprochée  yaqin  mudofaa;  défense 

contre  avions;  défense  antiaérienne  harbiy  havo  hujumiga  qarshi 

mudofaa; défense  contre les gaz kimyoviy  gazga qarshi mudofaa;  mettre 

en  pays  en  défense  mamlakat  mudofaasini  mustahkamlamoq;  se  mettre 

en  défense  mudofaaga  tayyorlanmoq;  3.  himoyalanuvchi  armiya,  mudofaa 

inshootlari,  qurilmalari,  istehkom lari;  4.  sport  himoya,  saqlanish;  5.  kemani 

qirg‘oqqa  urilishidan  saqlovchi  rezina;  6.  man  etish,  qilish,  taqiqlash; 

défense d’afficher e’ lon yopishtirish man etiladi; défense de fumer chekish 

man etiladi. 

défense

2

 

nf dandon  tish (fil, to‘ng‘iz, morj kabi ba’zi sut emizuvchilarning 

o‘siq qoziq tishlari). 

défenseur 

nm  himoyachi,  mudofaa  qiluvchi,  oqlovchi,  advokat; 

défenseur d’office tayinlangan oqlovchi. 

défensif, ive 

I. adj mudofaaga oid, himoyalovchi; II.  nf mudofaa, himoya 

qilish;  se  mettre  sur  la  défensive  mudofaaga  o‘ tmoq;  se  tenir  sur  la 

défensive mudofaalanmoq, himoya qilmoq, hushyor bo‘lmoq. 

déféquer 

I.  vt  chim  tinitm oq,  tinitib  tozalamoq  (suyuqlikni);  II.  physiol 

yozilmoq, ichini bo‘shatmoq. 

déférence 

nf hurmat, ehtirom, izzat. 

déférent

1

, ente 

adj hurmat, ehtirom, izzat qiladigan, siylaydigan, odobli. 

déférent

2

,  ente 

adj  tashqariga  chiqaruvchi,  canal  déférent  urug‘lik, 

pusht yo‘ li. 

déférer 

I. vt 1. (qqch à qqn) birovning hukmiga, e’tiboriga havola qilmoq; 

déférer  une  cause  à  une  cour  ishni  sud  hukmiga  oshirmoq;  2.  bermoq, 

bildirmoq, ko‘rsatmoq,  bajo aylamoq,  hukmiga havola qilmoq; II. vi (à qqch) 

marhamat qilmoq, voz kechmoq, bahridan o‘ tmoq, in’om qilmoq. 

déferlement 

nm qirg‘oqqa uriladigan to‘lqin, qirg‘oq to‘lqini, to‘lqinlanish. 

déferler 

I. vi kuch bilan urilmoq (to‘lqin, qirg‘oqqa), o‘shqirmoq, quturmoq, 

shiddat  bilan  ko‘ tarilmoq,  qattiq  to‘lqinlanmoq,  yopirilmoq,  yopirilib  kirmoq, 

ufurmoq; II. vt yelkani ko‘ tarmoq, yozmoq. 

déferrage 

nm taqasini olib tashlash. 

déferrer 

vt 1. taqasini olib tashlamoq, taqasizlamoq (otni, eshakni); 2. fam  

tashvishga  solib  qo‘ymoq,  boshini  qotirmoq,  o‘yga  solmoq,  garang  qilmoq; 

déferrer  qqn  (des  quatre  pieds)  uyaltirib  qo‘ymoq,  boshi  berk  ko‘chaga 

solib qo‘ymoq, tashvishlantirmoq, ozdirmoq. 

défi 

nm  1.  chaqiriq,  chaqiruv,  chorlov,  chorlash;  lancer  un  défi  qarshi 

qo‘ymoq,  qarshi  chiqmoq,  qarshi  harakat  qilmoq,  chaqirmoq;  relever, 

accepter un défi chaqiriqni qabul qilmoq; je l’ai mis au défi de répéter ses 

paroles  unga  so‘zlarini  takrorlashga  jur’at  eta  olmasligini  aytdim;  2.  qarshi 

chiqish, da’vat; 3. bo‘ysunishdan bosh tortish, tovlash. 

défiance 

nf  ishonchsizlik,  ishonmovchilik,  shubha  bilan  qarash,  shubha 

qilish,  ishonmaslik;  voter  la  défiance  au  gouvernement  hukumatga 

ishonmaslikka  ovoz  bermoq;  mettre  qqn  en  défiance  kimgadir 

ishonmaslikka chaqirmoq. 

défiant,  ante 

adj  ishonmaydigan,  inonmaydigan,  shubha  bilan 

qaraydigan, shubhalanuvchi, shubhali, ishonib bo‘lmaydigan. 

déficience 

nf 1. kamchilik, yetmaslik, yetishmaslik, ozlik, kamlik; 2. zaiflik, 

nuqson, illat, ayb; déficience mentale aqliy zaiflik, ojizlik. 

déficient, ente 

adj nuqsonli, illatli, aybli, zaif. 

déficit 

nm  tanqislik,  kamchillik,  kamlik,  kamyoblik,  ozlik,  yetishmaslik; 

déficit global umumiy tanqislik. 

déficitaire 

adj  tanqis,  kamyob;  ziyon,  zarar  keltiradigan,  foyda 

keltirmaydigan. 

défier

1

 

vt  1.  chaqirmoq,  qarshi  chiqmoq,  qarshi  harakat  qilmoq, 

chorlamoq; défier  le danger xavf-xatarga  qarshi bormoq; je vous défie de 

faire  cela  siz  buni  qilmaysiz  deb  kafolat  beraman;  2.  qarshi  turmoq,  tap 

tortmaslik,  vahima,  vasvasaga  tushmaslik;  défier  la  critique  tanqiddan 

qo‘rqmaslik. 

défier

2

 (se) 

vpr kam ishonmoq, shubha bilan qaramoq, tegajog‘lik qilmoq, 

achchig‘ini chiqarmoq, qo‘rqmoq, o‘zini ehtiyot qilmoq. 

défigurer 

vt  1.  xunuk,  badbashara,  badburush,  rasvo  qilmoq,  husnini 

buzmoq,  burushtirmoq,  aftini  o‘zgartirmoq;  2.  faktlarni  buzib  ko‘rsatmoq, 

haqiqatni noto‘g‘ri talqin qilmoq, buzmoq. 

défilé 

nm  1.  tor  dara,  tog‘oralig‘i,  tangi,  tor  yo‘l,  yo‘lak;  2.  armiyaning 

ko‘rikdan  o‘tishi;  3.  silsila,  turnaqator,  ketma-ket  tizilgan  qator,  qator-qator, 

yurish, namoyish. 

défiler 

vi  ketma-ket  o‘tmoq,  yurmoq,  qator-qator,  turnaqator  bo‘lib 

tantanali yurmoq, o‘tmoq; défiler en parade tantanali yurish bilan o‘ tmoq. 

défini, ie 

adj  aniq,  ravshan,  ma’lum,  muayan,  to‘g‘ri;  gram  aniq  artikllar; 

hist passé défini sodda o‘ tgan zamon. 

définir 

vt 1. aniqlamoq, belgilamoq, aniq qilmoq, ta’riflamoq; ta’rif bermoq; 

2. aniq tasvirlamoq, tasnif, aniq ko‘rsatmoq, ma’nosini ochmoq. 

définissable 

adj aniqlanadigan,  aniqlab  bo‘ladigan, aniq  tasvirlanadigan, 

ta’riflanadigan. 

définitif,  ive 

adj  tamomila,  qat’iyan,  uzil-kesil,  qat’ iy,  tamoman,  so‘nggi, 

oxirgi,  qaytilmaydigan;  en  définitive  loc  adv  provardida,  oxirida,  oqibatda, 

natijada, xullas, oxiri, nihoyat, borib-borib. 

définition 

nf  1.  ta’rif,  ta’riflash,  aniqlash,  ajrim,  tasnif;  définition  de 

l’agresseur  tajovuzkor,  bosqinchining  ta’riflanishi;  par  définition  to‘g‘risini 

aytganda,  asli,  haqiqatni  olganda,  gapning  to‘g‘risi,  tabiatan;  2.  aniqlik, 

ravshanlik,  tushunarlilik,  ravonlik,  puxtalik,  burrolik,  tiniqlik  (tasvirlashda) 

imkoniyat beruvchi, qobiliyat, iste’dod. 

définitivement 

adv  tamomila,  qat’ iy,  qat’iyan,  uzil-kesil,  butunlay,  dadil, 

jasur, tap tortmay, ikkilanmay, dadillik bilan. 

déflagration 

nf portlash. 

déflation 

nf pul qadrining oshishi. 

déflecteur 

nm shamollatuvchi darcha (avtomobilda). 

déflorer 

vt 1. norasida qizni zo‘rlamoq, nomusiga tegmoq, iffatini buzmoq; 

2. ohori to‘kilmoq, yangiligidan mahrum qilmoq. 

défoliant 

I.  adj  barglarni  to‘kuvchi,  to‘kadigan;  II.  nm  barg  to‘kadigan 

kimyoviy modda. 

défoliation 

nf 1. barg to‘kish, barglarni tushirish; 2. barg tushish, to‘kilishi. 

défolier 

vt barg to‘ktirmoq, tushirmoq. 

défoncé, ée 

adj o‘nqir-cho‘nqir, past-baland, o‘ydim-chuqur, o‘yilgan. 

défoncer 

vt  1.  techn  tagini  qoqib  tushirmoq,  chiqarmoq,  teshmoq, 

o‘ymoq,  ezmoq,  pachaq  qilmoq;  défoncer  une  porte  eshikni  urib  chiqarib 

yubormoq; défoncer les côtes fam do‘pposlamoq, urmoq, biqinini ezmoq; 2. 

chuqur  haydamoq,  shudgor  qilmoq,  shudgorlamoq;  3.  yo‘lni  kovlab,  o‘yib 

buzib tashlamoq, buzmoq. 

déformant, ante 

adj buzuvchi, xunuklashtiruvchi, xunuk qiladigan. 

déformateur,  trice 

adj  o‘zgartiradigan,  xunuk  qiladigan,  husnini 

buzadigan, rasvo qiladigan, buzuvchi. 

déformation 

nf  1.  burishtirish,  qiyshaytirish,  bujmaytirish,  buzib 

ko‘rsatish,  buzish;  déformation  persistante  qoldiq  buzilish  (doimiy);  2. 

xunuklik,  majruhlik,  badbasharalik,  ko‘rimsizlik,  mayiblik;  3.  faktlarni  buzib 

ko‘rsatish, noto‘g‘rilik. 

déformer 

I. vt 1. shaklini  buzmoq, egmoq, bukmoq, g‘ijimlab  tashlamoq, 

g‘ijimlamoq, bosib ezmoq, xunuklashtirmoq,  badbashara  qilmoq; 2.  faktlarni 

buzib  ko‘rsatmoq,  nato‘g‘ri  ko‘rsatmoq,  noto‘g‘ri  talqin  qilmoq;  II.  se 

déformer  vpr  shakli  buzilmoq,  g‘ijimlanmoq,  oddiy  ko‘rinishini  yo‘qotm oq, 

o‘zgartirmoq,  bukilmoq,  bujmaymoq,  qiyshaymoq;  4.  buzib,  noto‘g‘ri 

ko‘rsatilmoq, noto‘g‘ri talqin qilinmoq. 

défoulement 

nm  yengil  tortish  hissi,  qanoatlanish  tuyg‘usi,  chigalini 

yozish. 

défouler  (se)

  vpr  fam  yengil  tortmoq,  chigalini  yozmoq,  asabini 

tinchlantirmoq. 

défraîchir 

I.  vt  ohorini  to‘kmoq,  eskirmoq,  yangiligi  buzilmoq,  so‘lib 

qolmoq; II. se défraîchir vpr so‘lmoq, ohori to‘kilmoq, eskirmoq. 

défrayer 

vt  xarajatlardan  birovni  ozod,  xolos  qilmoq,  birov  uchun 

to‘lamoq; être défrayé de tout hamma narsa uchun tayyor holda yashamoq; 

défrayer  la  conversation  suhbatni  qo‘llab-qo‘ltiqlamoq,  davom  ettirmoq; 

cette  histoire  a  défrayé  les  (colonnes  des)  journaux  ro‘znomalar  shu 

haqida yozdilar. 

DÉFRICHEMENT

 

DÉGOÛTÉ

 

 

 

141 

défrichement 

ou  défrichage

 

nm  chuqur  haydash,  shudgor  qilish, 

shudgorlash,  qo‘riq  yerlarni  ochish,  yerni 

tomirlardan 

tozalash, 

shudgorlangan qo‘riq yer. 

défricher 

vt 1. chuqur haydamoq, shudgor qilmoq,  qo‘riq yer  ochmoq;  2. 

yerni  tomirlardan  tozalamoq;  3.  tushuntirmoq,  tushuntirib  bermoq, 

anglatmoq, oydinlashtirmoq, tushunarli qilmoq. 

défriser 

vt  1.  sochni  taramoq,  silliqlamoq,  tekislamoq,  to‘g‘rilamoq;  2. 

ixlosi qaytmoq, ko‘ngli qolmoq, umidlarini puchga chiqarmoq. 

défroisser 

vt g‘ijimini tekislamoq, to‘g‘rilamoq. 

défroque 

nf juldur kiyim, eski-tuski, uvada, lash-lush, eski kiyimlar. 

défroqué 

nm relig martabasidan tushirilgan rohib, pop, ruhoniy. 

défunt, unte 

I. adj o‘lgan, vafot etgan, marhum; II. n marhum, marhuma. 

dégagé,  ée 

adj  1.  erkin,  bemalol,  tabiiy,  ozod,  hur,  bo‘sh;  manières 

dégagées  bemalol  tarz; taille dégagée xushbichim qaddi  qomat, kelishgan 

qad-qomat; 2. ochiq, keng; la vue est plus dégagée ici bu yerdan keng ufq 

ko‘zga tashlandi. 

dégagement 

nm  1.  garovga  qo‘yilgan  molni  qaytarib  sotib  olish;  2. 

tozalash, qisqartirish, bo‘shatish, ozod qilish; dégagement des cadres o‘rin, 

joylarni qisqartirish;  3.  daxliz, o‘ tish joyi; les dégagements (teatrda) chiqish 

joylari;  escalier  de  dégagement  ichki  zinapoya;  porte  de  dégagement 

yashirin  yo‘l;  4.  ajralish,  tozalanish  (gaz,  issiqlik  haqida);  dégagement  de 

vapeurs bug‘ ajralishi (ko‘tarilib chiqishi); 5. techn o‘yiq, kamgak, chuqur joy, 

chuqurlashish, qismlar orasidagi tor joy, kesik, tirqish; 6. ajratish, uzish. 

dégager 

I. vt 1. garovga qo‘yilgan molni qaytarib sotib olmoq; 2. ajratmoq, 

ozod  qilmoq;  dégager  une  place  (forte)  qalani  qamaldan  ozod  qilmoq; 

dégager  sa  responsabilité  javobgarlikni  o‘z  boshidan  soqit  qilmoq; 

dégager  qqn  de  sa  parole  bergan  va’dasidan  xolos,  ozod  bo‘lmoq;  3. 

tozalamoq,  bo‘shatm oq;  dégager  un  passage  o‘ tish  joyini  bo‘shatm oq, 

tozalamoq;  4.  material  yetkazib  bermoq,  ta’minlamoq  (qurilishda);  5.  yarani 

yuvib  tozalamoq;  6.  chim  bug‘,  gaz  ajratmoq,  bug‘lantirmoq;  dégager  une 

odeur  hid  chiqarmoq;  7.  aralashmalardan  tozalamoq;  8.  to‘pni  tepib  uyiga 

kiritmoq;  dégager  le  ballon  to‘pni  qaytarmoq;  dégager  de  la  tête  to‘pni 

boshi  bilan  qaytarmoq;  9.  ajratmoq,  bo‘rttirmoq,  e’tiborini  jalb  qilmoq;  II.  se 

dégager vpr 1. qutulmoq, xolos, ozod  bo‘lmoq (noxushlikdan);  2. asta-sekin 

yetib, o‘ tib bormoq; 3. (yara) tozalanmoq; 4. chim ajralmoq, bug‘lanmoq. 

dégaine 

nf  fam  g‘alati,  ahmoqona  ko‘rinish,  qiyofa,  kulgili  qiliq;  quelle 

dégaine! yaxshi, hech nima deb bo‘lmaydi! 

dégainer 

vt 

qindan 

chiqarmoq, 

qindan 

sug‘ irib 

chiqarmoq, 

yalong‘ochlamoq  (qilichni);  dégainer  un  pistolet  to‘pponchani  g‘ilofidan 

chiqarmoq. 

déganter 

vt, vpr qo‘lqopni yechmoq. 

dégarnir 

I.  vt  zeb-ziynat,  bezakdan  mahrum  qilmoq,  yalang‘ochlamoq; 

dégarnir  la  chambre  xonadon  jihozlarini  ko‘chirmoq,  olmoq,  chiqarib 

tashlamoq; II. se dégarnir vpr kal bo‘lmoq, sochi to‘kilmoq. 

dégât 

nm  xaroblik,  vayronlik,  buzilish,  payhon,  ezilish,  toptalish;  ziyon, 

zarar, shikast; causer des dégâts zarar, ziyon yetkizmoq. 

dégel 

nm  1.  erish,  erish  payti;  le  temps  est  au  dégel  erish  payti,  iliq 

kunlar  boshlandi;  2.  fig  taranglikni  yumshatish,  keskinlikni  yumshatish, 

yengillashtirish. 

dégeler 

I. vt 1.  erimoq, erib ketmoq; 2. ishlatishga ruxsat bermoq,  ishga 

solib yubormoq (pul fondi haqida); 3. dégeler qqn  fam birovni  jonlantirmoq, 

harakat  qildirmoq; II. vi erimoq, muz erib ketmoq; III. v impers il dégèle erib 

ketayotibdi. 

dégénéré,  ée 

I.  adj  aynib,  buzilib,  tubanlashib  borayotgan,  inqiroz, 

tanazzulga uchragan; II. n aynigan, zoti, nasli buzilgan shaxs. 

dégénérer 

vi  1.  aynimoq,  zoti,  nasli  buzilmoq,  yomonlashmoq, 

tanazzulga  uchramoq,  pastlashib  ketm oq;  2.  o‘ tmoq,  butunlay  o‘zagrmoq, 

ulg‘ayib,  kattarib  bormoq;  la  dispute  a  dégénéré  en  rixe  bahs 

mushtlashishga o‘ tdi. 

dégénérescence 

nf  1.  aynish,  nasli  buzilish,  yomonlashish,  tanazzulga 

uchrash;  2.  méd  buzilib,  aynib  borish;  dégénérescence  graisseuse  yog‘i 

ko‘payishi, yog‘ bosishi. 

dégénérescent,  ente 

adj  aynib,  buzilib,  yomonlashib  borayotgan, 

yo‘qolib, tanazzulga uchrab borayotgan. 

dégingandé,  ée 

adj  fam  kelishmagan,  beo‘xshov,  beso‘naqay,  obro‘yi 

ketgan,  e’ tibordan  qolgan,  shuxrati  yo‘qolgan,  bo‘shashgan,  bo‘shang, 

landavur, shalpaygan. 

dégivrage 

nm muzini eritish. 

dégivrer 

vt eritmoq, yaxidan tushirmoq, muzini, yaxini eritib yo‘qotmoq. 

dégivreur 

nm muzni, yaxni erituvchi asbob. 

déglinguer 

vt fam sindirmoq, parchalamoq, buzmoq, bo‘laklamoq. 

déglutir 

vt yutmoq, yutinmoq, apil-tapil yemoq, yutib yubormoq. 

déglutition 

nf yutish, yutinish, apil-tapil yeyish, yutib yuborish. 

dégobiller 

vt vi fam qusmoq, qayd qilmoq. 

dégoiser 

vt  vi  fam  vaysamoq,  og‘zi,  chakagi  tinmay  gapirmoq,  tinimsiz 

valdiramoq,  bidir-bidir  qilmoq,  safsata,  gap  sotm oq,  valaqlamoq,  bema’ni 

gaplarni gapirmoq. 

dégommer 

vt  1.  yelim,  sirochini  olib  tashlamoq,  tozalamoq;  2. 

mansabdan  olib  tashlamoq,  bo‘shatmoq,  uzoqlashtirmoq;  fam  fosh  qilish 

(aybini). 

dégonflage 

nm  1.  damini  chiqarish,  damini  pasaytirish,  havosini  siqib 

chiqarish,  puchchaytirish;  2.  fam  bo‘shashish,  ruhiy  tushkunlik,  tushkun 

kayfiyat, umidsizlik, sustlik. 

dégonflé,  ée 

adj  1.  dami  chiqqan,  puchchaygan;  2.  fosh  qilingan,  aybi 

oshkor bo‘lgan, obro‘yi  to‘kilgan, sharmandasi chiqqan; 3.  fam kayfiyati, ruhi 

tushgan, umidsiz, qo‘rqqan, tanazzulga uchragan. 

dégonflement 

nm  havo,  gazni  chiqarib  yuborish,  aerostas  gazini 

kamaytirish (gaz kameraning); shishning qaytishi. 

dégonfler 

I.  vt  1.  havo,  gazni  chiqarmoq;  2.  yuragini  yengillatmoq,  his-

tuyg‘usini  aytib  bermoq;  3.  fam  fosh  qilmoq,  aybini  oshkor  qilmoq,  obro‘yini 

ketkazmoq,  yerga  urmoq,  tanazzulga  uchramoq;  II.  vi  fam  fikrni  bayon 

qilmoq,  ochiq  aytmoq;  III.  se  dégonfler  vpr  1.  dami  chiqmoq,  havosi 

chiqmoq,  puchchaymoq;  2.  fam  ovozini  pasaytirmoq,  ruhi  tushmoq, 

birmuncha  ma’yuslanmoq;  xafa,  g‘amgin  bo‘lib  qolmoq,  qo‘rqmoq, 

cho‘chimoq;  3.  bosh  tortmoq,  voz  kechmoq,  joyini  bo‘shatin  bermoq, 

e’tiqodini o‘zgartirmoq, va’dasini bajarmaslik. 

dégorgement 

nm 1. otilish, otila boshlash,  o‘tish,  tamom  bo‘lish,  to‘lish, 

tugash,  bitish  (vulqon  haqida);  2.  tozalash,  yuvish  (quvurni);  3.  yuvib 

tozalash (jun, pillani). 

dégorger 

I. vt 1.  otilmoq, otilib chiqmoq, chiqarmoq, chiqarib  tashlamoq; 

2.  quvurni  yuvmoq,  yuvib  tozalamoq;  3.  yuvmoq,  yuvib  tozalamoq  (jun, 

pillani);  4.  bo‘ktirmoq,  ivitib  yumshatmoq  (go‘sht,  baliqni);  II.  vi  to‘liq,  to‘la 

bo‘lmoq,  chetidan  toshib  chiqmoq;  III.  se  dégorger  vpr  to‘kilmoq,  oqmoq, 

quyilmoq (suyuqlik haqida). 

dégoter 

ou  dégotter